52004PC0474

Brüsszel, 14.07.2004

COM(2004) 474 végleges

2004/0153 (COD)

Javaslat

EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI HATÁROZAT

az egész életen át tartó tanulás terén egy integrált cselekvési program létrehozásáról

(előterjesztő: a Bizottság)( SEC(2004) 971 }

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

1. BEVEZETÉS

1.1. 2004 márciusában a Bizottság "A közösségi oktatási és képzési programok új generációja 2006 után"[1] címmel elfogadott egy közleményt ("a korábbi közlemény"), amely "a 2007-2013 közötti időszak politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről"[2] szóló februári közleményt követte. Ez a közlemény jelezte a Bizottság szándékát egy integrált egész életen át tartó tanulási program létrehozására, amely magában foglalja a jelenlegi belső oktatási és képzési programok együttesét. Az ehhez a memorandumhoz csatolt határozattervezet létrehozza az említett programot.

1.2. Az integrált egész életen át tartó tanulási program a jelenlegi Socrates és Leonardo da Vinci programra, az eLearning programra, a Europass kezdeményezésre és az európai szinten aktív testületek segítése és az oktatás és képzés terén megvalósuló egyedi tevékenységek támogatása céljából a közösségi keretprogramon keresztül finanszírozott különféle cselekvésekre épül. Emellett 2009-től kiegészítő programként a most indított, 2008-ig tartó Erasmus Mundus programot is be kell építeni az integrált programba.

1.3. Amint a korábbi közlemény rámutatott, ez a szerkezetváltás különösen négy tényezőnek felel meg:

- az EU egészében végbemenő változások, amelyek által az oktatási és képzési rendszerek egyre szorosabban integrálódnak az egész életen át tartó tanulás kontextusába annak érdekében, hogy megfeleljenek a tudás alapú társadalom és a demográfiai változás új kihívásainak,

- az oktatás és képzés növekvő fontosságú szerepe a versenyképes és dinamikus tudás alapú európai gazdaság megteremtésében és a változásokhoz való alkalmazkodás lehetővé tételében, legfőképpen a 2000. évi lisszaboni Európai Tanács nyomon követésében, a bolognai és koppenhágai folyamatokban és az azokkal járó, a jelenlegi Socrates és Leonardo da Vinci program kezdete óta európai szinten végbement politikai fejlődésben,

- az erősségek megerősítésének és a jelenlegi széttagoltabb programtervből eredően észlelt folytonossági hiányok és hiányos együttműködés kezelésének szükségessége, amint arra a Socrates és a Leonardo da Vinci program időközi értékelései, illetve a programok új generációjának lehetőségeiről folytatott nyilvános konzultációk rámutattak, és

- a közösségi jogi eszközök egyszerűsítésének és ésszerűsítésének igénye egy integrált keret létrehozása révén, amelyen belül a tevékenységek széles skálája finanszírozható.

E memorandum hátralévő része leírja a Bizottság javaslatának hátterében álló alapelveket, kifejti a határozattervezet fő jellemzőit, valamint meghatározza a szubszidiaritás és az arányosság elve tiszteletben tartásának módját.

2. AZ ELőREVIVő ÚT

Az Unió oktatási és képzési programjain keresztül közvetlenül polgáraihoz ér el - nincs még egy olyan közösségi tevékenység, amely évről évre ennyi embert ilyen közelről érintene. A programok támogatják továbbá az Unió oktatási és képzési rendszerének korszerűsítését, és szakmájuk gyakorlásának javítására ösztönzik az egyéneket: egyszóval segítik az Unió egészét a lisszaboni célok elérésében. A Bizottság ezért a jelenlegi programokban a következő változásokat javasolja.

2.1. Egy integrált oktatási és képzési program

Az integrált program négy egyedi programból fog összetevődni: az iskolákban a középfokú szintig (azt is beleértve) folyó általános oktatási tevékenységekre irányuló Comenius program; a felsőoktatásban folyó oktatási és magasabb szintű képzési tevékenységekre irányuló Erasmus program; a szakoktatás és -képzés összes többi szempontjára irányuló Leonardo da Vinci program és a felnőttoktatásra irányuló Grundtvig program. A javaslat ezenkívül beépít egy, a négy kulcsfontosságú tevékenységet magában foglaló "transzverzális" programot a fent vázolt politikai kérdések kezelése, valamint a nyelvoktatásra és az ICT-vonatkozású tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezések biztosítása érdekében, ahol ezek kívül esnek az egyedi programok hatókörén; az alaposabb terjesztési tevékenység érdekében; valamint egy Jean Monnet programot az európai integrációhoz és az európai oktatási és képzési intézményekhez és szövetségekhez kapcsolódó cselekvés támogatására.

Az integrált megközelítés tervezett célja egyrészről a múltbeli tapasztalatokkal való lényegi folytonosság, és ezáltal a valamennyi tagállamban megtalálható oktatási és képzési ellátás fő típusain alapuló építmény megőrzése és a megállapodott programnevek fenntartása, másrészről az összes alkotóelemei közötti összhang és együttműködés fokozása, hogy lehetővé tegye a cselekvések kiterjedtebb és rugalmasabb körének hatékonyabb támogatását. Az integrált program ezért minden részében közös cselekvésekből és eljárásokból fog állni, az átfogó koherenciáról pedig egyetlen programbizottság gondoskodik.

2.2. Egy alaposabb program

Az oktatás és képzés terén folyó európai együttműködési programok hatékonysága és hozzáadott értéke több alkalommal igazolást nyert. A programok eszközként szolgálnak az innováció és a helyes gyakorlat terjesztésében, amelyek egyébként a nemzeti határok közé zárva maradnának. A mobilitási cselekvés egyértelműen pozitív hatásai az abban érintett személyeken kívül az általuk felkeresett intézményekre is kiterjednek. A programok által támogatott európai együttműködés típusai szerte az Unióban hozzájárulnak az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítéséhez és javításához.

A programok értékére vonatkozó széles körű konszenzus és a lisszaboni célokat követő új kihívások fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az új integrált oktatási és képzési programnak elődeihez képest jelentős növekedést kell célul kitűznie, a mennyiség és a hatékonyság terén egyaránt.

A Bizottság a 2007-2013 közötti időszakra szóló részletes pénzügyi tervben az összegek most javasolt változtatásainak figyelembevételével felülvizsgálta a korábbi közleményben meghatározott számszerűsített célokat. E célok a következők:

- minden 20 iskolai diák közül 1 vegyen részt a Comenius cselekvésekben 2007-2013 között;

- 3 millió Erasmus hallgató 2011-re;

- 150 000 Leonardo kihelyezés 2013-ig;

- 25 000 Grundtvig mobilitás 2013-ig.

A Bizottság e nagyra törő célokat alapvetően szükségesnek tartja ahhoz, hogy az új program megfelelő eszköznek bizonyuljon a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaság 2010-re történő megvalósításának támogatásához.

A költségvetési keretet ennek megfelelőn bővíteni kell; a javasolt indikatív pénzügyi összeget a program 7 évére 13 620 milliárd euróban állapítják meg.

2.3. Egyszerűbb program

Az egyszerűbb és rugalmasabb program iránti igény felmerült a nyilvános konzultációkon, a tagállamok részéről, a nemzeti hivatalok részéről, és költségvetési közleményében maga a Bizottság is ezt szorgalmazta. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi javaslat keretében támogatott cselekvések néhány esetben egészen 2013-ig folytatódnak, és az említett évben elfogadott projektek közül nem mindegyik ér véget 2016 vége előtt. A javasolt határozat ezért operatív ügyekben csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket feltétlenül jogszabályban kell meghatározni.

Az egyszerűsítés azonban a jó szándékon kívül mást is kíván: megfelelő jogszabályi környezet kell hozzá, és ahol az nem megfelelő, be kell vezetni a szükséges jogszabályi eltéréseket. Szakkifejezéssel szólva, a költségvetési rendelet végrehajtási szabályaitól való célzott eltéréseket von maga után. A vezérelv az arányosság: a közigazgatási és számviteli követelményeknek arányban kell állniuk a támogatás nagyságával. Ez további megfontolást tesz szükségessé, különösen a következő területeken:

- Az átalánytámogatások és az egységköltségtáblák fokozott használata.

- A formanyomtatványok és szerződések egyszerűbb alkalmazásának lehetővé tétele.

- A társfinanszírozás kiterjesztése a természetbeni juttatásokon keresztül, és a kedvezményezett számviteli kötelezettségeinek korlátozása ilyen esetekben.

- Egyszerűsített dokumentáció a kedvezményezettek pénzügyi és operatív kapacitásáról.

Ezek az egyszerűsítések a határozatban kitűzött célok elérésének elengedhetetlen feltételei. A Bizottság ezért kellő időben előterjeszti a költségvetési rendeletektől való megfelelő eltéréseket, vagy a végrehajtási szabályok közvetlen módosítása, vagy a jelenlegi javaslat módosítása révén, hogy magában foglalja az egyedileg ehhez a programhoz szükséges célzott eltéréseket.

2.4. Egy decentralizáltabb program

A Bizottság javaslata szerint több tevékenységet nemzeti szinten kell kezelni, a nemzeti hivatalok hálózatán keresztül. Ennek előnye a nemzeti kontextus és az elsőbbségi szükségletek jobb megértése, valamint a fokozottan felhasználóbarát környezet megteremtésének képessége.

A Bizottság megítélése szerint a következő feltételek közül egy vagy több teljesülése esetén helyénvaló, hogy a cselekvéseket a nemzeti hivatalokon keresztül kezeljék:

- Meg lehet állapítani a költségvetési források tagállamok közötti elosztásának objektív módszerét, amely tükrözi a tevékenység előfordulásának mértékét.

- A cselekvések kisméretűek vagy személyekre irányulnak, így a teljes körű európai szintű kiválasztás nem szavatolt.

- A cselekvések az egyes tagállamok egyedi igényeit célozzák.

A határozattervezet ezért azt javasolja, hogy a következő tevékenységeket a nemzeti hivatalokon keresztül kezeljék: mobilitás, intézmények közötti kis arányú partnerségek, innovációs projektek átadása a szakoktatás és -képzés terén, illetve az eredmények terjesztése és kiaknázása terén végzett munka. A pénzügyi kimutatás 3. szakasza részletesebben tárgyalja a programhoz javasolt irányítási módszerek kiválasztását vezérlő alapelveket.

3. A PROGRAMJAVASLAT TERVE

3.1. Első cím: Általános rendelkezések

Az 1. és 2. cikk meghatározza az integrált program és azon belül az egyedi programok általános és egyedi célkitűzéseit. Ezeket a második cím egyes fejezeteiben az egyedi programok mindegyikéhez meghatározott operatív célkitűzések egészítik ki.

Az 5. cikk meghatározza az integrált program egészében megtalálható általános cselekvéseket. Ezt az intézkedést az egyszerűsítés és a rugalmasság maximalizálására tervezték. A melléklet meghatározza, hogy melyik cselekvéseket kezeli majd a Bizottság, és melyikeket a nemzeti hivatalok.

A 6. cikk meghatározza a Bizottság és a tagállamok feladatait, nevezetesen a nemzeti hivatalok létrehozásával és működtetésével kapcsolatban a költségvetési rendelet követelményeinek figyelembevételével.

A 7. cikk lehetővé teszi a programban való részvétel kiterjesztését Svájcra és a Nyugat-Balkán országaira.

A 10. cikk létrehoz egy bizottságot az integrált program kezelésére, amely a tárgyalandó témakörnek megfelelő összetételben ül össze. A Bizottság elképzelései szerint öt különböző összetételre lesz szükség: egy foglalkozik az integrált program egészével, a transzverzális programmal és a Jean Monnet programmal, a másik négy pedig a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, illetve Grundtvig programmal. A 9. cikk előírja, hogy a javasolt komitológiai határozatnak megfelelően a bizottság szerepe a kiválasztási folyamatban a folyamat, a kritériumok és a költségvetés köré összpontosuljon, ne az egyedi projektek kiválasztására.

A 15. cikk 13 620 milliárd eurós finanszírozási keretet biztosít. Ezt a melléklet B.8. szakasza részletezi. Az ott megállapított minimumszámokat a Bizottság az irányítóbizottsági eljárás szerint a bizottsággal egyetértésben megváltoztathatja. Ez a cikk engedélyezi továbbá maximum 1% elköltését részt nem vevő harmadik országokból származó partnerek részvételének támogatására a program keretében folyó partnerségi, projekt- és hálózati tevékenységekben.

3.2. Második cím, első-negyedik fejezet: a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci és Grundtvig program

Mind a négy ágazati program - a Comenius, az Erasmus, a Leonardo da Vinci és a Grundtvig - azonos szerkezet szerint épül fel.

A tevékenységek megoszlása a négy ágazati program között némiképpen eltér a jelenlegi programoktól; a leglényegesebb változtatás az, hogy a magasabb szintű szakmai oktatás a Leonardóból az Erasmus programba kerül át.

A határozat minden ágazati program esetében kijelöli az 5. cikkben meghatározott általános cselekvések közül a rendelkezésre állókat, és példákat ad az ilyen cselekvések fő megvalósulási formáira az egyedi program összefüggésében. A jogszabályi szöveg csak az elengedhetetlenül szükséges részleteket tartalmazza, és az általános cselekvések egyes programok keretében történő végrehajtásának a határozatban leírt módjai nem kizárólagosak, igény felmerülése esetén a bizottsággal konzultálva más típusok kidolgozását is lehetővé teszik.

Valamennyi cselekvés teret enged a nyelv és az új technológiai elemek "esélyegyenlősége érvényesítésének". A Comenius cselekvés magában foglalja a testvériskolai tevékenységet, amelyet ez idáig az eLearning program keretében támogattak. Az Erasmus cselekvés - tükrözve a magasabb szintű szakmai oktatás beépítését - magában foglalja a felsőoktatásban hallgatók vállalkozásoknál történő elhelyezését (korábban ez a Leonardo da Vinci programba tartozott), és egyedi mobilitási intézkedéseket irányoz elő a Joint Masters programok hallgatói részére.

A Leonardo da Vinci programban a projektcselekvéseket az időközi értékelés eredményeinek fényében újrafogalmazták. A projektek kezelése nagyobbrészt a nemzeti hivatalokon keresztül fog történni, és azok többnyire az innováció egyik országból a másikba történő átadására koncentrálódnak. Új, kis projektekből álló partnerségi cselekvés jön létre, amely lehetővé teszi a képzési szervezetek számára az együttműködést a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban. Jelentősen megerősítették a hálózati cselekvést, amely a szakképzés kulcsfontosságú kérdéseinek európai szintű tárgyalását támogatja.

A Grundtvig program keretében a felnőttoktatók mellett (a Socrates jelenlegi Grundtvig programja szinte kizárólag erre korlátozódott) javasolják a felnőtt tanulók mobilitásának, a személyzeti cseréknek, illetve az európai ösztöndíjaknak a támogatását.

3.3. Második cím, ötödik fejezet: A transzverzális program

A transzverzális program az integrált program egyik legjelentősebb újítása. Hatékonyabb eszközt biztosít a Közösség számára az olyan tevékenységek folytatására, amelyek két vagy több "hagyományos" tevékenységi területre is tartoznak, azaz átnyúlnak az ágazati programok határain.

A transzverzális program négy kulcsfontosságú cselekvésre osztható.

Az 1. kulcstevékenység a jelenlegi programjavaslatban egy nagyobbrészt új tevékenység, amely a politikai fejlesztésre irányul. Számos meglévő cselekvést fog össze, mint például az Arion, a Cedefop látogatások, a Eurydice hálózat stb., és ezeket hatékonyabban irányítja a Közösség számára általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre. Új projekteket, hálózatokat, megfigyelő és elemző cselekvéseket vesz fel egy új mechanizmus megteremtése érdekében, amely segíti az Uniót az ebből eredő szakpolitikai igények felismerésében.

A 2. kulcstevékenység az "esélyegyenlőség érvényesítésének" nyelvi cselekvését egészíti ki az ágazati programokban. Olyan transzverzális cselekvésre van szükség, mint például a nyelvtanulási segédanyagok és vizsgaanyagok kidolgozására irányuló többoldalú projektek, a kulcsfontosságú szereplők hálózatai, soknyelvű weboldalak és ismeretterjesztő kampányok.

A 3. kulcstevékenység az új pedagógia, szolgáltatások, technológia és tartalom tekintetében az innovatív megközelítéseknek a tanításra és tanulásra (e-tanulásra) való általánosításával kísérletezik.

A 4. kulcstevékenység közösségi, nemzeti, regionális és ágazati szinten a jó projekteredmények kiaknázására és az oktatási és szakképzési rendszerekbe történő átvételére irányuló új tevékenység. A projektek kezelése történhet a Bizottság által vagy a nemzeti hivatalokon keresztül.

3.4. Második cím, hatodik fejezet: a Jean Monnet program

A Jean Monnet program a felsőoktatás európai integrációját, valamint az oktatásban és képzésben európai szinten aktívan részt vevő intézmények és szövetségek számára szükséges támogatást célozza.

