52005PC0122(01)

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.4.2005

COM(2005) 122 végleges

2005/0037 (COD)

2005/0038 (CNS)

2005/0039 (CNS)

2005/0040 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram létrehozásáról

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Küzdelem az erőszak ellen (Daphne), drogprevenció és felvilágosítás” speciális program létrehozásáról

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ”Alapvető jogok és polgárság” speciális program létrehozásáról

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ”Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális program létrehozásáról

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ”Polgári jogi jogérvényesülés” speciális program létrehozásáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005) 434}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram létrehozásáról

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram létrehozásáról szóló közlemény a 2007-es pénzügyi terv szerinti, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő támogatását célzó összefüggő javaslatcsomag részét képezi. A szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés három fő célkitűzését egymással párhuzamosan és azonos intenzitással kell megvalósítani, így biztosítva a jogállamiságon, az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásán és a demokrácia alapelvein álló kiegyensúlyozott végrehajtást. Az egyes célkitűzésekkel egy-egy keretprogram foglalkozik, létrehozva a szükséges kapcsolatot az egyes szakpolitikai területeken történő beavatkozások között, és világosan összekapcsolva a politikai célokat a támogatásukra rendelkezésre álló erőforrásokkal. E rendszer jelentősen egyszerűsíti és ésszerűsíti továbbá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség meglévő pénzügyi támogatását, ezáltal nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a prioritások kijelölésében és növeli az általános átláthatóságot.

1. BEVEZETÉS

Az európai integráció elsősorban a gazdaság területén halad előre, az egységes piac és a közös valuta létrehozásával. Az integrált, határok nélküli gazdasági térség megalapítását kiegészítette, amint azt az Amszterdami Szerződés előrevetítette, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása. E térséget tovább kell fejleszteni és erősíteni.

A „Közös jövőnk építése - A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013”[1] című közleményben a Bizottság megállapította: „Szabadság, Biztonság és a Jog az európai társadalmi modell három központi eleme. (…) Az Európai Unió fenti dimenziójának kidolgozása egyben az integráció egy új horizontját is alkotja, hiszen egy valódi, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség az Európai Unió nélkülözhetetlen alappillére, főleg a kibővített Uniót érintő politikai projekt kellős közepén” [2] .

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség különböző aspektusai egyensúlyt képeznek az egyén alapvető jogainak garanciái és az Uniótól elvárt alapvető kötelezettségek teljesítése között[3].

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása az Unió által egyesített államok népeinek fő érdekei közé tartozik. Ennek következtében az Európai Tanács 2004 novemberében elfogadta a hágai programot, az Európai Tanács tamperei ülésén 1999-ben elfogadott program folytatásaként. A tamperei program eredményeire támaszkodva a hágai program új menetrendet terjesztett elő, hogy lehetővé tegye az Unió számára az eddigi vívmányok továbbfejlesztését és az új feladatok megoldását. A program azt is kiemeli, hogy a polgárok Európájának megteremtéséhez nemcsak az alapvető jogok teljes tiszteletben tartására, hanem emellett e jogok tevékeny támogatására van szükség.

Az alapjogi charta integrálásával az Alkotmányszerződés megerősíti az Unió értékeit és célkitűzéseit. Másfelől az Unió csatlakozása az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (ECHR) az Európai Unió külső igazságszolgáltatási ellenőrzésének az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében történő bevezetése révén erősíteni fogja az alapvető jogok védelme iránti európai elkötelezettséget.[4] Az alapvető jogok fokozott védelme és támogatása azt is magával vonja, hogy jobban össze kell hangolni a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemita jelenségek elleni tevékenységet, mégpedig a vallások közti és multikulturális párbeszéd növekvő támogatásával, a megértés elősegítése és a kölcsönös megismerés céljából.

Ezek a fejlemények az európai projektben központi szerepet játszó alapvető értékek jelentős megerősítését jelentik. Az Uniónak jogi kötelezettségévé válik nemcsak ezen jogok és értékek tiszteletben tartása, hanem számukra minden illetékességi körébe eső (külső és belső) politikai területen a hatékony támogatás biztosítása is. Ezenkívül gyorsan növelnie kell a felügyeleti tevékenységet annak érdekében, hogy a tagállamok ugyanezzel a megközelítéssel éljenek a saját illetékességi területükön, különösen a növekvő és egyre sokszínűbb Unió és az ezáltal jelentkező kihívások figyelembevételével. Az európai uniós polgárság elősegítése egy olyan unióhoz való tartozás érzését alakítja ki, amely ugyanazon alapvető jogokat és értékeket vallja magáénak, ugyanakkor megőrzi és tiszteletben tartja Európa népeinek különböző kultúráját és hagyományait.

A küzdelem az erőszak ellen egyértelműen részét képezi az alapjogi chartában meghatározott alapvető jogok védelmének, különös tekintettel a testi épséghez való jogra. Az erőszak és néhány más alapvető jog (szabadság, biztonság, egészség, foglalkoztatás, stb.) közötti kapcsolat olyan erős, hogy e jogok általános biztosítását támogatni kell, mivel összefüggnek az egyén testi épségével. Ugyanez vonatkozik a kábítószer-használat és -kereskedelem elleni küzdelemre is, arra a területre, amelyen európai szinten széles körű, több tudományágat átfogó és integrált stratégiát követtek 1990 óta, azonban bármilyen egyértelműen azonosítható pénzügyi támogatás nélkül. E stratégia öt fő elemre épül: a kereslet csökkentésére, a kínálat csökkentésére és az illegális kereskedelem elleni harcra, nemzetközi együttműködésre, nemzeti és európai szintű koordinációra, valamint felvilágosításra, kutatásra és értékelésre.

A polgárok Európájának megteremtése maga után vonja egy európai igazságszolgáltatási térség létrehozását is, amely a kölcsönös elismerés és bizalomépítés elvén alapszik: az országhatárok nem akadályozzák többé a polgári és kereskedelmi jogi ügyek rendezését vagy a bírósági eljárások megindítását és a határozatok végrehajtását. Míg a szabad mozgás elve lehetővé teszi az egyének és a vállalkozások számára polgári és kereskedelmi tevékenységük más tagállamokban történő űzését, addig büntetőjogi intézkedéseket is kell hozni annak érdekében, hogy a bűn és elkövetői ne találjanak általa biztos menedékre. A tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek bonyolultsága vagy összeegyeztethetetlensége azonban nem akadályozhatja meg vagy bátortalaníthatja el az egyéneket és a vállalkozásokat jogaik gyakorlásában.

E közös célok eléréséhez stabil pénzügyi keretre lesz szükség. A 2007–2013 közötti időszakra szóló következő pénzügyi terv előkészítése fontos lehetőséget nyújt a fent leírt fejlemények figyelembevételére és ezáltal a kibővített Unió politikai projektjének megformálására.

2. A JAVASOLT BEAVATKOZÁS - ALAPVETő JOGOK ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS KERETPROGRAM

2.1. A program célkitűzése és felépítése

A fentiekben vázolt kihívásokra válaszként javasoljuk az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram létrehozását, az alábbi négy konkrét célkitűzéssel:

1. Az európai uniós polgárságon alapuló és az alapjogi chartában meghatározott alapvető jogokat tiszteletben tartó európai társadalom fejlesztésének elősegítése; az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem és a polgári társadalom megerősítése az alapvető jogok területén.

2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához való hozzájárulás a küzdelem az erőszak ellen és a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás és megelőzés által.

3. Az igazságügyi együttműködés elősegítése a polgári és kereskedelmi ügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából.

4. Az igazságügyi együttműködés elősegítése a büntetőügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából.

A szerződésekben ezek a célkitűzések eltérő jogalappal rendelkeznek. Ennek következtében négy különálló jogszabály alkotja majd a keretprogramot. Mindamellett a politikai összhangot biztosítani fogja, hogy minden egyedi program olyan politika céljait fejezi ki, amely a három másikkal együtt lehetővé teszi az európai polgárság és az egységes igazságszolgáltatási térség kialakítását. Az egymást kiegészítő politikai területek ugyanazon keretprogramon belüli csoportosítása nemcsak az általános összhangot fogja növelni, hanem a polgárok igényeinek is jobban megfelel. Fokozott rugalmassággal lehetővé teszi új, váratlan problémák kezelését is.

Az alapvető jogok és a polgárság területén a végső cél, hogy Európa összes népe között létrejöjjön egy valós, alapvető jogokkal kapcsolatos kultúra. Az alapvető jogokkal kapcsolatos információk jelentős erőfeszítésekkel történő disszeminációja ezért rendkívüli fontossággal bír, akár általános felvilágosító kampányok segítségével, akár egyedi megkeresésekre válaszolva. Ez szorosan összefügg azzal az igénnyel, hogy bizonyos jogok, mint a személyes testi épséghez való jog és az uniós polgársággal kapcsolatos jogok érvényesülésének elősegítésére, valamint a tagállamoknak az illetékességi körükbe tartozó kötelezettségeknek való megfelelés céljából nyújtott segítség és ösztönző intézkedések tekintetében fokozni kell az erőfeszítéseket, a törvényhozást beleértve is.

A magán- és a közéletben elkövetett erőszak összes formája (szexuális, pszichológiai és fizikai) elleni küzdelem része lesz az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok (gyerekek, fiatalok és nők) támogatása; a területen tevékeny nem kormányzati szervezetek és egyéb szervezetek segítése és ösztönzése; a két Daphne program által elért eredmények disszeminációja, beleértve más kedvezményezettek általi vagy más földrajzi térségbeli adaptálásukat, átvételüket és használatukat; és az erőszak által veszélyeztetett csoportok pozitív kezeléséhez hozzájáruló intézkedések meghatározása.

A kábítószer-használat elleni küzdelem tekintetében a fő tennivaló a felvilágosítási, megelőzési és kárenyhítő programokban kiteljesedő információterjesztés és további kutatás lesz. Fontos feladat lesz a kábítószer iránti kereslet csökkentése mellett a kínálat csökkentése is. Ezen a területen lépni kell a kábítószer-kereskedelem és a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés megállítása céljából, különös tekintettel az új szintetikus kábítószerekre vagy kémiai prekurzoraikra, valamint a pénzmosás ellen.

Az igazságügyi együttműködés a tagállamok által a meglévő vívmányok mind a polgári jogi, mind a büntetőjogi területen való alkalmazásának fokozott erőfeszítéssel történő felügyeletére, valamint a nemzeti jogszabályok közelítésére vonatkozik. A program számos különböző intézkedést fog támogatni, nevezetesen az igazságszolgáltatás hatékonyságának és hozzáférhetőségének a javítását, a kölcsönös elismerésnek a nem igazságügyi hatóságok által kibocsátott dokumentumokra és határozatokra is vonatkozó, szélesebb körű értelmezését, a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló mechanizmusok erősítését és a területen szokásos együttműködési eszközök alkalmazásának a felhasználók közötti megosztását és oktatását. Ösztönözni fogja a jogalkotási intézkedések végrehajtását, hogy életbe léptesse és fejlessze az együttműködés általános eszközeinek, valamint bizonyos eljárásoknak, például a bizonyítékgyűjtési szabályoknak, egységes standardjait. Ezen kívül támogatni fogja a büntetőjogi eljárásokban érintett egyének védelmét is, legyenek bár vádlottak, tanúk vagy áldozatok.

A négy célkitűzés általános kohézióját a közös stratégiai menetrendnek megfelelő, egységes végrehajtási és irányítási szabályok, valamint a koordinált értékelési és felülvizsgálati módszerek garantálják (lásd 3.2. pont). A program így biztosítani fogja a közösségi finanszírozás egyszerűsítését és ésszerűsítését, nagyobb átláthatóságát és hatékonyságát. A vonatkozó érdekelt felek aktív részvételének és a civil társadalomban jelentkező igényekre való nagyobb fogékonyságnak a biztosítása is a négy politikai terület közös távlati célját alkotja majd.

2.2. Európai hozzáadott érték

A program katalizátorként növeli a területen alkalmazott nemzeti programok értékét: az EU által finanszírozott együttműködés erősíti a tagállamokat közös értékeik és ügyeik felismerésében, s így lehetővé teszi közös stratégiák kialakítását, beleértve a területekre vonatkozó jogalkotást is. Ennek elérésére szolgál a jóváhagyott EU politikák céljainak megvalósítása és a nemzeti politikákban való alkalmazásuk elősegítése, az európai uniós jogszabályok átültetésének és egész Európában történő egyetemes alkalmazásának támogatása, a tagállamok közötti együttműködési és koordinációs mechanizmusok elősegítése, valamint a civil társadalmi szervezetekkel történő európai szintű együttműködés.

Az európai hozzáadott érték fentiekben leírt hatásokkal kapcsolatos értékelésére minden speciális program közös értékelési szempontokat fog használni. Az alábbiakban példák következnek a szempontokra:

- csak azok a tevékenységek támogatandók, amelyek európai szinten szükségesek az európai uniós célok, törvények és alkalmazási mechanizmusok fenntartásához;

- támogatandók azok a tevékenységek, amelyek a nemzeti szinten finanszírozott intézkedéseket egészítik ki;

- megerősítendő az európai uniós szintű nemzetek közötti kölcsönösség, amely szinergiahatásokat és méretgazdaságosságot eredményez;

- a program végrehajtásába aktívan bevonandók a tagállamok képviselői és más érdekeltek, annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékű legyen a programnak a meglévő intézkedéseket kiegészítő jellege.

2.3. Egyéb eszközöket és politikai intézkedéseket kiegészítő jelleg

A program tevékenységi szinergiákat fog keresni az Alapvető Jogok Ügynökségével, amely az 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelettel[5]létrehozott bécsi székhelyű Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja utódja. A Bizottság közleményben[6] indította el a jövőbeli ügynökség tevékenységi köréről és feladatairól szóló széles körű nyilvános konzultációt. A konzultáció a civil társadalmat célozta meg, úgymint: az emberi jogok védelmével foglalkozó nem kormányzati szervezetek, az emberi jogok védelmével és elősegítésével foglalkozó nemzeti intézmények, a tagállamok, az EU intézményei, a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja és az Európa Tanács. A konzultáció eredményeit az ügynökség pontos feladatainak meghatározásakor figyelembe fogják venni. Az ügynökség elsődleges feladata azonban az adatok gyűjtése és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós politika meghatározására irányuló elemzése lesz.

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében a program intézkedései összehangolásra kerülnek a 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozattal[7] létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatéival, hogy javítsák, egyszerűsítsék és elősegítsék a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködést a polgári és kereskedelmi ügyekben. A speciális Büntető Igazságszolgáltatási Program keretében különös figyelem irányul a 2002. február 28-i 2002/187/JHA tanácsi határozattal[8] létrehozott Eurojustra. Az Eurojust az Európai Unió egyik szerve, amelyet azért hoztak létre, hogy növelje a tagállamok illetékes hatóságainak hatékonyságát a terrorizmust is magában foglaló, komoly, szervezett és határokon átnyúló bűnözés ellen folyó nyomozás és bűnvádi eljárás során, mégpedig a hatóságok közötti együttműködés javításával és ösztönzésével. Az Eurojust az illetékes nemzeti hatóságok közötti tökéletes együttműködést hangsúlyozza, ezáltal lényeges kiegészítője az Alapvető jogok és jogérvényesülés keretprogramnak.

A kábítószer-fogyasztás megelőzésének és a felvilágosításnak a programban foglalt célját illetően a harmadik országokkal szorosabb együttműködésre van szükség, csakúgy, mint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával (KKEM) való szoros koordinációra. A lisszaboni központú szervezetet az 1994. december 22-i 3294/94/EK tanácsi rendelettel[9] módosított 1993. február 8-i 302/93/EGK tanácsi rendelet[10] hozta létre. Célja az európai, kábítószerekkel és kábítószer-függőséggel kapcsolatos, objektív, megbízható és összehasonlítható információk gyűjtése és terjesztése. Ennek érdekében együttműködik nem európai uniós országokkal ugyanúgy, mint a témával foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, nevezetesen: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Programjával (UNDCP), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az Európa Tanács Pompidou Csoportjával, a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol) és az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol).

3. ÉSSZERűSÍTÉS ÉS EGYSZERűSÍTÉS

3.1. Kapcsolat a meglévő eszközökkel

Az évek során az Európai Unió által e területeken támogatott intézkedések értékelésével egyértelművé vált, hogy folytatni kell őket, mivel a nemzeti szintű programokat kiegészítve pozitívan járulnak hozzá konkrét és valós problémák megoldásához. Egyidejűleg azonban számos hiányosság is napvilágra került, amelyekkel az uniós intézkedések sikere érdekében szembe kell nézni. A jelenlegi helyzetben a sok kis költségvetésű vagy eseti finanszírozású, időben korlátozott és egymással össze nem függő intézkedés meggátolja, hogy az uniós intézkedések a céljaik eléréséhez szükséges hatékonysággal működjenek, és maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló humán és pénzügyi forrásokat. E programok egymástól független végrehajtásával a tényleges szinergiák nem kerülnek maximális kihasználásra, sőt, szükségtelen átfedések jöhetnek létre. A lehető legjobb eredmények eléréséhez újra meg kell határozni a célokat, az intézkedések típusát valamint az egyes programok méretét.

A tervezett program a területen meglévő intézkedésekből levont tanulságokra épül. A program jelentősen kibővíti a tíz új tagállam két előkészítő intézkedését, amelyek az alapvető jogok védelmére és elősegítésére, illetve a civil társadalom támogatására szolgálnak, valamint kiterjeszti hatályukat az összes tagállamra. Különös figyelem irányul az uniós polgárságból fakadó alapvető jogokra a demokratikus részvétel ösztönzése érdekében.

Az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatban a program csokorba gyűjti a polgári és a büntetőjog együttműködését támogató intézkedéseket, hogy a három pillérre épülő struktúrát eltörlő Alkotmányszerződés hatályba lépésére tekintettel a két jogi terület hatékonyabb koordinációját biztosítsa. A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést korábban egy külön program támogatta, míg a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az AGIS program része volt. A javaslat célja, hogy minél inkább megfeleljen a hágai programban előirányzott, a jogérvényesülés javítására vonatkozó politikai elvárásának, valamint az igazságügyi hatóságok, jogászok és általában a civil társadalom igényeinek. A bírói kar fokozott képzése mellett a program elég rugalmas az olyan új eszközök bevezetéséhez, mint például a bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjének számítógépes rendszere.

Az erőszak elleni küzdelem tekintetében a program a Daphne II programra épül, olyan módosításokkal, amelyek javíthatják a civil társadalom igényeire adandó válaszokat, és új formájú intézkedések végrehajtására is lehetőséget adnak. A kábítószerrel kapcsolatos megelőzésre és felvilágosításra vonatkozó intézkedés célja a különböző programok alatt futó intézkedések összefogása, s így a polgárok és az összes résztvevő számára az átláthatóság növelése. A program támogatja az EU cselekvési tervei szerinti speciális intézkedések végrehajtására vonatkozó intézkedések felügyeletét és értékelését, valamint a civil társadalom hatékonyabb bevonására törekszik.

3.2. Általános irányítási előkészületek

Az Alapvető jogok és jogérvényesülés keretprogram egyik fő célja, hogy mind jogi, mind irányítási szempontból egyszerűsítse és ésszerűsítse az eszközöket, ésszerűsítse a költségvetés szerkezetét, növelje a programok közötti összefüggést és következetességet, és elkerülje az eszközök ismétlődését. A program jelentős előrelépést jelent mind az egyszerűsítést, mind a rugalmasságot illetően. A költségvetési tételek és a jogi eszközök száma csökkent. Az uniós erőforrások ilyen koncentrációja növeli a pénzügyi átláthatóságot, és lehetőséget teremt az uniós intézkedések hozzáadott értékének pontosabb becslésére. A különböző speciális programok céljainak fokozott összefüggése, valamint az összes résztvevő megerősített együttműködése és társulása optimalizálja a program teljesítményét.

A javasolt egyszerűsítés és ésszerűsítés a felhasználók javát szolgálja, mivel növeli az eszközök érzékelhetőségét, világosságát és következetességét. A lehetséges kedvezményezettek a szabványosított eljárásoknak és végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően könnyebben igényelhetnek finanszírozást a különböző területeken.

A programot közvetlenül a Bizottság irányítja. Eltérő megoldásokat is részletesen megvizsgáltak (külső vagy megosztott vezetés), ezek azonban az érintett összegek viszonylag kis mérete miatt ezen a szinten nem költséghatékonyak. Amennyiben a keretprogram szerinti elsődleges célok elérése megkívánja, szóba kerülhetnek az eltérő irányítási módszerek és /vagy struktúrák.

A program irányításához megkívánt emberi erőforrás szintje szükségképpen viszonylag magas. A különböző programok egyetlen szerkezetbe történő integrálása, és az eljárások ezáltali összehangolása azonban a méretgazdaságosságnak köszönhetően lehetővé teszi a racionalizációt. Az értékelő és felügyeleti eljárások ésszerűsítése például lehetővé teszi a pontosabb eredményeket és a helyes gyakorlatok átvételét. Az, hogy a négy speciális programot egyetlen bizottság vezeti, nagyban elősegíti a keretprogram mindennapos irányítását.

Az Alkotmányszerződés hatályba lépésével további ésszerűsítés válik lehetővé. Bár a keretprogramot a jelenleg érvényes szerződéseknek megfelelően hozták létre, de a szerkezetébe betervezték az alkotmánynak megfelelő új struktúrára való sima áttérést, a speciális polgári igazságszolgáltatási és büntető igazságszolgáltatási programok közötti további harmonizáció lehetőségével.

