52004DC0698

Brüsszel, 20.10.2004

COM(2004) 698 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT RÉSZÉRE

A terrortámadásokkal kapcsolatos megelőzés, felkészültség és válaszlépések

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ 3

2. A CIVIL TÁRSADALOM ÉS A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM 3

2.1. Az alapvető jogok védelme az erőszakos radikalizálódással szemben 4

2.2. A köz- és a magánszféra közötti párbeszéd a biztonságról 4

2.3. A terrorizmus áldozatai 4

2.4. Legyen március 11-e a biztonság megőrzéséről szóló polgári és demokratikus tanácskozás napja 5

3. A TERRORTÁMADÁSOKKAL KAPCSOLATOS MEGELőZÉS, FELKÉSZÜLTSÉG ÉS VÁLASZLÉPÉSEK INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI MEGKÖZELÍTÉSE 5

3.1. A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos közösségi politikák 5

3.2. Külpolitikai együttműködés 6

3.3. Az európai és nemzeti rendszerek integrációja 7

3.4. A lakosságot tájékoztató hatóságok 7

3.5. Összeköttetés a bűnüldözési szolgálatokkal 8

3.6. A biztonsággal kapcsolatos kutatás elsőbbsége 8

3.7. A magánszféra szerepe 9

3.8. Robbanóanyagok 9

1. BEVEZETŐ

A Madridot és az Európai Unió egészét sújtó március 11-i merényletet követően az Európai Tanács egy sor stratégiai célkitűzést fogadott el[1], amelyek azóta irányadóak az Unió terrorizmus elleni küzdelmében.

Az Európai Tanács a 2004. június 18-i ülésén[2] jóváhagyta az EU terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó, felülvizsgált cselekvési tervét . A terrortámadásokkal kapcsolatos hatékony megelőzés, felkészültség és az Unió válaszlépései átfogó célkitűzések, amelyek a cselekvési tervben meghatározott több széles körű intézkedésben és cselekvésben fejeződnek ki, amelyekhez a Bizottság döntően hozzájárult[3]. Ezen az ülésen az Európai Tanács számos elsőbbségi kérdést határozott meg, amelyekről 2004 vége előtt kell tárgyalni: a terrortámadások megelőzése és következményeik kezelése, a létfontosságú infrastruktúrák védelme és a terrorizmus finanszírozása.

E közlemény, valamint a Bizottság által egyidejűleg elfogadott, az említett területekre vonatkozó három önálló közlemény[4] az Európai Tanács kérdéseire adott válasz, és az a célja, hogy a Tanáccsal együtt előkészítse az Európai Tanács 2004. december 17-i ülését.

2. A CIVIL TÁRSADALOM ÉS A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM

Az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog[5] a leginkább védett – ha nem a legfontosabb – emberi jogok közé tartozik[6]. A terrorizmus mindegyiket veszélyezteti. Az említett jogok védelme alapvető feladat, amely a demokráciákban valamennyi társadalmi szereplő részvételét feltételezi. Ilyenformán nem elegendő az európai politikák integrációja, hanem arra is szükség van, hogy azokba be lehessen kapcsolódni. Az európai politikákba a parlamenteket, gazdasági szereplőket, civil szervezeteket és minden európai polgárt be kell vonni.

Napjainkban az élet, a biztonság és a szabadság védelme új megoldások, eszközök és szemléletmódok alkalmazását teszi szükségessé. Amennyiben a terroristákat meg akarjuk fosztani attól a lehetőségtől, hogy a szabadságot használják fel a szabadság ellen, a társadalom egészének részt kell vennie az új eszközök és új ellenőrzések meghatározásában és kifejlesztésében: a globális terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges hatékonyabb eszközök, valamint a kollektív biztonság és egyéni szabadság közötti egyensúly fenntartásához szükséges új hatékony ellenőrzések. A biztonsági célkitűzéseknek mindazonáltal összeegyeztethetőnek kell maradniuk az alapvető jogokkal; valamint a magánvállalkozásokra és kereskedelmi cserékre vonatkozó nemzetközi szabályokkal; a biztonsági szolgálatok céljára gyűjtött személyes és kereskedelmi adatok titkosságát teljes mértékben biztosítani kell az EU-ban és a kereskedelmi partnereink által is.