A Bizottság által e program keretében közvetlen támogatásra javasolt intézmények száma négyre korlátozódik, amelyek szerepelnek az európai szinten aktív testületek támogatásáról és az oktatás és képzés területén megvalósuló egyedi tevékenységek támogatásáról szóló közösségi cselekvési programban. E négy intézménynek működési támogatást lehet biztosítani azzal a feltétellel, hogy a költségvetési rendeletben előírt valamennyi követelményt teljesítik. Amint e javaslat 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja és 42. cikkének (3) bekezdése előírja, e négy kedvezményezett kijelölése nem érinti a többi intézmény támogatását, például az európai szinten elismert kiválósági központokét, amelyek e cselekvés keretében ajánlatkérést követően szintén részesülhetnek működési támogatásban. Az ilyen intézmények az integrált program és az Erasmus Mundus program más vonatkozó részeiben is részt vehetnek, feltéve, hogy az e cselekvésekre alkalmazandó feltételek mindegyikének megfelelnek, a kiválasztási eljárást is beleértve. Ezeken az ajánlatkéréseken keresztül a Bizottság többek között az európai szinten is aktív kulcsfontosságú intézményeket és szövetségeket kívánja támogatni, a négy kijelölt kedvezményezetthez hasonló tulajdonságokkal rendelkezőket is beleértve, az Unión belül az európai kiválósági központok hálózatának megerősítése érdekében.

3.5. Pénzügyi és közigazgatási melléklet

A melléklet A. és B.1. pontja a nemzeti hivatalok eljárásai szerinti cselekvések (amelyeket a nemzeti hivatalok kezelnek) és a Bizottság eljárásai szerinti cselekvések (amelyeket közvetlenül a Bizottság vagy a nevében egy végrehajtó ügynöksége kezel, amelyre a költségvetési rendelet[3] 54. cikkével összhangban átruházhatja a programkezelési feladatok egy részét) közötti megkülönböztetést tárgyalja.

A határozat a nemzeti hivatali eljárások két típusát irányozza elő. Az első, amelyet jelenleg a Socrates programon belül valamennyi decentralizált cselekvésre és a Leonardo da Vinci mobilitási cselekvéseire alkalmaznak, továbbra is a legelterjedtebb lesz. A Leonardo da Vinci jelenlegi "B. eljárás"-ának felváltására kidolgozott második eljárás lehetővé teszi a nemzeti hivatalok számára teljes transznacionális vagy többoldalú projektek kiválasztását és a koordinátoron keresztül valamennyi érintett partner részvételének finanszírozását, a Bizottság kedvező határozatának függvényében a hivatal által benyújtott projektek kiválasztás utáni listájára vonatkozóan.

A melléklet B2-B11. pontja a részletes pénzügyi rendelkezésekről, a technikai segítségnyújtásról és a csaláselleni intézkedésekről szól.

4. Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritást illetően az új program - akárcsak a közösségi cselekvések korábbi generációi - továbbra is a tagállamok közötti együttműködés támogatására és optimalizálására törekszik az egész életen át tartó tanulás minden területén. Nem célja, hogy beavatkozzon az oktatási és képzési rendszerek szerkezetébe és tartalmába, ehelyett azokra a területekre összpontosít, ahol európai hozzáadott értéket teremthet.

Az arányosság tekintetében a javaslat szándékai szerint a legnagyobb egyszerűségre törekszik nem csupán a cselekvések formája terén, de a közigazgatási és pénzügyi követelményeit illetően is, a megfelelő pénzügyi és eljárási garanciákkal összhangban.

2004/0153 (COD)

Javaslat

EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI HATÁROZAT

az egész életen át tartó tanulás terén egy integrált cselekvési program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[6],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[7],

mivel:

(1) A 382/1999/EK tanácsi határozat[8] létrehozta a Leonardo da Vinci közösségi szakképzési cselekvési program második szakaszát.

(2) A 253/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[9] létrehozta az oktatás területén folytatott Socrates közösségi cselekvési program második szakaszát.

(3) A 2318/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[10] létrehozott egy többéves programot az információs és kommunikációs technológiáknak (ICT) az európai oktatási és képzési rendszerekbe történő hatékony integrálása érdekében (eLearning program).

(4) A 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[11] létrehozott egy közösségi cselekvési programot az oktatás és képzés terén európai szinten tevékenykedő testületek támogatására, valamint az e téren végzett egyedi tevékenységek támogatására.

(5) A xxx/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[12] létrehozott egy egységes keretet az oklevelek és képesítések átláthatósága számára (Europass).

(6) A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat létrehozott egy kormányközi folyamatot azzal a céllal, hogy 2010-ig megteremtse "A felsőoktatás európai térségét", amihez közösségi szintű támogatásra van szükség.

(7) Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott rendkívüli ülése az Európai Unió stratégiai céljaként azt tűzte ki, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává váljon, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval képes a fenntartható gazdasági növekedésre, és felkérte az Oktatási Tanácsot, hogy készítsen egy általános kritikát az oktatási rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről, hangsúlyt helyezve a közös érdekeltségekre és prioritásokra, ugyanakkor tiszteletben tartva a nemzeti sokszínűséget.

(8) 2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzéseiről. Ezt követően 2002. június 14-én elfogadott egy részletes munkaprogramot e célkitűzések nyomon követésére, amely közösségi szintű támogatást igényel.

(9) Az Európai Tanács 2001. június 15-16-i göteborgi ülésén megállapodott egy fenntartható fejlődési stratégiáról, és a foglalkoztatás, gazdasági reform és társadalmi kohézió lisszaboni folyamatát a környezetvédelmi dimenzióval egészítette ki.

(10) Az Európai Tanács 2002. március 15-16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzte ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszereit 2010-re világszínvonalúvá tegye, és cselekvésre szólított fel az alapvető készségek elsajátítása terén, különösen legalább két idegen nyelv igen fiatal életkorban kezdődő tanítása révén.

(11) Az egész életen át tartó tanulásról szóló bizottsági közlemény[13] és tanácsi állásfoglalás[14] megerősíti, hogy az e területen folyó közösségi programok keretei között kifejlesztett cselekvéseknek és politikáknak fokozniuk kell az egész életen át tartó tanulást.

(12) A szakmai oktatás és szakképzés terén történő fokozott európai együttműködés támogatásáról szóló 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás[15] létrehozta a szakmai oktatásban és szakképzésben történő fokozott európai együttműködés folyamatát, amely közösségi szintű támogatást igényel. A 31 európai ország oktatási miniszterei által 2002. november 30-én elfogadott koppenhágai nyilatkozat e folyamatba bevonta a szociális partnereket és a tagjelölt országokat.

(13) A szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény[16] megjegyezte, hogy továbbra is európai szintű cselekvésre van szükség az oktatási és képzési oklevelek elismerésének fejlesztése terén.

(14) A nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény[17] meghatározta a 2004-2006 közötti időszakban európai szinten megvalósítani kívánt cselekvéseket, és nyomon követő cselekvést igényel.

(15) A jelenlegi Socrates és Leonardo da Vinci programról szóló időközi értékelő jelentések és az oktatás és képzés terén tervezett jövőbeni közösségi cselekvésekről folytatott nyilvános konzultációk arra hívták fel a figyelmet, hogy erős és bizonyos tekintetben növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra ezeken a területeken. Hangsúlyozták az oktatás és képzés terén a közösségi programok és a politikai fejlesztések közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy a közösségi cselekvések szerkezete jobban feleljen meg az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint az ilyen cselekvések végrehajtásában egyszerűbb, fokozottan felhasználóbarát és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak.

(16) Jelentős előnnyel járna az oktatás és terén zajló nemzetek közötti együttműködés és mobilitás közösségi támogatásának összevonása egy egységes programba, amely a különböző cselekvési területek között nagyobb összhangot tenne lehetővé, és az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz nagyobb kapacitást, a közigazgatáshoz összehangoltabb, korszerűbb és hatékonyabb módokat kínálna.

(17) Ezért egy integrált programot kell létrehozni azzal a céllal, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon az Európai Unió mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudás alapú társadalom fejlesztéséhez.

(18) Tekintettel az iskolák, a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttoktatás sajátosságaira, és következésképpen a hozzájuk igazított célkitűzésekre, cselekvési formákra és szervezeti struktúrákra építendő közösségi cselekvés iránti igényre, helyénvaló az egyedi programok fenntartása az e négy ágazat mindegyikét célzó integrált program keretében, maximálisra növelve ugyanakkor a közöttük lévő koherenciát és közös tulajdonságokat.

(19) A "Közös jövőnk építése: a kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei a 2007-2013 közötti időszakban" című közleményében[18] a Bizottság a közösségi oktatási és képzési programok új generációja számára egy sor olyan számszerűsített célkitűzést jelölt ki, amelyek a mobilitási és partnerségi cselekvések terén jelentős növekedést igényelnek.

(20) Tekintettel a nemzetek közötti mobilitás személyekre és oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt, bizonyítottan kedvező hatásaira, a mobilitás iránti, nem teljesített igény nagy arányára valamennyi ágazatban és a mobilitás fontosságára a lisszaboni cél összefüggésében, szükség van a nemzetek közötti mobilitásra jutó támogatás mennyiségének jelentős növelésére a négy ágazati programban.

(21) Annak érdekében, hogy megfeleljen az e célkitűzések eléréséhez tervezett európai szintű tevékenységek támogatása iránti fokozott igénynek, támogatási eszközt biztosítson a nyelv és az ICT terén az ágazatközi tevékenység számára és erősítse a program eredményeinek terjesztését és kiaknázását, helyénvaló a négy ágazati program kiegészítése egy transzverzális programmal.

(22) Annak érdekében, hogy megfeleljenek az európai integrációs folyamatra és annak fejlesztésére vonatkozó tudás és párbeszéd iránti igénynek, fontos a kiválóság ösztönzése az e téren folyó tanításban, kutatásban és kritikában az európai integrációs folyamat tanulmányozására szakosodó felsőoktatási intézmények, az oktatással és képzéssel foglalkozó európai szövetségek és a Jean Monnet cselekvés támogatása által.

(23) Megfelelő rugalmasságot kell biztosítani e határozat megfogalmazásában, hogy lehetővé tegye az integrált program cselekvéseinek szükséges kiigazításait a 2007-2013 közötti időszak változó igényeire reagálva, és elkerülje a Socrates és a Leonardo da Vinci előző szakaszainak helytelenül részletezett rendelkezéseit.

(24) A Szerződés 3. cikkében előírtak szerint a Közösségnek valamennyi tevékenységében meg kell szüntetnie a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket, és elő kell segítenie az egyenjogúságot.

(25) A Szerződés 151. cikke alapján a Közösségnek a Szerződés más rendelkezései szerinti cselekvéseiben figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat, különösen a kultúrák sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása céljából.

(26) Szükség van az aktív állampolgárság támogatására és a kirekesztés minden formája ellen folytatott küzdelem fokozására, a rasszizmust és az idegengyűlöletet is beleértve.

(27) Aktívan foglalkozni kell a fogyatékkal élők speciális tanulási szükségleteivel.

(28) Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tagjelölt országok és az EGT-ben már tagsággal rendelkező EFTA-országok a Közösség és ezen országok között aláírandó megállapodásoknak megfelelően részt vehetnek a közösségi programokban.

(29) A 2003. június 19-20-én Szalonikiben ülésező Európai Tanács jóváhagyta a Nyugat-Balkánról szóló június 16-i tanácsi következtetéseket és annak "A szaloniki agenda a Nyugat-Balkánról: az európai integráció felé" című mellékletét, amely előírja, hogy a közösségi programokat meg kell nyitni a stabilizációs és társulási folyamat országai előtt, a Közösség és az említett országok között aláírandó keretmegállapodások alapján.

(30) A Közösség és a Svájci Államszövetség kinyilvánította azon szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen megállapodások megkötése céljából a közös érdekű területeken, úgymint a közösségi oktatási, képzési és ifjúsági programok.

(31) Az integrált programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésében rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az újbóli kiigazításokat, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásai tekintetében. Az értékelésnek egy független, pártatlan testületek által elvégzendő külső értékelést is tartalmaznia kell.

(32) A Socrates program végrehajtásáról szóló 2000/2315(INI) európai parlamenti állásfoglalás[19] felhívta a figyelmet a program második szakaszában támogatást kérelmezők számára aránytalan terheket jelentő közigazgatási eljárásokra.

(33) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet[20] és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet[21], amelyek a Közösség pénzügyi érdekeit védik, alkalmazni kell, figyelembe véve az egyszerűség és a konzisztencia elveit a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget azok végrehajtásáért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó közigazgatási teher között megkövetelt arányosságot.

(34) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a megfelelő lépéseket az elvesztett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszatéríttetésére.

(35) Mivel az európai együttműködésnek a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzájárulására irányuló javasolt cselekvés célkitűzéseit a többoldalú partnerségek, a nemzetek közötti mobilitás és a Közösség egészére kiterjedő információcsere szükségessége miatt a tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és ezért - a szükséges cselekvések és intézkedések jellegéből kifolyólag - azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lép túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

(36) Ez a határozat a program teljes időtartamára egy pénzügyi keretet hoz létre, amely a költségvetési hatóság számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[22] 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozási pontot képezi.

(37) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[23] megfelelően kell elfogadni, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Az integrált program

1. cikk

Az integrált program létrehozása

1. Ez a határozat integrált programot - a továbbiakban: az integrált program - hoz létre az egész életen át tartó tanulás terén végzett közösségi cselekvések számára.

2. Az integrált program általános célkitűzése, hogy az egész életen át tartó tanulás révén hozzájáruljon a Közösség mint fenntartható gazdasági fejlődést mutató, több és jobb munkahellyel és nagyobb fokú társadalmi kohézióval rendelkező, fejlett, tudás alapú társadalom fejlesztéséhez, biztosítva mindeközben a környezet helyes védelmét a jövő generációk számára. Különösen elő kívánja segíteni a Közösségen belüli oktatási és képzési rendszerek közötti kölcsönös cserét, együttműködést és mobilitást, hogy e rendszerek világszínvonalúvá válhassanak.

3. Az integrált program specifikus célkitűzései a következők:

hozzájárulni az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztéséhez, és támogatni az innovációt és egy európai dimenziót e terület rendszereiben és gyakorlataiban;

segíteni a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló lehetőségek minőségének, vonzerejének és hozzáférhetőségének javítását;

megerősíteni az egész életen át tartó tanulás hozzájárulását az egyéni kiteljesedéshez, a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgársághoz és a nemek egyenjogúságához, valamint a speciális szükségletekkel rendelkező személyek részvételét;

segíteni a kreativitás, versenyképesség, foglalkoztathatóság, illetve a vállalkozói szellem növekedésének támogatását;

hozzájárulni valamennyi korosztály fokozott részvételéhez az egész életen át tartó tanulásban;

támogatni a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget;

megerősíteni az egész életen át tartó tanulás szerepét az európai állampolgárság érzésének megteremtésében, valamint a tolerancia és a más népek és kultúrák iránti tisztelet ösztönzésében;

támogatni az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában;

kiaknázni az eredményeket, az innovatív termékeket és folyamatokat, és kicserélni a helyes gyakorlatokat az integrált program alá tartozó területeken.

4. A mellékletben meghatározott közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően az integrált program támogatja és kiegészíti a tagállamok által végzett cselekvéseket.

5. A 2. cikkben meghatározottak szerint az integrált program célkitűzéseit négy ágazati program, egy transzverzális program és a Jean Monnet program - együttes nevük a továbbiakban: az egyedi programok - végrehajtásán keresztül valósítják meg.

6. Ezt a határozatot a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakban hajtják végre. Az előkészítő intézkedéseket azonban - beleértve a Bizottság határozatait a 9. cikknek megfelelően - e határozat hatálybalépésétől kezdve végre lehet hajtani.

7. E határozatnak az integrált programra vonatkozó rendelkezései az egyedi programokra is irányadók, amelyekre különös rendelkezéseket is kell alkalmazni.

2. cikk

Egyedi programok

1. Az ágazati programok a következők:

a Comenius program, amely a középfokú oktatás végével bezárólag az iskolára felkészítő és az iskolai oktatásban részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul;

az Erasmus program, amely - a tanulmányok vagy a képesítés megszerzésének hosszától függetlenül, és a doktori tanulmányokat is beleértve - a hivatalos felsőoktatásban és a felnőtt szakoktatásban és -képzésben részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást és képzést nyújtó intézményekre és szervezetekre irányul;

a Leonardo da Vinci program, amely a szakoktatásban és -képzésben - beleértve a szakmai alap- és továbbképzést, a felnőtt magasabb szintű szakmai oktatáson és szakképzésen kívül - részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást és képzést nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul;

a Grundtvig program, amely a felnőttoktatás bármely formájában részt vevők tanulási és tanítási igényeire, valamint az ilyen oktatást nyújtó vagy támogató intézményekre és szervezetekre irányul.