4. PÉNZÜGYI ERőFORRÁSOK

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram 2007–2013 közötti időszakra tervezett teljes összege 543 millió EUR (folyó áron). A költségvetésen belül 93,8 millió EUR az „Alapvető jogok és polgárság” program tervezett kerete, 106,5 millió EUR a „Polgári igazságszolgáltatás” programé, 196,2 millió euro a „Büntető igazságszolgáltatás” programé, míg 135,4 millió EUR a „Küzdelem az erőszak ellen (Daphne), drogprevenció és felvilágosítás” programé. A referenciaösszegen belül 11,1 millió euro adminisztratív kiadásokra került hozzáadásra.

Ugyanerre az időszakra vonatkozóan 164,9 millió EUR-t terveztek az Alapvető Jogok Ügynökségére, 110,6 millió EUR-t a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjára, míg a Eurojustra tervezett összeg 133,4 millió EUR.

A költségvetési összegeket a fent leírt és megállapított igények alapján becsülték meg. Figyelembe vették az alapvető jogi és igazságszolgáltatási ügyekkel kapcsolatos programokból és intézkedésekből származó releváns tapasztalatokat is.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Az új pénzügyi terv nem csak a célok és erőforrások közötti jobb összefüggés lehetőségét nyújtja, hanem az európai uniós pénzeszközök optimális kihasználásának érdekében az eszközök egyszerűsítését és ésszerűsítését is.

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram egymáshoz szorosan kapcsolódó speciális programokat köt össze. A speciális programokon belüli egységes intézkedések lehetővé teszik a végső cél, azaz a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósításának hatékonyabb elérését.

MELLÉKLET

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” keretprogram létrehozása a 2007–2013 közti időszakban

Az ügynökségek és egyéb eszközök kiegészítő jellege a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség céljainak eléréséhez a pénzügyi terv alapján több kiegészítő eszköz járul hozzá:

- A keretprogramok, amelyek kiváltják a Bizottság által jelenleg e téren irányított költségvetési tételek sokaságát;

- Az ügynökségek és a közösségi vagy uniós szervek közösségi finanszírozása;

- Az érintett nagyméretű információs rendszerek fejlesztése és irányítása.

Az új pénzügyi terv az alábbi, a keretprogrammal kapcsolatos ügynökségek vagy szervek költségvetését fedezi:

- Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (KKEM), amelyet a legutóbb a 1651/2003/EK (HL L 245., 2003.9.29., 30. o.) rendelettel módosított, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló 1993. február 8-i 302/93/EGK tanácsi rendelet (HL L 36., 1993.2.12., 1. o.) hozott létre és amellyel kapcsolatban egy módosító javaslattervezetet terjesztettek elő (a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló tanácsi rendeletjavaslat, benyújtotta a Bizottság, 2003. december 19-én (COM(2003) 808).

- Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja , amely az Alapvető Jogok Ügynökségévé alakul át (2005. májusára tervezett bizottsági javaslat), és amelyet a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelet hozott létre (HL L 151., 1997.6.10., 1. o.).

- Eurojust, amelyet a legutóbb a 2003/659/JHA határozattal módosított (HL L245., 2003.9.29., 44. o.), a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/JHA tanácsi határozat (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.) hozott létre.

A fent említett elemek alapján a fenti közösségi ügynökségek költségvetési erőforrásait a keretprogramok nem tartalmazzák.

Azonban a JLS politikákra szánt kiadások részeként az új pénzügyi terv 3. fejezete alatt fel kell sorolni őket.

INDOKOLÁS

1. A HATÁROZAT HÁTTERE

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv elkészítését kezdettől fogva politikailag vezérelt megközelítés jellemezte, hogy biztosítani lehessen a politikai célok és a megvalósításukra juttatott összegek összhangját. Ebben a kontextusban a következő években a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása számít az Európai Unió egyik fő céljának, amelyet lényegesen megnövelt pénzügyi eszközökkel kell támogatni. A „Közös jövőnk építése - a kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013”[11] és a „Pénzügyi terv 2007–2013”[12] című közleményeiben Bizottság kiemelte a következő pénzügyi tervidőszakok vonatkozásában a jogi eszközök felülvizsgálatának a fontosságát, amelyekkel jelentős előrelépés következhet be a nagyobb fokú egyszerűsítés irányában. Javaslatait három általános és politikailag vezérelt program köré csoportosítva („Szolidaritás és a migrációs áramlatok igazgatása”, „Alapvető jogok és jogérvényesülés”, „Biztonság és a szabadságjogok védelme”) a Bizottság a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térség hármas célkitűzésének támogatása érdekében egyértelmű kereteket határoz meg a közösségi pénzügyi beavatkozások kidolgozására.

2. Az intézkedés indoklása

2.1. A probléma elemzése

A küzdelem az erőszak ellen egyértelműen részét képezi a chartában meghatározott jogok védelmének, különös tekintettel a testi épséghez való jogra. Az erőszak és néhány más alapvető jog (szabadság, biztonság, egészség, foglalkoztatás, stb.) közötti kapcsolat olyan erős, hogy e jogok biztosítását általánosan támogatni kell, mivel összefüggnek az egyének testi épségével. Az erőszak speciális megnyilvánulásai – mint a faji alapú erőszak és a nemmel vagy szexuális irányultsággal kapcsolatos erőszak – speciális válaszokat igényelnek, amelyek az európai szintű információ-cseréből és a legjobb gyakorlat fejlesztéséből profitálhatnának. Az erőszakkal kapcsolatos problémák általánosabb és kielégítőbb megoldása iránti igényt figyelembe kell venni a meglévő eszközökből kiinduló, az új pénzügyi terv szerinti válasz kidolgozásakor.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása során az európai társadalmakat érintő egyik fontos kérdéssel, a kábítószer-használattal és -kereskedelemmel is foglalkozni kell. 1990 óta európai szinten egy széleskörű, több tudományágat átfogó és integrált stratégiát helyeztek előtérbe, de egyértelműen meghatározott pénzügyi támogatási eszközök nélkül. E stratégia öt fő elemre épül: (i.) a kereslet csökkentésére, (ii.) a kínálat csökkentésére és az illegális kereskedelem elleni harcra, (iii.) nemzetközi együttműködésre, (iv.) nemzeti és EU szintű koordinációra, valamint (v.) információra, kutatásra és kiértékelésre.

2.2. További teendők

A kábítószer elleni küzdelemben a következő pénzügyi terv időszaka alatt a következő, az Unióra váró fő kihívásokat lehet felsorolni:

- információ és kutatás, beleértve a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (KKEM) munkájának továbbvitelét;

- a kábítószer-kereslet csökkentése a felvilágosító, megelőző és kárenyhítő programok révén, mivel a kereslet okozza a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek terjedését;

- a kábítószer-kínálat csökkentése a kereskedelem és a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés visszaszorítása céljából, különös tekintettel az új szintetikus kábítószerekre és kémiai prekurzoraikra, valamint a pénzmosás elleni küzdelem;

- a kábítószer-kínálat és -kereslet csökkentésére vonatkozó megerősített együttműködés harmadik országokkal;

- a kábítószerek új és fejlesztés alatt álló változataival kapcsolatos jogalkotó tevékenység, például a meglévő ellenőrző mechanizmusok kiterjesztése a kábítószerek új formáira.

2.3. A program célkitűzései és vonatkozó mutatói

- Általános, konkrét és működési célkitűzések meghatározása

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához való hozzájárulás az erőszak elleni küzdelem valamint a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás és megelőzés segítségével. | A polgárok erőszak elleni védelme, valamint az egészségvédelem, a jólét és a szociális összetartozás magas szintű megvalósítása. | A magán- és a közéletben történő, gyerekek, fiatalok és nők elleni erőszak összes formájára vonatkozó megelőzés és küzdelem Segítségnyújtás az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok számára. A területen tevékeny nem kormányzati szervezetek és egyéb szervezetek segítése és ösztönzése. A két Daphne program által elért eredmények disszeminációja, beleértve más kedvezményezettek általi vagy más földrajzi térségbeli adaptálásukat, átvételüket és használatukat. Az erőszak által veszélyeztetett csoportok pozitív kezeléséhez hozzájáruló intézkedések meghatározása és fokozása. |

A kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerrel kapcsolatos károk megelőzése és csökkentése. | A civil társadalom bevonása az európai uniós kábítószer-stratégiai és cselekvési tervek kidolgozásába és megvalósításába. A 2005–2008 közötti és a 2009–2012 közötti időszakra szóló kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervek konkrét intézkedései végrehajtásának felügyelete, kivitelezése és értékelése. |

A fent meghatározott területeken a nemzeteken átívelő és figyelemfelkeltő intézkedések ösztönzése. | Több tudományágat átfogó hálózatok kiépítése; a tudásbázis kiterjesztésének, az információcserének valamint a helyes gyakorlat azonosításának és disszeminációjának biztosítása, többek között képzés, tanulmányutak és személyzeti csere segítségével. A konkrét közönségnek célzott figyelemfelkeltő intézkedések tervezése és végrehajtása az erőszakkal szembeni zéró tolerancia elfogadásának és az áldozatok segítésének, valamint az erőszakos cselekmények jelentésének ösztönzésére. A figyelem felkeltése a kábítószer-használat okozta szociális és egészségügyi problémákra, valamint nyílt párbeszéd kezdeményezése a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek jobb megértése érdekében. |

Az összes célkitűzés összefügg az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program céljával, a szabadságon, a biztonságon, és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításának támogatásával.

- Kiegészítő jelleg/összefüggés más eszközökkel

A program előkészítésekor különös figyelmet szenteltek annak, hogy biztosítsák az azonos politikai területeken tevékenységeket finanszírozó más programokkal való összefüggést, és, hogy megkeressék a velük való szinergiát és a kiegészítő jelleget.

A programot kiegészíti az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program többi speciális programja, különösen az „Alapvető jogok és polgárság” speciális program, amely az európai népek különböző kultúráinak és hagyományainak tiszteletben tartása és megóvása mellett az európai uniós alapvető jogok és értékek előmozdítására törekszik.

Kiegészítő jellegre kell törekedni a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával is, amelynek fő célja a kábítószer és a kábítószer-függőség európai jelenségére vonatkozó tárgyilagos, megbízható és összehasonlításra alkalmas adatok gyűjtése és terjesztése. Ennek érdekében a Központ az unión kívüli országokkal és a témával foglalkozó nemzetközi szervezetekkel együttműködésben dolgozik.

A „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programokra különös figyelem irányul, mivel kiegészítik az itt tárgyalt programot és biztos szinergiahatásokat lehet elérni különösen a bűnözés elleni küzdelemben, legyen szó fajra, nemre vagy szexuális beállítottságra vonatkozó motivációjú erőszakról, vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről.

Más programok is kiegészíthetik e programot, például a „Safer Internet Plus”, „Egészségügyi program”, „Sérülésmegelőző program”, a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram és a „Fiatalság” program.

3. Értékelés

3.1. A közbenső / végső értékelésekből levont tanulságok

A Bizottság kétszer értékelte a Daphne programot . 2002-ben félidei jelentés[13], 2004-ben zárójelentés[14] készült.

A Daphne programról szóló félidei és zárójelentés egyaránt azt mutatja, hogy a részt vevő szervezetek profitáltak az európai partnerségből, amely lehetővé tette az együttműködő szervezetek hatékonyabb tervezését és jobb erőforrás-felhasználását. A zárójelentés szerint van még mit javítani, pédául információs szolgálat létrehozásával és a disszeminációra helyezett növekvő hangsúllyal; a Daphne II programot e jelentés észrevételeinek figyelembevételével hajtották végre. Mivel ezek a programszerkezeti változások nem régiek, most nincs szükség jelentős változtatásokra.

A 2000–2004 közötti időszak kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervét a Bizottság két alkalommal értékelte: félidőben[15] és a program végén[16]. A 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó új cselekvési terv leginkább azokkal a területekkel foglalkozik, amelyeken az értékelés szerint további előrelépésre van szükség.

Ezen értékelések szerint bizonyos javításokra van szükség a célkitűzések jobb megvalósítása érdekében. Különösen fontos, hogy a civil társadalmat jobban bevonják e terület uniós politikáinak kidolgozásába és továbbfejlesztésébe. Szükség van továbbá a nemzeti intézkedések – beleértve a nemzetközi színtéren végrehajtottakat – jobb koordinációjára is. Ösztönözni kell és tovább kell fejleszteni a hálózati technikákat és a legjobb gyakorlatok cseréjét.

3.2. Előzetes értékelés

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program előzetes értékelését tartalmazó bizottsági munkadokumentum szerint a tervezett célok elérésére kiválasztott politikai megoldások megfelelőek.

4. A politikai eszköz jogalapja és magyarázata

4.1. Jogalap

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program e speciális programja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 152. cikkén alapul.

Az EKSz. közegészségügyre vonatkozó 152. cikke egyértelműen megállapítja, hogy a Közösség valamennyi politikájának és tevékenységének meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét. Hozzáteszi, hogy a Közösség kiegészíti a tagállamok intézkedéseit a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is.

E program fő célkitűzése az emberi egészség magas szintű biztosítása az emberek erőszakkal szembeni védelme és a kábítószerekre vonatkozó megelőző és felvilágosító intézkedések kidolgozása révén. A javasolt jogalap ezért megfelelő.

4.2. A program intézkedései

A tervezett különböző intézkedések a következők:

- Speciális bizottsági intézkedések, mint például tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok irányítása és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti közösségi érdekeket szolgáló speciális projekteknek nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti nem kormányzati vagy egyéb szervezetek tevékenységeire nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Az „Európai szövetség az eltűnt és szexuálisan kizsákmányolt gyermekért” – amely a gyermekjogok és –védelem területén törekszik általános európai érdekeknek megfelelő célokra – szervezetnek nyújtott működési támogatás.

4.3. Szubszidiaritás és arányosság

Jelen előterjesztés tiszteletben tartja az EK-Szerződés 5. cikkében és csatolt jegyzőkönyvében meghatározott szubszidiaritási és arányossági elveket. Ami a szubszidiaritást illeti, a program nem avatkozik be az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által kidolgozott nemzeti programok által lefedett területeken, hanem azokra a területekre összpontosít, amelyeken európai hozzáadott értéket tud generálni. A program által támogatott tevékenységek többsége e tekintetben a nemzeti intézkedések kiegészítéseként értelmezhető, valamint a regionális és nemzetközi szinten végrehajtott intézkedésekből eredő szinergia lehető legjobb kihasználására törekszik.

Ami az arányosságot illeti, az előterjesztett új program a lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítéssel jár nemcsak az intézkedés formai részét tekintve – az intézkedések meghatározásai a lehető legáltalánosabbak a jogszabály szövegében –, hanem a végrehajtás igazgatási és pénzügyi követelményeire vonatkozóan is. A Bizottság a megfelelő egyensúly megteremtésére törekedett egyfelől a rugalmasság és alkalmazhatóság, másfelől a célok egyértelműsége, valamint a helyes pénzügyi és eljárási biztosítékok között.

A két elv alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv útmutatásait követve egyértelmű, hogy a program által megoldani kívánt problémák transznacionális vonatkozásokkal is rendelkeznek, és ezért a bizottsági szintű intézkedések a tagállami szintű intézkedéseket meghaladó előnyökkel járnak.

4.4. Egyszerűsítés és ésszerűsítés

A javasolt megközelítés hozzájárul az eszközök egyszerűsítésére irányuló kulcsfontosságú célkitűzések megvalósításához mind jogi, mind igazgatási értelemben, továbbá a költségvetési szerkezet ésszerűsítéséhez. Növeli továbbá az eszközök közötti összefüggést és koherenciát, valamint segít elkerülni a köztük lévő átfedéseket. Noha a jövőbeli bővítések során pótlólagos humán erőforrásokra lesz szükség, a kisebb (aránytalanul nagy erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és ésszerűsített szerkezetű programba történő átcsoportosításával megvalósítható a humán erőforrások kedvezőbb allokációja. Ezáltal kedvezőbbé válik a kiadások összege és kezelési költsége közötti arány.

A javasolt ésszerűsítés a felhasználók számára is előnyös, mivel növeli az eszközök áttekinthetőségét, egyértelműségét és összefüggését. A lehetséges kedvezményezettek a szabványosított megközelítésnek és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően könnyebben kérhetnek támogatást.

A Bizottság – a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint – a költségvetés végrehajtását részben a közösségi jog hatálya alá tartozó hivatalokra bízhatja. E hivatalokat a Bizottság jelöli ki az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 55. és 56. cikkének, valamint a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 37. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A Bizottság megvizsgálja a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek való megfelelést. A megbízás kiadása előtt a Bizottság előzetes vizsgálatokkal biztosítja, hogy a hivatalok létrehozása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően történjen.

A javasolt új eszköz a Bizottság által a 2007-től jelentkező politikai és pénzügyi kihívásokra vonatkozóan kijelölt utat követi. A cél a meglévő eszközök ésszerűsítése, egyszerűsítése és kiegészítése, valamint az új célkitűzések beépítésére vonatkozó szükséges rugalmasságnak és az új jogi keretekhez – amelyek az Alkotmányszerződés hatályba lépésével jönnek létre – való zökkenőmentes alkalmazkodásnak a biztosítása.

5. Költségvetési vonatkozások

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program költsége a 2007–2013 közötti időszakban 543 millió euro; E speciális program számára a következő összeg áll rendelkezésre: 138,2 millió euro.

2005/0037 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Küzdelem az erőszak ellen (Daphne), drogprevenció és felvilágosítás” speciális program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[17],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[18],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[19],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban[20],

mivel:

(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja, hogy a közösségi politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor az emberi egészség védelmének magas szintjét kell biztosítani; A szerződés 3. cikke (1) bekezdésének p) pontja értelmében a közösségi fellépésnek hozzá kell járulnia az emberi egészség magas szintű védelmének megvalósításához.

(2) A közösségi fellépésnek ki kell egészítenie a közegészségügy javítását, az emberi egészség veszélyforrásainak megelőzését és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás csökkentését célzó nemzeti politikákat.

(3) A gyerekek, fiatalok és nők elleni fizikai, szexuális vagy pszichológiai erőszak – beleértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszerítést vagy az önkényes fogva tartást – akár nyilvánosan, akár a magánéletben történik, megsérti az áldozatok élethez, biztonsághoz, szabadsághoz, méltósághoz, valamint testi és érzelmi épséghez való jogát, továbbá komoly veszélyt jelent testi és szellemi egészségükre. Az ilyen erőszak hatásai oly mértékben jelen vannak a Közösségben, hogy tényleges egészségügyi veszélyt jelentenek és megakadályozzák a biztonságos, szabad és igazságos polgárság megélését.

(4) Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem csupán a betegségek hiánya. A WHO 1996-os közgyűlési határozata szerint az erőszak a világ egyik legnagyobb közegészségügyi problémája. 2002. október 3-i, erőszakról és egészségről szóló jelentésében a szervezet a következőket javasolja: elsődleges megelőző lépések ösztönzése, az erőszak áldozatainak segítésére tett lépések erősítése, valamint az erőszak megelőzésével kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása.

(5) Ezen elveket a főbb nemzetközi szervezetek és fórumok – például az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Nők Világkonferenciája és a Gyermekek Üzleti Célú Szexuális Kizsákmányolása Elleni Világkongresszus – számos egyezménye, nyilatkozata és jegyzőkönyve elismeri.

(6) Az Európai Unió alapjogi chartája[21], egyebek közt, megerősíti a méltósághoz, egyenlőséghez és szolidaritáshoz való jogot. Számos konkrét rendelkezést tartalmaz a testi és szellemi épség, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, a gyermekjogok és a megkülönböztetésmentesség védelmére és támogatására, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód, a rabszolgaság és a kényszermunka, valamint a gyermekmunka tilalmára. Megerősíti, hogy valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(7) Az Európai Parlament – többek között a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, 2000. május 19-i, az illegális nőkereskedelem elleni további intézkedésekről szóló bizottsági közleményről szóló[22] és a 2001. szeptember 20-i női nemi csonkításról szóló[23] állásfoglalásában – felszólítja a Bizottságot az effajta erőszakos cselekmények elleni cselekvési programok kidolgozására és végrehajtására.

(8) A gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet szolgáló megelőző intézkedésekre vonatkozó közösségi cselekvési program (a Daphne program) (2000–2003) elfogadásáról szóló 2000. január 24-i 293/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[24] létrehozott cselekvési program segítségével sikerült felkelteni a figyelmet az Európai Unión belül, továbbá fokozni és megerősíteni a tagállamok erőszak ellen küzdő szervezetei közötti együttműködést.

(9) A gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló közösségi cselekvési program (a Daphne II program) (2004–2008) elfogadásáról szóló 2004. április 21-i 803/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[25] létrehozott cselekvési program továbbfejlesztette a Daphne program által elért eredményeket; a határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket az új pénzügyi terv és az éves előirányzatok közötti összhang biztosítása érdekében.

(10) A Daphne és Daphne II. programok által támogatott projektek folyamatosságát biztosítani kell.

(11) Mivel a kutatások szerint a kábítószer-függőséggel kapcsolatos megbetegedések és halálozások az európai polgárok jelentős részét érintik, a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás jelentős közegészségügyi problémát jelent.

