17.12.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 322/7

---

Értesítés a 658/2004/EK bizottsági rendelettel az egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mandarin stb.) behozatalával szemben elrendelt védintézkedésekről folytatott konzultációkról

(2005/C 322/06)

2004. április 7-én a 658/2004/EK bizottsági rendelet (1) értelmében végleges védőintézkedéseket rendeltek el az egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mint a mandarin stb.) behozatalával szemben. Tekintettel a Tanács 3285/94/EK (2) és 519/94/EK rendeletére (3) és különösen ezek 21., illetve 18. cikkére, a Bizottság konzultált a tagállamokkal a védintézkedések alkalmazásáról.

A Bizottság a 2005. június 4-i értesítésében (4) hivatalosan tájékoztatta a közösségi termelőket és egyesüléseiket, az importőröket/kereskedőket és egyesüléseiket, a beszállítókat, a kínai népköztársasági exportáló termelőket és egyesüléseiket a félidős értékelés elindításáról.

Az intézkedések hatásainak, fenntartásuk indokoltságának és a liberalizálás ütemének vizsgálatát követően a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a vizsgálat megállapításairól. Konzultációkra került sor a 3285/94/EK rendelet 4. cikke, illetve az 519/94/EK rendelet 4. cikke alapján létrehozott tanácsadó bizottságon belül.

1.   Az érintett termék

A szóban forgó termék elkészített vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek, amelyek hozzáadott alkoholt nem, viszont hozzáadott cukrot tartalmaznak (a továbbiakban: az érintett termék).

Az érintett terméket jelenleg a 2008 30 55 és a 2008 30 75 KN-kód alá sorolják. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2.   Eljárás

2.1.   A konzultációk hatóköre

A 3285/94/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdése és a Tanács 519/94/EK rendelete 18. cikkének (1) bekezdése kötelezi a Bizottságot, hogy legkésőbb az alkalmazási időszak feléig konzultáljon a tagállamokkal az intézkedések alkalmazásáról.

A vonatkozó rendelkezésekkel összhangban az alábbiak voltak a vizsgálat céljai:

a)	a védőintézkedések hatásának megvizsgálása;

b)	annak meghatározása, hogy szükség van-e a liberalizáció ütemének a felgyorsítására, és ha igen miként; és

c)	annak megállapítása, hogy szükséges-e még az alkalmazása.

2.2.   A vizsgálati időszak

Ebben a tevékenységi ágban a konzervgyártási szezon minden évben októberben kezdődik. Az adatokat az egyes dobozba töltési szezononként elemzik, azaz az októbertől a következő év szeptemberéig tartó időszakonként. Az eredeti vizsgálat az 1998/1999-től 2002/2003-ig terjedő időszak adataira terjedt ki. A jelenlegi vizsgálat a 2003/04 és a 2004/2005 közötti időszakra terjedt ki.

Emlékeztetni kell arra, hogy a dobozos mandarin termelése Spanyolországban összpontosul.

2.3.   Az eljárás során érintett felek

Kérdőíveket küldtek ki az összes, az eljárásban érintett és ismert félnek, valamint az összes többi olyan vállalatnak, amely az értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkezett.

Öt közösségi termelőtől, öt beszállítótól, tizenegy importőrtől, hét exportőrtől, illetve kereskedőtől és két egyesüléstől érkeztek be válaszok.

A bizottság szakigazgatási szervei bekérték és ellenőrizték mindazokat az információkat, amelyeket a vizsgálat céljaira szükségesnek ítéltek, az alábbi társaságok telephelyein pedig ellenőrző látogatásokat végeztek:

