52004DC0841

Brüsszel, 29.12.2004

COM(2004) 841 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az elektronikus közbeszerzés jogi keretének végrehajtására vonatkozó cselekvési terv{SEC(2004)1639}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az elektronikus közbeszerzés jogi keretének végrehajtására vonatkozó cselekvési terv

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés…………………………………………………………………………..3

2. Célkitűzések és intézkedések………………………………………………………3

2.1. Jól működő belső piac biztosítása az elektronikus közbeszerzéshez……................3

2.2. Magasabb fokú hatékonyság megvalósítása a beszerzésekben, az irányítás és a versenyképesség javítása…………………………………………………………………...8

2.3. Törekvés az elektronikus közbeszerzés nemzetközi keretének kialakítására……..10

3. Az elektronikus beszerzési cselekvési terv végrehajtása és nyomon követése….. .11

1. BEVEZETÉS

Ez a közlemény cselekvési tervet javasol az elektronikus közbeszerzés új jogi keretének végrehajtására; a jogi keret elfogadására a 2004/18/EK és a 2004/17/EK beszerzési irányelvek alkotta jogszabálycsomag keretében 2004 áprilisában került sor. Az irányelvek egységes keretet biztosítanak ahhoz, hogy a beszerzéseket elektronikusan, nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon lehessen lebonyolítani; valamint megállapítják az elektronikusan történő pályázás szabályait és meghatározzák az elektronikus kommunikációs eszközökre alapuló korszerű beszerzési eljárások feltételeit.

Az online beszerzések általános körű bevezetésével a kormányok megtakaríthatják a kiadásoknak akár 5 %-át, a beszerzői és a beszállítói oldal pedig a tranzakciós költségeknek akár 50-80 %-át. Noha a versenyből és a hatékonyságból az EU egésze számára adódó előnyök mennyiségi meghatározása nehéz, a közbeszerzési piacokon folytatott élénkebb verseny és nagyobb hatékonyság közvetlenül vagy közvetve az egész gazdaságra kihatással lehet, és fontos szerepet játszhat a lisszaboni célkitűzések megvalósításában.

Az elektronikus beszerzés nem megfelelő módon történő bevezetése azonban a piac felaprózódásának jelentős kockázatát hordozza magában. Az online beszerzésből esetlegesen adódó jogi, technikai és szervezeti akadályok jelentik a politika kidolgozói számára a legnagyobb kihívást.

A Bizottság által folytatott hatásvizsgálat[1] részét képező konzultációk megerősítették a cselekvési terv szükségességét. A tagállamok, tagjelölt országok és a vállalkozások készek együttműködni. Az európai közbeszerzési piacok korszerűsítésére, azok nyitottabbá és versenyképesebbé való tételére irányuló eddigi erőfeszítésekre építve a Bizottság három tengely mentén javasol intézkedéseket:

- Az elektronikusan folytatott közbeszerzéshez jól működő belső piac biztosítása;

- Magasabb fokú hatékonyság megvalósítása a beszerzésekben, az irányítás javítása;

- Törekvés az elektronikus közbeszerzés nemzetközi keretének kialakítására.

2. CÉLKITűZÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

2.1. Jól működő belső piac biztosítása az elektronikus közbeszerzéshez

2.1.1. A jogi keret pontos és időben történő megvalósítása

A tagállamok az új jogi keretet 2006. január 31-ig kötelesek megvalósítani, de nem kizárhatók a csúszások. Az új elektronikus beszerzési rendelkezések mihamarabbi elfogadása elengedhetetlen a verseny torzulásának és a verseny akadályainak elkerüléséhez. Ez nagyon fontos az elektronikus beszerzés gyors kifejlesztése és amiatt is, hogy azt a gazdaság szereplői hatékonyan alkalmazhassák. A tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy betartsák az irányelvek határidőit.

Az új szabályok helytelen vagy eltérő értelmezése akadályokat állíthat a határokon átnyúló kereskedelem elé, és végül felaprózhatja a piacot. A Bizottság szigorúan nyomon követi a végrehajtást és a jogi keret jobb megértése céljából a tervezési szakaszban ösztönzi a tagállamokkal való megbeszéléseket. Az elektronikus beszerzésre vonatkozó jogszabályi előírásokról magyarázó dokumentumot fog közzétenni. Ezzel egy időben az új elektronikus környezetet szimuláló oktató anyagok állnak majd rendelkezésre az igazgatási szervek és a vállalkozások képzésének támogatására.

2005 1. negyedévében a Bizottság magyarázó dokumentumot tesz közzé az elektronikus közbeszerzés új szabályairól. 2005 1. negyedévében a Bizottság online oktató anyagokat bocsát rendelkezésre, lehetővé téve a szerződő hatóságok és a gazdasági szereplők számára, hogy megismerkedhessenek az új, elektronikus beszerzési rendelkezésekkel és eszközökkel. 2005-ben a Bizottság támogatást nyújt a tagállamoknak az új jogszabályi rendelkezések átvétele során. |

- 2.1.2. A jogi keret megfelelő, alapvető eszközökkel való kiegészítése

A TED-en[2] történő közzétételre szánt közlemények 90 %-át még mindig papíron küldik be. A 2001/78/EK irányelv által létrehozott formanyomtatványok némileg javítottak a helyzeten. Feldolgozásuk azonban magas költségekkel jár, ami késlelteti a közzétételt és növeli a hibalehetőségek/elírások kockázatát.