(12) A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési tervének (2000–2004) végső értékeléséről szóló bizottsági közlemény[26] kiemelte, hogy a civil társadalmat rendszeresen be kell vonni az EU kábítószerrel kapcsolatos politikáinak kidolgozásába.

(13) A közegészségügyi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat magában foglalja a kábítószer-függőséggel – mint a fontos, az életmóddal összefüggő egészségmeghatározó tényezők egyikével – kapcsolatos intézkedések és stratégiák kidolgozását.

(14) A kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás megelőzőséről és csökkentéséről szóló, 2003. június 18-i ajánlásában[27] a Tanács azt javasolta, hogy a tagállamok közegészségügyi célként tűzzék ki a kábítószer-függőség megelőzését és a kapcsolódó veszélyek csökkentését, valamint dolgozzanak ki és hajtsanak végre ennek megfelelő átfogó stratégiákat.

(15) 2004 decemberében az Európai Tanács jóváhagyta a 2005–2012 közötti időszakra szóló uniós kábítószer-ellenes stratégiát, amely magában foglalja az összes kábítószerrel kapcsolatos uniós tevékenységet és meghatározza a fő célokat. E célok közé tartozik az egészségvédelem, a jólét és a társadalmi kohézió magas szintjének a kábítószer-használat és –függőség, valamint a kábítószerrel kapcsolatos egészségkárosodások és társadalmi károk megelőzése és csökkentése révén történő megvalósítása.

(16) A Bizottság elfogadta a 2005–2008 közötti időszakra szóló kábítószer-ellenes cselekvési tervét[28], amely a 2005–2012 közötti időszakra szóló uniós kábítószer-ellenes stratégia konkrét intézkedésekkel történő megvalósításának fő eszköze. A cselekvési terv végső célja a kábítószer-használat elterjedtségének jelentős mértékű csökkentése a lakosság körében, a tiltott kábítószerek kereskedelme és használata által okozott társadalmi kár és egészségkárosodás csökkentése.

(17) Szükséges és fontos annak felismerése, hogy az erőszak és a kábítószerek súlyos következményekkel járnak az érintettek – egyének, családok és közösségek – egészsége, pszichés és társadalmi fejlődése, valamint esélyegyenlősége szempontjából, továbbá, hogy magas szociális és gazdasági költségekkel járnak a társadalom egésze szempontjából.

(18) Az Európai Unió hozzáadott értékkel – az intézkedések kiegészítése és szinergiák elősegítése révén – támogathatja a tagállamok által meghozandó, kábítószerekkel kapcsolatos megelőzési és felvilágosítási intézkedéseket.

(19) Az erőszak megelőzését illetően – beleértve a gyerekekkel, fiatalokkal és nőkkel szemben elkövetett szexuális kizsákmányolást és visszaélést, valamint az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok védelmét – az Európai Unió hozzáadott értékkel támogathatja a főleg a tagállamok által meghozandó intézkedéseket, a következők révén: az információk, tapasztalatok és helyes gyakorlatok cseréje és terjesztése; az innovatív megközelítés ösztönzése; a prioritások közös kitűzése; a megfelelő hálózatok fejlesztése; közösségi szintű projektek kiválasztása; és az összes érintett fél ösztönzése és mobilizálása. Ezen intézkedéseknek ki kell terjednie az emberkereskedelemmel a tagállamokba hurcolt nőkre és gyerekekre is.

(20) Az Európai szövetség az eltűnt és szexuálisan kizsákmányolt gyermekekért európai szinten fogja össze a különböző, a gyerekek eltűnése és szexuális kizsákmányolása ellen küzdő nem kormányzati szervezeteket. A szövetség a következők segítségével hívja fel a figyelmet és küzd a gyermekek eltűnésének és szexuális kizsákmányolásának jelensége ellen: az európai szervezetek közötti hatékonyabb megközelítést eredményező kommunikáció biztosítása; az e jelenségekre vonatkozó adatok központosítása és elemzése céljából egy európai kutatóközpont felállításának az ösztönzése; valamint a kiskorúak – eltűntek és/vagy szexuális visszaélések áldozatai – helyzetének javítására, továbbá az uniós jogszabályok, mentalitás és magatartási normák változtatására vonatkozó tevékenységek ösztönzése és folytatása.

(21) A javasolt intézkedés célkitűzései, nevezetesen a gyermekekkel, fiatalokkal és nőkkel szembeni erőszak minden formája elleni küzdelem és azok megelőzése, továbbá a kábítószerekkel kapcsolatos megelőzés és felvilágosítás, nem érhetők el megfelelő szinten a tagállamok által, mivel ehhez uniós szintű információcserére és a helyes gyakorlatok közösségi szintű terjesztésére van szükség. Ez közösségi szinten jobban megvalósítható. A koordinált és több tudományágat átfogó megközelítés szükségessége miatt és a kezdeményezés hatásának vagy méretének okán a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban lévő intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(22) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a rendellenességek és visszaélések megelőzésére, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett, vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök behajtására.

(23) Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja a pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[29] 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási pont a költségvetési hatóság számára.

(24) Az alkalmazandó rendeletek – amelyek a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják – a következők: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[30] – a továbbiakban: a költségvetési rendelet – valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[31], figyelembe véve a következőket: az egyszerűség és következetesség elve a költségvetési eszközök kiválasztásában, azon esetek számának korlátozása, amelyek végrehajtása és irányítása során a Bizottság közvetlen felelősséget vállal, valamint a források nagysága és a használatukhoz fűződő adminisztrációs terhek közötti kellő arányosság.

(25) A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához egy alap-jogiaktus kibocsátására van szükség.

(26) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[32] összhangban, a határozat 3. cikkében leírt tanácsadói eljárás alkalmazásával kell elfogadni. Ez azért a megfelelő eljárás, mivel a program nincsen számottevő hatással a közösségi költségvetésre,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk A program létrehozása

1. E határozat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítéséhez való hozzájárulás céljából, az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében létrehozza a „Küzdelem az erőszak ellen (Daphne), drogprevenció és felvilágosítás” programot (a továbbiakban: a program).

2. A program 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart.

2. cikk Általános célkitűzések

1. E program általános célkitűzései a következők:

(a) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához való hozzájárulás az erőszak elleni küzdelem, valamint a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás és megelőzés segítségével.

(b) A polgárok erőszak elleni védelme, valamint az egészségvédelem, a jólét és a szociális összetartozás magas szintű megvalósítása.

(c) A kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerrel kapcsolatos károk megelőzése és csökkentése.

2. A program általános céljai hozzájárulnak a közösségi politikák – pontosabban: a közegészség megóvásával, a nemi egyenjogúsággal, a gyermekjogok védelmével, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikák – kialakításához, az Európai Közösség célkitűzéseinek és hatáskörének sérelme nélkül.

3. cikk Konkrét célkitűzések

A program konkrét célkitűzései a következők :

(a) A magánszférában és a közterületen történő, gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak összes formájára vonatkozó megelőzés és küzdelem, megelőző intézkedések meghozatala és az áldozatok, illetve a veszélyeztetett csoportok segítése révén, felhasználva az alábbi eszközöket:

- Az erőszak elleni küzdelemmel és megelőzéssel foglalkozó, valamint áldozatokat segítő nem kormányzati és egyéb szervezetek támogatása és ösztönzése;

- Speciális célközönségnek szóló figyelemfelkeltő intézkedések kidolgozása és végrehajtása, a már meglévők mellé kiegészítő anyagok kidolgozása vagy a meglévő anyagok más földrajzi területre, illetve más célcsoportokra vonatkozó adaptálása és alkalmazása;

- A két Daphne program által elért eredmények disszeminációja, beleértve más kedvezményezettek általi vagy más földrajzi térségbeli adaptálásukat, átvételüket és használatukat;

- Az erőszak által veszélyeztetett csoportok pozitív kezeléséhez hozzájáruló intézkedések meghatározása és fokozása, nevezetesen olyan megközelítés alkalmazása, amely ösztönzi az irántuk érzett tiszteletet és elősegíti jólétüket és önmegvalósításukat.

(b) Transznacionális intézkedések elősegítése a következő célokból:

- több tudományágat átfogó hálózatok kiépítése;

- a tudásbázis bővítésének, az információcserének valamint a helyes gyakorlat azonosításának és terjesztésének biztosítása, többek között képzés, tanulmányutak és személyzeti csere segítségével;

- a megcélzott közönség – például speciális szakmák – körében az erőszakra vonatkozó figyelem felkeltése annak jobb megértése, az erőszakkal szembeni zéró tolerancia elfogadásának és az áldozatok segítésének ösztönzése, valamint az erőszakos cselekmények illetékes hatóságoknak való jelentése érdekében;

- az erőszakkal kapcsolatos jelenségek tanulmányozása az okok kiderítése és megszüntetése érdekében, minden társadalmi szinten;

- a figyelem felkeltése a kábítószer-használat okozta szociális és egészségügyi problémákra, valamint nyílt párbeszéd kezdeményezése a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek jobb megértése érdekében.

(c) A civil társadalom bevonása az Európai Unió kábítószerrel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési terveinek kidolgozásába és megvalósításába.

(d) A 2005–2008 közötti és a 2009–2012 közötti időszakra szóló kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervek konkrét intézkedései megvalósulásának felügyelete, kivitelezése és értékelése.

4. cikk Intézkedések

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében e program a következő típusú intézkedéseket támogatja:

(a) Speciális bizottsági intézkedések, mint például tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kidolgozása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok ösztönzése és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek; vagy

(b) Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelően, legalább három tagállam által előterjesztett, közösségi érdekű konkrét transznacionális projektek; vagy

(c) A program általános célkitűzéseit az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelően figyelembe vevő, általános európai érdekű célok elérésére törekvő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása.

(d) Az „Európai szövetség az eltűnt és szexuálisan kizsákmányolt gyermekekért” szervezet – amely a gyermekjogok és –védelem területén törekszik általános európai érdekeknek megfelelő célokra – állandó munkaprogramjával kapcsolatos kiadásainak társfinanszírozására nyújtott működési támogatás.

5. cikk Részvétel

A következő országok (a továbbiakban: részt vevő országok) vehetnek részt a program intézkedéseiben:

(a) azon EFTA államok, melyek az EGT-megállapodás szerződő felei, a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

(b) Az EU-hoz társult tagjelölt országok, valamint azok a nyugat-balkáni országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük megkötött vagy megkötendő társulási megállapodásokban vagy azok kiegészítő jegyzőkönyveiben a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(c) A projektekhez társulhatnak e programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, illetve e programban részt nem vevő egyéb harmadik országok, amennyiben ez a projekt céljait szolgálja.

6. cikk Célcsoportok

1. A program az erőszak és a kábítószerrel kapcsolatos jelenségekkel közvetlenül vagy közvetve foglalkozó összes csoportnak szól.

2. Az erőszak elleni küzdelmet illetően a fő célcsoportokat az erőszak áldozatai és az erőszak által veszélyeztetett csoportok alkotják. Egyéb célcsoportok (többek között): tanárok és nevelők, rendőrség és szociális munkások, helyi és nemzeti hatóságok, egészségügyi és paramedicinális alkalmazottak, igazságügyi dolgozók, nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek és vallási közösségek. Foglalkozni kell egyrészről az áldozatok, másrészről az elkövetők gyógykezelési programjaival is, az erőszak megelőzése érdekében.

3. A kábítószerekkel kapcsolatban a fiatalok, sebezhető csoportok és problémás környékeken élők jelentik a veszélyeztetett csoportokat, és ezeket kell célcsoportnak tekinteni. Egyéb célcsoportok (többek között): tanárok és oktatási alkalmazottak, szociális munkások, helyi és nemzeti hatóságok, egészségügyi és paramedicinális alkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak, nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek és vallási közösségek.

7. cikk Hozzáférés a programhoz

A program nyitva áll a köz- és magánszféra azon szervezetei és intézményei (megfelelő szintű helyi hatóságok, egyetemi tanszékek és kutatóközpontok) előtt, amelyek a gyermekekkel, fiatalokkal és nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatosan tevékenykednek: leküzdéséért és megelőzéséért dolgoznak, vagy védelmet biztosítanak vele szemben, segítik az áldozatokat, vagy az effajta erőszak elutasítását ösztönző célirányos intézkedéseket hajtanak végre, illetve a sebezhető csoportokkal és az erőszak áldozataival kapcsolatos szemlélet- és magatartásváltoztatást segítik elő. A program nyitva áll a köz- és magánszféra azon szervezetei és intézményei (megfelelő szintű helyi hatóságok, egyetemi tanszékek és kutatóközpontok) előtt is, amelyek a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosító és megelőző tevékenységet folytatnak.

8. cikk A beavatkozás típusai

1. A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

- Pénzügyi támogatás,

- Közbeszerzési szerződések.

2. A közösségi pénzügyi támogatásokat ajánlati felhívások útján – kivéve a megfelelően indokolt sürgős eseteket vagy amikor a kedvezményezett tulajdonságaiból kifolyólag nem lehetséges a támogatás másnak ítélése –, működési támogatás és pénzügyi intézkedési támogatás formájában kell megítélni. A társfinanszírozás maximális arányát az éves munkaprogramok határozzák meg.

3. Ezen kívül a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó, közbeszerzési szerződéseken keresztül felmerülő kiadások is támogathatók, mely esetekben a közösségi alapokból finanszírozzák a szolgáltatások és termékek beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, felügyeleti, ellenőrzési és értékelési kiadások.

9. cikk Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság a közösségi támogatások nyújtását az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló tanácsi rendeletnek (2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet) megfelelően hajtja végre.

2. A program végrehajtására a Bizottság a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések keretein belül elfogadja a speciális célkitűzéseket, a tematikus prioritásokat, a 8. cikkben meghatározott kapcsolódó intézkedéseket és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását tartalmazó éves munkaprogramot.

3. Az éves munkaprogramot a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. Az intézkedési pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások és értékelések során – többek között – a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

(a) összhang az éves munkaprogrammal, a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekkel;

(b) a javasolt intézkedés koncepciójának, szervezésének, megjelenítésének és várható eredményének minősége;

(c) a szükséges közösségi finanszírozás összege és várt eredményekhez viszonyított megfelelősége;

(d) a várt eredmények hatása a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekre, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott különböző területekre vonatkozó intézkedésekre;

5. A 4. cikk (3) és (4) bekezdésében említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

- egyezés a program céljaival;

- a tervezett tevékenységek színvonala;

- e tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

- az elvégzett tevékenységek földrajzi kiterjedése;

- az érintett intézmények szervezetében megvalósuló civil részvétel;

- a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

6. A költségvetési rendelet 113. cikke (2) bekezdésének értelmében a fokozatos csökkentés elve nem vonatkozik az „Európai szövetség az eltűnt és szexuálisan kizsákmányolt gyermekekért” szervezetnek – amely a gyermekjogok és –védelem területén törekszik általános európai érdekeknek megfelelő célokra – nyújtott működési támogatásra.

10. cikk A bizottság

1. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti, amelynek elnöki tisztjét a Bizottság képviselője látja el.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire tekintettel.

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

11. cikk Kiegészítő jelleg

1. A többi közösségi eszközzel kapcsolatban szinergiára és kölcsönös kiegészítő jelleg kialakítása kell törekedni, különös tekintettel a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programra, a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramra, valamint az egészségvédelmi programokra és a „Safer Internet Plus” programra. A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával való kiegészítő jellegre is tevékenyen törekedni kell. Az erőszakkal és kábítószerekkel kapcsolatos információk statisztikai adatai a tagállamokkal együttműködésben kerülnek kidolgozásra, szükség esetén a közösségi statisztikai program felhasználásával.

2. A program az összes program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel, különös tekintettel a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programra, valamint a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramra.

3. Az e határozat szerint finanszírozott tevékenységek nem kaphatnak ugyanezen célból támogatást más közösségi pénzügyi eszközből. A határozat kedvezményezettjei kötelesek a Bizottság számára információkat nyújtani az EK költségvetéséből és más forrásokból kapott támogatásokról és a folyamatban levő támogatási kérelmekről.

12. cikk Költségvetési források

1. Ezen eszköz végrehajtásához az 1. cikkben meghatározott időszakra vonatkozó pénzügyi keret 138,2 millió euro.

2. Az e program intézkedéseihez hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének évenkénti előirányzatai közt kell feltüntetni. Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv korlátain belül.

13. cikk Felügyelet

1. Minden a program által finanszírozott intézkedés kedvezményezettje köteles technikai és pénzügyi jelentéseket benyújtani a munka előrehaladásáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. A Számvevőszék által a Szerződés 248. cikke értelmében az illetékes nemzeti ellenőrző szervekkel vagy szervezeti egységekkel együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikkének c) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai a program által finanszírozott projektek esetében helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

3. Az e határozatból eredő szerződések és megállapodások különösen a Bizottság (vagy annak bármely meghatalmazott képviselője) által végzett – szükség szerint helyszíni – felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzést kötik ki.

4. Minden intézkedés utoljára teljesített kifizetését követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje köteles megőrizni a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét és a támogatás nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések időrendjét is.

6. A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos és e határozat valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére.

14. cikk A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel védjék, gondoskodik ezen belül a hatékony ellenőrzésekről a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásáról, és szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. Az e program keretein belül finanszírozott közösségi fellépések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendeletek alkalmazandók a közösségi jog rendelkezésének bármilyen megszegése esetén, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségeknek valamely gazdasági szereplő eljárásából vagy mulasztásából eredő megszegését, amely a Közösség általános költségvetésének, vagy a kezelése alá vont költségvetésnek egy indokolatlan kiadási tétel szerepeltetésével kárt okozott vagy okozhatott volna.

3. A Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszakövetelheti az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha kiderül, hogy a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely az intézkedés jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság a kedvezményezettet felszólítja, hogy a megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság visszavonhatja a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

15. cikk Értékelés

1. A programot rendszeresen felügyelni kell, figyelemmel kísérve a benne foglalt tevékenységek végrehajtását.

2. A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független, külső értékelését.

3. A Bizottság a következőket terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé:

(a) legkésőbb 2011. március 31-ig a program végrehajtásának mennyiségi és minőségi szempontjairól, valamint az elért eredményekről szóló időközi értékelési jelentést;

(b) legkésőbb 2012. augusztus 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

(c) legkésőbb 2014. december 31-ig egy utólagos értékelést.

16. cikk Átmeneti intézkedések

A gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló közösségi cselekvési program (a Daphne II program) (2004–2008) elfogadásáról szóló 2004. április 21-i 803/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályát veszti.

A 2006. december 31-e előtt megkezdett, a fent említett határozat hatálya alá tartozó intézkedésekre azok befejezéséig az említett határozat irányadó. Az annak 7. cikkében meghatározott bizottság helyébe az e határozat 10. cikkében meghatározott bizottság lép.

17. cikk Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, […-án/-én].

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök […] az elnök […]

INDOKOLÁS

1. A határozat háttere

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv elkészítését kezdettől fogva politikailag vezérelt megközelítés jellemezte, a politikai célok és a megvalósításukra juttatott összegek közötti megfelelés biztosításának érdekében. Ebben az összefüggésben a következő években a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása tekinthető az Európai Unió egyik fő céljának, amelyet lényegesen megnövelt pénzügyi eszközökkel kell támogatni. A „Közös jövőnk építése - a kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013”[33] és a „Pénzügyi terv 2007–2013”[34] című közleményeiben Bizottság kiemelte a következő pénzügyi tervidőszakok vonatkozásában a jogi eszközök felülvizsgálatának a fontosságát, amelyekkel jelentős előrelépés következhet be a nagyobb fokú egyszerűsítés irányában. Javaslatait három általános és politikailag vezérelt program köré csoportosítva („Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”, „Alapvető jogok és jogérvényesülés”, „Biztonság és a szabadságjogok védelme”) a Bizottság a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség hármas célkitűzésének támogatása érdekében egyértelmű kereteket határoz meg a közösségi pénzügyi támogatások kidolgozására.

2. Az intézkedés indoklása

2.1. A probléma elemzése

Az európai uniós polgárság elősegítésének célja a kötődés kialakítása egy olyan unióhoz, amely osztozik az alapvető jogokban és értékekben, ugyanakkor megőrzi és tiszteletben tartja Európa népeinek különböző kultúráját és hagyományait. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés meghatározza az uniós polgárság fogalmát, valamint az uniós polgárok jogait és kötelezettségeit; míg az Európai Unióról szóló szerződés és az alapjogi charta az alapvető jogokkal kapcsolatos uniós politika alapja.

A következő pénzügyi terv időszaka alatt e szakpolitikai területtel kapcsolatban a következő, az Unióra váró fő kihívásokat lehet felsorolni:

1. Az Európai Unió alapjogi chartájának integrálása az Alkotmányszerződésbe, az emberi jogokról szóló európai egyezményhez való uniós csatlakozási folyamat megkezdése, valamint az EUSz. 7. cikke szerinti, a Nizzai Szerződéssel már hatályba helyezett felügyeleti mechanizmus együttesen az európai projekt magját képező alapvető jogok jelentős erősítését és fogalmi pontosítását vonja maga után.

2. Az Európai Unió alapjogi chartájának az Alkotmányszerződésbe való integrálását követően az Uniónak jogi kötelezettségévé válik nemcsak e jogok és értékek tiszteletben tartása, hanem, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve, minden illetékességi körébe eső (külső és belső) politikai területen a hatékony támogatásuk biztosítása is.

