30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/48

—

üdvözli az Európai Bizottság tematikus stratégiáját, mivel a stratégia a peszticidek témakörének integrált, holisztikus megközelítését fogja át, amely sok lehetőséget nyújt az ökológiai téren szükséges további javulásra,

—

sajnálatát fejezi ki, amiért a hatályos rendelkezések nem voltak képesek megakadályozni, hogy az élelmiszerekben éveken át nőtt a növényvédőszer-maradványok mennyisége; ezért üdvözli, hogy a tematikus stratégia révén szigorodnia kell az élelmiszerekben lévő növényvédőszer-maradványok ellenőrzésének,

—

úgy véli, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletre tett javaslat szerinti zónákra osztás nem veszi kellő mértékben figyelembe a geológiai, földrajzi és hidrológiai szempontokat az egyes zónákon belül. Az ilyen különbségekből adódóan eltérő a veszélyes peszticidek beszivárgásának, illetve kimosódásának kockázata, ennek pedig tükröződnie kellene a jogalkotásban; sajnálatát fejezi ki, amiért a zónákra való felosztás nem veszi figyelembe a tagállamokban a peszticidek használatára vonatkozó szabályozás létező szabványait,

—

úgy véli, hogy nem ideális megoldás az Európai Bizottság azon javaslata, mely szerint a peszticideket kötelezően kölcsönösen el kell ismerni a zónákon belül, mivel ez a felszíni vizek növényvédő szerek általi fokozottabb szennyezését okozhatja,

—

véleménye szerint a COM(2006) 388 rendelet jogi alapját ki kellene terjeszteni a környezetet érintő 175. cikkre,

—

kéri, hogy dolgozzanak ki mennyiségi célokat a peszticidek felhasználásának csökkentése érdekében.

1.1

üdvözli az Európai Bizottság tematikus stratégiáját, mivel a stratégia a peszticidek témakörének integrált, holisztikus megközelítését fogja át, amely sok lehetőséget nyújt az ökológiai téren szükséges további javulásra;

1.2

üdvözli, hogy az Európai Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal összefüggő eljárásokat és feladatokat folyamatosan aktualizálja. Ily módon biztosítható, hogy az EU idevágó rendelkezései összhangban legyenek a legújabb tudományos ismeretekkel; mindez a környezet és az emberi egészség javára szolgál;

1.3

egyetért a tematikus stratégia célkitűzéseivel, mely szerint emelni kell a környezet- és az egészségvédelem szintjét a növényvédő szerek használatának korlátozásával, ugyanakkor elő kell mozdítani a kevésbé ártalmas alternatívák fellelésére irányuló kutatást;

1.4

szót emel amellett, hogy az állatkísérletekben gyűjtött adatok ne essenek az adatvédelmi rendelkezések hatálya alá. Ezáltal elkerülhető az állatkísérletek felesleges megismétlése, valamint hozzá lehet járulni az állatkísérletek végzésének lehető legnagyobb mértékű korlátozásához;

1.5

üdvözli, hogy a tematikus stratégiával létrejöttek a növényvédő szerek alkalmazásának azon eseteire vonatkozó vezérelvek, amelyek nem szerepeltek a korábbi közösségi rendelkezésekben;

1.6

üdvözli, hogy a stratégia átfogja a tematikus stratégia célkitűzéseinek megvalósítása során a tagállamok által elért eredmények ellenőrzésére, valamint az ezzel kapcsolatos jelentéstételre szolgáló eszközöket;

1.7

elismeri, hogy a peszticidek ésszerű alkalmazása nagymértékben növelheti a termelést, ahogyan ezt az Európai Bizottság hatástanulmánya (SEC(2006) 894) bemutatta, ugyanakkor e termékek alkalmazása még mindig súlyos környezeti hatásokkal jár;

1.8

ezenkívül elismeri, hogy az EU növényvédőszer-gyártó ipara jelentős munkaadó, amely összességében körülbelül 26 000 munkahelyet biztosít; ezért üdvözli, hogy a tematikus stratégia révén a hatástanulmány szerint további 3 000 munkahely teremthető ezen a területen, a mezőgazdaság legalább 380 millió euró összegű nyereséggel számolhat, valamint a tematikus stratégia összhangban van a lisszaboni stratégia célkitűzéseivel;

