52004DC0823

Brüsszel, 21.12.2004

COM(2004)823 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ

A hagyományos AKCS-banánszállítók számára különleges segítségnyújtási keret(A Tanács 856/1999/EK rendelete)A Bizottság kétévenkénti jelentése2004

1. BEVEZETÉS

1.1 2003-ban a világ banántermelése körülbelül 69 millió tonna volt. A legnagyobb termelő India, miközben Ecuador, Costa Rica, a Fülöp-szigetek és Kolumbia a fő exportőrök.

Majdnem minden az Egyesült Államokba importált banán latin-amerikai eredetű. A latin-amerikai banán részesedése az EU piacából szintén több mint 60%, miközben az AKCS import és a közösségi termelés majdnem egyenlő alapon osztozik a piac többi részén.

2002-ben a teljes AKCS banán kivitel közel 95%-át az EU-ban adták el. 2003-ban az AKCS-országokból az EU-ba történő teljes behozatal több mint 60%-át az elefántcsontparti és kameruni banánimport tette ki.

1.2 Az Európai Unióba történő banán behozatalt hagyományosan kontingens rendszer szabályozza, amely az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni (az úgy-nevezett AKCS-országokbeli) banánt erőteljes preferenciális elbánásban részesíti. Az EU szabályozása a banán behozatalára vonatkozóan nem változott a 2002-2004. közötti időszakban. Az EU 2004. május 1-jei bővítését követően a behozott banán volumenét a 2004. május 1-je és december 31-e közötti időszakra további mennyiséggel növelték annak érdekében, hogy biztosítsák az elégséges banánellátást a kibővült Közösség fogyasztói számára.

Az EU számára két olyan mentességet engedélyezett a WTO, amelyek az AKCS-re vonatkozó preferenciális behozatali szabályokra terjednek ki. Az első[1] az AKCS-ből történő banán behozatal preferenciális tarifális kedvezményeire vonatkozik a Cotonou-i Megállapodás szerint 2008. január 1-ig. A második[2] az AKCS számára a C kontingens fenntartására vonatkozik 2006. január 1-ig.

Az EU vállalta, hogy legkésőbb 2006. január 1-jén bevezeti a banán behozatal „csak vámtarifa általi” szabályozását.[3] E vámtarifa szintjét még nem határozták meg. Az AKCS-országok az új szabályozás szerint továbbra is részesülnek preferenciális tarifális kedvezményekben: a piaci preferenciális előnyük azonban a vámtarifa megállapodás szerinti szintjének lesz a függvénye.

1.3 Annak érdekében, hogy a tizenkét hagyományos AKCS-banánszállító számára könnyebbé tegyék az új piaci feltételekhez való alkalmazkodást, már 1999-ben különleges segítségnyújtási keretet (KSK) állítottak fel, az erre a célra elkülönített költségvetési tétel segítségével. Öt afrikai és hét karibi ország tekinthető hagyományos szállítónak és így ezek a KSK kedvezményezettjei. Ez a keretrendszer műszaki és pénzügyi támogatást nyújt az érintett országok által benyújtott egyedi projektekhez, olyan hosszú távú stratégia alapján, amelyről a Bizottsággal előzetesen megállapodtak és amelyet az jóváhagyott. Az országok egyéni kiutalásait két kritérium alapján számítják ki, nevezetesen, a harmadik országbeli szállítókkal történt összehasonlítás során megfigyelt versenyképességi deficit, valamint a banántermelésnek az érintett AKCS-ország gazdaságában való jelentősége alapján. Általában véve a végrehajtás első éveiben (1999-2000) a kiutalások inkább a termelékenység javítására mint a szakosodásra összpontosítottak, míg a 2002. és 2004. közötti időszakban a prioritás az érintett országok szakosodási törekvéseinek elősegítése volt. 2004. eleje óta a két rendelet[4] szerint a maximálisan 15%-os csökkentést elkezdték alkalmazni az országoknak járó minden kiutalás esetében. A rendeletekkel összhangban a csökkentés kisebb azon országok esetében, amelyek képesek voltak növelni a versenyképességüket.

2. JOGALAP

1999. április 22-én a Tanács elfogadta a hagyományos AKCS-banánszállítók számára különleges segítségnyújtási keretet elindító 856/1999/EK rendeletet[5]. 1999. július 22-én a Bizottság elfogadta a végrehajtás részletes szabályait előíró 1609/1999/EK rendeletet[6].