2.1. Az alapvető jogok védelme az erőszakos radikalizálódással szemben

A terrorizmus megelőzésére irányuló stratégiában alapvető elsőbbséget kell kapnia a társadalmon belüli erőszakos radikalizálódással való szembenállásnak, valamint a terroristák toborzását lehetővé tevő feltételek felszámolásának. 2005-ben a Bizottság a Tanács ezzel kapcsolatos munkájához többek között a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja, a szakértők és kutatók szakértelmére támaszkodva kíván hozzájárulni. Egyrészt az a célja, hogy megállapítsa, hogy az európai politikák és eszközök hol tölthetnek be megelőző szerepet az erőszakos radikalizálódással szemben, másrészt, hogyan biztosítható az Európai Alkotmányos Szerződésben foglalt alapvető jogok és szabadságok legmegfelelőbb védelme azokkal szemben, akik – bárkik is legyenek – erőszak és terror révén próbálják támadni azokat.

2.2. A köz- és a magánszféra közötti párbeszéd a biztonságról

Mivel a magánszféra fontos szerepet játszik a terrortámadásokkal kapcsolatos megelőzés, felkészültség és válaszlépések vonatkozásában, amelyeket az Európai Tanács 2004. decemberi ülésének előkészítésére szolgáló három másik közlemény is bemutat, a Bizottság úgy véli, szükség van arra, hogy a köz- és magánszféra közötti, biztonságról szóló párbeszéd alakuljon ki az európai, nemzeti és ágazati szövetségekkel, valamint egyéb képviseleti szervezetekkel. Ennek a korábbi, e területen elvégzett munkán és a meglévő partnerségen kell alapulnia, azaz a köz- és a magánszféra közötti, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos partnerség létrehozásán. Nem eredményezheti új struktúrák létrehozását, inkább lehetőséget biztosít mindkét oldal számára, hogy eredményes párbeszédet kezdjenek az európai biztonsági szükségletek egyensúlyáról, hogy ne álljon le az áruk és szolgáltatások európai forgalma, miközben tiszteletben tartják a biztonsági célból összegyűjtött személyes és kereskedelmi adatok titkosságát, és miközben a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos, a vállalkozásokra és iparágakra gyakorolt hatás arányos marad a biztonsági kockázatok csökkentésének megvalósításával.

2.3. A terrorizmus áldozatai

Egy szolidáris társadalomban az áldozatok és családtagjaik támogatásának, valamint a rehabilitációs intézkedésekhez való hozzájárulásnak a terrortámadásokkal kapcsolatos válaszlépések szerves részét kell képeznie. Az Európai Tanács március 25-én felkérte a Bizottságot, hogy „sürgősségi alapon biztosítsa a 2004. évi költségvetésben a terrorizmus áldozatainak támogatására szolgáló pénzeszközök elkülönítését.”

A Bizottság jelenleg e válaszlépés különböző szempontjain dolgozik és a Parlament által az áldozatok felépülését és a nyilvánosság terrorfenyegetéssel kapcsolatos ismeretei bővítését elősegítő projektek finanszírozásának támogatása céljából elfogadott kísérleti projektet valósítja meg.

Ezenkívül létre kell hozni egy mechanizmust, amelyben az Európai Unió egésze osztozna az olyan rendkívüli károkat okozó eseménnyel kapcsolatos gazdasági terhen, mint a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás. Az ilyen mértékű szolidaritás révén az egyes tagállamok számára könnyebb lenne megbirkózni egy ilyen nagyságrendű támadás következményeivel. A Bizottság egy 2005 közepére elkészülő lehetséges javaslat szempontjából tanulmányozza az említett mechanizmus megvalósításának különböző lehetőségeit.