2. A transzverzális program a következő négy kulcstevékenységet foglalja magában:

szakpolitikai együttműködés az egész életen át tartó tanulás terén a Közösségen belül;

a nyelvtanulás támogatása;

ICT alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógia és gyakorlat fejlesztése az egész életen át tartó tanuláshoz;

a program és a korábbi kapcsolódó programok által támogatott cselekvések eredményeinek terjesztése és kiaknázása, és a helyes gyakorlatok cseréje.

3. A Jean Monnet program az európai integráció területén támogatja az intézményeket és tevékenységeket. A következő három kulcstevékenységből áll:

a Jean Monnet cselekvés;

az európai integrációval kapcsolatos témákra szakosodott intézményeknek nyújtott működési támogatás;

egyéb, az oktatás és képzés területével foglalkozó európai intézményeknek és szövetségeknek nyújtott működési támogatás.

4. Az 1. cikkben meghatározott célkitűzések mellett az egyedi programok specifikus célkitűzései a következők:

a Comenius program:

(i) az európai kulturális sokszínűség és az ebben rejlő érték megértésének fejlesztése a fiatalok és az oktatási személyzet körében;

(ii) a fiatalok segítése a személyes fejlődésükhöz, jövőbeni foglalkoztatásukhoz és aktív állampolgárságukhoz szükséges alapvető életvezetési készségek elsajátításában;

az Erasmus program:

(i) az európai felsőoktatási térség megvalósításának támogatása;

(ii) az innováció folyamatához a felsőoktatás és a magasabb szintű szakmai oktatás hozzájárulásának megerősítése;

a Leonardo da Vinci program: a munkaerő-piaci változásokhoz és a szükséges szakképzettség fejlődéséhez való igazodás elősegítése;

a Grundtvig program:

(i) megfelelés az európai népesség elöregedése által felvetett oktatási kihívásoknak;

(ii) a felnőttek számára a tudásuk és képesítéseik javításához vezető alternatív utak biztosításának segítése;

a transzverzális program:

(i) a két vagy több ágazati programot érintő területeken folytatott európai együttműködés támogatása;

(ii) a tagállamok oktatási és képzési rendszerei közelítésének támogatása;

a Jean Monnet program:

(i) a tanítási, kutatási és kritikai tevékenységek ösztönzése az európai integrációs tanulmányok területén;

(ii) támogatás az európai integrációval kapcsolatos témákkal és az oktatás és képzés európai szemléletével foglalkozó intézmények és szövetségek megfelelő skálájának fennállásához.

3. cikk

Fogalom-meghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

1. "iskolára felkészítő": a kötelező alapfokú iskolai képzés megkezdése előtt végzett szervezett oktatási tevékenység;

2. "tanuló": egy iskolába tanulói minőségben beiratkozott személy;

3. "iskola": valamennyi általános (óvoda vagy más iskolára felkészítő, alapfokú vagy középfokú), szakmai és gyakorlati oktatást nyújtó intézménytípus, illetve - a nyelvtanulást támogató intézkedések esetében - szakiskolai képzést nyújtó nem iskolai intézmény;

4. "tanár/oktatási személyzet": feladataiknál fogva a tagállamok oktatási folyamataiban közvetlenül részt vevő személyek;

5. "hallgató": a tanulmányok bármely területén egy felsőoktatási intézménybe oklevél megszerzéséhez vezető felsőfokú tanulmányok - a doktori szinttel bezárólag - folytatása céljából beiratkozott személy;

6. "felsőoktatási intézmény":

a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban bármely típusú felsőoktatási intézmény, amely az említett szintű képesítést vagy oklevelet kínálja, függetlenül az ilyen intézményeknek a tagállamokban használt megnevezésétől;

az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED) szerinti 5. vagy 6. szinten magasabb szintű szakmai oktatást nyújtó intézmény;

7. "közös mesterképzés": olyan mesterképzés a felsőoktatásban, amely:

három különböző tagállam legalább három felsőoktatási intézményét érinti;

olyan tanulmányi programot hajt végre, amely tanulmányi időszak teljesítésével jár az említett három intézményből legalább kettőben;

az Európai Kreditátszámítási Rendszeren alapuló vagy azzal kompatibilis beépített mechanizmusokkal rendelkezik a partnerintézményekben teljesített tanulmányi időszakok elismerésére;

a részt vevő intézmények részéről a tagállamok által elismert vagy akkreditált közös, kétszeres vagy többszörös oklevél odaítéléséhez vezet;

8. "szakmai alapképzés": a szakmai alapképzés bármely formája - beleértve a gyakorlati és szakmai tanítást, a szakiskolai és a szakmailag orientált oktatást -, amely hozzájárul egy a megszerzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert szakmai képesítés eléréséhez;

9. "szakmai továbbképzés": egy személy által hivatása gyakorlása során a Közösségben teljesített bármely szakmai képzés;

10. "felnőttoktatás": felnőttek nem szakmai tanulásának bármely formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális jellegű;

11. "tanulmányi látogatás": rövid idejű látogatás az egész életen át tartó tanulás egy adott aspektusának másik tagállamban történő tanulmányozása, helyes gyakorlatok cseréje vagy új módszertan vagy készség elsajátítása céljából;

12. "mobilitás": fizikai mozgás egy másik országba, tanulmányok folytatása, munkatapasztalat szerzése, más tanulási vagy tanítási tevékenység vagy kapcsolódó közigazgatási tevékenység céljából, az esetnek megfelelően a fogadó ország nyelvén végzett előkészítéssel támogatva;

13. "kihelyezés": egy másik tagállamban egy vállalkozásnál vagy szervezetnél való tartózkodás, az esetnek megfelelően a fogadó ország nyelvén végzett előkészítéssel támogatva, egy bizonyos készség elsajátítása vagy az érintett ország gazdasági és társadalmi kultúrájának jobb megértése céljából;

14. "egyoldalú": egyetlen intézményt érintő;

15. "kétoldalú": két tagállam partnereit érintő;

16. "többoldalú": legalább három tagállam partnereit érintő. A Bizottság többoldalúnak tekintheti a három vagy több tagállam tagságával rendelkező szövetségeket vagy más testületeket;

17. "partnerség": különböző tagállamok intézményeinek vagy szervezeteinek egy csoportja közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodás az egész életen át tartó tanulás terén közös európai tevékenységek végrehajtása céljából;

18. "hálózat": az egész életen át tartó tanulás egy bizonyos területén, tudományágában vagy ágazatában tevékenykedő testületek hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása;

19. "projekt": szervezetek vagy intézmények hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása által közösen kifejlesztett együttműködési tevékenység;

20. "projektkoordinátor": a projektnek a Bizottsággal támogatási megállapodást aláíró többoldalú csoportosulás általi végrehajtásáért felelős szervezet vagy intézmény;

21. "projektpartnerek": a többoldalú csoportosulást alkotó szervezetek vagy intézmények a koordinátoron kívül;

22. "vállalkozás": minden vállalkozás az állami vagy magánszektorban, mérettől, jogi státustól és a működés gazdasági ágazatától függetlenül, valamint a gazdasági tevékenységek minden típusa, a szociális gazdaságot is beleértve;

23. "szociális partnerek": nemzeti szinten a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei, a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban, illetve közösségi szinten a munkáltatók és a munkavállalók a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő szervezetei;

24. "tanulási szolgáltató": minden, az integrált program összefüggésében vagy az egyedi programok keretei között egész életen át tartó tanulást biztosító intézmény vagy szervezet;

25. "orientáció és tanácsadás": a tanulók oktatási és képzési programok vagy foglalkoztatási lehetőségek közötti választásának segítésére irányuló tevékenységek széles skálája, úgymint a tájékoztatás, értékelés, orientáció és tanácsadás;

26. "az eredmények terjesztése és kiaknázása": az annak biztosítására tervezett tevékenységek, hogy az integrált program és elődei eredményeit széles körben megfelelőképpen elismerjék, bemutassák és végrehajtsák;

27. "egész életen át tartó tanulás": az életút során elvégzett általános oktatás, szakmai oktatás, nem formális és informális oktatás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a szakismeretek és a képesítések gyarapodását eredményezik. Magában foglalja az orientációs és tanácsadási szolgáltatás biztosítását is.

4. cikk

Hozzáférés az integrált programhoz

Az integrált program különösen a következőket célozza meg:

tanulók, hallgatók, gyakornokok és felnőtt diákok;

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusában érintett személyzet;

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

tanulási szolgáltatók;

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és testületek helyi, regionális és nemzeti szinten;

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi és ipari szervezeteket és kamarákat;

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó testületek;

az egész életen át tartó tanulás területén dolgozó szövetségek, beleértve a hallgatók, gyakornokok, tanulók, tanárok, szülők és felnőtt diákok szövetségeit is;

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek ("NGO-k").

5. cikk

Közösségi cselekvések

1. Az integrált program a következő cselekvések támogatásából áll:

az egész életen át tartó tanulásban részt vevők mobilitása Európában;

kétoldalú és többoldalú partnerségek;

a nemzeti oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére tervezett többoldalú projektek;

egyoldalú és nemzeti projektek;

többoldalú projektek és hálózatok;

politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás területén, referenciaanyagok létrehozása, beleértve a felméréseket, statisztikát, elemzéseket és mutatókat, a képesítések és a korábbi tanulás átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló cselekvés, valamint a minőségbiztosítás terén történő együttműködésre irányuló cselekvés;

működési támogatás az integrált program alá tartozó területeken tevékenykedő szervezetek egyes működési és igazgatási költségeihez;

más kezdeményezések az integrált program célkitűzéseivel összhangban ("kísérőintézkedések").

2. Közösségi támogatás biztosítható az ebben a cikkben meghatározott cselekvések bármelyikének előkészítő látogatásaihoz is.

3. A Bizottság olyan szemináriumokat, kollokviumokat vagy üléseket szervezhet, amelyek valószínűleg elősegítik az integrált program végrehajtását, és megfelelő tájékoztatási, publikációs és terjesztési cselekvéseket, valamint programellenőrzést és -értékelést vállalhat.

4. Az ebben a cikkben említett cselekvések végrehajthatók ajánlatkérés, ajánlati felhívás révén, illetve közvetlenül a Bizottság által.

6. cikk

A Bizottság és a tagállamok feladatai

1. A Bizottság biztosítja az integrált program által előírt közösségi cselekvések végrehajtását.

2. A tagállamok

a nemzeti gyakorlatnak megfelelően az egész életen át tartó tanulás minden aspektusával foglalkozó érintett felek bevonásával megteszik az integrált program hatékony tagállami szintű működésének biztosításához szükséges lépéseket;

megfelelő struktúrát hoznak létre vagy jelölnek ki és ellenőriznek az integrált program cselekvései tagállami szintű végrehajtásának összehangolt irányítására (nemzeti hivatalok), a költségvetési igazgatást is beleértve, az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[24] 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[25] 38. cikkének megfelelően, összhangban a következő kritériumokkal:

(i) egy nemzeti hivatalként létrehozott vagy kijelölt szervezet jogi személyiséggel rendelkezik, és arra az érintett tagállam joga az irányadó. Nemzeti hivatalként minisztérium nem jelölhető ki;

(ii) a nemzeti hivataloknak kellő számú, az oktatás és a képzés terén történő nemzetközi együttműködés környezetében folytatott munkának megfelelő szakmai és nyelvi képességekkel bíró személyzettel kell rendelkezniük;

(iii) megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezniük, különösen az informatika és a kommunikáció terén;

(iv) olyan közigazgatási közegben kell működniük, amely lehetővé teszi feladataik kielégítő végrehajtását és az összeférhetetlenségek elkerülését;

(v) olyan helyzetben kell lenniük, hogy alkalmazzák a közösségi szinten megállapított pénzügyi irányítási szabályokat és szerződéses feltételeket;

(vi) lehetőleg egy állami hatóság által kiadott megfelelő pénzügyi garanciákat kell kínálniuk, és irányítási kapacitásuknak meg kell felelnie azon közösségi alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik azokat;

felelősséget vállalnak a projektek támogatására a nemzeti hivatalokhoz átutalt hitelek a fenti b) pontban említett nemzeti hivatalok általi helyes kezeléséért, és különösen az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a más közösségi alapok forrásaiból származó kettős finanszírozás elkerülése elvének, valamint a projektek felügyeletére és a kedvezményezettek által visszatérítendő összegek beszedésére vonatkozó kötelezettségnek a nemzeti hivatalok általi tiszteletben tartásáért;

megteszik a szükséges lépéseket a fenti b) pontban említett nemzeti hivatalok megfelelő könyvvizsgálatának és pénzügyi áttekintésének biztosítására, és különösen a következőket:

(i) mielőtt a nemzeti hivatal megkezdi munkáját, átadják a Bizottságnak a szükséges garanciákat az alkalmazott eljárások, az ellenőrző rendszerek, a számviteli rendszerek és a beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások meglétére, relevanciájára és helyes működésére nézve, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályainak megfelelően;

(ii) minden évben átadják a Bizottságnak a nemzeti hivatalok pénzügyi rendszerének és eljárásainak megbízhatóságát, valamint az elszámolásaik feddhetetlenségét igazoló nyilatkozatot;

a fenti b) pont szerint létrehozott vagy kijelölt nemzeti struktúrának tulajdonítható szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, és amennyiben ez olyan, a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti hivatal felé, amelyet nem térítenek meg teljesen, felelősséget vállalnak a be nem szedett összegekért;

a Bizottság kérésére kijelölik azokat a tanulási szolgáltatókat vagy a tanulási szolgáltatók azon típusait, amelyeket az integrált programban való részvételre saját területükön jogosultnak tekintenek;

elfogadják az integrált program helyes működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést;

lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a más közösségi programokkal és pénzügyi eszközökkel, illetve a szóban forgó tagállamban működő más vonatkozó programokkal való együttműködés tagállami szinten megvalósuljon.

3. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság biztosítja a következőket:

az oktatás, képzés és az egész életen át tartó tanulás terén végrehajtott korábbi programok összefüggésében végzett cselekvések és az integrált program keretében végrehajtandó cselekvések közötti átmenet;

a Közösségek pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme, különösen hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedések, igazgatási ellenőrzések és büntetések bevezetése révén;

megfelelő tájékoztatás, nyilvánosság és nyomon követés az integrált program szerint támogatott cselekvések tekintetében.

7. cikk

Harmadik országok részvétele

1. Az integrált program nyitva áll a következők részvétele előtt:

az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok, az EFTA-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

Törökország és az előcsatlakozási stratégia előnyeiben részesülő közép- és kelet-európai országok, az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére a vonatkozó keretmegállapodásban és társulási tanácsi határozatokban megállapított általános elveknek és általános feltételeknek megfelelően;

a Nyugat-Balkán országai, az ezen országokkal a közösségi programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások létrehozása után meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően;

a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő kétoldalú megállapodás alapján.

2. A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett Jean Monnet program 1. kulcstevékenysége bármely más harmadik ország felsőoktatási intézményei előtt szintén nyitva áll.

3. Az integrált programban részt vevő harmadik országok eleget tesznek az ebben a határozatban a tagállamokra vonatkozóan meghatározott valamennyi kötelességnek és valamennyi feladatnak.

8. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az integrált program szerint és a 9. cikknek megfelelően, a Bizottság együttműködhet harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO).

II. fejezet

Az integrált program végrehajtása

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. Az integrált program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a következő ügyekkel kapcsolatban a Bizottság fogadja el, a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően:

az éves munkaterv;

az éves költségvetés és a források elosztása az egyedi programok között;

az integrált programon belüli belső konzisztencia biztosításához szükséges szabályozás;

az integrált program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges szabályozás;

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével az I. címben szereplő valamennyi ügy végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

10. cikk

A bizottság

1. A Bizottság munkáját egy bizottság - a továbbiakban: a bizottság - segíti.

2. Amennyiben hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszakot két hónapban határozzák meg.

3. Amennyiben hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

4. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

5. A tagállamok nem képviseltethetik magukat a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti hivataloknál alkalmazott vagy azokért operatív felelősséget viselő személyek által.

11. cikk

Szociális partnerek

1. Bármely olyan esetben, amikor a bizottsággal e határozat alkalmazását érintő ügyről folytatnak konzultációt az oktatással és képzéssel kapcsolatban, a szociális partnereknek a Bizottság által az európai szociális partnerek javaslatai alapján kinevezett képviselői megfigyelői minőségben részt vehetnek a bizottság munkájában. Az ilyen megfigyelők száma megegyezik a tagállamok képviselőinek számával.

2. Az ilyen megfigyelőknek jogukban áll azt kérni, hogy álláspontjukat vegyék fel a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvbe.