2002-ben a költségvetési tétel 40 millió €-t tett ki. A különleges segítségnyújtási keret alapján 2003-ban rendelkezésre álló (egyéni) összegeket elosztó bizottsági határozatot 2003. március 14-én fogadták el.[7] A 37,31 millió €-t kitevő 2004-es költségvetési tételre vonatkozó bizottsági határozatot 2004. április 1-jén fogadták el.[8]

2.1. Célkitűzések

Általános célkitűzés vagy a hagyományos AKCS banántermelés versenyképességének javítása, vagy a szakosodás támogatása ott, ahol a versenyképesség már nem elérhető. Összefoglalásképpen ezt a célt az alábbiakra tervezett projektek finanszírozásával kell elérni:

- a termelékenység növelése a környezet károsítása nélkül,

- a minőség javítása, beleértve a növény-egészségügyi intézkedéseket,

- a Közösség minőségi előírásainak való megfelelés érdekében a termelés, elosztás és forgalmazás hozzáigazítása azokhoz,

- termelői szervezetek létrehozása, amelyek a forgalmazás javítására és környezetbarát termelési módok kifejlesztésére összpontosítanak, beleértve a tisztességes kereskedelemből származó banánt,

- olyan forgalmazási és/vagy termelési stratégia kidolgozása, amelyet a banánpiac EU-s közös szervezési követelményeinek teljesítésére terveztek,

- segítségnyújtás a banántermelőknek környezetbarát termelési módok kidolgozásához, beleértve a tisztességes kereskedelemből származó banánt,

- segítségnyújtás képzésekhez és piackutatáshoz, valamint az elosztási infrastruktúra javításához,

- a szakosodás támogatása, amikor a banánágazat versenyképessége nem tartható fenn.

2.2. Jelentések

A tanácsi rendelet 9. cikke meghatározza, hogy „2000. december 31-ig, és ettől kezdődően minden második évben, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést terjeszt elő e rendelet működéséről, megfelelő esetben javaslatokkal kiegészítve” . Ez a jelentés a 2003. és 2004. év tekintetében eleget tesz ennek a kötelezettségnek. Az előző jelentést, amely a 2001. és 2002. évvel foglalkozott, 2002. 12.23-án tették közzé[9].

3. TÁJÉKOZTATÁS A PIACRÓL

2003-ban a világ banántermelése körülbelül 69 millió tonna volt (2002-ben 68 millió tonna). A legnagyobb termelő India (a világ termelésének 23,8%-a), miközben Ecuador, Costa Rica, a Fülöp-szigetek és Kolumbia a fő exportőrök, amelyek 2002-ben együttesen a világ banánexportjának 63%-át ellenőrizték.

A banán legnagyobb import piacai az Egyesült Államok (2002-ben 3,9 millió tonna) és az EU (2002-ben 3,3 millió tonna). Majdnem minden az Egyesült Államokba importált banán latin-amerikai eredetű. Ellenben az EU piacán a latin-amerikai banán (63%) osztozik az AKCS behozatallal (19%) és a közösségi termeléssel (19%).

2002-ben a teljes AKCS banánexport majdnem 95%-át az EU-ban értékesítették. 2003-ban az Elefántcsontpartról és Kamerunból származó banánimport tette ki az EU felé irányuló teljes AKCS import 63%-át (2002-ben 61%-át).

Az EU vonzó piac a banánszállítók számára, az Egyesült Államok piacához viszonyítottan magasabb árai következtében, amely a kontingens rendszer, illetve a mind a vámtételekben, mind a szállítási költségekben jelentkező különbségek eredménye. 2003-ban a latin-amerikai szállítmányok átlagára 621€/t volt, és az AKCS import átlagára elérte a 616€/t-t. Az AKCS-szállítók között azonban jelentős különbségek figyelhetőek meg: 2003-ban a Belize-ből származó banán átlagára 501€/t-t tett ki, míg az Elefántcsontpartról származó banán átlagára összesen 676€/t volt.

4. AZ EU KERESKEDELMI SZABÁLYOZÁSA

Az EU banánra vonatkozó kereskedelmi szabályozása a legutóbbi KSK jelentés óta nem változott.

2002. január 1-je óta a banán Közösségbe való behozatalát a múltbeli kereskedelem alapján kiosztott vámkontingensek és behozatali engedélyek szabályozzák.

A következő három vámkontingens alkalmazandó: az A kontingens 2 200 000 tonna, 75€/t vámtarifával (0€ AKCS banán esetében); a B kontingens 453 000 tonna, 75€/t vámtarifával (0€ AKCS banán esetében); a C kontingens 750 000 tonna 0€/t vámtarifával (AKCS banán számára fenntartva). Az A és B kontingens nyitva áll bármilyen származású banán előtt; a C kontingenst az AKCS-országok számára tartják fenn.