Közösségi termelők

—	Halcon Foods, S.A., Murcia, Spanyolország

—	Alcurnia Alimentacion, s.l., Murcia, Spanyolország

—	Conservas y Fruta S.A., Murcia, Spanyolország

—	Industrias Videca S.A., Valencia, Spanyolország

—	Agricultura y Conservas, S.A., Valencia

Beszállítók

—	Cooperativa Agricola Ntra Sra del Oreto Coop. V, – Valencia

Független importőrök

—	Wünsche Handelsgesellschaft International mbH & Co., KG, Hamburg, Németország

—	I. Schröder KG (GmbH & Co), Hamburg, Németország

—	Edeka Zentrale AG & Co. KG, Hamburg, Németország

—	Hüpeden & Co. (GmbH & Co.) KG, Hamburg, Németország

3.   Szerkezetváltás

Amint azt a 658/2004/EK rendelet (120) preambulumbekezdése előírta, a felülvizsgálat során megvizsgálták a közösségi mandarinkonzerv-termelők szerkezetátalakítási erőfeszítéseit. A szerkezetátalakítási folyamat legfőbb eredménye eddig a legutóbbi szezonbeli kapacitás 33 000 tonnás csökkentése volt. Ez a csökkentés az eredeti teljes kapacitás 25 %-ának felel meg. Erőfeszítések történtek a nyersanyagellátás ésszerűsítésére és a költségek szempontjából leghatékonyabb értékesítési és elosztási csatornák kiépítésére, aminek a célja a hatékonyabb termelési lánc létrehozása és ezzel együtt a méretgazdaságossági előnyök fokozottabb kihasználása. Az eddig megvalósított intézkedéseket főként az jellemzi, hogy egyes termelők felhagynak a mandarin dobozba töltésével, egyes vállalatok egyesülnek, a közös beszerzések céljára szövetkezeti vállalatok jönnek létre, és új gyártósor-rendszereket vezetnek be.

Az szerkezetátalakítás eredményei kezdenek láthatóvá válni, és ez a későbbiekben ösztönözni fog a további szerkezetátalakításek elindítására. A tervbe vett intézkedések közé tartozik a termelés technikai korszerűsítéséhez vezető folyamatok végleges kidolgozása. További hatásokat és méretgazdaságosságot várnak még az olyan intézkedések összehangolásából, mint a termelés csökkentése és a szövetkezeti vállalatok létrehozása.

4.   A vizsgálat eredményei

A hatályos intézkedések elemzése a legutóbbi három konzervgyártása szezon összegyűjtött adatain alapult. A 2002/03-as évvel kapcsolatban megadott adatok megegyeznek a mandarinkonzervek importjára vonatkozó végleges védintézkedéseket megállapító 658/2004/EK rendeletben ismertetettekkel. Ezek a számok azért szerepelnek itt, hogy tükrözzék azt a helyzetet, amely az ágazatban az eljárás kezdeményezésekor, az eredeti vizsgálat lebonyolítása előtt uralkodott. A 2003/04-es évre vonatkozóan közölt adatok – amelyeket a jelenlegi félidős felülvizsgálat során ellenőriztek – arra az időszakra vonatkoznak, amelyben még folyt az intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálat. A 2004/05-ös évre vonatkozó adatok az intézkedések elrendelését követő időszaknak felelnek meg.

4.1.   Behozatal

4.1.1.   A behozatal nagysága

Az alábbi táblázatok a Kínából a 25-tagú EU-ba irányuló behozatalt szemléltetik. Az össze többi országból származó behozatal elhanyagolható, mivel a teljes behozatal alig 2 %-át teszik ki, ami évente 1 000 tonna. (a mennyiségi adatok tonnában, az októbertől szeptemberig terjedő időszak adatai)

	2002/03	2003/04	2004/05 (5)
	50 500	63 900	46 600 (5)
Index	100	127	92
(Forrás: Eurostat)

A 2004/05. évi szezonban az import mennyisége 47 000 tonnában állapodott meg. A 2004/05. évi behozatal kb. 60 %-ára 2005 márciusában és áprilisában, közvetlenül az engedélyezési időszak lejárta előtt került sor. Az import stabilizálódása azután a növekedési szakasz után következett be, amely csúcsát 63 900 tonnával 2003/04-ben érte el. A behozatalban 2003/04-ben tapasztalható csúcs oka a végleges intézkedések elrendelésével kapcsolatos várakozás lehetett.

A 2003/04. és a 2004/05. évi szezon között több mint háromszorosára nőtt egyes tagállamok behozatala. A hagyományos importőrök közé nem tartozó más tagállamok Kínából kezdtek konzervmandarint importálni. Másrészt viszont néhány csatlakozó ország a csatlakozást megelőző két hónapban nagy mennyiségben importált, majd bizonyos esetekben az Európai Unió 2004. májusi kibővítését követően a behozatal teljesen leállt.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a behozatal a kínai behozatalra megállapított 32 000 tonnás és a más országokból származó behozatalra megállapított 2 000 tonnás vámkontingens-rendszer hatálya alá esett. A kontingens kimerítésekor tonnánként 301 EUR vámot („EUR/T”) kell megfizetni. Ezen az alapon nyilvánvaló, hogy a kontingensen belüli és felüli behozatalra egyaránt sor került, és az utóbbi esetében vámot kellett fizetni. Ez azt igazolja, hogy az EU követelményeinek érvényt szereztek.

