52004SC0621

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.05.2004

SEC(2004)621 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Nukleáris létesítmények leszerelése és hulladékgazdálkodás Az Euratom-Szerződés keretében a Közös Kutatóközpont (KKK) tevékenységeiből származó nukleáris kötelezettségek

Megjegyzés: Ez a változat csak összefoglalása a SEC(2004)621 végleges dokumentum francia nyelvű változatának.

Tartalom

1. Összefoglalás 3

2. A Közlemény célja 7

3. Következtetések 7

1. ÖSSZEFOGLALÁS

A Közös Kutatóközpontot (KKK) az Euratom-Szerződés keretében hozták létre a ’60-as évek elején. Kezdetben teljes egészében az atomenergiával foglalkozott, később azonban különböző tevékenységeknek is helyet adott. A nukleáris tevékenységek manapság is a Központ teljes tevékenységének 30%-át teszik ki a biztonságot és a megbizhatóságot helyezve előtérbe, hiszen ezek az atomenergia békés felhasználásának prioritását jelentik Európában és így a KKK-ban is. Egyelőre nincs kijelölt dátum e tevékenységek leállítására, folytatásukhoz új berendezések és laboratóriumok létrehozása szükséges. Ugyanakkor az Euratom-Szerződésnek megfelelően a KKK-nak a teljes nukleáris örökséget kezelnie kell, és mindenekelőtt le kell szerelnie a leállított létesítményeket. E célból az Európai Parlament és a Tanács közös megállapodással egy külön költségvetési fejezetet hozott létre.

1999-ben a Bizottság úgy döntött, hogy haladéktalanul elindítja az ún. D&WM-t, az elavult létesítmények leszerelési programját[1], követve ezzel az Unió legtöbb országában elfogadott új irányt, mely szerint kívánatosabb az „azonnali”, mint az „utólagos leszerelés”, amely a létesítmények radioaktivitásának csökkenését helyezte előtérbe.

E közlemény célja egy teljes előzetes program bemutatása, melynek részét képezi az összes (leállított vagy még működő) létesítmény leszerelése és a létező vagy a leszerelésből eredő hulladék kezelése. E célból forgatókönyvek készültek, és a program kimeneteleként minden létező létesítmény leszerelésre, a belőlük származó hulladékok pedig eltávolításra kerülnek. Természetesen e programot rendszeresen felülvizsgálják, és a program a megfelelő időben számításba kell, hogy vegye az esetleg felépült új létesítményeket.

A KKK létesítményei

Az Ispra telephely nukleáris létesítményeinek nagy részét már évek óta elavultak. Végleg leállították őket, ezért leszerelésre várnak.

A KKK többi, petteni (NL), geeli (B) és karlsruhei (D) nukleáris létesítménye még használatban van. Leszerelésük leghamarabb 2015-ben, esetleg 2025 körül vagy még később esedékes. Mindazonáltal ezen időpontok kivárása nélkül és a NAÜ (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) létesítményleszerelést és hulladékgazdálkodást illető ajánlásának megfelelően a Bizottság tervezi a működő létesítmények leszerelési tervét, illetve karbantartását a műveletek megvalósulásáig.

A négy (és különösképpen az isprai) telephely leszerelési és hulladékkezelési tevékenységére a KKK már 1999-ben elkötelezte magát. A Bizottság a COM(1999)114-es közleményében a Tanács és az Európai Parlament elé terjesztette programját és elképzeléseit.

A COM(1999)114 közlemény

A Tanács és az Európai Parlament elé terjesztett COM(1999)114-es közlemény célja e létesítmények leszerelési programja első változatának bemutatása volt. Egyben közölni kívánta a két intézménnyel a Bizottság azon döntését is, hogy elkötelezi magát a program végrehajtása mellett.

