52005DC0545

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 4.11.2005

COM(2005) 545 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

Második jelentés az euró-övezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről{SEC(2005)1397}

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 3

2. AZ EURO BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ JELENLEGI STRATÉGIÁK 3

3. A NEMZETI SZINTŰ ELŐKÉSZÜLETEK ÁLLAPOTA 4

3.1. Az átállási tervek elfogadása 4

3.2. Az átállási tervek tartalma 5

3.3. Az átállási forgatókönyvek 5

3.4. Párhuzamos használat 5

3.5. Fogyasztóvédelem 6

3.6. Az euro-bankjegyek és -érmék forgalomba hozatala 6

3.7. Tájékoztatás és kommunikáció 7

4. A KÖZÖSSÉGI SZINTŰ ELŐKÉSZÜLETEK 7

4.1. A közösségi jogi keretszabály előkészítése 7

4.2. Az euro-érmék közös és nemzeti oldalának rajzolata 8

4.3. Közösségi szintű tájékoztatási és kommunikációs politika 8

5. AZ ÚJONNAN CSATLAKOZOTT TAGÁLLAMOKBAN TAPASZTALHATÓ KÖZHANGULAT 9

5.1. Az állampolgárok azt szeretnék, hogy jobban tájékoztassák őket 9

5.2. Az euróval kapcsolatos általános állásfoglalás 10

5.3. A felmérés legfőbb tanulságai 10

6. KÖVETKEZTETÉS 11

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

Második jelentés az euró-övezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről

1. BEVEZETÉS

Ha valamely ország sikeresen kíván csatlakozni az euro-övezethez, először is az EK-Szerződésben lefektetett „maastrichti” konvergencia-kritériumoknak kell eleget tennie. A Bizottság és az EKB a konvergenciáról szóló rendszeres jelentéseiben méri fel, hogy a különböző országok milyen mértékben teljesítik az euro bevezetésre vonatkozó formális követelményeket[1].

Egy ország euro-övezethez való csatlakozásához a Szerződésben lefektetett követelmények mellett körültekintően megtervezett és széles körű gyakorlati előkészületek is szükségesek, amelybe beleértendő a magán- és a közszféra, sőt a szélesebb közvélemény is. A Bizottság a gyakorlati előkészületekről szóló első jelentésében (COM (2004)748, 2004. november 10.) vállalta, hogy az említett előkészületek állapotáról rendszeresen, de legalább évente egyszer vagy amikor az aktuális fejlemények ezt indokolják, jelentést készít.

A jelentés ismerteti a tagállamok által az euro bevezetésére célul kitűzött határidőket, a nemzeti és közösségi szintű gyakorlati előkészületek aktuális állapotát, valamint a legutóbb csatlakozott tagállamokban tapasztalható közhangulatot.

E jelentés nem kapcsolódik a konvergencia-jelentéshekhez, és nem valamely jogi vagy egyéb kötelezettség eredménye.

Az előkészületek bővebb technikai részleteiről a jelentéshez mellékelt, a Bizottság szolgálatai által készített munkadokumentum nyújt tájékoztatást.

2. AZ EURO BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ JELENLEGI STRATÉGIÁK

A huszonöt EU-tagállam közül jelenleg tizenkettő tartozik az euro-övezethez. Dánia és az Egyesül Királyság speciális „kívülmaradási” joggal rendelkezik. A többi tizenegy ország „eltéréssel rendelkező tagállam”[2], amelyek várhatóan az előírt feltételek teljesítésének időpontjában fogják bevezetni az eurót.

Észtország, Litvánia és Szlovénia 2007. január 1-jén, azaz az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén történt csatlakozásuktól számított három éven belül tervezi az euro bevezetését. Mindhárom ország 2004. június 28-án csatlakozott az ERM-II-höz. Ciprus, Lettország és Málta egy évvel később, 2008. január 1-én tervezi az euro-övezethez való csatlakozást. Az utóbbi államok 2005. május 2-án csatlakoztak az ERM-II-höz. Szlovákia 2009. január 1-jét tűzte ki célul az euro bevezetésére. Az említett országok mindegyikében elkezdődött már a gyakorlati előkészítés. Mindegyikük elfogadta a nemzeti átállási tervet, vagy azok készítése folyamatban van.

A Cseh Köztársaság és Magyarország 2010-re tervezi az euro-övezethez való csatlakozást. Lengyelország és Svédország jelenleg nem rendelkezik elfogadott határidővel.

Az első újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országok az EU-hoz történt 2004. május 1-jei csatlakozásuk után alig néhány évvel már arra készülnek, hogy csatlakozzanak a jelenleg az euro-övezethez tartozó tizenkét országhoz. Amennyiben a jelenlegi tervek válnak valóra, az euro-övezet 2007 és 2010 között négy egymást követő lépésben kilenc új országgal fog kibővülni. Népessége 309 millióról 345 millióra növekszik, aggregát GDP-je pedig körülbelül 3,7 %-kal bővül. Ha a jelenleg eltéréssel rendelkező összes tagállam az euro-övezet tagjává válna, annak népessége további 47 millió fővel növekedne, GDP-je pedig további 6,2 %-kal.

3. A NEMZETI SZINTŰ ELŐKÉSZÜLETEK ÁLLAPOTA

Ez a szakasz a meglévő nemzeti stratégiák és tervek legjellemzőbb vonásait mutatja be. Az ezekhez fűzött megjegyzések a múltbeli tapasztalatokból leszűrt legfőbb tanulságokon alapulnak (vö. a gyakorlati előkészületekről tavaly kiadott első jelentéssel).