4.1.2.   Behozatali árak

	2002/03	2003/04	2004/05 (10 hónap)
	595	524	520
Index	100	88	87
(Forrás: Eurostat)

A közösségi határparitáson számított behozatali CIF-árak láthatóan csökkenőben vannak; a 2002/03. évi 595 EUR/T-ról 524 EUR/T-ra zuhantak 2003/04 során, és ez a 2004/05. évi szezonban is folytatódott (520 EUR/T). A 2002/03. évi és a 2004/05. évi szezon között az árak összességében 13 %-kal csökkentek. A csökkenés oka alapvetően az volt, hogy az amerikai dollár gyengült az euróhoz képest. Mint ismeretes, az importból származó mandarinkonzervet amerikai dollárban számlázzák le, amely viszont az adott időszakban 18 %-kal leértékelődött. Az amerikai dollárban leszámlázott árak 5 %-os növekedését emiatt az amerikai valuta gyengülése ellensúlyozta, ami ténylegesen az árak 13 %-os csökkenését okozta (18 %-5 %). 2005. januárjától kezdődően ugyanakkor a behozatali árak enyhe emelkedése figyelhető meg.

4.2.   A közösségi termelők helyzete

Az intézkedések kihatásainak felméréséhez a Bizottság elvégezte a figyelembe veendő gazdasági tényezők vizsgálatát. A vizsgálat megállapításainak elemzése során nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a termelés volumenét évente egy alkalommal, a novemberben kezdődő konzervgyártási szezon indulásakor határozzák meg.

4.2.1.   Gyártási kapacitás és a kapacitás kihasználása

	2002/03	2003/04	2004/05
Kapacitás	129 000	129 000	96 000
Kapacitás kihasználása	31 %	22 %	40 %

A 2002/03. évi és a 2003/04. évi szezon között a kapacitás nem változott, és a 2004/05. évi szezonban 25 %-kal csökkent (lásd feljebb a 3. pontot – Szerkezetátalakítás). Ennek következtében a kapacitások kihasználása 2004/05-ben némileg – a 2003/04. évi 20 %-ról 40 %-ra emelkedve – megnőtt.

4.2.2.   Termelés

	2002/03	2003/04	2004/05
Tonna	39 600	28 200	38 000
Index	100	71	96

2004/05 során (vagyis a végleges intézkedések bevezetését követő szezonban) a termelés szintje visszaállt. Az EU termelése ezt megelőzően a Kínából származó nagy tömegű behozatal következtében meredeken és folyamatosan csökkent. A termelés – 28 200 tonnás mennyiséggel – a 2003/04. évi szezonban érte el a mélypontját.

A termelés hanyatlása egybeesett azzal az időszakkal, amelyben még nem vezették be a végleges védintézkedéseket.

Ekkoriban a közösségi termelők közül sokan a mandarinkonzerv termelésük megszüntetésén gondolkodtak, mivel csődközeli helyzetben voltak. A termelés volumenét még most is főként a termelési költségek és a várt értékesítési ár közötti viszony határozza meg. A várt értékesítési árat azonban alapvetően a Kínából származó behozatal árszínvonala határozza meg. A Kínán kívüli országoknak biztosított kontingensből minimális a behozatal, és ez ennélfogva nem befolyásolja kimutathatóan a közösségi termelők értékesítési árait.

4.2.3.   Az EU-n belüli értékesítés

	2002/03	2003/04	2004/05 (6)
Tonna	28 000	23 000	28 000
Index	100	82	100

Miután az elmúlt hónapokban a versenyképesség erősödött, és behozatali árak mérsékelten emelkedtek, a 2004/05. évi szezonban az értékesítés újra fellendült. Ez a minapi pozitív fejlemény a 2003/04. évi szezonig meghatározó tendenciát váltja fel.

