30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/73

—

nyomatékosan ajánlja a kkv-kre irányuló hatásvizsgálatok folyamatos alkalmazását minden olyan új európai uniós jogszabály és politika esetében, amely közvetlenül érintheti a kkv-k fejlődését,

—

intézkedéseket ajánl annak elősegítésére, hogy a kkv-k könnyen elérjék a CIP és a JEREMIE eszköz biztosításáért felelős közvetítő pénzügyi intézményeket és szervezeteket. Az RB azt is ajánlja, hogy az EBB-csoport proaktívabban lépjen fel a szerepéről, hozzáadott értékéről és az új CIP és JEREMIE eszközhöz való hozzáférés módszereiről folytatott tájékoztatás terén,

—

nyomatékosan ajánlja, hogy az Európai Bizottság vegye fel a regionális bevált gyakorlatokat a további közösségi szintű vitáinak témái közé. A régiók növelhetik a rendelkezésre álló potenciális magántőkét „informális tőkehálózatok” létrehozása és finanszírozása, továbbá a magánbefektetőknek az előkészítési és indulási szakaszban lévő vállalatokkal való kapcsolatba hozatala révén,

—

nyomatékosan ajánlja, hogy a pénzügyi intézkedéseket kísérjék kiegészítő eszközök. A régiók a kkv-k működésének elősegítéséhez szükséges infrastruktúra (így a klaszter-kialakítás és a szakképzés) fontos biztosítói. A régiók szintén értékes tapasztalatot adhatnak át az (ESZA által finanszírozott) inkubátor-házak terén (közös létesítményi és személyzeti politikával), innováció és képzés biztosítása, valamint a befektetésre való felkészültséget célzó programok nyújtása révén. Arra is szükség van, hogy a vállalkozói szellem az oktatási programok részévé váljon. Az induló vállalkozások nagyobb esélyét a sikerre éppen az ilyen intézkedések kiegészítő jellege biztosítja.

1.1

üdvözli az Európai Bizottság közleményét a kis- és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozásáról, amely a közösségi és tagállami intézmények problémáinak és eszközeinek világos elemzését nyújtja;

1.2

támogatja a tavaszi Európai Tanács következtetéseit, amelyek hangsúlyozták, hogy a kis- és középvállalkozások növekedéséhez döntő fontosságúak a kielégítő finanszírozási lehetőségek és az integrált pénzügyi piac. A lisszaboni folyamat keretet biztosít a finanszírozási lehetőségek javításához, nemzeti és európai uniós szintű reformok révén. A helyi és regionális önkormányzatok részvétele kulcstényező a lisszaboni reformok sikere szempontjából. A különböző kormányzati szintek közötti valódi partnerség támogatása érdekében a Régiók Bizottsága egész Európára kiterjedő – a nemzeti reformprogramoknak a helyi és regionális önkormányzatokkal összefüggő vonatkozásait elemző – felmérést kezdett ezen önkormányzatoknak a fenti programok fejlesztésében való részvételéről, ezenkívül a lisszaboni folyamat nyomon követésével foglalkozó platformot hozott létre;

1.3

elismeri, hogy – az elmúlt években tett jelentős előrehaladás ellenére – egyértelműen fokozott tevékenységre van szükség, és több eszköz fejlesztendő ki ahhoz, hogy Európa teljesíthesse a lisszaboni menetrend célkitűzéseit. Az európai kockázatitőke-piacok továbbra is teljes potenciáljuk alatti szinten működnek. Ez azt tükrözi, hogy a piac kudarcot vallott az előkészítés előtti, az előkészítés során, illetve a korai szakaszban történő sajáttőke-finanszírozás tekintetében olyan problémák miatt, amelyek egyaránt kapcsolatosak a kockázatitőke-kínálattal és -kereslettel. Ennek következtében a lehetséges innovációkat nem használják ki teljesen, ami alacsonyabb szintű gazdasági növekedéshez és foglalkoztatáshoz vezet. Ezenkívül igen kevés korai szakaszban lévő, innovatív technológiákat alkalmazó európai vállalat nőtte ki magát az adott ágazat globális vezetőjévé;