12. cikk

Horizontális kérdések

Az integrált program végrehajtása során kell figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a program teljes mértékben hozzájáruljon a Közösség horizontális politikáinak előmozdításához, különösen a következők által:

az Európán belüli kulturális sokszínűség és multikulturalitás, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc fontossága felismerésének ösztönzése;

a speciális szükségletekkel rendelkező tanulókról való gondoskodás, különösen az általános oktatásba és képzésbe való integrációjuk előmozdításának segítésével;

a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás fontossága felismerésének ösztönzése;

a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és hozzájárulás a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés minden formája elleni harchoz.

13. cikk

Együttes cselekvések

A tudás Európájának felépítési folyamata részeként az integrált program keretében támogatott cselekvések a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően végrehajthatók a kapcsolódó közösségi programokkal és cselekvésekkel együttesen, különösen a kultúra, a média, az ifjúság, a kutatás és fejlesztés, a foglalkoztatás, a vállalkozás, a környezetvédelem és az információs és kommunikációs technológiák területén.

14. cikk

Konzisztencia és komplementaritás

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az átfogó konzisztenciát és komplementaritást a többi vonatkozó közösségi politikával, eszközzel és cselekvéssel, különösen az Európai Szociális Alappal, a közösségi keretprogram humán erőforrásra és mobilitásra irányuló cselekvéseivel a kutatásban és fejlesztésben, valamint a Közösség statisztikai programjával. A Bizottság hatékony összeköttetést biztosít az integrált program és a közösségi előcsatlakozási eszközök keretében az oktatás és képzés területén vállalt programok és cselekvések, a harmadik országokkal folytatott más együttműködés és az illetékes nemzetközi szervezetek között.

2. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egész életen át tartó tanulás terén hozott vonatkozó közösségi kezdeményezésekről, a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést is beleértve.

3. Az integrált program szerinti cselekvések végrehajtásakor a Bizottság és a tagállamok tekintettel vannak a Tanács által elfogadott foglalkoztatási iránymutatásokban meghatározott prioritásokra mint az összehangolt foglalkoztatási stratégia részére.

4. Partnerségben az európai szociális partnerekkel, a Bizottság törekszik az integrált program és a közösségi szintű - az ágazati szinteket is beleértve - szociális párbeszéd közötti megfelelő koordináció kifejlesztésére.

5. Az integrált program végrehajtásában a Bizottság megfelelő esetben biztosítja az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) segítségnyújtását az annak hatáskörével kapcsolatos területeken és a 337/75/EGK tanácsi rendeletben[26] meghatározott szabályozásnak megfelelően. Megfelelő esetben a Bizottság az Európai Képzési Alapítvány támogatását is biztosíthatja annak mandátumán belül és az 1360/90/EGK tanácsi rendeletben[27] meghatározott szabályozásnak megfelelően.

6. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Szakképzési Tanácsadó Bizottságot a Leonardo da Vinci program szerint történt releváns előrehaladásról. III. fejezet

Pénzügyi rendelkezések - Értékelés

15. cikk

Finanszírozás

1. Az integrált program végrehajtására szolgáló pénzügyi keretet 13 620 millió EUR-ban határozzák meg. Az ebből az összegből a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci és Grundtvig programra lekötendő összeg nem lehet kevesebb a melléklet B.8. pontjában meghatározottnál. Az említett összegeket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően módosíthatja.

2. Az integrált program költségvetésének legfeljebb 1%-a a 7. cikk rendelkezései alapján az integrált programban nem részt vevő harmadik országokból származó partnereknek az integrált program alapján szervezett partnerségben, projekt- és hálózati cselekvésekben való részvétele támogatására használható fel.

3. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

16. cikk

Monitoring és értékelés

1. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzi az integrált programot. Ez a monitoring magában foglalja a 4. cikkben említett jelentéseket és az egyedi tevékenységeket.

2. A Bizottság intézkedik az integrált program rendszeres, független külső értékeléséről.

3. A tagállamok 2010. június 30-ig, illetve 2015. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az integrált program végrehajtásáról, illetve hatásáról.

4. A Bizottság az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére benyújtja a következőket:

2011. március 31-ig egy időközi értékelő jelentés az elért eredményekről és az integrált program végrehajtásának minőségi és mennyiségi aspektusairól,

2011. december 31-ig egy közlemény az integrált program folytatásáról,

2016. március 31-ig egy utólagos értékelő jelentés.

II. CÍM

AZ EGYEDI PROGRAMOK

I. fejezet

A Comenius program

17. cikk

Hozzáférés a Comenius programhoz

Az integrált program keretein belül a Comenius program a következőket célozza meg:

az iskolára felkészítő és az iskolai oktatásban részt vevő tanulók a középfokú oktatás végéig;

a tagállamok által meghatározott iskolák;

az említett iskolák tanári, támogató és igazgatási személyzete;

az iskolai oktatásban érintettek szövetségei és képviselői;

helyi, regionális és nemzeti szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magán szervezetek;

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

felsőoktatási intézmények.

18. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Comenius program operatív célkitűzései a következők:

a különböző tagállamok tanulóit és oktatási személyzetét érintő cserék mennyiségének növelése és minőségének javítása;

a különböző tagállamok iskolái közötti partnerségek mennyiségének növelése és minőségének javítása olyan mértékben, hogy a program időtartama alatt legalább minden huszadik tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben;

egy második idegen nyelv tanulásának ösztönzése;

a tanárképzés minőségének és európai dimenziójának megerősítése;

a pedagógiai megközelítések és az iskolavezetés fejlesztése.

19. cikk

Cselekvések

1. A Comenius program a következő cselekvéseket támogathatja:

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezésének biztosításában vagy támogatásában el kell fogadni a szükséges előkészítő intézkedéseket, és ügyelni kell annak biztosítására, hogy megfelelő felügyelet és támogatás álljon a mobilitásban érintett fiatalok rendelkezésére. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

(i) tanulók és személyzet cseréje;

(ii) a tanulók vagy az oktatási személyzet külföldi iskolákba vagy vállalatokhoz történő kihelyezése;

(iii) részvétel tanárképzési kurzusokon;

(iv) tanulmányi és előkészítő látogatások a mobilitási, partnerségi, projekt- vagy hálózati tevékenységekhez;

(v) gyakornoki státus a tanárok és tanárjelöltek részére.

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, iskolák közötti partnerségek ("Comenius partnerségek") fejlesztése, a tanulók közötti közös tanulási projektek kifejlesztése érdekében;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú együttműködési projektek. Ezek a következőkre irányuló projekteket tartalmazhatnak:

(i) új tanítási módszerek vagy tananyagok kidolgozása, népszerűsítése és terjesztése;

(ii) tapasztalatszerzés és -csere a Comenius programban érintett tanulók igényeihez igazított tájékoztató vagy tanácsadó rendszerekről;

(iii) új tanárképzési kurzusok vagy kurzustartalmak kidolgozása, népszerűsítése és terjesztése;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hálózatok. Ezek a következőkre irányuló hálózatokat tartalmazhatnak:

(i) az oktatás fejlesztése a működési területük szerinti tudományterületen vagy tárgykörben, saját javukra, illetve tágabb értelemben az oktatás javára;

(ii) a vonatkozó helyes gyakorlatok és innovációk megszerzése és terjesztése;

(iii) tartalmi támogatás biztosítása a mások által létrehozott projektekhez és partnerségekhez;

(iv) a szükségletelemzés és annak az iskolai oktatáson belüli gyakorlati alkalmazásai fejlesztésének támogatása;

a Comenius program célkitűzéseinek megvalósítására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint ("Kísérőintézkedések").

2. Az (1) bekezdésben említett cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntenek.

20. cikk

Költségvetés

A Comenius programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 85%-át a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitásra és a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott Comenius partnerségekre kell fordítani.

21. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Comenius programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

az éves munkaterv;

az éves költségvetés és a források elosztása a Comenius program különféle cselekvései között;

általános iránymutatás a Comenius program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott "nemzeti hivatali eljárás"-on keresztül irányítandó cselekvésekhez;

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a Comenius program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

II. fejezet

Az Erasmus program

22. cikk

Hozzáférés az Erasmus programhoz

Az integrált program keretein belül az Erasmus program a következőket célozza meg:

a felsőoktatás és magasabb szintű szakmai oktatás és képzés valamennyi formájában részt vevő hallgatók és gyakornokok (ISCED 5. és 6. szint);

a tagállamok által meghatározott felsőoktatási intézmények;

az említett intézmények tanári és igazgatási személyzete;

a felsőoktatásban érintettek szövetségei és képviselői, a megfelelő hallgatói, egyetemi és tanári/oktatói szövetségeket is beleértve;

vállalkozások, szociális partnerek és a hivatás más képviselői;

helyi és regionális szinten az oktatás és képzés szervezéséért és nyújtásáért felelős állami és magán szervezetek;

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek.

23. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül az Erasmus program operatív célkitűzései a következők:

a hallgatók és a tanári személyzet egész Európára kiterjedő mobilitásának mennyiségi növelése és minőségi javítása, hozzájárulva ahhoz, hogy 2011-re az Erasmus és az azt megelőző programok keretében a hallgatók mobilitásában legalább 3 millió fő vegyen részt;

az európai felsőoktatási intézmények közötti többoldalú együttműködés mennyiségi növelése és minőségi javítása;

az európai felsőoktatásban és a magasabb szintű szakmai oktatásban szerzett képesítések közötti konvergencia fokozása;

a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése.

24. cikk

Cselekvések

1. Az Erasmus program a következő cselekvéseket támogathatja:

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

(i) a hallgatók mobilitása külföldi felsőoktatási intézménynél folytatott tanulmány vagy képzés céljából, valamint kihelyezés vállalkozásokhoz, képzési központokhoz és más szervezetekhez;

(ii) a felsőoktatási intézmények tanárszemélyzetének mobilitása külföldi partnerintézményekben tanítás vagy képzés szerzése céljából;

(iii) a felsőoktatási intézmények egyéb személyzetének és a vállalkozások személyzetének képzés vagy tanítás céljából mobilitása;

(iv) többoldalú alapon szervezett Erasmus intenzív programok.

Támogatást lehet adni továbbá a hazai és a fogadó felsőoktatási intézményeknek, illetve vállalkozásoknak a minőségbiztosításra irányuló cselekvéseikre a mobilitási intézkedések minden szakaszában, beleérve a nyelvi előkészítést.

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett közös projektek, amelyek többek között a specifikus és az operatív célkitűzésekben említett területeken folytatott innovációra és kísérletezésre összpontosítanak;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, egy tudományágat vagy egy több tudományt átfogó területet képviselő hálózatok ("Erasmus tematikus hálózatok") felsőoktatási intézményekből álló konzorciumok üzemeltetésében, amelyek új tanulási fogalmak és kompetenciák kidolgozására irányulnak. Az ilyen hálózatok más állami szervek vagy vállalkozások, illetve szövetségek képviselőit is magukban foglalhatják;

az Erasmus program célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint ("Kísérőintézkedések").

2. A mobilitásban az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerint részt vevő hallgatók ("Erasmus hallgatók") a következők:

a felsőoktatási intézmények azon hallgatói, akik legalább első tanulmányi évük teljesítését követően egy tanulmányi időszakot másik tagállamban teljesítenek az Erasmus program mobilitási cselekvése keretében, függetlenül attól, hogy ehhez az említett programtól pénzügyi támogatást kapnak-e. Az ilyen időszakokat a küldő és a fogadó intézmény közötti intézményközi megállapodások szerint teljes egészében elismerik. A fogadó intézmény az ilyen hallgatókra nem szab ki képzési díjat;

az alapdiplomájuk megszerzésének helyétől eltérő országban közös mesterképzési programokra beiratkozott hallgatók;

felsőoktatási intézmények vállalatoknál vagy képzési központokban történő kihelyezéseken részt vevő hallgatói.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint döntenek.

25. cikk

Költségvetés

Az Erasmus programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 85%-át a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitás támogatására kell fordítani.

26. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. Az Erasmus programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

az éves munkaterv;

az éves költségvetés és a források elosztása az Erasmus program különféle cselekvései között;

általános iránymutatás az Erasmus program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott "nemzeti hivatali eljárás"-on keresztül irányítandó cselekvésekhez;

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével az Erasmus program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

III. fejezet

A Leonardo da Vinci program

27. cikk

Hozzáférés a Leonardo da Vinci programhoz

Az integrált program keretén belül a Leonardo da Vinci program a következőket célozza:

a szakmai oktatás és képzés bármely formájában tanuló fiatalok a középfokú oktatás végéig (az ISCED szerinti 3. szintig);

a szakmai továbbképzésben és oktatásban részt vevő tanulók (ISCED 4. szint);

a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;

tanulási szolgáltatók a Leonardo da Vinci program alá tartozó területeken;

az említett tanulási szolgáltatók tanári és közigazgatási személyzete;

a szakmai oktatás és képzés területén érintett szövetségek, beleértve a gyakornokok, szülők és tanárok szövetségeit is;

a vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi és ipari szervezeteket és kamarákat;

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó testületek;

az egész életen át tartó tanulás bármely aspektusához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és testületek helyi, regionális és nemzeti szinten;

az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, NGO-k.

28. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Leonardo da Vinci program operatív célkitűzései a következők:

a szakmai alapoktatásban és -képzésben részt vevő személyek mobilitásának mennyiségi fokozása és minőségi javítása Európa szerte, azzal a céllal, hogy a vállalati kihelyezések száma az integrált program végére legalább az évi 150 000-t elérje;

a tanulási szolgáltatók, vállalkozások, szociális partnerek és más érintett szervek közötti együttműködés fokozása és minőségének javítása Európa szerte;

az innovatív gyakorlatok kifejlesztésének ösztönzése az alap- és továbbképzés terén, valamint azok átadása, az egyik részt vevő országból a többibe is;

az oklevelek és képesítések átláthatóságának és elismerésének javítása, beleértve a nem formális és informális tanulással szerzett képesítéseket is.

29. cikk

Cselekvések

1. A Leonardo da Vinci program a következő cselekvéseket támogathatja:

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezésében vagy szervezésének támogatásában el kell fogadni a megfelelő előkészítő rendelkezéseket, és ügyelni kell a mobilitásban részt vevő személyek megfelelő felügyeletének és támogatásának biztosítására. Az ilyen mobilitás magában foglalhatja a következőket:

(i) nemzetek közötti kihelyezések vállalkozásoknál vagy képző intézményeknél;

(ii) a képző tanárok, orientációs tanácsadók, a képzési intézményekért, illetve a képzés tervezéséért és a vállalkozásokon belüli karrier-tanácsadásért felelős személyek szakmai továbbképzésére irányuló kihelyezések és cserék;

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett partnerségek, a részt vevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákban;

az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett többoldalú projektek, különösen a képzési rendszerek fejlesztésére irányulók a különböző kontextusokban kifejlesztett innovatív termékeknek és eljárásoknak a nemzeti igényekhez nyelvi, kulturális és jogi szempontból történő hozzáigazítását érintő innováció átadásán keresztül;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az innováció és a helyes gyakorlat fejlesztése és átadása révén a képzési rendszerek javítására irányulnak;

szakértők és szervezetek az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tematikus hálózatai, amelyek munkája a szakmai oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó sajátos kérdésekre irányul;

a Leonardo da Vinci program célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint ("Kísérőintézkedések").

2. Az ilyen cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint határoznak.

30. cikk

Költségvetés

A Leonardo da Vinci programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 75%-át a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mobilitás támogatására kell fordítani.

31. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Leonardo da Vinci programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el.

az éves munkaterv;

az éves költségvetés és a források elosztása a Leonardo da Vinci program különféle cselekvései között;

általános iránymutatás a Leonardo da Vinci program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott "nemzeti hivatali eljárás"-on keresztül irányítandó cselekvésekhez;

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a Leonardo da Vinci program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

IV. fejezet

A Grundtvig program

32. cikk

Hozzáférés a Grundtvig programhoz

Az integrált program keretén belül a Grundtvig program a következőket célozza:

a felnőttoktatásban tanulók;

tanulási szolgáltatók a felnőttoktatásban;

az említett tanulási szolgáltatók, illetve a felnőttoktatásban érintett más szervezetek tanári és igazgatási személyzete;

a felnőttoktatási személyzet alap- vagy továbbképzésében érintett létesítmények;

a felnőttoktatásban érintettek szövetségei és képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is;

a felnőttoktatás bármely aspektusához kapcsolódó orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó testületek;

a felnőttoktatás bármely aspektusához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és testületek helyi, regionális és nemzeti szinten;

a felnőttoktatás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek;

vállalkozások;

nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, NGO-k;

felsőoktatási intézmények.

33. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Grundtvig program operatív célkitűzései a következők:

a felnőttoktatásban érintett személyek mobilitása mértékének fokozása és minőségének javítása Európa szerte, azzal a céllal, hogy 2013-ra évente legalább 25 000 ilyen személy mobilitását támogassák;

a felnőttoktatásban részt vevő szervezetek közötti együttműködés fokozása és minőségének javítása Európa szerte;

innovatív gyakorlatok kifejlesztésének ösztönzése a felnőttoktatásban, valamint azok átadása, az egyik részt vevő országból a többibe is;

alternatív lehetőségek biztosítása a felnőttoktatásban való részvételre a sérülékeny társadalmi csoportokból származó és a társadalom perifériáján élő személyek számára, különösen az oktatást az alapképesítés megszerzése nélkül elhagyók számára;

a pedagógiai megközelítések és a felnőttoktatási szervezetek irányításának javítása.

34. cikk

Cselekvések

1. A Grundtvig program a következő cselekvéseket támogathatja:

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek mobilitása. Az ilyen mobilitás megszervezésében vagy szervezésének támogatásában el kell fogadni a megfelelő előkészítő rendelkezéseket, és ügyelni kell a mobilitásban részt vevő személyek megfelelő felügyeletének és támogatásának biztosítására. Az ilyen mobilitás magában foglalhat látogatásokat, kihelyezéseket, asszisztensi munkát és cseréket a formális és nem formális felnőttoktatás résztvevői számára, a felnőttoktatási személyzet képzését és szakmai fejlesztését is beleértve;

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett partnerségek, azaz "Grundtvig tanulási partnerségek", a részt vevő szervezetek kölcsönös érdeklődésére számot tartó témákban;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek az innováció és a helyes gyakorlat fejlesztése és átadása révén a felnőttoktatási rendszerek javítására irányulnak;

szakértők és szervezetek az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tematikus hálózatai - "Grundtvig hálózatok" -, amelyek munkája különösen a következőkre irányul:

(i) a felnőttoktatás fejlesztése a hozzájuk tartozó tudományterületen, tárgykörben vagy irányítási területen;

(ii) a releváns helyes gyakorlat vagy innováció azonosítása és terjesztése;

(iii) tartalmi támogatás biztosítása a mások által létrehozott projektekhez és partnerségekhez, és az ilyen projektek és partnerségek közötti kölcsönhatások ösztönzése;

(iv) a felnőttoktatáson belül a szükségletelemzés és a minőségbiztosítás fejlesztésének támogatása.

a Grundtvig program célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint ("Kísérőintézkedések").

2. Az ilyen cselekvések operatív részleteiről a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint határoznak.

35. cikk

Költségvetés

A Grundtvig programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 60%-át a 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mobilitás és partnerségek támogatására kell fordítani.

36. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A következő ügyekre vonatkozó, a Grundtvig program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el:

az éves munkaterv;

az éves költségvetés és a források elosztása a Grundtvig program különféle cselekvései között;

általános iránymutatás a Grundtvig program végrehajtásához, kiválasztási kritériumok és eljárások;

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott "nemzeti hivatali eljárás"-on keresztül irányítandó cselekvésekhez;

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a Grundtvig program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

V. fejezet

A transzverzális program

37. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a transzverzális program operatív célkitűzései a következők:

az európai szintű politikafejlesztés támogatása az egész életen át tartó tanulás terén, nevezetesen a lisszaboni, bolognai és koppenhágai folyamat és azok utódai összefüggésében;

az egész életen át tartó tanulás politikájának fejlesztése alátámasztására adekvát mennyiségű összehasonlítható adat, statisztika és elemzés biztosítása;

az egész életen át tartó tanulás célkitűzései és céljai felé történő előrehaladás nyomon követése, és a különösen figyelemre méltó területek azonosítása;

a nyelvtanulás ösztönzése és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása;

az egész életen át tartó tanuláshoz innovatív ICT alapú tartalom, szolgáltatások, pedagógiák és gyakorlatok fejlesztésének támogatása;

annak biztosítása, hogy az integrált program eredményeit megfelelően elismerik, bemutatják és széles körben alkalmazzák.

38. cikk

Cselekvések

1. A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéni mobilitás, beleértve a tanulmányi látogatásokat a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által kijelölt szakértők és tisztviselők, az oktatási és képzési létesítmények és orientációs szolgálatok igazgatói, valamint a szociális partnerek számára;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a közösségi szinten kifejlesztett politikai javaslatok előkészítését és vizsgálatát célzó többoldalú projektek;

szakértők és/vagy intézmények az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú együttműködési hálózatai, amelyek politikai kérdésekben együtt dolgoznak. Az ilyen hálózatok magukban foglalhatják a következőket:

(i) az egész életen át tartó tanulás tartalmához vagy módszertanához és politikáihoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó tematikus hálózatok. Az ilyen hálózatok megfigyelhetik, kicserélhetik, azonosíthatják és elemezhetik a helyes gyakorlatokat és innovációt, továbbá javaslatokat tehetnek az ilyen gyakorlatok jobb és szélesebb körű alkalmazására a tagállamokban;

(ii) az egész életen át tartó tanulás stratégiai kérdéseire vonatkozó politika európai szintű összehangolására irányuló állandó konferenciák;

politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás terén az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint, amely magában foglalhatja a következőket:

(i) tanulmányok és összehasonlító kutatás;

(ii) mutatók és statisztikai felmérések kidolgozása, beleértve az egész életen át tartó tanulás terén az Eurostattal együttműködésben vállalt munka támogatását;

(iii) támogatás az Eurydice hálózat működtetéséhez és a Bizottság által létrehozott Eurydice Európai Egység finanszírozása;

az oklevelek és képesítések átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló cselekvés, a nem formális és informális tanulással szerzett képesítéseket is beleértve; tájékoztatás és iránymutatás a tanulási célú mobilitással kapcsolatban, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett minőségbiztosítási együttműködés, amely magában foglalhatja a következőket:

(i) a mobilitást és elismerést elősegítő szervezetek hálózata, mint például a Euroguidance és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központ (NARIC);

(ii) támogatás nemzetek közötti web alapú szolgáltatásokhoz, mint például a Ploteus;

(iii) tevékenységek a Europass kezdeményezés keretében az oklevelek és képesítések átláthatósága egységes keretének elfogadásáról szóló XXX európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően.

a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység célkitűzéseinek támogatására irányuló más kezdeményezések az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említettek szerint ("Kísérőintézkedések").

2. A következő, a több életszakaszban fennálló tanítási és tanulási igények kezelésére tervezett stratégiai cselekvések a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenység keretében támogathatók:

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

(i) új nyelvtanulási segédanyagok - köztük on-line kurzusok - és a nyelvtudást tesztelő eszközök kidolgozása;

(ii) eszközök és kurzusok kifejlesztése a nyelvtanárképzéshez;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hálózatok a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség terén;

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett más kezdeményezések az integrált program célkitűzéseivel összhangban, beleértve a nyelvtanulást a tömegtájékoztatás és/vagy a marketing révén a tanulók körében népszerűsítő tevékenységeket, a sajtó- és tájékoztató kampányokat, valamint konferenciákat, tanulmányokat és statisztikai mutatókat a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség terén.

3. A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

innovatív módszerek, tartalom, szolgáltatások és környezet kifejlesztésére és terjesztésére irányuló, az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek;

az ismeretek, tapasztalatok és helyes gyakorlat megosztására és cseréjére irányuló, az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hálózatok;

az egész életen át tartó tanulás politikájának és gyakorlatának fejlesztését célzó, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában leírt más cselekvések, amelyek a technikák és pedagógia tekintetében magukban foglalhatnak az értékelésre, megfigyelésre, teljesítményértékelésre, minőségi javításra és a tendenciák elemzésére szolgáló mechanizmusokat.

4. A 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

(i) innovatív termékek és eljárások kiaknázásának és alkalmazásának támogatása;

(ii) az azonos területen működő projektek együttműködésének ösztönzése;

(iii) helyes gyakorlat kidolgozása a terjesztési módszerek tekintetében;

az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett referenciaanyagok létrehozása, ami magában foglalhatja a vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtését és a terjesztés terén végzett tanulmányokat, az eredmények kiaknázását, valamint a helyes gyakorlat cseréjét.

39. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A következő ügyekre vonatkozó, a transzverzális program végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság fogadja el:

az éves munkaterv és a kiválasztási kritériumok és eljárások;

az éves költségvetés és a források elosztása a transzverzális program különféle cselekvései között;

általános iránymutatás a transzverzális program végrehajtásához és annak kulcstevékenységei;

a források elosztása a tagállamok között a mellékletben meghatározott "nemzeti hivatali eljárás"-on keresztül irányítandó cselekvésekhez;

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a transzverzális program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

VI. fejezet

A Jean Monnet program

40. cikk

Hozzáférés a Jean Monnet programhoz

Az integrált program és a melléklet keretén belül a Jean Monnet program a következőket célozza:

az európai integráció területén a felsőoktatás bármely formájában (ISCED 5. és 6. szint) részt vevő hallgatók és kutatók a Közösségben és azon kívül;

felsőoktatási intézmények a Közösségben és azon kívül;

az említett intézmények tanári és igazgatási személyzete;

az oktatásban és képzésben érintettek szövetségei és képviselői a Közösségben és azon kívül;

helyi és regionális szinten az oktatás és képzés szervezéséért és biztosításáért felelős állami és magán szervezetek;

az európai integráció kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervek a Közösségben és azon kívül.

41. cikk

Operatív célkitűzések

Az integrált program tekintetében az 1. és 2. cikkben meghatározott célkitűzéseken kívül a Jean Monnet program operatív célkitűzései a következők:

a kiválóság serkentése a felsőoktatási intézményekben az európai integrációs tanulmányok tanítása, kutatása és kritikája terén a Közösségben és azon kívül;

az európai integrációval kapcsolatos témákra vonatkozó ismeretek bővítése és a tudatosság fokozása az erre szakosodott tanárok és előadók, valamint általánosságban az európai állampolgárok körében;

az európai integrációhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó kulcsfontosságú európai intézmények támogatása;

az oktatás és képzés terén tevékenykedő, kiváló minőséget képviselő európai szövetségek fennállásának támogatása.

42. cikk

Cselekvések

1. A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység keretében a következő cselekvéseket lehet támogatni:

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

(i) Jean Monnet tanszékek, kiválósági központok és tanítási modulok;

(ii) az európai integrációra szakosodott professzorok, más felsőoktatási tanárok és kutatók szövetségei;

(iii) az európai integrációs tanulmányokra szakosodó fiatal kutatók támogatása;

(iv) a Közösséghez kapcsolódó tájékoztatási és kutatási tevékenységek az európai integráció folyamatáról szóló megbeszélések, kritikák és ismeretek ösztönzése céljából;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek és hálózatok, amelyek magukban foglalhatják többoldalú kutatócsoportok létrehozásának támogatását az európai integráció területén.

2. Az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatást a következő, európai érdekű célt szolgáló intézmények egyes működési és igazgatási költségeinek támogatására a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenységek keretében lehet odaítélni:

az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (College of Europe) (bruges-i és natolini campus);

az Európai Egyetemi Intézet (European University Institute), Firenze;

az Európai Közigazgatási Intézet (European Institute of Public Administration), Maastricht;

az Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), Trier.

3. A 2. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenységek keretében az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatást oda lehet ítélni az oktatás és képzés területén működő európai intézmények egyes működési és igazgatási költségeinek támogatására.

4. A támogatásokat éves alapon vagy a Bizottsággal kötött partnerségi keretmegállapodás szerint megújuló rendszerben lehet odaítélni.

43. cikk

Költségvetés

A Jean Monnet programra rendelkezésre álló költségvetés legalább 28%-át a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett kulcstevékenység támogatására, legalább 44%-át a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kulcstevékenységre és legalább 18%-át a 2. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett kulcstevékenységre kell fordítani.

44. cikk

Végrehajtási intézkedések

1. A Jean Monnet programnak a következő ügyekkel kapcsolatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el:

az éves munkaterv és a kiválasztási kritériumok és eljárások;

az éves költségvetés és a források elosztása a Jean Monnet program különféle cselekvései között;

iránymutatás a Jean Monnet program végrehajtásához és annak kulcstevékenységei;

a program ellenőrzéséhez és értékeléséhez, valamint az eredmények terjesztéséhez és átadásához szükséges intézkedések.

2. Az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a Jean Monnet program végrehajtásához szükséges bármely ügyre vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

III. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2006. december 31-én vagy azt megelőzően a 382/1999/EK határozat[28], a 253/2000/EK határozat[29], 2318/2003/EK határozat[30], a 791/2004/EK határozat[31] vagy a [Europass] határozat[32] alapján kezdeményezett cselekvéseket az említett határozatok rendelkezéseivel összhangban kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy az említett határozatok által létrehozott bizottságok helyébe az e határozat 10. cikkével létrehozott bizottság lép.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

KÖZIGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

A. Közigazgatási rendelkezések

Az integrált programban foglalt tevékenységek előterjesztésének és kiválasztásának eljárásai a következők:

1. Nemzeti hivatali eljárás

1.1 1. eljárás

A következő cselekvéseket, amelyeken belül a kiválasztási döntéseket a megfelelő nemzeti hivatalok hozzák meg, az "1. nemzeti hivatali eljárás" szerint kell kezelni:

az egész életen át tartó tanulásban részt vevő személyek nemzetek közötti mobilitása Európában, az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint;

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kétoldalú és többoldalú partnerségek;

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, amennyiben azokat a 38. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint finanszírozzák.

Az e cselekvések keretében benyújtott, pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a tagállamok által kijelölt megfelelő nemzeti hivatalokhoz kell irányítani. A nemzeti hivatalok a 9., 21., 26., 31., 36. és 39. cikk szerint kialakított általános iránymutatásoknak megfelelően elvégzik a kiválasztást és a pénzügyi segítségnyújtás elosztását a kiválasztott kérelmezők között. A nemzeti hivatalok eljuttatják a támogatásokat a saját tagállamukban található kedvezményezetteknek. A kétoldalú vagy többoldalú partnerségekben mindegyik partner közvetlenül saját nemzeti hivatalától kapja a finanszírozást.

1.2 2. eljárás

A következő cselekvéseket, amelyeken belül a kiválasztási döntéseket a Bizottság hozza meg, de az értékelési és szerződéskötési eljárást a megfelelő nemzeti hivatalok végzik el, a "2. nemzeti hivatali eljárás" szerint kell kezelni:

- az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett többoldalú projektek.

Az e cselekvés keretében benyújtott, pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a projektkoordinátor tagállama által kijelölt megfelelő nemzeti hivatalhoz kell irányítani. A projektkoordinátor tagállamának nemzeti hivatala értékeli a kérelmeket, és benyújtja a Bizottságnak az elfogadásra javasolt kérelmek első kiválasztás utáni listáját. A Bizottság határoz a javasolt kiválasztás utáni listáról, majd a nemzeti hivatal a 31. cikk szerint kialakítandó iránymutatásokkal összhangban kiválasztott kérelmezőkhöz hozzárendeli a megfelelő pénzügyi segítségnyújtást. Mielőtt benyújtja a kiválasztás utáni listát a Bizottsághoz, a projekt koordinálása szerinti ország nemzeti hivatala kapcsolatba lép az összes többi projektpartner országainak nemzeti hivatalával. A nemzeti hivatalok eljuttatják a támogatásokat a saját tagállamukban található kiválasztott projekt koordinátorának, aki felelős a finanszírozásnak a projektben érintett partnerek közötti elosztásáért.

2. Bizottsági eljárás

A következő cselekvéseket, amelyeken belül a projektjavaslatokat a Bizottsághoz nyújtják be, és a kiválasztási döntéseket a Bizottság hozza meg, a "bizottsági eljárás" szerint kell kezelni:

az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyoldalú és nemzeti projektek, kivéve, ha azokat a 38. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint finanszírozzák;

az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett többoldalú projektek és hálózatok;

politikák és rendszerek megfigyelése és elemzése az egész életen át tartó tanulás területén, referenciaanyagok létrehozása, beleértve a felméréseket, statisztikát, elemzéseket és mutatókat, a képesítések és a korábbi tanulás átláthatóságának és elismerésének támogatására irányuló cselekvés, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említettek szerint;

az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett működési támogatás;

az 5. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett más kezdeményezések az integrált program célkitűzéseivel összhangban ("kísérőintézkedések").

Az e cselekvések keretében benyújtott, pénzügyi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Bizottsághoz kell irányítani, amely a 9., 21., 26., 31., 36., 39. és 44. cikk szerint kialakítandó általános iránymutatásoknak megfelelően elvégzi a kiválasztást és a pénzügyi segítségnyújtás elosztását a kiválasztott kérelmezők között.

B. Pénzügyi rendelkezések

A Bizottság biztosítja, hogy az integrált program keretében megítélt támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó pénzügyi és közigazgatási kötelezettségek arányban álljanak a támogatás mértékével. A Bizottság különösen biztosítja azt, hogy az egyéni mobilitásra és a partnerségekre vonatkozó pénzügyi szabályok és kérelmezési, illetve beszámolási kötelezettségek megőrizzék felhasználóbarát jellegüket, és kellően egyszerűek maradjanak ahhoz, hogy ne korlátozzák a kevésbé előnyös helyzetben lévő személyek és a velük dolgozó intézmények vagy szervezetek hozzáférését.

