52005DC0473

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.10.2005

COM(2005)473 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a NUTS-osztályozás részletesebb szintjeit európai szinten megvalósító szabályok létrehozásának helyénvalóságáról

A háttér

Az 1970-es évek elején a Bizottság létrehozta a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúráját (NUTS) – az Európai Unió területének a célból történő felosztására szolgáló egységes, összefüggő rendszert –, hogy az a Közösség számára regionális statisztikákat állítson elő. Megközelítőleg harminc éven át a NUTS-osztályozás végrehajtását és frissítését a tagállamok és a Bizottság között létrejött „úriemberek megállapodásai” keretein belül végezték, néha hosszú és nehéz tárgyalásokat követően. A NUTS-ot jogállással felruházó rendeleten 2000 tavaszán kezdtek el dolgozni. A NUTS-rendeletet 2003 májusában fogadták el, és 2003 júliusában lépett hatályba[1].

A jelenlegi NUTS-bontás az 1. NUTS-szinten az egyes tagállamokat számos régióra osztja. Ezek mindegyikét felosztja 2. NUTS-szintű régiókra, majd ezeket a 3. NUTS-szinten újból felosztja régiókra.

Az 1990-es évek elejéig a NUTS-osztályozás mindössze ebből a három regionális szintből állt. Annak érdekében, hogy kielégítse a helyi szinten fellépő, növekvő általános információigényt, a Bizottság létrehozott egy regionális szint alatti információs rendszert, vagyis megtette az első lépést annak irányába, hogy létrehozza a NUTS-szal összeegyeztethető helyi igazgatási egységek (a továbbiakban: LAU) közösségi osztályozását. Két további szintet határoztak meg (LAU néven) a NUTS-elvekkel összhangban, de csak az utolsót és legkisebbet (2. LAU-szint) állapították meg az összes tagállam számára. Ez rendszerint megfelel a „helyhatóság” vagy „közigazgatási terület” fogalmának.

A NUTS-rendelet Tanácsban történt megvitatása során eltérő nézetek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a NUTS hány szintjét fedjék le jogszabályi szövegek. Számos ország csak három NUTS-szinthez kívánt ragaszkodni, míg néhány ország (véleményüket az Európai Parlament támogatta) be akarta vonni a 4. és 5. szintet – vagyis a jelenlegi 1. és 2. LAU-szintet – is. A nézetek összehangolása érdekében a Bizottság javaslatot fogadott el, amely szerint két év áll majd rendelkezésre a további NUTS-szinteknek a rendeletbe történő bevonása helyénvalóságának tanulmányozására. A NUTS-rendelet a 2. cikk (5) bekezdésében tehát a következő rendelkezést tartalmazza:

- „Minden egyes tagállamban az adott tagállam határozatával tovább részletezett hierarchikus szintek hozhatók létre, amelyekkel a 3. NUTS-szintet osztják fel. Az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően közleményt nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a részletesebb NUTS-osztályozás európai szintű szabályai létrehozásának helyénvalóságáról.”

Mit jelentene a rendeletben egy további NUTS-szint, tekintve a rendelet különféle elveit?

- A 4. NUTS-szint a 3. NUTS-szint régióinak albontása lenne.

- A 4. NUTS-régióknak teljes mértékben le kellene fedniük az egyes országok területét.

- A regionális lebontást legalább három évig változatlanul hagynák a következő lehetséges módosítás előtt.

- Minimális és maximális népességi küszöböket alkalmaznának.

- A 4. szint régiói számára nevek/azonosítók teljes listáját biztosítanák.

- Meghatározott szabályokat alakítanának ki a 4. NUTS-szint módosításai lefedésére az 5. cikkben.

Más szavakkal, a NUTS-rendelet egy további regionális szintjének bevezetése tekintélyes járulékos munkaterhet vonna magával mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára. A Bizottság kivizsgálta az elmúlt néhány hónapban, hogy egy további regionális szint létrehozása a NUTS-rendszerben több előnnyel jár-e, mint amennyi a vele járó teher.

A jelenlegi közlemény a Bizottság tanulmányának eredményeit tükrözi.