Az ezeken a vámkontingenseken kívüli banán behozatalt 680€/t vám sújtja. Az AKCS-országok 300€/t preferenciális tarifális kedvezményben részesülnek.

Az EU 2004. május 1-jei bővítését követően meghozták a megfelelő rendelkezéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az elégséges banánellátást a kibővült Közösség fogyasztói számára. E célból a banán jelenlegi behozatali volumenét a 2004. május 1-je és december 31-e közötti időszakra nézve 300 000 tonna további mennyiséggel növelték.

Szintén az EU bővítés összefüggésében, 2004. során az EU kinyilvánította készségét, hogy tárgyalásokat folytasson az érintett WTO tagokkal az EU 15 vámtarifa új tagállamokra való alkalmazásából következő banán importvám növekedés lehetséges kereskedelmi ellentételezéséről a GATT XXIV.6. cikke szerint.

Végül, figyelemmel arra, hogy a banánpiac közös szervezéséről szóló rendelet, a banánról szóló egyetértési megállapodás Ecuadorral és az Egyesült Államokkal, valamint a GATT I. cikke alóli WTO mentességek az AKCS-EK partnerségi megállapodás tekintetében a csak vámtarifa általi szabályozás hatályba lépéséről rendelkeznek legkésőbb 2006. január 1-ig, az EU 2004. július 15-én a WTO-nak bejelentette szándékát a WTO banán engedmények módosítására a GATT XXVIII. cikkében foglalt eljárás alapján.

Ami pedig az AKCS-banánszállítókat illeti, a Bizottság elkötelezett a Cotonou-i Megállapodásból fakadó kötelezettségeinek teljesítésére és következésképpen különös figyelmet szándékozik fordítani arra, hogy az import szabályozás változásai milyen hatással vannak az AKCS-banántermelőkre, meg szándékozik vizsgálni az egyedi helyzetük megfelelő kezelését, beleértve az AKCS termékek preferenciális bejutását, és az AKCS-országok számára olyan preferenciális szintet szándékozik fenntartani, amely azonos a 25-re kibővült Közösség által szolgáltatottal.

5. PÉNZÜGYI HATÁROZATOK

5.1. 2003-as költségvetési tétel

A 12 kedvezményezett AKCS-ország által elkészített finanszírozási javaslatokat az EFA-bizottság 2003. novemberi ülésén mind jóváhagyta. Bár a pénzügyi kötelezettségvállalásokat 2003 végén mind elfogadták, a megfelelő finanszírozási megállapodások aláírása csak 2004 végén volt lehetséges, a költségvetési rendelet 164. cikke szerinti ellenőrzési gyakorlat következtében (kivéve Szomália esetét, amikor is korábban aláírták, mivel a program irányítása központosított). Az utóbbi, amelyet 2004 októberében/novemberében hajtottak végre, ellenőrzi a decentralizált irányítás kritériumainak való megfelelést.

A 2003-as finanszírozási megállapodások teljes összege 40 millió € és az I. mellékletben leírtak szerint került elosztásra.

5.2. 2004-es költségvetési tétel

A 2004-es indikatív összegeket 2004 áprilisában jelentették be a kedvezményezett államoknak. Mivel mind a 12 ország nyújtott be finanszírozási javaslatot, nem volt szükség a felhasználatlan források újraelosztására.

A 2004-es kiutalások teljes összege némileg kevesebb az előző évekétől, a 856/1999/EK tanácsi rendelet 7. cikke szerint:

„2004-től kezdődően […] az egyes hagyományos AKCS-szállítóknak nyújtott támogatás szintjére legfeljebb 15%-os csökkentési együtthatót lehet alkalmazni. Amennyiben a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában [a termelékenység növelést célzó] meghatározott programok végrehajtása történik meg, e csökkentési együtthatót az előző évben megfigyelt versenyképesség-növekedés szintjére kell csökkenteni”.

Az EFA-bizottság novemberi ülésén 12 finanszírozási javaslatot nyújtottak be, amelyre az megadta jóváhagyását.

6. VÉGREHAJTÁS

Az 1999-2002-es időszakkal összehasonlítva, a 2003-as és 2004-es finanszírozási megállapodások által a banánültetvények termelékenységének növelésére kiosztott összegek arányai tovább csökkennek. A 2003-ban és 2004-ben kiosztott összegek szakosodás-termelékenységi aránya 171%, illetve 178% volt, a 2001-es és 2002-es 81%-ról, illetve 178%-ról emelkedve (lásd VI. melléklet).