1. A nemzeti hivatali eljáráson keresztül kezelt cselekvések

1.1 Az e melléklet A. szakasza 1. pontjának megfelelően a nemzeti hivatali eljáráson keresztül kezelendő cselekvésekhez nyújtott pénzügyi támogatásra szánt közösségi forrásokat a tagállamok között a Bizottság által a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott képlet szerint kell elosztani, amely tartalmazhatja például a következő elemeket:

az egyes tagállamokhoz rendelendő minimumösszeg, amelyet az érintett cselekvés költségvetési rendelkezésre állásának megfelelően határoznak meg;

a fennmaradó összeget a következők alapján osztják fel a tagállamok között:

(i) a megélhetési költségek különbözősége az egyes tagállamokban;

(ii) az egyes tagállamok fővárosainak távolsága egymástól;

(iii) az érintett cselekvés iránti kereslet és/vagy felvevőképesség az egyes tagállamokban;

(iv) a következők összlétszáma az egyes tagállamokban:

- az iskolai oktatásban részt vevő tanulók és tanárok száma a Comenius program keretében a 19. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott iskolai partnerségekhez és mobilitási cselekvésekhez;

- a felsőoktatási hallgatók/diplomások száma az Erasmus program keretében a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és iv. alpontjában meghatározott hallgatói mobilitási és intenzív program cselekvésekhez;

- a felsőoktatási intézmények tanárainak száma az Erasmus program keretében a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjában meghatározott tanári mobilitási és más személyzeti mobilitási cselekvésekhez;

- a teljes lakosság és a 15-35 év közötti korosztály ehhez viszonyított létszáma a Leonardo da Vinci program keretében a 29. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott mobilitási, partnerségi és két- és többoldalú projekt cselekvésekhez;

- a felnőttek száma a Grundtvig program keretében a 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mobilitási és partnerségi cselekvésekhez.

1.2 Az így felosztott közösségi finanszírozást a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt nemzeti hivatalok kezelik.

1.3 A tagállamokkal együttműködésben a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket a kiegyensúlyozott közösségi, nemzeti és - az esetnek megfelelően - regionális részvétel, illetve adott esetben a különféle tudományterületek kiegyensúlyozott részvétele bátorítására. Az ezen intézkedésekhez rendelt összegek aránya nem haladhatja meg a szóban forgó egyes cselekvések finanszírozására szánt éves költségvetés 5%-át.

2. A kedvezményezettek kijelölése

Az e határozat 42. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézményeket a 2342/2002 bizottsági rendelet 168. cikkének megfelelően az integrált program kedvezményezettjeinek jelölik ki.

A NARIC hálózatot, az Eurydice hálózatot, a Euroguidance hálózatot alkotó nemzeti egységek, a szakmai képesítések nemzeti referenciapontjai és a nemzeti Europass központok a program nemzeti szintű végrehajtásának eszközei, az 1605/2002 tanácsi rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2342/2002 bizottsági rendelet 38. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

3. A kedvezményezettek típusai

Az 1605/2002/EK tanácsi rendelet 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően a támogatásokat természetes személyeknek lehet odaítélni. A támogatás megvalósulhat ösztöndíjak formájában.

4. Átalánytámogatások, egységköltség- és ártáblák

Az 5. cikkben említett cselekvések esetében a 2342/2002 bizottsági rendelet 181. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánytámogatásokat és/vagy egységköltségtáblákat lehet használni.

Az integrált program keretében vállalat tevékenységekkel kapcsolatban a Bizottság díjak kiosztását is előírhatja.

5. Általános európai érdekű célkitűzést szolgáló szervek

Amennyiben e program keretében működési támogatást ítélnek meg a 2342/2002 bizottsági rendelet 162. cikkében meghatározott általános európai érdekű célkitűzést szolgáló szervek részére, ezekre a támogatásokra a megújításkor az 1605/2002 tanácsi rendelet 113. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem vonatkozik a fokozatos csökkentés elve.

6. A kérelmezők szakmai alkalmassága és képesítései

A Bizottság a 2342/2002 bizottsági rendelet 176. cikke (2) bekezdésének megfelelően határozhat úgy, hogy a kedvezményezettek meghatározott kategóriáinak rendelkezniük kell a javasolt cselekvés vagy munkaterv teljesítéséhez megkövetelt szakmai alkalmassággal és képesítésekkel.

7. Partnerek részvétele harmadik országokból

Harmadik országokból származó partnerek a 15. cikk (2) bekezdésében előírt feltételekkel, a Bizottság vagy az érintett nemzeti hivatal döntése szerint vehetnek részt többoldalú projektekben, hálózatokban vagy partnerségekben. Az ilyen partnerek támogatására vonatkozó döntés a szóban forgó projektben, hálózatban vagy partnerségben való részvételükből eredő várható európai szintű hozzáadott érték nagyságán alapul.

8. Minimumösszegek

E határozat 15. cikkére is figyelemmel, az ágazati programokhoz rendelendő minimumösszegek az említett cikkben meghatározott pénzügyi keret arányában kifejezve a következők:

Comenius 10%

Erasmus 40%

Leonardo da Vinci 25%

Grundtvig 3%

9. Nemzeti hivatalok

A tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően létrehozott vagy kijelölt nemzeti hivatalok tevékenységeinek támogatására közösségi pénzügyi segítségnyújtást biztosítanak. Az ilyen segítségnyújtást működési támogatás formájában lehet biztosítani, amely nem haladhatja meg a nemzeti hivatal jóváhagyott munkaprogramja teljes jogosult költségének 50%-át.

A 2342/2002 bizottsági rendelet 38. cikke (1) bekezdésének megfelelően a nemzeti hivatal funkcióját az integrált programban e határozat 7. cikke (1) bekezdésének értelmében részt vevő harmadik országokban állami szervek vagy az érintett ország joga által szabályozott állami szolgálatot teljesítő magánjogi szervek is elláthatják.

10. Technikai segítségnyújtás

Az integrált program költségvetési kerete kiterjedhet a program végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő cselekvésekre, monitoringra, ellenőrzésre, könyvvizsgálatra és értékelésre. Ezek tartalmazhatnak tanulmányokat, üléseket, tájékoztató tevékenységeket, publikációkat, az információcseréhez szükséges informatikai hálózatok költségeit, illetve bármely más olyan technikai és közigazgatási segítségnyújtást, amelyhez a Bizottságnak esetlegesen folyamodnia kell a program végrehajtása érdekében.

11. Csaláselleni rendelkezések

A 9., 21., 26., 31., 36., 39. és 44. cikk alapján hozott bizottsági határozatok, a szerződések és az azokból eredő megállapodások, valamint a részt vevő harmadik országokkal kötött megállapodások előírják különösen a Bizottság (vagy bármely általa meghatalmazott képviselője) általi felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést - az OLAF ellenőrzését is beleértve - és a Számvevőszék általi könyvvizsgálatot, szükség esetén a helyszínen. Az ilyen ellenőrzéseket a nemzeti hivataloknál és szükség esetén a támogatások kedvezményezettjeinél lehet elvégezni.

A működési támogatás kedvezményezettje az utolsó kifizetést követő ötéves időszakban bármikor a Bizottság rendelkezésére bocsátja a támogatási évben felmerült kiadásokat igazoló dokumentumokat, az auditált pénzügyi kimutatást is beleértve. A támogatás kedvezményezettje biztosítja, hogy - adott esetben - a partnerek vagy tagok birtokában lévő igazoló dokumentumok is a Bizottság rendelkezésére álljanak.

A Bizottság vagy közvetlenül, saját személyzete által, vagy bármely más, általa kiválasztott képesített szerv által ellenőrizheti a támogatások felhasználását. Az ilyen ellenőrzés a megállapodás fennállásának teljes időtartama alatt és a záróegyenleg kifizetését követő öt évben bármikor elvégezhető. A könyvvizsgálat megállapításai adott esetben a Bizottság visszatérítésre vonatkozó határozatához vezethetnek.

A Bizottság személyzete és a Bizottság által meghatalmazott külső személyzet megfelelő hozzáférési joggal rendelkezik különösen a kedvezményezett irodájához, valamint bármely olyan információhoz - az elektronikus formában tárolt információt is beleértve -, amelyre az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez szüksége van.

A Számvevőszék és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a Bizottsággal megegyező jogokat élvez, különösen a hozzáférés tekintetében.

Ezen túlmenően a Bizottság e program keretében helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek megfelelően.

Az e határozat alapján finanszírozott közösségi cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalma egy jogosulatlan kiadási tétel révén a közösségi jog valamely rendelkezésének megsértését vagy egy szerződéses kötelezettségnek egy jogi személy tettéből vagy mulasztásából eredő megszegését jelenti, amely a Közösségek általános költségvetésének vagy a kezelésében lévő költségvetéseknek a sérelmével jár vagy járhat.

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

+++++ TABLE +++++

1. BUDGET LINE(S) + HEADING(S)

15 02 02 02 (Integrated Programme); 15 01 04 02 (Integrated Programme administrative expenditure); 15 01 04 30 (Executive Agency Education and Culture)

2. OVERALL FIGURES

2.1. Total allocation for action : 13,620 million for commitment

2.2. Period of application:

2007-2013

2.3. Overall multiannual estimate of expenditure:

(a) Schedule of commitment appropriations/payment appropriations (financial intervention) (see point 6.1.1)

Cash prices million (to 3rd decimal place)

+++++ TABLE +++++

* 2013 et seq for payments

(b) Technical and administrative assistance and support expenditure (see point 6.1.2)

Cash prices million (to 3rd decimal place)

+++++ TABLE +++++

* 2013 et seq for payments

Cash prices million (to 3rd decimal place)

+++++ TABLE +++++

* 2013 et seq for payments

(c) Overall financial impact of human resources and other administrative expenditure(see points 7.2 and 7.3)

2004 prices million (to 3rd decimal place)

+++++ TABLE +++++

Mixed cash and 2004 prices million (to 3rd decimal place)

+++++ TABLE +++++

* 2013 et seq for payments

2.4. Compatibility with financial programming and financial perspective

[X] Proposal is compatible with the Commission's February 2004 Communication on the financial perspective 2007-2013 (COM(2004)101).

Proposal will entail reprogramming of the relevant heading in the financial perspective.

Proposal may require application of the provisions of the Interinstitutional Agreement.

2.5. Financial impact on revenue:

[X] Proposal has no financial implications (involves technical aspects regarding implementation of a measure)

OR

Proposal has financial impact - the effect on revenue is as follows:

3. BUDGET CHARACTERISTICS

+++++ TABLE +++++

4. LEGAL BASIS

Treaty establishing the European Community, Articles 149(4) and 150(4).

5. DESCRIPTION AND GROUNDS

5.1. Need for Community intervention

5.1.1. Objectives pursued

The needs addressed by this programme derive from the challenges facing education and training systems in all Member States to respond to new economic, social and demographic demands, notably:

- In economic terms, the main need is to contribute to achievement of the goal set at the Lisbon European Council in 2000 for the European Union to become the most become the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world, in response to globalisation and the challenges of a new knowledge-driven economy. In order to achieve this goal, high-quality education and training systems are essential, as the Barcelona Council recognised in 2002, setting the objective that European education and training systems should become a world quality reference by 2010.

- In social terms, as a result of globalisation and new communication technologies on the one hand, and the impact of the European single market on the other, society continues to become more culturally diverse and more interlinked with other societies in Europe and around the world. Education and training are prerequisites to promote greater social cohesion and active citizenship and to fight against exclusion. Equal opportunities must be offered to all citizens in Europe, irrespective of any kind of differences between them. Every effort must be made to provide those who have left education without basic qualifications with alternative second chance opportunities of access to education and training suited to their needs.

- In demographic terms, the ageing population of Europe, combined with the increasing need to undertake flexible education and training throughout life in response to new patterns of employment based on greater mobility and more rapid changes of job profiles, represent a significant new challenge for education and training over the coming decade. Modern societies are therefore confronted with the need to offer adequate provisions to face the very diversified demand for education and training supply throughout life.

As a complement to action taken at Member State level, there is an increasingly significant role for European cooperation in tackling the needs outlined above, and the experience of almost two decades of Community programmes in the field of education and training[33] give a strong base on which this proposal builds. The current proposal responds to the emergence of lifelong learning as a paradigm for the organisation of education and training in the knowledge society, and to clear messages from the evaluation and consultation process (see below), by providing for a single integrated programme in the field of lifelong learning, encompassing the current Socrates and Leonardo da Vinci programmes, which will allow for greater synergies, flexibility and efficiency. The integrated programme will contain four sectoral programmes focusing on general school education (Comenius), higher education and advanced vocational training (Erasmus), initial and continuing vocational training (Leonardo), and adult education (Grundtvig). These sectoral programmes will be complemented by a transversal programme focusing on four cross-cutting issues, namely: support for policy development; language learning; new information and communication technologies; and dissemination and exploitation of results. Finally, the integrated programme will contain a programme, named the Jean Monnet programme, focusing on European integration teaching and research in higher education, and on support for key European institutions and associations in education and training.

The general objective of the integrated programme derives from the Lisbon and Barcelona European Councils and aims to contribute through lifelong learning to the development of the European Union as an advanced knowledge society, with sustainable economic development, more and better jobs and greater social cohesion. It also aims to contribute to the development of education and training systems within the European Union so that they become a world quality reference.

This general objective divides into a sequence of specific objectives, the majority of which apply to the programme as a whole, and some of which are particular to one of its constituent programmes. Finally, each of the sectoral programmes, the transversal programme and the Jean Monnet programme has its own operational objectives. A full list of the specific and operational objectives and their related indicators is annexed to the combined ex-ante evaluation and extended impact assessment for this proposal.

The operational objectives contain a number of quantified outcomes related directly to the functioning of the programme, which are set out in Section 5.2 below, under the action to which they relate.

5.1.2. Measures taken in connection with ex ante evaluation

This programme proposal is built on a series of existing Community measures, some of which have been operational for many years, and which have been the subject of a comprehensive sequence of evaluations,[34] as well as a substantial corpus of experience of administering and implementing the programmes in the Commission (and technical assistance office) and within the Member States and other participating countries (particularly within the National Agencies).

This programme proposal has been the subject of both an ex-ante evaluation and an extended impact assessment, the results of which are reported in a single document incorporating both.[35] The exercise is based in particular on:

- A public consultation on the future development of Community programmes in the field of education, training and youth after 2006, which ran from November 2002 to February 2003.[36]

- Two series of thirty national reports on the implementation of the second phases of Socrates and Leonardo da Vinci in each of the participating countries, submitted to the Commission in autumn 2003.[37]

- Two interim evaluation reports of the current Socrates and Leonardo da Vinci programmes, the key findings of which are set out in section 5.1.3 below.[38]

- Assessments undertaken within the Commission of the different options for structuring and administering the new lifelong learning integrated programme during the summer and autumn of 2003, the main results of which are summarised in the extended impact / ex ante evaluation paper.

The key messages resulting from the public consultation process are as follows:

- Great enthusiasm for the programmes. Although there may be difficulties with their operation, the vast majority of respondents underline their commitment to the programmes and the trans-national work they enable.

- A belief that the programmes should contribute both to the development of European citizenship, and to the teaching of languages, and should support the regional dimension more strongly. Many respondents believed that the issues of citizenship, of inter-culturality, of the European dimension represented a need which the programmes were well placed to respond to; several respondents believed that strengthening language learning was an important need at European level.

- A very strong feeling that the programmes are bureaucratic, inflexible, and over-complicated, particularly in regard to the very small amount of most grants. Many respondents regarded this as the worst aspect of the programmes. There is a clear message about increased flexibility, about proportionality in the relationship between the size of grants and the application and reporting procedures involved and the financial rules applied to the grant, and about the need for a sense of trust between those awarding the grants and those entrusted with carrying out the work.

- A view that indirect centralised procedures[39] were simpler and more user-friendly than those handled directly by the Commission. A significant number of respondents expressed this view. A smaller majority considered that centralised administration was more apt to foster the European dimension of the activity, and represented a more equitable selection process.

- Keep the existing sectoral programmes and actions, but also relate education and training much more closely. This apparent contradiction illustrates the tension between a desire to keep familiar identified programme definitions and the realisation that aims of education and training are not to be dissociated. It is to be noted that this contradiction did not come from different sets of people or organisations, each reflecting one coherent opinion, but were inherent to many individual responses.

- Keep the youth programme entirely separate. This was a unanimous wish, people involved in the informal sector seeing no advantage in losing their "identity", as they thought, by being included within an integrated programme, where formal structures might discourage the enthusiasm of a lot of actors within the voluntary sector.

