30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/11

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kedvezően fogadja és pozitívan ítéli meg „A Bizottság közleménye – Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén” c. dokumentumot, és támogatja az Európai Bizottságnak az idegenforgalmi stratégia és politika elkövetkező évekre történő megerősítése iránti kötelezettségvállalását.

1.2

Nagyra értékeljük az Európai Bizottság arra való törekvését, hogy röviden összefoglaljon számos dokumentumot, véleményt és vitát. Az eredmény kielégítően teljesíti a kitűzött célt, azaz hogy a megújított idegenforgalmi politikáról világosan tájékoztassák a társadalmat.

1.3

Megfelelőnek ítéljük meg mind azt, hogy az új politikát a megújult lisszaboni stratégiához kapcsolják, mind pedig a versenyképesség és a fenntarthatóság javítására irányuló célkitűzéseket.

1.4

Megfelelőnek ítéljük meg a bizottsági közleményben felsorolt kihívásokat és a leküzdésükhöz javasolt módszereket. A javasolt módszertan az összes szereplő különféle együttműködési formákban, többek között „versenyen alapuló együttműködésben” történő részvétele, amely az új idegenforgalmi politika tartópillérét képezi.

1.5

Megfelelőnek tartjuk, hogy az Európai Bizottság vállalja az új politika végrehajtását az együttműködés, a támogatási kezdeményezések indítása és a szereplők közötti koordináció révén, az EGSZB azonban úgy véli, hogy részletesebben ki kell dolgozni a konkrét módszertant és a cselekvés eszközeit. Úgy ítéljük meg, hogy a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságnak tevékenyebb szerepet kell vállalnia, és irányítania kell a számos uniós szintű kezdeményezés beindítását.

1.6

Az EGSZB ismételten javasolja és ajánlja, hogy ezen együttműködési politika kialakítása során hozzanak létre egy európai idegenforgalmi konzultatív bizottságot, és vizsgálják meg az Európai Idegenforgalmi Hivatal felállításának körülményeit.

1.7

Kedvezően fogadjuk, hogy az Európai Bizottság kész javítani a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználásán, hiányoljuk azonban az idegenforgalom előtt álló – egyébként tökéletesen meghatározott – kihívások leküzdését célzó programjavaslatot. Megítélésünk szerint például a szociálturizmus területe jó lehetőségeket kínál ahhoz, hogy kísérleti projekt formájában transznacionális jellegű kezdeményezés szülessen.

1.8

Az EGSZB fokozott várakozással és reményekkel tekint a 21. európai idegenforgalmi menetrenddel kapcsolatban jelenleg zajló munkák lezárása elé, hiszen ez a dokumentum kétségtelenül kiteljesíti és megerősíti majd az európai idegenforgalom fenntarthatóságát célzó általános politikát. Az Európai Bizottságnak ösztönöznie kellene a mind a fenntarthatósággal, mind pedig az idegenforgalom minőségével, kreativitásával és versenyképességével kapcsolatos témákban rendelkezésre álló bevált gyakorlatok adatbázisainak létrehozását.

1.9

A statisztikákat illetően az EGSZB javasolja az idegenforgalmi megfigyelőközpontok hálózatának kiépítését, amely nem csupán adatokat gyűjtene az ágazatból, hanem stratégiai és haladó jövőképet alkothatna, és képes lenne intézkedéseket javasolni a jövőre nézve.

1.10

Az EGSZB felajánlja, hogy az Európai Bizottság közleményével összhangban folytatja az idegenforgalom területén végzett munkát, és felkéri a többi uniós intézményt, a tagállamokat, a regionális és települési önkormányzatokat, valamint az ágazati szereplőket: a munkaadói és munkavállalói szervezeteket és az összes polgárt, hogy működjenek együtt az idegenforgalom mint egyetemes jog és mint Európa jövője szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági tevékenység megértésében és támogatásában.

