52005PC0086

Brüsszel, 14.03.2005

COM(2005) 86 végleges

2005/0014 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről és az 1434/98/EK rendelet módosításáról

(ELőTERJESZTő: A BIZOTTSÁG)

INDOKOLÁS

A Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund közösségi vizeiben lévő halászati erőforrások védelmét szolgáló jelenleg érvényes technikai intézkedéseket a 88/98/EK tanácsi rendelet foglalja magában. A technikai intézkedések meghatározzák a hálók szembőségét és a halászfelszerelések egyéb szerkezeti jellemzőit, azokat az időszakokat és földrajzi területeket, amelyeken belül bizonyos halászati módok tilosak vagy korlátozás alá tartoznak, továbbá előírják az élő vízi erőforrások legkisebb megengedett kirakodási méretét.

A Közösség szerződő fél a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottságban (IBSFC), amely megállapítja a Balti-tenger halászati erőforrásainak megőrzését és gazdálkodását szolgáló szabályokat. Az IBSFC minden évben ajánlásokat fogalmaz meg a legnagyobb fogásmennyiségre, valamint olyan technikai intézkedésekre vonatkozóan, amelyek biztosítják a Balti-tenger halászati erőforrásainak megőrzését és felelősségteljes hasznosítását. A Közösség köteles végrehajtani az IBSFC által javasolt intézkedéseket, amennyiben azokkal szemben nem élt ellenvetéssel. A technikai intézkedések végrehajtására a 88/98/EK tanácsi rendelet keretében került sor. A legutóbbi időszak számos, technikai intézkedésre vonatkozó IBSFC-ajánlását azonban a 88/98/EK tanácsi rendelet módosítása helyett inkább az éves TAC és kvótaszabályozás keretében hajtották végre. Ezért indokoltnak tűnik az e területre vonatkozó technikai intézkedések valamennyi jelentős rendelkezését egyetlen olyan rendeletben összefoglalni, amely figyelembe veszi a szabályok utóbbi néhány évben bekövetkezett változásait.

Ezenkívül a 2003-as csatlakozási okmány előírja, hogy a 88/98/EK tanácsi rendelet módosításával még a csatlakozás időpontja előtt egy különleges, a halászati erőkifejtés korlátozását célzó rendszert kell létrehozni a Rigai-öbölben.

Az összes ilyen felülvizsgált technikai intézkedést egyetlen átfogó intézkedéscsomagban kell összefoglalni.

Ezenkívül a 88/98/EK tanácsi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok olyan hiányosságokra mutattak rá, amelyek problémát okoztak a rendelet alkalmazásában és végrehajtásában. A Bizottság ezért ebben a javaslatban számos olyan feltételt is előterjeszt, amelyek célja e hiányosságok megszüntetése, mégpedig úgy, hogy bizonyos eszközök használatával végzett halászat tekintetében meghatározzák a célfajokat és a szembőség különböző méreteire és a különböző földrajzi területekre alkalmazandó előírt fogásszázalékokat. A kiegészítő feltételek kidolgozása során a Bizottság törekedett arra, hogy azok lehetőleg összhangban legyenek a Balti-tengeren kívüli földrajzi területekre vonatkozó – a közösségi jogszabályokban meghatározott technikai intézkedéseke alkalmazandó – hasonló feltételekkel.

Továbbá a Közösség 2004. május 1-jei bővítését követően ésszerű számolni azzal, hogy az IBSFC fel fog oszlani, és helyébe kétoldalú együttműködés lép az Orosz Föderációval, amely most már az egyetlen nem közösségi part menti állam a balti-tengeri régióban. Ennek fényében a Balti-tengerre vonatkozó technikai intézkedéseinek kialakítása során a Közösségre a jövőben már nem lesznek kötelezőek az IBSFC határozatai. Figyelembe véve azt is, hogy számos jelenlegi rendelkezés szükségtelenül aprólékos és/vagy az erőforrások megőrzése szempontjából nem indokolt, a Bizottság e javaslatában a lehetőségekhez mérten megpróbálta egyszerűsíteni a szabályokat, anélkül, hogy feltétlenül ragaszkodott volna a meglévő IBSFC-szabályokhoz.

A 88/98/EK tanácsi rendelet összes többi lényeges feltétele érvényben marad.

Végül az 1434/98/EK tanácsi rendelet megállapítja a nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt, ipari célokra felhasznált hering kirakodására vonatkozó szabályokat. A jogszabályok egyszerűsítésére törekedve a Bizottság javasolja, hogy az 1434/98/EK tanácsi rendeletnek a Balti-tengerrel kapcsolatos rendelkezései helyébe e javaslatnak a szétválogatás nélküli kirakodásra vonatkozó általános rendelkezései lépjenek.

E javaslat elfogadásával a 88/98/EK tanácsi rendelet hatályát veszti, az 1434/98/EK tanácsi rendeletnek a Balti-tengerrel kapcsolatos rendelkezéseit pedig el kell hagyni.

2005/0014 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről és az 1434/98/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

mivel:

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet 2. és 4. cikke szerint[3] a Tanácsnak a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények figyelembevételével ki kell alakítania az élő vízi erőforrások oly módon való hasznosításának biztosításához szükséges közösségi intézkedéseket, ami fenntartható gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi feltételeket tesz lehetővé. E célból a Tanács technikai intézkedéseket fogadhat el a halászat által okozott állománypusztulás és a halászati tevékenységek környezeti hatásának korlátozására.

A Közösség csatlakozását az egyezményt aláíró államok képviselői konferenciájának jegyzőkönyvével módosított, a Balti-tenger és a Baeltek vizeiben élő erőforrások halászatáról és védelméről szóló egyezményhez (a továbbiakban: Gdanski Egyezmény) a 83/414/EGK[4] tanácsi határozattal jóváhagyták.

A Gdanski Egyezmény általi létrehozása óta a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság intézkedéscsomagot fogadott el a Balti-tenger halászati erőforrásainak védelme és az azzal való gazdálkodás érdekében. A szervezet tájékoztatta a szerződő feleket az említett technikai intézkedések módosítására vonatkozó ajánlásairól.