A nemzeti előkészületek állapotát az 1. melléklet foglalja össze. Ez nagyrészt az érintett országok által közzétett információkon alapul. A 2. melléklet az átállás fő elemeivel összefüggésben összefoglaló áttekintést ad az előkészületek állapotáról.

3.1. Az átállási tervek elfogadása

A 2007 és 2009 között az euro bevezetésére készülő mind a hét tagállam létrehozta a nemzeti átállás előkészítésével és koordinálásával megbízott intézményt vagy átállási testületet. Négy ország (Észtország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia) nemzeti átállási tervet fogadott el. Az előkészületek állapota országonként meglehetősen eltérő. Általában elmondható, hogy fel kell gyorsítani az előkészületeket.

Szlovénia 2005 januárjában fogadta el az első nemzeti átállási tervet. A gyakorlati előkészületek általában jól haladnak, bizonyos intézkedések (pl. a frontloading és sub-frontloading eljárások) azonban további megerősítésre szorulnak. E terv megvalósítását továbbra is szigorúan ellenőrizni kell. Észtország és Litvánia 2005 augusztusában, illetve szeptemberében fogadta el nemzeti átállási terve első változatát. Mindkét országnak minden bizonnyal fel kell gyorsítania a folyamatban lévő előkészületeket, és az átállásban leginkább érintett gazdasági ágazatokat és szereplőket szorosan össze kell hangolniuk.

Ciprus, Lettország és Málta helyzete is némi aggodalomra ad okot, mivel az előkészületek itt még igencsak kezdeti állapotban vannak, így szükség van a felgyorsításukra. Mindhárom országban a lehető leghamarabb el kell fogadni a rendesen az év vége előttre tervezett átállási tervek első változatát, hogy részletesen és időben iránymutatást lehessen adni az állami és a magánszolgáltatók részére.

Szlovákia helyzete kielégítő, mivel még idejében egy átfogó nemzeti tervet fogadott el, amely az ország gyakorlati előkészületeiben érintett minden gazdasági ágazat és szereplő részére világos iránymutatást adott, ezáltal bátorította és elősegítette mind a köz-, mind a magánszektor átállását. Ezt a tervet rendszeresen frissíteni fogják.

A Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban a gyakorlati előkészületek nagyon kezdeti állapotban vannak.

Svédországban gyakorlatilag leálltak az előkészületek a 2003. szeptember 14-i népszavazás negatív kimenetelét követően.

3.2. Az átállási tervek tartalma

A legtöbb átállási terv a készpénzcserére koncentrál. A többi lényeges szempont (a közigazgatás átállása, a nemzeti törvényhozás stb.) általában sokkal kevesebb figyelmet kap.

Egy ország euróra való átállásának leglátványosabb része a készpénzcsere. Ez érinti az összes vállalkozást, a közigazgatást és a közvéleményt, ezért megalapozott a vele kapcsolatos körültekintő tervezés és előkészítés. Az áttérés legköltségesebb és legidőigényesebb része azonban a köz- illetve a magánszférán belüli adminisztrációs, pénzügyi, költségvetési és számviteli rendszerek átállítása.

A nemzeti átállási terveknek azonosítaniuk kell azokat a legkritikusabb és legbonyolultabb rendszereket, amelyek átállítása esetében hosszabb határidőket vagy több erőforrást kell alkalmazni. Az igényelt emberi erőforrások felmérése (pl. létszám/év) mellett értékelni kell a szükséges költségvetési forrásokat is. Ezenkívül költségvetési előirányzatokat kell elkülöníteni a közszféra különböző átállási költségeinek fedezésére (számítástechnikai rendszerek átállítása, információs kampányok, stb.).

3.3. Az átállási forgatókönyvek

A „big bang” (robbanásszerű) megközelítés a legtámogatottabb forgatókönyv, rövid ideig tartó párhuzamos használat mellett.

A „big bang” forgatókönyv azt jelenti, hogy az euro-bankjegyek és -érmék az ország euro-övezetbe történő belépésének napján törvényes fizetőeszköznek számítanak. A legtöbb ország emellett a két fizetőeszköz rövid ideig (általában két hétig) tartó párhuzamos használat támogatja. Ez megegyezik az első hullámos országok tapasztalatával is, amelyekben a nemzeti bankjegyeket és érméket – különösen a jól felkészült országokban – gyorsan bevonták.

A párhuzamos használat idejét követően az állampolgárok és a vállalkozások a bankokban egy ideig még díjmentesen átválthatnák régi nemzeti valutájukat euróra. A központi bank a legtöbb országban díjmentesen és határidő nélkül átváltja a nemzeti valutát euróra.

3.4. Párhuzamos használat

Több terv is előirányozza a kellő idejű frontloading[3] (előreütemezés) és subfrontloading eljárást, miközben a régi fizetőeszközök bevonását nem kezelik megfelelően.

Észtország és Szlovákia már elfogadta azokat a speciális intézkedéseket, amelyek – általában az euróra való átállás előtt több hónappal – biztosítják a bankok, valamint a kiskereskedők és egyéb vállalkozások készpénzzel való előütemezett ellátását (frontloading, illetve sub-frontloading). Litvániának és Szlovéniának nagy ívű célokat kell kitűznie a frontloading és sub-frontloading eljárásokkal kapcsolatban, különben nem lesz tartható a rövid ideig tartó párhuzamos használat. A halasztott terhelésre vonatkozó szabályokkal kell biztosítani azt, hogy a bankok és a vállalatok lehetőleg kellő időben megrendeljék az euro-készpént.

