52004PC0488

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács határozata a Közösség PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programjának a létrehozásáról {SEC(20004) 936}

(előterjesztő: a Bizottság)

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

1. A javaslat tárgya

Az Európai Tanács lisszaboni ülése elfogadta az Unió stratégiai célkitűzését egy, a gazdasági növekedést fenntartani képes, több és jobb munkahelyet és fokozottabb mértékű szociális összetartozást kínáló, versenyképes és dinamikusan fejlődő, ismereteken alapuló gazdaság kiépítésére. A nemzetközi versenyhelyzet körülményei között bekövetkező gyors változások kihívásainak a dinamikus megválaszolására képes szociálpolitikai menetrend (SPA) az Unió tájékozódását segítő térkép az átfogó lisszaboni stratégia részét képező foglalkoztatási és szociális területeken.

A Bizottság ,Közös jövő építése - A kibővített Unió 2007-2013 közötti időszakának politikai kihívásai és költségvetési eszközei" című közleménye [1] a szociálpolitikai menetrend végrehajtását az új pénzügyi távlatok növekedési és foglalkoztatási célkitűzéséhez hozzájáruló fontos eszközként ismeri el. Ugyanez a közlemény a szociálpolitikai menetrend további megerősítését szorgalmazza az összes tagállam előtt álló új kihívások felvállalása, és a változásoknak a bővítés, globalizáció és demográfiai elöregedés tekintetében való kezelhetővé tétele érdekében.

[1] COM (2004) 101 végleges

A szociálpolitikai menetrend a lisszaboni célkitűzések elérésében számos eszköz kombinált alkalmazására támaszkodik, nevezetesen a törvényalkotásra, a koordináció nyitott módszerére (koordináció nyitott módszere), az európai szociális párbeszédre, valamint az Európai Szociális Alapra, és számos, közvetlenül a Bizottság kezelésében levő egyéb pénzügyi eszközre. Ez a magyarázó jegyzet csak az utoljára említett pénzügyi eszközöket érinti és kiemeli azok racionális megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítéseket.

2. Az intézkedés indoklása

A Bizottság kiemelte a következő pénzügyi tervidőszakok vonatkozásában a jogi eszközök felülvizsgálatának a fontosságát, amelyekkel jelentős előrelépés következhet be a nagyobb fokú egyszerűsítés irányába mutató elmozdulás terén. A különféle lehetőségek alapos megfontolás tárgyát képezték.

Az egyik lehetőség a jelenlegi pénzügyi eszközök felszámolása lehetne. Ugyanakkor azonban a magas szintű foglalkoztatottság és szociális védelem, a feljavított munkakörülmények, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalók szabad mozgása és a szociális párbeszéd az Európai Unió kifejezett, a Szerződésben megállapított célkitűzései, amelyek nélkül a lisszaboni célkitűzések megvalósítása nem lehetséges.

Ezeken a területeken a tagállamok a legilletékesebbek, a jövőben azonban számos ok miatt továbbra is meglehetős pénzügyi eszközökre lesz szükség támogatásukhoz:

* Pénzügyi eszközökre továbbra is szükség lesz a meglévő vívmányok következetes végrehajtásának, a tagállamokban fennálló helyzet megismerésének és megértésének, valamint a jogok érvényesülésének, a munkavállalók szabad mozgásának, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésének és a nemek közötti egyenlőség megvalósításának a biztosításához.

* A foglalkoztatási és szociális ügyek területén a koordináció nyitott módszerének alkalmazását támogató közösségi finanszírozásnak folytatólagosan katalizátorként kell működnie a reformintézkedések meghatározásának és végrehajtásának az elősegítésével a tagállamok munkaerőpiaci és szociálpolitikájában, és ilyen módon mérsékelt pénzügyi ráfordításokkal fontos politikai fejlődést idéznek elő.

* A megfelelő pénzügyi erőforrások elengedhetetlenül fontosak annak biztosításához, hogy a Bizottság teljes mértékben kiaknázhassa a Szerződésen alapuló autonóm hatáskörét a 138. cikk rendelkezéseivel összhangban az EU szintű szociális párbeszéd előmozdításában. A partnerkapcsolat a változásért meghatározó szerepet fog játszani a változások és gazdasági átszervezés kihívásainak a megválaszolásában.

Azzal, hogy az erőforrásokat ezen a három csatornán keresztül fektetik be, az Unió tevékeny módon részt vesz a Lisszabonban meghatározott, a versenyképesség, több és jobb munkahely, és fokozottabb szociális összetartozás elérésére irányuló célkitűzésekhez.

3. Az eszközök választéka

A jelenlegi helyzet hatékony egyszerűsítésének és racionalizálásának az elérése érdekében a foglalkoztatás- és szociálpolitika terén végzett tevékenységeket - a különféle döntéshozatali eljárások figyelembevételével - két fő terület köré kell szervezni, amelyek mindegyike egy költségvetési tételnek felel meg és saját döntéshozatali eljáráson alapul:

1. Az első a 2007-2013 közötti időszakra szóló foglalkoztatási és szociális szolidaritási program (PROGRESS). Ezt a programot az Európai Parlament és a Tanács mellékelt határozata fogadja el. Ez a program négy szakosított közösségi cselekvési programot foglal magában, amelyek jelenleg a szociálpolitikai menetrend végrehajtását, valamint a munkakörülményeket érintő számos költségvetési tételt támogatnak. A tárgyidőszakban erre a célra 628,8 millió euró összeg lesz elkülönítve.

2. A második fő terület a ,szociális párbeszéd fenntartása, a munkavállalók szabad mozgása, valamint a szociális területen tanulmányok és szakmai jelentések elkészítése" külön közlemény tárgyát fogja képezni, mivel annak végrehajtásához törvényhozási határozat nem szükséges. A tevékenységeknek ez a területe meglévő rendeleteket és a Szerződés által a Bizottságra ruházott autonóm hatásköröket érinti, amelyeket pénzügyi rendelet 49. cikke 2. bekezdésének c) pontja és az annak végrehajtásáról szóló 33. cikk 1. bekezdése erősít meg. A költségvetésnek ez a második tételsora 479,9 millió euró összeget tartalmaz a 2007-2013. évek közötti időszakra.

Ez a terület elsősorban az európai szintű szociális párbeszéd megkönnyítését előmozdító pénzügyi támogatással foglalkozik. A szociális partnerek bevonása a törvényhozási folyamatba a Szerződés 138. és 19. cikkei értelmében kötelező, és azok meghatározó szerepet játszanak a tényleges európai kormányzás kialakulásában. A Bizottság ezért folyamatosan szorgalmazza és támogatja a partnerkapcsolatok és a szociális párbeszéd fenntartását mind ágazatok közötti, mind pedig ágazati szinteken. Ennek elérése érdekében finanszírozza a tárgyalásokkal, információszolgáltatással, képzéssel és a szereplők teljesítőképességének növelésével kapcsolatos tevékenységeket, valamint az eredmények terjesztését és támogatását az összes szinten.

Ezzel megegyező mértékben pénzügyi támogatást nyújt a szociális elemzések elkészítésével és a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos tevékenységek, nevezetesen a Tanács 1612/68 rendeletének [2] 2. részében előírt EURES hálózatok számára.