Az új irányelvek nem biztosítanak egy teljes mértékig elektronikus értesítési rendszert; ez rövid távon nem lenne megvalósítható amiatt, hogy a tagállamokban különböző az elektronikus eszközök elterjedtségi és fejlettségi szintje. Emiatt többfokozatú megközelítést alkalmaztak. A Bizottság 2005 elején rendeletet fogad el a formanyomtatványokról, amely hozzáigazítja a meglévő nyomtatványokat az új irányelvek által bevezetett elemekhez, mint pl. az elektronikus árverések, dinamikus beszerzési rendszerek és beszerzői profilok. 2006 végéig a Bizottság javaslatot fog tenni a strukturált elektronikus formanyomtatványok új generációjára, hogy az irányelvek által szabályozott összes beszerzési értesítés begyűjtése, feldolgozása és továbbítása elektronikusan történhessen. Ennek az új generációnak elő kell segítenie az összefoglalók automatikus elkészítését az EU valamennyi hivatalos nyelvén, valamint könnyen integrálhatónak kell lennie az összes működő elektronikus beszerzési rendszerbe. Számításba kell venni az EU közbeszerzőiről vezetett elektronikus jegyzék létrehozását is.

Az új irányelvek kötelezővé teszik a 2195/2002/EK rendelettel bevezetett közös közbeszerzési szószedet (CPV) használatát. Az elektronikus közbeszerzés a CPV használatának új lehetőségeit teremti meg, pl. a beszerzési kiadások tagolása és elemzése, vagy a statisztikák összeállítása. A CPV kiigazítására irányuló felülvizsgálata folyamatban van, hogy azt használni lehessen teljes mértékben elektronikus környezetben. Ebből a célból egy tanulmányt indítottak útjára; a tagállamokat és az érdekelt feleket felkérik majd az aktív közreműködésre Ennek sikere esetén a közbeszerzési szerződések első osztályú nemzetközi osztályozási modelljét kell eredményül kapni.

2005 elején a Bizottság új formanyomtatványokat fogad el, amelyek figyelembe veszik az új eljárásokat és az elektronikus kommunikációs eszközök használatát. 2006 elejére a Bizottság javaslatokat terjeszt elő a közös közbeszerzési szószedet felülvizsgálatára a jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati tanulmány eredményeinek alapján. 2006 végére a Bizottság előterjeszti a TED-en megjelenő beszerzési értesítők összegyűjtésének és közzétételének teljes mértékben elektronizált rendszerére vonatkozó tervezetét. 2007 végére a tagállamok nemzeti szinten teljes mértékben megvalósítják az elektronikai rendszereket, ideértve az automatizált gyűjtés és a TED-en való közzététel megfelelő eszközeit is. |

- 2.1.3. Az akadályok eltávolítása/megakadályozása a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítása során

A határokon átnyúló közbeszerzést illetően a vállalkozások leginkább a közbeszerzési rendszerek helytelen kialakításától és az inkompatibilis informatikai szabványoktól tartanak. A műszaki megoldások különbözősége és inkompatibilitása lehetetlenné teheti a szállítók hozzáférését az elektronikus beszerzési rendszerekhez, vagy visszatarthatja a részvételüket a pótlólagos nehézségek vagy a megemelkedett költségek miatt. Akadályok mind a működési, mind a műszaki jellemzők vonatkozásában létezhetnek.

A tagállamoknak az online beszerzésekre való áttérés valamennyi szakaszában szem előtt kell tartaniuk azt a vezérelvet, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszerekben használt kommunikációs eszközöknek és berendezéseknek megkülönböztetéstől mentesnek, általánosan hozzáférhetőnek és interoperábilisnak kell lenniük, és semmi esetre sem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz.

Az elektronikus akadályok kialakulásának megakadályozása érdekében a tagállamoknak fel kell használniuk a jogszabályok kidolgozása és az elektronikus beszerzési rendszerek kialakítása során az IDA[3] által a működési követelményekről végzett bizottsági elemzés eredményeit. A 2005-ben a Bizottság által közzéteendő magyarázó dokumentum fényében a projekt eredményeit a Bizottság és a tagállamok fogják jóváhagyni.

Az elektronikus beszerzéssel szembeni bizalom megalapozása céljából elő kell mozdítani a megfelelőséget ellenőrző rendszerek fejlesztését. A Bizottság hangsúlyozottan azt ajánlja, hogy a tagállamok az irányelvekkel összhangban vezessenek be vagy tartsanak fenn továbbra is önkéntes akkreditációs rendszereket, hogy meg lehessen győződni az elektronikus beszerzési rendszereknek az irányelvek követelményeinek való megfelelőségéről. A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében kívánatos lenne egy olyan európai rendszer, amely a nemzeti rendszerekre épülne illetve integrálná azokat. A Bizottságnak és a tagállamoknak egy megvalósíthatósági tanulmányon keresztül meg kellene vizsgálniuk egy ilyen – a működési követelményekre épülő – TRUST ( T ransparent R eliable U nhindered S ecure T endering – átlátható, megbízható, akadálytalan és biztonságos közbeszerzés) rendszer kialakítását.

Néhány horizontális probléma szintén negatív hatással fenyegeti a belső piac működését és az elektronikus beszerzés bevezetését. A lehetséges nehézségek a fejlett elektronikus aláírások használatával kapcsolatosak: ilyenek különösképp a minősített tanúsítványra alapuló aláírások illetve azok, amelyeket biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hoztak létre (a továbbiakban: „minősített aláírások”).