Indokolt, hogy a Közösség végrehajtsa ezeket az ajánlásokat. Mivel a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság helyébe valószínűleg az Orosz Föderációval folytatandó kétoldalú együttműködés lép, a közösségi szabályoknak nem kell szigorúan követniük ezeket az ajánlásokat, inkább a közösségi vizekre vonatkozó technikai intézkedések egy átfogó és következetes rendszerének létrehozására kell törekedniük, a meglévő szabályok alapján. Bizonyos esetekben, ha a meglévő szabályok szükségtelenül aprólékosak, és/vagy az erőforrások megőrzése szempontjából nem indokoltak, lehetséges az egyszerűsítés.

Az 1997. december 18-i 88/98/EK tanácsi rendelet[5] megállapította a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizeiben a halászati erőforrások védelmére szolgáló technikai intézkedéseket.

A 88/98/EK rendelet alkalmazása rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek problémát okoztak a rendelet alkalmazásában és végrehajtásában, és amelyeket mindenképpen helyesbíteni kell, mégpedig úgy, hogy bizonyos eszközök használatával végzett halászat tekintetében meghatározzák a célfajokat, valamint a szembőség különböző méreteire és a különböző földrajzi területekre alkalmazandó fogási százalékot.

Meg kell határozni a célfajok és egyéb fajok százalékának kiszámítási módját.

Az egy fajon belüli legkisebb méretnek összhangban kell lennie az adott faj halászatára alkalmazható halászfelszerelés szembőségének szelektivitásával.

A Rigai-öböl egyedülálló és rendkívül érzékeny tengeri ökológiai rendszer, ezért erőforrásainak fenntartható hasznosítása és az ott folytatott halászati tevékenységek hatásainak minimalizálása érdekében különleges intézkedések szükségesek. Ezért a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány[6] 21. cikke előírja, hogy a Tanácsnak a csatlakozás időpontja előtt módosítania kell a 88/98/EK rendeletet azzal a céllal, hogy a Rigai-öböllel kapcsolatban szükséges védelmi intézkedések elfogadásra kerüljenek.

A halászati tevékenységek ellenőrzése érdekében a Rigai-öbölbe való bejutást csak a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletben[7] említett különleges halászati engedély birtokában szabad engedélyezni.

A tudományos információk szerint a szelektálóablak nélküli vontatott halászfelszerelés a tőkehal tekintetében kevésbé szelektív, mint a „BACOMA” típusú szelektálóablakkal ellátott felszerelések. Ezért indokolt a közösségi vizeken és a közösségi hajókon megtiltani a „BACOMA” típusú szelektálóablak nélküli vontatott halászfelszerelés használatát , ha a célfaj a tőkehal.

Az 1998. június 29-i 1434/98/EK tanácsi rendelet[8] meghatározta a nem közvetlen emberi fogyasztásra, ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeit.

A 1434/98/EK rendelet bonyolult szabályozásának egyszerűsítése érdekében a rendeletnek a Balti-tengerrel kapcsolatos rendelkezései helyébe a szétválogatás nélküli kirakodásra vonatkozó általános rendelkezéseknek kell lépniük, és azokat be kell építeni ebbe a rendeletbe. Az 1434/98/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[9] összhangban kell elfogadni.

E rendelet mellékleteinek módosításait szintén az 1999/468/EK határozattal összhangban kell elfogadni.

A szabályokban végrehajtandó változtatások száma és hatóköre miatt a 88/98/EK rendelet hatályát veszti, és helyébe egy új szöveg lép,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikkTárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó és az I. mellékletben meghatározott földrajzi területeken elhelyezkedő tengeri vizek halászati erőforrásainak fogásával és kirakodásával kapcsolatos technikai védelmi intézkedéseket.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „ aktív halászfelszerelés”: olyan halászfelszerelés, amelynél a fogási művelethez a felszerelés aktív mozgása szükséges, ideértve különösen a vontatott halászfelszerelést és a kerítőhálókat;

b) „vonóháló”: olyan felszerelés, amelynek aktív vontatását a hajó főgépe látja el, (a vonóhálótest) kúp vagy piramis alakú, hátul egy zsákvég zárja le és amely a nyílásnál szárnyakkal bővíthető, illetve egy merev kerethez szerelhető. A vízszintes nyitást vagy egy feszítőlap teszi lehetővé, vagy pedig egy változtatható formájú és méretű merevítőköteg vagy -keret. Ezeket a hálókat vagy a tengerfenéken (fenék-vonóháló), vagy pedig a vízben (nyílt tengeri vonóháló) lehet vontatni;

c) „dán kerítőháló”: a hajóról két hosszú kötéllel (kerítőháló-kötél) működtetett vontatott kerítő halászfelszerelés, amelyet arra terveztek, hogy a kerítőháló nyílása felé tereljék a halakat. Az eszköz, amely tervezését és méretét tekintve hasonlít a fenék-vonóhálóhoz, két hosszú szárnyból, a hálótestből és egy zsákból (zsákvég) áll;

d) „kotróháló”: olyan háló vagy fém kosár, amely egy változtatható formájú és méretű keretre szerelnek, és alsó részére egy (néha fogazott) kotrókést rögzítenek;

e) „erszényes kerítőháló”: olyan kerítő halászfelszerelés, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy zárását;

f) „merevítőrudas zsákháló”: halászfelszerelés vonóhálóval, amelyet vízszintesen egy acélból vagy fából készült cső, a merevítőrúd nyit, és a fenéklánccal, lánchálóval vagy ijesztőlánccal ellátott háló aktív vontatását a fenéken a hajó motorja végzi;

g) „merevítőköteg”: a hálónak egy hengeres része, amely teljesen körülveszi a zsákvéget és a hosszabbítót. A zsákvég és a toldat anyagával megegyező vagy annál nehezebb anyagból készülhet;

h) „belső terelőháló”: egy aktív halászfelszerelés hálóján belül felerősített hálódarab, amelyet oly módon készítenek el, hogy a zsákmány eljuthasson a háló elejétől a végéig, de ne tudjon visszafordulni;