3. Különös tekintettel az egyre nagyobb és sokszínűbb Unióra és az ezáltal jelentkező kihívásokra, nagymértékben növelni kell a felügyeleti tevékenységeket annak érdekében, hogy a tagállamok egységesen járjanak el saját illetékességi területeiken.

4. A nem kormányzati és egyéb társadalmi szervezetek fontos szerepet töltenek be az alapvető jogok Unión belüli elősegítésében és védelmében, valamint abban, hogy az emberek megismerjék és teljes mértékben gyakorolják jogaikat. Ennek következtében igen fontos annak biztosítása, hogy e szervezetek kötelezettségvállalásai és intézkedései az összes tagállamban azonos szinten legyenek. A civil társadalom támogatása és a hálózatok építésének ösztönzése ezért elengedhetetlen.

5. A diszkrimináció elleni küzdelem, valamint az alapvető jogok, a kölcsönös egyetértés és a béke elősegítése fontos eszközeként megjeleníthető vallásközi és multikulturális párbeszéd elősegítése.

2.2. További teendők

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program e speciális programjának célja két meglévő előkészítő intézkedés (az alapvető jogok elősegítése és a civil társadalom támogatása) új célkitűzések – mint például a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus elleni küzdelem – bevezetésével történő jelentős fejlesztése, mégpedig az uniós szintű vallásközi és multikulturális párbeszéd elősegítése révén.

A civil társadalomnak az alapvető jogokkal kapcsolatos támogatását ki kell terjeszteni az összes tagállamra, hiszen a jelenlegi előkészítő intézkedés csak a tíz új tagállamra vonatkozik.

Különös figyelem irányul az uniós polgárságból eredő, a charta által alapvető jogokként elismert jogokra, mégpedig a demokratikus részvétel ösztönzése érdekében.

E kérdések növekvő fontosságának jelzése és a civil társadalmi szereplők tevékenységének pozitív megerősítése céljából a tervek szerint a pénzügyi keret jelentős emelésére kerül sor.

2.3. A program célkitűzései és vonatkozó mutatói

- Általános, konkrét és működési célkitűzések meghatározása

Az európai uniós polgárságon alapuló és az alapjogi chartában meghatározott alapvető jogokat tiszteletben tartó európai társadalom fejlesztésének elősegítése; | Az alapjogi charta elősegítése és a polgárok tájékoztatása uniós polgárként meglévő jogaikról, valamint buzdításuk az uniós demokrácia életében történő részvételre. | Figyelemfelkeltő intézkedések támogatása. |

Az alapvető jogok Unión és tagállamain belüli helyzetének rendszeres – útmutató dokumentumként az alapjogi chartára támaszkodó – felmérése a közösségi jog hatályán belül, valamint szükség esetén az alapvető jogokkal kapcsolatos speciális kérdésekre vonatkozó állásfoglalások kieszközlése. | Az alapvető jogok Unión belüli helyzetéről szóló rendszeres jelentések vagy állásfoglalások elkészítése. |

Az Európai Unió alapjogi chartájának az Alkotmányszerződésbe való integrálásával és az emberi jogokról szóló európai egyezményhez való uniós csatlakozással járó következményekről nyújtott tájékoztatás. | Az e területeken folytatott felvilágosító kampányok támogatása. |

Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem és a polgári társadalom erősítése az alapvető jogok területén. | A nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom egyéb szervei támogatása az alapvető jogok elősegítésében való részvételi képességük javítása céljából. Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem az unión belüli jobb megértés és a fokozott tolerancia elősegítése révén. A béke és az alapvető jogok elősegítése az uniós szintű vallásközi és multikulturális párbeszéd révén. | Az alapvető jogokkal kapcsolatos nyitott, átlátható és rendszeres párbeszéd a civil társadalommal. Figyelemfelkeltő intézkedések támogatása. Az általános európai érdekű tevékenységet folytató nem kormányzati vagy egyéb szervezetek számára pénzügyi támogatás nyújtása. E területekre vonatkozó tanulmányok és elemzések elkészítése. |

Az összes célkitűzés összefügg az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program céljával, a szabadságon, a biztonságon, és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításának támogatásával.

- Kiegészítő jelleg/kohézió más eszközökkel

E program tevékenyen törekszik a jövőben felállítandó – a jelenlegi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjára épülő – Alapvető Jogok Ügynökségével való kiegészítő jellegre, az átfedések elkerülése és szinergiahatás biztosítása érdekében.

E programot kiegészítik az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program egyéb speciális programjai, különösen a „Küzdelem az erőszak ellen (Daphne), drogprevenció és felvilágosítás” speciális program, amely egyértelműen a chartában meghatározott alapvető jogok – különösen a testi épséghez való jog – védelmét képező, erőszak elleni küzdelemmel, valamint a kábítószer-használatal és –kereskedelemmel foglalkozik.

Külön figyelem irányul a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programokra, mivel kiegészítik e programot és biztos szinergiahatás érhető el. A tolerancia és a kölcsönös megértés növelése – és így a harmadik országok állampolgárai integrálásának elősegítése – érdekében külön figyelem irányul a migránsokkal való párbeszédre.

Egyéb programokra is figyelem irányul, különösen a „Foglalkoztatás és társadalmi szolidaritás” (PROGRESS) programra, valamint a tevékeny polgárságról szóló programra az átfedések elkerülése céljából, továbbá a különösen az e program által támogatott – a diszkrimináció elleni küzdelem és az interkulturális párbeszéd elősegítése vonatkozásában kedvező következményekkel járó – intézkedéseket érintő koherencia és kiegészítő jelleg biztosításának érdekében.

A programok végrehajtása során kiegészítő jellegre kell törekedni, hogy szükség esetén koordinálni lehessen egyes tevékenységeiket.

3. Értékelés

3.1. A közbenső / végső értékelésekből levont tanulságok

Két meglévő előkészítő intézkedés foglalkozik az alapvető jogok elősegítésével és s civil társadalom támogatásával.

Az alapvető jogokról szóló első előkészítő intézkedés jelenleg két különböző projektet finanszíroz: a független szakértők hálózata által készített éves jelentést az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban és tagállamaiban, valamint az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező összes személynek az alapjogi chartára vonatkozó felvilágosítását és az alapvető jogokkal kapcsolatos uniós jogszabályokra vonatkozó figyelemfelkeltését célzó projektek finanszírozását.

A második előkésztő intézkedés célja a civil társadalom támogatása az Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamokban.

Még ha az előkészítő intézkedések túl újak is ahhoz, hogy értékelni lehessen őket, a civil társadalom lelkes részvétele megerősíti az e tevékenységek szélesebb körű folytatását biztosító összetett program létrehozása iránti igényt.

Emellett a civil társadalommal fenntartott rendszeres kapcsolat megerősítette, hogy a nem kormányzati szervezetekkel az alapvető jogokról folytatott nyílt és rendszeres párbeszédet tovább kell fejleszteni, és kiemelte az alapvető jogokról szóló figyelemfelkeltő kampányok számának növelése iránti igényt, valamint a különböző tagállamok nem kormányzati szervezetei közötti hálózatépítés elősegítése iránti igényt

3.2. Előzetes értékelés

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program előzetes értékelését tartalmazó bizottsági munkadokumentum szerint a tervezett célok elérésére kiválasztott politikai megoldások megfelelőek.

4. A politikai eszköz jogalapja és indoklása

4.1. Jogalap

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program e speciális programja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 308. cikkén alapul.

E cikk szerint a Közösség olyan intézkedést is megtehet, amelyre vonatkozó hatáskörrel a Szerződés nem ruházza fel, amennyiben az érintett intézkedés valamely közösségi célkitűzés megvalósításához szükséges.

E program célkitűzéseinek nincsen a Szerződésben foglalt külön jogalapja, mivel nemcsak néhány speciális – külön jogalappal rendelkező – alapvető jog elősegítésére, hanem általánosságban a chartában foglalt alapvető jogok elősegítésére vonatkoznak. Mégis, az uniós polgárok közösségi jogban rögzített alapvető jogaikra vonatkozó figyelmének felkeltése révén hozzájárulnak az uniós hatáskörök és politikák meghatározásához és végrehajtásához.

A javasolt jogalap megfelelő, mivel a program közösségi célkitűzések megvalósításához járul hozzá.

4.2. A program intézkedései

A tervezett különböző intézkedések a következők:

- Speciális bizottsági intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok irányítása és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, közösségi érdekeket szolgáló speciális projekteknek nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti nem kormányzati vagy egyéb szervezetek tevékenységeire nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Működési támogatás az Európai Unió államtanácsi és legfelsőbb joghatósági szövetségének (Association of the Council of States and Supreme Administrative Jurisdictions of the European Union), amely általános európai érdekű célkitűzést valósít meg a tagjainak igazságügyi és/vagy tanácsadói funkciói – különösen a közösségi jogra vonatkozó – teljesítésével kapcsolatos joggyakorlatukat, szervezetüket és működésüket érintő ügyekre vonatkozó vélemény- és tapasztalatcsere elősegítése révén.

4.3. Szubszidiaritás és arányosság

Jelen előterjesztés úgy került kidolgozásra, hogy tiszteletben tartsa az EK-Szerződés 5. cikkében és csatolt jegyzőkönyvében meghatározott szubszidiaritási és arányossági elveket. Ami a szubszidiaritást illeti, a program nem avatkozik be az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által kidolgozott nemzeti programok által lefedett területeken, hanem azokra a területekre összpontosít, amelyeken európai hozzáadott értéket tud létrehozni. A program által támogatott tevékenységek többsége e tekintetben a nemzeti intézkedések kiegészítéseként értelmezhető, valamint a regionális és nemzetközi szinten végrehajtott intézkedésekből eredő szinergia lehető legjobb kihasználására törekszik.

Ami az arányosságot illeti, az előterjesztett új program úgy került kidolgozásra, hogy a lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítéssel járjon nemcsak az intézkedés formai részét tekintve – az intézkedések meghatározásai a lehető legáltalánosabbak a jogszabály szövegében –, hanem a végrehajtás igazgatási és pénzügyi követelményeire vonatkozóan is. A Bizottság a megfelelő egyensúly megteremtésére törekedett egyfelől a rugalmasság és alkalmazhatóság, másfelől a célok egyértelműsége, valamint a helyes pénzügyi és eljárási biztosítékok között.

A két elv alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv útmutatásait követve egyértelmű, hogy a program által megoldani kívánt problémák transznacionális vonatkozásokkal is rendelkeznek és ezért a bizottsági szintű intézkedések a tagállami szintű intézkedéseket meghaladó előnyökkel járnak.

4.4. Egyszerűsítés és ésszerűsítés

A javasolt megközelítés hozzájárul az eszközök egyszerűsítésére irányuló kulcsfontosságú célkitűzések megvalósításához mind jogi, mind igazgatási értelemben, továbbá a költségvetési szerkezet ésszerűsítéséhez. Növeli továbbá az eszközök közötti összefüggést és koherenciát, valamint segít elkerülni a köztük lévő átfedéseket. Noha a jövőbeli bővítések során pótlólagos humán erőforrásokra lesz szükség, a kisebb (aránytalanul nagy erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és ésszerűsített szerkezetű programba történő átcsoportosításával megvalósítható a humán erőforrások kedvezőbb allokációja. Ezáltal kedvezőbbé válik a kiadások összege és kezelési költsége közötti arány.

A javasolt ésszerűsítés a felhasználók számára is előnyös, mivel növeli az eszközök áttekinthetőségét, egyértelműségét és összefüggését. A lehetséges kedvezményezettek a szabványosított megközelítésnek és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően könnyebben kérhetnek támogatást.

A Bizottság – a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint – a költségvetés végrehajtását részben a közösségi jog hatálya alá tartozó hivatalokra bízhatja. E hivatalokat a Bizottság jelöli ki az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 55. és 56. cikkének, valamint a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 37. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A Bizottság megvizsgálja a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek való megfelelést. A megbízás kiadása előtt a Bizottság előzetes vizsgálatokkal biztosítja, hogy a hivatalok létrehozása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően történjen.

A javasolt új eszköz a Bizottság által a 2007-től jelentkező politikai és pénzügyi kihívásokra vonatkozóan kijelölt utat követi. A cél a meglévő eszközök ésszerűsítése, egyszerűsítése és kiegészítése, valamint az új célkitűzések beépítésére vonatkozó szükséges rugalmasságnak és az új jogi keretekhez – amelyek az Alkotmányszerződés hatályba lépésével jönnek létre – való zökkenőmentes alkalmazkodásnak a biztosítása.

5. Költségvetési vonatkozások

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program költsége a 2007–2013 közötti időszakban 543 millió euro; e speciális program számára a következő összeg áll rendelkezésre: 96,5 millió euro.

2005/0038 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ”Alapvető jogok és polgárság” speciális program létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[35],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[36],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[37],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[38],

mivel:

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság alapelvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.

(2) Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.

(3) Az Európai Unió 2000. december 7-én kihirdetett alapjogi chartája azokat az alapvető értékeket fogja össze, amelyekre az Európai Unió épül.[39]

(4) Amint az Európai Tanács 2004. november 4-5-i, brüsszeli ülésén elfogadott hágai program kimondja, a chartának az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésbe való beemelése és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozás az Európai Unió jogi kötelezettségévé teszi, hogy – a szubszidiaritás elvét figyelembe véve – az összes tevékenységi területén gondoskodjon az alapvető jogoknak nemcsak a tiszteletben tartásáról, hanem tevékeny támogatásáról is.

(5) A Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről szóló közleményében[40] a Bizottság kiemeli a civil társadalom alapvető jogok védelmében és elősegítésében betöltött szerepének fontosságát; ennek következtében a Bizottságnak rendszeres párbeszédet kell kialakítania a civil társadalommal.

(6) A Bizottság kiemeli az uniós polgársággal járó jogokra vonatkozó felvilágosítás és kommunikáció fontosságát, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek jogaiknak, és könnyen hozzájuthassanak a megbízható információkhoz.

(7) Az Európai Tanács 2004 novemberében felismerte a kommunikáció fontosságát ahhoz, hogy az aktív polgárság ösztönzése révén minden embert megnyerjenek az európai projekt számára.

(8) Az Európai Unió államtanácsi és legfelsőbb joghatósági szövetsége (Association of the Council of States and Supreme Administrative Jurisdictions of the European Union) elősegíti a vélemény- és tapasztalatcserét azon ügyekről, amelyek tagjainak igazságügyi és/vagy tanácsadói funkciói – különösen a közösségi jogra vonatkozó – teljesítésével kapcsolatos joggyakorlatát, szervezetét és működését érintik, ennélfogva általános európai érdekű célkitűzést valósít meg.

(9) E határozat elfogadásához a 308. cikk kivételével a Szerződés nem rendelkezik hatáskörökről.

(10) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a rendellenességek és visszaélések megelőzésére, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett, vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök behajtására.

(11) Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja a pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[41] 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási pont a költségvetési hatóság számára.

(12) A program célkitűzései – nevezetesen az alapjogi charta támogatása (beleértve az uniós polgárságból származó jogokat), a civil társadalmi szervezetek támogatása, valamint a vallásközi és multikulturális párbeszéd elősegítésével a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus elleni küzdelem – a tagállamok által nem hajthatók végre megfelelően, ezért – a kezdeményezés hatása vagy mértéke miatt – közösségi szinten jobban végrehajthatók. A Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban lévő intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13) Az alkalmazandó rendeletek – amelyek a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják – a következők: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[42] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[43], figyelembe véve a következőket: az egyszerűség és következetesség elve a költségvetési eszközök kiválasztásában, azon esetek számának korlátozása, amelyek végrehajtása és irányítása során a Bizottság közvetlen felelősséget vállal, valamint a források nagysága és a használatukhoz fűződő adminisztrációs terhek közötti előírt arányosság.

(14) A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához egy alap-jogiaktus kibocsátására van szükség.

(15) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[44] összhangban, a határozat 3. cikkében leírt tanácsadó bizottsági eljárás használatával kell elfogadni. Ez azért a megfelelő eljárás, mivel a program nincsen számottevő hatással a közösségi költségvetésre,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

1. E határozat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítéséhez való hozzájárulás céljából, az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében létrehozza az „Alapvető jogok és polgárság” programot (a továbbiakban: a program).

2. A program 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Általános célkitűzések

1. E program általános célkitűzései a következők:

(a) Az Európai Unió alapjogi chartájában meghatározott alapvető jogok – beleértve a tagállamok állampolgárai alapvető státuszának szánt uniós polgárságból származó jogokat is – tiszteletben tartásán alapuló európai társadalom fejlesztésének elősegítése.

(b) A civil társadalom erősítése és a vele folytatott, alapvető jogokkal kapcsolatos, nyitott, átlátható és rendszeres párbeszéd ösztönzése.

(c) A rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus elleni küzdelem.

2. A program általános célkitűzései kiegészítik a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának utódja, az Alapvető Jogok Ügynöksége által követett célkitűzéseket.

3. Az Európai Közösség hatáskörének és célkitűzéseinek sérelme nélkül, a program általános célkitűzései hozzájárulnak az alapvető jogokat tiszteletben tartó közösségi politikák kidolgozásához.

3. cikk

Konkrét célkitűzések

A program konkrét célkitűzései a következők:

(a) Az alapjogi charta elősegítése, valamint minden személy tájékoztatása meglévő jogairól, beleértve uniós polgárságából származó jogait is, ezáltal ösztönözve az uniós polgárokat az uniós demokrácia életében történő részvételre.

(b) Az alapvető jogok Unión és tagállamain belüli helyzetének rendszeres – útmutató dokumentumként az alapjogi chartára támaszkodó – felmérése a közösségi jog alkalmazási körén belül, valamint szükség esetén ezen alkalmazási körön belül az alapvető jogokkal kapcsolatos speciális kérdésekre vonatkozó állásfoglalások kieszközlése.

(c) Az Európai Unió alapjogi chartájának az Alkotmányszerződésbe való integrálásával és az emberi jogokról szóló európai egyezményhez való uniós csatlakozással járó következményekről nyújtott tájékoztatás.

(d) A nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom egyéb szervei támogatása az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia elősegítésében való részvételi képességük javítása céljából.

(e) A béke és az alapvető jogok elősegítése uniós szintű, vallásközi és multikulturális párbeszéd révén.

4. cikk

Intézkedések

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében e program a következő típusú intézkedéseket támogatja:

(a) Speciális bizottsági intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése; weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok irányítása és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek; vagy

(b) Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelő, legalább három tagállam által előterjesztett, közösségi érdekű egyedi transznacionális projektek; vagy

(c) A program általános célkitűzéseivel összhangban lévő – az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelő – általános európai érdekű célkitűzéseket követő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása.

(d) A tagjainak igazságügyi és/vagy tanácsadói funkciói – különösen a közösségi jogra vonatkozó – teljesítésével kapcsolatos joggyakorlatukat, szervezetüket és működésüket érintő ügyekre vonatkozó vélemény- és tapasztalatcsere elősegítése révén általános európai érdekű célkitűzést megvalósító Európai Unió államtanácsi és legfelsőbb joghatósági szövetsége (Association of the Council of States and Supreme Administrative Jurisdictions of the European Union) állandó munkaprogramjával kapcsolatos társfinanszírozásra nyújtott működési támogatás.

5. cikk

Részvétel

A következő országok (a továbbiakban: részt vevő országok) vehetnek részt a program intézkedéseiben:

5. Az EU-hoz társult tagjelölt országok, valamint azok a nyugat-balkáni országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük megkötött vagy megkötendő társulási megállapodásokban vagy azok kiegészítő jegyzőkönyveiben a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott feltételeknek megfelelően.

6. A projektekhez társulhatnak e programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, illetve e programban részt nem vevő egyéb harmadik országok, amennyiben ez a projekt céljait szolgálja.

6. cikk

Célcsoportok

A program az uniós polgárokat, az EU területén legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat és többek között a program célkitűzéseit tevékenyen támogató civil társadalmi szervezeteket célozza.

7. cikk

Hozzáférés a programhoz

A program nyitva áll többek között intézmények, állami és magánszervezetek, egyetemek, kutatóintézetek, nem kormányzati szervezetek, nemzeti, regionális és helyi hatóságok, nemzetközi szervezetek, valamint egyéb, az Európai Unióban székhellyel rendelkező nonprofit szervezetek előtt.

A program, célkitűzései megvalósításának érdekében, lehetővé tesz – a közös teherviselésre és az egyes intézményekben vagy szervezetekben érvényes különböző szabályokra épülő – együttes fellépéseket az alapvető jogok területén illetékes nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal.

8. cikk

A beavatkozás típusai

1. A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

- Pénzügyi támogatás,

- Közbeszerzési szerződések.

2. A közösségi pénzügyi támogatásokat ajánlati felhívások útján – kivéve a megfelelően indokolt sürgős eseteket vagy amikor a kedvezményezett tulajdonságaiból kifolyólag nem lehetséges a támogatás másnak ítélése –, működési támogatás és pénzügyi intézkedési támogatás formájában kell megítélni. A társfinanszírozás maximális arányát az éves munkaprogramok határozzák meg.

3. Ezen kívül a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó, közbeszerzési szerződéseken keresztül felmerülő kiadások is támogathatók, mely esetekben a közösségi pénzeszközökből finanszírozzák a szolgáltatások és termékek beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, felügyeleti, ellenőrzési és értékelési kiadások.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság a közösségi támogatás végrehajtását az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletnek megfelelően végzi.