1.9

üdvözli, hogy a stratégia célja a biztonság növelése a növényvédő szerek alkalmazása során, mégpedig a berendezések vizsgálata és tanúsítása, a peszticidek biztonságos tárolásának előmozdítása, valamint a kereskedők és az ipari felhasználók oktatására irányuló intézkedések révén; ezáltal a peszticidek hatékonyabban alkalmazhatók valamennyi érdekelt javára;

1.10

sajnálatát fejezi ki, amiért a hatályos rendelkezések nem voltak képesek megakadályozni, hogy az élelmiszerekben éveken át nőtt a növényvédőszer-maradványok mennyisége; ezért üdvözli, hogy a tematikus stratégia révén szigorodnia kell az élelmiszerekben lévő növényvédőszer-maradványok ellenőrzésének; és sürgeti az olyan országokból importált élelmiszerek és tápanyagok növényvédőszermaradvány-tartalmának szigorú vizsgálatát, amelyekben a növényvédő szerek használatára vonatkozó korlátozások kevésbé szigorúak lehetnek;

1.11

üdvözli, hogy a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló javaslat utal a vízügyi keretirányelvre. Ezáltal koherensebbé válnak az EU környezetvédelemre irányuló erőfeszítései; ezért kéri, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletre irányuló javaslat is utaljon a vízügyi keretirányelvre;

1.12

teljes mértékben érthetőnek tartja az Európai Bizottság kívánalmát, mely szerint erősíteni kell a versenyt, a fejlődést és a szabad kereskedelmet az Európai Unióban, elengedhetetlennek tartja azonban, hogy a növényvédő szerekre irányuló tematikus stratégia középpontjában a környezet és a polgárok egészsége álljon;

1.13

ezért úgy véli, hogy peszticideknek a három zónán belüli, a rendeletjavaslatban előirányzott kölcsönös elismerésére vonatkozó kötelezettség nem helyénvaló a hatályos rendelkezésekhez viszonyítva. A tagállamokban ugyanazon zónák különböző adottságokkal rendelkeznek, ezért az egyes tagállamoknak továbbra is joguk kell, hogy legyen arra, hogy szigorúbb szabványokat alkalmazhassanak a növényvédő szerekre vonatkozóan. Például több tagállamban a felszín alatti kezeletlen vizet ivóvízként használják fel. A korábban tiltott peszticidek kötelező bevezetése révén ez a gyakorlat veszélybe kerülhet, és súlyos gazdasági következményekkel járhat a helyi és a regionális önkormányzatok, továbbá a tagállamok számára; fel kívánja hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a jó minőségű víz közvetlenül a vízcsapból való fogyasztásának lehetősége növeli az életminőséget;

2.1

úgy véli, hogy a tervezett zónákra osztás nem veszi kellő mértékben figyelembe a geológiai, földrajzi és hidrológiai szempontokat az egyes zónákon belül. A kapcsolódó különbségek miatt változik a veszélyes peszticidek beszivárgásának, illetve kimosódásának kockázata; ennek tükröződnie kellene a jogalkotásban; sajnálatát fejezi ki, amiért a zónákra való felosztás nem veszi figyelembe a tagállamokban a peszticidek használatára vonatkozó szabályozás fennálló standardjait. Ha mindenáron meg kell maradnia a zónákra való felosztásnak, akkor legalább több egységet kellene létrehozni. Amennyiben a zónákra osztás tervét elfogadják, megoldást kell találni a növényvédő szerek engedélyezése kölcsönös elismerésének biztosítására a különféle zónákhoz tartozó, szomszédos régiókban, a fogyasztók és a környezet védelmének kellő figyelembevételével;

2.2

úgy véli, hogy nem ideális megoldás az Európai Bizottság azon javaslata, mely szerint a peszticideket kötelezően kölcsönösen el kell ismerni a zónákon belül, mivel ez a felszíni vizek növényvédő szerek általi fokozottabb szennyezését okozhatja. Ez fenyegeti a vízi élőlényeket, és bizonyos körülmények között a régiók egyedülálló madárállományát, valamint gerinces állatait is; nehezen tartja összeegyeztethetőnek e megközelítést a vízügyi keretirányelv azon általános célkitűzésével, amely a vízkészletek állapotromlásának megakadályozására irányul;