i) „ passzív halászfelszerelés”: olyan halászfelszerelés, amelynél a fogási művelethez nem szükséges a felszerelés aktív mozgása; magában foglalja a kopoltyúhálókat, állítóhálókat, a tükörhálókat, a rögzített állítóhálókat, az eresztőhálókat, a fenéken rögzített kopoltyúhálókat, horogsorokat, rögzített horogsorokat és lebegő horogsorokat. A hálók egy vagy több külön hálóból állhatnak, amelyeken felső, alsó és összekapcsoló kötél van, továbbá rögzített és navigációs felszerelésekkel lehet felszerelni őket;

j) „kopoltyúháló” és „állítóháló”: egyetlen hálódarabból álló háló, amelyet úszókkal és súlyokkal függőleges helyzetben tartanak a vízben. Ez úgy fogja ki az élő vízi erőforrásokat, hogy azok beleakadnak és belegabalyodnak a hálóba. A fenéksúlytól és az úszóképességtől függően e hálókkal a tengerfelszínig érő vízoszlopban (rögzített állóhálók és eresztőhálók), illetve a tengerfenék közelében (fenéken rögzített kopoltyúhálók) lehet halászni;

k) „tükörháló”: olyan rögzített halászfelszerelés, amely két vagy több párhuzamosan, egy kötélre felfüggesztett, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető hálóból áll;

(l) „ rögzített állítóháló”: a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető háló, amely egészen a tengerfelszínig érő vízoszlopban lebeg;

m) „eresztőháló”: olyan kopoltyúháló vagy állítóháló, amelyet úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen vagy valamennyivel a tengerfelszín alatt tartanak, és az áramlás szabadon sodorja, illetve – és ez a gyakoribb – az a hajó húzza őket, amelyhez rögzítették. Fel lehetnek szerelve horgonnyal vagy egyéb úsztatóeszközökkel, amelyek a háló stabilizálására és/vagy sodródásának csökkentésére szolgálnak;

n) „fenéken rögzített kopoltyúháló”: a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető kopoltyúháló, amely a tengerfenék közelében tartja a halászfelszerelést;

o) „horogsorok”: több összekapcsolt horogsor, amelyeket vagy a tengerfenéken rögzítenek, vagy pedig sodródnak, és mindegyiken több, csalival ellátott horog van;

p) „merítési idő”: a hálók első vízbe eresztésének időpontjától addig az időpontig eltelt idő, amikor a hálókat teljesen a halászhajó fedélzetére emelik;

q) „négyzetes szemű háló”: olyan háló, amelyben a szemek szárai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból az egyik merőlegesen, a másik pedig párhuzamosan helyezkedik el a háló hossztengelyéhez képest;

r) „zsákvég”: a vonóháló leghátsó része, amely vagy hengeres alakú, azaz teljes hosszában azonos a kerülete, vagy pedig elvékonyodik;

s) „biztosítózsák”: a hálónak egy hengeres része, amely teljesen körülveszi a vonóháló zsákvégét, és kihagyásokkal a zsákvéghez kapcsolható. Legalább ugyanazokkal a méretekkel (hossz és szélesség) kell rendelkeznie, mint a zsákvég azon részének, amelyhez rögzítik;

t) „ hátsó pánt”: a vonóháló szegélyének hálószemétől legfeljebb 2 méternyire a zsákvéghez rögzített leghátsó körpánt, a hosszirányban megfeszített hálószemek mentén mérve;

u) „emelőpánt”: a zsákvég vagy adott esetben a biztosítózsák kerületét övező kötéldarab, amelyet horgokkal vagy gyűrűkkel rögzítenek;

v) „zsákvégbója”: úsztatható egység, amely a háló megemelésére és/vagy helyzetének jelölésére szolgál;

w) „úszószál ”: az a kötél, amely összekapcsolja a zsákvégbóját a halászfelszerelés azon részével, amelyet támogat vagy megjelöl.

II. FEJEZETHÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI

I. SZAKASZAKTÍV HALÁSZFELSZERELÉS

3. CIKK CÉLFAJOK ÉS LEGKISEBB SZEMBőSÉG

(1) Az I. mellékletben felsorolt valamennyi albontás tekintetében az egyes célfajokra megengedett szembőségtartományt a II. melléklet alapján kell meghatározni.

A II. melléklet meghatározza a célfajoknak a fedélzeten megtartott élő vízi erőforrásokhoz viszonyított minimális százalékos arányát minden egyes földrajzi albontásra és szembőségtartományra.

(2) A kotróhálók mentesülnek az (1) és (2) bekezdés rendelkezései alól. Azonban a halászutak során, amennyiben a kotróhálókat a fedélzeten szállítják, tilos bármilyen mennyiségben élő vízi erőforrást a fedélzeten megtartani vagy kirakodni, kivéve, ha az élősúly legalább 95%-át puhatestű állatok teszik ki.

4. cikkA célfajok százalékos arányának kiszámítása

(1) A II. mellékletben említett célfajok százalékos arányát úgy számítják ki, mint a II. mellékletben felsorolt összes faj élősúlyához viszonyított arányt, amelyeket:

a) szétválogatás után a fedélzeten megtartottak, vagy

b) kirakodtak.

(2) A célfajok és egyéb fajok százalékos arányát úgy kapják meg, hogy összesítik a célfajok és a II. mellékletben felsorolt egyéb fajok teljes fedélzeten megtartott mennyiségét.

(3) Amikor egy olyan halászhajó tekintetében számítják ki a célfajok százalékos arányát, amelyről II. mellékletben említett fajok egyedeit átrakodták, ezen átrakodott mennyiségeket a számításnál figyelembe kell venni.

(4) A célfajok százalékos arányát egy vagy több reprezentatív minta alapján is ki lehet számítani.

(5) A fogás szétválogatás nélküli kirakodásakor a tagállamok biztosítják, hogy a fajonként kirakodott mennyiségeket reprezentatív minták alapján felbecsülik.

5. cikkA halászfelszerelések szerkezete

(1) Nem használható olyan eszköz, amely eltakarja vagy bármilyen más módon kisebbíti a hálószemeket a halászháló valamelyik részén.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve megengedhető bármilyen aktív halászfelszereléshez bármilyen vitorlavászon, háló vagy más anyag rögzítése a zsákvég alsó felének külső részéhez, amelynek feladata a kopás megelőzése vagy lassítása. Az ilyen anyagot csak a zsákvég elején és oldalperemein szabad rögzíteni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a 90 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló halászfelszereléssel végzett halászat során megengedhető a zsákvég külső részéhez vagy a hosszabbítóelemhez egy merevítőköteg rögzítése. A merevítőköteg szembőségének legalább kétszer akkorának kell lennie, mint zsákvégé, és semmiképpen sem lehet kisebb 80 mm-nél.