Az akkor bemutatott program elsősorban a „történelmi kötelezettséget” helyezte előtérbe, nevezetesen a leállított létesítményeket és a működésük során felhalmozódott hulladék kezelését. E „történelmi kötelezettség” szanálási költségét 230 M€1998-ra, a működő létesítmények leszerelését („jövőbeni kötelezettség”) 223 M€1998-ra (a közleményben 220 M€-ra kerekítve), összesen tehát 453 M€1998–ra becsülték.

A program frissítése

A KKK 2002 végén elvégezte a „történelmi” és a „jövőbeni kötelezettség” újabb elemzését. A végösszeget akkor 941 M€2003–ra becsülte.

A Számvevőszék kérésének megfelelően a programot egy, e területen jártas külső társaságokból álló konzorcium vizsgálta meg. Költségbecslése 1 069 M€2003–ra, tehát 13,6%-kal magasabbra rúgott, mint a KKK-. A „green field” elnevezésű kiegészítő opció (a területek eredeti állapotukba történő rehabilitációja) költségbecslése 76 M€2003.

A Bizottság megállapítja, hogy a KKK és a Konzorcium legutóbbi becslései hozzávetőlegesen megközelítik egymást, figyelembe véve a munka természetét és az ilyesfajta programokra nehezedő bizonytalansági tényezőket. A Bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a két szervezet olyan adatokra alapozza a becslését, amelyek az első becsléskor nem álltak rendelkezésre (teljes feltérképezés és új radiológiai adatok).

A kármegelőzés érdekében – figyelembe véve, hogy az Euratom létesítményeinek területei harmadik személyhez tartoznak – a Bizottság ragaszkodik a „green field” opcióhoz. A program 1 145 M€2003–os teljes költsége a következőképpen oszlik meg a négy nagy központ között:

56,3 % – Ispra (645 M€)

34,0 % – Karlsruhe (389 M€)

6,0 % – Petten (69 M€)

3,7 % – Geel (42 M€)

A program költségnövekedésének elemzése

A program költségnövekedése több forrásra vezethető vissza:

- A megszorítások növekedése, ezáltal pedig a hulladékok végső elhelyezésének költsége.

A növekedés jelentősebb az Euratom létesítményeinek telephelyet biztosító országokban (nevezetesen Belgiumban és Olaszországban), ahol az előzetes költségek átvizsgálása jelentős növekedést eredményezett.

- A fogadó országok jogszabályi fejlődése a hulladékgazdálkodás és –kezelés területén.

A hulladékok besorolása szigorúbb (előrehaladottabb spektrometria), ami viszont hatékonyabb rendszereket igényel; a csomagolás tulajdonságaival kapcsolatos követelmények, alacsonyabb mentességi küszöb.

- A leállított létesítmények működtetésében részt vevő teljes személyzet számításba vétele.

- A feladatok és technikai nehézségek újraértékelése.

- Az „egzotikus” hulladékok kezelése és eltávolítása: nukleáris anyagok (sugárzó és nem sugárzó fűtőanyagok), alkálifémek (Na és NaK).

- A megvalósítandó leszerelési munkálatok teljes felülvizsgálata, különösen a még működő létesítmények („jövőbeni kötelezettség”) esetében.

A kockázatok és bizonytalansági tényezők csökkentése, illetve kizárása

Mint minden ilyen típusú program, ez is kockázatokkal és bizonytalansági tényezőkkel jár:

A „fizikai” kockázatok kétféle természetűek: a nagy kiterjedésű munkálatokhoz kapcsolódó „szokásos” kockázatok, illetve a sugárzó vagy szennyezett anyagok kezeléséből származó, nukleárisnak nevezett kockázatok.