5.1.3. Measures taken following ex post evaluation

The key findings of the interim reports of the Socrates and Leonardo da Vinci programmes are as follows:

- The coverage and focus of the programme actions are generally regarded as valuable and appropriate. In contrast to the first phase of the programmes, there are no actions in the second phase that are felt to be of very limited worth. Indeed, the response of users to the existence and nature of European co-operation support in the field is almost universally positive.

- The administrative and financial procedures have improved since the first phase, but are still experienced as disproportionately burdensome and slow. The greater degree of decentralisation of the second phase of the programmes has been a success in overall terms. However, both in the centralised and indirect centralised actions, the level of financial and administrative detail required of participants in relation to relatively low levels of grant, the near-constant change of these requirements imposed by the Commission, and the complexity and slowness of the contractual and financial procedures, all constitute a barrier to participation in our programmes.

- There is a need for more synergy and coherence between actions and programmes. Despite the efforts made in the design of the second phase to introduce more parallelism between Socrates and Leonardo da Vinci, and to provide for joint actions between them and with the Youth programme, the programmes are still viewed by their users as inadequately linked, which militates against the sort of cross-cutting activity between education and training that is likely to become yet more important in the lifelong learning perspective. The current structure is frequently seen as an obstacle to providing the right level of support for policy developments in the fields of education and training.

- The good results achieved under the programmes are not well disseminated. Disseminating the outcomes of actions supported under the programmes, whether these be products or co-operation processes, and spreading good practice is a hard task made more difficult by the need to overcome national cultural and structural barriers. Again, progress has been made in this area compared with the first phase, with the establishment of a team within the administration of Leonardo da Vinci dedicated to dissemination and utilisation of results, and with the inception of specialised dissemination projects within Socrates. But the evaluation clearly demonstrates that these efforts do not go far enough and that there remains substantial potential resulting from the actions supported under the programmes that is not widely known or acted on.

- There are flaws in legislative design of the programmes. The evaluators found a number of flaws in the Socrates and Leonardo da Vinci Decisions. The most important of these was the excessive detail included in the annexes concerning the implementation of the programme actions. These reflected the best attempt of the legislator in 1998/99 to provide in detail for projected needs and requirements up to 2006. However experience has showed the impossibility of predicting accurately in such detail, with the result that the legislative requirements have increasingly stood in the way of adaptations to the programmes to cater for developments in the field of education and training. In one case the requirements were found to be so misconceived as to risk eliminating thousands of participants from Socrates, and necessitated an amendment to the Decision adopted by the Parliament and the Council to remove the problem.

These messages have been reflected in the design of the draft Decision. In particular:

- The design of the programme Decision has been conceived so as to maximise flexibility to adapt to new challenges during the period 2007-13, by formulating actions in as generic a way as possible.

- The introduction of an integrated programme is intended to maximise scope for synergy between the fields it covers.

- A higher proportion of the programme funds will be managed through the indirect centralised procedure, and the management procedures simplified, notably through creation of a single programme committee that will meet in different formations according to the subjects under consideration.

- The need for stronger links with the policy development process and better dissemination arrangements is recognised in the creation of the policy development and dissemination Key Activities in the Transversal Programme.

As far as greater proportionality in financial rules is concerned, the financial and administrative annex to the draft Decision contains a number of interpretations of aspects of the Community Financial Regulation or its Implementing Rules, where these are provided for in that legislation. In order for the Integrated Programme to be in a position to realise its quantified objectives, however, further simplification will be necessary. This may take the form either of amendments to the Financial Regulation or its Implementing Rules directly, or of additional provisions in the annex to this programme Decision which would have the effect of introducing limited amendments to particular provisions of the financial rules, applicable to financial operations under the Integrated Programme only. The Commission is undertaking a parallel exercise on financial simplification, and the necessary amendments will be proposed in the light of the outcome of that exercise.

5.2. Action envisaged and budget intervention arrangements

Methods of management

For the management of this programme, the Commission plans to resort to two forms of externalisation, delegating the management of certain sections of the programme, in accordance with Article 54 of the Financial Regulation, either to national agencies, or to an executive agency. A part of the actions will, however, remain managed in the Commission departments.

Centralised indirect management through national agencies

Recourse to national agencies is required firstly, because of the volume of interventions within the programme, in particular in the mobility actions: the Commission does not have the resources to manage these actions within its services. The very substantial numbers of beneficiaries involved have, in fact, required recourse to such agencies ever since the very first programmes in the field of education and training; this model has slowly been consolidated, and is at present fully recognised by the Financial Regulation.

But there are also qualitative reasons for having recourse to national agencies. These agencies have the advantage of knowing the national context and priorities; they can create a more user-friendly environment for the final beneficiaries; they can provide the appropriate guarantees in a context of strengthened supervision (which includes a precise definition of the respective responsibilities of the Commission and of the national authorities on the issue). In addition, national agencies are often better placed than an institution at central European level to ensure an effective monitoring of the activities supported by the programme, since they are closer to final beneficiaries and know the local context better. They also constitute an effective information relay at national level for the Community programme.

The Commission considers that it is appropriate to decentralise actions where one or more of the following conditions apply:

- It can reasonably be assumed that a rational method of distributing budgetary resources between Member States can be identified that will match the rate of occurrence of the activity across Member States;

- The actions themselves are small-scale or addressed to individuals, so that the full panoply of application and selection at European level is not warranted;

- The actions address needs specific to individual Member States, and should therefore respond to priorities set within that Member State if they are to have an appropriate impact on national policy and practice.

On this basis, the main sections of the programme concerned by this approach are as follows:

- Mobility, partnership and preparatory visit actions within the Comenius, Erasmus, Leonardo and Grundtvig programmes (Article 19(1)(a) and (b), Article 24(1)(a), Article 29(1)(a) and (b), and Article 34(1)(a) and (b));

- Multilateral projects aimed at improving training systems through the transfer of innovation under Article 29(1)(c).

Having recourse to this method of management does not prejudice the visibility of Community action; the agreements made with national agencies require them to indicate the support of the Union for the actions they manage. These agreements also set out requirements as regards non-discrimination in the grant of Community support, as well as the requirements for avoiding conflicts of interest. In accordance with the communication from the Commission to the European Parliament and the Council relating to the Community programme management by national agency networks[40], national agency agreements will be covered by a Commission Decision adopting provisions setting out the responsibilities of the Commission and the participating countries with regard to national agencies, within the overall context of the general guidelines for implementing the programme.

Article 6.2 of the draft decision shows the criteria that it is proposed to use for the designation of national agencies by the authorities of participating countries.

Centralised indirect management through an executive agency

For other parts of the programme, the Commission plans to delegate to an executive agency. Such an agency is envisaged in the context of the current generation of education and culture programmes (generally to replace the technical assistance offices which have been maintained on a transitional basis); it is proposed to extend the life of this agency, so as also to delegate to it management tasks relating to the 2007-2013 generation of programmes, including the Integrated Lifelong Learning programme

The internal resources of the Commission are insufficient to meet the management needs of all sections of the programme which have to be managed centrally; hence the need under previous programmes to have recourse first to technical assistance offices, then to the executive agency. In addition, it would not be possible to go further with decentralization to national agencies than is currently envisaged; it would amount to delegating to these agencies the management of activities which would not meet the criteria set out above.

Recourse to an executive agency thus constitutes a basis for sound management of centrally managed activities, making optimum use of resources. This approach is based on the idea that the administration should be re-centred on its core activities and priority functions, with the technical implementation of the programmes being carried out by a specialised entity with the necessary resources.

It is proposed that there should only be one executive agency to assist the Commission in the management of all its programmes in the field of education and culture, so as to ensure consistency in treatment and procedure throughout the various programmes, as well as economy. A cost-benefit study carried out before the creation of the agency for the programmes of the current generation concluded that this was an economic approach.

Direct management through Commission departments

Activities managed centrally are not all equally strategic. Some are more sensitive than others (experimental nature, relationship to topical political questions, recipients concerned); it is appropriate that the Commission should retain direct management of a limited number of such projects. This element was taken into account in the distribution between the Commission and the executive agency of the various activities to be managed from Brussels. Managing a certain number of projects within the Commission will also contribute to preserving a suitable level of know-how as regards project management, which will help guarantee the quality of supervision of the executive agency and the national agencies.

Moreover, the management of those parts of the programme entrusted to national agencies will require significant resources at central level (setting the guidelines for national agencies, in accordance with the priorities adopted by the Commission; management of the contractual relations between the Commission and national agencies; follow-up and supervision of management by national agencies). However, it would not be desirable to entrust these tasks to the executive agency, i.e. externalising the monitoring of another externalisation. It has therefore been decided to regard the two externalization options - to an executive agency or to a network of national agencies - as mutually exclusive. Similarly, central exploitation of actions managed by national agencies will be done by the Commission and not by the executive agency.

There will thus be three methods of management within the programme: management by an executive agency; management by national agencies; and direct management by the Commission.

Each action will be managed by the method which is most suited to it, in the respect of the general guidelines on externalisation and while taking care to avoid any overlap with the other two methods. In this way, the coexistence of three methods of management will not create confusion. Nonetheless, where appropriate, procedures and tools common to the three methods of management will be used. In addition, the Commission will consolidate programme management data, whatever the method of management used.

5.2.1. National Agency procedure actions

This section presents sequentially the major National Agency procedure actions of each of the four sectoral programmes. All these actions will be implemented via National Agencies in each Member State, which are responsible for selection of project proposals and for the allocation of Community funds within a contractual framework provided with the Commission.

Comenius

Individual mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

The action consists of individual mobility grants for teachers and other school education staff, future language teachers and upper secondary pupils. Four different types of mobility are planned:

1) Teachers undertaking in-service training abroad. This type of mobility is currently available under Comenius 2.2.c. The duration of the training is from 1 to 4 weeks.

2) Future foreign language teachers acquiring work experience in a school abroad. This type of mobility is currently available under Comenius 2.2.b. The duration of the training period is from 3 to 8 months.

3) Upper secondary pupils following courses in another language in a school abroad. This new type of mobility responds to the increasing demand from schools to have the opportunity to send individual pupils abroad for longer periods. The duration of the periods abroad will be up to one school year.

4) Preparatory visits by school staff for the preparation of Comenius school partnerships. This type of mobility is currently available under Comenius 1. The duration of the visits is max. 1 week.

The grants are intended to support travel, accommodation and subsistence costs. Real costs of travel are covered (economy fare) and grantholders get a daily or monthly amount for accommodation and subsistence costs. For in-service training, course fees are also covered by the grant. The grant levels for mobility types 1, 2 and 4 have been calculated on the basis of the current average level of these grants, taking into account a need for revised grant amounts for accommodation and subsistence.

For the new type of pupil mobility, real costs of travel will be covered (economy fare) and a monthly amount will be granted for accommodation and subsistence.

School partnerships

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

Target: To involve at least one pupil in twenty in joint educational activities during the period of the programme.

This action consists of activities developed jointly by several schools, including both local project activities in each school and various types of cross border mobility, including class exchanges, study visits and project meetings involving teachers and pupils. The standard duration of a partnership is 3 years. The funding consists of a lump-sum amount for local project activities per school of 4,000, plus a variable amount for cross border mobility. The total grant continues to average 14,200 for a 3-year project.

Erasmus

Student mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

Target: To contribute to the achievement by 2011 of at least 3 million individual participants in student mobility under Erasmus and its predecessor programmes

The action consists of mobility of students and trainees for studies or training abroad in higher education institutions, as well as placements in enterprises, training centres or other organisations. Three different types of mobility are planned:

a) Standard mobility: this is the classical type of mobility which has existed since the programme's inception. The main conditions are: study periods of 3 to 12 months, full recognition of studies and reintegration into the home university, waiver of tuition fees at the host institution, institutional agreements between sending and receiving institution.

b) Special mobility: this type of mobility is intended inter alia for students enrolled in Joint European Masters programmes. Conditions will be more flexible and individual grants amounts will be higher than in standard mobility.

c) Placements of students in undertakings: this type of mobility will be similar to placements under the current Leonardo programme. The placement duration will be up to 12 months.

The grants are intended to help support travel, accommodation and subsistence costs. Because of the increase in demand has been consistently outstripping the availability of resources, the standard student grant has remained at an average of around 150 per month since 1993. In real terms this represents a 25% cut in its value, and acts as an ever larger obstacle to participation of less-privileged students in the programme. The proposal is therefore to increase the average standard student grant to 250 per month by the end of the new programme.

The placement grant represents an average of some 500 per month for subsistence costs. It is higher than the standard mobility grant mainly because students on placements in enterprises do not normally have access to subsidised accommodation or services, and so have higher living costs. The new unit cost also provides for an increase in placement duration, in parallel with the increased duration envisaged for Leonardo placements (see below).

Intensive programmes are short-term mobility projects organised on a multilateral basis (eg 'summer schools'), based around a single host university. Courses must be taught by teachers and attended by students from at least 3 different countries. These courses therefore combine student and teacher mobility. The grant is a contribution towards the travel and subsistence costs of participating students and teachers and the organisation costs. The unit cost takes account of the need for revised amounts for accommodation and subsistence.

Teacher mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

This action consists of mobility of teaching staff in higher education institutions in order to teach or train in a partner institution abroad. Three types of mobility are planned:

a) Short term mobility for teaching: teaching periods of 1 to 6 weeks, similar to the current Erasmus TS mobility;

b) New long term mobility for teaching: teaching periods of minimum 1 semester and maximum 1 year - "Erasmus Sabbaticals". These are full teaching and pedagogic programmes and combined with research ; preference will be given to teaching assignments which are part of integrated programmes leading to joint degrees but other types of teaching assignments will also be possible.

c) Mobility in co-operation with undertakings. This involves teaching staff of higher education institutions going for teaching assignments or periods of practical training in enterprises or training institutions for periods of 1 to 6 weeks.

The grants are intended to help support travel and subsistence costs. The experience with short-term mobility shows that too much financial effort is required from the sending institution to supplement the very low Erasmus grants, and that this is a serious obstacle to participation, so a substantial increase is proposed. The grant for long-term mobility has been calculated on the basis of an allowance of 1,200 per month.

Other staff mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

This action consists of mobility of other (non-teaching) staff in higher education institutions and staff of enterprises for purposes of training or teaching. Two broad types of mobility are planned : a) mobility of administrative or other non-teaching staff of higher education institutions for purposes of following practical training either in an enterprise or in another higher education institution ; b) mobility of staff of enterprises for purposes of transfer of knowledge or research results or for teaching. This includes in particular human resources managers, training planners and managers, trainers, occupational guidance specialists, managers, etc.

This action is a continuation and extension of the current "exchanges" action under the Leonardo da Vinci programme. The mobility periods will last between 1 and 6 weeks. The grants are intended to help support travel and subsistence costs. The average grant has been modestly increased to allow for revised accommodation and subsistence costs.

Organisation of mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

The "Organisation of mobility" action consists of grants to the higher education institution or enterprises sending and/or receiving mobile students and teachers, to support the cost of making the necessary provisions for high-quality mobility. These include: language courses, academic and organisational arrangements with partner institutions, including credit recognition and transfer arrangements, practical support for incoming students, etc. The grants will be modulated in proportion to the volume of mobility handled by the higher education institution or enterprise. The increase in the average unit cost reflects the additional workload for universities generated by the substantial increase in Erasmus student and teacher numbers.

Erasmus intensive language courses (EILC) are tailor-made for Erasmus students at the host country. The emphasis is on diversification of the offer of language training, with effort targeted on the less widely used languages. The purpose is to prepare the incoming students in the language of the host country. The grants to institutions are managed via the National Agencies and cover part of the organisation costs incurred by the institution. The students attending the course receive an extra month's grant. A moderate increase in unit cost is planned to reflect revised accommodation and subsistence costs.

Leonardo da Vinci

Trainee placements

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

Target: To increase placements in enterprises to at least 150,000 per year by the end of the programme

This action consists of placements of persons in vocational education and training (VET) in business sector or vocational training institutions abroad, and is funded through individual grants disbursed via mobility projects. The target groups of this action are: persons in initial vocational training, who undertake short placements in the framework of a training programme, and young workers (i.e. people who have completed their training or studies), who undertake longer-term placements in businesses. The purpose is to give the opportunity to people who enter the labour market to undertake an in-service training in another European country, thus improving their employability through experience of different work methodologies and approaches. The placements last between 3 and 52 weeks; the average duration is presently around 6 weeks for persons in IVT (average unit cost 1,250) and around 4 months for young workers (average unit cost 2,950) .

The grants are intended to help support travel, insurance (linked to the work-place such as civil liability, or accident), accommodation and subsistence costs. They also include the costs for pedagogical, linguistic and cultural preparation as well as for the management of the projects by the promoter. There is a demand for longer placements and for a broader opening of the programme to young workers. The intention is to increase the duration of the stays abroad by two months for both target groups, i.e. to 4 months in average for persons in IVT and to 6 months in average for young workers. It is anticipated that the share of total mobility represented by young workers will increase steadily during the new programme, thus raising the average unit cost too. These factors explain the increase of the average unit cost in relation to 2004.