A merevítőköteg a következő pontokon rögzíthető:

a) a zsákvég elülső pereme;

b) a zsákvég hátsó pereme.

A merevítőköteg befűzhető

a) a zsákvéghez és a hosszabbítóelemhez egy hálószemsor körül;

b) hosszirányban egyetlen szemsor mentén.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve megengedhető olyan meg nem fordítható háló vagy belső terelőháló használata az aktív halászfelszereléseken, amelyek szembősége legalább egyenlő a zsákvég szembőségével. A belső terelőháló elülső rögzítési pontjának és a zsákvég hátsó vége közötti távolságnak a belső terelőháló hosszúsága legalább háromszorosának kell lennie.

6. cikkKülönleges tiltott szerkezetek

Tilos használni:

a) olyan zsákvéget, amelynél a zsákvég kerületén az azonos szembőségű hálószemek száma annak első végétől a hátsó végéig növekszik;

b) olyan hosszabbítóelemet, amelynél a szegélykötélen lévő hálószemek kivételével a hosszabbítóelem kerületén lévő hálószemek száma kevesebb, mint a zsákvég azon legelülső végének kerületén lévő hálószemek száma – kivéve szegélykötélen lévőket –, amelyhez a hosszabbítóelemet csatlakoztatták;

c) olyan 32 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű hálót, amelyen a hálószem nem négyszög alakú;

d) olyan egyedi négyszög alakú hálószemet tartalmazó hálóanyagot, amelynél valamelyik kötőfonal hossza több mint 10 százalékkal és legalább 2 mm-rel eltér e hálószem többi kötélfonalának hosszától;

e) olyan fenékhálót, amelyhez bármilyen módon egy zsákvéget rögzítettek, kivéve, ha azt belevarrták a háló zsákvég előtti részébe;

f) a zsákvég és a hosszabbítóelem bármilyen kombinációját, ha annak együttes hossza kifeszített állapotban meghaladja a 36 m-t olyan hálóknál, amelyek szembősége nagyobb mint 89 mm;

g) olyan zsákvéget, hosszabbítóelemet vagy négyzetes szemű hálómezőt, amelyek nem kizárólag csak egyfajta hálóanyagból készültek;

h) olyan zsákvéget vagy hosszabbítóelemet, amelyek több mint egy rétegnyi hálóanyagból készültek, és így a zsákvég és/vagy a hosszabbítóelem felső felének kifeszített hosszirányú mérete nem egyenlő az alsó réteg alsó felének kifeszített hosszirányú méretével.

7. cikkTiltott területek

Egész évben tilos bármilyen aktív halászfelszereléssel halászni a következő koordináták által határolt földrajzi területen:

északi szélesség 54˚ 23´, keleti hosszúság 14˚ 35´

északi szélesség 54˚ 21´, keleti hosszúság 14˚ 40´

északi szélesség 54˚ 17´, keleti hosszúság 14˚ 33´

északi szélesség 54˚ 07´, keleti hosszúság 14˚ 25´

északi szélesség 54˚ 10´, keleti hosszúság 14˚ 21´

északi szélesség 54˚ 14´, keleti hosszúság 14˚ 25´

északi szélesség 54˚ 17´, keleti hosszúság 14˚ 17´

északi szélesség 54˚ 24´, keleti hosszúság 14˚ 11´

északi szélesség 54˚ 27´, keleti hosszúság 14˚ 25´

északi szélesség 54˚ 23´, keleti hosszúság 14˚ 35´

II. SZAKASZPASSZÍV HALÁSZFELSZERELÉSEK

8. CIKK CÉLFAJOK ÉS LEGKISEBB SZEMBőSÉG

(1) Az I. mellékletben felsorolt valamennyi albontás tekintetében az egyes célfajokra megengedett szembőségtartományt a III. melléklet alapján kell meghatározni.

A III. melléklet meghatározza a célfajoknak a fedélzeten megtartott élő vízi erőforrásokhoz viszonyított minimális százalékos arányát minden egyes földrajzi albontásra és szembőségtartományra.

(2) Egy albontáson belül tilos a III. mellékletben említetteknél kisebb szembőségű kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót használni vagy a fedélzeten megtartani.

Azonban a tükörhálók esetében a háló azon részén, ahol a legnagyobb hálószemek helyezkednek el, a szembőségnek meg kell felelnie a III. mellékletben meghatározott kategóriák egyikének. A háló azon részén, ahol a legkisebb hálószemek helyezkednek el, a szembőségnek kisebbnek kell lennie 16 mm-nél.

(3) Minden egyes halászút esetében tilos kirakodni az I. mellékletben felsorolt albontásokban fogott és a fedélzeten tartott halászzsákmányt, amely nem teljesíti a III. mellékletben meghatározott megfelelő feltételeket.

9. cikkA célfajok százalékos arányának kiszámítása

(1) A III. mellékletben említett célfajok százalékos arányát úgy számítják ki, mint a III. mellékletben felsorolt összes faj élősúlyához viszonyított arányt, amelyeket:

a) szétválogatás után a fedélzeten megtartottak vagy

b) kirakodtak.

(2) A célfajok és egyéb élő vízi erőforrások százalékos arányát úgy kapják meg, hogy összesítik a célfajok teljes mennyiségét és a III. mellékletben felsorolt egyéb fajok teljes fedélzeten megtartott mennyiségét.

(3) Amikor egy olyan halászhajó tekintetében számítják ki a célfajok százalékos arányát, amelyről átrakodták III. mellékletben említett fajok egyedeit, az említett átrakodott mennyiségeket a számításnál figyelembe kell venni.

(4) A célfajok százalékos arányát egy vagy több reprezentatív minta alapján is ki lehet számítani.

(5) A fogás szétválogatás nélküli kirakodásakor a tagállamok biztosítják, hogy a fajonként kirakodott mennyiségeket reprezentatív minták alapján felbecsülik.

