30.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 146/69

—

támogatja a tíznapos felfüggesztő hatályú határidő javasolt bevezetését, melynek célja annak megakadályozása, hogy a közbeszerzési ajánlatkérők az odaítélésről szóló döntésnek a közbeszerzési eljárás többi résztvevőjével való közlése előtt kössenek szerződést. Ez lehetővé teszi a döntés felülvizsgálatát még hatályossá válása előtt, ami előnyös az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára is,

—

a jogellenes közvetlen szerződés-odaítélések megakadályozására irányuló javaslatot túlságosan messzemenőnek tartja, és ehelyett előnyben részesíti a jelenlegi, kártérítéses rendszert. Az Európai Bizottság megjegyzi ugyan, hogy a jogellenes közvetlen szerződések nagy problémát jelentenek, de ezt nem támasztja alá pl. a témában készült statisztikákkal. Az RB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy mutasson be részletes adatokat a jogellenes közvetlen szerződések elterjedtségéről,

—

úgy véli, hogy nem egyértelmű a jogorvoslatról szóló irányelv alkalmazási területe a küszöbértéket meghaladó, a II.B melléklet szerinti szolgáltatások odaítélésére vonatkozóan. Véleménye szerint a B kategóriába tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződés-odaítélés jogorvoslatát egyértelműen ki kell vonni az irányelv alkalmazási területe alól; a tagállamoknak maguknak kell meghatározni, hogyan biztosítják az ajánlattevők jogbiztonságát az ilyen szolgáltatások pályázati kiírása esetén. Számos ilyen szolgáltatás – mint például az egészségügyi és a szociális szolgáltatások – a helyi és regionális önkormányzatok központi tevékenységeihez tartozik. Az EU hatásköre ezeken a területeken eléggé korlátozott, és nem a jogorvoslatról szóló irányelvvel – vagyis „kiskapukon” keresztül – kellene kiépíteni.

1.1

üdvözli a jogorvoslatról szóló új irányelvet, mivel úgy véli, hogy a hatékony és átlátható jogorvoslati rendszer az ajánlattevők számára is nagyobb biztonságot jelent, ami remélhetőleg ösztönzi őket az ajánlatok benyújtására. Ez növeli a versenyt, ami a közbeszerzési ajánlatkérők számára is előnyös;

1.2

úgy véli, hogy az egyszerű szabályozás az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy csökkenjen a jogorvoslati eljárások száma. Az egyszerűbb jogszabályokat könnyebb betartani, tévedni kevésbé lehet. Sajnos az új közbeszerzési irányelvek nem felelnek meg ennek az elvárásnak. A közbeszerzési irányelvek bonyolult eljárási követelményei miatt az ajánlatkérők könnyen követnek el hibát. Ez főként a kisebb helyi és regionális önkormányzatokat érinti, amelyek nem férnek hozzá a közbeszerzési joggal kapcsolatos ismeretekhez. Az RB szeretné felhívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélése nagyrészt helyi és regionális önkormányzatok révén következik be, nem központi, állami szinten;

1.3

emellett úgy véli, hogy a közbeszerzési rendelkezések megsértése esetén meghatározott túl erős szankciók – főként az áttekinthetetlen jogi kerettel összefüggésben – negatív következményekkel járhatnak. Az egyik lehetséges negatív következmény az, hogy az önkormányzatok egész egyszerűen elállhatnak a szolgáltatások kihelyezésétől, és ehelyett saját kereteken belül végzik el őket. Egy másik következmény a legalacsonyabb árhoz való túlzott ragaszkodás lehet. Az nehezen vitatható, hogy melyik ajánlat ára a legalacsonyabb, viszont a minőségi és ehhez hasonló paramétereket könnyebb megkérdőjelezni;