Az új irányelvek nem határozzák meg, hogy az elektronikus közbeszerzés során az elektronikus aláírás melyik típusát kell használni. Így az aláírások különböző jogi felfogásaival rendelkező tagállamok az elektronikus aláírásokról szóló 1999/93/EK irányelvvel összhangban megválaszthatják az általuk megkövetelt szintet. Az irányelvek azonban az EU összes közbeszerzőjét arra kötelezik, hogy ismerjék el, engedélyezzék és dolgozzák fel a szükség esetén minősített aláírással benyújtott tendereket és az őket kísérő tanúsítványokat, tekintet nélkül azok EU-beli eredetére vagy azok műszaki jellemzőire; még akkor is, ha azok különféle eredetű dokumentumokat tartalmaznak (pl. szállítók egy konzorciumától) és esetleg különböző szervek különböző szintű aláírásait viselik (pl. különböző nemzeti hatóságokét).

Így az elektronikus beszerzés az első olyan szektor, ahol a vállalkozások minősített aláírásokat használnak egy az anyaországuktól eltérő tagállam hatóságaival folytatott ügyletek során. Az egyes tagállamok által megkövetelt minősített aláírások között fennálló számottevő különbségek jelentős aggodalomra adnak okot. A szabványok[4] megléte ellenére feltárt interoperabilitási problémák, illetve az ilyen típusú aláírások érett európai piacának hiánya valós és valószínűleg tartós akadályát képezik a határokon átnyúló elektronikus beszerzésnek[5].

2002-ben az IDA-program keretében egy Bridge/Gateway CA nevű projektet indítottak útjára, amely a különböző tanúsító hatóságok (CA-k) által kiállított elektronikus tanúsítványok elismerésének és azok megbízhatóságának kérdésével foglalkozik a különféle nemzeti igazgatási szervek közötti biztonságos e-mail és aláírás csere keretében. A Bridge/Gateway CA kísérleti projekt eredményeinek – ideértve az ilyen operatív rendszerek technikai, szervezeti és működési vetületeire vonatkozó ajánlásokat – 2005 derekára rendelkezésre kell állniuk. Noha ezek foglalkoznak az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos néhány kérdéssel, mégsem lennének elegendők a fent vázolt problémáknak a 2006-os határidő előtti megoldásához. A jelenlegi erőfeszítésekre építve, valamint az iparág álláspontját is figyelembe véve a tagállamoknak és a Bizottságnak egy operatív projekten kell együtt dolgozniuk, hogy a kölcsönös elismerés elve alapján mihamarabb megoldást találhassanak. A jelenlegi fázisban a Bizottság azt a változatot támogatja, hogy teszteljék és népszerűsítsék a minősített aláírások határokon túlnyúló használatát lehetővé tevő megoldásokat. Bármely azonosított megoldásnak könnyen kiterjeszthetőnek kell lennie más tevékenységi körökre is. Ezzel párhuzamosan a Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok vizsgálják meg, melyek a megfelelő átmeneti intézkedések, pl. írásos megerősítés azoknál az ajánlattevőknél, akiknek az elektronikus aláírása nem felel meg az előírt aláírásnak.

Az általánosan alkalmazható, interoperábilis elektronikus rendelési és elektronikus számlázási eszközök belső piaci hiánya akadályozza a szállítók egyenlő mértékű részvételét a határokon átnyúló beszerzésben. Jelenleg az ügyletek ezen típusait a gyakorlatban kevéssé és szabadon választható alapon alkalmazzák. Az EU által végrehajtott szabványosítási tevékenységek keretében végzett megoldáskereséssel párhuzamosan a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.

2005-ben a tagállamok és a Bizottság tesztelik, finomítják és jóváhagyják az elektronikus beszerzési rendszerekre vonatkozó, IDA közös működési követelmények eredményeit, a közös működési követelményekre vonatkozó 2004. évi IDA-tanulmány alapján. 2006 elején a tagállamok felülvizsgálják, hogy megtörtént-e valamennyi működő elektronikus beszerzési rendszer hozzáigazítása az irányelvek követelményeihez. 2005 derekára a tagállamok nemzeti akkreditációs rendszereket vezetnek be annak ellenőrzésére, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszerek megfelelnek-e a jogi keretnek. 2005 végére a tagállamok és a Bizottság egy megvalósíthatósági tanulmányon keresztül megvizsgálják, hogy bevezessék-e az európai megfelelőség-igazoló rendszert. 2005–2006-ban a Bizottság az IDABC-program keretében intézkedést javasol azért, hogy segítsék a tagállamokat az interoperabilitási problémák[6] megoldását szolgáló fejlett minősített aláírások használata bevezetésének koordinálásában. 2006 január 31-ére a tagállamok interoperábilis, minősített elektronikus aláírásokat alkalmaznak, amennyiben azt nemzeti jogszabály előírja. |

- 2.1.4. Az interoperabilitási problémák folyamatos felderítése és kezelése

A fentiek fényében nyilvánvaló, hogy interoperabilitási problémák továbbra is fennállnak vagy még fel is merülhetnek. Néhányat már felfedtek és meghozták a megfelelő intézkedéseket; másokat a jelenleg a CEN/ISSS[7] által folytatott, az elektronikus beszerzés interoperabilitási szükségleteire vonatkozó eltéréselemzéssel kell felfedni. Az interoperabilitásnak folyamatosan elsőbbséget kell élveznie. A technikai és operatív fejlesztések szükségessé teszik a beszerzési ciklus valamennyi szakaszára kiterjedő, meglévő rendszerek folyamatos felülvizsgálatát és javítását. E területen a piac vezérli a szabványokat. Az online közigazgatás terén figyelembe kell venni a kutatási és műszaki fejlesztési projektek vonatkozó tapasztalatait is. A kormányoknak lépést kell tartaniuk; interoperábilis megoldásokon kell dolgozniuk a nemzeti vagy európai szinten részt vevő különféle felek között folytatott párbeszéden keresztül, és szem előtt kell tartaniuk a vállalatközi elektronikus kereskedelem (business-to-business, B2B) fejlődését, hogy ne alakuljon ki szakadék a magán és közbeszerzési piacok között.