10. cikkMéretek és merítési idő

(1) Amennyiben a halászatot rögzített állítóhálóval vagy eresztőhálóval végzik, egy adott időszakban tilos hajónként 600-nál több olyan hálót használni, amelyek hossza nem haladja meg a halászfelszerelés főzsinórjában mért 35 métert. A halászat céljára engedélyezett hálókon túl legfeljebb 100 tartalékháló tartható a fedélzeten.

(2) Amennyiben a halászatot fenéken rögzített kopoltyúhálókkal, állítóhálókkal vagy tükörhálókkal végzik, a legfeljebb 12 m teljes hosszúságú hajókon tilos több mint 12 km-nyi hálót, a 12 m-t meghaladó teljes hosszúságú hajókon pedig több mint 24 km-nyi hálót használni.

(3) A (3) bekezdésben említett hálók merítési ideje nem haladhatja meg a 48 órát.

11. cikkAzonosítójelek

A rögzített vagy leeresztett halászfelszereléseket tilos anélkül használni, hogy helyüket bójával vagy más azonosítójellel megjelölnék.

12. cikkAz eresztőhálókra vonatkozó korlátozások

(1) 2008. január 1-jétől tilos eresztőhálókat a fedélzeten tartani, és azokat halászatra használni.

(2) 2006-ban és 2007-ben a hajón akkor tarthatnak a fedélzeten eresztőhálókat, és azokat akkor használhatják halászatra, ha a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt engedélyezték.

(3) 2006-ban és 2007-ben azoknak a hajóknak a maximális száma, amelyeknek egy tagállam engedélyezheti az eresztőhálók fedélzeten tartását és halászati felhasználását, nem haladhatja meg a 2001 és 2003 közötti időszak során eresztőhálót használt halászhajóknak a 40, illetve 20%-át (2006-ban 40, 2007-ben 20).

(4) A tagállamok minden évben április 30-ig tájékoztatják a Bizottságot azoknak a hajóknak a jegyzékéről, amelyek számára engedélyezték az eresztőháló használatával végzett halászati tevékenységet.

13. cikkAz eresztőhálókra vonatkozó feltételek

(1) Eresztőháló használatakor radarreflektorral ellátott úszó bójákat kell rögzíteni a háló mindegyik végére, hogy annak helyzet bármikor meghatározható legyen. A bójákat eltávolíthatatlan jellel meg kell jelölni annak a hajónak a lajstrombetűjével (lajstrombetűivel) és lajstromszámával, amelyikhez tartoznak.

(2) A halászhajó kapitányának hajónaplót kell vezetnie, amelybe mindennap fel kell jegyeznie a következő információkat:

a) a fedélzeten lévő hálók teljes hosszát;

b) az egyes halászati műveletek során használt hálók teljes hosszát;

c) a cetfélék járulékos fogási mennyiségét;

d) e fogások időpontját és helyét.

(3) Az eresztőhálót használó hajóknak a fedélzeten kell tartaniuk a 12. cikk (2) bekezdésében említett engedélyt.

III. SZAKASZ A HÁLÓKRA ÉS AZOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

14. CIKK A SZEMBőSÉG ÉS A FONALVASTAGSÁG MEGHATÁROZÁSA

A halászhálók szembőségének és fonalvastagságának meghatározására szolgáló technikai szabályokat 129/2003/EK bizottsági rendeletben[10] meghatározott eljárással összhangban kell megállapítani.

15. cikkAz előírt fogási arányok elérése

(1) A II. és III. mellékletben meghatározott megengedett százalékarányt meghaladó mennyiségben kifogott élő vízi erőforrásokat tilos kirakodni, azokat az egyes kirakodások előtt vissza kell engedni a tengerbe.

(2) Az (1) bekezdés ellenére, amikor a halászút során egy halászhajó elhagyja az I. mellékletben felsorolt valamelyik albontás helyszínét, az ezen a földrajzi területen fogott és fedélzeten tartott célfajok II. és III. mellékletben meghatározott minimális százalékarányát két órán belül el kell érnie.

16. cikkA halászfelszerelések használatára vonatkozó feltételek

(1) Azt a halászfelszerelést, amelynek használata egy adott földrajzi területen vagy egy adott időszakban tilos, úgy kell elhelyezni a fedélzeten, hogy az a tiltott területen vagy a tiltott időszakban ne legyen használatra kész állapotban. A tartalék halászfelszereléseket elkülönítve kell elhelyezni olyan módon, hogy az ne legyen használatra kész állapotban.

(2) A halászfelszerelés akkor nincs használatra kész állapotban, ha:

a) aktív halászfelszerelés esetében:

i. a kötélvezetőket rögzítették a mellvéd vagy a hálókötő állványok belső vagy külső oldalán,

ii. a húzóköteleket vagy vontatóköteleket leoldozták a kötélvezetőkről vagy a súlyokról;

b) olyan passzív halászfelszerelések esetében, amelyeknél a meghatározott célfaj a lazac:

i. a hálók egy rögzített fedél alatt vannak elhelyezve,

ii. a horogsorokat és horgokat lezárt dobozokban őrzik;

c) az erszényes kerítőháló esetében a huzalokat és fenékhuzalokat leoldozták a kerítőhálóról.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha olyan halászfelszerelést használnak, amelynél a II. és a III. melléklettel összhangban a tőkehalat (Gadus morhua) határozták meg célfajként, semmilyen más halászfelszerelés sem tartható a fedélzeten.

III. FEJEZETA HALAK LEGKISEBB KIRAKODÁSI MÉRETE

17. cikkA halak mérése

(1) Egy hal akkor tekintendő méreten alulinak, ha kisebb, mint az adott fajok és az adott földrajzi terület tekintetében a IV. mellékletben meghatározott legkisebb méret.

(2) A hal méretét a fej csúcsától (zárt szájjal) a farokúszó legvégéig kell mérni.

18. cikkMéreten aluli halak fedélzeten tartása

(1) A méreten aluli halakat tilos a fedélzeten megtartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, árusítani, kitenni vagy értékesítésre kínálni, azokat haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(2) A II. mellékletben a „kisebb mint 16 milliméter” és „16–31 milliméter” szembőség-kategóriára célfajként meghatározott halaktól eltérő más halfajokra, amelyeket 32 milliméternél kisebb szembőségű aktív halászfelszereléssel fogtak ki, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben ezeket a halakat nem válogatják szét, és nem értékesítik, nem teszik ki, illetve nem kínálják fel értékesítési célból emberi fogyasztásra.