4.2.4.   Fogyasztás

	2002/03	2003/04	2004/05 (e)
Tonna	79 000	82 000	84 000 (e)
Index	100	104	106
(Forrás: az Eurostat adatai és a vállalatok becslései)

A 25-tagú EU fogyasztása a legutóbbi két szezonban mérsékelten emelkedett (ami főként annak tudható be, hogy a bővítést követően megnőtt az elfogyasztott mennyiség).

4.2.5.   Piaci részesedés

	2002/03	2003/04	2004/05
Közösségi termelők	35 %	28 %	33 %

A közösségi termelők piaci részesedése a 2004/05. év során bevezetett végleges intézkedéseket követően részben visszaállt a korábbi szintjére. Az erősödés azt követően jelentkezett, hogy a piaci részesedés a 2002/03-as 35 %-ról 2003/04-ben 28 %-ra csökkent.

4.2.6.   Foglalkoztatás, ledolgozott munkaórák és termelékenység

	2002/03	2003/04	2004/05
Foglalkoztatás	2 343	2 224	1 970
Ledolgozott munkaórák	675 000	475 000	580 000
Ledolgozott munkaórák/tonna	17,0	16,8	15,3

A mandarinkonzerv előállítása szezonális jellegű, és a munkaerő többségét ennek megfelelően az idénymunkások adják. Ennek az érett terméknek a termelékenysége meglehetősen stabil, az ingadozások főként a friss termék terméshozamához és jellemzőihez kapcsolódnak. A 2004/05. évi szezon során lezajlott szerkezetátalakítási folyamat ugyanakkor a termelékenységet fokozó műszaki korszerűsítést hozott, és csökkenéshez vezetett az egy előállított tonnára jutó ledolgozott munkaórák számában.

4.2.7.   Alákínálás

A vizsgálat feltárta, hogy a végleges védintézkedések bevezetését követően az áralákínálás erősödött. Ennek a fejleménynek a legfőbb tényezője valószínűleg az amerikai dollár gyengülése (lásd a fenti 4.1.2. részt).

Forrás: az Eurostat és a vállalatok adatai)

4.2.8   Nyereségesség

	2002/03	2003/04	2004/05
Az EU-s értékesítések nettó nyeresége/vesztesége	– 4,3 %	– 6,5 %	– 5,5 %
(Forrás: vállalati eredmények)

A 2004/05. évi szezon folyamán a közösségi termelők eredményei javulni kezdtek, miután növekedett a termelés és a behozatali árak azt megelőzően stabilizálódtak. 2005 januárjától elindult az árak növekedése. Ez a pozitív fejlemény a 2003/04. évben elért rossz eredmények után következett be. A gyenge értékesítési mennyiség, a rendkívül alacsony árak mellett növekvő behozatal, valamint az, hogy az ideiglenes védintézkedések még nem voltak hatályban egyaránt hozzájárultak a 2003/04. évi gyenge eredményekhez.

4.3.   Az egyéb érdekelt felek helyzete

4.3.1.   Exportőrök

Az összes exportból a Kínai Népköztársaság több mint 98 %-kal részesedik. Kérdőíveket küldtek ki az exportőröknek, és mivel az összegyűlt adatok az EU-ba behozott teljes mennyiség 20 %-át képviselték, azokat az Eurostat adataival kellett kiegészíteni. A kérdőívekből nyert adatok nagyjából egybeestek az Eurostattól származó adatokkal.

4.3.2.   Importőrök/Kiskereskedelmi láncok

Az EU-ba behozott satsumakonzervek átlagosan 75 %-át német importőrök és kiskereskedelmi láncok importálják, a fennmaradó 25 %-on pedig Csehország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Belgium osztozik. A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy a meglévő engedélyezési rendszer megfelelően működik, és a hagyományos importőrök teljes mértékben élnek az engedélyekkel. Az importőrök pénzügyi helyzete továbbra is szilárd, egyebek között amiatt is, hogy a mandarinkonzerv ágazat nyereségessége nagyjából 15 %.

5.   A megállapítások elemzése

5.1.   Az intézkedések hatásainak értékelése

A foganatosított intézkedések következtében pozitív hatásokat lehetett tapasztalni.