A Bizottság folytatja a helyzet megfigyelését a belső piacon vagy a nemzetközi kereskedelemben fellépő interoperabilitási problémák felmerülésére vonatkozóan, és szükség esetén fontolóra veszi szabványosítási megbízások kiadását. Kívánatos lenne a jelenlegi munka folytatása az IDA elektronikus beszerzési workshopban, valamint a fejlesztések további nyomon követése a műszaki leírásokra és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk megosztása céljából.

2005 első negyedévére a CEN/ISSS befejezi a hatékony elektronikus közbeszerzés interoperabilitási szükségleteire vonatkozó eltéréselemzést. 2005–2007-ben a Bizottság az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó tevékenységek folytatását javasolja az IDABC-program keretében; az interoperabilitási kérdések megvitatása és az ezekre vonatkozó információcsere, valamint a tagállamokban zajló fejlesztések nyomon követése céljából. 2005–2007-ben a Bizottság és a tagállamok előmozdítják az európai szintű szabványosítási tevékenységeket és kapcsolatokat tartanak fenn a nemzetközi szabványügyi testületekkel. |

- 2.2. Magasabb fokú hatékonyság megvalósítása a beszerzésekben, az irányítás és a versenyképesség javítása

2.2.1. A közbeszerzések hatékonyságának fokozása és az irányítás javítása

Az online közbeszerzésre való áttérés számos szinten jogi, intézményi és szervezeti változtatásokat követel meg. A tagállamoknak határozniuk kell az elektronikusan lebonyolítandó beszerzések típusáról és köréről, a végrehajtandó politikákról, az alkalmazandó rendszerekről és eszközökről, valamint a bevont igazgatási szervek szintjéről. A kudarc kockázatai nem elhanyagolhatóak. Emiatt elengedhetetlen tervezni és nyomon követni ezeket az erőfeszítéseket.

A nagyobb hatékonyság a közbeszerzés területén összességében megvalósított automatizálás fokától függ majd, noha legvalószínűbben az elektronikus közbeszerzés szakaszos fejlesztése maximalizálja a köz- és magánszféra számára adódó előnyöket. A Bizottság felhívja valamennyi tagállamot, hogy a jogszabálycsomag valamennyi elemét átfogó módon ültesse át nemzeti jogába. A kormányoknak azonban abban a helyzetben kell lenniük, hogy az idő folyamán módosíthassák és kiigazíthassák az új elektronikus eszközök és eljárások alkalmazását. Figyelemmel kell lenniük különösképpen a beszerzések esetlegesen túlzott vagy csalárd központosítására, az elektronikus árverések nem megfelelő használatára, a zárt beszerzési rendszerek (pl. keretegyezmények) előnyben való részesítésére a nyílt rendszerekkel szemben. Az ilyen üzelmek megszűntethetik a fokozott hatékonyságból eredő előnyöket.

Az előnyök optimalizálására a tagállamoknak nemzeti terveket kell létrehozniuk, amelyeket – különösen a legbefolyásosabb beszerzőikre vonatkozó – egyedi tervekkel egészítenek ki. Az elektronikus beszerzés általános körű bevezetésére vonatkozóan nem volna célravezető egységes célkitűzéseket és módszereket megállapítani, mivel jelentős mértékben különböznek a feltételek az egyes tagállamokban. A Bizottságnak e téren szükség esetén segítenie kell a tagállamokat, illetve elő kell segítenie az információk terjesztését és felosztását. Emellett nyomon követi a fejleményeket a TED-adatbázisból nyert adatokat használó megfelelő mutatószámokon keresztül. A 2003. januárban Koppenhágában megalakított közbeszerzési hálózat a tagállamok közötti információcsere fórumául szolgálhat.

A fokozott hatékonyság bizonyos típusú folyamatok – mint pl. számlák kiállítása, rendelések feladása és fizetések lebonyolítása – automatizálásától is függ. A jelenlegi korai szakaszban valószínűleg megindul majd ezek fejlesztése A CEN/ISSS a Bizottság megbízásában felmérte a szabványosítási követelményeket és jelenleg az elektronikus számlákról szóló, 2001/115/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan véglegesíti a részletes útmutató anyagot. Az IDA emellett egy projektet vezet az elektronikus beszerzésre – ideértve az elektronikus számlázást és az elektronikus rendelésfeladást is – vonatkozó XML-sémák kifejlesztésére. Az erőfeszítéseknek e területen az interoperábilis megoldások elérésére kell irányulniuk.

A beszerzési piacok pontos ismerete nélkül aligha alakíthatók ki megfelelő minőségű nemzeti politikák. A meglévő statisztikai adatok többnyire hiányosak, az adatgyűjtési eljárások rosszul szervezettek. Az elektronikus beszerzés lehetőséget nyújt e helyzet orvoslására. A Bizottság az elektronikus beszerzés új technológiái bevezetésének teljes mértékű kihasználására mozgósítja a közbeszerzési tanácsadó bizottságot (ACPC) és a statisztikai adatok munkacsoportot.