IV. FEJEZETEGYES TERÜLETEKRE VAGY ÉLŐ VÍZI ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

19. cikkA Bornholm-árok lezárása

Május 15-től augusztus 31-ig tilos a halászat a Bornholm-árokban, a következő koordinátákkal határolt tengeri területen:

– északi szélesség 55° 30', keleti hosszúság 15° 30'.

– északi szélesség 55° 30', keleti hosszúság 16° 30'.

– északi szélesség 55° 00', keleti hosszúság 16° 30'.

– északi szélesség 55° 00', keleti hosszúság 16° 00'.

– északi szélesség 55° 15', keleti hosszúság 16° 00'.

– északi szélesség 55° 15', keleti hosszúság 15° 30'.

– északi szélesség 55° 30', keleti hosszúság 15° 30'.

20. cikkA tőkehal halászatára vonatkozó korlátozások

Június 15-től augusztus 15-ig tilos tőkehalat megtartani a fedélzeten.

21. cikkA lepényhal halászatára vonatkozó korlátozások

(1) Tilos a fedélzeten megtartani a következő fajokat, amelyeket az alábbiakban említett földrajzi területeken és időszakokban fogtak ki:

Fajok | Földrajzi terület | Időszak |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | 22–32. albontás | február 1-jétől május 15-ig |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | 22–32. albontás | február 1-jétől május 15-ig |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 22–32. albontás | június 1-jétől július 31-ig |

Sima rombuszhal (Scophtalmus rhombus) | 22–32. albontás | június 1-jétől július 31-ig |

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha olyan halászfelszerelést használnak, amelyre a II. és a III. melléklettel összhangban a tőkehalat határozták meg célfajként, az érdes lepényhal, a sima lepényhal, a nagy rombuszhal és a sima rombuszhal járulékos fogásait meg lehet tartani a fedélzeten, ha az nem haladja meg az abban a bekezdésben említett tilalmi időszak alatt a fedélzeten tartott teljes tőkehalfogás élősúlyának 10%-át.

22. cikkA lazac és tengeri pisztráng halászatára vonatkozó korlátozások

(1) Tilos lazacot (Salmo salar) és tengeri pisztrángot (Salmo trutta) a fedélzeten megtartani:

a) június 1-jétől szeptember 15-ig a 22–31. albontás vizein,

b) június 15-től szeptember 30-ig a32. albontás vizein.

(2) A tiltott területnek a tilalmi időszakban meg kell haladnia az alapvonalaktól mért négy tengeri mérföldet.

23. cikkAz angolna halászatára vonatkozó korlátozások

Egész évben tilos a fedélzeten megtartani aktív halászfelszereléssel fogott angolnát.

V. FEJEZETA RIGAI-ÖBÖLRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK

24. cikkA vizek behatárolása

E rendelet alkalmazásában a Rigai-öblöt:

a) nyugaton az északi szélesség 57° 34,1234' és a keleti hosszúság 21° 42,9574' pontjától az északi szélesség 57° 57,4760' és a keleti hosszúság 21° 58,2789' pontjáig; onnan déli irányban a Sõrve-félsziget legdélebbi pontjáig, majd onnan északkeleti irányban a Saaremaa-sziget keleti partja mentén húzott vonal határolja; és

b) északon az északi szélesség 58° 30,0' és a keleti hosszúság 23° 13.2'- pontjától az északi szélesség 58° 30.0' és a keleti hosszúság 23° 41.1' pontjáig húzott vonal határolja.

25. cikk Különleges halászati engedély

(1) A Rigai-öbölben folytatandó halászati tevékenységhez a hajóknak rendelkezniük kell az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban kiállított különleges halászati engedéllyel.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy azokról a hajókról, amelyek számára kiállították az (1) bekezdésben említett különleges halászati engedélyt, a hajók nevét és belső lajstromszámát tartalmazó jegyzéket készítenek, amelyet minden egyes tagállam továbbít a Bizottságnak.

(3) A jegyzékben szereplő hajóknak a következő feltételeket kell teljesíteniük:

a) a jegyzékben szereplő hajók összesített motorteljesítménye (kW) nem haladhatja meg az egyes tagállamok tekintetében 2000–2001-ben a Rigai-öbölben megfigyelt teljesítményt;

b) egy hajó motorteljesítménye semmikor nem haladhatja a 221 kilowattot (kW).

26. cikkA hajók vagy motorok cseréje

(1) A 25. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő egyes hajók kicserélhetőek egy másik hajóval vagy hajókkal, feltéve, hogy:

a) e csere eredményeképpen a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megadott összesített motorteljesítmény az érintett tagállamban nem növekszik, és

b) a kicserélt hajó motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kW-t.

(2) A 25. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő egyes hajók motorja kicserélhető, feltéve, hogy:

a) a motorcsere következtében a hajó motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kW-t, és

b) a cseremotor teljesítménye nem olyan nagy, hogy a csere eredményeképpen emelkedne a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megadott összesített motorteljesítmény az érintett tagállamban.

VI. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDEKEZÉSEK

27. cikkTiltott halászfelszerelések és halászati gyakorlat

(1) Tilos fenék-vonóhálóval élő vízi erőforrásokat kifogni.

(2) Tilos robbanóanyagokat, mérgező és bódító anyagokat, valamint elektromos áramot alkalmazó módszerekkel élő vízi erőforrásokat kifogni.

(3) Tilos a (2) bekezdésben említett módszerek valamelyikével vagy bármilyen lőszer használatával kifogott élő vízi erőforrásokat árusítani, eladásra kirakni vagy értékesítésre kínálni.

28. cikkTudományos kutatás

(1) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azokra a halászati műveletekre, amelyeket kizárólag tudományos vizsgálatok céljából végeznek, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) a halászati tevékenységeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt kell végezni,

b) a halászati műveletekről a Bizottságot és azt a tagállamot vagy azokat a tagállamokat, amelyek vizein a kutatást végzik, előre tájékoztatni kell,

c) a halászati tevékenységet végző hajó lobogója szerinti tagállam által kiállított engedélyt a hajó fedélzetén kell tartani.