1.4

üdvözli a közösségi intézmények és a tagállamok arra irányuló szándékát, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek 2013-ra lehetővé teszik a kockázatitőke-alapok által az előkészítés vagy az indulás szakaszában lévő vállalatokba történő befektetések fenntartható megháromszorozódását;

1.5

elismeri, hogy az Európában alkalmazott tőke- és bankrendszerek egyaránt továbbra is számottevően eltérnek az egyes tagállamokban, és hogy további harmonizáció szükséges annak biztosítására, hogy a kkv-k egyenlő feltételekkel rendelkezzenek a belső piaci potenciál kihasználásához a növekedés és a foglalkoztatás fokozása érdekében;

1.6

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy valamennyi sikeres kockázatitőke-befektetéshez elengedhetetlen egy kilépési stratégia. Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy számos európai értékpapírpiac jó alternatívákat teremtett, amelyek lehetővé teszik a növekedésben lévő vállalkozások számára, hogy tőkéhez jussanak, és ezért üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyek a nagy növekedési potenciállal rendelkező értékpapírok piacán keresztül megkönnyítik a finanszírozási lehetőségekhez való hozzájutást szerte az EU-ban;

1.7

elismeri, hogy a korai szakaszban történő finanszírozás jelenlegi hiánya meggátolja a növekedést és az innovációt az EU-ban. Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a finanszírozási alapok további szakosodása és egyfajta sajátos ágazati szakértelem megszerzése szükséges a sikeres befektetésekhez;

1.8

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egységes piacon a szakszerű kockázatitőke-kezelőknek képeseknek kell lenniük határokon átnyúlóan tőkéhez jutni és azt befektetni anélkül, hogy ez túlzottan magas adóköltségekkel vagy súlyos bürokratikus terhekkel járna a számukra. Az RB nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a határokon átnyúló befektetések esetében tisztességes és egyenlő feltételek mellett folyjon a verseny, ami kölcsönösen harmonizálná az adóterheket és csökkentené a bürokratikus terheket;

1.9

üdvözli a kkv-k számára alacsonyabb költségeket biztosító európai szabadalomra irányuló új javaslatot. A jelenlegi európai szabadalom magas költsége akadályozza az innovációk gyors gazdasági fejlődését.

1.10

elismeri, hogy a bankkölcsönök továbbra is a kis- és középvállalkozások fő finanszírozási forrását jelentik. Az RB sajnálja, hogy a Basel II 50 %-kal emelni fogja a kockázatosabb kereskedelmi hitelek súlyozását, ami szinte biztosan növeli majd a kölcsön költségét az induló és újító vállalkozások számára;

1.11

sajnálja, hogy a kkv-k finanszírozási lehetőségekhez való hozzájutása kapcsán kulcsfontosságú probléma a nagy bankok kivonulása a helyi piacról vidéki és alulnépesedett, illetve gazdaságilag gyenge területeken. Ez ahhoz vezet, hogy a kkv-k nagyobb mértékben támaszkodnak az adott területen „gyökeret vert” és a számukra történő hitelnyújtásra szakosodott bankokra. A vonatkozó szabályozás módosulása számottevően befolyásolhatná a kkv-k számára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket;

1.12

elismeri, hogy Európát számos olyan kulturális vonás jellemzi, amely növekedési potenciált is jelent. A kis- és középvállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy javítsanak kockázatkezelési szokásaikon és vállalkozói kultúrájukon. Ezáltal ellensúlyozhatók a növekedés akadályai.