Az üzletek az euro bevezetésének napjától általában már csak euróban adhatnak vissza, ezen elv alkalmazási módja azonban gyakran még nem világos. A tervek között általában szerepel a bankjegykiadó automaták gyors és teljes körű euróra való átállítása.

Az észt tervben említett érmebegyűjési kampánytól eltekintve kevés figyelmet szentelnek a nemzeti készpénzes fizetőeszközök begyűjtésének. Az első hullám országaiban ugyanakkor komoly logisztikai problémákat okozott a visszavonásból beáramló nagy mennyiségű nemzeti bankjegy és pénzérme, ami jelentős késésekhez vezetett a nemzeti bankjegyek és érmék szállításában és számlálásában, illetve a számlajóváírásokban. A jövőbeli belépőknek alaposan fel kell készülniük e probléma kezelésére.

3.5. Fogyasztóvédelem

Az Eurobarometer legutóbbi felmérései szerint az újonnan csatlakozott tagállamokban a polgárok 75%-a aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az áttéréskor károsan fogja érinteni az árszámítás. Az eddig elfogadott négy átállási tervben (Észtország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia) helyesen kellő hangsúlyt fektetnek a fogyasztóvédelemi megfontolásokra, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az első hullámos tapasztalatok szerint az euro-készpénzre való átállásnak általánosságban csak minimális hatása volt az árakra (becslések szerint 0,1–0,3 %), az is inkább csak a polgárok téves áremelkedési tapasztalatában jelentkezett[4].

Mind a négy említett terv előírja az árak kötelező kettős feltüntetését meghatározott időszakra, nem csak az üzletekben, hanem gyakran a kapcsolódó dokumentumokon (banki számlakivonatok, termékkatalógusok stb.) is. E kötelezettség teljes időtartama országonként jelentős eltéréseket mutat: Litvániában 4 hónap, Észtországban 12 hónap, Szlovéniában pedig 16 hónap. Szlovákiában ez a kötelezettség az árfolyamrögzítést követően egy hónappal kezdődik, és az euro bevezetése után egy évvel jár le, majd ezt követi egy 6 hónapos időszak, amikor a kettős árfeltüntetés önkéntes. A közszférától mind a négy országban azt várják, hogy a tisztességes árszámításnál példamutató magatartást tanúsítson, és az összegek kerekítését a polgárok javára hajtsa végre.

Az észt és a szlovák terv is előirányozza az árak alakulásának közintézmények általi ellenőrzését (amelyben esetleg bizonyos fogyasztói szervezetek is részt vehetnek). Az eredményeket rendszeresen közölni fogják a közvéleménnyel. A fogyasztóknak lehetőségük lesz az esetleges visszaélések bejelentésére.

Sokkal kevesebb figyelmet kapnak az indokolatlan áremelések, illetve az ilyen hatást keltő intézkedések elkerülésével kapcsolatos hasznos módszerek. A jelenlegi tervekben például nem szerepelnek a nemzeti szinten az egyes reprezentatív kiskereskedelmi szervezetekkel a méltányos árképzési gyakorlatok garantálására kötött esetleges egyezmények. Az adott helyzetet tekintve az egyes kiskereskedők szintjén csak Litvániában vannak tervbe véve hasonló kötelezettségvállalások (pl. méltányos árképzést jelző matricák).

3.6. Az euro-bankjegyek és -érmék forgalomba hozatala

Az euro-övezethez újonnan csatlakozó országok akkor kezdhetik meg az euro-bankjegyek és -érmék előállítását, amikor a Bizottság megszünteti az adott országra vonatkozó eltérést. Az EKB az euro-bankjegyekkel kapcsolatban úgy döntött, hogy ezek az országok a szükséges mennyiségű bankjegyet az euro-rendszertől is kölcsönözhetik, majd ezt a pooling terv értelmében az áttérést követően a saját ellátási tervük alapján előállított euro-bankjegyekkel visszafizethetik.

Több ország is rendelkezik saját pénzverdével (Cseh Köztársaság, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia), amelyek saját maguk fogják előállítani az adott ország euro-érme szükségletének egészét vagy egy részét. A többi ország külföldről fogja megrendelni a szükséges mennyiségű euro-érmét. Az előkészítő tevékenységek – többek között az ország nemzeti előlapjával készült próbaveretek – mindkét esetben még azelőtt befejeződhetnek, hogy döntés születne az adott ország euro-övezethez való csatlakozásáról. Három országban már befejeződött a nemzeti előlapok kiválasztásának folyamata (Észtország, Litvánia és Szlovénia, lásd a 3. mellékletet), Lettországban most fejeződik be, Cipruson és Szlovákiában pedig elkezdődött.

3.7. Tájékoztatás és kommunikáció

A megfelelő tájékoztatás és kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakosság teljes bizalommal térhessen át az euróra. A korábbi kommunikációs kampányokban nyert tapasztalatok iránymutatással szolgálnak a legutóbb csatlakozott országokban folytatandó kommunikációs tevékenységhez.

A nemzeti kampányoknak jóval az euro bevezetése előtt kell elkezdődniük, és a párhuzamos használat befejeződése után még bizonyos ideig tartaniuk kell. Ennek megfelelően az eurót 2007-2008-ban bevezetni szándékozó országoknak kevés idejük marad a teljes körű kommunikációs kampány előkészítésére és lebonyolítására.