2.4. Legyen március 11-e a biztonság megőrzéséről szóló polgári és demokratikus tanácskozás napja

A Bizottság a terrorizmus áldozatainak első európai napján, 2005. március 11-én megtartandó ünnepélyes megemlékezésekkel kíván hozzájárulni a 2004. március 11-i merénylet áldozatai emlékének megőrzéséhez. A Bizottság úgy véli, hogy ehhez legmegfelelőbben annak elősegítésével tud hozzájárulni, hogy ez a nap a biztonság megőrzéséről szóló polgári és demokratikus tanácskozás napjává váljon. A március 11-ét követő napokban a tagállamok európai polgárainak milliói fejezték ki szolidaritásukat, elkötelezettségüket, bátorságukat, valamint a nemzeti és európai intézmények iránti bizalmukat. Az Uniónak tiszteletben kell tartania ezt a demokratikus érettséget, és hozzá kell járulnia a megvalósítandó kényes egyensúlyról szóló informális eszmecsere kialakításához, amennyiben Európa a közbiztonság legmagasabb szintjét akarja megvalósítani az Európára jellemző szabadság és biztosítékok legszigorúbb védelmével. A Bizottság a Tanáccsal együttműködésben kész hozzájárulni az európai, nemzeti és más parlamenteknek, valamint általában az európai polgároknak szóló megemlékező jelentés elkészítéséhez, amely vázolja az Európa által 2004. március 11. és 2005. március 11. között megteendő intézkedéseket, valamint az európai és nemzeti szintű végrehajtás helyzetét és az előttünk álló fő kihívásokat. Az említett, a terrorizmus áldozatai emlékének szentelt jelentés előszava az Európai Tanács üzenete lehetne.

3. A TERRORTÁMADÁSOKKAL KAPCSOLATOS MEGELőZÉS, FELKÉSZÜLTSÉG ÉS VÁLASZLÉPÉSEK INTEGRÁLT KÖZÖSSÉGI MEGKÖZELÍTÉSE

3.1. A terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos közösségi politikák

Az Európai Tanács a 2004. június 18-i ülésén kiemelte a terrorizmus elleni küzdelem integrált megközelítésének jelentőségét és hangsúlyozta az Európai Unió széles körű eszközei felhasználásának fontosságát. A Bizottság teljes mértékben osztja e nézetet, és ez meghatározza saját munkáját is.

Az Alkotmányos Szerződés tervezete megszünteti a harmadik pillért, és a bel- és igazságügyi együttműködést – néhány kivétellel – más uniós politikákba integrálja. A Bizottság jelentős tapasztalatokat szerzett az első pillér olyan területein, amelyeken az Európai Tanács júniusi ülése a közreműködését kérte. Ez zökkenőmentes intézményi kiépítést tesz lehetővé azokon a területeken, amelyeken a Bizottság a szerződés hatálybalépését követően hagyományos politika-előkészítő és végrehajtó szerepet tölt majd be. A Bizottság úgy véli, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek az általános politikákba történő megfelelőbb integrációja révén érhető el konzisztencia és hatékonyság.

A jelenlegi közreműködés részét képező három másik közlemény azzal foglalkozik, hogyan tudná a Bizottság – a jelenlegi eszközeivel és néhány esetben új eszközökkel – fokozni a terrortámadásokkal kapcsolatos megelőzést, felkészültséget és válaszlépéseket a terrorizmus finanszírozása, a megelőzés és a következmények kezelése, valamint a létfontosságú infrastruktúrák védelme tekintetében a terrorizmus elleni küzdelemben. A közlemények hangsúlyozzák annak a számos átfogó követelménynek a fontosságát is, amelyek a közösségi politikák rendkívül széles skálája által biztosított eszközöket és módokat veszik igénybe.

A következő intézkedések a biztonsági célkitűzéseknek a terrortámadásokkal kapcsolatos megelőzés, felkészültség és válaszlépések céljából számos közösségi politikába történő integrációját mutatják. Ez a felsorolás nem tartalmazza az összes olyan politikai területet, ahol jelenleg a Bizottság közvetlenül hozzájárul az Unió terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvési tervének végrehajtásához. Az ilyen felsorolás, valamint a többi olyan politikai területet tartalmazó lista, amelyeken a Bizottság hozzájárul az Európai Tanács által március 25-én meghatározott stratégiai prioritások megvalósításához, számos egyéb területet – például közlekedés, energia és világűr – foglal magában.

