52005PC0536

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.10.2005

COM(2005) 536 végleges

2004/0158 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Foglalkoztatás és szociális szolidaritás közösségi program – PROGRESS – létrehozásáról

(előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250.cikkének (2) bekezdése alapján)

INDOKLÁS

ELőZMÉNYEK

1. 2004. július 14-én a Bizottság elfogadta a Foglalkoztatás és szociális szolidaritás (PROGRESS) közösségi program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslatot [1] Ezt a javaslatot 2004. július 15-én továbbították az Európai Parlament és a Tanács számára.

2. A Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. március 15-én nyilvánított véleményt [2].

3. A Régiók Bizottsága 2005. február 23-én nyilvánított véleményt [3].

4. Az Európai Parlament 2005. szeptember 6-án nyilvánított – az első olvasat során kialakított – véleményt[4].

A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

A Foglalkoztatás és szociális szolidaritás közösségi program átfogó célja, hogy a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén az Európai Unió céljainak végrehajtásához pénzügyi támogatást nyújtson, és ezáltal a lisszaboni stratégia összefüggésében hozzájáruljon a Szociálpolitikai menetrend céljainak eléréséhez.

Ennek érdekében a program pénzügyi támogatást nyújt a Bizottság közösségi stratégiákra vonatkozó javaslatok megtételében játszott kezdeményező szerepének megerősítéséhez; az EU célkitűzései megvalósításához és végrehajtásuk nyomon követéséhez, valamint a tagállamok nemzeti politikáiba való átültetéséhez; az EU jogszabályok végrehajtásának támogatásához és ellenőrzéséhez; a tagállamok közötti együttműködési és összehangoló mechanizmusok fejlesztéséhez és a civil társadalmat képviselő szervezetekkel való együttműködéshez.

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAIRÓL

2005. szeptember 6-án az Európai Parlament 72 módosítást fogadott el. A Bizottság úgy véli, hogy az Európai Parlament módosításainak nagy része egészében, lényegében vagy részben elfogadható, mivel továbbfejleszti a javaslatot, és ugyanakkor fenntartja annak céljait és politikai megvalósíthatóságát. A Bizottság egészében vagy részben a következő módosításokat tudja elfogadni:

- 1. módosítás (A nemek közötti egyenlőség területén európai szinten tevékenykedő szervezetek támogatását célzó közösségi cselekvési program beillesztése): lásd a (2) preambulumbekezdést.

- 2. módosítás (Az Európai Foglalkoztatási Stratégia fontosságának hangsúlyozása): lásd a (3) preambulumbekezdést.

- 3. módosítás (Hangsúlyozza, hogy a Tanács a szociális védelem és a társadalmi integráció területén a nyílt koordinációs módszer használata mellett döntött): lásd az (5) preambulumbekezdést.

- 4 . módosítás (Fel kell hívni a figyelmet a migráns munkavállalók különleges helyzetére): lásd az (5a) preambulumbekezdést (új).

- 5. módosítás (Hangsúlyozza a munka és a családi élet összeegyeztetésének szükségességét): lásd a (6) preambulumbekezdést.

- 6. módosítás (Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 13. cikkére és a megkülönböztetés e cikkben érintett formáira való hivatkozás beillesztése, illetve az eddig szerzett tapasztalatokra való támaszkodás szükségessége. Utalás a fogyatékossággal élő személyek „fogyatékosságukból eredő” járulékos költségeinek kompenzálására): lásd a (7) preambulumbekezdést.

- 7. módosítás (A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódról szóló irányelvre való hivatkozás beillesztése): lásd a (8) preambulumbekezdést.

- 8. módosítás (A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvére való hivatkozás beillesztése): lásd a (9) preambulumbekezdést.

- 10. módosítás (Célok beillesztése): lásd a (10) preambulumbekezdést.

- 11. módosítás (A Szociális menetrendre való hivatkozás beillesztése): lásd az 1. cikket.

- 12. módosítás (Utalás a nemek és korcsoportok szerint lebontott statisztikák és mutatók használatára): lásd a 2. cikk 2) pontját.

- 13. módosítás (A közösségi jog és politikai célkitűzések hatékonyságának értékelése): lásd a 2. cikk 3) pontját.

- 14. módosítás (Utalás a hálózatépítés, a kölcsönös tanulás és az innovatív megközelítések terjesztésének elősegítésére): lásd a 2. cikk 4) pontját.

- 15. módosítás (Célok beillesztése): lásd a 2. cikk 5) pontját.

- 17. módosítás (Utalás a nemek esélyegyenlőségének általános érvényesítésére az egész program vonatkozásában) lásd a 2. cikk (1a) bekezdését (új).

- 18. módosítás (Utalás az eredmények terjesztésére és közzétételére, valamint az érdekeltekkel folytatott rendszeres eszmecserére vonatkozó kötelezettségre): lásd a 2. cikk (1b) bekezdését (új).

- 19. módosítás („Közös” mutatókat kell kialakítani, mert a szükséges összehasonlíthatóságot csak közösen megállapított mutatók teremthetik meg): lásd a 4. cikk 1) pontját.

- 20. módosítás (Nagyobb koherenciát kíván biztosítani az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) és az általános gazdaságpolitika között): lásd a 4. cikk 2) pontját.

- 21. módosítás (Utalás a kifejlesztendő új, innovatív megközelítésekre): lásd a 4. cikk 3) pontját.