2.3

véleménye szerint a kölcsönös elismerés révén megvalósítandó célkitűzés elérhető az egyes zónák tagállamai közötti szorosabb együttműködéssel és adatcserével a zónához tartozó másik államban jóváhagyott növényvédő szer gyors megvizsgálására vonatkozóan; véleménye szerint a peszticidek kötelező kölcsönös elismerése nem megfelelő eszköz; azt az álláspontot képviseli, hogy az elismerés fenntartása esetén megfelelőbben tisztázni kellene a zónákra való felosztás következményeit azzal a céllal, hogy a zónákat szükség esetén kiigazíthassák;

2.4

szigorúbb környezetvédelmi követelmények bevezetését kéri, mivel a korábbi kritériumok nem elégségesek a fennálló magas védelmi szint fenntartásához; egyetért azonban a hatóanyagok jóváhagyásához kapcsolódó kizárási kritériumok bevezetésével. Az egészségügyi következmények vonatkozásában a kritériumok elfogadhatóak;

2.5

véleménye szerint a COM(2006) 388 rendelet jogi alapját ki kellene terjeszteni a környezetet érintő 175. cikkre. Ez ki fog hatni a jövőbeni értelmezési kérdések súlyozására és a tagállamok környezetvédelmi intézkedéseire egyaránt;

2.6

támogatja azon alapelv bevezetését, amely szerint bizonyos növényvédő szereket kevésbé veszélyes szerekkel, illetve nem vegyi módszerekkel kell helyettesíteni;

2.7

kéri a potenciálisan helyettesíthető anyagok meghatározási kritériumainak javítását, hogy minél több anyagot ki lehessen váltani. Javítani kellene az előírásokat is, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen a növényvédő szerek helyettesítésére az azokban lévő segédanyagok tulajdonságainak értékeléséből kiindulva;

2.8

kéri, hogy a felszín alatti vizet szennyező peszticideket a rendeletben következetesen sorolják be a magas kockázatú anyagok csoportjába;

2.9

kéri, hogy a növényvédő szerek hatóanyagainak jóváhagyása a 10 év utáni első meghosszabbítást követően ne szóljon korlátlan időre. Az engedély megújításának elmaradása kedvezőtlenül hathat a környezetre és az egészségre, ha például az adatokra vonatkozó új követelményeket vagy új értékelési vezérelveket vezetnek be;

2.10

szót emel azon növényvédő szerek kevésbé szigorú engedélyezési eljárásának bevezetése ellen, amelyek hatóanyagait „kis kockázatúként” értékelik. Bármely növényvédő szer rejthet bizonyos kockázatot az ember vagy a természeti egyensúly számára, ezért minden növényvédő szert alapos engedélyezési eljárásnak kellene alávetni;

2.11

ajánlja, hogy a peszticidek értékesítése és forgalmazása elismert szakmai vagy szakavatott orvosi ellenőrzés mellett történjen;

2.12

kéri, hogy a 6. környezetvédelmi keretprogram ajánlásainak megfelelően dolgozzanak ki hosszú távú, ambiciózus célokat a peszticidek felhasználásának csökkentése érdekében, valamint részesítsék előnyben a peszticideket csak csökkentett mértékben vagy egyáltalán nem használó termesztési módszereket, hasonlóan az ökológiai termelési módszerben alkalmazottakhoz;

2.13

kéri, hogy a rendelet 21. és 43. cikkébe foglaljanak bele közvetlen utalást a vízügyi keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdésére vonatkozólag;

2.14

üdvözli, hogy a tematikus stratégia kialakítását átfogó konzultációs folyamat előzte meg, amelybe bevonták a helyi és regionális önkormányzatokat is; nyomatékosan szót emel amellett, hogy a helyi és a regionális önkormányzatokat fokozottabban be kell vonni a tematikus stratégia szakértői csoportjában való részvételük révén. E csoport feladata a példaszerű eljárásmódra irányuló tanácsadás, valamint a stratégia végrehajtásának ellenőrzése. A helyi és a regionális önkormányzatokat ezenkívül be kellene vonni a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásába és végrehajtásába is, hiszen a helyi adottságok kivételes ismerete révén értékes hozzájárulást nyújthatnak e fórumokon, amelyeknek a civil társadalom képviselőit is magukban kell foglalniuk.