2.1.1

A növekedés és a munkahelyteremtés által jelentett kihívás. A közlemény 1. pontjában az Európai Bizottság az új európai idegenforgalmi politikát összeköti a megújult lisszaboni stratégia végrehajtásának szükségességével. Nyíltan elismeri az idegenforgalomnak a munkahelyek fenntartásában és teremtésében jelenleg játszott jelentős szerepét, és igen helyesen bízik az idegenforgalomban mint a teljes foglalkoztatáshoz tartósan és a későbbiekben akár fokozottabban is hozzájárulni képes gazdasági tevékenyégben. A bizottsági közlemény elemzi az ágazat felépítését, és kiemeli a fejlődéséhez hozzájáruló szolgáltatások és szakmák sokszínűségét, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások nagy szerepét az egész idegenforgalmi szektorban. A közlemény jelzi, hogy az ágazat egyedi jellegének köszönhetően ideális a rugalmas foglalkoztatás alkalmazására, de nem feledkezik meg az idegenforgalmi szektorban a munkahelyek stabilitását és minőségét biztosító ellensúlyozó intézkedések szükségességéről sem.

Ahogy az Európai Bizottság is megemlíti, az idegenforgalom alapvető szerepet játszik az európai regionális fejlesztésben, és a fenntarthatósági kritérium kedvező hatást gyakorol számos gazdasági és társadalmi területre. Ezért a „21. európai idegenforgalmi menetrend”, az Európai Bizottság jelenleg kidolgozás alatt álló kezdeményezése kétségkívül ideális útmutató és eszköz lesz az idegenforgalom fenntartható fejlődésének biztosításához.

Az idegenforgalom lisszaboni stratégiához való hozzájárulásának vizsgálatakor figyelembe kell továbbá venni az Európai Unió bővítését és annak a fejlődésre és a munkahelyteremtésre gyakorolt kedvező hatását.

Mindennek megvalósításához azonban minden szinten szükség van az összes magán- és közszereplő részvételére és együttműködésére, mert ez az Európai Bizottság által javasolt új európai idegenforgalmi politika alapja.

2.1.2

Az idegenforgalom előtt álló kihívások. Az Európai Bizottság közleménye számos, az európai idegenforgalom előtt álló globális kihívást sorol fel, amelyek az Európa- és világszerte bekövetkező mélyreható társadalmi változásokból erednek.

Az első kihívás az erőteljesen átalakuló demográfiai struktúrából ered, ami azt jelenti, hogy egyre többen utaznak, főként ötven éven felüliek, és az idegenforgalomnak alkalmazkodnia kell e korosztály új igényeihez.

Szintén fontos kihívás az új turisztikai célpontok megjelenése szerte a világon, ami megköveteli, hogy a termékeket és szolgáltatásokat az új piaci helyzethez igazítsák.

Végül szükséges, hogy az idegenforgalom a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fenntarthatóság feltételei között fejlődjön.

A bizottsági közlemény kijelenti, hogy ezekkel a kihívásokkal a versenyképesség növelése révén lehet megfelelően szembeszállni és ezáltal megvalósítani a lisszaboni stratégia célkitűzéseit.

2.1.3

Párbeszéd és partnerség. A versenyképesség növelésének megvalósítása érdekében a közlemény az idegenforgalom szereplői közötti párbeszéd és partnerség mellett tör lándzsát. Akármelyik szinten alakuljon is ki, minden partnerségre szükség van, mert ezek jelentik az idegenforgalmi fellépés központi elemét.

2.2

Új európai idegenforgalmi politika. Az Európai Bizottság a közleményben új európai idegenforgalmi politika elfogadását javasolja, amelynek célja a versenyképesség javítása és több és jobb munkahely teremtése Európában és az egész világon a fenntarthatóság feltételei mellett. Ehhez az összes szint közötti párbeszédet, koordinációt és partnerséget javasol.

2.2.1

Az idegenforgalmat érintő integrációs intézkedések. Az Európai Bizottság közleménye három intézkedéscsoportot nevez meg:

A közlemény igen fontos feladatokat javasol saját szervezeti egységei számára a mind a köz-, mind pedig a magánszférából induló kezdeményezések koordinálása területén. Különösképpen e szervekre bízza az ágazaton belüli interaktív információáramlás fenntartásának feladatát, valamint az összes szereplő együttműködésének megszervezését, hogy az idegenforgalom is részesülhessen az összes közösségi pénzügyi eszközből.