[2] Az EURES a Bizottság, a tagállamok együttműködő partnerei és a tagállamok foglalkoztatási szolgálatai közötti együttműködést támogató hálózat a munkaerőhiánnyal, felvételi kérelmekkel, a munkaerőpiac állapotával és fejlődési irányával, élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos információk kicseréléséhez.

További 266,4 millió euró összeget kell elkülöníteni a foglalkoztatási és szociális területeken tevékenykedő két ügynökség [3] 2007. és 2013. évek közötti finanszírozására.

[3] Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Dublin), és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség ,(Bilbao). A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (Bécs) nem szerepel, mivel annak helyébe a 3. költségvetési tételben feltüntetett Alapvető Jogok Ügynöksége lép.

Végezetül a lisszaboni menetrendben meghatározott egyenlőségi célok tükrében, továbbá a Tanácson belül elért politikai egyezség alapján az Európai Tanács kinyilvánította támogatását az Európai Nemek Intézete létrehozásához és felszólította a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatosan külön javaslatot terjesszen elő. A Bizottság a megfelelő javaslat elfogadását az év vége előtti időszakban tervezi és a 2007. és 2013. évek közötti időszakra erre a célra 52,7 millió euró összeget irányoz elő. Ennek az intézetnek a létrehozása költségvetési szempontból semleges, mert ez az összeg a PROGRESS program költségvetéséből lesz elkülönítve. Az intézet elsődleges feladata a Közösség és a tagállamok számára tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információk és adatok nyújtása a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatosan, a megfelelő intézkedések megtételének előmozdítása céljából ezen a területen. Az intézmény továbbá katalizátorhatást fejt ki a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos információk kidolgozásában, elemzésében és terjesztésében. A hatáskörök pontos terjedelmét az előzőekben említett javaslat gondosan meg fogja határozni, hogy elkerülhető legyen más intézményekkel vagy hivatalokkal a hatásköri átfedés.

A javasolt program végrehajtása folyamán a beavatkozások közötti átfedések elkerülését együttműködési információcsere és szinergikus mechanizmusok biztosítják.

4. Az újonnan létesített közösségi program célkitűzései

Amint az előzőekben említettük, a 2007-2013. évek közötti időszakra elkülönített kiadások egy részének kell csak időközi törvényhozói határozaton alapulnia. Ez a célja az Európai Parlament és a Tanács mellékelt határozatának, amely új közösségi foglalkoztatási és szociális szolidaritási programot (PROGRESS) létesít.

A program átfogó célkitűzése a Bizottság kezdeményező szerepének megerősítése az EU stratégiákkal kapcsolatos javaslatok megtételében; az EU célkitűzések megvalósításában és végrehajtásuk nyomon követésében, valamint a tagállamok nemzeti politikáiba való átültetésben; az EU törvényhozás alkalmazásának Európa egészére való következetes kiterjesztésében és nyomon követésében; a tagállamok közötti együttműködési és összehangoló mechanizmusok fejlesztésében és a civil társadalmat képviselő szervezetekkel az együttműködésben.

A program általános célkitűzéseit olyan módon határozták meg, hogy érintsék a fenti átfogó célkitűzés területeit:

(1) a tagállamokban (és más részt vevő országokban) uralkodó helyzet megismerésének és megértésének a feljavítása az alkalmazott politikák elemzésén, kiértékelésén és szoros nyomon követésén keresztül;

(2) statisztikai, eszközök, módszerek és közösen használható jelzőszámok kidolgozásának a támogatása a program által lefedett területeken;

(3) a közösségi jog és politikai célkitűzések végrehajtásának a támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban és azok hatásainak a felmérése;

(4) a hálózatba szervezés, kölcsönös tanulás, a jó gyakorlatok feltárása és EU-szintű elterjesztése;

(5) az öt megvalósítási szakasz mindegyike vonatkozásában alkalmazott EU politikák tudatosításának a javítása az érdekelt felek és a nagy nyilvánosság számára;

(6) az alapvető fontosságú EU hálózatok képességének az erősítése az EU politikák előmozdítására és támogatására.

Az egyes szakaszokhoz meghatározott célkitűzéseket végezetül az egyes támogatástípusoknak megfelelő operatív célkitűzésekké alakították át (analitikai és tanulási cselekvések, tudatosítási és terjesztési tevékenységek, a fő szerepvállalók támogatása), amelyek mindegyikét minden egyes politikai területen érinteni kell. Az operatív célkitűzések megfelelnek a Bizottság szintjén finanszírozott cselekvések végrehajtása iránti igényeknek, amelyek célja olyan meghatározott szereplők támogatása, akiknek ebben a vonatkozásban bizonyos tevékenységeket kell végezniük.

5. A programban előre vetített megvalósítandó szakaszok

A program az 5 fő cselekvési területnek megfelelő alábbi 5 szakaszra oszlik meg:

(1) Foglalkoztatás

(2) Szociális védelem és befogadás

(3) Munkakörülmények

(4) Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség

(5) Nemek közötti egyenlőség

Az 1. szakasz támogatja az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósítását az EK-Szerződés Foglalkoztatás címének rendelkezései szerint (125-130. cikkek).

A 2. szakasz támogatja a koordináció nyitott módszerének megvalósítását a szociális védelem és befogadás területén - a Közösség szerepét a szociális védelem számos vonatkozásában, nevezetesen a ,szociális kirekesztődés elleni küzdelem" és a ,szociális védelmi rendszerek korszerűsítése" tekintetében ,a tagállamok tevékenységeinek támogatásában és kiegészítésében" meghatározó nizzai szerződés által módosított - 137. cikk szerint.

A 3. szakasz támogatja munkahelyi környezet és munkakörülmények javítását, beleértve a munkaegészségügyet és biztonságot is, a Szerződés 137. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban előírtak szerint.

A 4. szakasz támogatja a faji vagy etnikai, vallás vagy hit szerinti, fogyatékosság, életkor vagy szexuális orientáltság alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet a Szerződés 13. cikke szerint. Ez a szakasz továbbá elő fogja segíteni a hátrányos megkülönböztetéstől mentes esélyegyenlőség megvalósulását és a sokféleség előnyeinek érvényesülését az EU politikáiban.

Az 5. szakasz támogatja egyrészről a nemek közötti egyenlőség elvének, másrészről pedig a jobb esélyegyenlőségnek a hatékony megvalósulását az EU politikákban a Szerződés 2., 3 2., 13. és 141. cikkei szerint.

6. Külső konzultáció

A foglalkoztatási és szociálpolitikai programok tervezett racionalizálása és költségvetési szerkezete közvetlenül az alapvető fontosságú érdekelt felek érdekeit szolgálják. Mind a szociális partnerekkel, mind a civil szervezetekkel konzultációk megtartására kerül sor.

7. Előzetes kiértékelés

A program előzetes kiértékelését csatoltuk ehhez Parlament és a Tanács számára készült javaslathoz. A kiértékelés házon belül készült el a DG EMPL kiértékelő csoportjának a közreműködésével, a program meghatározásában részt vevő minden más egységgel együttműködésben készült el.

A rendelkezésre álló kiértékelési eredmények igazolják a szociálpolitikai menetrend céljainak az elérését támogató különféle cselekvések megfelelőségét. Több innovatív megközelítés került kiértékelésre. A kiértékelés eredményeit az előzetes kiértékeléshez csatolt 1. melléklet tartalmazza.