2005 végére mindegyik tagállam nemzeti tervet dolgoz ki az elektronikus közbeszerzés bevezetésére, meghatározva a mérhető teljesítmény célokat, valamint tekintetbe véve a sajátságos nemzeti szükségleteket. 2005 végére mindegyik tagállam hasonló tervek készítésére ösztönzi az egyéni nemzeti beszerzőket, valamint összehangolja és nyomon követi ezek végrehajtását. 2005–2006-ban a Bizottság továbbra is nyomon követi a CEN/ISSS elektronikus számlázásra vonatkozó munkáját, és javasolja az IDABC keretében 2003–2004-ben az elektronikus számlázásra és az elektronikus rendelésfeladásra vonatkozó XML-tevékenységek folytatását. 2006 végére a tagállamok hatékony elektronikus rendszereket állítanak fel a statisztikai beszerzési adatok gyűjtésére és feldolgozására. |

- 2.2.2. A közbeszerzési piacok versenyképességének fokozása az EU-ban

A Bizottságnak a vállalkozásokkal folytatott online konzultációi alapján a közbeszerzés számítógépesítésének egyik legfontosabb vetülete az átláthatóság, valamint az odaítélési eljárások tisztességességébe vetett bizalom. Az elektronikus eszközök nagyobb átláthatóságot nyújtanak, mivel lehetővé teszik a szerződéses információk könnyű és kellő időben történő terjesztését és csökkentik a csalás lehetőségét illetve annak ösztönzőit. Javíthatják továbbá a kormányzati beszerzések igazgatásának minőségét, valamint azok nyomon követését és a döntéshozatali eljárást. A szerződéssel kapcsolatos információk terjesztésének gyakorlata, a nyomon követhetőség követelményei és az elektronikus beszerzési műveletek ellenőrzése tagállamonként eltérő lehet. E kérdések vonatkozásában a közbeszerzési hálózat tevékeny szerepet játszhatna az információk és a gyakorlatok cseréjében. A teljesítmények összehasonlításának és mérésének céljából a Bizottság támogathatna egy teljesítményértékelés kezdeményezést.

A vállalkozások többsége úgy gondolja, hogy az online beszerzés kevesebb erőfeszítést igényel, mint a hagyományos eljárások. A beszerzési eljárásokat szabályozó nemzeti igazgatási rendelkezések és iránymutatások kialakítása papír alapú eljárás lebonyolítás figyelembe vételével történt. Az elektronikus eszközök új lehetőségeket biztosítanak a folyamatok karcsúsítására, és arra, hogy a szállítók időt és pénzt takarítsanak meg. A siker attól függ, milyen mértékig sikerül az offline (papír alapú) gyakorlatot teljes mértékben kiforrott online szolgáltatásokká átalakítani. Ez megköveteli a nyújtott szolgáltatás újragondolását és a különböző folyamatok újratervezését.

Az elektronikus beszerzés általánossá tételéhez a szabályozási terhet amennyire csak lehet, csökkenteni kell. Az üzleti okmányok szabványosítása és átstrukturálása, valamint az egységesebb közbeszerzési okmányok segítik bizonyos sablon beszerzési tevékenységek automatizálását és lehetővé teszik mindkét fél számára, hogy a beszerzés lényegi részére összpontosítsanak.

A bürokrácia egyik jellegzetes példája a számos benyújtandó tanúsítvány és üzleti dokumentum. Ezek elektronikus formában ritkán állnak rendelkezésre. Emellett a határokon túl is felhasználhatónak és elfogadottnak kell lenniük. A Bizottságnak és a tagállamoknak a nemzeti szinten e területen – az ACPC keretében – elért eredményeket elemezniük kell és össze kell azokat hasonlítaniuk, hogy 2006 elején legalább a leggyakrabban megkövetelt elektronikus tanúsítványok közös készletéről megállapodás születhessen. Az elektronikus beszerzés kiváló alapot nyújtana az efféle online közigazgatási szolgáltatások kifejlesztésének tesztelésére. A Bizottság ezt az eljárási utat ajánlja majd a tagállamoknak.

Az elektronikus jegyzékek használata szintén fontos kérdés. Ezek alkalmazása különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) közbeszerzésbe való bevonása szempontjából fontos. A jelenlegi alkalmazások lehetővé teszik a gazdasági egységeknek, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az ajánlatkérőknek elfogadható költség-, idő- és egyéb ráfordítások mellett mutathassák be. Az elektronikus jegyzékek egységes előírásainak és szabványainak hiánya azzal a veszéllyel jár, hogy a piacon meglévő IT-alkalmazások nem felelnek meg a közszektor követelményeinek. Egy külön CEN/ISSS workshop a jegyzékbe vétel keretszabványainak elkészítésén dolgozik. Az IDA működési követelmények projektre építve az elektronikus jegyzékek dinamikus beszerzési rendszerben való használatát és az elektronikus beszerzési keretegyezményeket tovább lehetne tanulmányozni és tesztelni.

A vállalkozások végeredményben azt várják, hogy az elektronikus beszerzés több lehetőséget teremt közbeszerzési szerződésekben való részvételre, hogy megkönnyíti a határokon túli piacokra jutást, valamint hogy gyorsabbá és olcsóbbá teszi a beszerzési eljárásokat. Az elektronikus közbeszerzés a KKV-k számára számos lehetőséget hordoz magában. A közbeszerzési szerződésekben érdekelt KKV-k bátorításának céljából a tagállamoknak igencsak érdeke a meglévő és egyszerű technológiákon alapuló szabványosított elektronikus beszerzési rendszerek előmozdítása, valamint a pályázati felhívások oly módon történő kialakítása, hogy azok ne zárják ki a KKV-ket.