A tagállamok konzultációi

A Bizottság mindenekelőtt a tagállamok statisztikai hivatalaival konzultált. Írásos kérdőívet küldtek az összes nemzeti statisztikai hivatalnak 2004. június 15-én. Mind a 25 tagállam válaszolt e konzultációs eljárás keretein belül[2]. A válaszok rendkívül változóak voltak, mind terjedelmüket, mind pedig tartalmukat illetően. A következő következtetéseket lehet levonni:

- Az országok jelentős többsége rendelkezik a 3. NUTS-szint és a 2. LAU-szint közötti, azaz egy 1. LAU-szintű regionális lebontással.

- Ezen 1. LAU-szintet alkalmazzák az országon belül a regionális statisztikák gyűjtésére és terjesztésére is.

- Csak nagyon csekély számú országban van a 3. NUTS-szint és a 2. LAU-szint között egynél több regionális lebontás. Következésképpen a bizottsági javaslatot az 1. LAU-szintre összpontosíthatjuk.

- Az országok többségében az 1. LAU-szint határai sosem vagy csak ritkán változnak. Az állandóság tehát gyakorlatilag biztosított.

- Nagyon kevés válasz határoz meg népességi küszöbértéket a 4. NUTS-szint régiói számára. Ezt nehéz kérdésnek tekintik.

- A vélemények megoszlani látszanak abban a kérdésben, hogy a 4. NUTS-szintet európai szinten kellene-e a rendeletbe foglalni. Franciaországot és Finnországot (akik a funkcionális régiókat választják, amelyek nem a 3. NUTS-szintű régiók albontásai) „nemmel” szavazónak tekintve, a 25-ből 14 olyan ország van, amely ellenzi a további NUTS-szint rendeletbe kerülését.

A 2004. november 3–5-ig Luxembourgban tartott, a tagállamokkal folytatott munkacsoport-értekezleten részletesen megvitatták ezt a kérdést. Nagyon kevés kivétellel egyetértés született abban, hogy az 1. LAU-szintet harmonizálni kellene egész Európában, valamint a Bizottságnak kellene vállalnia a kommunikáció és a koordináció feladatát, ugyanakkor ezt a szintet nem kellene 4. NUTS-szintként a NUTS-rendeletbe bevonni. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az 1. LAU-szintű statisztikákat szívesen fogadnák (önkéntes alapon), és feltöltenék a megfelelő adatbázisba.

Értékelés

A tagállamok részéről történő megvalósíthatóságról szóló konzultációs folyamatot követően a Bizottság véglegesítette értékelését a következő elemzési keretnek megfelelően:

1. EU-POLITIKAI KÖVETELMÉNYEK EGY TOVÁBBI NUTS-SZINT LÉTREHOZÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA

A regionális szintű statisztikákat elsősorban kohéziós politikai célokra használják. Jelenleg és a belátható jövőben az ilyen adatok biztosításának legalacsonyabb szintje a 3. NUTS-szint. Míg az egyes politikai területeket (pl. vidékfejlesztés) érintő részletesebb statisztikai információra vonatkozóan követelmények állíthatók, még nem tisztázott, hogy ezeket leginkább az igazgatási egységek alkalmazásával lehet-e teljesíteni. Nem lehet azonosítani más, azonnali igényt, amely a regionális statisztikák alacsonyabb igazgatási szinten (vagyis NUTS-szinten) történő rendszeres gyűjtésére irányulna.

Ahogyan az Unió bővül, a szakpolitikai alkalmazás nagy valószínűséggel mindent megelőzően földrajzi értelemben válik majd szélesebb körűvé. A szubszidiaritás megkövetelheti a tagállamoktól, hogy egyes politikai kezdeményezések (pl. városfejlesztési programok) terén mélyebb részletekbe menő munkát végezzenek, de a Bizottság a részletek ilyen szintjén nem irányíthat és nem is kellene neki irányítania uniós szinten, csak a szakpolitika által célzott távlat szintjén.

Ennélfogva európai politikai szemszögből a NUTS-rendeletben egy további NUTS-szint létrehozása és irányítása nem nyert igazolást.