8. Egyszerűsítés

A javasolt megközelítés hozzájárul az eszközök egyszerűsítésére irányuló kulcsfontosságú célkitűzések megvalósításához mind jogi, mind igazgatási értelemben, továbbá a költségvetési szerkezet karcsúsításához. Növeli továbbá az eszközök közötti összetartozást és következetes összefüggést és segíti az eszközök megkettőzésének a megelőzését. Míg egyrészről a jövőbeli bővítések kezeléséhez a humán erőforrások létszámának növelése válik szükségessé, addig másrészről a kisebb (nagy humán erőforrás-igényű) költségvetési tételek felszámolásával és a meglévő programok egyetlen, összefüggő és karcsúsított szerkezetű programba történő átcsoportosításával a humán erőforrások kedvezőbb elosztása valósítható meg. Ez kedvezőbb arányt fog eredményezni a kiadások összege és a kiadások kezelési költsége között.

A javasolt megközelítés a Bizottság által kezelt költségvetési tételek számának csökkenését is maga után vonja (az ügynökségek kivételével) a foglalkozatási és szociális területen 28-ról 2-re. A jelenlegi nagy számú hatályos határozat helyébe egyetlen határozat lép. Ez hatalmas mértékben egyszerűsíti a döntéshozatali eljárást. A költségvetési tételek számának jelentős mértékű csökkentését és racionalizálását fogja eredményezni a jelenleg négy közösségi cselekvési program terjedelmének a szűkítése és összehangolása is. A program végrehajtásában a Bizottság számára csak egyetlen programbizottság fog segítséget nyújtani a jelenlegi négy helyett.

A javasolt racionalizálás a végfelhasználók számára is előnyös, mert növeli az áttekinthetőséget, egyértelműséget és az eszközök közötti összetartozást. A potenciális kedvezményezettek a szabványosított megközelítés alkalmazásának és az összehangolt végrehajtási rendelkezéseknek köszönhetően könnyebben találnak finanszírozási lehetőséget az új program különféle szakaszaiban. Mivel egyetlen projekt keretében a program egynél több szakaszának a célkitűzései is megvalósíthatók, a végfelhasználó ,egyablakos ügyintézőhelyen" intézheti ügyeit.

9. A cikkek részletes magyarázata

A határozat 20 cikket tartalmaz.

Az 1. cikk létrehozza a PROGRESS programot.

A 2. cikk meghatározza az öt szakaszban közös általános célkitűzéseket.

A 3. cikk bemutatja a program átfogó szerkezetét, amely az öt fő tevékenységi körnek megfelelően öt szakaszra oszlik meg.

A 4-8. cikkek bemutatják a program mindegyik megvalósítási szakaszához az operatív célkitűzések felsorolását.

A 9. cikk határozza meg a program megvalósításával kapcsolatosan a 2., valamint 4-8. cikkek rendelkezéseiben előírt célkitűzések eléréséhez előrevetített különféle tevékenységtípusokat.

A 10. cikk sorolja fel a programban részt vevő potenciális szereplőket.

A 11. cikk határozza meg a támogatás alkalmazásának különféle módszereit, amelyeket a 10. cikkben említett szereplőknek használniuk kell.

A 12. cikk írja elő a program végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket, és különösen a 13. cikkben említett bizottság szerepét.

A 13. cikk előre vetíti, hogy a program megvalósításában a Bizottság munkáját egy irányító/tanácskozó bizottság fogja segíteni.

A 14. cikk előre vetíti a 13. cikkben említett bizottság együttműködését más illetékes bizottságokkal más programok figyelemmel kísérésében vagy a koordináció nyitott módszerei keretében együttműködési mechanizmusokhoz kapcsolódva.

A 15. cikk hangsúlyozza ki a program keretében finanszírozott tevékenységek más EU intézkedésekkel való összehangolásának és azokkal való kiegészítő jellegének a szükségességét nemcsak a foglalkoztatási és szociális területen, hanem más közös célkitűzésekkel rendelkező területeken is (oktatás, kultúra, igazságszolgáltatás, belügy ...).

16. cikk teszi lehetővé, hogy nem EU tagállamok is részt vehessenek ebben a programban, nevezetesen EGT/EFTA országok, az Európai Unióhoz társult jelölt országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban érintett nyugat-balkáni országok.

17. cikk írja elő a 7 éves programidőszakra elkülönített teljes finanszírozás összegét. Előre vetíti a finanszírozási forrásoknak a program különféle szakaszaira történő minimális százalékos elosztását is.

18. cikk írja elő azokat a feltételeket, amelyeket figyelembe kell venni a Közösség pénzügyi érdekeinek a védelme céljából a program végrehajtása folyamán.

19. cikk előre vetíti azokat a nyomon követő és kiértékelő mechanizmusokat, amelyekkel biztosítani kell a program zökkenőmentes és hatékony végrehajtását.

20. cikk írja elő a határozat hatályba lépésének feltételeit.

2004/0158 (COD)

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács határozata a Közösség PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programjának a létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére, 129. cikkére, és 137. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára [4],

[4] HL C , , [...]. o.

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [5],

[5] HL C , , [...]. o.

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [6],

[6] HL C , , [...]. o.

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Unió átfogó stratégiájának lényeges részeként célul tűzte ki a foglalkoztatottság és a szociális beépülés előmozdítását annak a stratégiai célkitűzésének az elérése céljából, hogy az elkövetkező évtized folyamán az Unió váljon a világ legversenyképesebb és dinamikusan fejlődő ismereteken alapuló gazdaságává, amely képes több és jobb munkahely létesítésével és a fokozottabb szociális összetartozás megvalósításával biztosítani a fenntartható növekedést. A Tanács nagyszabású elérendő célokat és megvalósítandó feladatokat tűzött ki az Európai Unió elé a teljes foglalkoztatottság visszaállításának, a munka minősége és termelékenysége feljavításának, a szociális összetartozás előmozdításának és egy befogadó munkaerőpiac megvalósításának a terén.

(2) Az Európai Unió finanszírozási eszközeinek az összevonása és racionalizálása vonatkozásában a Bizottság kinyilvánított szándékával összhangban ennek a határozatnak egyetlen önálló és leegyszerűsített programot kell létesítenie, amely biztosítja a megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programjának létrehozásáról (2001-től 2006-ig) szóló, 2000. november 27-i 2000/750/EK tanácsi határozat [7], a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program létrehozásáról szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozat [8], a tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról szóló, 2001. december 7-i 50/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat [9] és a foglalkoztatás területére vonatkozó közösségi ösztönző intézkedésekről szóló, 2002. június 10-i 1145/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat [10], valamint a munkakörülmények tekintetében közösségi szinten végrehajtott tevékenységek alapján kezdeményezett intézkedések folytatólagos végrehajtását és továbbfejlesztését.

[7] HL L 303., 2000.12.2., 23. o.

[8] HL L 17., 2001.11.19., 22. o

[9] HL L 10, 2002.1.12., 1. o.

[10] HL L 170, 2002.6.29., 1. o.