A szokásos baleseti kockázat (zuhanás, törés, égés, áramütés, stb.) ugynolyan jellegű, mint más, hasonló nagyságú munkálatok esetében. Ugyanakkor alá kell húzni, hogy a leszerelési munkálatok általában kevés balesettel járnak. Ez nyilvánvalóan a nukleáris közegben folytatott munka minőségbiztosítási eljárásaihoz kötődő valamennyi művelet gondos előkészítésének köszönhető. A KKK a célból alkalmazza ezeket az intézkedéseket, hogy megelőzze az embereket és javakat érő baleseteket, és csak az efféle munkálatok irányításában jártas vállalatokat hívja segítségül.

A nukleáris kockázat jelentősen alacsonyabb a már nem működő létesítményekben, és még inkább, ha a nukleáris fűtőanyag eltávolítása (ami mindig a leszerelés előtt végzendő el) már megtörtént. A szennyezett vagy sugárzó hulladék és felszerelés jelenlétéből fakadóan ugyanakkor fennáll a szennyezés terjedésének vagy az ionizáló sugárzásnak a kockázata (a szennyezés terjedésének kockázata nagyobb, ha a létesítmények elöregednek, és karbantartásuk nem megfelelő. Ez az egyik érv a leállított létesítmények minél gyorsabb leszerelése mellett). A szennyezés terjedésével kapcsolatos kockázatkezeléssel a KKK személyzete ugyanúgy tisztában van, mint a munkálatokban részt vevő, a nukleáris közegben történő munkában gyakorlott vállalkozók. Ezen ismeretek a leszerelés alatt álló létesítmények elszigetelésének (területi elhatárolás, bontás, szűrés) és a hulladékkezeléssel kapcsolatos pontos szabályok alkalmazásának köszönhetőek. Az ionizáló sugárzásnak való expozíció kockázatát az ún. ALARA (As Low As Reasonably Achievable) elvének alkalmazásával előzik meg, ez magában foglalja például a különböző lehetséges forgatókönyvek összehasonlítását és sugárzási következményeiket, a megfelelő biológiai védelem biztosítását, sőt a munkaruha és a légzőkészülék viseletét.

Természetesen a dolgozókat és a környezetet védő intézkedések alkalmazása mindenképpen hozzájárul az állampolgárok és a szélesebb értelemben vett környezet védelméhez.

A technikai kockázatok mellett pénzügyi kockázatokat is számításba kell venni:

- A hulladékok kezelési és végleges raktározási költségeinek növekedése: e kockázat mind a négy KKK fogadó országban megtalálható vagy azért, mert nincs végső, a termelőt minden pénzügyi következmény alól mentesítő eltávolítási hálózat (Németország, Olaszország), vagy mert a későbbi leszerelési művelet megvalósításáig (2015–2030) a költségek növekedhetnek. Részben ez motiválta a tanácsi irányelvjavaslatot[2],amelynek célja, hogy felgyorsuljon a végső tárolóközpontok megteremtése az azokkal még nem rendelkező országokban. Ugyanakkor fogadó országtól függetlenül ésszerű az a gondolat, hogy egyes tagállamok tapasztalatának figyelembevétele és a létrejött elemző tanulmányok ma már lehetővé teszik a kezelési és végleges tárolási költségek pontosabb becslését, így azokat jobban kézben lehet majd tartani a jövőben.

- A hulladékkezelést és –tárolást érintő nemzeti és nemzetközi jogszabályok fejlődése, a sugárvédelmi szabályok (dózishatárérték), a nukleáris anyagok szállítási szabályai, …

- A közigazgatási kényszerek növekedése: a szabályozással kapcsolatos dokumentáció növekedése, összetettebb közigazgatási eljárások (közvélemény-kutatás), ...

- A munkaerőköltség növekedése és az infláció.

- A „klasszikus”, a szállítókkal és szolgáltatókkal kötött szerződéses viszonyokhoz kapcsolódó ipari kockázatok.