2. A program végrehajtására a Bizottság a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések keretein belül elfogadja a speciális célkitűzéseket, a tematikus prioritásokat, a 8. cikkben meghatározott kapcsolódó intézkedéseket és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását tartalmazó éves munkaprogramot.

3. Az éves munkaprogramot a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. Az intézkedési pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások és értékelések során – többek között – a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

(a) összhang az éves munkaprogrammal, a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekkel;

(b) a javasolt intézkedés koncepciójának, szervezésének, megjelenítésének és várható eredményének minősége;

(c) a szükséges közösségi finanszírozás összege és várt eredményekhez viszonyított megfelelősége;

(d) a várt eredmények hatása a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekre, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekre;

5. A 4. cikk (3) és (4) bekezdésében említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

- egyezés a program céljaival;

- a tervezett tevékenységek színvonala;

- e tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

- az elvégzett tevékenységek földrajzi kiterjedése;

- az érintett intézmények szervezetében megvalósuló civil részvétel;

- a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

6. A költségvetési rendelet 113. cikke (2) bekezdésének értelmében a fokozatos csökkentés elve nem vonatkozik az Európai Unió államtanácsi és legfelsőbb joghatósági szövetségének (Association of the Council of States and Supreme Administrative Jurisdictions of the European Union) nyújtott működési támogatásra, mivel általános európai érdekű célkitűzést valósít meg.

10. cikk

A bizottság

1. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti, amelynek elnöki tisztjét a Bizottság képviselője látja el.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

11. cikk

Kiegészítő jelleg

1. A többi közösségi eszközzel kapcsolatban szinergiára és kölcsönös kiegészítő jelleg kialakítására kell törekedni, különös tekintettel a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programra, valamint a „PROGRESS” programra. Tevékenyen törekedni kell a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja utódjával, az Alapvető Jogok Ügynökségével való kiegészítő jellegre is. Az alapvető jogokkal és polgársággal kapcsolatos statisztikai adatok a tagállamokkal együttműködésben kerülnek kidolgozásra, szükség esetén a közösségi statisztikai program felhasználásával.

2. A program az összes program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel, különös tekintettel a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programra.

3. Az e határozat szerint finanszírozott tevékenységek nem kaphatnak ugyanezen célból támogatást más közösségi pénzügyi eszközből. A határozat kedvezményezettjei kötelesek a Bizottság számára információkat nyújtani az EK költségvetéséből és más forrásokból kapott támogatásokról és a folyamatban levő támogatási kérelmekről.

12. cikk

Költségvetési források

Az e program intézkedéseihez hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének évenkénti előirányzatai közt kell feltüntetni. Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv korlátain belül.

13. cikk

Felügyelet

1. Minden a program által finanszírozott intézkedés kedvezményezettje köteles technikai és pénzügyi jelentéseket benyújtani a munka előrehaladásáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. A Számvevőszék által a Szerződés 248. cikke értelmében az illetékes nemzeti ellenőrző szervekkel vagy szervezeti egységekkel együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikkének c) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai a program által finanszírozott projektek esetében helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

3. Az e határozatból eredő szerződések és megállapodások különösen a Bizottság (vagy annak bármely meghatalmazott képviselője) által végzett – szükség szerint helyszíni – felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzést kötik ki.

4. Minden intézkedés utoljára teljesített kifizetését követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje köteles megőrizni a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét és a támogatás nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések időrendjét is.

6. A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos és e határozat valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére.

14. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel védjék, gondoskodik ezen belül a hatékony ellenőrzésről, a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásáról, és szabálytalanság estén hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. Az e program keretein belül finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelet alkalmazandó a közösségi jog rendelkezésének bármilyen megszegése esetén, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségeknek valamely gazdasági szereplő intézkedéséből vagy mulasztásából eredő megszegését, amely a Közösség általános költségvetésének, vagy a kezelése alá vont költségvetésnek egy indokolatlan kiadási tétel szerepeltetésével kárt okozott vagy okozhatott volna.

3. A Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszakövetelheti az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha kiderül, hogy a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság a kedvezményezettet felszólítja, hogy a megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság visszavonhatja a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

15. cikk

Értékelés

1. A programot rendszeresen felügyelni kell, figyelemmel kísérve a benne foglalt tevékenységek végrehajtását.

2. A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független, külső értékelését.

3. A Bizottság a következőket terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé:

(a) legkésőbb 2011. március 31-ig a program végrehajtásának mennyiségi és minőségi szempontjairól, valamint az elért eredményekről szóló időközi értékelési jelentést;

(b) legkésőbb 2012. augusztus 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

(c) legkésőbb 2014. december 31-ig egy utólagos értékelést.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, […-án/-én].

a Tanács részéről

az elnök

INDOKOLÁS

1. A határozat háttere

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv elkészítését kezdettől fogva politikailag vezérelt megközelítés jellemezte, a politikai célok és a megvalósításukra juttatott összegek közötti megfelelés biztosításának érdekében. Ebben az összefüggésben a következő években a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása tekinthető az Európai Unió egyik fő céljának, amelyet lényegesen megnövelt pénzügyi eszközökkel kell támogatni. A „Közös jövőnk építése - a kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013”[45] és a „Pénzügyi terv 2007–2013”[46] című közleményeiben Bizottság kiemelte a következő pénzügyi tervidőszakok vonatkozásában a jogi eszközök felülvizsgálatának a fontosságát, amelyekkel jelentős előrelépés következhet be a nagyobb fokú egyszerűsítés irányában. Javaslatait három általános és politikailag vezérelt program köré csoportosítva („Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”, „Alapvető jogok és jogérvényesülés”, „Biztonság és a szabadságjogok védelme”) a Bizottság a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség hármas célkitűzésének támogatása érdekében egyértelmű kereteket határoz meg a közösségi pénzügyi támogatások kidolgozására.

2. Az intézkedés indoklása

2.1. A probléma elemzése

Az Unión területén történő szabad mozgáshoz való jog (az egységes piac alapját képező négy alapvető szabadság egyike) büntetőjogi védelmére is szükség van, annak érdekében, hogy a bűn és elkövetői ne találjanak általa biztos menedékre.

A közös uniós érdekeket védelmezni kell a bűnözéstől, egyrészt annak határokon átnyúló kiterjedése miatt, másrészt mivel olyan közös uniós értékeket sért, mint az egyén méltósága, demokrácia és felelősségteljes kormányzás (ezért szükséges a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a rasszizmus, a csalás és a korrupció elleni küzdelem). Az ezzel kapcsolatos egységes megközelítés az európai közrend kialakulását tükrözi. Emellett figyelembe kell venni az egyéni jogok magas szintű védelmének szükségességét, ami példának okáért az áldozatok jogaira vonatkozó korábbi vívmányok továbbfejlesztésére építve a letartóztatott személyek jogainak javítását, valamint az ítéletek letöltésére és az elítéltek reszocializációjára vonatkozó szabványok és jogszabályi keretek meghatározását jelenti. A tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek bonyolultsága, vagy össze nem egyeztethetősége azonban nem akadályozhatja meg vagy riaszthatja el az egyéneket és a vállalkozásokat jogaik gyakorlásában.

2.2. További teendők

Az alapvető jogok védelméhez és elősegítéséhez valódi európai igazságszolgáltatási térség létrehozására van szükség. E térség létrehozása lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok hatékony együttműködését, valamint biztosítja a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférését, és azt, hogy a jogrendszerek bonyolultsága és összeegyeztethetetlensége ne akadályozza és ne riassza vissza őket jogaik gyakorlásától. Emellett lehetővé teszi a bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének bevezetését, valamint az igazságszolgáltatás jó működésének folyamatos javítását.

Az Unióra váró kihívás abban rejlik, hogy megfeleljen a polgárok gyakorlati problémákra hatékony megoldásokat remélő elvárásainak. Ez különösen a következőkkel jár:

- a közösségi vívmányok bővülésével fokozni kell a tagállamokban a végrehajtás felügyeletére tett erőfeszítéseket, beleértve olyan korszerű eszközöket is, mint az esetjogi adatbázisok létrehozása;

- további jogszabályokat kell alkotni, különös tekintettel az igazságszolgáltatás hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítására;

- erősíteni kell a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló mechanizmusokat, valamint az e téren történő együttműködéssel kapcsolatos eszközök alkalmazására vonatkozóan elő kell segíteni a szakemberek képzését és cseréjét;

- jogszabályokat kell alkotni az együttműködés általános eszközeinek életbe léptetése és fejlesztése érdekében. Ez, többek között, megkívánja egyrészről a bűncselekményekért elítélt személyek adatainak tagállamok közötti cseréjét szolgáló hatékonyabb mechanizmusokat, különös tekintettel a bűnügyi nyilvántartási adatcsere számítógépes rendszerének létrehozására, másrészről bizonyos eljárásokra – úgymint a bizonyítékgyűjtés szabályai és a büntetőjogi eljárásokban érintett személyek, ezen belül gyanúsítottak, tanúk vagy áldozatok, védelme – vonatkozó szabványok javítását;

- további intézkedéseket kell tenni a szakemberek közötti megértés és a közös eszközök és eljárások használatának elősegítésére.

2.3. A program célkitűzései és vonatkozó mutatói

- Általános, konkrét és működési célkitűzések meghatározása

Az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, büntetőügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából. | A tagállamok meglévő igazságügyi rendszereinek a határellenőrzések nélküli területtel, közös valutával, a személyek, szolgáltatások, áruk és tőke szabad mozgásával rendelkező Európai Unióhoz való igazításának elősegítése. | A tagállamok büntetőügyekkel kapcsolatos jogi és igazságügyi rendszereire vonatkozó kölcsönös ismeretek javítása, valamint a hálózatépítésnek, a kölcsönös együttműködésnek, az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének és terjesztésének ösztönzése és erősítése. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a közösségi intézkedések megbízható végrehajtásának, helyes és konkrét alkalmazásának, valamint értékelésének a biztosítása. |

Az egyének és vállalkozások mindennapi életének javítása jogaik az egész Európai Unióban történő érvényesítésének lehetővé tétele révén, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával. | A tagállamok jogrendszereire vonatkozó tájékoztatás és az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége javítása. |

A jogi, bírósági és igazgatási hatóságok és a jogi szakma közötti kapcsolatok javítása, a büntetőügyekre vonatkozó tagállamok közötti információcsere javítása és a bírói kar tagjai képzésének elősegítése. | A bírói kar és a bírósági alkalmazottak uniós ügyekkel kapcsolatos képzésének támogatása. A kölcsönös bizalom kiépítéséhez szükséges általános feltételek értékelése, beleértve az igazságszolgáltatás színvonalát is.A bűnügyi nyilvántartási adatcsere számítógépes rendszerének létrehozása és végrehajtása, valamint az információcsere egyéb típusainak kidolgozására vonatkozó tanulmányok támogatása. |

Az összes célkitűzés összefügg az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program céljával, a szabadságon, a biztonságon, és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításának támogatásával.

- Kiegészítő jelleg/kohézió más eszközökkel

A program előkészítésekor különös figyelmet kapott az, hogy biztosítva legyen az azonos politikai területeken tevékenységeket finanszírozó más programokkal való összefüggés, és, hogy megkeressék a velük való szinergiát és a kiegészítő jelleget.

E programot kiegészítik az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program egyéb speciális programjai, különösen a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló „Polgári jogi jogérvényesülés” speciális program. A „Polgári jogi jogérvényesülés” program, amennyire lehetséges, jelen program célkitűzéseit és szerkezetét követi és annak biztosítását célozza, hogy az Unió területén történő szabad mozgáshoz való jogot nem akadályozza és gátolja a tagállamok jogi és adminisztratív rendszereinek bonyolultsága.

Kiegészítő jellegre kell törekedni az Eurojusttal, amely az Európai Unió azon szerve, amelyet azért hoztak létre, hogy növelje a tagállamok illetékes hatóságainak hatékonyságát a terrorizmust is magában foglaló, komoly, szervezett és határokon átnyúló bűnözés ellen folyó nyomozás és bűnvádi eljárás során, mégpedig a hatóságok közötti együttműködés javításával és ösztönzésével. Az illetékes nemzeti hatóságok közötti teljes körű együttműködés hangsúlyozásával az Eurojust lényeges kiegészítője az Alapvető jogok és jogérvényesülés programnak, különös tekintettel a „Polgári jogi jogérvényesülés” speciális programra.

Kiegészítő jellegre kell törekedni a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános programmal is, amely a rendőrség és egyéb bíróságon kívüli bűnüldöző szervek közötti együttműködés vonatkozásában a bűnüldözésre teszi a hangsúlyt, míg e program a bírói karra irányul.

Végül kiegészítő jellegre kell törekedni a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános programmal is, különös tekintettel a menekültügy és a harmadik ország állampolgárainak beilleszkedése területén a jogrendszerekre.

3. Értékelés

3.1. A közbenső / végső értékelésekből levont tanulságok

Noha még tart az AGIS program alapos értékelése, megállapítható, hogy a program igen hasznos, és jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti hatóságok és intézmények közötti kölcsönös megértés javításához. A program végrehajtásáról szóló első éves jelentés kiemeli, hogy a beérkező kérelmek – melyek összértéke meghaladta a rendelkezésre álló költségvetést – nagy száma egyértelműen jelzi a lehetséges kedvezményezettek program iránti érdeklődését. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a konferenciák és szemináriumok alkotják messze a legfontosabb intézkedéstípust, ezek teszik ki a társfinanszírozásban részt vevő projektek majdnem felét (46,4%-át). A második legfontosabb típus (az összes 26,8%-a) kutatással, tanulmányokkal és hálózatépítéssel kapcsolatos. A képzési és csereprogramok, amelyek természetükből fakadóan nehezebben végrehajthatók az említett intézkedéseknél, a társfinanszírozásban részt vevő projektek számának ötödét (20,5%-át) teszik ki.

3.2. Előzetes értékelés

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program előzetes értékelését tartalmazó bizottsági munkadokumentum szerint a tervezett célok elérésére kiválasztott politikai megoldások megfelelőek.

4. A politikai eszköz jogalapja és indoklása

4.1. Jogalap

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program e speciális programja az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikkén alapul.

E cikk kijelöli a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közös cselekvés tartalmát.

Az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a Tanács a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó határozatokat fogadhat el.

A javasolt jogalap megfelelő, mivel a program a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést célozza.

4.2. A program intézkedései

A tervezett különböző intézkedések a következők:

- Speciális bizottsági intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, speciális új projektek, mint a bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjének számítógépes rendszere, létrehozása és végrehajtása, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése; weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok irányítása és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, közösségi érdekeket szolgáló speciális projekteknek nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, nem kormányzati vagy egyéb szervezetek tevékenységeire nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatnak – amely a bírói kar képzése terén általános európai érdekű célkitűzéseket követ – nyújtott működési támogatás.

4.3. Szubszidiaritás és arányosság

Jelen előterjesztés úgy került kidolgozásra, hogy tiszteletben tartsa az EK-Szerződés 5. cikkében és csatolt jegyzőkönyvében meghatározott szubszidiaritási és arányossági elveket. Ami a szubszidiaritást illeti, a program nem avatkozik be az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által kidolgozott nemzeti programok által lefedett területeken, hanem azokra a területekre összpontosít, amelyeken európai hozzáadott értéket tud létrehozni. A program által támogatott tevékenységek többsége e tekintetben a nemzeti intézkedések kiegészítéseként értelmezhető, valamint a regionális és nemzetközi szinten végrehajtott intézkedésekből eredő szinergia lehető legjobb kihasználására törekszik.

Ami az arányosságot illeti, az előterjesztett új program úgy került kidolgozásra, hogy a lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítéssel járjon nemcsak az intézkedés formai részét tekintve – az intézkedések meghatározásai a lehető legáltalánosabbak a jogszabály szövegében –, hanem a végrehajtás igazgatási és pénzügyi követelményeire vonatkozóan is. A Bizottság a megfelelő egyensúly megteremtésére törekedett egyfelől a rugalmasság és alkalmazhatóság, másfelől a célok egyértelműsége, valamint a helyes pénzügyi és eljárási biztosítékok között.

A két elv alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv útmutatásait követve egyértelmű, hogy a program által megoldani kívánt problémák transznacionális vonatkozásokkal is rendelkeznek, és ezért a közösségi szintű intézkedések a tagállami szintű intézkedéseket meghaladó előnyökkel járnak.

4.4. Egyszerűsítés és ésszerűsítés

A javasolt megközelítés hozzájárul a fő célkitűzés: az eszközök egyszerűsítésének megvalósításához mind jogi, mind igazgatási értelemben, továbbá a költségvetési szerkezet ésszerűsítéséhez. Növeli továbbá az eszközök közötti összefüggést és koherenciát, valamint segít elkerülni a köztük lévő átfedéseket. Noha a jövőbeli bővítések során pótlólagos humán erőforrásokra lesz szükség, a kisebb (aránytalanul nagy erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és ésszerűsített szerkezetű programba történő átcsoportosításával megvalósítható a humán erőforrások kedvezőbb allokációja. Ezáltal kedvezőbbé válik a kiadások összege és kezelési költsége közötti arány.

A javasolt ésszerűsítés a felhasználók számára is előnyös, mivel növeli az eszközök áttekinthetőségét, egyértelműségét és összefüggését. A lehetséges kedvezményezettek a szabványosított megközelítésnek és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően könnyebben kérhetnek támogatást.

A Bizottság egy későbbi időpontban – a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint – a költségvetés végrehajtását részben a közösségi jog hatálya alá tartozó hivatalokra bízhatja. E hivatalokat a Bizottság jelöli ki az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 55. és 56. cikkének, valamint a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 37. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A Bizottság megvizsgálja a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek való megfelelést. A megbízás kiadása előtt a Bizottság előzetes vizsgálatokkal biztosítja, hogy a hivatalok létrehozása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően történjen.

A javasolt speciális program a Bizottság által a 2007-től jelentkező politikai és pénzügyi kihívásokra vonatkozóan kijelölt utat követi. A cél a meglévő eszközök ésszerűsítése, egyszerűsítése és kiegészítése, valamint az új célkitűzések beépítésére vonatkozó szükséges rugalmasságnak és az új jogi keretekhez – amelyek az Alkotmányszerződés hatályba lépésével jönnek létre – való zökkenőmentes alkalmazkodásnak a biztosítása.

5. Költségvetési vonatkozások

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program költsége a 2007–2013 közötti időszakban 543 millió euro; e speciális program számára a következő összeg áll rendelkezésre: 199 millió euro.

2005/0039 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ”Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális program létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[47],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[48],

mivel:

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikke szerint az Unió célja, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a tagállamok közös cselekvésének kidolgozásával biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul.

(2) Az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke szerint a büntetőügyekben folytatott közös cselekvés magában foglalja különösen a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködést.

(3) Az Európai Tanács tamperei ülésének következtetéseire építve az Európai Tanács által 2004 novemberében elfogadott hágai program újra kiemeli a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés Európai Unión belüli megerősítését, különösen a kölcsönös elismerés elvén alapuló, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés elősegítése révén.

(4) A 2002. július 22-i, 2002/630/JHA tanácsi kerethatározattal[49] létrehozott, büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésről szóló keretprogram (AGIS) jelentős mértékben hozzájárult a tagállamok rendőrségei és egyéb bűnüldöző szervei, valamint bírói karai közötti együttműködés megerősítéséhez, továbbá a tagállamok rendőrsége, bírósági, jogi és igazgatási rendszerei kölcsönös megértésének és kölcsönös bizalmának javításához.

(5) A Szerződésben és a hágai programban meghatározott ambíciózus célkitűzéseket a tervezést és végrehajtást elősegítő hatékony és rugalmas program létrehozásával kell megvalósítani.

(6) A programnak javítania kell a bírói karon belüli kölcsönös bizalmat. A hágai programmal összhangban a kölcsönös bizalmat a következők révén kell erősíteni: az igazságügyi szervezetek és intézmények hálózatának fejlesztése, az igazságügyi szakmai képzés javítása, az uniós eszközök végrehajtására vonatkozó értékelések kidolgozása, beleértve az igazságszolgáltatás minőségének értékelését is, az igazságügyi együttműködés kutatásának fokozása, valamint az igazságszolgáltatás korszerűsítését célzó operatív projektek elősegítése a tagállamokban. A programnak elő kell segítenie a kölcsönös elismerés elvének végrehajtását is az Európai Unióban korábban hozott büntető ítéletek kölcsönös megismerésének javítása révén, különösen a bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjének számítógépes rendszere létrehozásával.

(7) A kifejezetten az összes tagállam igazságügyi szakmai képzéséért felelős intézményei által alapított Európai Igazságügyi Képzési Hálózat a bírák és államügyészek egységes európai szemléletű képzési programját segíti elő. Ez hozzájárul az igazságügyi hatóságok és különböző jogrendszerek közötti kölcsönös megértés és kölcsönös bizalom megerősítéséhez.

(8) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a rendellenességek és visszaélések megelőzésére, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett, vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök behajtására.

(9) Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja a pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[50] 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási pont a költségvetési hatóság számára.

(10) Mivel a Büntetőjogi jogérvényesülés program célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, illetve azok a kezdeményezés nagyságrendje, illetve hatásai miatt közösségi szinten könnyebben elérhetők, a Közösség a szubszidiaritás Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11) Az alkalmazandó rendeletek – amelyek a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják – a következők: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[51] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[52], figyelembe véve a következőket: az egyszerűség és következetesség elve a költségvetési eszközök kiválasztásában, azon esetek számának korlátozása, amelyek végrehajtása és irányítása során a Bizottság közvetlen felelősséget vállal, valamint a források nagysága és a használatukhoz fűződő adminisztrációs terhek közötti előírt arányosság.