(3) Az Európai Tanács 1997. évi, a foglalkoztatottsági helyzettel kapcsolatosan megtartott luxembourgi rendkívüli ülése bevezette az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, amely közösen elfogadott foglalkoztatási iránymutatásokra és ajánlásokra alapozva körülöleli a tagállamok foglalkoztatáspolitikáinak összehangolását. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia most élen járó szerepet játszik a lisszaboni stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási és munkaerőpiaci célkitűzések elérésében.

(4) Az Európai Tanács lisszaboni ülése kinyilvánította, hogy az Unióban a szegénységi küszöb alatt élő emberek száma és a szociális kirekesztődés mértéke elfogadhatatlan és ezért szükségesnek tartja megfelelő célok kitűzésével a szegénység felszámolására irányuló határozott intézkedések megtételét. Ilyen célkitűzésekről az Európai Tanács 2000. december 7., 8. és 9-i nizzai ülésén megállapodtak. Megállapodtak továbbá abban, hogy a szociális kirekesztődés elleni küzdelemben alkalmazott eljárásoknak a koordináció nyitott módszerén kell alapulniuk a nemzeti akciótervekkel és a Bizottság együttműködési kezdeményezéseivel összehangolva.

(5) A demográfiai változások nagy és hosszú távú kihívást jelentenek a szociális védelmi rendszerek számára, hogy képesek lesznek-e megfelelő nyugdíjakat folyósítani, egészségügyi ellátást, valamint hosszú távú gondozási szolgáltatásokat nyújtani, és fontos az olyan politikák támogatása, amelyek mind a megfelelő szociális védelem, mind a pénzügyi fenntarthatóság elérését biztosítják. Ennek az egyensúlynak az elérése a koordináció nyitott módszere szerint történik.

(6) A minimális normák biztosítása és a munkakörülmények folyamatos javítása az európai szociálpolitika egyik központi kérdése és megfelel az Európai Unió egyik fontos általános érvényű célkitűzésének is. A Bizottság fontos szerepet játszik a tagállamok által a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának, a megfelelő munkakörülmények biztosításának, munkaviszonyuk megszűnése esetén a munkavállalók védelmének, a munkavállalók tájékoztatásának és tanácsadói szolgáltatások nyújtásával történő támogatásának, valamint a munkavállalók és munkáltatók érdekképviselete és kollektív védelme biztosításának a területein végzett tevékenységeinek a támogatásában és kiegészítésében.

(7) A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem az Európai Unió egyik fontos alapelve. Az Európai Unió Alapvető Jogok Kartájának 21. cikke számos sokféle szempont szerint tiltja a hátrányos megkülönböztetés alkalmazását. Tekintettel kell lenni a hátrányos megkülönböztetés különféle formáinak a sajátos jellegzetességeire. Ezért a tevékenységek hozzáférhetősége és az eredmények tekintetében figyelembe kell venni a fogyatékos emberek különleges szükségleteit.

(8) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 13. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság elfogadta a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43 irányelvet [11], amely tiltja a faji vagy nemzetiségi hovatartozás alapján a hátrányos megkülönböztetést többek között a foglalkoztatásban, a szakmai képzésben, az oktatásban, az áruk és szolgáltatások, valamint a szociális védelem terén; és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78 irányelvet [12], amely tiltja a foglalkoztatás és munkavégzés területein a vallás vagy hit, fogyatékosság, életkor és szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetés alkalmazását.

[11] HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

[12] HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(9) A nők és férfiak közötti egyenlő elbánás biztosítása a közösségi jog egyik fontos alapelve, és az ezen alapuló irányelvek és egyéb jogszabályok jelentős szerepet játszottak a nők helyzetének a javításában. Az EU politikáiban a nemek egyenlőségének a támogatása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a gyakorlatban szükségessé teszi a jogalkotásnak, a finanszírozási eszközöknek és az esélyegyenlőség általános érvényesítésének az egymást erősítő kombinált alkalmazását. A nemek szerinti esélyegyenlőség általános érvényesítésének alapelvével összhangban a férfiak és nők egyenlőségének az elvét be kell építeni a program minden részébe.

(10) Mivel az EU-szintű információcsere fenntartásának és a Közösség egészében a jó gyakorlatok elterjesztésének a szükségessége miatt a javasolt intézkedés céljait a tagállamok megfelelő szinten nem érhetik el, és ezért a Közösség fellépései és intézkedései multilaterális jellegének köszönhetően az ilyen célok elérése jobban biztosított a Közösség szintjén, a Közösség a Szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhat megfelelő intézkedéseket. Az abban a cikkben előírt arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az azoknak a céloknak az eléréséhez szükséges mértéket.

(11) Ez a határozat létrehozza a program teljes időtartamára a pénzügyi keretet, aminek az 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárási rend javításáról szóló intézményközi megállapodás [13] 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges kiindulási pontot kell, hogy jelentse.

[13] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

(12) Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal [14] összhangban el kell fogadni.

[14] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT.

1. cikk

A program létrehozása

Ez a határozat létrehozza a Közösség PROGRESS elnevezésű foglalkoztatási és szociális szolidaritási programját abból a célból, hogy pénzügyileg támogassa az Európai Unió célkitűzéseinek a megvalósítását a foglalkoztatás és a szociális ügyek területein, és ezzel hozzájáruljon ezeken a területeken a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek az eléréséhez. A program 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig működik.

2. cikk

A program általános célkitűzései

Ennek a programnak a célja a következő célkitűzések elérése:

(1) a tagállamokban (és más részt vevő országokban) uralkodó helyzet megismerésének és megértésének a feljavítása az alkalmazott politikák elemzésén, kiértékelésén és szoros nyomon követésén keresztül;

(2) statisztikai, eszközök, módszerek és közösen használható jelzőszámok kidolgozásának a támogatása a program által lefedett területeken;

(3) a közösségi jog és politikai célkitűzések végrehajtásának a támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban és azok hatásainak a felmérése;

(4) a hálózatba szervezés, kölcsönös tanulás, a jó gyakorlatok feltárása és EU-szintű elterjesztése;

(5) az öt megvalósítási szakasz mindegyike vonatkozásában alkalmazott EU politikák tudatosításának a javítása az érdekelt felek és a nagy nyilvánosság számára;

(6) az alapvető fontosságú EU hálózatok képességének az erősítése az EU politikák előmozdítására és támogatására.

3. cikk

A program felépítése

A program az alábbi öt megvalósítási szakaszt tartalmazza:

(1) Foglalkoztatás

(2) Szociális védelem és befogadás

(3) Munkakörülmények

(4) Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség

(5) Nemek közötti egyenlőség

4. cikk

1. SZAKASZ: Foglalkoztatás

Az 1. szakasz támogatja az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtását az alábbiakkal:

(1) a foglalkoztatási helyzet megértésének feljavítása, különösen elemzéseken és tanulmányokon, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásán keresztül;

(2) az Európai Foglalkoztatási Iránymutatások és Ajánlások kiértékelése és végrehajtása, valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégia és egyéb politikai területek közötti kölcsönhatások kielemzése és kiértékelése;

(3) politikák és eljárások egymás közötti kicserélésének a megszervezése és az Európai Foglalkoztatási Stratégiával kapcsolatosan a kölcsönös tanulás előmozdítása;

(4) a tudatosság növelése, információk terjesztése és a foglalkoztatás kihívásairól és politikáiról szóló vita előremozdítása, beleértve a regionális és helyi illetékességű résztvevők szociális partnerek és egyéb érdekeltek bevonását is.