3.2. Külpolitikai együttműködés

Az Európai Tanács a június 18-i ülésén hangsúlyozta, hogy „ a terrorizmus elleni küzdelemnek az EU külpolitikájába történő teljes mértékű integrációjára van szükség, és kérte, hogy az Európai Tanács decemberi ülésére konkrét javaslatokat nyújtsanak be arra vonatkozóan, hogyan valósítható ez meg a leghatékonyabban.”

A Bizottság a Tanáccsal együttműködve dolgozik az Európai Tanács számára azon, hogyan építhető be a terrorizmus elleni küzdelem az EU külpolitikájának különböző elemeibe. Első lépésként a bizottsági szolgálatok elektronikus formában elkészítették „A Bizottság terrorizmus elleni technikai segítségnyújtási stratégiáját”.

E dokumentum meghatározza a Bizottságnak a harmadik országok és régiók terrorizmusellenes küzdelmének támogatásával kapcsolatos általános EU-szintű megközelítéshez való hozzájárulása kidolgozására vonatkozó stratégiai politikai alapot. A stratégia a következő alapokra épül: az EK-támogatásnak a meglévő együttműködésen és támogatáson kell alapulnia, valamint a kedvezményezett országokkal való együttműködésnek kell jellemeznie, az EK komparatív előnyére kell helyeznie a hangsúlyt – földrajzi értelemben különösen a szélesebb európai szomszédságra –, tematikusan pedig a tartós eredmények biztosításához szükséges hosszabb távú intézményfejlesztésre, amely az UNSCR 1373 kiemelt területekre, például a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre, a pénzügyi jogszabályokra és gyakorlatra, valamint a határigazgatásra terjed ki.

A Bizottság a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggésben továbbfejleszti a közlekedés- és energiabiztonsági szempontokat, többek között a külső segítségnyújtás és a harmadik országokkal való együttműködés terén. A biztonsági szintnek az infrastruktúra, valamint az Európai Unió szomszédos országaiban és azon harmadik országokban alkalmazott eljárások tekintetében, amelyekkel az Unió kereskedelmi kapcsolatokat folytat, a lehető legmagasabbnak kell lennie. Mindenképpen meg kell egyeznie a nemzetközi előírásokkal.

Annak megelőzése érdekében, hogy az árukat és személyeket a behozatalkor, illetve belépéskor, vagy tranzitforgalom esetén újravizsgálják vagy újraellenőrizzék, a Bizottságnak az elfogadott nemzetközi intézkedések végrehajtására vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodásokat kell elfogadnia és megfogalmaznia, valamint jóváhagyás céljából a tagállamok elé terjesztenie. Az említett rendszereket rendszeresen alapos felülvizsgálatnak kell alávetni.

A Bizottság más tekintetben is hozzájárul az EU azon elképzeléséhez, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet beépítse a külkapcsolataiba, azaz: az iszlám világgal való kulturális párbeszéd kialakítása; a terrorizmus mögött meghúzódó tényezők vizsgálata; valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus közötti kapcsolatok feltárása is.

Ezenkívül lényeges kapcsolat van a Tanáccsal együttműködésben a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása – többek között a kettős felhasználású árukra és az exportellenőrzésre vonatkozó intézkedések – terén jelenleg folytatott munkával.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a kapcsolódó témák azon két- és többoldalú együttműködési programok jelentős részét képezik, amelyekben a Bizottság részt vesz.

3.3. Az európai és nemzeti rendszerek int egrációja

Amennyiben Európa a legmagasabb szintű előírásoknak megfelelően akarja garantálni polgárainak biztonságát, a lehető leghasznosabb információkra és a legkiválóbb szakértelemre kell támaszkodnia.