(2) Az (1) bekezdés ellenére az (1) bekezdésben meghatározott célból kifogott élő vízi erőforrások árusítása és raktározása, továbbá eladásra kirakása vagy értékesítésre kínálása tilos, kivéve, ha:

a) megfelelnek a IV. mellékletben felsorolt legkisebb kirakodási méreteknek; vagy

b) közvetlenül emberi fogyasztáson kívüli célokra értékesítik.

29. cikkMesterséges állománypótlás és áttelepítés

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a halászati műveletekre, amelyeket kizárólag az élő vízi erőforrások mesterséges állománypótlása vagy áttelepítése céljából végeznek, és az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt hajtanak végre. Amennyiben a mesterséges állománypótlást vagy áttelepítést más tagállam vagy tagállamok vizein végzik el, erről előzetesen tájékoztatni kell a Bizottságot és az érintett tagállamokat.

30. cikk A tagállamok által elfogadott, kizárólag a lobogójuk alatt hajózó halászhajókra alkalmazandó intézkedések

(1) A készletek megőrzése és a velük való gazdálkodás érdekében a tagállamok a fogások csökkentésére irányuló technikai intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek:

a) kiegészítik a közösségi halászati rendeletekben rögzített intézkedéseket; vagy

b) túlmutatnak a közösségi halászati rendeletekben rögzített minimumkövetelményeken.

Ezek az intézkedések kizárólag az érintett tagállam halászaira alkalmazandók, és összeegyeztethetőknek kell lenniük a közösségi joggal.

(2) Az érintet tagállam haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot ezekről az intézkedésekről.

(3) A tagállamok a Bizottság kérésére rendelkezésére bocsátják az összes olyan információt, amely annak értékeléséhez szükséges, hogy az intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az intézkedések nem felelnek meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, határozatot fogad el, amelyben felszólítja a tagállamot az intézkedések visszavonására vagy módosítására.

VII. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikkVégrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

32. cikkA mellékletek módosításai

A mellékletek módosításait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikkAz 1434/98/EK rendelet módosítása

A 1434/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 1. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

2. a 2. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni;

3. a 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A heringfogások, amelyeket:

– az 1. és 2. területen 32 mm-es vagy ennél nagyobb legkisebb szembőségű vontatott hálókkal fogtak, vagy

– a 3. területen 40 mm-es vagy ennél nagyobb legkisebb szembőségű vontatott hálókkal fogtak, vagy

– az 1., 2. vagy 3. területen a vontatott hálók kivételével bármilyen halászfelszereléssel fogtak,

tilos a közvetlen emberi fogyasztáson kívül más célból kirakodni, kivéve, ha ezeket először közvetlen emberi fogyasztás céljára ajánlották fel értékesítésre, de nem sikerült rájuk vevőt találni.”;

4. a 3. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdését el kell hagyni.

34. cikkHatályon kívül helyezés

A 88/98/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és az V. melléklet megfelelési táblázatával összhangban kell értelmezni.

35. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZI TERÜLET 1. CIKKBEN EMLÍTETT ALBONTÁSAI

22. albontás

A Hasenore földnyelvtől (északi szélesség 56°09´, keleti hosszúság 10°44´) a Jütland keleti partján a Gniben Pontig (északi szélesség 56°01´, keleti hosszúság 11°18´) Zeeland nyugati partján; majd Zeeland nyugati partja és déli partja mentén a keleti hosszúság 12°00 pontjáig; onnan délre Falster szigetéig; majd Falster szigetének keleti partja mentén Gedser Odde-ig (északi szélesség 54°34´, keleti hosszúság 11°58´); majd keletre a keleti hosszúság 12°00´-ig; majd délre Németország partjáig; majd dél-nyugati irányban Németország partja mentén és a Jütland keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

23. albontás

Zeeland északi partján a Gilbjerg földnyelvtől (északi szélesség 56°08´, keleti hosszúság 12°18´) Svédország partján Kullenig (északi szélesség 56°18´, keleti hosszúság 12°28´); majd déli irányban Svédország partja mentén a Falsterbo világítótoronyig (északi szélesség 55°23´, keleti hosszúság 12°50´); majd a Sund déli bejáratán keresztül a Stevns világítótoronyig (északi szélesség 55°19´, keleti szélesség 12°28´) Zeeland partján; majd északi irányban Zeeland keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

24. albontás

A Stevns világítótoronytól (északi szélesség 55°19´, keleti hosszúság 12°28´) Zeeland keleti partján a Sund déli bejáratán át a Falsterbo világítótoronyig (északi szélesség 55°23´, keleti hosszúság 12°50´) Svédország partján; majd Svédország déli partja mentén a Sandhammaren világítótoronyig (északi szélesség 55°24´, keleti hosszúság 14°12´); onnan a Hammerodde világítótoronyig (északi szélesség 55°18´, keleti hosszúság 14°47´) Bornholm északi partján; majd Bornholm nyugati és déli partja mentén egy a keleti hosszúság 15°00´ pontjáig; onnan délre Lengyelország partjáig; majd nyugati irányban Lengyelország és Németország partja mentén a keleti hosszúság 12°00´ pontkáig; majd északra az északi szélesség 54°34´, és keleti hosszúság 12°00´ pontjáig; majd nyugatra Gedser Odde-ig (északi szélesség 54°34´, keleti hosszúság 11°58´-ig); onnan Falster szigetének keleti és északi partja mentén a keleti hosszúság 12°00´ pontjáig; onnan északra Zeeland déli partjáig; majd nyugati és északi irányban Zeeland nyugati partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

25. albontás

Svédország keleti partján az északi szélesség 56°30´ pontjától és keletre haladva Öland szigetének nyugati partjáig; majd Öland szigetétől délre haladva a keleti parton az északi szélesség 56°30´ pontjáig, keletre a keleti hosszúság 18°00´-ig; majd délre Lengyelország partjáig; majd nyugati irányban Lengyelország partján a keleti hosszúság 15°00´ pontjáig; majd északra Bornholm szigetéig; majd Bornholm déli és nyugati partjai mentén a Hammerodde világítótoronyig (északi szélesség 55°18´, keleti hosszúság 14°47´); majd a Sandhammaren világítótoronyig (északi szélesség 55°24´, keleti hosszúság 14°12´) Svédország déli partján; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig rajzolt vonal által határolt vizek.