5. cikk

2. SZAKASZ: Szociális védelem és befogadás

A 2. szakasz támogatja a koordináció nyitott módszerének alkalmazását a szociális védelem és befogadás terén az alábbiakkal:

(1) a szegénység, valamint a szociális védelem és befogadás politikai problémák jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásával;

(2) a koordináció nyitott módszere megvalósításának a figyelemmel kísérése és kiértékelése a szociális védelem és befogadás területén, továbbá a koordináció nyitott módszere és egyéb politikai területek közötti kölcsönhatások kielemzése;

(3) politikák és eljárások egymás közötti kicserélésének a megszervezése és a szociális védelmi és befogadási stratégiával kapcsolatosan a kölcsönös tanulás előmozdítása;

(4) a tudatosság növelése, információk terjesztése és az EU koordinációs folyamatán belül a szociális védelem és szociális befogadás kérdéseinek kihívásairól és politikáiról szóló vita előremozdítása, beleértve a regionális és helyi illetékességű résztvevők szociális partnerek és egyéb érdekeltek bevonását is;

(5) az alapvető fontosságú EU hálózatok teljesítőképességének a fejlesztése az EU politikai célkitűzéseinek az elérésére való alkalmassá tétel céljából.

6. cikk

3. SZAKASZ: Munkakörülmények

A 3. szakasz támogatja a munkakörnyezet és munkakörülmények javítását célzó intézkedéseket, beleértve a munkaegészségügy és biztonság területeit is az alábbiakkal:

(1) a munkakörülmények jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatásainak a felmérése;

(2) az EU munkaügyi törvénye végrehajtásának a támogatása, munkaügyi szakemberek képzése, tájékoztatók és hálózatok fejlesztése a szakmai testületek között;

(3) megelőző intézkedések kezdeményezése és a megelőzési kultúra fejlődésének a serkentése a munkaegészségügy és biztonság terén;

(4) a tudatosság növelése, információk terjesztése, a munkaügyi kérdések kihívásairól és politikáiról szóló vita előremozdítása.

7. cikk

4. SZAKASZ: Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség

A 4. szakasz támogatja a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem alapelveit és elősegíti annak az EU politikákba való beépülését az alábbiakkal:

(1) a hátrányos megkülönböztetés problémáinak jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatásainak a felmérése;

(2) az EU hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályai végrehajtásának a támogatása a figyelemmel kísérési folyamatok megerősítésével, a hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozó szakemberek képzésével, hálózatok kiépítése, tájékoztatók és hálózatok fejlesztése a szakmai testületek között munkaügyi szakemberek képzése, tájékoztatók és hálózatok fejlesztése a szakmai testületek között;

(3) a tudatosság növelése, információk terjesztése, a hátrányos megkülönböztetés kérdéseinek, kihívásairól és politikáiról szóló vita előremozdítása és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem beépítése az EU politikáiba;

(4) az alapvető fontosságú EU hálózatok teljesítőképességének a fejlesztése az EU politikai célkitűzéseinek az elérésére való alkalmassá tétel céljából.

8. cikk

5. SZAKASZ: Nemek közötti egyenlőség

Az 5. szakasz támogatja a nemek közötti egyenlőség hatékony megvalósítását és a nemek esélyegyelőségének az EU politikáiba való beépülését az alábbiakkal:

(1) a nemekkel és nemek esélyegyenlőségével kapcsolatos problémák jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és jelzőszámok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatásainak a felmérése;

(2) az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogszabályai végrehajtásának a támogatása a figyelemmel kísérési folyamatok megerősítésével, szakemberek képzésével, hálózatok kiépítése, tájékoztatók és hálózatok fejlesztése a szakmai testületek között;

(3) a tudatosság növelése, információk terjesztése, a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség kérdéseinek kihívásairól és politikáiról szóló vita előremozdítása;

(4) az alapvető fontosságú EU hálózatok teljesítőképességének a fejlesztése az EU politikai célkitűzéseinek az elérésére való alkalmassá tétel céljából.

9. cikk

Intézkedéstípusok

1. A program az alábbi intézkedések végrehajtását finanszírozza:

(a) elemző tevékenységek

- adatok és statisztikák gyűjtése, kidolgozása és terjesztése

- közös módszerek, jelzőszámok/összehasonlító adatok kidolgozása és terjesztése

- tanulmányok, elemzések és felmérések elvégzése, azok eredményeinek közzététele

- kiértékelések és hatástanulmányok elkészítése, azok eredményeinek közzététele

- tájékoztatók és jelentések elkészítése és kiadása

(b) közös tanulási, tudatosítási és terjesztési tevékenységek

- a legjobb gyakorlatok feltárása és egyenrangú felülvizsgálat megszervezése EU és nemzeti szintű értekezletek/munkacsoportok/szemináriumok keretében

- elnökségi konferenciák/szemináriumok megszervezése

- a közösségi jog és politika célkitűzéseinek a kidolgozását és végrehajtását támogató konferenciák/szemináriumok megszervezése

- médiakampányok és események megszervezése

- információk és a programban elért eredmények közléséhez anyagok összeállítása és kiadása

(c) a fő szerepvállalók támogatása

- alapvető fontosságú EU hálózatok működési költségeinek a támogatása

- tagállamok munkacsoportjainak a megszervezése az EU jog végrehajtásának a figyelemmel kíséréséhez

- jogi szakemberek, kulcsfontosságú tisztviselők és egyéb érintett szereplők képzési szemináriumainak a finanszírozása

- szakmai testületek EU-szintű hálózatainak a létrehozása

- szakértői hálózatok finanszírozása

- EU-szintű megfigyelőállomások finanszírozása

- személyzetcserék nemzeti közigazgatási intézmények között

- együttműködés nemzetközi intézményekkel

2. Az (1) bekezdés b) pontjában előírt tevékenységeknek kifejezetten megfelelően méretezett EU dimenziójúaknak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy valóban EU hozzáadott értéket képviseljenek és azokat nemzeti hatóságok és alárendelt hatóságok, a Közösségi jogban meghatározott szakmai testületek, vagy a saját területükön kulcsfontosságú szereplőnek tekintett szereplők végrehajthassák.

10. cikk

A program hozzáférhetősége

1. Ez a program hozzáférhető minden állami és/vagy magántulajdonú testület, szereplő és intézmény, és különösen az alábbiak számára:

- tagállamok;

- állami foglalkoztatásügyi szolgálatok;

- helyi és regionális hatóságok;

- az EU törvényhozás hatálya alá tartozó szakmai testületek;

- szociális partnerek;

- EU-szinten szervezett civilszervezetek;

- egyetemek és kutatóintézetek;

- kiértékelő szakemberek;

- nemzeti statisztikai hivatalok;

- média.

2. A Bizottság a 9. cikk 1. bekezdés a) és b) pontjaiban említett tevékenységek mértékéig közvetlen hozzáféréssel rendelkezhet a programhoz.