2. A 4. NUTS-SZINTNEK – A JOGSZABÁLYI SZÖVEG ELVEINEK MEGFELELőEN – A MINDEN TAGÁLLAM SZÁMÁRA ÉRVÉNYES RENDELETBE FOGLALÁSÁNAK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

A tagállamok statisztikai hivatalai többségének erős ellenállására való tekintettel meglehetősen problematikusnak tűnik, hogy az összes tagállamot rákényszerítsék egy olyan 4. NUTS-szint létrehozására, amelynek le kell fednie az egész országot, időben állandónak kell lennie, tiszteletben kell tartania egyes nagyságbeli határértékeket stb.

Sok statisztikai hivatal jó érveket hozott fel a további hivatalos NUTS-szint bevezetése ellen: egy negyedik szint hozzáadása a regionális lebontáshoz nem javítaná az európai statisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Az igazgatási régiókon alapuló területi megosztások egymástól igen különböző területekből állnak, amelyek egyre eltérőbbé válnak, ahogyan lefelé haladunk a hierarchiában. A népességi küszöbértékek mint olyanok nem harmonizálnák a területeket, és az sem tenné őket használhatóbbá, ha inkább a kis „régiókra” alkalmaznák őket. Mindazonáltal az 1–3. NUTS-szinttől eltérő egyéb területi megosztások rugalmas (eseti alapon történő) alkalmazását támogatják, ha a politikai érdek úgy kívánja.

3. A RENDELET FORMÁLIS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉ FELVETT TOVÁBBI NUTS-SZINTBőL ADÓDÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

A 4. NUTS-szint rendszeres statisztikái közül az első az éves népességi adat lenne. Pillanatnyilag a Bizottság minden tíz évben kap részletes népességi adatokat a 2. LAU-szinten (helyhatóságok) végzett teljes körű felmérésből. Az 1. LAU-szintű (illetőleg 4. NUTS-szintű) harmonizált, frissebb adatok európai mértékben tennék lehetővé a regionális fejlődések mélyelemzését.

4. A LEHETSÉGES 4. NUTS-SZINTű STATISZTIKÁK BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK IGAZOLÁSA

Két különböző típusú költséget kell itt azonosítani: a további NUTS-szint szerkezetének frissítéséhez szükséges forrásokét (kódok, régiónevek nyilvántartása, küszöbértékek betartása, változások kezelése stb.), valamint a statisztikai adatállomány számára szükséges forrásokét. A NUTS-rendelet csak az osztályozással magával foglalkozik, és NEM a statisztikai adatokkal, amelyeket egyéb statisztikai jogi aktusok szabályoznak. Nincsen ma jogalkotási keret olyan adatok gyűjtésére, amelyek részletesebbek a 3. NUTS-szintnél, és nincsenek jelenleg tervek a részletesebb adatgyűjtésekre vonatkozóan sem. Ennélfogva nem tűnik tehát helyénvalónak, hogy a szűkös forrásokat egy olyan osztályozás fenntartására fordítsuk, amely számára jelenleg nem lehet statisztikai adatokat előirányozni.

Következtetés

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg a NUTS-rendelet keretein belül nem irányozható elő a regionális lebontás további szintje. A szolgálatok erőfeszítéseinek a meglévő NUTS-szinteken hozzáférhető statisztikai információra kellene irányulniuk a kibővített EU megszilárdítása, a minőségjavítás és a további regionális adatok megszerzése terén, ahol ezek politikai célból szükségesek.

Nem hivatalos szinten pedig az 1. LAU-szint európai léptékű harmonizálását a Bizottságnak kellene aktívan támogatnia. Ez a statisztikai hivatalok között a nézeteik beható cseréjét jelenti, amelyet a Bizottság ösztönöz és támogat, továbbá felöleli az elméletek harmonizálása felé mutató iránymutatások kidolgozását, tekintettel az 1. LAU-szintű régiók meghatározására.

Ajánlott tehát a helyzetnek a jövőbeli újraértékelése. Legalkalmasabb időpontnak 2008 tűnik, amely év a következő kohéziós politika indulását követi.

MELLÉKLET

4.1. Kérdőív a tagállamok számára

1. kérdés

Valamely, a 3. NUT-szintnél alacsonyabb (és a 2. LAU-szint, azaz a helyi igazgatási egységek feletti) hivatalos területi lebontást alkalmaznak statisztikai célokra az önök országában? Kérem, jellemezze e területi osztályozás szintjét (régiók száma, átlagos mérete, rendelkezik-e igazgatási funkcióval vagy sem, helyzete a régiók hierarchiájában).