2005 második felében a Bizottság megfontolja a közbeszerzéshez szükséges üzleti információk és tanúsítványok elektronikus nyújtásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó javaslatokat, amelyeket az IDABC-program keretében lehetne megvalósítani. 2005–2006-ban a tagállamok és a Bizottság megállapodnak az elektronikus beszerzési eljárásokban gyakran előírt elektronikus tanúsítványok közös készletéről. 2005-ben a Bizottság az IDABC-program keretében a CEN/ISSS által végzett munkára építve javaslatot tesz egy tanulmány életre hívására az elektronikus jegyzékek dinamikus beszerzési rendszerekben és elektronikus keretegyezményekben való használatáról. 2005-ben a közbeszerzési hálózat megkezdi az összehasonlítást az elektronikus beszerzési rendszerek átláthatóságára, ellenőrzésére és nyomon követhetőségére vonatkozóan. 2006-ban a közbeszerzési hálózat workshop-okat szervez a közbeszerzési okmányok szabványosításáról szóló információcsere előmozdítására. 2005–2007-ben a tagállamok nemzeti és regionális szinten útjára indítják és támogatják a KKV-kra irányuló külön felvilágosító kampányokat és képzési programokat. |

- 2.3. Törekvés az elektronikus közbeszerzés nemzetközi keretének kialakítására

Noha az elektronikus beszerzés világszerte fejlődik, a jelenlegi nemzetközi megállapodások nem szabályozzák használatát. Az elektronikus beszerzési rendszerek jogi és műszaki megoldásai csökkenthetik az EU vállalkozásainak közbeszerzésben való részvételi lehetőségeit harmadik országokban, valamint korlátozhatják harmadik országok szállítóinak piacra jutását az EU-ban. A Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket annak biztosítása érdekében, hogy az új EU beszerzési szabályozás végrehajtása teljes mértékben megfeleljen az Unió nemzetközi kötelezettségeinek; ezzel párhuzamosan kezdeményezi a megfelelő, közbeszerzéssel kapcsolatos nemzetközi megállapodások elfogadását. Élénk figyelemmel kíséri az aktuális és jövőbeli nemzetközi szabványosítási kezdeményezéseket is.

A Bizottság fontolóra veszi a szükséges kiigazításokat is, valamint az elektronikus beszerzés alkalmazhatóságát az EU külső segítségnyújtási eszközeivel összefüggésben. Szoros együttműködésben van már olyan nemzetközi testületekkel, mint a Világbank, annak biztosítására, hogy az ezek által harmadik országokban finanszírozott beszerzések végrehajtása ne akadályozza az EU szállítóit. Végezetül meghozza majd az összes megfelelő intézkedést az EU tapasztalatainak és eredményeinek a fejlődő országokkal való megosztása céljából.

2005-ben a Bizottság tárgyalásokat folytat a közbeszerzési megállapodás (GPA) felülvizsgálatáról. 2007-ben a Bizottság kezdeményezi a GPA keretében, hogy lépéseket tegyenek a beszerzendő áruk és szolgáltatások osztályozására vonatkozó egyetlen közös nomenklatúra használata felé. 2005–2007-ben a Bizottság kapcsolatokat tart fenn a nemzetközi szabványosítási testületekkel és fórumokkal, valamint elősegíti azok tevékenységeit amiatt, hogy nemzetközi szinten elkerülhető legyen a műszaki akadályok kialakulása. 2005–2007-ben a Bizottság együttműködik a multilaterális fejlesztési bankok (MDB-k) hálózatával amiatt, hogy összehangolják a harmadik országoknak a közbeszerzési rendszereik újraszervezésének és számítógépesítésének támogatására nyújtott technikai segítségnyújtást. 2005-ben a Bizottság fontolóra veszi a szükséges kiigazításokat, valamint az elektronikus beszerzés alkalmazhatóságát az EU külső segítségnyújtási eszközeivel összefüggésben. |

- 3. AZ ELEKTRONIKUS BESZERZÉSI CSELEKVÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA ÉS NYOMON KÖVETÉSE

A közbeszerzési gyakorlat számítógépesítése hosszú távon hatással bír majd a nemzeti közbeszerzési gyakorlat kialakítására. Az elektronikus beszerzés sikeres végrehajtása megkövetelheti az igazgatási gyakorlat változtatását, és nem csak a beszerzési folyamathoz közvetlenül, hanem a közvetetten kapcsolódó – mint például a költségvetési felülvizsgálat – gyakorlatét is. Minél előbb végrehajtják ezeket a reformokat, az annál előnyösebb az európai polgárok és vállalkozások számára. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a cselekvési terv intézkedései – miközben minimalizálják a kockázatokat – a lehető legjobb kombinációt biztosítják az online beszerzésekre való áttérés lehetséges előnyeinek teljes mértékű kiaknázására. A tagjelölt országokat szorosan bevonják a cselekvési terv végrehajtásába.

A Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság támogatásával a Bizottság nyomon követi az általános előrelépést. 2007 végére a Bizottság felülvizsgálja a helyzetet és jelentést tesz az elért eredményekről; szükség esetén bármikor javasol javító vagy pótlólagos intézkedéseket.

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

Policy area(s): Internal Market Activit(y/ies): IDABC Programme, Standardisation, Publications |

TITLE OF ACTION: ACTION PLAN FOR THE IMPLEMENTATION OF THE LEGAL FRAMEWORK FOR ELECTRONIC PUBLIC PROCUREMENT |

1. BUDGET LINES

1.1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B. A lines)) including headings.