- 22. módosítás (Utalás a nemzeti reformprogramok végrehajtására): lásd a 4. cikk 4) pontját.

- 24. módosítás (A “társadalmi kirekesztés” szavak beillesztése a jelenlegi cselekvési program szövegezésének megfelelően, valamint a „közös” mutatók kialakításának szükségessége, mert a szükséges összehasonlíthatóságot csak a közösen megállapított mutatók teremthetik meg): lásd az 5. cikk 1) pontját.

- 25. módosítás (A nyílt koordinációs módszer (OMC) nemzeti és közösségi hatásának megemlítése): lásd az 5. cikk 2) pontját.

- 26. módosítás (A kifejlesztendő új, innovatív megközelítések megemlítése): lásd az 5. cikk 3) pontját.

- 27. módosítás (Az EU-hálózatok szerepének megerősítése szakértelmükre való tekintettel): lásd az 5. cikk 5) pontját.

- 28. módosítás (Hangsúlyozza a családi élet és a munka összeegyeztetésének szükségességét): lásd a 6. cikk bevezető részét.

- 29. módosítás (Utalás a nemek és korcsoportok szerint lebontott statisztikák és mutatók használatára): lásd a 6. cikk 1) pontját.

- 30. módosítás (Az EU munkajoga végrehajtásának támogatása a területen dolgozók számára tartott szemináriumok révén): lásd a 6. cikk 2) pontját.

- 31. módosítás (Az átfedések elkerülése az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel): lásd a 6. cikk 3) pontját.

- 32. módosítás (Hangsúlyozza a szociális partnerek alapvető szerepét): lásd a 6. cikk 4) pontját.

- 34. módosítás (A 4. rész támogatja a megkülönböztetésmentesség elvének tényleges megvalósítását és annak általános érvényesítését „valamennyi” EU-politikában): lásd a 7. cikk bevezető részét.

- 35. módosítás (A létező jogszabályok hatékonyságának értékelésére vonatkozó kötelezettség beillesztése): lásd a 7. cikk 1) pontját.

- 36. módosítás (Az EU megkülönböztetés-ellenes jogszabályai végrehajtásának támogatása a területen dolgozók számára tartott szemináriumok révén): lásd a 7. cikk 2) pontját.

- 37. módosítás (A nem kormányzati szervezetek alapvető szerepének hangsúlyozása a megkülönböztetésmentesség területén): lásd a 7. cikk 3) pontját.

- 39. módosítás (A 5. rész támogatja a nemek közötti egyenlőség elvének tényleges megvalósítását és elősegíti annak általános érvényesítését „valamennyi” EU politikában): lásd a 8. cikk bevezető részét.

- A 8. cikk (1) bekezdésébe a következetesség érdekében a Bizottság beilleszti a „hatékonyságának” szót.

- 40. módosítás (Az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályai végrehajtásának támogatása a területen dolgozók számára tartott szemináriumok révén): lásd a 8. cikk 2) pontját.

- 41. módosítás (Hangsúlyozza a családi élet és a munka összeegyeztetésének szükségességét): lásd a 8. cikk 3) pontját.

- 42. módosítás (Az EU-hálózatok alapvető szerepének hangsúlyozása a nemek közötti egyenlőség területén): lásd a 8. cikk 4) pontját.

- 43. módosítás (A PROGRESS programnak transznacionális szinten is működnie kell): lásd a 9. cikk (1) bekezdésének bevezető részét.

- 44. módosítás (Hangsúlyozza az oktatási anyagok interneten vagy más kommunikációs eszközökön keresztül történő közzétételének fontosságát): lásd a 9. cikk (1) bekezdés a) pont ötödik francia bekezdését.

- 45. módosítás (A PROGRESS programnak a kölcsönös tanulást, a jó gyakorlat és az innovatív megközelítések cseréjét is elő kell segítenie): lásd a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdését.

- 46. módosítás (A PROGRESS programnak transznacionális szinten is működnie kell): lásd a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdését.

- 47. módosítás (Éves fórum szervezése minden érintett szereplő számára, amelynek révén elősegíthető a párbeszéd, a program eredményeinek nyilvánossá tétele és a jövőbeli prioritások megvitatása): lásd a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának harmadik francia bekezdését.

- 48. módosítás (Hangsúlyozza, hogy tekintettel az Unión belül létező helyzetek sokféleségére, fontos nagyobb figyelmet szentelni az egyes tagállamokban létező sajátos körülményeknek): lásd a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdését.

- 49. módosítás (Biztosítani kell, hogy az érintett területen dolgozó személyek hozzáférjenek a képzési tevékenységekhez): lásd a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának harmadik francia bekezdését.

- 52. módosítás (Hivatkozás a 3. cikkre): lásd a 9. cikk (2a) bekezdését (új).

- 53. módosítás (A program az Európai évek előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket nem finanszírozhat): lásd a 9. cikk (2b) bekezdését (új).

- 54. módosítás (A munkaközvetítő ügynökségek megemlítése): lásd a 10. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdését.

- 58. módosítás (Kiterjeszti azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyekkel a Bizottságot segítő bizottság foglalkozik): lásd a 12. cikket.

- 61. módosítás (Kötelezővé teszi más érintett bizottságok tájékoztatását a program öt résza keretében hozott intézkedésekről): lásd a 14. cikk (1a) bekezdését (új).