(12) A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához egy alap-jogiaktus kibocsátására van szükség.

(13) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a tanácsadó bizottság segítségével, a benne foglalt eljárások szerint kell elfogadni. Ez azért a megfelelő eljárás, mivel a program nincsen számottevő hatással az Európai Unió költségvetésére. .

(14) Ezért 2007. január 1-jétől e program, valamint a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program új speciális programja, "A bűnözés megelőzése és leküzdése” lép a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésről szóló keretprogram (AGIS) helyébe,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

1. E határozat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítéséhez való hozzájárulás céljából, az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében létrehozza az „Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális programot (a továbbiakban: a program).

2. A program 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Általános célkitűzések

1. E program általános célkitűzései a következők:

(a) Az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, büntetőügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából.

(b) A tagállamok meglévő igazságügyi rendszereinek a határellenőrzések nélküli területtel, közös valutával, a személyek, szolgáltatások, áruk és tőke szabad mozgásával rendelkező Európai Unióhoz való igazításának elősegítése.

(c) Az egyének és vállalkozások mindennapi életének javítása jogaik az egész Európai Unióban történő érvényesítésének lehetővé tétele révén, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával.

(d) A jogi, bírósági és közigazgatási hatóságok és a jogi szakma közötti kapcsolatok és információcsere javítása, valamint a bírói kar tagjai képzésének elősegítése.

2. Az Európai Közösség hatáskörének és célkitűzéseinek sérelme nélkül, a program általános célkitűzései hozzájárulnak a közösségi politikák kidolgozásához, különösen az igazságügyi térség létrehozásához.

3. cikk

Konkrét célkitűzések

A program konkrét célkitűzései a következők:

(a) A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés támogatása

- a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének elősegítése érdekében;

- az egyenlőtlenségek teremtette akadályok eltávolítása és a jogszabályok szükséges közelítésének elősegítése;

- a hatáskörök ütközésének elkerülése révén az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása;

- a vádlottak jogainak elősegítése, valamint az áldozatoknak nyújtott szociális és jogi támogatás.

(b) A tagállamok büntetőügyekkel kapcsolatos jogi és igazságügyi rendszereire vonatkozó kölcsönös ismeretek javítása, valamint a hálózatépítésnek, a kölcsönös együttműködésnek, az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének és terjesztésének ösztönzése és erősítése.

(c) A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén az uniós eszközök megbízható végrehajtásának, helyes és konkrét alkalmazásának, valamint értékelésének a biztosítása.

(d) A tagállamok jogrendszereire vonatkozó tájékoztatás és az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége javítása.

(e) A bírói kar és a bírósági alkalmazottak uniós és közösségi joggal kapcsolatos képzésének támogatása.

(f) A kölcsönös bizalom kiépítéséhez szükséges általános feltételek értékelése, beleértve az igazságszolgáltatás színvonalát is.

(g) A bűnügyi nyilvántartási adatcsere számítógépes rendszerének létrehozása és végrehajtása, valamint az információcsere egyéb típusainak kidolgozására vonatkozó tanulmányok támogatása.

4. cikk

Intézkedések

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében e program a következő típusú intézkedéseket támogatja:

(a) Speciális bizottsági intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, speciális új projektek, mint a bűnügyi nyilvántartási adatok cseréjének számítógépes rendszere, létrehozása és végrehajtása, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése; weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok ösztönzése és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek; vagy

(b) Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelő, legalább három tagállam által előterjesztett, uniós érdekű egyedi transznacionális projektek; vagy

(c) A program általános célkitűzéseivel összhangban lévő – az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelő – általános európai érdekű célkitűzéseket követő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása.

(d) Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat – amely a bírói kar képzése terén általános európai érdekű célkitűzést követ – állandó munkaprogramjával kapcsolatos kiadásainak társfinanszírozására nyújtott működési támogatás.

5. cikk

Célcsoportok

A program többek között a jogi szakemberek, az áldozatokat támogató szolgálatok képviselői, a nemzeti hatóságok és általában az unió polgárai számára áll rendelkezésre.

6. cikk

Hozzáférés a programhoz

1. A program nyitva áll a tagállamok intézményei, állami és magánszervezetei, ezen belül szakmai szervezetei, egyetemei, kutatóintézetei, valamint jogi szakembereket képző jogi és igazságügyi (tovább)képző intézetei és nem kormányzati szervezetei előtt.

A „jogi szakemberek” többek között a következők: bírák, ügyészek, ügyvédek, minisztériumi köztisztviselők, bírósági tisztviselők, bírósági végrehajtók, bírósági tolmácsok és a büntetőjogi igazságszolgáltatással kapcsolatban álló más szakemberek.

2. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek nem terjeszthetnek elő projekteket, de partnerként részt vehetnek bennük.

7. cikk

A beavatkozás típusai

1. A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

- Pénzügyi támogatás,

- Közbeszerzési szerződések.

2. A közösségi pénzügyi támogatásokat általában ajánlati felhívások útján – kivéve a megfelelően indokolt sürgős eseteket vagy amikor a kedvezményezett tulajdonságaiból kifolyólag nem lehetséges a támogatás másnak ítélése –, működési támogatás és pénzügyi intézkedési támogatás formájában kell megítélni. A társfinanszírozás maximális arányát az éves munkaprogramok határozzák meg.

3. Ezen kívül a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó, közbeszerzési szerződéseken keresztül felmerülő kiadások is támogathatók, mely esetekben a közösségi pénzeszközökből finanszírozzák a szolgáltatások és termékek beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, felügyeleti, ellenőrzési és értékelési kiadások.

8. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság a közösségi támogatás végrehajtását az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletnek megfelelően végzi.

2. A program végrehajtására a Bizottság a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések keretein belül elfogadja a speciális célkitűzéseket, a tematikus prioritásokat, a 7. cikkben meghatározott kapcsolódó intézkedéseket és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását tartalmazó éves munkaprogramot.

3. Az éves munkaprogramot a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. Az intézkedési pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások és értékelések során – többek között – a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

(a) összhang az éves munkaprogrammal, a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekkel;

(b) a javasolt intézkedés koncepciójának, szervezésének, megjelenítésének és várható eredményének minősége;

(c) a szükséges közösségi finanszírozás összege és várt eredményekhez viszonyított megfelelősége;

(d) a várt eredmények hatása a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekre, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekre;

5. A 4. cikk (3) és (4) bekezdésében említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

- egyezés a program céljaival;

- a tervezett tevékenységek színvonala;

- e tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

- az elvégzett tevékenységek földrajzi kiterjedése;

- az érintett intézmények szervezetében megvalósuló civil részvétel;

- a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

6. A költségvetési rendelet 113. cikke (2) bekezdésének értelmében a fokozatos csökkentés elve nem vonatkozik az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatnak nyújtott működési támogatásra, mivel az általános európai érdekű célkitűzést valósít meg.

9. cikk

A bizottság

1. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti, amelynek elnöki tisztjét a Bizottság képviselője látja el.

2. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

10. cikk

Tanácsadó bizottsági eljárás

1. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottságnak a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről, szükség esetén szavazással.

2. A véleményt jegyzőkönyvben rögzítik; minden tagállam kérheti, hogy véleményét vegyék jegyzőkönyvbe.

3. A Bizottság a bizottság véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi. A Bizottság tájékoztatja a bizottságot arról, hogy a véleményt milyen módon vette figyelembe.

11. cikk

Kiegészítő jelleg

1. A többi közösségi eszközzel kapcsolatban szinergiára és kölcsönös kiegészítő jelleg kialakítására kell törekedni, különös tekintettel az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program „Polgári jogi jogérvényesülés” speciális programjára, valamint a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programra. A büntetőjogi jogérvényesüléssel kapcsolatos információk statisztikai adatai a tagállamokkal együttműködésben kerülnek kidolgozásra, szükség esetén a közösségi statisztikai program felhasználásával.

2. A program megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel, különös tekintettel az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program „Polgári jogi jogérvényesülés” speciális programjára, a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében.

3. Az e határozat szerint finanszírozott tevékenységek nem kaphatnak ugyanezen célból támogatást más közösségi pénzügyi eszközből. A határozat kedvezményezettjei kötelesek a Bizottság számára információkat nyújtani az EK költségvetéséből és más forrásokból kapott támogatásokról, és a folyamatban levő támogatási kérelmekről.

12. cikk

Költségvetési források

Az e program intézkedéseihez hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének évenkénti előirányzatai közt kell feltüntetni. Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv korlátain belül.

13. cikk

Felügyelet

1. Minden a program által finanszírozott intézkedés kedvezményezettje köteles technikai és pénzügyi jelentéseket benyújtani a munka előrehaladásáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. A Számvevőszék által a Szerződés 248. cikke értelmében az illetékes nemzeti ellenőrző szervekkel vagy szervezeti egységekkel együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikkének c) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai a program által finanszírozott projektek esetében helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

3. Az e határozatból eredő szerződések és megállapodások különösen a Bizottság (vagy annak bármely meghatalmazott képviselője) által végzett – szükség szerint helyszíni – felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzést kötik ki.

4. Minden intézkedés utoljára teljesített kifizetését követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje köteles megőrizni a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét és a támogatás nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések időrendjét.

6. A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos és e határozat valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére.

14. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel védjék, gondoskodik ezen belül a hatékony ellenőrzésről, a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásáról, és szabálytalanság estén hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. Az e program keretein belül finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelet alkalmazandó a közösségi jog rendelkezésének bármilyen megszegése esetén, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségeknek valamely gazdasági szereplő intézkedéséből vagy mulasztásából eredő megszegését, amely a Közösség általános költségvetésének, vagy a kezelése alá vont költségvetésnek egy indokolatlan kiadási tétel szerepeltetésével kárt okozott vagy okozhatott volna.

3. A Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszakövetelheti az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha kiderül, hogy a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság a kedvezményezettet felszólítja, hogy a megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság visszavonhatja a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

15. cikk

Értékelés

1. A programot rendszeresen felügyelni kell, figyelemmel kísérve a program szerinti tevékenységek végrehajtását.

2. A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független, külső értékelését.

3. A Bizottság a következőket terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé:

(a) legkésőbb 2011. március 31-ig a program végrehajtásának mennyiségi és minőségi szempontjairól, valamint az elért eredményekről szóló időközi értékelési jelentést;

(b) legkésőbb 2012. augusztus 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

(c) legkésőbb 2014. december 31-ig egy utólagos értékelést.

16. cikk

Átmeneti intézkedések

E határozat 2007. január 1-jétől a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló keretprogram (AGIS) létrehozásáról szóló, 2002. július 22-i tanácsi határozat megfelelő rendelkezései helyébe lép.

A 2006. december 31-e előtt megkezdett, a fent említett határozat hatálya alá tartozó intézkedésekre azok befejezéséig az említett határozat irányadó. A fenti határozat 7. cikkében meghatározott bizottságokat az e határozat 10. cikkében meghatározott bizottság váltja fel.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, […-án/-én].

a Tanács részéről

az elnök […]

INDOKOLÁS

1. A határozat háttere

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv elkészítését kezdettől fogva politikailag vezérelt megközelítés jellemezte, a politikai célok és a megvalósításukra juttatott összegek közötti megfelelés biztosításának érdekében. Ebben az összefüggésben a következő években a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása tekinthető az Európai Unió egyik fő céljának, amelyet lényegesen megnövelt pénzügyi eszközökkel kell támogatni. A „Közös jövőnk építése - a kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013”[53] és a „Pénzügyi terv 2007–2013”[54] című közleményeiben Bizottság kiemelte a következő pénzügyi tervidőszakok vonatkozásában a jogi eszközök felülvizsgálatának a fontosságát, amelyekkel jelentős előrelépés következhet be a nagyobb fokú egyszerűsítés irányában. Javaslatait három általános és politikailag vezérelt program köré csoportosítva („Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”, „Alapvető jogok és jogérvényesülés”, „Biztonság és a szabadságjogok védelme”) a Bizottság a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség hármas célkitűzésének támogatása érdekében egyértelmű kereteket határoz meg a közösségi pénzügyi támogatások kidolgozására.

2. Az intézkedés indoklása

2.1. A probléma elemzése

A belső piac megvalósult, és az Unói tagállamai közötti fokozott csereforgalmat eredményezett. Lehetőséget adott arra, hogy az európai polgárok fokozott gyakorisággal látogassanak más tagállamokba, folytassanak ott gazdasági tevékenységet vagy vásároljanak árukat és szolgáltatásokat, néha korszerű technikák alkalmazása révén. Emellett a határokon átnyúló dimenziót öltő személyi és családi viszonyok (például különböző állampolgárságú személyek házassága, más tagállamban házat birtokló személyek) is gyakoribbak. Biztosítani kell, hogy az ilyen üggyel kapcsolatosan pereskedő felek könnyen jussanak hatékony igazságszolgáltatáshoz. A jövőben várhatóan gyakrabban előforduló egyéb problémákkal, úgymint a nem házasságban élő párok jogállása, a házasságok vagy egyéb kapcsolatok felbontásakor keletkező vagy más körülményekből adódó tulajdonviták, személyek jogállása (névviselés) vagy örökbefogadás, szintén foglalkozni kell. A tagállamok jogi és közigazgatási rendszereinek bonyolultsága vagy összeférhetetlensége azonban nem akadályozhatja meg vagy riaszthatja el az egyéneket és a vállalkozásokat jogaik gyakorlásától.

2.2. További teendők

Az alapvető jogok védelméhez és elősegítéséhez valódi európai igazságszolgáltatási térség létrehozására van szükség. E térség létrehozása lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok hatékony együttműködését, valamint biztosítja a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférését, és azt, hogy a jogrendszerek bonyolultsága és összeegyeztethetetlensége ne akadályozza és ne riassza vissza őket jogaik gyakorlásától. Emellett lehetővé teszi a bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének bevezetését, valamint az igazságszolgáltatás jó működésének folyamatos javítását.

Az Unióra váró kihívás abban rejlik, hogy megfeleljen a polgárok gyakorlati problémákra hatékony megoldásokat remélő elvárásainak. Ez különösen a következőkkel jár:

- a joganyag bővülésével fokozni kell a tagállamok általi végrehajtásának felügyeletére tett erőfeszítéseket, beleértve olyan korszerű eszközöket is, mint az esetjogi adatbázisok létrehozása;

- további jogszabályokat kell alkotni, különös tekintettel az igazságszolgáltatás hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítására;

- erősíteni kell a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló mechanizmusokat, valamint képzési és csereprogramok révén ösztönözni kell a szakemberek e téren történő együttműködését;

- további intézkedéseket kell tenni a szakemberek közötti megértés és a közös eszközök és eljárások használatának elősegítésére.

2.3. A program célkitűzései és vonatkozó mutatói

- Általános, konkrét és működési célkitűzések meghatározása

Az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, polgári ügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából. | A tagállamok meglévő igazságügyi rendszereinek a határellenőrzések nélküli területtel, közös valutával, a személyek, szolgáltatások, áruk és tőke szabad mozgásával rendelkező Európai Unióhoz való igazításának elősegítése. | A tagállamok polgári ügyekkel kapcsolatos jogi és igazságügyi rendszereire vonatkozó kölcsönös ismeretek javítása, valamint a hálózatépítésnek, a kölcsönös együttműködésnek, az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének és terjesztésének ösztönzése és erősítése. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a közösségi eszközök megbízható végrehajtásának, helyes és konkrét alkalmazásának, valamint értékelésének a biztosítása. |

Az egyének és vállalkozások mindennapi életének javítása jogaik az egész Európai Unióban történő érvényesítésének lehetővé tétele révén, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával. | A tagállamok jogrendszereire vonatkozó tájékoztatás és az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége javítása. |

A jogi, bírósági és közigazgatási hatóságok és a jogi szakma közötti kapcsolatok javítása, valamint a bírói kar tagjai képzésének elősegítése. | A bírói kar és a bírósági alkalmazottak közösségi ügyekkel kapcsolatos képzésének támogatása. A kölcsönös bizalom kiépítéséhez szükséges általános feltételek értékelése, beleértve az igazságszolgáltatás színvonalát is. A 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott operatív tevékenységének támogatása. |

Az összes célkitűzés összefügg az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program céljával, a szabadságon, a biztonságon, és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításának támogatásával.

- Kiegészítő jelleg/kohézió más eszközökkel

A program előkészítésekor különös figyelmet kapott az, hogy biztosítva legyen az azonos politikai területeken tevékenységeket finanszírozó más programokkal való összefüggés, és, hogy megkeressék a velük való szinergiát és a kiegészítő jelleget.

E programot kiegészítik az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program egyéb speciális programjai, különösen a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló „Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális program. A „Büntetőjogi jogérvényesülés” program, amennyire lehetséges, jelen program célkitűzéseit és szerkezetét követi és annak biztosítását célozza, hogy az Unió területén történő szabad mozgáshoz való jogot ne akadályozza és gátolja a tagállamok jogi és közigazgatási rendszereinek bonyolultsága.

Kiegészítő jellegre kell törekedni a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános programmal is, szinergiára törekedve különös tekintettel a menekültügyre és a harmadik ország állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó jogrendszerekkel kapcsolatos területre.

3. Értékelés

3.1. A közbenső / végső értékelésekből levont tanulságok

A Bizottság elfogadta a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés végrehajtását előmozdító általános közösségi tevékenységi keretről szóló félidei jelentést[55]. A jelentés elismeri, hogy a program alapos értékeléséhez nem elegendő végrehajtásának két esztendeje; de mégis lehetővé teszi előzetes következtetések levonását.

Nyilvánvaló, hogy a Bizottság által kidolgozott intézkedések – a polgári ügyekben készült Európai Igazságügyi Atlasz, az I. és II. Brüsszeli Rendelet szerinti esetjogi adatbázis, valamint a jogi szakembereket tájékoztató, az Európai Unión belüli polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló információs kampány – sikeresek, és folytatni kell őket.

A polgári és kereskedelmi ügyekben közreműködő Európai Igazságügyi Hálózat, amelyet a tagállamok közötti polgári és kereskedelmi ügyekben történő igazságügyi együttműködés javítása, egyszerűsítése és elősegítése céljából hoztak létre, szintén fontos közösségi tevékenységnek számít és jelentőségét egyértelműen el kell ismerni.

Emellett azonban problémák merültek fel a civil társadalom által előterjesztett és végrehajtott projektekkel kapcsolatban. A rendelkezésre álló költségvetés szűkös volta egyes területeken, például a bírák képzésében és csereprogramjaiban meggátolta a költségesebb projektek előterjesztését. Az eredmények terjesztése is további javításra szorul.

A civil társadalmat ösztönözni kell az egyes speciális területeken történő közösségi tevékenységekben való nagyobb részvételre, különösen a polgárok és vállalkozások tájékoztatását illetően.

Végül a célcsoportok gondos kiválasztása révén, az intézkedések multiplikátorhatásaira is összpontosítani kell.

3.2. Előzetes értékelés

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program előzetes értékelését tartalmazó bizottsági munkadokumentum szerint a tervezett célok elérésére kiválasztott politikai megoldások megfelelőek.

4. A politikai eszköz jogalapja és indoklása

4.1. Jogalap

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program e speciális programja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 61. cikkének c) pontján alapul.

E cikk kimondja, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség progresszív létrehozása érdekében a Tanács a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében intézkedéseket tesz. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 67. cikkének (1) bekezdése határozza meg az ilyen intézkedések elfogadásakor alkalmazandó eljárásokat.

A javasolt jogalap megfelelő, mivel a program a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést célozza.

4.2. A program intézkedései

A tervezett intézkedések a következők:

- Speciális bizottsági intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok irányítása és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, közösségi érdekeket szolgáló speciális projekteknek nyújtott pénzügyi támogató intézkedések;

- Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, nem kormányzati vagy egyéb szervezetek tevékenységeire nyújtott pénzügyi támogató intézkedések.

4.3. Szubszidiaritás és arányosság

Jelen előterjesztés úgy került kidolgozásra, hogy tiszteletben tartsa az EK-Szerződés 5. cikkében és csatolt jegyzőkönyvében meghatározott szubszidiaritási és arányossági elveket. Ami a szubszidiaritást illeti, a program nem avatkozik be az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által kidolgozott nemzeti programok által lefedett területeken, hanem azokra a területekre összpontosít, amelyeken európai hozzáadott értéket tud létrehozni. A program által támogatott tevékenységek többsége e tekintetben a nemzeti intézkedések kiegészítéseként értelmezhető, valamint a regionális és nemzetközi szinten végrehajtott intézkedésekből eredő szinergia lehető legjobb kihasználására törekszik.

Ami az arányosságot illeti, az előterjesztett új program úgy került kidolgozásra, hogy a lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítéssel járjon nemcsak az intézkedés formai részét tekintve – az intézkedések meghatározásai a lehető legáltalánosabbak a jogszabály szövegében –, hanem a végrehajtás igazgatási és pénzügyi követelményeire vonatkozóan is. A Bizottság a megfelelő egyensúly megteremtésére törekedett egyfelől a rugalmasság és alkalmazhatóság, másfelől a célok egyértelműsége, valamint a helyes pénzügyi és eljárási biztosítékok között.