The administrative and operational expenditure form part of and are covered by, the existing budget lines and programmes and do not lead to the commitment of supplementary credits with regard to official Commission financial programming.

MARKT

12.0201 Implementation and development of the Internal Market

OPOCE

260201 Procedures for awarding and advertising public supply, works and services contracts

ENTR

020403 Standardisation and approximation of legislation

02020401 Pan-European eGovernment services to public administrations, enterprises and citizens (IDAbC)

02010405 Pan-European eGovernment services to public administrations, business and citizens (IDABC) - Administrative expenditure

1.2. Duration of the action and of the financial impact:

2005-2007

1.3. Budgetary characteristics ( add rows if necessary) :

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

120201 | Non-comp | Diff[1] | NO | YES | NO | No [3] |

020403 | Non-comp | Diff | NO | NO | NO | No [3] |

260201 | Non-comp | Diff | NO | NO | NO | No [3] |

02020401 | Non-comp | Diff | No | YES | NO | No [3] |

02010405 | Non-comp | Non-Diff | No | YES | NO | No [3] |

2. SUMMARY OF RESOURCES

2.1. Financial Resources

2.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

Expenditure type | Section no. | Year n (2005) | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 and later | Total |

Operational expenditure[8] |

Commitment Appropriations (CA)[9] | 8.1 | a | 1,15 | 1,35 | 0,705 | 3,205 |

Payment Appropriations (PA) | b | 0,855 | 0,875 | 0,875 | 0,6 | 3,205 |

Administrative expenditure within reference amount[10] |

Technical & administrative assistance (NDA) | 8.2.4 | c | 0,080 | 0,080 | 0,080 | 0,240 |

TOTAL REFERENCE AMOUNT |

Commitment Appropriations | a+c | 1,23 | 1,43 | 0,785 | 3,445 |

Payment Appropriations | b+c | 0,935 | 0,955 | 0,955 | 0,6 | 3,445 |

Administrative expenditure not included in reference amount[11] The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing DG in the framework of the annual allocation procedure |

Human resources and associated expenditure (NDA) | 8.2.5 | d | 0,594 | 0,594 | 0,594 | 1,782 |

Administrative costs, other than human resources and associated costs, not included in reference amount (NDA) | 8.2.6 | e | 0,109 | 0,109 | 0,109 | 0,327 |

Total indicative financial cost of intervention

TOTAL CA including cost of Human Resources | a+c+d+e | 1,933 | 2,133 | 1,488 | 5,554 |

TOTAL PA including cost of Human Resources | b+c+d+e | 1,638 | 1,658 | 1,658 | 0,6 | 5,554 |

2.1.2. Compatibility with Financial Programming

X Proposal is compatible with existing financial programming for 2005 and 2006.Pour l'année 2007, la proposition est conforme au nouveau cadre des perspectives financières 2007-2013, voir la Communication [COM(2004)101] de la Commission de février 2004.

( Proposal will entail reprogramming of the relevant heading in the financial perspective.

( Proposal may require application of the provisions of the Interinstitutional Agreement[12] (i.e. flexibility instrument or revision of the financial perspective).

2.1.3. Financial impact on Revenue

X Proposal has no financial implications on revenue

( Proposal has financial impact – the effect on revenue is as follows:

3. CHARACTERISTICS AND OBJECTIVES

Details of the context of the proposal are required in the Explanatory Memorandum. This section of the Legislative Financial Statement should include the following specific complementary information:

3.1. Need to be met in the short or long term

On 30 April 2004, the European Parliament and the Council have adopted Directives 2004/17/EC and 2004/18/EC as part of the legislative package of Procurement Directives. These Directives provide for the first time a coherent framework for conducting procurement electronically in an open, transparent and non-discriminatory way, establish rules for tendering electronically and fix the conditions for modern purchasing techniques based on electronic means of communication.

However, the move towards using electronic means in the procurement process is not without risks. Incorrect application of the new EU rules and discriminatory technical solutions and practices could fragment the Internal Market and increase the risk of inefficiencies and bad governance. Implementing the new EU provisions on electronic public procurement correctly and as quickly as possible will determine Europe’s capacity to keep open the markets for electronic public procurement and contribute to achieving the Lisbon objectives.

3.2. Value-added of Community involvement and coherence of the proposal with other financial instruments and possible synergy

The transformation of public procurement from procedures carried out on paper to electronic procedures is a complex operation which requires action and decisions at many levels beyond the simple transposition of the new rules by Member States. Organisational, technical and institutional issues should be addressed by governments in order to re-engineer existing processes for tendering and purchasing, and to exploit the available ICT solutions and tools. Adoption of the EU legal framework for the use of electronic means in the public procurement process was a first significant step in order to remove legal uncertainties and to establish the required safeguards for open, transparent and non-discriminatory public procurement using electronic means.

Use of electronic means should guarantee in practice that any business in Europe with a PC and internet connection can participate in a public purchase conducted electronically. Besides ensuring compliance with the legal framework, Community involvement is intended to provide guidance and impetus to Member States’ efforts and coordination. Through the Action Plan, it addresses risks and problems in particular in the following areas: legal environment; technical environment; administrative and organisational processes; businesses’ access to public procurement markets; knowledge-building, skills and awareness.

In doing so, Community action in relation to e-procurement may be expected to provide a coherent framework for introducing e-government services more generally and sustain convergence of RTD efforts in this field. Eventually, use of e-procurement at national, regional and local level in the Member States may also contribute to more efficient management of Community structural funds.