A várhatóan 2007. január 1-jétől az euro-övezet tagjává váló országok (Észtország, Litvánia és Szlovénia) 2005 közepén készítették el kommunikációs stratégiájukat. A megvalósításhoz rendelkezésre álló rövid idő ellenére ezek a tervek igen ambiciózusak. A kampányok a tervek szerint 2005 utolsó negyedévében indulnak és 2007 júniusáig tartanak. A kampány legintenzívebb része 2006 szeptemberében indul és a kettős használat idejének végéig tart, jellegét tekintve multimédiás és multidiszciplináris lesz. Az euro bevezetési napjának közeledtével a tévé és a rádió lesznek a közvélemény felé irányuló fő kommunikációs eszközök.

Ciprus és Málta még mindig az elkészítő szakasznál tart, míg Lettország a lehető leghamarabb elkezdi az előkészületeket. Szlovákia már elkészítette a kommunikációs stratégia első tervezetét. A Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország akkor kezdi el a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek tervezését, amikor megkezdődtek a gyakorlati előkészületek.

4. A KÖZÖSSÉGI SZINTŰ ELŐKÉSZÜLETEK

A folyamatban lévő közösségi szintű előkészületek túlnyomórészt három speciális területet fednek le: a törvényhozást, az euro-érmék rajzolatának tervezését, valamint a tájékoztatási és kommunikációs politikát.

4.1. A közösségi jogi keretszabály előkészítése

Az euro-övezetet 1999. január 1-én létrehozó tizenegy tagállamban a 974/98/EK tanácsi rendelet szabályozza az euro bevezetését és használatát. Ezt Görögország euro-övezethez való 2001-es csatlakozásának lehetővé tétele érdekében 2000 júniusában módosították. A Bizottság 2005. augusztus 2-án elfogadta az említett rendeletre vonatkozó módosító javaslatot (COM (2005)357), hogy előkészítse és módosítsa a jogi keretet a jövőben az eurót bevezetni szándékozó összes ország számára. A Bizottság javaslata a technikai módosítások elfogadása mellett alternatívákat is felvázol, amennyiben az első tizenkét euro-övezeti tagállamnál alkalmazotthoz képest egyéb áttérési forgatókönyveket is lehetővé tesz.

A Bizottság javaslata szerint három áttérési forgatókönyv közül lehet majd választani, amelyek közül az érintett tagállamok maguk választanák ki a saját helyzetükhöz legjobban illeszkedőt:

(i) „madridi stílusú” forgatókönyv, amely ahhoz hasonló átmeneti időszakot tartalmaz, mint amelyet az első hullámos országok esetében alkalmaztak. E forgatókönyv szerint az euro nemzeti fizetőeszközként való elfogadása, illetve az euro-bankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközzé válása közé átmeneti időszakot iktatnak be. Az időszak hosszáról az érintett tagállamok maguk határoznak;

(ii) a „big bang” forgatókönyv azt jelenti, hogy az euro hivatalos pénznemmé válása egybeesik az euro-bankjegyek és -érmék forgalomba hozatalával (azaz nincs átmeneti időszak);

(iii) „big bang” forgatókönyv „lecsengési” periódussal, amelynél az illető ország új jogi aktusaiban a „big bang” után még legfeljebb egy évig[5] engedélyezett lenne a nemzeti fizetőeszközök nevének használata.

A javaslat előirányozza továbbá, hogy a bankok a kettős használat ideje alatt – bizonyos összeghatárig – díjmentesen kötelesek lesznek átváltani a nemzeti pénznemben denominált bankjegyeket és érméket euro-bankjegyekre és -érmékre. Ez a gyakorlat, amelyet a Bizottság már korábban is javasolt és amelyet széles körben alkalmaztak, ezentúl általános kötelezettséggé válik[6].

4.2. Az euro-érmék közös és nemzeti oldalának rajzolata

A bikolor (egy- és kéteurós) és az „északi arany” (10-, 20- és 50 centes) érmék közös oldala jelenleg a 2004. május 1-jei bővítés előtti Európai Uniót jeleníti meg, és a 25 EU-tagállam közül csak 15-öt ábrázol. A Bizottság javaslatát követően az Ecofin Tanács 2005. június 7-én úgy határozott, hogy a közös oldal módosított rajzolatának Európa földrajzi megjelenését kell ábrázolnia (lásd a 4. mellékletet). A technikai és a tervezési munkálatokat időben be kell fejezni, hogy az euro-övezethez újonnan csatlakozók már 2007-től az új közös oldallal verhessék és hozhassák forgalomba euro-érméiket.

A nemzeti előlap rajzolatát az egyes országuk maguk választják meg. Az Ecofin Tanács azonban az euroérme-rendszer megerősítése érdekében 2005. június 7-én bizonyos közös irányelvek alkalmazását határozta el. A nemzeti előlapok növekvő számára való tekintettel az a döntés született, hogy a nemzeti előlapokon a jövőben világosan fel kell tüntetni a kibocsátó országot (vagy annak rövidítését), hogy az érdekelt érmehasználók könnyen azonosíthassák az adott érme eredetét. Azt is elhatározták, hogy az érme értékmegjelölése és a pénznem elnevezése (euro) ne jelenjen meg a nemzeti előlapon – kivéve eltérő ábécé használata esetén–, hiszen mindkét elem szerepel már a közös oldalon. A nemzeti előlap meglévő rajzolati elemei (a rajzolatot körülvevő tizenkét csillag és az évszám megjelölése) továbbra is használatban maradnak. A tagállamok megállapodtak, hogy az új éremtervek elfogadása előtt előzetesen értesítik egymást.