1.13

elismeri, hogy szükség van kézzelfogható, testre szabott megoldásokra a célcsoport számára a kockázati tőke biztosítása érdekében. Korlátozottak a regionális önkormányzatok előtt arra nyitva álló lehetőségek, hogy tőkét nyújtsanak kockázatitőke-alapok számára, ezért az RB üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) azon lehetőségét, hogy tőkét biztosítson regionális kockázatitőke-alapok számára. Az állami finanszírozás nyereséges feltételek mellett történő biztosítása módosítja a kockázat/megtérülés arányt a magánbefektetők számára, akiknek megnő ezáltal a kockázatitőke-piacra való belépés iránti hajlandóságuk;

1.14

üdvözli a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) és a JEREMIE nevű program európai uniós eszközeit;

1.15

üdvözli az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet által biztosított lehetőséget, amelynek értelmében európai uniós társfinanszírozást használnának fel egy ún. „ismeretigazolási rendszer” felállítására az innovációk piacra jutásának elősegítése érdekében;

1.16

elismeri, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) még nincsenek felkészülve arra, hogy közvetlen kapcsolatban álljanak a kkv-kkel, csupán arra állnak készen, hogy technikai segítséget és tőkét nyújtsanak a JEREMIE és a CIP eszközzel együtt, közbülső pénzügyi intézményeken és szervezeteken keresztül a tagállamokban és azok régióiban;

1.17

elismeri, hogy az európai uniós eszközök nagyrészt az induló és a teljesítményük csúcsán lévő vállalkozásokra összpontosítanak annak ellenére, hogy a kkv-k 75 %-a ettől eltérő kategóriába tartozik;

2.1

azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság megoldások széles skáláját támogassa a kkv-k finanszírozási lehetőségekhez jutásának elősegítése céljából, annak érdekében, hogy „testre szabott” finanszírozást lehessen nyújtani az egyes kkv-k finanszírozási szükségleteinek kielégítésére. Az európai kkv-k sokfélesége az európai gazdaság egyik fő erőssége;

2.2

ezért nyomatékosan ajánlja a kkv-kre irányuló hatásvizsgálatok folyamatos alkalmazását minden olyan új európai uniós jogszabály és politika esetében, amely közvetlenül érintheti a kkv-k fejlődését.

2.3

azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok jobban használják ki a kockázatitőke-befektetések és kockázatmegosztási modellek lehetőségeit, hogy arra ösztönözzék a magánbefektetőket, hogy kockázatitőke-eszközöket alkalmazzanak a kkv-k esetében;

2.4

olyan politikákat ajánl, amelyek – a kulturális változások kezelésén és a kockázatvállalás ösztönzésén keresztül – elősegítik a lisszaboni menetrend végrehajtását. Az RB azt is ajánlja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok politikáikból továbbra is távolítsák el a „kudarc bélyegét”, amely különösen a nem csalárd csőd kérdésköréhez kötődik;

2.5

úgy véli, hogy a hitelintézmények jelenlegi sokfélesége az európai lakossági banki szolgáltatási piacokon a magánszemélyek, kkv-k, vállalatok és helyi önkormányzatok pénzügyi termékek és szolgáltatások iránti keresletének eltéréseit tükrözi. Annak biztosítására, hogy e kereslet folyamatosan kielégüljön, az RB azt ajánlja, hogy a közösségi szabályozás ne részesítsen előnyben egyetlen konkrét banki modellt vagy ügyféltípust sem a többivel szemben;

2.6

azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság által szervezett tematikus konferenciákon és kerekasztalokon az ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje során vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok tapasztalatait. A tagállami kulcsszereplők közötti ismeretátadás döntő jelentőségű a naprakészség megőrzése szempontjából a kockázatitőke-nyújtás viszonylag kis világában;

2.7

úgy látja, hogy – a lakosság öregedésének következtében – a jövőben több cég kerül majd eladásra, és hogy ennek megfelelően figyelmet érdemel a felvásárlások (kivásárlások és visszavásárlások) finanszírozása;

2.8

intézkedéseket ajánl annak elősegítésére, hogy a kkv-k – és különösen a mikrovállalkozások – részt vehessenek a 7. keretprogramon belüli együttműködési programokban;

2.9

intézkedéseket ajánl annak elősegítésére, hogy a kkv-k könnyen elérjék a CIP és a JEREMIE eszköz biztosításáért felelős, közvetítő pénzügyi intézményeket és szervezeteket; Az RB azt is ajánlja, hogy az EBB-csoport proaktívabban lépjen fel a szerepéről, hozzáadott értékéről és az új CIP és JEREMIE eszközhöz való hozzáférés módszereiről folytatott tájékoztatás terén;