Az intézkedések bevezetése lehetővé tette a közösségi termelők számára, hogy belekezdjenek az szerkezetátalakításbe. Az szerkezetátalakítás eredményeképpen jelentősen csökkent a kapacitás, és ennek – a még elfogadandó intézkedésekkel együttesen – lehetővé kell tennie, hogy az ágazat versenyképessége növekedjen, a termelékenység elérje a maximumot, és ki lehessen használni a méretgazdaságosság előnyeit.

A 2003/04. évi szezon csúcsát követően a behozatal megállapodott, és a 2004/05. évi szezonban az intézkedések hatására a behozatal mennyisége csökkent. A korábban csökkenő behozatali árak 2005-ben növekedni kezdtek.

A közösségi termelők eredményei a vizsgált időszakban összességükben még mindig negatívak, viszont az előző szezonhoz képest már javulnak. A közösségi iparág versenyképességének megnövekedése és a behozatali árak emelkedése együttesen az EU-s termelők értékesítési és termelési eredményeinek javulását eredményezte. A nyereségesség, amely a 2003/04. évi szezonban -6,5 % volt, a 2004/05. évi szezonban -5,5 %-ra javult.

A folyamatban lévő szerkezetátalakítást, a behozatali tendenciákat és a közösségi termelők helyzetének javulását figyelembe véve levonható az a következtetés, hogy a Bizottság 658/2004/EK rendeletében meghozott intézkedések hatékonyak.

5.2.   Az intézkedések további alkalmazásának szükségessége

Csupán a legfrissebb tendenciák igazolták azt, hogy a védintézkedések pozitív eredményei kezdenek testet ölteni. Ezzel azonban számolni lehetett, hiszen a végleges intézkedések csupán egy konzervgyártási szezonban voltak érvényben.

Az szerkezetátalakítási folyamat elindult, és eddig a kapacitások 25 %-os csökkenéséhez vezetett. Az elkövetkező években további intézkedésekre kell számítani, és a folyamat lezárása ennek következtében még több időt vehet igénybe.

Bár a behozatal volumene csökkent, a 32 000 tonnás kontingenst rendszeresen túllépték, és – főként az amerikai dollár gyengülése miatt – erősödött az áralakínálás is.

A fenti 5. rész következtetésének megfelelően a vizsgált időszakban az előző szezonhoz viszonyítva javultak a közösségi termelők pénzügyi eredményei, az eredmények azonban összességükben még mindig negatívak. Hasonlóképpen, a közösségi termelők 2004/05. évi termelése, piaci részesedése és értékesítései kezdenek felívelni, ám még mindig megegyeznek a 2002/03. év számaival, vagy valamivel azok alatt vannak.

Noha elismerik az intézkedések egyre pozitívabb hatásait, a közösségi termelők kérték a kiegészítő vám olyan szintre emelését, amely megakadályozza, hogy a behozatal meghaladja a kvótát. A termelők továbbá az ellenőrizhetetlen behozatali árak kialakulásának megakadályozása érdekében támogatnának egy ésszerű szinten beállított minimálár-rendszert.

A behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 3285/94/EK alaprendelet 21. cikke vagy a WTO vonatkozó szabályai azonban nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely a félidős értékelés eredményeképpen növelné a védelem szintjét.

Az együttműködő importőrök azzal az indokkal ellenezték a minimálár megállapítását, hogy a rendszer nem lenne megfelelő, mert fennáll az importált mandarin és más dobozos termékek keresztfinanszírozásának a veszélye. Ráadásul a hagyományos importőrök egy része azt szeretné, hogy az engedélyekkel való spekulációk megakadályozása érdekében a számukra jelenleg biztosított 75 %-os rátát emeljék fel 95 %-ra. Egyes importőrök a vámkontingens jelentős mértékű növelését kérték, azt állítva, hogy az EU termelői nem rendelkeznek elegendő nyersanyaggal (friss mandarinnal), ezért nem elégíthetik ki a hazai piacon jelentkező keresletet.

A vizsgálat ezzel szemben azt mutatta ki, hogy bár a friss satsuma termésmennyisége enyhén csökken, mégis kellő mennyiségben és elfogadható áron áll rendelkezésre a piacon. Ami a mennyiségeknek a vámkontingensen belüli kiszámítására és szétosztására vonatkozó érvelést illeti, az ezekben az esetekben szokásos gyakorlat azt követeli meg, hogy a többi piaci szereplő számára is elegendő lehetőség maradjon nyitva, biztosítandó a verseny fenntartását. A kontingens kiszámítására és szétosztására vonatkozó szabályok módosítása ennek következtében nem helyénvaló.