4.3. Közösségi szintű tájékoztatási és kommunikációs politika

Az euróval és a Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs stratégia megvalósításáról szóló bizottsági közlemény (COM (2004)552) tartalmazza a közösségi szintű kommunikációs tevékenységek keretét. A stratégia vezérelvei a decentralizáció, a szubszidiaritás, a koordináció és a partnerség. A stratégia tartalma:

- partnerségi kapcsolatok a Bizottság és a tagállamok között;

- ikerintézményi programok;

- hálózatépítés, információs közvetítők és egyéb természetes partnerek;

- konferenciák és szemináriumok;

- közvéleménykutatások;

- külső tájékoztatási tevékenységek;

- publikációk és más tájékoztatási termékek;

A Bizottság várhatóan 2005 utolsó negyedévében fog partnerségi megállapodást kötni Észtországgal, Szlovéniával és Litvániával. Máltát, Lettországot és Ciprust várhatóan nem sokkal ezt követően fogják meghívni az Európai Bizottsággal kötendő partnerségi tárgyalásokra.

Jelenleg hét különböző ikerintézményi program van folyamatban az újonnan csatlakozott tagállamok, illetve a jelenlegi euro-övezeti tagállamok között, amelyek azoknak az országoknak a tapasztalataira építenek, ahol az eurót már bevezették.

Több kiadvány is megjelent az euróról és az EMU-ról, például a „Felkészülés az euróra” címet viselő, az újonnan csatlakozott tagállamok kis- és középvállalatainak szóló útmutató, amely hasznos gyakorlatokat és tanácsokat javasol az euróra való sikeres áttérés előkészítéséhez. Átfogó oktatásiszeminárium-sorozat indult az újságírók, különösen az újonnan csatlakozott tagállamok újságírói számára, olyan témákkal mint az EMU, az euro és annak bevezetése, valamint a Közösség gazdasági politikái általában. A Bizottság jelenleg az új tagállamokban konferencia-sorozatot készít elő. Mind az újonnan csatlakozott, mind pedig az euro-övezethez tartozó tagállamokban közvéleménykutatások folynak, amelyek fontos információkkal szolgálnak az euróval és az EMU-val kapcsolatos közhangulat alakulásáról. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Bizottság és a tagállamok tovább finomítsák stratégiáikat.

5. AZ ÚJONNAN CSATLAKOZOTT TAGÁLLAMOKBAN TAPASZTALHATÓ KÖZHANGULAT

Az euró bevezetésével kapcsolatos álláspontokról és ismeretekről szóló második Eurobarométer-közvéleménykutatást az újonnan csatlakozott tagállamokban 2005 szeptemberében, az első ilyen felmérés után egy évvel végezte az EOS Gallup, 10 000 állampolgár megkérdezésével.

5.1. Az állampolgárok azt szeretnék, hogy jobban tájékoztassák őket

Az euró bevezetésével kapcsolatos érdeklődési szint még mindig meglehetősen alacsony, a válaszadók 48%-a vallotta magát érdeklődőnek, 49%-a közömbös. Az eredményeket kétségtelenül befolyásolja az, hogy az egyes országokban továbbra is bizonytalanság tapasztalható az euró bevezetési dátumával kapcsolatban.

A közvélemény viszonylag kevés tudomással rendelkezik az euróról és bevezetésének feltételeiről. A legtöbb megkérdezett (58%) nincs tudatában annak, hogy az euro bevezetése országa számára kötelező, és nem tudja, hogy hány ország tagja már az euro-övezetnek. A válaszadók többsége ugyanakkor pontosan tudja azt az időpontot, amikor országában az eurót bevezetik, és többségük ismeri az euro-bankjegyeket és -érméket is.

A válaszadók fele (51% + 3%) rosszul tájékozottnak tartja magát az euróval kapcsolatban, de szeretne alaposan tájékozódni, mielőtt a közös valuta országában bevezetésre kerül. 2004-hez hasonlóan a polgárok többsége (86%) inkább korábban szeretne tájékoztatást kapni, mint később. Információforrásként a válaszadók többsége leginkább a nemzeti központi bankjukban bízik meg (62%), mely jóval megelőz minden egyéb intézményt (csak 31% bízott kormányában, nemzeti vagy helyi hatóságaiban és 23% az európai intézményekben). Ezen tagállamok állampolgárai előnyben részesítik a TV-reklámokra (73%) vagy újsághirdetésekre (73%) épített tájékoztató kampányokat, amit a rádióreklámok követnek (64%), majd a szórólapok és brosúrák (64 %). A legtöbb állampolgár azt szeretné, hogy a tájékoztató kampányok az euro gyakorlati következményeire összpontosítsanak (fizetések, bankszámlák stb.), továbbá arra, hogyan kerülhetik el az euro-átváltással kapcsolatos csalásokat. Az árak párhuzamos feltüntetését tekintik a leghatékonyabb eszköznek a lakosságnak az értékek új rendszerére történő felkészítésére.