2.10

az európai finanszírozási piacon fellépő egyedi lehetőségek és kihívások (így a demográfiai változások hatásainak) folyamatos figyelemmel kísérését ajánlja;

2.11

jelentősebb szerepet ajánl az Európai Beruházási Alap számára a regionális kockázatitőke-alapoknak nyújtott támogatás terén; Az EBA-nak tehát fontolóra kell vennie a 35 millió eurós minimális méretet el nem érő regionális alapok számára történő ismeret- és tapasztalatátadást;

2.12

A kkv-k számára közösségi, nemzeti és regionális szinten jelenleg rendelkezésre álló tájékoztató központok egybefoglalását ajánlja egy átlátható és könnyen elérhető „egyablakos” tájékoztató központ létrehozása érdekében. Ösztönzendő a létező regionális intézményeknek és a kormányzati szolgáltatások internetes funkcióinak (az elektronikus államigazgatási szolgáltatásoknak) az alkalmazása;

2.13

nyomatékosan ajánlja, hogy az Európai Bizottság vegye fel a regionális bevált gyakorlatokat a további közösségi szintű vitáinak témái közé. A régiók növelhetik a rendelkezésre álló, potenciális magántőkét „informális tőke-hálózatok” létrehozása és finanszírozása, továbbá a magánbefektetőknek az előkészítési és indulási szakaszban lévő vállalatokkal való kapcsolatba hozatala révén;

2.14

nyomatékosan ajánlja, hogy a pénzügyi intézkedéseket kísérjék kiegészítő eszközök. A régiók a kkv-k működésének elősegítéséhez szükséges infrastruktúra (így a klaszter-kialakítás és a szakképzés) jelentős biztosítói. A régiók szintén értékes tapasztalatot adhatnak át az (ESZA által finanszírozott) inkubátor-házak terén (közös létesítményi és személyzeti politikával), innováció és képzés biztosítása, valamint a befektetésre való felkészültséget célzó programok nyújtása révén. Arra is szükség van, hogy a vállalkozói szellem az oktatási programok részévé váljon. Az induló vállalkozások nagyobb esélyét a sikerre éppen az ilyen intézkedések kiegészítő jellege biztosítja;

2.15

azt ajánlja, hogy az EU és a tagállamok tevékenykedjenek tovább a belső piac teljes megvalósításáért, hajtsák végre a belső piacra vonatkozó jogszabályokat, és szüntessék meg a határokon átnyúló együttműködés előtt álló valamennyi indokolatlan adminisztratív akadályt (a vámügyi és exporthitel-biztosítási korlátokat is beleértve) annak érdekében, hogy fokozódjon az európai piac versenyképessége és nyitottsága a világgazdaságban;

2.16

az informális befektetők regionális gazdasági fejlesztésbe való bevonásának támogatását ajánlja Európa-szerte; Köztudott, hogy az informális befektetők jobban szeretnek a saját régiójukban (a székhelyük 100-150 kilométeres körzetében) üzleti tevékenységet folytatni. Az informális befektetői hálózatok nagyobb ismertsége szükséges.

2.17

egy regionális feltöltődő alap eszközének alkalmazását ajánlja, amelynél az állami hozzájárulás egy alapon vagy alap-csoporton keresztül folyik a magánszektor beruházási képességének növelése céljából. Az új állami támogatási szabályoknak lehetővé kell tenniük a régiók számára, hogy tovább dolgozzanak e fenntartható eszközzel;

2.18

azt ajánlja, hogy a kockázati tőkével kapcsolatos közösségi eszközök támasszák alá a regionális és nemzeti eszközöket. A pótlólagos társfinanszírozás nagyobb volument idéz elő, és általa elérhető az alap méretére vonatkozó kritikus tömeg, a sikerarány pedig javítható lenne egy ilyen portfólió-diverzitás révén. A határokon átnyúló beruházásokat is lehetővé kell tennie, ami a rendszerek harmonizációjához és az EU piacának kisebb mértékű töredezettségéhez vezet.