11. cikk

A támogatás alkalmazási módszere

A 9. cikkben említett tevékenységtípusok finanszírozása a következők szerint történhet:

- pályázati felhívást követően szolgáltatási szerződés keretében; a nemzeti statisztikai hivatalokkal való együttműködés vonatkozásában az Eurostat eljárások alkalmazandók;

- ajánlatkérést követően részleges támogatás nyújtása keretében; ebben az esetben az EU társfinanszírozás mértéke általános szabályként nem haladhatja meg a támogatás kedvezményezettje teljes kiadásának a 80%-át. Minden ezt a plafonértéket meghaladó mértékű támogatás megadása csak rendkívüli esetekben és tüzetes vizsgálat elvégzése után lehetséges.

A 9. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységtípusok esetében támogatás kérelem ellenében nyújtható, például tagállamok finanszírozási forrásaiból.

12. cikk

Végrehajtási rendelkezések

1. Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedések, amelyeket az alábbi ügyekkel kapcsolatosan a 13. cikk 2. bekezdésében előírt igazgatási eljárással kell elfogadni:

(a) a program végrehajtásával kapcsolatos általános iránymutatás;

(b) a program végrehajtásával kapcsolatos munkaprogram;

(c) a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás;

(d) az éves pénzügyi terv és a finanszírozás elosztása a program különféle szakaszai között;

(e) a tevékenységek kiválasztása a Közösség általi támogatáshoz és az ilyen támogatásra kijelölt tevékenységek felsorolás tervezetének a Bizottság általi benyújtása;

2. Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket minden egyéb üggyel kapcsolatosan a 13. cikk 2. bekezdésében előírt igazgatási eljárással kell elfogadni.

13. cikk

A bizottság

1. A Bizottság tevékenységeit egy bizottság segíti.

2. Ahol erre a bekezdésre utaló hivatkozás található, ott az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkei alkalmazandók.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időszakot két hónapban kell meghatározni.

3. Ahol erre a bekezdésre utaló hivatkozás található, ott az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkei alkalmazandók.

4. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályait.

14. cikk

Együttműködés más bizottságokkal

1. Annak biztosítása érdekében, hogy az e határozat tárgyát képező tevékenységek végrehajtásával kapcsolatosan rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjon, a Bizottság szükség szerint kapcsolatot létesít a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal, és a Foglalkoztatási Bizottsággal.

2. Ha szükséges, a Bizottság rendszeres és strukturált együttműködést létesít e bizottság és egyéb vonatkozó politikák, eszközök és cselekvések megfigyelő bizottságai között.

15. cikk

Következetes összhang és kiegészítő jelleg

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gondoskodik az Unió és a Közösség egyéb politikáival, eszközeivel és cselekvéseivel a teljes körű következetes összhang fenntartásáról, különösen megfelelő mechanizmusok létrehozásával a program tevékenységeinek a kutatási, igazságügyi és belügyi, kulturális, oktatásügyi, képzési és ifjúságpolitikai, valamint a bővítési és a közösségi külügyi területeken végzett tevékenységekkel való összehangolása céljából. Különös figyelmet kell fordítani a program és az oktatásügy és képzés területei közötti együttműködés lehetséges formáira.

2. A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak a következetes összhang és kiegészítő jelleg fenntartásáról a program keretében végzett tevékenységek és az Unió és a Közösség egyéb tevékenységei között, különösen a strukturális alapokból és az európai szociális alapból finanszírozott területeken.

3. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program tevékenységei céljaira elkülönített és felhasznált kiadások finanszírozására a Közösség más pénzügyi eszközeit ne vegyék igénybe.

4. A Bizottság a 13. cikkben említett bizottságot rendszeresen tájékoztatja a Közösség egyéb olyan cselekvéseiről, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatási és szociálpolitika területén a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

5. A tagállamok minden lehetséges igyekezetükkel törekszenek a program keretében végzett tevékenységek és a nemzeti, regionális és helyi szinteken végzett tevékenységek közötti következetes összhang és kiegészítő jelleg fenntartására.

16. cikk

Harmadik országok részvétele

Ez a program nyitott az alábbiak részvétele számára:

* EFTA/EGT országok az EGT megállapodásban előírt feltételek szerint;

* EU csatlakozásra jelölt országok, nyugat-balkáni országok, valamint a stabilizációs és csatlakozási folyamatban részt vevő országok.

17. cikk

Finanszírozás

1. A Közösség e határozatban említett tevékenységeinek a pénzügyi kerete a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra 628,8 millió euró.

2. A különféle megvalósítási szakaszok közötti megoszlásban az alábbi alsó határértékeket kell tiszteletben tartani:

>TABELPOSITION>

3. A pénzügyi keretnek legfeljebb 2%-a fordítható a program megvalósításának költségeire, például a 13. cikkben előre említett bizottság működésével kapcsolatos kiadásokra, vagy a 19. cikk rendelkezései szerinti kiértékelések elvégzésének a költségeire.

4. A kiadások éves elosztását a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi tervek határai között.

5. A Bizottság saját maga és a kedvezményezettek céljaira igénybe vehet műszaki és/vagy adminisztratív támogatást és támogathat kiadásokat.

18. cikk

A Közösségek pénzügyi érdekei

1. Az e határozat rendelkezései szerint finanszírozott intézkedések végrehajtásában a Bizottság megfelelő megelőző intézkedésekkel köteles gondoskodni a Közösség pénzügyi érdekeinek csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes cselekedet elleni védelméről, beleértve hatékony ellenőrzések lefolytatását és az indokolatlanul kifizetett összegek visszaszerzését, arányos és elrettentő hatású büntetések alkalmazását a 2988/95/EK, Euratom és 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletei, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet szerint.

2. Az e határozat rendelkezései szerint finanszírozott közösségi cselekvések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanságok a közösségi jog bármely rendelkezésének, illetve bármiféle gazdálkodó szervezet cselekedetéből vagy mulasztásából keletkező szerződéses kötelezettség megszegését jelentik, amelyek indokolatlan kiadás miatt hátrányos helyzetet idéznek elő a Közösség fő költségvetésében vagy az érintett szereplők pénzügyi terveiben.

3. A szerződésekben és megállapodásokban, a részt vevő harmadik országokkal ennek a határozatnak a hatálya alatt kötött megállapodásokat is beleértve, külön rendelkezésben kell előírni a Bizottság (vagy annak bármely megbízott képviselője) általi felügyeleti és pénzügyi ellenőrzési, valamint a Számvevőszék általi könyvvizsgálati eljárások lefolytatását érintő hatásköröket, szükség szerint helyszíni ellenőrzések lefolytatásával.

19. cikk

Nyomon követés és kiértékelés

1. A program rendszeres nyomon követésének biztosítása és a szükséges átrendezések elvégzése érdekében a Bizottságnak éves tevékenységi beszámolókat kell készítenie és a 13. cikkben említett bizottság számára elküldenie.

2. A programot félidős értékelésnek is alá kell vetni a különféle szakaszok szintjén a program egészének áttekintésével a program célkitűzéseinek hatásai és a megvalósított EU hozzáadott érték tekintetében elért előrehaladás vonatkozásában. Ezt a kiértékelést menetközben végrehajtott értékelések egészíthetik ki. A kiértékeléseket a Bizottság hajtja végre külső szakértők segítségével. Ha a kiértékelések eredményei rendelkezésre állnak, akkor azokat fel kell tüntetni a tevékenységekről az 1. bekezdés szerint készülő beszámolókban.