2. kérdés

Statisztikai célokra az önök országában egynél több területi lebontás létezik a 3. NUTS-szint és a 2. LAU-szint között? Amennyiben igen, jellemezze mindet, és emelje ki a különbségeket. Kérem, ebben az esetben a lenti kérdéseket az összes lebontás esetében válaszolja meg.

3. kérdés

Használnak, gyűjtenek és terjesztenek bármiféle regionális statisztikát az önök országában e részletezett, a 3. NUTS-szint alatti szintre vonatkozóan? Kérem, adja meg a statisztikai területek néhány példáját, amelyeket érintően rendszeresen állítanak elő és/vagy terjesztenek adatokat a részletezett lebontásban.

4. kérdés

Milyen gyakran változnak önöknél a regionális osztályozás e szintjén található egységek határai? Mind a gyakoriságot, mind a területi változások által érintett egységek számát meghatározhatja.

5. kérdés

Tekintet nélkül az önök országában tapasztalható helyzetre, szívesen venné, ha az Európai Unió számára létrejönne egy, a 3. NUTS-szintnél részletesebb NUTS-szint? Egy további szintet (4. NUTS-szint) vagy egynél több további NUTS-szintet (4., 5. stb. NUTS-szint) fogadnának szívesebben? Kérem, fejtse ki az erre irányuló nézeteiket.

6. kérdés

Véleménye szerint milyen nagyságban kellene meghatározni a népességi küszöbértéket a további NUTS-szint(ek) számára?

7. kérdés

Kérem, tegyen további észrevételeket a további NUTS-szintek kérdését illetően.

4.2. 2. melléklet: A tagállamok válaszainak összefoglalója

Regionális lebontás a 3. NUTS-szint alatt? | Egynél több szint? | Adatgyűjtés és közzététel? | Határok változásának gyakorisága | NSH akar NUTS-szinteket a 3. szint alatt? | Népességi küszöbértékek? |

Belgium | nincs | ▬ | ▬ | ▬ | nem | ▬ |

Cseh Köztársaság | van | részben | van | ritka | nem | ▬ |

Dánia | nincs | ▬ | ▬ | ▬ | nem | ▬ |

Németország | részben | nincs | van | gyakori | nem | ▬ |

Észtország | van | nincs | van | ritka | igen | 30 000–500 000 |

Görögország | van | nincs | van | ritka | igen | bonyolult |

Spanyolország | van | néhány területen | nincs | ritka | igen | bonyolult |

Franciaország | nem statisztikák számára | nincs | nincs | ritka | funkcionális régiókat | 50 000–150 000 |

Írország | van | nincs | van | ritka | nem | ▬ |

Olaszország | van | nincs | a jövőben | minden tíz évben | igen | nincs még válasz |

Ciprus | van | nincs | van | nem változnak | igen | 40 000–150 000 |

Lettország | van, de eltörlésre kerül | nincs | van | ritka | nem | ▬ |

Litvánia | van | nincs | van | ritka | nem | ▬ |

Luxemburg | van | néhány területen | van | ritka | igen | bonyolult |

Magyarország | van | nincs | van | gyakori | nem | ▬ |

Málta | van | nincs | van | ritka | lehet | 30 000–130 000 |

Hollandia | nincs | ▬ | ▬ | ▬ | nem | ▬ |

Ausztria | van | nincs | van | nem változnak | nem | ▬ |

Lengyelország | van | nincs | van | gyakori | igen | országok átlaga |

Portugália | van | nincs | van | ritka | igen (fenntartások) | ▬ |

Szlovénia | van | nincs | van | gyakori | lehet | bonyolult |

Szlovák Köztársaság | van | nincs | van | ritka | nem | bonyolult |

Finnország | van | nincs | van | gyakori | funkcionális régiókat | nincs értelme |

Svédország | van | nincs | nincs | nem változnak | nem | ▬ |

Egyesült Királyság | van | van | van | ritka | igen | 25 000–150 000 |

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

[2] A kérdőív és a tagállamok által adott válaszok áttekintése e közlemény mellékletében található.