2.3

Az idegenforgalom fenntarthatóságának elősegítése. Az Európai Bizottság közleménye lényegi elemnek tartja a 21. európai idegenforgalmi menetrendre vonatkozó javaslat kidolgozását az új európai idegenforgalmi politika felállításához. A kidolgozással kapcsolatos munkák folyamatban vannak, és a tervek szerint 2007-ben fejeződnek be.

E stratégiai jellegű munkák befejezéséig az Európai Bizottság kilátásba helyezte különféle egyedi intézkedések azonnali megvalósítását, amelyek közül – mivel legalább hét saját kezdeményezésű EGSZB-vélemény tárgyát képezte – ki kell emelni a bevált idegenforgalmi gyakorlatok cseréjének előmozdítását számos területen: a hozzáférhetőség és fenntarthatóság, a sport, a kultúra, a gazdasági fellendülés, az Unió bővítése, a magán- és a közszféra együttműködése és a szociálturizmus Európában.

2.4

Az idegenforgalommal kapcsolatos ismeretek szélesítése és nagyobb nyilvánosság. A közlemény számos alapvető politikát irányoz elő azzal a céllal, hogy növelje az idegenforgalom stratégiai jelentőségét az általános európai politikán belül. Többek között:

3.1

Az idegenforgalom – megérdemelten – az összes uniós intézmény mind stratégiai, mind operatív dokumentumaiban széles körben megjelenik, ez a jelenlét azonban még mindig messze nem tükrözi a turizmus mint gazdasági tevékenység mai jelentőségét és az Európa számára benne rejlő jövőbeli lehetőségeket. E jelentőség pedig nem pusztán gazdasági jellegű, hanem társadalmi, kulturális, valamint az örökséggel és az európai polgárok integrációjával kapcsolatos, ezért az idegenforgalom átfogó jellegéből eredően számos közösségi stratégiában, politikában és cselekvésben megjelenik.

3.2

Fontos megemlíteni, hogy bár az idegenforgalom jelenleg nem közös uniós politika tárgya, számos uniós intézmény tesz olyan intézkedéseket és lépéseket, amelyek vagy hatást gyakorolnak a turizmusra, vagy támaszkodnak rá mint az Európai Unió elsőrendű célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközre. Az új, elfogadásra váró alkotmányszerződés előrelépést jelent abban az értelemben, hogy elismeri a nemzeti politikák kiegészítő és koordinációs szerepét a vállalatok versenyképességének előmozdítása terén, és elismeri az idegenforgalom gazdasági jellegét.

3.3

A turizmus a következőképpen jelenik meg az uniós intézmények munkájában:

3.4

Az EGSZB célja a jelen véleménnyel nem csupán az európai bizottsági közlemény többé-kevésbé kritikus hangvételű értékelése és az akörüli vitából származó ajánlások leírása, hanem a meglévő kezdeményezések elemzése és az, hogy maga is egyértelműen kezdeményező szerepet vállaljon. Ezért bár kedvezően fogadja az Európai Bizottság közleményét, a véleményben ki szeretne emelni bizonyos intézkedéseket, amelyek együttesen alkotják az idegenforgalmi politikát. A jelenlegi európai politikában vannak bizonyos elemek, amelyek bár nem közvetlenül turisztikai jellegűek, alapvető szerepük van az idegenforgalom fejlődésében: a személyek, szolgáltatások és az áruk szabad mozgása, a közlekedés, a környezetvédelem stb. Ezekre kell felépíteni a versenyképes és fenntartható idegenforgalmi politikát.

3.5

Általános iránymutatásként e vélemény le kívánja szögezni a következőket:

4.1

Az Európai Bizottság közleménye általánosan vázolja az új európai idegenforgalmi politika alapjait, kihívásait, megközelítéseit, főbb intézkedéseit és általános módszertanát. Mindezek összefoglalása egyetlen, nem túl terjedelmes közleménybe kétségkívül jelentős erőfeszítések eredménye, és számos dokumentumot, véleményt és vitát kellett hozzá elemezni. Hangsúlyozni kell, hogy az eredmény megfelel a célkitűzéseknek, azaz világosan tudatja a társadalommal az Európai Bizottság idegenforgalomról alkotott alapvető véleményét, és hogy milyen fellépésekre van szükség ebben az összetett ágazatban.