Amint azt a 856/1999/EK tanácsi rendelet 3. cikke jelzi, „technikai segítségnyújtást és pénzügyi támogatást kell adni […] azért, hogy hozzájáruljanak a következő célú programok végrehajtásához: […] a szakosodás támogatása ott, ahol a banánágazat versenyképességének növekedése nem tartható fenn” .

A 24 finanszírozási megállapodásból 16 osztott ki pénzeszközöket a szakosodási projektekhez.

6.1. Szakosodás

A szakosodást előmozdító programok elsősorban a banántermelők átképzését célozzák.

- Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Dominika, Grenada, a Zöld-foki-szigetek, Szomália, valamint Madagaszkár a mezőgazdasági és intézményi támogatási projektek 2003-as és 2004-es kiutalásainak teljes összegét tervezték felhasználni.

- A 2003-as és 2004-es kiutalások Jamaica számára mindkét ágazatra: a termelékenységnövelésre és a szakosodásra kiterjednek.

- A 2003-2004-es kiutalásaik segítségével szakosodási projekteket végrehajtó nyolc országból hat programjai egyedi technikai segítségnyújtási összetevőt is tartalmaznak.

6.2. Termelékenységnövelés

A 12 országból 5-ben valósítanak meg olyan projekteket, amelyek célja a banánültetvények termelékenységének növelése . 2003-ban és 2004-ben az alábbi cselekvések találhatóak meg e projektek között:

- öntözés és vízelvezetés Kamerunban, Elefántcsontparton, Jamaicában és Suriname-ban;

- az ültetvények megújítása Kamerunban, Elefántcsontparton és Belize-ben;

- a növényi termékek csomagolása és tárolása Kamerunban, Elefántcsontparton és Suriname-ban;

- infrastrukturális és szociális projektek Kamerunban, Elefántcsontparton és Belize-ben;

- egyedi technikai segítségnyújtás Elefántcsontparton, Belize-ben, Jamaicában és Suriname-ban;

- a piaci feltételek által diktált minőségi előírásoknak való megfelelés érdekében a termelési eszközök ellenőrzése Elefántcsontparton.

6.3. Kifizetések és folyósítások

A II., III. és IV. melléklet táblázatai a vonatkozó KSK-kénti és országonkénti kiutalásokat, kifizetéseket és folyósításokat mutatja a 2004/10/15-i és 2003/12/31-i állapot szerint.

2004-ben a kifizetések nagymértékű csökkenése figyelhető meg, elsősorban azért, mert a folyamatban lévő projekteket a 2003-ban hatályba lépett új költségvetési rendelet követelményeihez szükséges hozzáigazítani.

Valóban, a projektek végrehajtása az éves munkatervek[10] útján már nem volt lehetséges, mivel a költségvetési rendelet 164. cikke szerinti ellenőrzési gyakorlat következtetéseit még nem közölték.

A VIII. melléklet kimutatja, hogy az 1999. és 2004. között végrehajtott projektek éves munkaterveire kifizetett összeg 62,60 millió €, míg a folyósítások 35,67 millió €-t tesznek ki.

Bár a projektek végrehajtásában jelentős késedelem figyelhető meg 2003-ban és 2004-ben, a helyzetnek javulnia kell 2005 elejéig, mivel a költségvetési rendelet 164. cikke szerinti ellenőrzési gyakorlat a legtöbb országban megengedi a decentralizált irányítást.

7. NYOMON KÖVETÉS

Míg az első nyomon követési misszió idején az összes karibi országban 2001-ben egyetlen tevékenységet sem valósítottak meg, a vonatkozó projekteket időközben sikeresen elindították.

A Mezőgazdasági Főigazgatóság tanácsadót szerződtetett a banán közös piacszervezetétől (KPSZ) a KSK korlátozott elemzésének elvégzésére. Megállapodtak arról, hogy a feladatmeghatározást kibővítik a KSK 1999-től 2004-ig terjedő részletes hatástanulmányával.

A nyomon követési misszió a jelenlegi banánstratégiákra is összpontosít és felbecsüli azok érzékenységét a bevezetendő egységes vámtarifa szintjére. Továbbá a KSK keretében javasolt és végrehajtott programokat értékelik minden egyes kedvezményezett ország stratégiájához való hozzájárulásuk hatékonysága szerint.

A misszió, amely mind a 12 országot meglátogatja, 2004 végén kezdődött és 2005 közepéig jelentést kell tennie.

8. AJÁNLÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

A költségvetési rendelet 164. cikke szerinti ellenőrzési gyakorlat következtében az elmúlt két évben a projektek végrehajtása jelentősen késett. E cikk rendelkezése a legtöbb érintett ország esetében megengedi a decentralizált irányítást. Így a végrehajtási helyzetnek 2005 elején javulnia kell.