26. albontás

Az északi szélesség 56°30´ és keleti hosszúság 18°00´ pontjától és attól keletre a korábbi Szovjetunió nyugati partja felé haladva; majd déli irányban a korábbi Szovjetunió és Lengyelország partjai mentén a lengyel parton a keleti hosszúság 18°00´ pontjáig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

27. albontás

Svédország keleti szárazföldjén az északi szélesség 59°41´ és keleti hosszúság 19°00´ pontjától és attól délre haladva Gotland szigetének északi partjáig; majd déli irányban Gotland nyugati partja mentén az északi szélesség 57°00´ pontjáig; majd nyugatra a keleti hosszúság 18°00´-ig; majd délre az északi szélesség 56°30´-ig; majd nyugatra Öland szigetének keleti partjáig; majd Öland szigetétől délre haladva annak nyugati partján az északi szélesség 56°30´ pontjáig; majd nyugatra Svédország partjáig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

28. albontás

Az északi szélesség 58°30´ és keleti hosszúság 19°00´ pontjától és attól keletre haladva a Saaremaa-sziget nyugati partjáig; majd Saaremaa szigetétől északra haladva az annak keleti partján az északi szélesség 58°30´ pontjáig; majd keletre a korábbi Szovjetunió partjáig; majd déli irányban a korábbi Szovjetunió nyugati partja mentén az északi szélesség 56°30´ pontjáig; majd nyugati irányban a keleti hosszúság 18°00´-ig; majd északra az északi szélesség 57°00´-ig; majd keletre Gotland sziget nyugati partjáig; majd északi irányban a Gotland északi partján a keleti hosszúság 19°00´ pontjáig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

29. albontás

Svédország keleti szárazföldi partján az északi szélesség 60°30´pontjától és attól keletre haladva Finnország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Finnország nyugati és déli partjai mentén a déli szárazföldi parton a keleti hosszúság 23°00´-nél lévő pontig; majd délre az északi szélesség 59°00´-ig; majd keletre a korábbi Szovjetunió szárazföldi partjáig; majd déli irányban a korábbi Szovjetunió nyugati partja mentén az északi szélesség 58°30´-nél lévő pontig; majd nyugatra a Saaremaa sziget keleti partjáig; majd Saaremaa szigettől északra haladva az annak nyugati partján az északi szélesség 58°30´-nél lévő pontig; majd nyugatra a keleti hosszúság 19°00´-ig; majd északra a Svédország keleti szárazföldi partján az északi szélesség 59°41´-nél lévő pontig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

30. albontás

Svédország keleti partjánál az északi szélesség 63°30´pontjától keletre Finnország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Finnország partja mentén az északi szélesség 60°30´-nél lévő pontig; majd Nyugatra Svédország szárazföldi partjáig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

31. albontás

Egy, a Svédország keleti partjánál az északi szélesség 63°30´pontjától a Bothnia-öböltől Északra haladva Finnország nyugati szárazföldi partján az északi szélesség 63°30´ pontig; majd Nyugatra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

32. albontás

Egy, a Finnország déli partjánál, a keleti hosszúság 23°00´pontjától a Finn-öböltől Keletre haladva a korábbi Szovjetunió nyugati partján az északi szélesség 59°00 pontjáig; majd nyugatra a keleti hosszúság 23°00´-ig; majd északra az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

II. MELLÉKLET

AKTÍV HALÁSZFELSZERELÉS: SZEMBőSÉGTARTOMÁNYOK, CÉLFAJOK ÉS AZ ALKALMAZANDÓ ELőÍRT FOGÁSI ARÁNYOK

Célfajok | Szembőségtartomány (milliméter) |

Tőkehal (Gadus morhua) | 22–32. albontás | 38 cm |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | 22–32. albontás | 21 cm |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | 22–32. albontás | 25 cm |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 22–32. albontás | 30 cm |

Sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus) | 22–32. albontás | 30 cm |

Angolna (Anguilla anguilla) | 22–32. albontás | 35 cm |

Lazac (Salmo salar) | 22–32. albontás | 60 cm |

V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

88/98/EK rendelet | E rendelet |

1. cikk 2. cikk 3. cikk (1) és (2) bekezdés 3- cikk (3) bekezdés .3. cikk (4) bekezdés 3. cikk (5) bekezdés 4. cikk 5. cikk (1) bekezdés 5. cikk (2) és (3) bekezdés 6. cikk 7. cikk 8. cikk (1) bekezdés 8. cikk (2) bekezdés 8. cikk (3) bekezdés 8. cikk (4) bekezdés 9. cikk (1) bekezdés 9. cikk (2) bekezdés 10. cikk (1) bekezdés 10. cikk (2) bekezdés 10. cikk (3) bekezdés 10. cikk (4) bekezdés 11. cikk 12. cikk 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk I. melléklet II. melléklet III. melléklet IV. melléklet V. melléklet VI. melléklet | 1. cikk 21. cikk 17. cikk 18. cikk (1) bekezdés – – – 3. cikk 8. cikk 14. cikk 5. cikk 16. cikk (1) bekezdés 16. cikk (2) bekezdés 7. cikk 16. cikk (3) bekezdés 22. cikk 10. cikk (1) bekezdés – 27. cikk (2) bekezdés 11. cikk – 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk 34. cikk 35. cikk I. melléklet – IV. melléklet II. és III. melléklet II. melléklet függeléke V. melléklet |

[1] HL C , , . o.

[2] HL C , , . o.

[3] HL L 358., 2002.12.31, 59. o.

[4] HL L 237., 1983.8.26., 4. o.

[5] HL L 9., 1998.1.15., 1. o. A legutóbb az 1998. július 13-i 1520/98/EK rendelettel (HL L 201., 1998.7.17., 1. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 236., 2003.9.23., 33. o.

[7] HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

[8] HL L 191., 1998.7.7., 10. o.

[9] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[10] HL L 22., 2003.1.25., 5. o.