- 62. módosítás (A programnak összeegyeztethetőnek kell lennie a regionális és az általános gazdaságpolitikával, ahogyan a többi említett területtel is, mivel mindegyik fontos hatást gyakorolhat a program célkitűzéseinek sikeres végrehajtására): lásd a 15. cikk (1) bekezdését.

- 63. módosítás (Az egyéb vonatkozó uniós és közösségi intézkedésekkel való átfedések elkerülése): lásd a 15. cikk (2) bekezdését.

- 64. módosítás (Biztosítja az összeegyeztethetőséget és a kölcsönösen kiegészítő jelleget. Ennélfogva az átfedés elkerülése alapvető): lásd a 15. cikk (2) bekezdését.

- 65. módosítás (A szociális menetrendre való hivatkozás beillesztése): lásd az 15. cikk (4) bekezdését.

- 68. módosítás (Biztosítja, hogy az előirányzatok elosztása a program egyes részai között átlátható legyen, és hogy azt a költségvetési hatóság határozza meg): lásd a 17. cikk (4) bekezdését.

- 69. módosítás (Az Európai Parlamentnek nyomon kell követnie a PROGRESS végrehajtását): lásd a 19. cikk (1) bekezdését.

- 70. módosítás (Az Európai Parlamentnek nyomon kell követnie a PROGRESS végrehajtását): lásd a 19. cikk (1) bekezdését.

- 71. módosítás (A Parlamentet megfelelően tájékoztatni kell a program végrehajtásáról): lásd a 19. cikk (3) bekezdését.

KÖVETKEZTETÉS

Tekintettel az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottság a javaslatot a következőképpen módosítja.

.

2004/0158 (COD)

Módosított J javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Foglalkoztatás és szociális szolidaritás közösségi program – PROGRESS – létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére, 129. cikkére, és 137. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[5],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[6],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Unió átfogó stratégiájának szerves részeként célul tűzte ki a foglalkoztatás és a társadalmi integráció előmozdítását annak a stratégiai célkitűzésének elérése céljából, hogy az elkövetkező évtized folyamán az Unió a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljon, amely több és jobb munkahely létrehozásával és fokozottabb társadalmi kohézió megvalósításával egyidejűleg fenntartható gazdasági növekedésre képes. A Tanács nagyszabású célokat és feladatokat tűzött ki az Európai Unió elé a teljes foglalkoztatás feltételei visszaállításának, a munka minősége és termelékenysége javításának, a társadalmi kohézió előmozdításának és a befogadást elősegítő munkaerőpiac megvalósításának területén.

(2) A Bizottság kinyilvánított szándékának megfelelően, amely szerint az Európai Unió finanszírozási eszközeit össze kell vonni és racionalizálni kell, ennek a határozatnak egyetlen önálló és egyszerűsített programot kell létrehoznia, amely biztosítja a megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programjának létrehozásáról (2001-től 2006-ig) szóló, 2000. november 27-i 2000/750/EK tanácsi határozat[8], a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozat[9], a tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról szóló, 2001. december 7-i 50/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat[10], és a foglalkoztatás területére vonatkozó közösségi ösztönző intézkedésekről szóló, 2002. június 10-i 1145/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat[11], és a nemek közötti egyenlőség területén európai szinten tevékenykedő szervezetek támogatását célzó közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 848/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[12] , valamint a munkafeltételek területén közösségi szinten végzett tevékenységek alapján kezdeményezett tevékenységek folytatását és továbbfejlesztését.

(3) Az Európai Tanács 1997. évi, a foglalkoztatást vizsgáló luxemburgi rendkívüli ülése bevezette az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, amely közösen elfogadott foglalkoztatási iránymutatásokra és ajánlásokra támaszkodva a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak összehangolását irányozza elő. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia ma élen járó szerepet játszik a lisszaboni stratégia foglalkoztatásra és munkaerőpiacra vonatkozó célkitűzései elérésének legfontosabb eszköze .

(4) Az Európai Tanács lisszaboni ülése megállapította, hogy az Unióban a szegénységi küszöb alatt élő és a társadalmi kirekesztés által sújtott emberek száma elfogadhatatlanul magas, és ezért megfelelő célok kitűzésével határozott intézkedéseket tartott szükségesnek a szegénység felszámolására.Ezekről a célkitűzésekről az Európai Tanács 2000. december 7–9-i nizzai ülésén állapodtak meg. Az Európai Tanács megállapodott továbbá abban, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem politikájának nyílt koordinációs módszeren kell alapulnia, amely összekapcsolja a nemzeti cselekvési terveket és a Bizottság együttműködésre irányuló kezdeményezését.

(5) A demográfiai változások jelentős hosszú távú kihívást jelentenek a szociális védelmi rendszerek számára abból a szempontból, hogy képesek lesznek-e megfelelő nyugdíjakat folyósítani, valamint mindenki számára hozzáférhető és hosszú távon finanszírozható , magas színvonalú egészségügyi ellátást és hosszú távú gondozást nyújtani. és F ontos az olyan politikák támogatása, amelyek mind a megfelelő szociális védelmet, mind a szociális védelmi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát elérését biztosítani tudják. A Tanács úgy döntött, hogy az együttműködésnek ezen a területen a Ennek az egyensúlynak az elérése a nyílt koordinációs módszeren kell alapulnia . szerint történik .