4.2

Megítélésünk szerint a közlemény megfelelő hangsúlyt helyez az új idegenforgalmi politika szerepére a megújult lisszaboni stratégia és két nagy összetevője, a növekedés és a foglalkoztatás fenntartásában. Mivel a Közösség fő stratégiája e célkitűzések megvalósítása, az idegenforgalom hozzájárulása mindenképpen megerősíti a szerepét, és megfelelő alapra helyezi a fejlesztését.

4.3

Talán hasznos lett volna, ha az Európai Bizottság a közleményben elemzi az idegenforgalomnak a fontos közösségi nyilatkozatokban és az Európai Alkotmányban játszott szerepét, hogy megfigyelje, miként jelenik meg ezekben a dokumentumokban a jelenlegi idegenforgalmi politika, és hozzá képest milyen előrelépést jelent az új politika. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tagállamok és a régiók már számos alkalommal kinyilvánították, hogy az idegenforgalommal kapcsolatos jogköreiket meg kívánják tartani, anélkül hogy elutasítanák, hogy az Unió bizonyos közös tényezőkkel kapcsolatban katalizátorszerepet játsszon, miáltal javíthatja az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességét. Így felmerült az igény az Európát mint turisztikai célpontot népszerűsítő európai portál létrehozására és fenntartására, a portál már fejlesztés alatt áll. Manapság, amikor a belső határok egyre kisebb jelentőséggel bírnak, szükség van közös intézkedésekre.

4.4

Az Európai Bizottság egyértelműen azokat a legfontosabb kihívásokat sorolja fel, amelyekkel az idegenforgalomnak az elkövetkező évtizedekben szembe kell majd néznie. Bizonyára lehetne még bővíteni a listát, de a versenyképesség növelésének alapvető kihívása mindenképpen eléggé tág ahhoz, hogy lefedjen más fontos kihívásokat is, mint a minőség javítása, az idényjelleg elleni küzdelem, vagy az ágazatban dolgozók szakmai fejlesztése. Különösen fontos az idegenforgalmi ágazatban foglalkoztatottak szakképzése és képzettségük javítása az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó integrált program keretében; hiszen ez növeli az ágazat versenyképességét, és biztosítja a szolgáltatás minőségének magas szintjét.

4.5

Az Európai Bizottság közleménye folyamatosan együttműködésre szólít fel, hiszen mint a címe is mutatja, azt javasolja, hogy a partnerség erősítése legyen az új idegenforgalmi politika központi és meghatározó eleme. Különösen fontos hangsúlyozni a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek szerepét, amelyeket be kell vonni a partnerségi folyamatokba, és fel kell hívni a vitákban, a fórumokon és az ágazat fejlesztését szolgáló általános intézkedések végrehajtásában való részvételre. Hasznos volna továbbá az idegenforgalmi tevékenységgel kapcsolatos bevált gyakorlatok adatbázisának a létrehozása, amely a szereplők együttműködésében szerzett sikeres tapasztalatok cseréjét szolgálná. Hasonlóképpen hasznos volna a városok és idegenforgalmi célpontok a versenyképesség erősítésének közös célja által összetartott állandó hálózatainak az ösztönzése. Kedvezően fogadjuk a „kiváló turisztikai célpont” fogalmának megteremtését, és hangsúlyozzuk, hogy ennek magában kell foglalnia a munkaügyi és szociális kapcsolatok megfelelő kezelését, valamint az adott célpont munkaadói és munkavállalói szervezeteinek részvételét.

4.6

Az Európai Bizottság vállalja az új politika végrehajtását az együttműködés, a konkrét támogatási kezdeményezések indítása és a szereplők közötti koordináció révén, de talán részletesebben ki kellene dolgozni e három cselekvési mód mindegyikének konkrét módszertanát. Az EGSZB szerint a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságnak igen fontos szerepe van az idegenforgalmat közvetlenül vagy közvetetten érintő összes uniós politika összehangolásával kapcsolatos feladatok elvégzésében, de azt az Európai Bizottságnak kell eldöntenie, hogy melyik szerv legyen felelős ezért az összehangolásért. Hasonlóképpen úgy véljük, hogy az Európai Bizottságnak tevékenyebb szerepet kellene vállalnia az uniós szintű kezdeményezések beindításában. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az EGSZB már többször javasolta, hogy létre lehetne hozni egy európai idegenforgalmi konzultatív bizottságot, és meg lehetne vizsgálni az Európai Idegenforgalmi Hivatal felállításának feltételeit.