A Bizottság számos sürgősségi figyelmeztető rendszert és egy polgári védelmi rendszert dolgozott ki, amelyek a szolidaritás konkrét, összehangolt és hatékony kifejezését teszik lehetővé – többek között terrorizmus okozta – veszélyhelyzetekben. A Bizottság Biztonsági Igazgatóságának felelős hivatala 24/7 alapon működik. A hivatal kapcsolattartó szerepet tölt be a figyelmeztető rendszerek jelentős részénél. Ezenkívül a különböző szolgálatoknál irányító központok és kríziskezelő helyiségek találhatók, amelyeket riasztás esetén alkalmaznak, és amelyek kapcsolatban állnak az Unió valamennyi tagállamában működő partnerekkel. A Bizottság jelenleg ténylegesen fontolgatja egy központi struktúra létrehozásának lehetőségét, amely adott esetben összeköti az összes alrendszert, és válság esetén közös csapatok működésének ad helyet, amelyek összefogják az összes fontos információt és szakismeretet.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén hasonló, európai szintű konszolidációs és integrációs eljárásokra van szükség, amelyek jelenleg ténylegesen folyamatban vannak – pl. a bűnüldözési és hírszerző szolgálatok pénzügyi intézmények ügyfelekkel és tranzakciókkal kapcsolatos adatbázisaihoz való valós idejű hozzáférése.

Továbbá az ellátási lánc biztonságának garantálása tekintetében a Tanács és a Parlament jelenleg foglalkozik a Bizottság javaslatával, amelynek célja, hogy megfelelőbb figyelmeztető rendszer alakuljon ki az árucsere vonatkozásában annak érdekében, hogy a rendes kereskedelmi forgalom akadályozása nélkül hatékonyabb ellenőrzést lehessen biztosítani a gyanús szállítások esetében.

3.4. A lakosságot tájékoztató hatóságok

Míg a hatóságok közötti belső kommunikáció döntő fontosságú egy terrortámadás vagy hasonló veszélyhelyzet esetén, a lakosság megfelelő tájékoztatása is ugyanilyen fontos lehet. Ahogy az olaszországi áramszünet példája bebizonyította, a lakosság nem megfelelő tájékoztatása nyugtalanságot, sőt tömeghisztériát eredményezhet. A lakosságtól érkező fontos jelzések figyelmen kívül hagyása is súlyos helyzeteket idézhet elő, amelyeket egyébként meg lehetett volna előzni, vagy mérsékelni lehetett volna.

A lakosság megfelelő tájékoztatásához modern és világszínvonalú kommunikációs és információfeldolgozó rendszerekre és eljárásokra van szükség, amelyeket az új típusú fenyegetésekhez igazítanak. A hatékony kommunikációs és információs rendszerek a cselekmények korai észlelése, gyors elemzés, valamint a fenyegetett területek lakosságának figyelmeztetése révén nyújthatnak segítséget. Ilyenformán az említett rendszerek a fenyegetések vagy támadások megelőzésének vagy a következmények enyhítésének kulcsfontosságú eszközei. Több tagállamban folyamatosan végzik az általános figyelmeztető rendszerek és az új technikai lehetőségek – például a GSM mobil-adatszolgáltatás – kipróbálását, illetve van, ahol már telepítették is.

Az új globális biztonsági környezet és a gyors technológiai fejlődés a közbiztonság és a veszélyhelyzeti tájékoztatási szolgálatok szempontjából komoly új kihívásokat idézett elő. A Bizottság egy felhasználói fórum létrehozásán dolgozik, amely a közbiztonsággal és a veszélyhelyzeti tájékoztatási szolgáltatással foglalkozó tisztviselőkből áll. E fórum megkönnyíti a veszélyhelyzeti szolgálatok üzemeltetői és hatóságai közötti, a veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló együttműködtethető rendszerekről és az általános figyelmeztető rendszerekre és eljárásokra vonatkozó új koncepciókról folytatott párbeszédet.