(5a) Fel kell hívni a figyelmet ebben az összefüggésben a migráns munkavállalók sajátos helyzetére, és a be nem jelentett munkavégzés szabályos foglalkoztatássá alakításának érdekében meghozandó intézkedések fontosságára.

(6) A minimális normák biztosítása és a munkafeltételek folyamatos javítása az európai szociálpolitika egyik központi kérdése és az Európai Unió egyik fontos általános érvényű célkitűzése. A Közösség fontos szerepet játszik a tagállamok tevékenységeinek támogatásában és kiegészítésében a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, a megfelelő munkafeltételek biztosítása – a családi élet és a munka összeegyeztetésének szükségességét is beleértve –, a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállalók védelme, a munkavállalók tájékoztatása, részvétele és a velük folytatott konzultáció, valamint a munkavállalók és munkáltatók érdekeinek képviselete és kollektív védelme területén.

(7) A megkülönböztetésmentesség az Európai Unió egyik alapelve. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 13. cikke felszólít a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. A megkülönböztetésmentesség elvét az Európai Unió alapjogi chartájának 21. cikke is kimondja. . számos sokféle szempont szerint tiltja a hátrányos megkülönböztetés alkalmazását. Tekintettel kell lenni a hátrányos megkülönböztetés különféle formáinak sajátos jellegzetességeire, és ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell hozni az egy vagy több szemponton alapuló diszkrimináció megelőzése és leküzdése érdekében. Ezért a program hozzáférhetőségének és eredményeinek tekintetében figyelembe kell venni a fogyatékkal élők különleges szükségleteit, biztosítani kell a program által finanszírozott tevékenységekhez, a program eredményeihez és a tevékenységek értékeléséhez való teljes mértékű és egyenlő hozzáférésüket, a fogyatékkal élő személyek fogyatékosságukból eredő járulékos költségeinek megtérítését is beleértve. A megkülönböztetés egyes formái, így a nemen alapuló megkülönböztetést ellen folytatott küzdelem évei alatt szerzett tapasztalatok a megkülönböztetés más fajtáinak leküzdésében is hasznosak lehetnek .

8) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 13. cikkének rendelkezései alapján a Tanács a következő irányelveket fogadta el : elfogadta a személyek közötti, faji-vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43 irányelvet[13], amely tiltja a faji vagy nemzetiségi hovatartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, többek között a foglalkoztatásban, a szakmai képzésben, az oktatásban, az áruk és szolgáltatások, valamint a szociális védelem terén ; , a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78 irányelvet[14], amely tiltja a foglalkoztatás és munkavégzés területein a vallás vagy hit, fogyatékosság, életkor és szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést, valamint a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelvet [15] .

(9) A z Európai Közösséget létrehozó szerződés 2. és 3. cikkének megfelelően a nők és férfiak közötti egyenlő elbánás biztosítása a közösségi jog egyik fontos alapelve, és az ezen alapuló irányelvek és egyéb jogszabályok jelentős szerepet játszanak ottak a nők helyzetének javításában. A közösségi szintű intézkedések tapasztalatai megmutatták, hogy az EU politikáiban a nemek egyenlőségének támogatása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a gyakorlatban szükségessé teszi a jogalkotás, a finanszírozási eszközök és az esélyegyenlőség általános érvényesítésének egymást erősítő, egyidejű alkalmazását. A férfiak és nők egyenlőségének elvével összhangban a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését alapelvével összhangban a program minden részában és tevékenysége során elő kell mozdítani . Ebben a programban a nemen alapuló megkülönböztetéssel különösen a Nemek közötti egyenlőség című 5. rész foglalkozik.

(9a) Lényeges lehet európai szinten a nagy számú, különböző szinteken tevékenykedő nem kormányzati szervezet hozzájárulása olyan kulcsfontosságú hálózatokon keresztül, amelyek segítik a program általános célkitűzéseit érintő stratégiai irányok megváltoztatását.

(10) Mivel a javasolt intézkedés céljai az EU-szintű információcsere fenntartásának és a jó gyakorlat Közösségen belüli elterjesztésének szükségessége miatt a tagállamok szintjén megfelelő módon nem érhetők el, és mivel a Közösség multilaterális jellegű fellépései és intézkedései révén e célok elérését biztosított közösségi szinten jobban lehet biztosítani, a Közösség a Szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11) E határozat a program teljes időtartamára pénzügyi keretet határoz meg, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[16] 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára a fő hivatkozási alapot jelenti.

(12) A határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal[17] összhangban kell elfogadni.

(12a) Mivel a program öt részra oszlik, a tagállamok előírhatják nemzeti képviselőik rotációját a Bizottság munkáját segítő bizottság által tárgyalt témáknak megfelelően.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk A program létrehozása

Ez a határozat létrehozza a PROGRESS nevű, a foglalkoztatásra és társadalmi szolidaritásra vonatkozó közösségi programot, amelynek célja, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén pénzügyileg támogassa, és ezzel hozzájáruljon ezeken a területeken és ezzel a lisszaboni stratégia összefüggésében hozzájáruljon a Szociálpolitikai menetrend(2006-2010) [18]célkitűzéseinek megvalósításához . A program 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart.