1.4

támogatja a tíznapos felfüggesztő hatályú határidő javasolt bevezetését, melynek célja annak megakadályozása, hogy a közbeszerzési ajánlatkérők az odaítélésről szóló döntésnek a közbeszerzési eljárás többi résztvevőjével való közlése előtt kössenek szerződést. Ez lehetővé teszi a döntés felülvizsgálatát még hatályossá válása előtt, ami előnyös az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára is. Az RB helyesli az arra irányuló javaslatot is, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen előírni a jogorvoslati eljárást igénylő jelentkezők vagy ajánlattevők számára, hogy tájékoztassák az ajánlatkérőt a vélt szabálysértésről, valamint jogorvoslati igényükről; egyúttal arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy már egy év után vizsgálja felül, milyen hatással jár a tíznapos határidő bevezetése, annak megállapítására, hogy ez mennyiben vezet a panaszok jelentős növekedéséhez, ahogy az egy sor tagállamban jellemző volt;

1.5

a szabályok ellen vétő szerződéskötések hatályát illetően azonban szkeptikus. Az irányelvjavaslat szerint az ilyen szerződések érvénytelenek. A Régiók Bizottsága azonban úgy véli, hogy erről a tagállamoknak kellene határozniuk annak érdekében, hogy a nemzeti joghoz való igazítás a szerződésekkel és kártérítésekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokkal összhangban történhessen;

1.6

szintén megkérdőjelezi az Európai Bizottság azon feltevését, hogy a tíznapos felfüggesztő hatályú határidő bevezetése a fellebbezések számának néhány százalékos kezdeti növekedéséhez vezethet. Svédországban pl. a javasolthoz hasonló tíznapos felfüggesztő hatályú határidő bevezetése után kezdetben 150 %-os növekedés volt tapasztalható. A jogorvoslati kérelmek száma a kezdeti növekedés után is tovább emelkedett (1);

1.7

a jogellenes közvetlen szerződés-odaítélések megakadályozására irányuló javaslatot túlságosan messzemenőnek tartja, és ehelyett előnyben részesíti a jelenlegi, kártérítéses rendszert. Az Európai Bizottság megjegyzi ugyan, hogy a jogellenes közvetlen szerződések nagy problémát jelentenek, de ezt nem támasztja alá pl. a témában készült statisztikákkal. Az RB nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot, hogy mutasson be részletes adatokat a jogellenes közvetlen szerződések elterjedtségéről. Az említett internetes konzultáció nem elegendő az ennyire átfogó módosítások indoklásához. Az olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek meghaladják a határértéket, és az ajánlatkérő értelmezése szerint hivatalos pályázati kiírás és az azt követő felfüggesztő hatályú határidő kivárása nélkül is megköthetők, a kötelező meghirdetés nagymértékben befolyásolja az ajánlatkérőt. Ide tartoznak többek között a saját vállalatokkal kötött szerződések, valamint az önkormányzatok közötti együttműködés keretein belüli szerződések. A Régiók Bizottsága korábbi véleményeiben már rámutatott a saját vállalatokkal kötött szerződésekkel kapcsolatos problémákra, valamint az önkormányzatok közötti együttműködés keretein belüli szerződésekből adódó kérdésekre. Az RB szerint a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos jogalkotás nem szabad, hogy megnehezítse vagy megakadályozza ezeket a folyamatokat;

1.8

úgy véli, hogy nem egyértelmű a jogorvoslatról szóló irányelv alkalmazási területe a küszöbértéket meghaladó, a II.B melléklet (2) szerinti szolgáltatások odaítélésére vonatkozóan. Véleménye szerint a B kategóriába tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződés-odaítélés jogorvoslatát egyértelműen ki kell vonni az irányelv alkalmazási területe alól; a tagállamoknak maguknak kell meghatározni, hogyan biztosítják az ajánlattevők jogbiztonságát az ilyen szolgáltatások pályázati kiírása esetén. Számos ilyen szolgáltatás – például az egészségügyi és a szociális szolgáltatások – a helyi és regionális önkormányzatok központi tevékenységeihez tartozik. Az EU hatásköre ezeken a területeken eléggé korlátozott, és nem a jogorvoslatról szóló irányelvvel – vagyis „kiskapukon” keresztül – kellene kiépíteni. Úgy véli, hogy a B kategóriába tartozó, valamint a küszöbértéket meg nem haladó szolgáltatások esetében a jogi eszközök kérdése kizárólag a tagállamokat érinti;

1.9

üdvözli a tanúsítási rendszer és a békéltetési eljárás megszüntetésének javaslatát.