Figyelembe véve a meglévő kínai kapacitásokat és azt, hogy a közösségi termelők helyzete még mindig ingatag, az intézkedések eltörlése veszélybe sodorná a jelenlegi szerkezetátalakítási folyamatot. Kína rendelkezik azzal a képességgel, hogy Japán, az USA és Európa piacait egyidejűleg ellássa, és gyorsan alkalmazkodjon a világ keresletéhez.

A kontingens kimerítését követően megfizetendő kiegészítő vámot hasonlóképpen továbbra is helyénvalónak kell tartani, tekintettel a közösségi határparitáson számított kínai behozatali CIF-árak és az európai árak közötti jelentős résre, valamint a vizsgálat által megállapított alákínálásra.

A fentiek alapján a Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a jelenlegi védintézkedések alkalmazására továbbra is szükség van annak megkönnyítésére, hogy a közösségi termelők alkalmazkodhassanak, és lehetővé váljon az szerkezetátalakítási folyamat folytatása, valamint a jelenlegi negatív gazdasági helyzetből való kilábalás.

5.3.   A liberalizálás ütemének felmérése

Tekintve, hogy a WTO és a Közösség jogi keretei biztosítják rá a lehetőséget, az intézkedések fokozatos liberalizációja már meg is valósult. E célra a Bizottság 658/2004/EK rendelete biztosítja a kontingens évi 5 %-os növelését. A kiegészítő vám ellenére a behozatal az évenként 32 000 tonnában maximált kontingens fölött van. A vizsgálat azt igazolta, hogy az EU-beli termelők gazdasági mutatói és mostani szerkezetátalakításük folyamata nem haladja meg a tervezett ütemet, és megfelel azoknak a jogos várakozásoknak, amelyekkel az intézkedések bevezetésekor éltek. Emiatt a kilábalás és a folyamatban lévő szerkezetátalakítás eredményességéhez egyetlen konzervgyártási szezonnál több időre van szükség. Az importőrök helyzete nem változott, és továbbra is pozitív.

A behozatali vámkontingens bővítése megakasztaná a folyamatban lévő szerkezetátalakítást, és aláásná az intézkedések hatását. Ebből kiindulva a Bizottságnak az a véleménye, hogy a behozatal liberalizálásának a 658/2004/EK rendeletben előírt üteme megfelelő, és nem lenne helyénvaló a felgyorsítása.

6.   Záró következtetések

A fenti megállapítások azt igazolják, hogy az intézkedések következtében a közösségi termelők helyzete fokozatosan javul. Emellett folyamatban van a jelenlegi eljárás várakozásainak megfelelő szerkezetátalakítási folyamat, amelynek hatásai teljes mértékben a következő években fognak testet ölteni.

A vizsgált időszakban a megállapított vámkontingenst folyamatosan túllépték, ami azt igazolja, hogy az egyedi vámtétel nem túlzott és kiterjedt lehetőséget ad a közösségi piacon kívüli beszerzésekre. A liberalizáció jelenlegi ütemét nem szabad tovább gyorsítani, ha azt akarjuk, hogy az intézkedések hatékonyak maradjanak, és lehetővé váljon a közösségi termelők megerősödése.

7.   Következtetés

A Közösség elemzése – amit a tanácsadó bizottság is oszt – így arra a következtetésre jut, hogy a hatályban lévő védintézkedések alkalmazása hatékony, továbbra is szükség van rájuk, és a liberalizáció jelenlegi üteme megfelelő.

A már bevezetett intézkedéseket a jelenlegi formájukban és a jelenlegi szinten kell megtartani, bármiféle módosítás nélkül.

---

(1)  HL L 104., 2004.4.8., 67. o.

(2)  HL L 349., 1994.12.31., 53. o.

(3)  HL L 67., 1994.3.10., 89. o.

(4)  HL C 137., 2005.6.4., 11. o.

(5)   10 hónap adatai alapján extrapolálva)

(Forrás: Eurostat)

(6)  9 hónap értékesítési adatai alapján extrapolálva

---