2. cikk A program általános célkitűzései

1. A program általános célkitűzései a következők:

5. a tagállamok (és más részt vevő országok) helyzetének jobb megismerése és megértése a politikák elemzésén, értékelésén és szoros nyomon követésén keresztül

6. statisztikai eszközök, módszerek és közös, lehetőség szerint nemek és korcsoportok szerint lebontott mutatók kidolgozásának támogatása a program területein

7. a Közösség politikai célkitűzései és – szükség esetén – a közösségi jogszabályok végrehajtásának támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban, valamint azok hatékonyságának és hatásának felmérése

8. a hálózatépítés, a kölcsönös tanulás elősegítése, a jó gyakorlat és az innovatív megközelítések azonosítása és elterjesztése az EU szintjén

9. az érdekelt felek és a nyilvánosság fokozott tájékoztatása az öt megvalósítási részre vonatkozó EU szakpolitikákról és célkitűzésekről

10. amennyiben lehetséges, az alapvető fontosságú EU-hálózatok képességének növelése az EU szakpolitikáinak és célkitűzéseinek előmozdítása, és támogatása és továbbfejlesztése érdekében .

(1a) A nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését a program valamennyi részében és tevékenysége során támogatni kell.

1b. A program különböző részeiben és tevékenységei során elért eredményekről megfelelő módon tájékoztatni kell az érdekelteket és a nyilvánosságot. A Bizottságnak szükség esetén eszmecserét kell folytatnia a főbb érdekelt felekkel.

3. cikk A program felépítése

A program az alábbi öt részből áll:

11. Foglalkoztatás

12. Szociális védelem és társadalmi integráció

13. Munkafeltételek

14. Megkülönböztetés-ellenesség és sokféleség

15. A nemek közötti egyenlőség

4. cikk 1. RÉSZ: Foglalkoztatás

Az 1. rész célja az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) végrehajtásának támogatása az alábbi eszközökkel:

16. a foglalkoztatás helyzetének és kilátásainak jobb megértése, különösen elemzések és tanulmányok, valamint statisztikák és közös mutatók kidolgozása révén, az EFS keretein belül

17. az európai foglalkoztatási iránymutatások és ajánlások, valamint azok hatásának figyelemmel kísérése és értékelése különösen a közös foglalkoztatási jelentés útján, valamint az EFS, az általános gazdaság-és szociálpolitika és egyéb szakpolitikai területek közötti kölcsönhatások elemzése

18. a szakpolitikákról, a jó gyakorlatról és az innovatív megközelítésekről folytatott tapasztalatcserék szervezése és a kölcsönös tanulás előmozdítása az EFS keretében

19. a foglalkoztatással kapcsolatos kihívásokkal, és szakpolitikákkal és a nemzeti reformprogramok végrehajtásával kapcsolatos tudatosság és tájékoztatás fokozása, és az ezekről szóló viták előmozdítása, a regionális és helyi szereplők, szociális partnerek és egyéb érdekeltek körében is.

5. cikk 2. RÉSZ: Szociális védelem és társadalmi integráció

A 2. rész célja a nyílt koordinációs módszer (OMC) alkalmazásának elősegítése a szociális védelem és a társadalmi integráció területén, a következő eszközökkel:

20. a társadalmi kirekesztés és a szegénység kérdéseinek, valamint a szociális védelemre és a társadalmi integrációra vonatkozó politikák jobb megértésének elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok révén, valamint statisztikák és közös mutatók kidolgozásával a szociális védelem és a társadalmi integráció területén a nyílt koordinációs módszer keretében

21. a nyílt koordinációs módszer megvalósításának, valamint nemzeti és közösségi szinten megmutatkozó hatásának figyelemmel kísérése és értékelése a szociális védelem és a társadalmi integráció területén, továbbá a nyílt koordinációs módszer és más szakpolitikai területek közötti kölcsönhatások elemzése

22. a szakpolitikákról, a jó gyakorlatról és az innovatív megközelítésekről folytatott eszmecserék szervezése és a kölcsönös tanulás előmozdítása a szociális védelemre és a társadalmi integrációra vonatkozó stratégia keretében

23. a szociális védelem és társadalmi integráció területén folytatott koordinációs folyamat során felmerülő főbb kihívásokkal és szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékoztatás fokozása, és az ezekről szóló viták előmozdítása a nem kormányzati szervezetek, regionális és helyi szereplők, a szociális partnerek és egyéb érdekeltek körében is

24. Az alapvető EU-hálózatok képességének fejlesztése az EU szociális védelemre és társadalmi integrációra irányuló stratégiáinak és politikai célkitűzéseinek támogatására és továbbfejlesztésére.

6. cikk 3. RÉSZ: Munkafeltételek

A 3. rész célja, hogy az alábbi eszközökkel támogassa a munkakörülmények és munkafeltételek javítását, beleértve a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetését :

25. a munkafeltételekkel kapcsolatos helyzet jobb megértésének elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok révén, valamint, szükség esetén, statisztikák és mutatók kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásának felmérése

26. az EU munkaügyi jogszabályai végrehajtásának támogatása hatékony figyelemmel kíséréssel , munkaügyi szakemberek képzése , a területen dolgozók számára szemináriumok szervezésével , valamint tájékoztatókkal és hálózatépítéssel a szakmai testületek körében, a szociális partnereket is beleértve ;

27. megelőző intézkedések kezdeményezése és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megelőzési kultúra fejlődésének elősegítése

28. aa munkafeltételekkel kapcsolatos kihívásokkal és szakpolitikákkal kapcsolatos tudatosság és tájékoztatás fokozása, és az ezekről szóló viták előmozdítása a szociális partnerek körében is ..