A két elv alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv iránymutatásait követve egyértelmű, hogy a program által megoldani kívánt problémák transznacionális vonatkozásokkal is rendelkeznek, és ezért a közösségi szintű intézkedések a tagállami szintű intézkedéseket meghaladó előnyökkel járnak.

4.4. Egyszerűsítés és ésszerűsítés

A javasolt megközelítés hozzájárul a fő célkitűzés: az eszközök egyszerűsítésének megvalósításához mind jogi, mind igazgatási értelemben, továbbá a költségvetési szerkezet ésszerűsítéséhez. Növeli továbbá az eszközök közötti összefüggést és koherenciát, valamint segít elkerülni a köztük lévő átfedéseket. Erre példa az európai versenyjog területén a bírák képzésére szolgáló korábban önálló intézkedések beemelése a programba. Noha a jövőbeli bővítések során pótlólagos humán erőforrásokra lesz szükség, a kisebb (aránytalanul nagy erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és ésszerűsített szerkezetű programba történő átcsoportosításával megvalósítható a humán erőforrások kedvezőbb allokációja. Ezáltal kedvezőbbé válik a kiadások összege és kezelési költsége közötti arány.

A javasolt ésszerűsítés a felhasználók számára is előnyös, mivel növeli az eszközök áttekinthetőségét, egyértelműségét és összefüggését. A lehetséges kedvezményezettek a szabványosított megközelítésnek és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően könnyebben kérhetnek támogatást.

A Bizottság – a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint – a költségvetés végrehajtását részben a közösségi jog hatálya alá tartozó hivatalokra bízhatja. E hivatalokat a Bizottság jelöli ki az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 55. és 56. cikkének, valamint a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 37. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A Bizottság megvizsgálja a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek való megfelelést. A megbízás kiadása előtt a Bizottság előzetes vizsgálatokkal biztosítja, hogy a hivatalok létrehozása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően történjen.

A javasolt új eszköz a Bizottság által a 2007-től jelentkező politikai és pénzügyi kihívásokra vonatkozóan kijelölt utat követi. A cél a meglévő eszközök ésszerűsítése, egyszerűsítése és kiegészítése, valamint az új célkitűzések beépítésére vonatkozó szükséges rugalmasságnak és az új jogi keretekhez – amelyek az Alkotmányszerződés hatályba lépésével jönnek létre – való zökkenőmentes alkalmazkodásnak a biztosítása.

5. Költségvetési vonatkozások

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program költsége a 2007–2013 közötti időszakban 543 millió euro; e speciális program számára a következő összeg áll rendelkezésre: 109,3 millió euro.

2005/0040 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ”Polgári jogi jogérvényesülés” speciális program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[56],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[57],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[58],

mivel:

(1) Az Európai Közösség a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Ebből a célból a Közösségnek el kell fogadnia, egyebek mellett, olyan – a polgári ügyek terén megvalósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos – intézkedéseket, amelyek a belső piac zavartalan működéséhez szükségesek.

(2) Korábbi programokat, úgymint Grotius[59] és a Robert Schuman projekt[60], követően a 743/2002/EK tanácsi rendelet[61] a 2002–2006 közötti időszak vonatkozásában létrehozta a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés végrehajtását előmozdító általános közösségi tevékenységi keretet.

(3) Az Európai Tanács 2004. november 4–5-i brüsszeli ülésén elfogadta a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés Európai Unión belüli megerősítéséről szóló hágai programot.

(4) A Szerződés és a hágai program által meghatározott ambíciózus célkitűzéseket a tervezést és végrehajtást elősegítő hatékony és rugalmas program létrehozásával kell megvalósítani.

(5) A „Polgári jogi jogérvényesülés” programnak biztosítania kell a Bizottság – a szubszidiaritás elvének megfelelő – kezdeményezéseit, a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést elősegítő és megkönnyítő szervezetek támogatására irányuló intézkedéseket, valamint az egyedi projektek támogatását szolgáló intézkedéseket.

(6) A tagállamok jogi és igazságügyi rendszereire vonatkozó kölcsönös megértést javító általános „Polgári jogi jogérvényesülés” program hozzájárul a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés akadályainak eltávolításához, és ezáltal javítja a belső piac működését.

(7) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, amely rá nézve nem kötelező és nem alkalmazható.

(8) Megfelelő intézkedéseket kell tenni a rendellenességek és visszaélések megelőzésére, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett, vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök behajtására.

(9) Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja a pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[62] 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási pont a költségvetési hatóság számára.

(10) Mivel a „Polgári jogi jogérvényesülés” program célkitűzéseit tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, illetve azok a kezdeményezés nagyságrendje, illetve hatásai miatt közösségi szinten könnyebben elérhetők, a Közösség a szubszidiaritás Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően, ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11) Az alkalmazandó rendeletek – amelyek a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják – a következők: az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[63] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[64], figyelembe véve a következőket: az egyszerűség és következetesség elve a költségvetési eszközök kiválasztásában, azon esetek számának korlátozása, amelyek végrehajtása és irányítása során a Bizottság közvetlen felelősséget vállal, valamint a források nagysága és a használatukhoz fűződő adminisztrációs terhek közötti előírt arányosság.

(12) A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához egy alap-jogiaktus kibocsátására van szükség.

(13) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[65] összhangban, a határozat 3. cikkében leírt tanácsadó bizottsági eljárás használatával kell elfogadni. Ez azért a megfelelő eljárás, mivel a program nincsen számottevő hatással a közösségi költségvetésre,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

1. E határozat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítéséhez való hozzájárulás céljából, az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében létrehozza az „Polgári jogi jogérvényesülés” speciális programot (a továbbiakban: a program).

2. A program 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Általános célkitűzések

1. E program általános célkitűzései a következők :

(a) Az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, polgári ügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából.

(b) A tagállamok meglévő igazságügyi rendszereinek a határellenőrzések nélküli területtel, közös valutával, a személyek, szolgáltatások, áruk és tőke szabad mozgásával rendelkező Európai Unióhoz való igazításának elősegítése.

(c) Az egyének és vállalkozások mindennapi életének javítása jogaik az egész Európai Unióban történő érvényesítésének lehetővé tétele révén, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával.

(d) A jogi, bírósági és közigazgatási hatóságok és a jogi szakma közötti kapcsolatok javítása, valamint a bírói kar tagjai képzésének elősegítése.

2. Az Európai Közösség hatáskörének és célkitűzéseinek sérelme nélkül, a program általános célkitűzései hozzájárulnak a közösségi politikák kidolgozásához, különösen az igazságügyi térség létrehozásához.

3. cikk

Konkrét célkitűzések

A program konkrét célkitűzései a következők:

(a) A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés támogatása a következő célokból:

- a jogbiztonság biztosítása és az igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének javítása;

- a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének elősegítése;

- a polgári jog és a polgári jogi eljárások egyenlőtlenségei teremtette akadályok eltávolítása és a jogszabályok szükséges közelítésének elősegítése;

- a hatáskörök ütközésének elkerülése révén az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása.

(b) A tagállamok polgári ügyekkel kapcsolatos jogi és igazságügyi rendszereire vonatkozó kölcsönös ismeretek javítása, valamint a hálózatépítésnek, a kölcsönös együttműködésnek, az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének és terjesztésének ösztönzése és erősítése.

(c) A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a közösségi intézkedések megbízható végrehajtásának, helyes és konkrét alkalmazásának, valamint értékelésének a biztosítása.

(d) A tagállamok jogrendszereire vonatkozó tájékoztatás és az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége javítása.

(e) A bírói kar és a bírósági alkalmazottak uniós és közösségi joggal kapcsolatos képzésének támogatása.

(f) A kölcsönös bizalom kiépítéséhez szükséges általános feltételek értékelése, beleértve az igazságszolgáltatás színvonalát is.

(g) A polgári és kereskedelmi ügyekben Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozattal[66] polgári és kereskedelmi ügyekben létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat tevékenységének támogatása.

4. cikk

Intézkedések

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében e program a következő típusú intézkedéseket támogatja:

(a) Speciális bizottsági intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, közös módszertanok és mutatószámok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok irányítása és támogatása, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek; vagy

(b) Az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelő, legalább három tagállam által előterjesztett, közösségi érdekű egyedi transznacionális projektek; vagy

(c) A program általános célkitűzéseivel összhangban lévő – az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelő – általános európai érdekű célkitűzéseket követő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása.

5. cikk

Részvétel

A következő országok (a továbbiakban: részt vevő országok) vehetnek részt a program intézkedéseiben:

(a) Az EU-hoz társult tagjelölt országok, valamint azok a nyugat-balkáni országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük megkötött vagy megkötendő társulási megállapodásokban vagy azok kiegészítő jegyzőkönyveiben a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(b) A projektekhez társulhatnak a következő országok jogi szakemberei: Dánia, e programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, illetve e programban részt nem vevő harmadik országok, amennyiben ez a projekt céljait szolgálja.

6. cikk

Célcsoportok

A program többek között a jogi szakembereket, a nemzeti hatóságokat és általában az unió polgárait célozza.

7. cikk

Hozzáférés a programhoz

A program nyitva áll a tagállamok intézményei, állami és magánszervezetei, ezen belül a szakmai szervezetei, egyetemei, kutatóintézetei, jogi szakembereknek szóló jogi és igazságügyi képző intézetei és nem kormányzati szervezetei előtt.

„A jogi szakemberek” többek között a következők: bírák, ügyészek, ügyvédek, a felsőoktatási és tudományos szféra képviselői, minisztériumi köztisztviselők, bírósági tisztviselők, bírósági végrehajtók, bírósági tolmácsok és a polgári jogi igazságszolgáltatással kapcsolatban álló más szakemberek.

8. cikk

A beavatkozás típusai

1. A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

- Pénzügyi támogatás,

- Közbeszerzési szerződések.

2. A közösségi pénzügyi támogatásokat ajánlati felhívások útján – kivéve a megfelelően indokolt sürgős eseteket vagy amikor a kedvezményezett tulajdonságaiból kifolyólag nem lehetséges a támogatás másnak ítélése –, működési támogatás és pénzügyi intézkedési támogatás formájában kell megítélni. A társfinanszírozás maximális arányát az éves munkaprogramok határozzák meg.

3. Ezen kívül a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó, közbeszerzési szerződéseken keresztül felmerülő kiadások is támogathatók, mely esetekben a közösségi pénzeszközökből finanszírozzák a szolgáltatások és termékek beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, felügyeleti, ellenőrzési és értékelési kiadások.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság a közösségi támogatás végrehajtását az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletnek megfelelően végzi.

2. A program végrehajtására a Bizottság a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések keretein belül elfogadja a speciális célkitűzéseket, a tematikus prioritásokat, a 8. cikkben meghatározott kapcsolódó intézkedéseket és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását tartalmazó éves munkaprogramot.

3. Az éves munkaprogramot a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. Az intézkedési pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások és értékelések során – többek között – a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

a) összhang az éves munkaprogrammal, a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekkel;

b) a javasolt intézkedés koncepciójának, szervezésének, megjelenítésének és várható eredményének minősége;

c) a szükséges közösségi finanszírozás összege és várt eredményekhez viszonyított megfelelősége;

d) a várt eredmények hatása a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzésekre, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedésekre;

5. A 4. cikk (3) bekezdésében említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

- egyezés a program céljaival;

- a tervezett tevékenységek színvonala;

- e tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

- az elvégzett tevékenységek földrajzi kiterjedése;

- az érintett intézmények szervezetében megvalósuló civil részvétel;

- a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

10. cikk

A bizottság

1. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti, amelynek elnöki tisztjét a Bizottság képviselője látja el.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire tekintettel.

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

11. cikk

Kiegészítő jelleg

1. A többi közösségi eszközzel kapcsolatban szinergiára és kölcsönös kiegészítő jelleg kialakítására kell törekedni, különös tekintettel az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program „Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális programjára, valamint a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programra. A polgári jogi jogérvényesüléssel kapcsolatos információk statisztikai adatai a tagállamokkal együttműködésben kerülnek kidolgozásra, szükség esetén a közösségi statisztikai program felhasználásával.

2. A program megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel, különös tekintettel az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program „Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális programjára, a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében.

3. Az e határozat szerint finanszírozott tevékenységek nem kaphatnak ugyanezen célból támogatást más közösségi pénzügyi eszközből. A határozat kedvezményezettjei kötelesek a Bizottság számára információkat nyújtani az EK költségvetéséből és más forrásokból kapott támogatásokról, és a folyamatban levő támogatási kérelmekről.

12. cikk

Költségvetési források

1. Ezen eszköz végrehajtásához az 1. cikkben meghatározott időszakra vonatkozó pénzügyi keret 109,3 millió euro.

2. Az e program intézkedéseihez hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének évenkénti előirányzatai közt kell feltüntetni. Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv korlátain belül.

13. cikk

Felügyelet

1. Minden a program által finanszírozott intézkedés kedvezményezettje köteles technikai és pénzügyi jelentéseket benyújtani a munka előrehaladásáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül zárójelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

2. A Számvevőszék által a Szerződés 248. cikke értelmében az illetékes nemzeti ellenőrző szervekkel vagy szervezeti egységekkel együttműködve végzett ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikkének c) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai a program által finanszírozott projektek esetében helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

3. Az e határozatból eredő szerződések és megállapodások különösen a Bizottság (vagy annak bármely meghatalmazott képviselője) által végzett – szükség szerint helyszíni – felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzést kötik ki.

4. Minden intézkedés utoljára teljesített kifizetését követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje köteles megőrizni a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

5. Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét és a támogatás nyújtásának feltételeit, illetve a kifizetések időrendjét.

6. A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos és e határozat valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére.

14. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

1. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedésekkel védjék, gondoskodik ezen belül a hatékony ellenőrzésről, a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásáról, és szabálytalanság estén hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szab ki a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

2. Az e program keretein belül finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelet alkalmazandó a közösségi jog rendelkezésének bármilyen megszegése esetén, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségeknek valamely gazdasági szereplő intézkedéséből vagy mulasztásából eredő megszegését, amely a Közösség általános költségvetésének, vagy a kezelése alá vont költségvetésnek egy indokolatlan kiadási tétel szerepeltetésével kárt okozott vagy okozhatott volna.

3. A Bizottság csökkentheti, felfüggesztheti vagy visszakövetelheti az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha kiderül, hogy a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

4. A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság a kedvezményezettet felszólítja, hogy a megadott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság visszavonhatja a pénzügyi támogatás hátralévő részét és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

5. A jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

15. cikk

Értékelés

1. A programot rendszeresen felügyelni kell, figyelemmel kísérve a program szerinti tevékenységek végrehajtását.

2. A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független, külső értékelését.

3. A Bizottság a következőket terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé:

a) legkésőbb 2011. március 31-ig a program végrehajtásának mennyiségi és minőségi szempontjairól, valamint az elért eredményekről szóló időközi értékelési jelentést;

b) legkésőbb 2012. augusztus 30-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

c) legkésőbb 2014. december 31-ig egy utólagos értékelést.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, […-án/-én].

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

FINANCIAL STATEMENT

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

1. NAME OF THE PROPOSAL:

Programme “Fundamental Rights and Justice“

Proposal for a Council Decision establishing the programme “Criminal justice” for the period 2007-2013

Proposal for a decision of the European Parliament and the Council establishing the programme “Civil justice” for the period 2007-2013

Proposal for a Council Decision establishing the programme “Fundamental Rights and Citizenship” for the period 2007-2013

Proposal for a decision of the European Parliament and the Council establishing the programme “Fight against violence (Daphne) and drugs prevention and information” for the period 2007-2013

2. ABM / ABB FRAMEWORK

1804 – Citizenship and Fundamental Rights

1806 – Establishing a genuine European area in criminal in civil matters

1807 – Coordination in the field of drugs

3. BUDGET LINES

3.1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B.A lines)) including headings:

Financial Perspectives 2007-2013: Heading 3.

3.2. Duration of the action and of the financial impact:

2007-2013

3.3. Budgetary characteristics ( add rows if necessary ):

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

Criminal Justice | Non-comp | Diff | NO | NO | Yes | No 3 |

Civil Justice | Non-comp | Diff | NO | NO | Yes | No 3 |

Fundamental Rights and Citizenship | Non-comp | Diff | NO | No | Yes | No 3 |

Fight against violence (Daphne) and drugs prevention and information | Non-comp | Diff | NO | Yes* | Yes | No 3 |

*: the programme shall be open to the participation of the EFTA states, subject to the EEA Agreement, in accordance with its provisions.

4. SUMMARY OF RESOURCES

4.1. Financial Resources

4.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

…………………… | f |

TOTAL CA including co-financing | a+c+d+e+f |

4.1.2. Compatibility with Financial Programming

X Proposal is compatible with next financial programming 2007-2013

( Proposal will entail reprogramming of the relevant heading in the financial perspective.

( Proposal may require application of the provisions of the Interinstitutional Agreement[67] (i.e. flexibility instrument or revision of the financial perspective).

4.1.3. Financial impact on Revenue

( Proposal has no financial implications on revenue

X Proposal has financial impact – the effect on revenue is as follows:

Contribution from EFTA/EEE States: 2,19 % (2004 figures)

EUR million (to one decimal place)

Prior to action | Situation following action |

Total number of human resources | 37,5 | 40 | 44 | 47,5 | 51 | 54 | 54 |

5. CHARACTERISTICS AND OBJECTIVES

5.1. Need to be met in the short or long term

5.1.1. Civil Justice

The promotion and the protection of fundamental rights demand the establishment of a genuine European area of justice. In such an area competent judicial authorities co-operate effectively, and citizens have a better access to justice and are neither prevented nor discouraged from exercising their rights by incompatibilities and complexities of the legal systems, judicial decisions circulate freely among the Member States on the basis of the principle of mutual recognition of judicial decisions, and the good functioning of the judiciary is constantly improved.

The challenge for the Union will be to respond to citizens’ expectations for effective solutions to their practical problems. This will imply in particular:

- as the acquis grows, increased efforts of monitoring of its application by the Member States, including through modern means such as databases of case law;

- further legislative action to address the new issues mentioned above, and to improve the ease of access to and efficiency of justice;

- a need to address mutual recognition in a wider sense, including recognition of decisions and documents other than those issued by judicial authorities;

- strengthening of mechanisms for providing information to the public and promote training of and exchanges between practitioners on the implications of the instruments for cooperation in this area;

- further measures to promote understanding and use of common tools and procedures amongst practitioners.

5.1.2. Criminal Justice

The challenge for the Union will be to respond to citizens’ expectations for effective solutions to their practical problems. This will imply in particular:

- as the acquis grows, increased efforts of monitoring of its application by the Member States, including through modern means such as databases of case law;

- further legislative action to address the new issues mentioned above, and to improve the ease of access to and efficiency of justice;

- a need to address mutual recognition in a wider sense, including recognition of decisions and documents other than those issued by judicial authorities;

- strengthening of mechanisms for providing information to the public and promote training of and exchanges between practitioners on the implications of the instruments for cooperation in this area;

- legislative measures to put in place and develop common tools for cooperation. This implies inter alia on the one hand more efficient mechanisms of exchange of information between Member States on criminals, in particular on convicted persons by setting up a computerised mechanism to exchange information on criminal records, and on the other hand, to improve standards for certain procedures such as rules on evidence collection and rules on the protection of individuals involved in criminal proceedings, whether they are the accused, witnesses or victims;

- further measures to promote understanding and use of common tools and procedures amongst practitioners.

5.1.3 Fundamental Rights and Justice

The aim of this specific programme of the programme “Fundamental Rights and Justice” is to develop significantly the two existing preparatory actions (promotion of fundamental rights and the support to civil society) introducing new objectives such as the fight against racism, xenophobia and anti-semitism namely through the promotion of an inter-faith and a multicultural dialogue at EU level.

The support to civil society in the field of fundamental rights will be enlarged to cover all Member States while the present preparatory action only covers the ten new Member States.

A special focus will be put on the rights deriving from the citizenship of the Union, recognised as fundamental rights by the Charter, namely to encourage democratic participation.

A significant increase in the financial envelope is planned to reflect the increasing importance of these issues and to respond positively to civil society actors.

5.1.4 Fight against violence (Daphne) and drugs prevention and information

The main challenges facing the Union in relation to tackling drugs over the period of the next financial perspectives can be defined as follows:

- information and research, including the continuation of the work of the European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA);

- drug demand reduction since demand feeds the growth of the drugs phenomenon: education, prevention and harm-reduction programmes;

- drug supply reduction, to stop trafficking and drug-related criminality, in particular as concerns new synthetic drugs and their chemical precursors, as well as combating money-laundering;

- enhanced cooperation with third countries concerning drug abuse control and drug demand reduction.

- further legislative activity will be needed in line with new and developing forms of drugs, for example to bring new forms of drugs under established control mechanisms.

Fight against violence (Daphne programme)

The mid term and the final report on the Daphne programme (2000 – 2003) show that organisations have gained from their participation in European partnerships. Bringing associations to work together resulted in more effective programming and better use of resources.

The Daphne programme can thus be seen as successful in mobilising the civil society resulting in partnerships and alliances that are working together for more comprehensive European policies on violence.

The final report of the Daphne programme (2000 – 2003) revealed that there was some room to improvement such as the creation of a helpdesk and an increased focus on dissemination. The Daphne II programme was thus adapted to conform to the finding of that report.

As these changes to the structure of the programme are quite recent, no significant changes need to be introduced.