4.7

Az Európai Bizottság közleménye teljesen világosan kinyilvánítja, hogy az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének a növelése nemcsak célkitűzés, hanem szükségszerűség is. A globális verseny fokozódása aláássa az ágazati szereplők jövedelmezőségét. Ezért a jövőben nagy erőfeszítéseket kell tenni az innovációval, a minőséggel, valamint a kreativitás támogatásával kapcsolatban, és javítani kell az összes tényező és szereplő termelékenységét azért, hogy megőrizzük Európa vezető szerepét a világ idegenforgalmában.

4.8

Úgy véljük, hogy az Európai Bizottság közleménye sem a felhasználók, sem pedig az ágazati vállalkozások és egyéb szereplők szemszögéből nézve nem helyez elegendő hangsúlyt az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) szerepére az új turisztikai forgatókönyvben. Az elkövetkezendő években elsőbbséget kell adni az ilyen technológiák idegenforgalmi célú felhasználását javító kutatási és fejlesztési erőfeszítéseknek.

4.9

Az EGSZB igen kedvezően értékeli az Európai Bizottság „jobb jogalkotásra” vonatkozó javasolt intézkedését. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a kevesebb szabályozás nem feltétlenül jelent jobb szabályozást. Az ágazatra vonatkozó munkaügyi jogszabályok és egyéb rendelkezések kiigazításához meg kell erősíteni a kollektív tárgyalásokat a szociális partnerek által meghatározott területeken.

4.10

A konkrét intézkedések elfogadására és különösen a rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközök felhasználásának a javítására irányuló hajlandóság fontos, hiányoljuk azonban a részletesebb kidolgozást és a kifejezetten az európai idegenforgalom előtt álló, a közleményben tökéletesen meghatározott jelentős kihívások leküzdését célzó programjavaslatot. Gondoskodni kell arról, hogy az idegenforgalomra szánt összegeket hatékonyan, eredményesen használják fel.

4.11

Az Európai Bizottság közleménye fontos szerepet szán a „21. európai idegenforgalmi menetrendnek”. E dokumentum célja az idegenforgalom fenntartható fejlődését szolgáló stratégiák, programok és intézkedések keretbe foglalása. Nagy lélegzetű munkára számítunk, amely minden bizonnyal rávilágít majd számos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésre és tényezőre. Úgy véljük, hogy ennek a dokumentumnak alaposan meg kell vizsgálnia a növekedés korlátjainak, az idegenforgalmi úti célok számával kapcsolatos növekedés fenntartható ütemének, valamint a partvidékek és egyéb sérülékeny természeti területek védelmének nagy témakörét, és reális, fenntartható javaslatokat kell megfogalmaznia.

4.12

Az Európai Bizottság közleménye nagy jelentőséget tulajdonít az idegenforgalmi statisztikáknak, de hasznos volna, ha ezeket világos stratégiai és előretekintő jövőképpel rendelkező tanulmányok kísérnék, amelyek tisztán látják a tendenciákat, levonják a következtetéseket, és intézkedéseket javasolnak a jövőre nézve. Az egy, vagy több hálózatban működő uniós szintű idegenforgalmi megfigyelőközpont létrehozása nagy szerepet játszhatna ennek az ágazati szükségletnek a kielégítésében. Fontos volna, hogy az idegenforgalmi statisztikákban nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak a foglalkoztatással kapcsolatos változóknak.

4.13

Az Európai Bizottság közleménye világosan kimondja, hogy az idegenforgalom nyilvánosságát, megértését és elfogadását növelni kell az európai társadalom körében. Mint a Katowicei Nyilatkozatként kiadott véleményében, a „Turizmus és kultúra: a növekedés két tényezője” c. véleményében és számos más dokumentumában az EGSZB már jelezte, tájékoztatási és motivációs célú kommunikációs kampányokat kellene folytatni az egész európai lakosság, de különösen a fiatalok körében.