3. A program végrehajtásának befejezése után egy évvel a Bizottság külső szakértők bevonásával a teljes programot érintő utólagos értékelést hajt végre a program hatásainak és az EU hozzáadott értéknek a felmérése céljából. A kiértékelés eredményeit megkapja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, ......-án/-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

Policy area(s): Employment and Social Affairs

Activit(y/ies): 0401 ; 0402 ; 0403 ; 0404 ; 0405

Title of action: Establishing a Community Programme for Employment and Social Solidarity - PROGRESS

1. BUDGET LINE(S) + HEADING(S)

Financial Perspectives 2007-2013 : Headings 1a

2. OVERALL FIGURES

2.1. Total allocation for action (Part B): EUR 660,5 million for commitment

2.2. Period of application:

1/1/2007 - 31/12/2013

2.3. Overall multi-annual estimate of expenditure:

(a) Schedule of commitment appropriations/payment appropriations (financial intervention)

EUR million (to three decimal places)

>TABELPOSITION>

(b) Technical and administrative assistance and support expenditure

>TABELPOSITION>

>TABELPOSITION>

(c) Overall financial impact of human resources and other administrative expenditure

>TABELPOSITION>

>TABELPOSITION>

2.4. Compatibility with financial programming and financial perspective

X Proposal is compatible with next financial programming 2007-2013.

Proposal will entail reprogramming of the relevant heading in the financial perspective.

Proposal may require application of the provisions of the Interinstitutional Agreement.

2.5. Financial impact on revenue:

X Proposal has no financial implications (involves technical aspects regarding implementation of a measure)

OR

Proposal has financial impact - the effect on revenue is as follows:

(NB All details and observations relating to the method of calculating the effect on revenue should be shown in a separate annex.)

(EUR million to one decimal place)

>TABELPOSITION>

3. BUDGET CHARACTERISTICS

>TABELPOSITION>

4. LEGAL BASIS

Articles of the Treaty n° 13.2, 40, 129 and 137.1 a/b/j/k

5. DESCRIPTION AND GROUNDS

5.1. Need for Community intervention

5.1.1. Objectives pursued

The European Union has an important role to play in the development of a modern, innovative and sustainable European Social Model with more and better jobs in an inclusive society based on equal opportunities. Article 2 of the Treaty states that the Community shall have as part of its tasks that of promoting a high level of employment and of social protection and the raising of the standard of living and quality of life throughout the Community and economic and social cohesion.

In order to achieve those objectives, the Framework Programme will address a number of problems have to be addressed:

(1) The Commission has to ensure that it has the necessary knowledge and understanding of the situation prevailing in the Member States in order to exercise its right of initiative;

(2) Effective policy coordination in the employment and social protection/inclusion areas requires the development of statistical tools and methods and common indicators;

(3) The Commission has to ensure that the EU law and policies objectives are implemented in a uniform way in the Member States and should be able to assess their impact;

(4) Effective policy coordination in the employment and social protection/inclusion areas requires the promotion of networking, mutual learning, identification and dissemination of good practice at EU level between institutional actors;

(5) There is a clear need to increase the awareness of the stakeholders and the general public about the EU policies pursued in the employment and social protection/inclusion areas;

(6) Similarly, there is a lack of capacity of the key EU networks to promote and support EU policies in the employment and social protection/inclusion areas.

The example of indicators and criteria for the evaluation are presented in the ex-ante evaluation.

5.1.2. Measures taken in connection with ex ante evaluation

The DG EMPL multi-annual evaluation plan foresaw the ex-ante of the programmes mainly in 2005. The context described above implies carrying out the ex-ante evaluation at an early stage. This ex-ante evaluation has been performed internally by the DG EMPL evaluation unit in cooperation with all units concerned in the process of defining the programme.

5.1.2.1. Use of evaluation results and lessons from the past

In the context described above the evaluation results available show the appropriateness of the different actions supported to achieve the goals set in the Social Policy Agenda. Several innovative approaches have been evaluated. The evaluation results already published are presented in annex 1 Evaluation results and annex 2: list evaluation carried out. The exante evaluation pointed out the main ex-post and on-going results (p.3).

5.1.2.2 Support to the definition of objectives

A 'logic frame' derived from the evaluation of the programmes has helped to structure the definition of general, specific and operational objectives of the Framework programme.

The preparatory works have started just after the financial perspective decision. Internal working group have been set up with representatives of the units concerned, SPP and evaluation unit.

5.1.2.3 Recommendations

In addition to give a support in the design of the policy, the aims of the ex-ante evaluation was also to identify further actions needed to implement the new framework programme. Some recommendations related to the conclusions have been identified. They are presented in a synthetic table with the main conclusions. Further evaluation results will be reported and taken into account to implement the framework programme decision.

The main conclusions from the ex-ante evaluation have been summarised in a table with some corresponding recommendations. The evaluation report is annexed to the Commission Communication with the Proposal for the programme decision and the financial statement.

Conclusions

// Recommendations for implementation

Conclusion 1

- The approach is relevant and justified regarding the overall objectives;

- Actions supported are effective and need to be focused on activities that create the most EU added value

- There is an adequate level of efficiency with the current level of funding and it is necessary to merge the smaller budget lines (often created under the EU parliament pressures)

- The proposals to improve and simplify the delivery mechanisms are appropriate and it is necessary to take into account the human resources constrains.

Compared with the previous period of implementation, the main change introduced is the reinforcement on certain types of activities needed to ensure the Commission initiative role in promoting EU governance. //

No specific recommendation

Conclusion 2

The framework programme objectives have been designed to ensure a more explicit targeting on the instruments/strategy needed to implement the EU objectives. Specific objectives have been defined regarding the EU competencies fixed in the Treaty. The value added has been identified regarding those specific objectives. Operational objectives have been set-out and examples of related indicators provided.

The common framework for definition of objectives will significantly reinforce the internal / external coherence of the activities financed at the level of the Commission.

One of the main changes introduced compared with the 2001-2006 generation of programmes is to rationalise the interventions previously carried out under different budget lines into one single framework programme. That will allow more budgetary coherence.

Main stakeholders will be targeted taking into account the experience from the previous interventions. //

Attention should be devoted to ensuring that simplification does not create a lack of visibility for each policy field.

Conclusion 3

This programme decision bringing all the budget lines into the same framework will introduce much more coherence and complementarity in the delivery of the activities.

- The delivery mechanism have been examined in order to define them at an early stage but allowing flexibility needed to ensure concentration on the most needed actions.

- The monitoring and evaluation processes are defined to take into account the current experience with the Community action programmes. // In the implementation of the Decision, attention should be given to the definition of Framework guidelines and corresponding work programme and more specific definition of target operators and activities

Conclusion 4

In general the very specific nature of the framework programme intervention in the field of social policy will not create any duplication or risk of overlap.

Nevertheless, for closely linked interventions, exchanges and mutual learning effects will continue to be supported.

The programme decision has included a chapter on complementarity to ensure it is present ands foresees that it should be evaluated. //

Special attention will be devoted in avoiding overlap for action designated to be financed under the autonomous basis.