5.2. Value-added of Community involvement and coherence of the proposal with other financial instruments and possible synergy

The European Union added value will be achieved by:

- preparing the ground for the emergence of common strategies and legislation in this field;

- implementing EU policy objectives and their application in national policies;

- supporting the transposition of European Union legislation's and its application in a uniform way through Europe;

- promoting the co-operation and co-ordination mechanisms between Member States;

- cooperating with civil society organisations at European level.

Criteria for evaluation

A set of common evaluation criteria will be used through all specific programmes to evaluate the success of the interventions regarding the European Union added value in relation with the type of effect described above. Example of criteria could be:

- To support only activities needed at European Union level to sustain European Union objectives, European Union laws and European Union implementation mechanism;

- To support activities which will be complementary with those financed at national level;

- To reinforce national exchanges at European Union level, generating synergy effects and economies of scale;

- To involve actively Member States representatives and other relevant stakeholders in the implementation of the programme in order to maximise complementarities with existing activities.

Subsidiarity and proportionality

As far as subsidiarity is concerned the present programme focuses on areas where European added value can be demonstrated and therefore is designed to respect the principles of subsidiarity and proportionality set out in Article 5 of the EC Treaty and its accompanying Protocol.

As far as proportionality is concerned, the new programme proposal has been designed to incorporate the maximum feasible extent of simplification in terms not only of the form of the action but also in terms of the administrative and financial requirements that will apply to their implementation. The programme has been designed to strike to find the right balance between flexibility and ease of use on the one hand, and clarity of purpose and appropriate financial and procedural safeguards on the other.

Complementarity with other Community interventions

The present programme aims at contributing to the establishment of an area of freedom, security and justice. A complementarity with other programmes may thus be possible.

A non exhaustive list of areas of convergence can be mentioned:

- The draft of the present programme took into account the Programme on Active Citizenship and the Youth programme to ensure that no overlap situations existed. In any case, particular attention will be paid to the implementation of those programmes to avoid such situations and to coordinate the results.

- The draft of the present programme took into account the Programme for Employment and Social Security - PROGRESS to ensure that no overlap situations existed. Particular attention will be paid to the implementation of the programme to avoid such situations and to coordinate the results.

- The current proposal is complementary to some actions under the 7th framework programme. Synergies will be actively promoted whenever possible, namely as regards the application of research results.

- Special attention will be paid to the programmes implemented by in the field of Information Society, related with safe use of Internet and fighting its abuse, in particular as regards sensitive groups (e.g. children).

- The current proposal will also seek to complement the work of EU Agencies active in these policy fields (EUMC, EMCDDA, Eurojust), as well as with the action of other international organisations acting in the field of fundamental rights, drugs action, fight against violence and judicial cooperation.

Regular exchanges of information and active collaboration around projects under other Community programmes will take place, in order to improve and capitalise upon internal coherence, and between the Commission and other national and international authorities/organisations, to improve external coherence.

Complementarities with interventions on Freedom, Security and Justice

These interventions have a common goal of establishing an area of freedom, security and justice where basic human rights are respected. Each of the programmes is designed to address particular aspects which are a critical part of the creation of such an area in the EU, given the integration of national economies and the goal of ensuring free movement of people as well as goods, services and capital between countries. As such, they tackle issues affecting freedom, security and justice which arise from the creation of economic and monetary union and the abolition of internal borders and which can only be effectively addressed at EU level. These issues are to do with cooperation, harmonisation, coordination of activities, the exchange and sharing of critical information and best practices and techniques, and establishing solidarity mechanisms for sharing the costs involved in pursuing common and agreed objectives in an equitable way.

They are reflected in the objectives set out in The Hague Programme adopted by the European Council in November 2004, which include: guarantying fundamental human rights throughout the EU, establishing minimum procedural safeguards and common access to justice, extending the mutual recognition of judicial decisions, fighting organised cross-border crime and the threat of terrorism, ensuring protection in accordance with international treaties to those in need, and regulating migration flows and controlling the external borders of the EU. Each of the programmes is aimed at pursuing these objectives in a complementary way without duplicating activities.

The activities under the programme “Fundamental Rights and Justice”, therefore, are designed to further fundamental human rights and ensure a common level of access to justice across the EU, and are accordingly complementary to activities under the other two programmes which reinforce this objective. In particular, they are directly complementary to the measures, under the Solidarity programme to improve the integration of migrants into EU society as well as to establish uniform procedures for dealing with asylum-seekers and, under the Security programme, to enhance protection of witnesses and victims of crime as well as to combat the trafficking of people.

They are also complementary, if less directly, with activities under the Security programme to strengthen cooperation between police forces and law enforcement authorities as well as between bodies involved in combating the threat of terrorism. The freedom of EU citizens to enjoy their fundamental rights, therefore, is contingent on them feeling secure and being adequately protected against criminal activity or terrorist attack.

5.3. Objectives, expected results and related indicators of the proposal in the context of the ABM framework

General objectives | Specific objectives | Operational objectives |

To promote the development of a European society based on the European Union citizenship and respectful of the fundamental rights as enshrined in the Charter of Fundamental Rights. | To promote the Charter of Fundamental Rights and to inform citizens of their rights as Union citizens and to encourage them to participate actively in the democratic life of the Union. | To support awareness-raising actions. |

To monitor regularly the situation of fundamental rights in the European Union and its Member States using the Charter of Fundamental Rights as the guiding document and to obtain opinions on specific questions related to fundamental rights when necessary. | To prepare regular reports or opinions on the situation of fundamental rights in the EU. |

To explain the consequences of the insertion of the Charter of Fundamental Rights into the Constitution and of the European Union’s accession to the European Convention of Human Rights. | To support information campaigns in these fields. |

To fight against anti-semitism, racism and xenophobia and to strengthen civil society in the field of fundamental rights. | To support NGO and other bodies from civil society to enhance their capability to participate actively in the development of the European Union. To fight against anti-semitism, racism and xenophobia by promoting a better understanding and improved tolerance throughout the European Union. To promote peace and fundamental rights namely through an interfaith and multicultural dialogue at EU level. | To have open, transparent and regular dialogue with civil society. To support awareness-raising actions. To provide financial support for the activities of non-governmental organisations or other entities pursuing an aim of general European interest. To undertake studies and analyses in these fields. |

To promote judicial cooperation with the aim of contributing to the creation of a genuine European area of justice in civil and criminal matters. | To adapt the existing judicial system in Member States to the European Union being a territory without border controls, with a single currency, free circulation of persons, services, goods and capital, based on mutual recognition and mutual confidence. | To improve mutual knowledge of Member States’ legal and judicial systems in civil and criminal matters and to promote and strengthen networking, mutual cooperation, exchange and dissemination of information, experience and best practices. To ensure the sound implementation, the correct and concrete application and the evaluation of Community instruments in the areas of judicial cooperation in civil and commercial matters and in criminal matters. |

To improve the daily life of individuals and businesses by enabling them to assert their rights throughout the European Union, notably by fostering access to justice. | To improve information on the legal systems in the Member States and access to justice. |

To improve the contacts between legal, judicial and administrative authorities and the legal professions, and to foster the training of the members of the judiciary. | To promote the training in Union matters of the judiciary and judicial staff. To evaluate the general conditions necessary to develop mutual confidence, including the quality of justice. To support the operative work of the European judicial network in civil and commercial matters created by Council Decision of 28 May 2001 (2001/470/CE). To develop a European computerised system of exchange of information on criminal records and to support studies to develop other types of exchange of information. |

To contribute to the setting up of an area of freedom, security and justice by combating violence and by informing on and preventing drug use. | To protect citizens against violence and to attain a high level of health protection, well being and social cohesion. | To prevent and combat all forms of violence occurring in the public or the private domain, against children, young people and women To provide support for victims and groups at risk. To assist and encourage NGO and other organisations active in this field. To disseminate the results obtained under the two Daphne programmes including their adaptation, transfer and use by other beneficiaries or in other geographical areas. To identify and enhance actions contributing to positive treatment of people at risk of violence. |

To prevent and reduce drug use, dependence and drug related harms. | To involve civil society in the implementation and development of the European Union’s Drugs Strategy and Action plans. To monitor, implement and evaluate the implementation of specific actions under the Drugs Action Plans 2005 – 2008 and 2009 – 2012. |

To promote transnational and awareness-raising actions in the areas identified above. | To set up multidisciplinary networks; to ensure the expansion of the knowledge base, the exchange of information and the identification and dissemination of good practice, including through training, study visits and staff exchange. To develop and implement awareness-raising actions targeted at specific audiences to promote the adoption of zero tolerance towards violence and to encourage support for victims and the reporting of violence. To raise awareness of the health and social problems caused by drug abuse and to encourage an open dialogue with a view to promoting a better understanding of the drug phenomenon. |

5.4. Method of Implementation

Show below the method(s) chosen for the implementation of the action.

X Centralised Management

X Directly by the Commission

ٱ Indirectly by delegation to:

ٱ Executive Agencies

ٱ Bodies set up by the Communities as referred to in art. 185 of the Financial Regulation

ٱ National public-sector bodies/bodies with public-service mission

ٱ Shared or decentralised management

ٱ With Member states

ٱ With Third countries

ٱ Joint management with international organisations (please specify)

Relevant comments:

In order to achieve the full objectives of the programme under the provisions of the Current Treaty, it has been decided to split into 4 legal instruments relating to 4 different legal bases. As stated in Mr. Vitorino’s Communication to the Commission (SEC(2004) 1195, 28.9.2004) the actions proposed are provided through the current Treaties. The legal bases required to establish the programmes have been limited in number as far as the current Treaties allow, while within and across the new programmes common delivery, management and implementation mechanisms are set in place.

In order to achieve the general and specific and operational objectives, each programme within the programme “Fundamental Rights and Justice” envisages a range of actions, such as:

- Specific actions taken by the Commission, such as, studies and research, opinion polls and surveys, the formulation of indicators and common methodologies, collection, development and dissemination of data and statistics, seminars, conferences and experts meetings, organisation of public campaigns and events, development and maintenance of websites, preparation and dissemination of information materials, support to and animation of networks of national experts, analytical, monitoring and evaluation activities;

- Actions providing financial support for specific projects of Community interest under the conditions set out in the annual work programmes;

- Actions providing financial support for the activities of non-governmental organisations or other entities under the conditions set our in the annual work programmes;

- Operative grants to entities identified in a legal basis.

Methods of implementation:

The above mentioned type of actions may be financed either by

- A service contract following a call for tenders

- A subsidy following a call for proposals.

- Subsidies to a body pursuing an aim of general European interest, without a call for proposal.

The Commission will implement the above actions in accordance with the annual work programme to be adopted. The Commission will implement this programme and may have recourse to technical and/or administrative assistance to the mutual benefit of the Commission and of the beneficiaries, for example to finance outside expertise on a specific subject.

The Commission may decide to entrust part of the budget implementation to an executive agency, as referred to in Article 54, (2) (a) of the Financial Regulation. These agencies shall be designated by the Commission in conformity with the provisions of the Financial Regulation and more specifically with the principles of economy, effectiveness and efficiency. Before proceeding to implement the delegation, the Commission shall ensure, by mean of a prior assessment that the creation of agencies is in compliance with sound financial management.

6. MONITORING AND EVALUATION

6.1. Monitoring system

A comprehensive monitoring system will be set-up in order to regularly follow up the implementation of the activities carried out under each specific programme. This system should allow for the collection of information relating to the financial implementation and to the physical outputs of the programme, across the types of action and the target groups included in the programme. The information will be collected at project level - indeed, for any action financed by the programme, the beneficiary shall submit technical and financial reports on the progress of the work, as well as a final report after the completion of the action. The precise configuration of the monitoring system, as well as the type of indicators to be set-up will be the object of further study in the process leading to the implementation of the programme. Indeed, a study on delivery mechanisms and related cost-effectiveness aspects is foreseen to take place during 2005.

According to legal requirements and Commission’s evaluation policy, the programme will be evaluated at mid-term to assess its continuing relevance and draw useful lessons for the remainder of its implementation. A review of the programme may take place then, if considered necessary. A final evaluation will take place at the end of the programming period to assess the results of the programme and advise on its follow-up. These reports will be prepared under the responsibility of the Commission, and shall be submitted to the European Parliament and the Council.

6.2. Evaluation

6.2.1. Ex-ante evaluation

Cfr. Extended Impact Assessment on the programme “Fundamental Rights and Justice”.

6.2.2. Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation (lessons learned from similar experiences in the past)

Cfr. Extended Impact Assessment on the programme “Fundamental Rights and Justice”.

6.2.3. Terms and frequency of future evaluation

The timetable set in the proposal is as follows:

- no later than 31 March 2011, the Commission shall submit to the European Parliament and the Council an interim evaluation report on the results obtained and the qualitative and quantitative aspects of the implementation of this programme;

- no later than 30 August 2012, the Commission shall submit to the European Parliament and the Council a Communication on the continuation of this programme;

- no later than 31 December 2014, the Commission shall submit to the European Parliament and the Council an ex post evaluation report.

7. ANTI-FRAUD MEASURES

The Commission shall ensure that, when actions financed under the present programme are implemented, the financial interests of the Community are protected by the application of preventive measures against fraud, corruption and any other illegal activities, by effective checks and by the recovery of the amounts unduly paid and, if irregularities are detected, by effective, proportional and dissuasive penalties, in accordance with Council Regulations (EC, Euratom) No 2988/95 and (Euratom, EC) No 2185/96, and with Regulation (EC) No 1073/1999 of the European Parliament and of the Council.

For the Community actions financed under this programme, the notion of irregularity referred to in Article 1, paragraph 2 of Regulation (EC, Euratom) No 2988/95 shall mean any infringement of a provision of Community law or any breach of a contractual obligation resulting from an act or omission by an economic operator, which has, or would have, the effect of prejudicing the general budget of the Communities or budgets managed by them, by an unjustifiable item of expenditure.

Contracts and agreements shall provide in particular for supervision and financial control by the Commission (or any representative authorized by it) and audits by the Court of Auditors, if necessary on-the-spot.

8. DETAILS OF RESOURCES

8.1. Objectives of the proposal in terms of their financial cost (Prix 2004)

Commitment appropriations in EUR million (to 3 decimal places)

Other staff financed by art. XX 01 04/05 |

TOTAL | 37,5 | 40 | 44 | 47,5 | 51 | 54 | 54 |

8.2.2. Description of tasks deriving from the actio n

Task N° | Title | Description | Number |

MANAGEMENT |

1 | Management | 2 |

POLICY DEFINITION AND PROGRAMMING |

2 | Policy Making | Definition of strategy, legal base,… | 3 |

3 | Programme definition | Establishment of annual work programme (i.e. financing decision) and interservice consultation | 0,5 |

4 | Interface with relevant EC programmes & actions | interservice coordination in order to ensure complementarity-synergy with other policies | 1 |

5 | Interface with other Institutions and Member States | Interface Council, EP ensuring the appropriate reporting, information, questions, briefing requests | 0,5 |

6 | Information and Communication | 1. Information and publicity activities 2. EUROPA Web site | 0,5 |

7 | Committee interface - chair & secretariat | 1 |

8 | Budgeting | APS,PDB,AAR,BIP,RAL - Preparation - Follow-up - Reporting | 0,5 |

PROGRAMME : RECEPTION, SELECTION AND AWARD OF PROJECTS, FINANCIAL AND LEGAL COMMITMENTS |

9 | Preparation Calls for proposals | 1,5 |

10 | Reception and evaluation proposals/multi-annual and annual programmes | (also involves staff involved in 12,13,14 and 15) | 9 |

11 | Award decisions | 0,5 |

12 | Financial Commitment | Preparation, maintenance and closure of all financial commitments + sub consequent amendments | 1,5 |

13 | Legal Commitment | Preparation, Signature, Closure of all juridical commitments + sub consequent amendments | 4 |

PROGRAMME : MONITORING OF PROJECTS |

14 | Payments - Initiation | Preparation and Processing of all Prefinancing, Intermediate and Final Payments (including verification supporting docs) | 3 |

15 | Project Monitoring | Receipt and assessment of reports , requests for information, project visits | 4 |

PROCUREMENT, CONTROL AND AUDIT |

16 | Ex- ante verification of transactions, setting up of control standards | Setting up appropriate control standards | 2 |

17 | Financial Audit | Ex-post Audit of expenditure / implementation | 2 |

18 | Internal audit | Verification of compliance with ICS | 1 |

19 | Procurement procedures | Drafting, procedures and authorisation of procurement procedures for projects and technical assistance (evaluation, studies,…) , including JPC, Helpdesk procurement procedures | 2 |

20 | Reporting | Report of Authorising Officer, RAA, relations with Court of Auditors… | 1 |

SUPPORT SERVICES |

21 | Filing and Archiving | Database, digital and hardcopy filing | 1 |

22 | Programme Evaluation | Ex ante - Mid term - Final evaluation | 1,5 |

23 | IT Support | Specific development of IT Tools related to monitoring and implementation | 2 |

OVERHEAD |

24 | Administration (Overhead) | CIS, Translations, HRM, Logistics,… | 9 |

TOTAL | 54 |

8.2.3. Sources of human resources (statutory )

(When more than one source is stated, please indicate the number of posts originating from each of the sources)

( Posts currently allocated to the management of the programme to be replaced or extended

( Posts pre-allocated within the APS/PDB exercise for year n

( Posts to be requested in the next APS/PDB procedure

( Posts to be redeployed using existing resources within the managing service (internal redeployment)

( Posts required for year n although not foreseen in the APS/PDB exercise of the year in question

8.2.4. Other Administrative expenditure included in reference amount (XX 01 04/05 – Expenditure on administrative management)

EUR million (to 3 decimal places)

Missions | 20*1000 + 10*3000 | 50.000 |

Meetings & Conferences | 5*30000 | 150.000 |

Compulsory meetings | 2*15000 | 30.000 |

Non-compulsory meetings | 1*40000 | 40.000 |

Studies & consultations | 2*150000 | 300.000 |

Information systems | 1*100000 | 100.000 |

[1] COM(2004) 101.

[2] „Közös jövőnk építése: A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013” - COM(2004) 101., 2004.2.10.

[3] „A szabadság az egyesítő alapelv, az európai projekt lelke. De biztonság nélkül, az emberek által elismert jogrendszer és jogérvényesülés nélkül a szabadság gyakorlása és a demokratikus értékek tiszteletben tartása nem garantálható. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség tehát biztosítékot ad a demokrácia alapelveire és az emberi jogok tiszteletben tartására. Az európai polgárság lényeges elemeként a – most már az alapjogi chartában foglalt – alapelvek közös elismerése az összes Unióban élő polgár integrációjának kiindulópontja.”, „Projekt az Európai Unióért” - COM(2002) 247.

[4] Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I-9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Európai Unió csatlakozzon az ECHR-hez. A csatlakozás nem befolyásolja az Uniónak az Alkotmányban meghatározott hatásköreit.

[5] HL L 151., 1997.6.10., 1. o. A legutóbb a 1652/2003/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 245., 2003.9.29., 33. o.).

[6] COM(2004) 693., 2004.10.25.

[7] HL L 174., 2001.6.27., 25. o.

[8] HL L 63., 2002.3.6., 1. o. A 2003/659/JHA határozattal (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) módosított határozat.

[9] HL L 341., 1994.12.30., 7. o.

[10] HL L 36., 1993.2.12., 1. o. A legutóbb az 1651/2003/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 245., 2003.9.29., 30. o.).

[11] COM (2004) 101, 2004.2.10.

[12] COM (2004) 487, 2004.7.14.

[13] COM(2002) 169., 2002.3.27.

[14] COM(2004) 824., 2004.12.14.

[15] COM(2002) 599., 2002.11.4.

[16] COM(2004) 707., 2004.10.22.

[17] HL C […]., […], […]. o.

[18] HL C […]., […], […]. o.

[19] HL C […]., […], […]. o.

[20] HL C […]., […], […]. o.

[21] HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[22] HL C 59., 2001.2.23., 307. o.

[23] HL C 77 E., 2002.3.28., 126. o.

[24] HL L 34., 2000.2.9., 1. o.

[25] HL L 143., 2004.4.30., 1. o.

[26] COM(2004)707.

[27] HL L 165., 2003.7.3., 31. o.

[28] COM(2005) 45., 2005.2.14.

[29] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[30] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[31] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[32] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[33] COM(2004) 101, 2004.2.10.

[34] COM(2004) 487, 2004.7.14.

[35] HL C […]., […], […]. o.

[36] HL C […]., […], […]. o.

[37] HL C […]., […], […]. o.

[38] HL C […]., […], […]. o.

[39] HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[40] COM(2003) 609, 2003.10.15.

[41] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[42] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[43] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[44] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[45] COM(2004) 101, 2004.2.10.

[46] COM(2004) 487, 2004.7.14.

[47] HL C […]., […], […]. o.

[48] HL C […]., […], […]. o.

[49] HL L 203., 2002.8.1., 5. o.

[50] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[51] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[52] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[53] COM(2004) 101, 2004.2.10.

[54] COM(2004) 487, 2004.7.14.

[55] COM(2005) 34, 2005.2.9.

[56] HL C […]., […].,[…]. o.

[57] HL C […]., […].,[…]. o.

[58] HL C […]., […].,[…]. o.

[59] HL L 287., 1996.11.8., 3. o.

[60] HL L 196., 1998.7.14., 24. o.

[61] HL L 115., 2002.5.1., 1. o.

[62] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[63] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[64] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[65] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[66] HL L 174., 2001.6.27., 25. o.

[67] See points 19 and 24 of the Interinstitutional agreement.