5.2. Az euróval kapcsolatos általános állásfoglalás

Az euro bevezetésének következményeit kevésbé pozitívan ítélik meg, mint 2004-ben. A polgárok 38%-a véli úgy, hogy az euro bevezetésének nemzeti szinten inkább pozitív hatásai lesznek (2004-hez képest 6%-os csökkenés), míg 46%-uk (5%-os növekedés) szerint inkább negatív. Míg 2004-ben a válaszadók 40%-a tartotta személyes szinten pozitívnak a hatásokat, ez az arány 2005-re 36%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a negatív következményekre számítók aránya 44-ről 49%-ra növekedett. A 2004-es 5 százalékpontról 2005-ben 16 százalékpontra emelkedett a különbség azok között, akik örömüket fejezték ki afölött, hogy nemzeti valutájukat az euro fogja felváltani (37%), illetve az ezzel ellentétes nézetet vallók között (53%). Egyes országokban (Magyarország és Szlovénia) azonban a polgárok többsége örül annak, hogy nemzeti valutájukat az euro fogja felváltani.

Ami az euro elfogadásának időbeli kereteit illeti, e tíz ország válaszadóinak 17%-a mondja azt, hogy mihamarabb szeretné az eurót saját pénznemeként tudni, míg 32%-a úgy válaszolt, hogy egy bizonyos idő után kellene elfogadni. Az egyre növekvő viszonylagos többség (46%, azaz 6%-kal több) azt gondolja, hogy a lehető legkésőbb kellene elfogadni. Ennek ellenére az állampolgárok a 2004-es helyzethez hasonlóan tisztában vannak az euro gyakorlati előnyeivel: 92%, illetve 80% tartja praktikusnak az euróövezetben történő utazás folyamán vagy fizetésekor, és 74% ismeri el, hogy a közös valuta kiküszöböli az euróövezeten belüli pénzváltás szükségességét. A válaszadók többsége (51%) úgy gondolja, hogy az átállás nem fog nekik semmiféle nagyobb kellemetlenséget okozni. Ugyanakkor egy év alatt kissé növekedett a polgárok azzal kapcsolatos félelme, hogy az áttéréskor csalás vagy visszaélés áldozatává válhat az árakkal kapcsolatban (71-ről 75%-ra), és továbbra is 48% gondolja úgy, hogy az euro bevezetése növelni fogja az inflációt, és csak 24% azt, hogy az euro hozzájárul az árstabilitás megőrzéséhez.

5.3. A felmérés legfőbb tanulságai

Az euro bevezetésével kapcsolatos általános vélekedés továbbra sem kielégítő, míg az azzal kapcsolatos tudás szintje nagyjából a korábbival azonos. Ezt részben az európai alkotmánnyal kapcsolatos, két tagállam elutasító népszavazási eredményének köszönhető jelenlegi patthelyzet magyarázza, részben az EU pénzügyi tervének jelenleg folyó vitája, részben pedig egyes belföldi tényezők. Az euro gyakorlati hatásaival és előnyeivel kapcsolatos pozitív vélekedés arra utal, hogy a közvéleménykutatás eredménye talán alábecsüli az euro támogatottságát.

Az eredmények szociális-demográfiai megoszlása azt mutatja, hogy a férfiak, a fiatalok, illetve az iskolázott és városi rétegek sokkal inkább támogatják az eurót, mint a lakosság általában.

Az is kétségtelen – mint ahogy ez az euróövezetbeli országokban tapasztalható volt –, hogy a lakosság egy része érzelmileg ragaszkodik a nemzeti valutához. A széles körű tájékoztatási kampányok elindítását követően a jelenlegi euro-övezetbeli tagállamokban jelentősen megnőtt az euro támogatottsága.

Az újonnan csatlakozott tagállamok polgárai több információt igényelnek az euróval kapcsolatban, és szeretnének jó előre felkészülni az átállásra. A nagyobb tájékoztató kampányok hozzájárulnak a polgárok ismereteinek bővítéséhez, illetve az euro támogatottságának növeléséhez.

6. KÖVETKEZTETÉS

A tizenegy eltéréssel rendelkező tagállam közül kilenc tűzött ki határidőt az euro bevezetésére. Négy ország elfogadta nemzeti átállási terve első változatát, hárman pedig kommunikációs stratégiájukat.

Az előrehaladás állapota országonként meglehetősen különböző, mindenesetre a folyamatban lévő előkészületeket fel kell gyorsítani a megfelelő időben történő felkészüléshez, különösen ha a legtöbb tagállam szándéka szerint a „big bang” forgatókönyvet követi, mivel az a vállalkozások és a közigazgatás számára nem tesz lehetővé az előkészületekre vonatkozó átmeneti időszakot.

Az újonnan csatlakozott tagállamokban az euróval kapcsolatos közvélekedés továbbra sem kielégítő. Ez további indokot szolgáltat az átfogó kommunikációs programok megvalósítására.