A rendelkezésre álló támogatás szintjét csökkentő 15%-os együtthatóval és annak a megfigyelt versenyképesség-növekedéshez arányos csökkentésével párhuzamosan a végrehajtás és a programozás a versenyképesség támogatása felől a szakosodás elsődleges támogatása felé tevődött át. Ez a folyamat a 2002-2004. közötti időszakban folytatódott.

A 856/1999/EK rendelet végrehajtásának értékelésére 2002-ben megbízást adtak ki, amelyet elkészítettek. Ajánlásait, mint pl. a több éven átnyúló programozást, az igazgatási lépések csökkentése és következésképpen az igazgatási eljárás egyszerűsítése érdekében, nem találták megfelelőnek a KSK rendelet és a költségvetési rendelet követelményei szempontjából. Más adományozók számára más jelentésekre adtak ki megbízást, amelyekről tervezetek készültek és amelyeket elkészítettek.[11] A Bizottság jelenleg vizsgálja a következtetéseiket és ajánlásaikat a KSK végrehajtásának további egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében a meglévő keretszabályozás összefüggésében. WORKING DOCUMENTS

Introduction to the Annexes:

Annexes II (1999), III (2000), IV (2001), V (2002) and VIII (recapitulative) show per country:

- payments (transfer from EC account to double signature account)

- disbursements (final payments of invoices) for annual work programmes

- payments/disbursements for specific commitments.

ANNEX I:BANANA BUDGET LINE 21-03-18 (Ex B7-8710) COUNTRY ALLOCATIONS for 2003 AND 2004

+++++ TABLE +++++

ANNEX II:SFA 1999

Financial situation as at:15/10/2004 for payments 31/12/2003 for disbursements

+++++ TABLE +++++

ANNEX III: SFA 2000

Financial situation as at:15/10/2004 for payments 31/12/2003 for disbursements

+++++ TABLE +++++

ANNEX IV: FA 2001

Financial situation as at:15/10/2004 for payments 31/12/2003 for Disbursements

+++++ TABLE +++++

ANNEX V:SFA 2002

Financial situation as at:15/10/2004 for payments 31/12/2003 for disbursements

+++++ TABLE +++++

ANNEX VI:Overview of activities by type of assistance

[pic]

1) Irrigation and drainage 2) Renewal of plantations (3) Phyto-sanitary treatment (4) Fertiliser (5) Packing (6) Cold storage (7) Agriculture/rural development (8) Roads (9) Social infrastructure (10) Microcredit (11) Social projects (12) Training (13) Institutional support (14) Technical Assistance ANNEX VII:CHART:Global payments on AWP over Global Payments on Specific Commitments

[pic]

ANNEX VIII:CHART:Global payments over Global Disbursements on AWP only

[pic]

+++++ TABLE +++++

[1] 2001. november 14-i WTO határozat: WT/MIN(01)15: „Európai Közösségek – Az AKCS-EK partnerségi megállapodás”.

[2] 2001. november 14-i WTO határozat: WT/MIN(01)16: „Európai Közösségek – Átmeneti rendszer az EK autonóm banánimport vámkontingensére”.

[3] A 216/2001/EK tanácsi rendelet

[4] A 856/1999/EK tanácsi rendelet 7. cikk (2) bekezdése és az 1609/1999/EK bizottsági rendelet 5. cikke

[5] HL L 108. szám, 1999.4.27., 2. o.

[6] HL L 190. szám, 1999.7.23., 14. o.

[7] E/2003/359 határozat – C(2003)766

[8] E/2004/644 határozat – C(2004)1142

[9] COM(2002)763 végleges

[10] Az éves munkaterv, vagy más néven programbecslés, olyan dokumentum, amely egy meghatározott időszak során a projekt végrehajtásához meghatározza a szükséges emberi és anyagi erőforrásokat, a költségvetést, valamint a részletes technikai és igazgatási megállapodást.

[11] Például 2004 augusztusában a brit Nemzetközi Fejlesztésügyi Minisztérium számára a NERA gazdasági tanácsadó által készített „Érdemben foglalkozni a banánkedvezmények csökkenésének hatásával a karibi országokra” című jelentése

[12] Approximate amount calculated at the exchange rate of December 2003.

[13] The disbursed amount is higher than the one paid from HQ because of the exchange rates fluctuations.

[14] Approximate amount calculated at the exchange rate of December 2003.

[15] The disbursed amount is higher than the one paid from HQ because of the exchange rates fluctuations.