As reinforcing the quality of Leonardo mobility remains one of the main objectives of the programme, it is also intended to take some further action to tackle some present weaknesses, such as for example allowing preparatory visits for project partners if needed, offering help in partner search in order to find partners of good quality abroad, some monetary compensation for the necessary tutoring and mentoring, especially for SMEs receiving young trainees on Leonardo placements.

Trainer mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

This action consists of mobility of teaching staff in VET or of persons responsible for VET (including language training). It is organised in cooperation between training institutions and businesses with the objective of transfer of competencies and innovative methods and practices, sharing of knowledge and experience in different countries and organisational contexts. It applies to teaching and administrative staff responsible for human resources or vocational training planning, vocational guidance specialists (eg within learning providers or the business sector), and language trainers. Mobility lasts for between 1 and 6 weeks; the average duration is 2 weeks

The grants are intended to help support travel, accommodation and subsistence costs. Some 5-10% of the grant is available to support costs for preparation (if needed) and management costs. The unit cost is calculated on the basis of a daily subsistence allowance of 100 per person plus the travel costs for an average 2-week stay, reflecting slightly increased accommodation and subsistence costs.

Projects for the development and transfer of innovation

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

These transnational cooperation projects aim to improve the quality of training systems through the development and transfer of innovation and good practice from elsewhere in Europe. They will involve learning providers, associations/institutions involved in VET, social partners, chambers of commerce, trade organisations, bodies providing guidance and counselling, research centres, NGOs, etc. Minimum participation will be 3 partners from different countries. Compared to the pilot projects currently funded under Leonardo da Vinci, the new type of project will have a smaller size. Following final selection decision by the Commission, grants will be awarded by National Agencies to the coordinating institution for the project, who will be responsible for distributing funds to the partners in accordance with an approved workplan and budget. The normal duration of theses projects is 2-3 years. Grants will cover the costs of development and adaptation of products, and they will include travel and meeting costs for the partners.

Grundtvig

Individual mobility

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

Target: To support the mobility of at least 25,000 individuals involved in adult education per year by 2013

Adult education staff mobility consists of grants to enable individual adult education staff of any category (1) to attend formal or non-formal, initial or further training activities, or (2) to carry out teaching or study visits to other European countries. Mobility periods can last up to one year, but the average duration is expected to be just over two weeks. The action is based on the current mobility scheme in Grundtvig. The increase in unit cost reflects the introduction of longer duration mobility and the reinforcement of language preparation where appropriate; it also includes provision for course fees, where payable.

Adult learner mobility is a new action consisting of grants to enable adult learners (singly or in groups) to visit another European country for various types of formal or non-formal adult education activities, including notably (1) European Study Circles (residential seminars bringing together adults as learners and informal teachers from several European countries); (2) European Adult Volunteer Scheme (opportunities for adults and in particular senior citizens to bring their experience to bear in contributing as learning facilitators to the further development of civil society in other European countries). The minimum duration is 1 week ; maximum 1 month. The unit cost assumes travel costs of 350 and subsistence costs for 9 days.

Grundtvig European Assistantships is a new action consisting of grants to enable young adult educators to undertake an assistantship in a formal or non-formal adult education organisation in another European country for the dual purpose of (1) developing the host institution's European dimension through assisting in the teaching of courses on languages/area studies, and (2) contributing to the assistant's professional development. They will cover young people having undergone or currently completing training and intending to have a professional involvement in adult education. The minimum duration is 3 months ; maximum 1 year. The unit cost is based on the assumption of travel costs of 300 plus a monthly grant of 700 for an average stay of 6.7 months.

Partnerships

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

Grundtvig partnerships are designed to encourage organisations involved in adult education, particularly at local level, to collaborate with partners in other European countries on (usually small-scale) projects addressing topics of mutual interest, thereby strengthening the European dimension of their work. Activities include joint meetings, seminars and fieldwork, exchanges of staff and learners, joint cultural events and exhibitions, and collaboration via ICT. They cover all types of organisations involved in providing or facilitating formal or non-formal learning opportunities for adults. Projects may last between 1 and 3 years, the average being 2.5 years. The grant is composed of a lump sum for basic activities plus a variable amount for visits, European courses, and exchanges of staff and learners within the partnership, depending on its specific profile of activities. The increase in unit cost reflects an increased number of adult educators being exchanged and the introduction of courses on Europe as an additional activity from 2009.

Transversal programme

Indirect centralised dissemination projects

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

These projects will focus on the transfer of products, results and good practice achieved under the Integrated Programme or its predecessors from one country or group of countries to another. Because the essence of the activity is the adaptation of existing products, results etc to function in a particular national context, such projects should most appropriately be managed through National Agencies rather than centrally. Projects normally will last 2-3 years. Grants will be distributed via the organisation coordinating the project and are expected to average EUR 10,000 per year per participant.

5.2.2. Commission procedure actions

This section focuses on the actions of the programme managed through the Commission procedure, which are characterised by their strong multilateral dimension and are generally larger-scale than the National Agency procedure actions, through far smaller in overall volume, representing some 18% of programme expenditure. Such actions will be administered by the Commission, which may delegate some management functions to the Executive Agency established for the purpose.

This section presents Commission procedure actions grouped by type, rather than organised by programme, in interests of legibility and because the structures and cost bases of each type of action are relatively homogeneous across all the programmes.

Multilateral projects

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

(a) Smaller-scale Erasmus projects. These are

(i) Curriculum Development projects, based on the identical action in the existing Erasmus programme, where universities work together to produce either an entire new course or a module for incorporation in existing courses. Such projects will typically involve 5 to 10 higher education institutions and will last 2 or 3 years.

(ii) University/enterprise projects. These new projects are designed to fostering co-operation between higher education institutions and enterprises.

(iii) Multilateral projects aimed at innovation and experimentation in the other areas mentioned in the specific and operational objectives of the programme and the annual call for proposals. They will involve at least 3 higher education institutions, with a normal duration of 2 years.

(b) Medium-sized projects within Comenius, Leonardo and Grundtvig. These cover, for instance, joint projects between 4 or 5 institutions to update materials, methods or training used in the field of school or adult education; or projects bringing specialist language teaching institutions together to develop new language teaching or training materials. Such projects will typically involve between 5 and 10 partners and will last between 2 and 3 years.

(c) A smaller number of large projects, designed to promote innovation and experimental approaches in the different areas of the programme, including in the field of policy development at European level. These would include projects aimed at the creation, experimentation and testing of new tools and approaches with a high impact in the fields of vocational education and training or adult education; projects focusing on the creation and provision of online language courses, particularly in less widely used and less taught languages; etc. These projects will also last 2, 3 or more years, and will typically involve a significantly larger number of partners - some 25-30 on average.

Networks

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

This activity consists of Community support for European networks of organisations active in different sectors of education and training. The aim of such networks, which usually include members from every Member State, is to facilitate the exchange of practices among specialists and to foster reflection at European level on some key transversal issues in the field of education and training.

(a) "Standard" networks are found in Comenius, Leonardo, Grundtvig and in the transversal programmes. These large-scale networks, each in a given thematic area of importance, are designed to act as a forum for ongoing and needs analysis, to promote interaction between projects and partnerships, and to disseminate project outputs and good practice across Europe. As a general rule, all participating countries are represented in each network by the end of the work programme, but Comenius and Grundtvig networks can be smaller. This action also covers the Eurydice network, for the analysis of data relating to education in Europe, and the National Academic Recognition Centres (NARICs) which facilitate the recognition of higher education qualifications between countries.

(b) Erasmus "Thematic Networks". These are very large-scale actions acting as think-tanks for opinion leaders from academia and society, representing a discipline or cross-disciplinary field of teaching and learning. They involve universities, other higher education institutions, research bodies, professional associations, employers, trade unions, international organisations, NGOs, independent experts and public authorities (including links with EU policies in the field concerned, like human rights, consumer protection, environment, etc.). Each Thematic Network project lasts three years and it involves institutions from all participating countries ; the average number of partners is 60. The increase in unit cost provides for an expansion of the number of partners and activities of thematic networks in response in particular to the Bologna process.

Observation, statistics, indicators

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

This activity comprises:

(a) the collection and analysis of statistics and indicators in key policy areas, notably in the context of the Objectives Process following up the Lisbon goals, the operation of a languages indicator to measure progress towards the Barcelona objective of mother tongue + two languages, etc. The unit will vary according to the activity concerned, but may include market tenders for the collection and analysis of data, as well as grants for projects in the field.

(b) support for studies in the field of education and training, focusing on areas of policy importance for the European Union. It builds on the existing studies actions of Socrates and Leonardo da Vinci.

Accompanying Measures

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

Standard Accompanying Measures consist of projects that are otherwise not eligible under the main actions of the programme, such as the organisation of conferences or seminars, the establishment of new European associations etc. The action carries forward the existing Accompanying Measures actions of the Socrates and Leonardo da Vinci programmes.

In addition, this heading covers support for Community initiatives such as Europass and Euroguidance and the maintenance of the Ploteus database, which are not covered elsewhere within the Integrated Programme, and a series of initiatives related to language learning, including the allocation of European Language Prizes, awareness-raising events organised jointly with national media, the operation of a European language indicator to measure progress towards the Barcelona objective, and an annual language conference.

Jean Monnet Programme

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

The Jean Monnet programme consists of three actions:

(a) The "Jean Monnet Action" itself, which supports networks and projects at university level to promote the teaching of, research into and reflection on European integration within higher education. In contrast to the remainder of the Integrated Programme, the Jean Monnet Action has worldwide coverage. The sub-actions include support for conferences and dialogue, for the establishment of Jean Monnet chairs, Jean Monnet Centres of Excellence and other teaching activities, for research networks, for national associations of university lecturers and researchers involved in European integration studies, and for networks of young researchers in the field.

(b) Community support for four European institutions in education and training: the College of Europe - Bruges and Natolin campuses; the European University Institute, Florence; the Academy of European Law, Trier; the European Institute of Public Administration, Maastricht. The increase in unit cost reflects the larger role anticipated for these institutions in the new programme period, and the establishment of a new graduate college at Florence.

(c) Community support for other European institutions and associations in education and training. This action will cover the award of some twelve operating grants per year to associations and institutions in the field, selected following an open call for proposals.

5.2.3. Programme-related operational activities

Cash prices (2004 prices in brackets)

+++++ TABLE +++++

This activity consists of essential programme-related operational activities, notably:

1) The allocation of operating grants to the National Agencies designated by the Member States to handle the indirect centralised actions of the new programme under the "National Agency procedure". As set out in the draft Decision, this contribution may cover up to 50% of eligible costs of these agencies. The profile includes a rising unit cost across the seven-year period of the programme, reflecting the very substantial increase in the volume of activity with which the agencies will deal (in excess of 300% by 2013). The Commission assumes that the bulk of the increase in workload for the National Agencies will occur in Comenius, Leonardo da Vinci and Grundtvig, where an increase in volume will tend to result in a corresponding increase in the number of grant agreements. In the case of Erasmus, the volume-related increase in workload is likely to be more marginal since the majority of universities already participate in the programme (but the transfer of advanced vocational placements from Leonardo to Erasmus will represent a new area of activity for the agencies concerned).

2) Support for information and publications relating to the products and outcomes of the programme. This is complementary to the dissemination key action of the transversal programme, and will address the issue of lack of information about programme achievements and opportunities highlighted in the interim evaluations of Socrates and Leonardo da Vinci.

3) Funding for external evaluations of the Integrated Programme, which are an essential to fulfil the Commission's monitoring and evaluation obligations as set out in the draft Decision. The increase in unit cost reflects the larger scale of the evaluation task for the proposed new programme, given the planned increase in its range of volume of activity.

5.3. Methods of implementation

Mobility, partnership and some project actions (82% of the programme budget) will be implemented by the Commission and National Agencies in the participating countries using the indirect centralised management model set out in the Financial Regulation.

The remaining 18% will be implemented centrally, either directly by the Commission and/or via an Executive Agency established for the purpose.

6. FINANCIAL IMPACT

6.1. Total financial impact on Part B - (over the entire programming period)

6.1.1. Financial intervention

Commitments (cash prices)

+++++ TABLE +++++

+++++ TABLE +++++

Commitments (cash prices)

+++++ TABLE +++++

The subtotals and overall total do not always sum because of rounding

7. IMPACT ON STAFF AND ADMINISTRATIVE EXPENDITURE

7.1. Impact on human resources

+++++ TABLE +++++

7.2. Overall financial impact of human resources - 2004 prices

+++++ TABLE +++++

The amounts are total expenditure for twelve months.

7.3. Other administrative expenditure deriving from the action - 2004 prices

+++++ TABLE +++++

The amounts are total expenditure for twelve months.

1 Mixed advisory/management committee (Council Decision 199/468/EC Articles 3 and 4)

+++++ TABLE +++++

The planned staff resources amount to an increase of 30% compared with 2006, when steady-state is reached in 2009, compared with an increase in operational credits to be managed through the centralised (Commission) procedure of 200% by the end of the programme. The increase in staff resources also reflects the increased financial monitoring and verification demands resulting from the significant increase in resources managed through the National Agencies (in excess of 300% by the end of the programme).

The requirements for human and administrative resource expenditure will be met within the budget allocated to the Directorate General responsible within the context of the annual allocation procedure. The allocation of posts will depend in part on the internal organisation of the next Commission and in part on the result of a possible reallocation of posts between Commission services following the new financial perspectives.

8. FOLLOW-UP AND EVALUATION

8.1. Follow-up arrangements

The Commission has developed indicators for each specific and operational objective of the programme. These are set out in the annex to the extended impact assessment document.

Data collection will be assured through the National Agencies for the indirect centralised actions, and the necessary provisions shall be included in the grant agreements between the Commission and the National Agencies, and for the centralised actions directly by the Commission and by the Executive Agency.

For the purpose of data collection by all parties, a dedicated software application will be produced (based on the existing Symmetry system) and implemented concurrently with the start of the new programme.

8.2. Arrangements and schedule for the planned evaluation

An interim evaluation report on the results achieved and on the qualitative and quantitative aspects of implementation is scheduled for March 2011, based on reports from the participating countries. A final evaluation report will be produced by March 2016, likewise based on national reports.

9. ANTI-FRAUD MEASURES

The current proposal has been subject to the new pre-examination procedure with OLAF. It provides in particular that decisions of the Commission, agreements with the National Agencies and the resulting agreements and contracts should provide for monitoring and financial control by the Commission (or any authorised representative), including OLAF, and for audits by the Court of Auditors, which may be undertaken in situ as necessary. These controls may be undertaken in relation to the National Agencies and as appropriate in relation to beneficiaries of grants.

[1] COM (2004) 156 végleges

[2] COM (2004) 101

[3] A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

[4] HL C , , . o.

[5] HL C , , . o.

[6] HL C , , . o.

[7] HL C , , . o.

[8] HL L 146., 1999.6.11., 33. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított határozat.

[9] HL L 28., 2000.2.3., 1. o. A legutóbb a 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

[10] HL L 345., 2003.12.31., 9. o.

[11] HL L 138., 2004.4.30., 31. o.

[12] HL ....

[13] COM (2001) 678 végleges.

[14] HL C 163, 09.07.2002, 1. o.

[15] HL C 13, 18.1.2003, 2. o.

[16] COM (2002)72.

[17] COM (2003) 449 végleges.

[18] COM (2004) 101, 13-14. o.

[19] HL C 293. E, 2002.2.28., 103. o.

[20] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[21] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[22] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[23] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[24] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[25] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[26] HL L 39., 1975.2.13.

[27] HL L 131., 1990.5.23., 1. o.

[28] HL L 146., 1999.6.11., 33. o.

[29] HL L 28., 2000.2.3., 1. o.

[30] HL L 345.,2003.12.31., 9. o.

[31] HL L 138., 2004.4.30., 31. o.

[32] HL ....

[33] Notably Socrates and Leonardo da Vinci (phase 1 of which covered 1995-99, and phase 2, 2000-2006), and their predecessor programmes in the field of education (Erasmus, Lingua) and training (Comett, Petra, Force and Eurotecnet).

[34] For the most recent texts see:http://europa.eu.int/comm/education/programmes/evaluation/evaluation_en.html

[35] Reference

[36] The consultation was based on a working document published by the Commission in November 2002, which set out the main issues concerning the future generation of programmes and the key questions on which comments were requested. It was conducted by means of an online response form available on the Europa website during the consultation period, complemented with the possibility to send written responses directly to the Commission. A detailed report on the responses to this consultation exercise was prepared for the Commission by the Pôle Universitaire Européen de Lorraine and can be consulted online at: http://europa.eu.int/comm/education/newprogconsult/report.pdf.

[37] Also available at: http://europa.eu.int/comm/education/programmes/evaluation/evaluation_en.html

[38] COM(2004)152 (Leonardo da Vinci); COM(2004)153 (Socrates).

[39] Those handled by the National Agencies - previously referred to as "decentralised".

[40] COM (2001) 648 final of 13.11.2001.