7. cikk 4. RÉSZ: Megkülönböztetés-ellenesség és sokféleség

A 4. rész célja, hogy támogassa a megkülönböztetésmentesség elvének tényleges megvalósítását és elősegítse annak általános érvényesítését valamennyi EU szakpolitikában, az alábbi eszközökkel:

29. a megkülönböztetéssel kapcsolatos helyzet jobb megértésének elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok révén, valamint, szükség esetén, statisztikák és mutatók kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásának felmérése

30. az EU megkülönböztetés-ellenes jogszabályai végrehajtásának támogatása hatékony figyelemmel kíséréssel, folyamatok megerősítésével , a területen dolgozók számára szemináriumok szervezésével , valamint a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó szakmai testületek körében folytatott hálózatépítéssel; munkaügyi szakemberek képzése, tájékoztatók és hálózatok fejlesztése a szakmai testületek között ;

31. a megkülönböztetéssel kapcsolatos kihívásokkal és szakpolitikákkal kapcsolatos tudatosság és tájékoztatás fokozása, az ezekről szóló viták előmozdítása és a megkülönböztetés-ellenesség általános érvényesítése valamennyi EU szakpolitikában, különösen a megkülönböztetés-ellenesség területén működő nem kormányzati szervezetek, a regionális és helyi szereplők , a szociális partnerek és más érdekeltek körében

32. Az alapvető EU-hálózatok képességének fejlesztése az EU szakpolitikai céljainak és stratégiáinak előmozdítására és továbbfejlesztésére .

8. cikk 5. RÉSZ: Nemek közötti egyenlőség

Az 5. rész célja, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőség elvének hatékony megvalósítását és elősegítse a nemek esélyegyenlőségének általános érvényesítését valamennyi EU politikában, az alábbi eszközökkel:

33. a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek esélyegyenlőségének általános érvényesítésével kapcsolatos helyzet jobb megértésének elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok révén, valamint, szükség esetén, statisztikák és mutatók kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásának felmérése

34. az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályai végrehajtásának támogatása hatékony figyelemmel kíséréssel, szakemberek képzésével , a területen dolgozók számára szemináriumok szervezésével , valamint hálózatépítéssel a szakmai testületek körében;

35. a nemek közötti egyenlőséggel – beleértve a munka és a családi élet összeegyeztetésének kapcsolatos kihívásokkal és szakpolitikákkal kapcsolatos tudatosság és tájékoztatás fokozása, az ezekről szóló viták előmozdítása tudatosság növelése, információk terjesztése, a nemek közötti egyenlőséghez fontosságát – és a nemek esélyegyenlőségének általános érvényesítéséhez kapcsolódó alapvető kihívásokról és politikai kérdésekről szóló vita előmozdítása

36. Az alapvető EU-hálózatok képességének fejlesztése az EU szakpolitikai céljainak és stratégiáinak előmozdítására és továbbfejlesztésére a nemek közötti egyenlőség területén .

9. cikk Az intézkedések fajtái

1. A program az alábbi, adott esetben transznacionális szinten is végrehajtható intézkedéseket finanszírozza:

37. Elemzési tevékenységek

38. adatok és statisztikák gyűjtése, kidolgozása és terjesztése

39. közös módszerek, és adott esetben mutatók/referenciaértékek kidolgozása és terjesztése

40. tanulmányok, elemzések és felmérések elvégzése, azok eredményeinek közzététele

41. értékelések és hatástanulmányok elkészítése, azok eredményeinek közzététele

42. tájékoztatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele az interneten vagy más médiumokon keresztül

43. Kölcsönös tanulási, tudatosságnövelő és terjesztési tevékenységek

44. a legjobb jó gyakorlatok, innovatív megközelítések és tapasztalatok azonosítása és az ezzel kapcsolatos eszmecsere , szakértői értékelés és kölcsönös tanulás szervezése EU-s, transznacionális és nemzeti szintű értekezletek/munkacsoportok/szemináriumok keretében, lehetőség szerint a nemzeti sajátosságokat is figyelembe véve.

45. elnökségi konferenciák/szemináriumok szervezése

46. a közösségi jog és politika célkitűzéseinek kidolgozását és végrehajtását támogató konferenciák/szemináriumok szervezése

47. éves fórum szervezése minden érdeklődő fél számára a Szociálpolitikai menetrendmegvalósítása során elért haladás értékeléséről és a program egyes részeinek végrehajtásáról, többek között az eredmények bemutatását és a jövőbeli prioritásokról folytatott párbeszédet is beleértve

48. médiakampányok és-események megszervezése

49. a programmal és eredményeivel kapcsolatos információs anyagok összeállítása és közzététele.