STATE OF PRACTICAL PREPARATIONS (September 2005)

Czech Republic | Estonia | Cyprus | Latvia |

National target date for euro adoption | 1 January 2010 (*) (*) Preliminary date | 1 January 2007 | 1 January 2008 | 1 January 2008 |

ERM II entry | 28 June 2004 | 2 May 2005 | 2 May 2005 |

National co-ordinating institution | The National Changeover Committee, chaired by the Secretary General of the Ministry of Finance, created on 27/01/05 | Joint coordination by the Minister of Finance and the Central Bank of Cyprus, created on 29/12/04 | The Steering Committee for the preparation and coordination of the euro changeover was established on 18 July 2005 |

Approved National Changeover Plan | The Czech Republic’s Euro Accession Strategy was approved by the Government in October 2003 http://www.cnb.cz/euro_index.php | First draft of euro adoption plan was approved on 1 September 2005 http://www.fin.ee/index.php?id=13324 | A report on the introduction of the euro was approved by the government on 21 June 2005. The National Changeover Plan will be approved in November 2005. |

Type of scenario | Big-Bang | Big-Bang | Big-Bang |

Dual circulation period | 2 weeks | 1 month | 2 weeks |

Exchange of national currency | Commercial banks (banknotes and coins): at least 6 months free of charge. Central Bank (banknotes and coins): indefinitely | The central bank will exchange banknotes for 10 years and coins for 2 years. | The central bank will exchange without time limit. |

Frontloading and sub-frontloading | Frontloading from September 2006; sub-frontloading also foreseen. | November – December 2007 | December 2007 |

Dual display of prices | Compulsory: 6 months before and after €-day | October 2007 till June 2008 |

Design of the national side | Competition under consideration | Design selected and published December 2004 | Competition launched | In final stage |

Nr of different coin designs | 1 design | 3 designs | 4 designs |

National mint | Yes | No | No | No |

Estimation on the need for banknotes and coins | 230 million banknotes and 950 million coins | 150-200 million coins | 87 million banknotes and 300 million coins |

National law adaptations | Umbrella law under consideration |

Communication strategy | Yes, endorsed by the National Changeover Committee on 21/06/05 | In process |

Partnership agreement | In process |

Twinning agreement | Between IE – MT – CY: communication and information strategy; between GR – CY: technical issues related to the changeover |

STATE OF PRACTICAL PREPARATIONS (September 2005)

Hungary | Malta | Poland | Slovenia |

National target date for euro adoption | 1 January 2010 | 1 January 2008 | Not decided yet | 1 January 2007 |

ERM II entry | 2 May 2005 | 28 June 2004 |

National co-ordinating institution | Preparatory work is ongoing in the Ministry of Finance and Magyar Nemzeti Bank (Central Bank of Hungary). | Two Committees appointed on 13/06/05: a Steering Committee and a Euro Changeover Committee reporting to it | Inter-institutional working group MoF-NBP | The Coordinating Committee for Technical Preparations to Introduce the Euro was created in July 04. |

Approved National Changeover Plan | A Masterplan for the Euro Changeover was approved in January 2005 http://www.bsi.si/html/eng/projects/euro/index.html |

Type of scenario | Big-Bang with possible phasing out features | Big-Bang |

Dual circulation period | 1 month | 7 days |

Exchange of national currency | Commercial banks exchange banknotes and coins free of charge until 1 March and the Central Bank without time limit |

Frontloading and sub-frontloading |

Dual display of prices | From 1 March 2006 till 30 June 2007 |

Design of the national side | Public survey | Approved |

Nr of different coin designs | 8 designs |

National mint | Yes | No | Yes | No |

Estimation on the need for banknotes and coins | Between 4 and 5 billion coins | 74 million banknotes and 235 million coins |

National law adaptations | Umbrella law |

Communication strategy | In process | Endorsed by Bank of Slovenia on 19/05/05 and by the government on 2/06/05 |

Partnership agreement | In process |

Twinning agreement | Between AU – HU: communication and information strategy | Between IE – MT – CY: communication and information strategy; | Between DE – PL: communication and information strategy and practical issues | Between NL – SI – LT : communication and information strategy |

STATE OF PRACTICAL PREPARATIONS (September 2005)

Lithuania | Slovakia | Sweden |

National target date for euro adoption | 1 January 2007 | 1 January 2009 | Not decided yet |

ERM II entry | 28 June 2004 |

National co-ordinating institution | Commission for the Coordination of the Adoption of the Euro in Lithuania, established on 30/05/05 | Ministry of Finance |

Approved National Changeover Plan | The first version of the National Euro Adoption Plan was approved by the government on 27 Sept 2005 | The National Changeover Plan was approved on 6 July 2005 http://www.nbs.sk/PRESS/PR050707.HTM |

Type of scenario | Big-Bang | Big-Bang |

Dual circulation period | 15 days | 16 days |

Exchange of national currency | Commercial banks: free of charge during 60 days after €-day. Central bank: free of charge for an unlimited period. | Commercial banks exchange banknotes until end 2009 and coins until June 2009 (free of charge). The Central Bank exchanges banknotes without time limit and coins for 5 years. |

Frontloading and sub-frontloading | Frontloading of euro banknotes to commercial banks by 20 December 2006 at the latest and of euro coins by 1 October 2006 at the latest. | One to 4 months prior to €-day |

Dual display of prices | From 60 calendar days before €-day until 60 days after €-day (compuls.) | Compulsory: from one month after fixing of conversion rate till one year after euro adoption. Voluntary: for an additional 6 months |

Design of the national side | Approved | Competition launched |

Nr of different coin designs | 3 designs |

National mint | Yes | Yes |

Estimation on the need for banknotes and coins | 118.3 million banknotes and 290 million coins |

National law adaptations | The draft Law on the Adoption of the Euro is prepared. | Umbrella law and a second and a third group of laws under consideration |

Communication strategy | Approved by the government on 27 September 2005 | In process |

Partnership agreement | In process |

Twinning agreement | Between NL – SI – LT : communication and information strategy Under consideration: between BE – LT on tax and debt issues | Between AU – SK: communication and information strategy; Between BE – SK: technical issues related to the changeover |