Conclusion 5

Cost effectiveness and EU value added have been fully integrated in the definition of the approach. They have been the central concepts used to rationalise the design of the intervention in the competencies of DG EMPL // No specific recommendation

5.1.3. Measures taken following ex post evaluation

Lessons from the available interim evaluations have been taken into consideration in the ex-ante evaluation.

5.2. Action envisaged and budget intervention arrangements

In order to achieve the general objectives described in point 5.1.1, it has been decided to establish a Framework programme split into 5 sections corresponding to specific objectives relating to 5 different areas of activities:

(5) Employment

Section 1 will support the implementation of the Treaty based European Employment Strategy

(6) Social protection and inclusion

Section 2 will support the implementation of the open method of coordination in the field of social protection and inclusion.

(7) Working conditions

Section 3 will support the improvement of the working environment and conditions including health and safety at work as enshrined in the Treaty.

(8) Antidiscrimination and diversity

Section 4 will support effective implementation of the principle of non-discrimination on the grounds of racial or ethnic origin, religion or belief, disability, age or sexual orientation as enshrined by the Treaty and promote the benefits of diversity. It will also promote anti-discrimination mainstreaming in EU policies.

(9) Gender equality

Section 5 will support the effective implementation of the principle of gender equality as enshrined in the Treaty and promote gender mainstreaming in EU policies.

Each of these specific objectives has then been further specified in operational objectives as mentioned in the Decision (see articles 4 to 9).

In order to achieve the respectively main, specific and operational objectives, the Decision establishing the Framework programme foresees a wide range of possible actions. They can be classified in 3 different types:

* Analytical and mutual learning activities :

This type of actions will cover the carrying out of studies, surveys, evaluations, peer reviews, the elaboration of guides and reports and the development of common methodologies and indicators.

* Awareness and Dissemination activities

This type of actions will cover among others the organisation of conferences in support to the implementation of Community law and policy objectives, media campaigns, events, training seminars...

* Support to main actors

This type of actions will cover the financing of key EU networks acting in at least one of the section of the Framework programme, the funding of networks of experts and institutional bodies, EU level observatories, training seminars for legal practitioners etc...

A detailed presentation of the practical actions foreseen under each section and their link with the operational objectives is included in the table under Point 6.2.

5.3 Methods of implementation

The above mentioned types of actions may be financed either by:

* a service contract following a call for tenders

* or a partial subsidy following a call for proposals. In this case, the EU co-financing may not exceed, as a general rule, 80 % of the total expenditure incurred by the recipient. Any subsidy in excess of this ceiling can only be granted under exceptional circumstances and after close scrutiny.

The Commission will implement this Framework programme and may have recourse to technical and/or administrative assistance to the mutual benefit of the Commission and of the beneficiaries, for example to finance outside expertise on a specific subject.

6. FINANCIAL IMPACT

6.1. Total financial impact on Part B - (over the entire programming period)

6.1.1. Financial intervention

The envisaged breakdown, indicated below, shall be subject to modifications during the programming period following decisions from the Programme Committee. The minimum part for each section is indicated under the article 15 of the decision.

Commitments (in EUR million to three decimal places)

>TABELPOSITION>

6.1.2. Technical and administrative assistance, support expenditure and IT expenditure (commitment appropriations)

>TABELPOSITION>

The Programme's financial envelop can also cover expenditure relating to preparatory, follow-up, control, audit and evaluation activities which are directly necessary for the programme management and for the achievement of its objectives, in particular studies, meetings, information activities and publication, informatics networks aiming at exchanges of information as well as any other technical assistance expenditure to which the Commission can resort for the management of the programme.

6.2. Calculation of costs by measure envisaged in Part B (over the entire programming period)

Commitments (in EUR million to three decimal places)

>TABELPOSITION>

7. IMPACT ON STAFF AND ADMINISTRATIVE EXPENDITURE

7.1. Impact on human resources

>TABELPOSITION>

7.2. Overall financial impact of human resources

>TABELPOSITION>

The amounts are total expenditure for twelve months.

7.3. Other administrative expenditure deriving from the action

>TABELPOSITION>

The amounts are total expenditure for twelve months.

1 Specify the type of committee and the group to which it belongs.

I. Annual total (7.2 + 7.3) // 23,83 mioEUR

II. Duration of action // 7 years

III. Total cost of action (I x II) // 166,81 mioEUR

The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing DG in the framework of the annual allocation procedure.

The allocation of posts will depend, on the one hand, on the internal organisation of the next Commission, and, on the other hand, on the possible reallocation of posts between services following the new financial perspectives.

8. FOLLOW-UP AND EVALUATION

8.1. Follow-up arrangements

The arrangements for monitoring are described in the article 19 of the decision proposal.

The impact of the operational objectives will be measured by their contribution to the implementation of each specific objective. The main factor to assess the success of the actions financed will be the EU value added they generated (see EU value added chapter 6 of ex-ante evaluation).

Indicators will be put in place to monitor the efficiency and the effectiveness of the implementation of the operational objectives. The output indicators are directly related to the specific activity carried out. They will be defined in terms of number of projects, main characteristic and cost.

The Framework programme will be monitored regularly in order to follow the implementation of the activities carried out under each section. Annual activity reports will be transmitted to the Framework programme Committee referred to in Article 13 of this Decision, in order to inform its members on the progress made and discuss the necessary reorientations.

Example of indicators and criteria for the evaluation are presented in the ex-ante evaluation.

>TABELPOSITION>

8.2. Arrangements and schedule for the planned evaluation

The arrangements for evaluation are described in the article 18 of the decision proposal.

The impact of specific objectives will depend on the effectiveness of their contribution to the implementation of the overall objective in Europe.

The nature of the programme objectives is qualitative. The type of effect created will be improvement of EU governance through better understanding, monitoring, exchange and dissemination of EU policy objectives. Most of those effects

The Framework programme will also be the subject of an on-going evaluation at the level of the different sections with an overview on the Framework programme in order to measure the progress made regarding the impact of the programme objectives and its EU added value. These evaluations will be carried out by the Commission with the assistance of external experts. When available, their results will be reported in the activity reports mentioned in paragraph 1.

An ex-post evaluation covering the whole Framework programme will be carried out, one year after it ends, by the Commission with the assistance of external experts. It shall be transmitted to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions.

9. ANTI-FRAUD MEASURES

The Commission shall ensure that, when actions financed under the present decision are implemented, the financial interests of the Community are protected by the application of preventive measures against fraud, corruption and any other illegal activities, by effective checks and by the recovery of the amounts unduly paid and, if irregularities are detected, by effective, proportional and dissuasive penalties, in accordance with Council Regulations

(EC, Euratom) No 2988/95 and (Euratom, EC) No 2185/96, and with Regulation (EC)

No 1073/1999 of the European Parliament and of the Council.

For the Community actions financed under this decision, the notion of irregularity referred to in Article 1, paragraph 2 of Regulation (EC, Euratom) No 2988/95 shall mean any infringement of a provision of Community law or any breach of a contractual obligation resulting from an act or omission by an economic operator, which has, or would have, the effect of prejudicing the general budget of the Communities or budgets managed by them, by an unjustifiable item of expenditure.

Contracts and agreements as well as agreements with participating third countries resulting from this decision shall provide in particular for supervision and financial control by the Commission (or any representative authorized by it) and audits by the Court of Auditors, if necessary on-the-spot.