50. A főbb szereplők támogatása

51. az olyan alapvető EU-hálózatok működési költségeinek támogatása, amelyek tevékenysége kapcsolódik a program célkitűzéseinek végrehajtásához

52. nemzeti tisztviselőkből álló munkacsoportok szervezése az EU-jogszabályok végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében

53. jogi szakemberek a területen dolgozók , kulcsszerepet betöltő tisztviselők és egyéb érintett szereplők képzésére szolgáló szemináriumok finanszírozása

54. szakmai testületek hálózatainak építése az EU szintjén

55. szakértői hálózatok finanszírozása

56. EU-szintű megfigyelő központok finanszírozása

57. alkalmazottak cseréje nemzeti közigazgatási intézmények között

58. együttműködés nemzetközi intézményekkel

2. Az (1). bekezdés b) pontjában előírt tevékenységeknek határozott közösségi dimenzióval kell rendelkezniük, és a tényleges EU-szintű hozzáadott érték biztosítása érdekében megfelelő léptékűnek kell lenniük; e tevékenységeket nemzeti vagy alacsonyabb szintű hatóságoknak, a Közösségi jogszabályok által meghatározott szakmai testületeknek, illetve a saját területükön kulcsfontosságúnak tekintett szereplőknek kell végrehajtaniuk.

2a. Az intézkedésfajtáknak a lisszaboni stratégia keretében hozzá kell járulniuk a Szociálpolitikai menetrendcéljainak megvalósításához a 3. cikkben felsorolt területeken

2b. A program az Európai Évek előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket nem finanszírozhat.

10. cikk A programban való részvétel

1. Ez a program hozzáférhető minden köz-és magántestület,-szereplő vagy-intézmény, és különösen az alábbiak számára:

- a tagállamok

- állami foglalkoztatási szolgálatok és munkaközvetítő ügynökségek

- helyi és regionális hatóságok

- az EU-jogszabályok rendelkezései alapján létrejött szakmai testületek

- szociális partnerek

- nem kormányzati szervezetek, különösen az EU-szintű szervezetek

- egyetemek felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek

- értékelési szakemberek

- nemzeti statisztikai hivatalok

- tömegkommunikációs intézmények.

2. A 9. cikk 1. a) és b) pontjaiban említett tevékenységek tekintetében a programban a Bizottság is közvetlenül részt vehet.

11. cikk A támogatás kérelmezésének módja

A 9. cikkben említett tevékenységfajták finanszírozása a következők szerint történhet:

- pályázati felhívást követően szolgáltatási szerződés keretében. A nemzeti statisztikai hivatalokkal való együttműködésre az Eurostat eljárások alkalmazandók.

- ajánlattételi felhívást követően részleges támogatás nyújtása keretében. Ebben az esetben az EU társfinanszírozásának mértéke általános szabályként nem haladhatja meg a támogatás kedvezményezettje teljes kiadásának 80 %-át. Minden, ezt a plafonértéket meghaladó mértékű támogatást csak rendkívüli esetekben és tüzetes vizsgálat elvégzése után lehet megadni.

A 9. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységtípusok esetében támogatás – például a tagállamoktól származó – kérelemre nyújtható, a költségvetési rendelet [19] vonatkozó rendelkezéseinek és végrehajtási rendeletének [20] megfelelően .

12. cikk Végrehajtási rendelkezések

1. Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni a következő területeken:

59. a program végrehajtásával kapcsolatos általános iránymutatás;

60. a program végrehajtására irányuló éves, részekre lebontott munkaprogram,

61. a Közösség által nyújtandó pénzügyi támogatás;

62. az éves költségvetés; és a finanszírozás elosztása a program különféle részei között ;

63. a Közösség által támogatandó tevékenységek kiválasztási eljárásai és az ilyen támogatásra kijelölt tevékenységek jegyzékének tervezete, amelyet a Bizottság nyújt be;

64. a program értékelésére alkalmazott kritériumok, a költség-haszon arányra vonatkozó kritériumokat és az eredmények terjesztésére és átadására vonatkozó szabályokat is beleértve.

2. Az e határozat végrehajtásához szükséges, minden egyéb területet érintő intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk Bizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire .

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időszakot két hónapban kell meghatározni.

3. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire .

4. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

14. cikk Együttműködés más bizottságokkal

1. A Bizottság megteremti a szükséges kapcsolatokat a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal és a foglalkoztatási bizottsággal annak érdekében, hogy azok a határozat tárgyát képező tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjanak.

(1a) A Bizottság a többi érintett bizottságot is tájékoztatja a program öt része keretében hozott intézkedésekről.

2. A Bizottság adott esetben rendszeres és szervezett együttműködést alakít ki a bizottság és az egyéb vonatkozó politikák, eszközök és intézkedések keretében létrehozott támogatásfelügyeleti bizottságok között.

15. cikk Összeegyeztethetőség és kölcsönös kiegészítő jelleg

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gondoskodik az Unió és a Közösség egyéb politikáival, eszközeivel és intézkedéseivel való teljes összeegyeztethetőség megőrzéséről, különösképpen olyan megfelelő mechanizmusok létrehozása révén, melyek a program tevékenységeit összehangolják a kutatási, igazságügyi és belügyi, kulturális, oktatásügyi, képzési és ifjúságpolitikai, valamint a bővítési és a közösségi külügyi területeken végzett tevékenységekkel, valamint a regionális politikával és az általános gazdaságpolitikával. Különös figyelmet kell fordítani az e program, illetve az oktatásügy és képzés területein létező programok közötti lehetséges szinergiákra.

2. A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak az összeegyeztethetőség és kölcsönös kiegészítő jelleg fenntartásáról, valamint az átfedések elkerüléséről a program keretében hozott intézkedések és az Unió és a Közösség egyéb, különösen a strukturális alapokat és elsősorban az Európai Szociális Alapot érintő, vonatkozó intézkedései között.

3. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program tevékenységei céljaira elkülönített és felhasznált kiadásokat a Közösség egyéb pénzügyi eszközeire ne terhelhessék.

4. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 13. cikkben hivatkozott bizottságot a Közösség egyéb olyan intézkedéseiről, amelyek a lisszaboni stratégia keretében hozzájárulnak a foglalkoztatási és szociálpolitika területén Szociálpolitikai menetrendcélkitűzéseinek eléréséhez.

5. A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy biztosítsák az összeegyeztethetőséget és a kölcsönös kiegészítő jelleget a program keretében végzett tevékenységek és a nemzeti, regionális és helyi szinteken végzett tevékenységek között..

16. cikk Harmadik országok részvétele

A programban részt vehetnek az alábbi országok:

- az EFTA/EGT-államok, az EGT-megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban

- az EU-hoz társult tagjelölt országok, a nyugat-balkáni országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok.

17. cikk Finanszírozás

1. Az e határozatban említett közösségi tevékenységek végrehajtásának pénzügyi kerete a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra 628,8 millió euro.

2. A különféle részek közötti pénzügyi megoszlásban az alábbi alsó határértékeket kell tiszteletben tartani:

1. rész | Foglalkoztatás | 21 % |

2. rész | Szociális védelem és társadalmi integráció | 28 % |

3. rész | Munkafeltételek | 8 % |

4. rész | Megkülönböztetésmentesség és sokféleség | 23 % |

5. rész | A nemek közötti egyenlőség | 8 % |

3. A pénzügyi keretnek legfeljebb 2 %-a fordítható a program megvalósításának költségeire, köztük például a 13. cikkben említett bizottság működésével kapcsolatos kiadásokra, vagy a 19. cikk rendelkezései szerinti értékelések elvégzésére.

4. Az éves előirányzatokat és az előirányzatok elosztását a program különböző részei között a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi tervek keretén belül. Az éves előirányzatok elosztását a részek között a költségvetésben megfelelő módon meg kell állapítani.

5. A Bizottság a maga és a kedvezményezettek kölcsönös előnyére technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtást és kiadási támogatást vehet igénybe.

18. cikk A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat alapján finanszírozott kezdeményezések megvalósításakor a Közösség pénzügyi érdekei ne sérüljenek; ehhez a csalást, korrupciót és bárminemű más illegális tevékenységet megakadályozó preventív intézkedéseket alkalmaz, hatékony ellenőrzéseket folytat, az indokolatlanul kifizetett összegeket visszafizetteti, és – amennyiben szabálytalanságokra bukkan – hatékony, arányos és elrettentő büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. A határozat rendelkezései alapján finanszírozott közösségi kezdeményezések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések indokolatlan kiadási tételek miatt kárt szenvednek vagy szenvednének.

3. A szerződéseknek és megállapodásoknak, valamint a részt vevő harmadik országokkal e határozat alapján kötött megállapodásoknak rendelkezniük kell a Bizottság (vagy bármely meghatalmazott képviselője) által folytatott felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett, szükség esetén helyszíni ellenőrzésekről.

19. cikk Ellenőrzés és értékelés

1. A program rendszeres nyomon követésének biztosítása és a tevékenységek szükséges irányváltásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság a program során elért eredményekre összpontosító, éves tevékenységi jelentéseket készít, amelyeket továbbít a 13. cikkben hivatkozott bizottságnak és az Európai Parlamentnek .

2. A program egyes részeit félidős értékelésnek is alá kell vetni, amely a program egészét is áttekinti a program célkitűzéseinek hatásai, a források felhasználásának hatékonysága és az EU hozzáadott érték tekintetében elért előrehaladás szempontjából. Ezt az értékelést folyamatos értékelések egészíthetik ki, amelyeket a Bizottság hajt végre külső szakértők segítségével. Amikor ezek eredményei rendelkezésre állnak, azokat az 1. bekezdésben hivatkozott tevékenységi jelentésben fel kell tüntetni.

3. A program befejezése után egy évvel A Bizottság külső szakértők bevonásával 2015. december 31-ig a teljes programot érintő utólagos értékelést készít a program hatásai és az EU-hozzáadott érték felmérése céljából. A kiértékelés eredményeit megkapja A dokumentumot a Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

20. cikk Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, (...)-án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

[1] COM (2004) 488 végleges.

[2] HL C […]., […].,[…]. o.

[3] HL C 164., 2005.7.5., 48. o.

[4] HL C […]., […].,[…]. o.

[5] HL C……. , , . .o.

[6] HL C… , , . .o.

[7] HL C… , , . .o.

[8] HL L 303., 2000.12.2., 23. o.

[9] HL L 17., 2001.11.19., 22. o.

[10] HL L 10., 2002.1.12., 1. o.

[11] HL L 170., 2002.6.29., 1. o.

[12] HL L 157., 2004.4.30., 18. o. Javítva : HL L 195., 2004.2.21., 7. o.

[13] HL L 180, 2000. 7.19., 22. o.

[14] HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

[15] HL L 373, 2004.12.21., 37. o.

[16] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[17] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[18] COM (2005) 33, 2005.2.9.

[19] Ld. az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet, HL L 248., 2002. 9. 16., 1.o., különösen a 110. cikk.

[20] Ld. a 2342/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet, HL L 357., 2002. 12. 31., 1.o., különösen a 168. cikket.