3.5. Összeköttetés a bűnüldözési szolgálatokkal

A második követelmény a bűnüldözési és a belső biztonsági hatóságok bevonásával kapcsolatos. Az említett hatóságokhoz tartozó területeken beavatkozásra lehet szükség. Az említett szerep betöltése döntő fontosságú a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, igencsak javasolt a sebezhetőségi értékelések kialakításánál, valamint a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó előírások kidolgozásánál, és elengedhetetlen a terrortámadásokkal kapcsolatos válaszlépések eltérő mértékének megállapításánál.

A figyelmeztetések megosztását a közösségi rendszerek és a tagállamok bűnüldözési hatóságai és belső biztonsági hatóságai között azonban jelentősen lehet – a Bizottság véleménye szerint kell – fejleszteni. Az említett hatóságoknak hozzáférést kell biztosítani a különböző európai rendszerek által kiadott figyelmeztető jelzésekhez, és azokhoz a vonatkozó információkkal hozzá kell tudniuk járulni. A Bizottság úgy véli, hogy az Europolnak egy bűnüldözési figyelmeztető mechanizmust (a Bűnüldözési Hálózatot, LEN) kell működtetnie, és biztosítania kell a többi európai sürgősségi figyelmeztető és sürgősségi készenléti rendszerrel való kapcsolatot. Az Europol közreműködésére az Europol Egyezmény keretén belül kerül sor.

A Bizottság úgy véli, hogy az Europolnak a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program (EPCIP) létrehozásában is jelentős szerepet kell játszania, amelynek előkészítését 2005-ben szándékozik befejezni.

A Bizottság azon a véleményen van, hogy az Europolnak, Eurojustnak és a többi illetékes hatóságnak hozzáférést kell biztosítani a legteljesebb és legfrissebb információkhoz a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony küzdelem érdekében. Nemzeti, EU- és nemzetközi szinten elsőbbséget kell biztosítani a terrorista bűncselekményekkel – többek között terrorista csoportok tevékenységében finanszírozás révén való részvétellel – kapcsolatos információk cseréjének.

3.6. A biztonsággal kapcsolatos kutatás elsőbbsége

A Bizottság véleménye szerint az Uniónak mind mennyiségi, mind minőségi szempontból nagyságrendekkel kell növelnie a biztonság terén folytatott tudományos és technológiai kutatást.

A polgári védelemmel (többek között biológiai biztonsággal és a terrortámadásokból származó kockázatokkal szembeni védelemmel) és a kríziskezeléssel kapcsolatos témákat a 6. kutatási keretprogramnak a politikák tudományos alátámasztásával foglalkozó szakasza tartalmazza. A folyamatban lévő kezdeményezések mellett a Bizottság nemrégiben elfogadott egy közleményt a következő témában: „Biztonsággal kapcsolatos kutatás – a következő lépések”, amely a biztonsággal kapcsolatos kutatással foglalkozó személyekből álló csoport jelentésére támaszkodik. E jelentés szerint 2007-től évente legalább további 1 milliárd euróra lenne szükség az Európai Unió biztonsággal kapcsolatos kutatási programjának megvalósításához. A Bizottság tudomásul vette az említett csoport ajánlását, miszerint a biztonsággal kapcsolatos kutatás számára megfelelő forrásokat kell biztosítani. A Bizottság a pénzügyi tervnél ennek megfelelően alkalmazta a költségvetési és politikai ellenőrzését.

A biztonsággal kapcsolatos európai kutatási program sok területen jelentősen növelné a tevékenységeket, amelyek közül többre szükség van a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez, a létfontosságú infrastruktúrák védelméhez és a következmények kezelésének fejlesztéséhez. Ezenkívül a számítógépes biztonság – amely az IST-program középpontjában áll – továbbra is fontos marad, mivel az „e-gazdaság” fejődése megköveteli az „e-biztonság” párhuzamos fejlesztését.

A Bizottság szerint a magánszférának fontos szerepet kell betöltenie – és konkrét beruházásokat kell végrehajtania a biztonsággal kapcsolatos kutatás terén. Az Uniónak a saját részéről készen kell állnia az innovatív közös kutatási vállalkozások fejlődésének támogatására, amelyek egyesítik a köz- és a magánszféra eszközeit.