ANNEX 2

LIST OF RELEVANT CHANGEOVER CHARACTERISTICS

X: Approved or established P: In progress |

|CZ |EE |CY |LV |LT |HU |MT |PL |SI |SK |SE | |National target date |X |X |X |X |X |X |X | |X |X | | |National Changeover Plan | |X | | |X | | | |X |X | | |National Changeover Committee | |X |X |X |X | |X | |X |X | | |Type of scenario | |X |X |X |X | | | |X |X | | |Length of dual circulation period | |X |X |X |X |X | | |X |X | | |Exchange at commercial banks after dual circ. | |X | | |X | | | |X |X | | |Exchange at central bank after dual circ. | |X |X |X |X | | | |X |X | | |Frontloading of financial institutions | |X | |X |X | | | | |P | | |Sub-frontloading of retailers and general public | |X | | |X | | | | |P | | |Deferred debit | | | | | | | | | |P | | |Piggy coin operations | |X | | | | | | | | | | |Arrangements for bank opening hours | | | | | | | | | |X | | |Loading of ATMs | | | | | | | | | |P | | |Denominations of notes in ATMs | | | | | | | | | | | | |Transport and storage for euro cash | | | | | | | | | |P | | |Transport and storage for legacy cash | | | | | | | | | |P | | |Change only given in euro by retailers | | | | |X | | | | |X | | |Euro coins kits for retailers | | | | | | | | | | | | |Euro coins kits for the general public | | | | | | | | | | | | |Design of national side of the euro coins | |X |P |P |X | | | |X |P | | |Supply arrangements for euro coins | |P | | |P | | | | |P | | |Adaptations of national law | |P | | |P | | | |P |X | | |Dual display of prices before €-day | |X | |X |X | | | |X |X | | |Dual display of prices after €-day | |X | |X |X | | | |X |X | | |Dual display of utility bills | |X | | | | | | |X |X | | |Dual display of civil servants’ wages | | | | | | | | | | | | |Voluntary dual display of prices | | | | | | | | | |X | | |Agreements on price stability | | | | |X | | | | |X | | |Formalised fair-pricing agreements | | | | |X | | | | | | | |IT preparations | |X | | | | | | | |X | | |Training for cash handlers | |X | | | | | | | |X | | |Accounting adaptations | |X | | | | | | | |X | | |Share capital conversion | |X | | | | | | | |X | | |Rounding rules in legislation | |X | | | | | | |X |X | | |Eval. of the costs involved for the public sector | | | | | | | | | | | | |Communication strategy | |X |P | |X | |P | |X |P | | |Partnership agreement | |P | | |P | | | |P | | | |Twinning agreement | | |X | |X |X |X |X |X |X | | |

[pic]

[pic]

[1] A Bizottság legutóbbi konvergencia-jelentése 2004. október 20-án jelent meg (COM(2004)690). E jelentés arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg a tizenegy eltéréssel rendelkező tagállam közül egyik sem teljesíti valamennyi szükséges kritériumot (fenntartható költségvetési pozíció, árstabilitás, árfolyam-stabilitás egy meghatározott időszakon keresztül , kamatkonvergencia). Ezt a következtetést figyelembe véve a Bizottság elhatározta, hogy nem terjeszt elő javaslatot az eltérések megszüntetése érdekében.

[2] Az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozott 10 új tagállam a csatlakozási okmány 4. cikke értelmében eltéréssel rendelkező tagállam. Svédország 1998 májusában vált eltéréssel rendelkező tagállammá.

[3] A „frontloading” azt jelenti, hogy a központi bank előzetesen (azaz az euro bevezetési napja előtt) euro bankjegyekkel és érmékkel látja el a bankokat, mivel ezek az intézmények kulcsszerepet játszanak a készpénz gazdasági vérkeringésbe való juttatásában. A bankok aztán továbbítják ezen bankjegyek és érmék egy részét a kiskereskedőkhöz és egyéb vállalkozásokhoz („sub-frontload”), és ezzel biztosítják, hogy az euróra való átállás napjától a visszajáró összeget euróban tudják adni.

[4] Az Eurostat által végzett részletes statisztikai elemzés azt mutatta, hogy egyes szolgáltatásokkal összefüggő területeken (éttermek, kávéházak, fodrászüzletek, filmszínházak és sportolási szolgáltatások) valójában jelentős áremelkedés következett be, amelyek a háztartások összkiadásainak csak igen kis részét teszik ki, így hatásuk elhanyagolható a harmonizált fogyasztói árindexre (HICP). Mivel azonban e cikkek fogyasztása rendszeres, erőteljesen befolyásolják a fogyasztók által feltételezett inflációt. Lásd továbbá: http://epp.eurostat.cec.eu.int/cache/ITY_PUBLIC/2-18062003-AP/EN/2-18062003-AP-EN.HTML

[5] Ez az időszak a nemzeti jog által tovább csökkenthető, továbbá bizonyos típusú jogi eszközökre, illetve bizonyos területet érintő jogi eszközökre korlátozható. Az összes készpénzes és nem készpénzes fizetési művelet végrehajtása minden esetben kizárólag euróban történik.

[6] A Tanács egyik munkacsoportja jelenleg tárgyalja a Bizottság javaslatát. A Tanács várhatóan a közeljövőben, valószínűleg még az év vége előtt fogadja el a szöveget.