3.3. Objectives, expected results and related indicators of the proposal in the context of the ABM framework

To achieve generalised use of for electronic public procurement by 2010, the Commission proposes an Action Plan for a functioning Internal Market and good governance in electronic public procurement. The Action Plan shall assist Member States and facilitate implementation of the relevant provisions of the Directives correctly and in time, in particular with the aim:

- To prevent fragmentation, e.g. the emergence of new ‘e-barriers’ in EU public procurement markets;

- To provide the conditions for ensuring good governance and greater efficiency of public procurement markets and

- To work towards an international framework for electronic public procurement.

The Commission assisted by the Advisory Committee for Public Contracts will monitor overall progress in implementing the Action Plan. By the end of 2007, the Commission will review the situation and report on the results achieved. This assessment will concentrate on the progress achieved on the legal front, the development of the necessary infrastructures for carrying procurement electronically, the use of electronic means and progress achieved in implementing the Action Plan. An assessment of economic impacts would be rather premature as experience shows that benefits from such reforms take longer to materialise. The Commission will use the following indicators to monitor progress:

- Indicators for the implementation of the legal framework: Proper alignment of national legislations to the legislative package, e.g. transposition of all provisions on electronic public procurement in each Member State; implementation of the directives in due time; number of legal actions for failure in transposing into national legislation; date of transposition of the directives into national legislation.

- Indicators for use of electronic means in public procurement process: General development of electronic procurement across the Union, e.g. share of notices dispatched electronically by contracting authorities; share of tender documents accessible electronically; number and volume of dynamic purchasing systems; share of calls for tender using electronic auctions; share of cross-border procurement. And increased transparency and compliance in public procurement activities

- Economic indicators: statistical information is already being collected on public procurement markets; this information will be progressively extended to cover electronic means such as the share of central purchasing and evolution of dynamic purchasing systems. The Action Plan envisages improvements to collection and processing of procurement data at both, national and Community level.

To implement the Action Plan on e-procurement, the Commission intends to carry out a substantial number of actions, among which an Interpretative Communication on electronic public procurement and a Commission Regulation establishing standard forms for the publication of notices. In this context, the Commission will table proposals and take the appropriate initiatives according to the time-table set out in the Action Plan. It will provide the necessary legal support and assistance to the Member States for the transposition of the public procurement directives and monitor the application of Community law as well as organise meetings of the relevant committees, in particular, the Public Procurement Advisory Committee and the Working Group on e-procurement; it will also propose continuation of the activities of the e-procurement workshop managed under the IDA programme. In addition, meetings with Member States will be organised within the Statistics working group to improve data collection and explore solutions to automate it in view of the end-2006 deadline laid down in the e-procurement Action Plan. Finally, the Commission will participate actively in international fora and provide adequate input to international standardisation fora, most particularly on interoperability issues.

Commission output will be surveyed in terms of timely delivery and content of outputs; the completion of studies on time; compliance cost indicators for public procurement rules; appropriate impact assessments where applicable and the degree of acceptance from stakeholders. The quality of economic indicators will be judged by the quantity of reliable data available, and the fulfilment of EU statistical obligations.

3.4. Method of Implementation (indicative)

Show below the method(s)[13] chosen for the implementation of the action.

X Centralised Management

X Directly by the Commission

ٱ Indirectly by delegation to:

ٱ Executive Agencies

ٱ Bodies set up by the Communities as referred to in art. 185 of the Financial Regulation

ٱ National public-sector bodies/bodies with public-service mission

ٱ Shared or decentralised management

ٱ With Member states

ٱ With Third countries

ٱ Joint management with international organisations (please specify)

Relevant comments:

4. MONITORING AND EVALUATION

4.1. Monitoring system

4.2. Evaluation

4.2.1. Ex-ante evaluation

Extended impact assessment

4.2.2. Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation (lessons learned from similar experiences in the past)

Not relevant

4.2.3. Terms and frequency of future evaluation

Review by the Commission and Advisory Committee for Public Contracts in 2007; if necessary, additional evaluation exercises will be considered.

[1] SEC (2004)1639, Kibővített hatásvizsgálat az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó cselekvési terv kapcsán

[2] „Tenders Electronic Daily”, az EU hivatalos internetes oldala, itt teszik közzé a beszerzési irányelvek által szabályozott valamennyi közleményt.

[3] „Az igazgatási szervek közötti adatcsere” program

[4] Az 1999/93/EK irányelvnek megfelelően műszaki szabványok közzétételére a ETSI ESI és CEN/ISSS e-Sign Workshop keretén belül került sor.

[5] Részletes elemzés a következő kiadványban található: „Az elektronikus aláírások jogi és piaci vonatkozásai", tanulmány az Európai Bizottság részére, Jogi és Informatikai Interdiszciplináris Központ, CUL, Leuven, 2003. október.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én hivatalosan elfogadta az új IDABC program létrehozásáról szóló, 2004/387/EK határozatot. A megelőző IDA-program eredményeire építve ennek az a célja, hogy 2005-tel kezdődően azonosítsa, támogassa és előmozdítsa az interoperábilis páneurópai online közigazgatási szolgáltatások fejlesztését.

[7] Európai Szabványügyi Központ/Műhelytanulmány az információs társadalmi szabványosítási rendszerekről (Workshop on Information Society Standardisation Systems)

[8] Expenditure that does not fall under Chapter xx 01 of the Title xx concerned.

[9] Investments by the Publications Office should over time considerably reduce expenditure for publications in the Official Journal.

[10] Expenditure within article xx 01 04 of Title xx.

[11] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05.

[12] See points 19 and 24 of the Interinstitutional agreement.

[13] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point