3.7. A magánszféra szerepe

Egy másik rendkívül fontos, átfogó követelmény a magánszférával való hatékony és integrált együttműködés. Tekintettel a pénzmozgások ellenőrzésének vagy a létfontosságú infrastruktúrák rugalmassága növelésének szükségességére, a magánszereplők döntő szerepet fognak játszani. A Bizottság úgy véli, hogy a lehető leghamarabb be kell vonni a magánszférát az áruk és szolgáltatások biztonságának növelésére irányuló új megoldások meghatározásába és kifejlesztésébe.

A terrorizmus miatt többnyire technológiai innovációra és a partnerség új formáira lesz szükség, ami megnövelt belső és külső versenyképességet eredményez. A magánszférának az áruk és szolgáltatások biztonságának növelésére vonatkozó magas szintű előírások, gyakorlatok és eljárások kialakításában való strukturált részvétele, amennyiben lehetséges, hozzá kell hogy járuljon az iparra vonatkozó új jogszabályi előírások kivetésének elkerüléséhez. A belső piac integritásának megőrzése és növelése szükségessé teszi, hogy az említett tevékenység elvégzésére európai szintű együttműködés keretében kerüljön sor.

3.8. Robbanóanyagok

Az Európai Tanács a március 25-i nyilatkozatában elismerte, „ hogy szükség van annak biztosítására, hogy a terrorszervezetek és -csoportok ne rendelkezzenek az általuk folytatott kereskedelem alkotóelemeivel”. Továbbá hangsúlyozta, „ hogy nagyobb biztonságot kell garantálni a lőfegyverek, robbanóanyagok, a bombák gyártásához szükséges eszközök, valamint a terrorista merényletek elkövetéséhez szükséges technológiák tekintetében”. A témával ezt követően foglalkozott a Bizottság „Összefoglalója”, és a felülvizsgált cselekvési tervbe is bekerült.

A Bizottság ténylegesen törekszik a fenti célkitűzések megvalósítására és hozzájárul a Tanács felkéréseiben megfogalmazott feladathoz, különösen a személyzeti munkadokumentumok révén. E feladat elvégzésére átfogó keretek között kerül sor, amelyben a kutatói közösség, a szakértők, az Europol, valamint a robbanóanyag- és gyújtószerkezet-gyártók is részt vesznek. A cél az, hogy az európai robbanóanyagokkal és gyújtószerkezetekkel kapcsolatos nyomon követhetőség, felderítés és azonosítás fokozásának, a tárolási, elszámolási, szállítási és kezelési eljárásoknak ténylegesen hozzá kell járulniuk a lehető legmagasabb szintű biztonsághoz. Ennek érdekében – szükség esetén – javaslatok benyújtására kerül sor.

[1] Az Európai Tanács 2004. március 25-i nyilatkozata a terrorizmus elleni küzdelemről - http://ue.eu.int/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/79637.pdf

[2] Az Európai Tanács – 2004. június 17–18-i Brüsszeli ülése – Elnökségi következtetések, 10679/2/04 REV2, http://ue.eu.int/uedocs/cmsUpload/81742.pdf

[3] Bizottsági személyzeti munkadokumentum, „A terrorizmus elleni intézkedések összefoglalása: a bizottsági szolgálatok közreműködése” - SEC(2004) 669 2004. május 25.

[4] A Bizottság közleményei: „A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem előmozdítása” - COM(2004) 700 -, „Megelőzés és a következmények kezelése a terrorizmus elleni küzdelemben” - COM(2004) 701 -, és „A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” - COM(2004) 702.

[5] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. cikke: „Mindenkinek joga van az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz.”

[6] Vö.: Az Európai Unió alapjogi chartájának 2.1. cikke „Mindenkinek joga van az élethez” és 6. cikke „Mindenkinek joga van a szabadsághoz és biztonsághoz - http://www.europarl.eu.int/charter/pdf/text_en.pdf.