Számos megelőző lépés történt e kockázatok megszüntetése végett. A független szakértői csoportokon és a tapasztalt vállalkozók helyszíni tanulmányain és munkáin túl állandó kapcsolat jött létre a nemzeti hatóságokkal – különösképpen Olaszországban – annak érdekében, hogy nemzeti szerv vállaljon felelősséget a kezelt hulladékokért, és hogy elkerülhető legyen a hulladékok újrakezelésének kockázata a végleges tárolóhely megnyitásakor. Létrejött a jelentős és hosszú távú ipari projektek irányítására alkalmas szervezeti struktúra és igazgatási módszer, valamint a hasonló programokkal foglalkozó tagállami nemzeti szervekkel folytatott információcsere.

Átláthatóság

Az előzőekben leírt rendelkezések lehetővé teszik a program legalább éventkénti nyomon követését és frissítését, valamint a programban érdekelt felek – a Tanács, az Európai Parlament, a fogadó országok nemzeti és helyi hatóságai, az állampolgárok – hatékony kommunikációját.

A BIZOTTSÁG ARRA KÉRI A TANÁCSOT ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTET, HOGY VEGYE SZÁMÍTÁSBA E KÖZLEMÉNY TARTALMÁT

2. A KÖZLEMÉNY CÉLJA

E közlemény célja az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére álló információ frissítése az 1999-ben a Bizottság által létrejött, a leállított nukleáris létesítmények leszerelési és a nukleáris hulladékkezelési programját illetően (D&WM-program[3]).

Ezen újabb közlemény a Tanács és az Európai Parlament azon kérésére is válaszol, hogy átadásra kerüljön a D&WM-program hosszú távú cselekvési terve. A közlemény a KKK 2002-es, illetve a területen jártas társaságok konzorciuma (a továbbiakban: konzorcium) 2003-as programjának újraértékelését is tartalmazza.

3. KÖVETKEZTETÉSEK

AZ 1999-BEN AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK BEMUTATOTT PROGRAM ot két intézmény, a Számvevőszék és az igazgatótanács ajánlásának megfelelően teljes egészében felülvizsgálták. Azért került frissítésre, hogy követhető legyen a háttérfejlődés (új jogszabályok, új külső költségek) és a Bizottság „kötelezettségeinek” mélyebb vizsgálata – legyen szó akár „történelmi” (biztonságos állapot fenntartása, létező hulladékok kezelése és a leállított létesítmények leszerelése), akár „jövőbeni kötelezettségről” (a még működő létesítmények leszerelése és a hozzájuk kapcsolódó hulladék kezelése).

A KKK egy külső társaságokból álló konzorciumra bízta a 2002-ben frissített program felülvizsgálatát. A konzorcium egyetértett a program célkitűzéseivel, és 13%-os növekedés mellett megerősítette a KKK által készített pénzügyi értékelést.

A KKK-nak történő tanácsadással foglalkozó független szakértői csoport tudomásul vette a konzorcium jelentését, és elfogadta következtetéseit.

A Bizottság elégedett a D&WM-program felülvizsgálati eljárásával és helyzetértékelésével. Úgy tekinti, hogy a konzorcium becslése megfelel a KKK-énak. Megfelelően szem előtt tartja a kármegelőzést, ami szükség esetén ellensúlyozza a fentiekben részletesen bemutatott bizonytalansági tényezőkből fakadó és bármikor lehetséges fordulatokat. A Bizottság rendkívül örvend a KKK igazgatótanácsának e közlemény elkészítéséhez nyújtott segítségének.

Éppen ezért folytatni kívánja a D&WM-program megvalósítását. Évente frissíteni, illetve négyévente megfelelő módon értékelni és felülvizsgálni kívánja a programot. A Bizottság minden felülvizsgálatról részletesen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

[1] D&WM: Decommissioning and Waste Management (Leszerelés és hulladékkezelés).

[2] A radioaktív hulladékok és a sugárzó tüzelőanyag kezeléséről szóló COM(2003)32 végleges tanácsi irányelvjavaslat

[3] D&WM: Decommissioning and Waste Management (Leszerelés és hulladékkezelés).