52004DC0690

Brüsszel, 2004.10.20.

COM(2004) 690 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

KONVERGENCIA-JELENTÉS, 2004

(készült a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban)[SEC(2004) 1268]

A JELENTÉS CÉLJA

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak (EKB) jelentést kell tenniük a Tanácsnak az "eltéréssel rendelkező tagállamok" által megtett haladásról, tekintetbe véve nemzeti jogszabályaik megfelelését a Szerződésnek, valamint a fenntartható konvergencia magas fokának elérését. Az "eltéréssel rendelkező tagállamok" - Dánia és az Egyesült Királyság kivételével (e tagállamok különleges státuszt élveznek) - még nem vezették be az eurót[1]. Az ilyen konvergencia-jelentéseket legalább kétévente egyszer, vagy az eltéréssel rendelkező tagállam kérésére el kell készíteni. Svédország esetében, mivel e tagállamok közé tartozik, esedékes a konvergencia-jelentés, mivel két év telt el azóta, hogy az utolsó jelentés elkészült. Ez alkalmat ad arra, hogy első ízben azt a tíz országot is értékeljük, amelyek az Európai Unióhoz (EU) 2004. május 1-jén csatlakoztak, amelyek automatikusan "eltéréssel rendelkező tagállamok" a csatlakozási szerződés 4. cikkének megfelelően. Mindez hozzá fog járulni az euró bevezetési követelmények előkészítéséhez ezen országokban. E jelentés a következő tizenegy eltéréssel rendelkező tagállamot tárgyalja: a Cseh Köztársaságot, Észtországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Máltát, Lengyelországot, Szlovéniát, Szlovákiát és Svédországot.

A Bizottság és az EKB által készített jelentések[2] tartalmára a Szerződés 121. cikkének (1) bekezdése irányadó, amely megköveteli, hogy a jelentéseknek tartalmazniuk kell (i) a nemzeti jogszabályok megfelelését a Szerződésnek, akárcsak a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának, és az Európai Központi Bank Alapokmányának. A jelentéseknek továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy elérésre került-e a fenntartható konvergencia magas foka, a négy konvergencia-kritérium alapján, melyek az (ii) árstabilitásra, a (iii) költségvetési egyenlegre, az (iv) árfolyam-stabilitásra és a (v) hosszú távú kamatlábra, valamint számos kiegészítő tényezőre vonatkoznak[3]. A négy konvergencia-kritérium, és azok az időszakok, amelyek során ezeket be kell tartani, a Szerződés mellékletét képező jegyzőkönyvben bővebben ki vannak fejtve (a 121. cikkben említett "jegyzőkönyv a konvergencia-kritériumokról").

ÁTTEKINTÉS: A JOGSZABÁLYOK ÖSSZEEGYEZTETHETőSÉGE ÉS A GAZDASÁGI KONVERGENCIA ELÉRÉSE

(i) Biztosítani kell a nemzeti jogszabályok, ideértve a nemzeti központi bankok alapokmányainak összeegyeztethetőségét a Szerződés 108. és 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával. Az új tagállamokat illetően, saját nemzeti központi bankjaik függetlensége és azok KBER-célkitűzéseknek való megfelelése az előcsatlakozási feltételek részét képezte. Azonban a különböző nemzeti központi bankok KBER-be való teljes beilleszkedése érdekében minden ország jogszabályaiban orvosolni kell az összeegyeztethetetlenségeket még mielőtt az érintett ország csatlakozna az euróövezethez.

(ii) Az árstabilitási kritérium értékelése a megvizsgálást megelőző egy éves átlagos inflációs ütemének megfigyelésén alapul, amely legfeljebb 1,5 százalékponttal haladja meg a három legjobban teljesítő tagállam árstabilitását. A referenciaértéket 2,4%-nek számolták 2004 augusztusában, amelyben Finnország, Dánia és Svédország volt a három legjobban teljesítő tagállam. A tizenegy, ebben a jelentésben elemzett tagállam közül öt teljesíti e kritériumot, mégpedig a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Litvánia és Svédország.

(iii) A költségvetési egyenleggel kapcsolatos kritérium a Szerződés 104. cikkében szereplő, túlzott hiány esetén követendő eljárásnak megfelelően hozott határozatokkal van összefüggésben. Jelenleg a megvizsgált tizenegy tagállam közül ötre vonatkozóan nincs a 104. cikk (6) bekezdése szerinti tanácsi határozat túlzott hiány fennállásáról - nevezetesen Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Svédország -, amelyek így a kritériumot teljesítik.

(iv) Az árfolyam-kritérium megköveteli az árfolyam-mechanizmus (ERM II) normális ingadozási sávjának betartását legalább két éven keresztül, súlyos feszültségek nélkül. 2004. június 28-án az észt korona, a litván litas és a szlovén tolár csatlakozott az ERM II-höz. A cseh korona, a magyar forint, a ciprusi font, a lett lat, a máltai líra, a lengyel zloty, a szlovák korona és a svéd korona még nem csatlakozott az ERM II-höz. A 2004. június 28-án az ERM II-höz csatlakozó valuták stabilak voltak az euróval szemben, azonban egyetlen megvizsgált ország sem vett részt az ERM II-ben a megszabott időszak alatt. A tizenegy ország közül egy sem felel meg az árfolyam-kritériumnak.

(v) A hosszú távú kamatlábbal kapcsolatos kritérium értékelése a megvizsgálást megelőző egy év átlagos nominális kamatlábának megfigyelésén alapul, amely legfeljebb 2 százalékponttal haladja meg az árstabilitás szempontjából a legjobban teljesítő három tagállamét. A referenciaérték a számítások szerint 6,4 % volt 2004. augusztusában. A hosszú távú kamatlábak a referenciaérték alatt voltak a Cseh Köztársaságban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Máltán, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban. Ez a nyolc ország teljesítette a kamatláb-kritériumot. Észtországban, ahol sem hosszú lejáratú államkötvények, sem pedig hasonló értékpapírok nem állnak rendelkezésre, nincsen adat arra, hogy Észtország ne teljesítené a kamatláb-kritériumot.

+++++ TABLE +++++

TAGÁLLAMOK SZERINTI ÉRTÉKELÉS

Cseh Köztársaság

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően a Cseh Köztársaság jogszabályai, különösen a Cseh Nemzeti Bankról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta a Cseh Köztársaságban a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 1,8 % volt. A Cseh Köztársaság teljesíti az árstabilitási kritériumot.

A Cseh Köztársaságra jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat vonatkozik (a Tanács 2004. július 5-i határozata). Az államháztartási hiány a GDP 12,6 %-a volt 2003-ban, míg az államadósság a GDP 37,8 %-át tette ki. A Cseh Köztársaság nem teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A cseh korona nem vesz részt az ERM II-ben, és irányított lebegtetési rendszer jellemzi, a központi bank alkalmankénti beavatkozásaival. A Cseh Köztársaság nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb a Cseh Köztársaságban a 2004 augusztusáig eltelt évben 4,7 % volt, és a Cseh Köztársaság teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. Az alacsony inflációs nyomás mellett a hosszú távú kamatlábak a Cseh Köztársaságban ideiglenesen az euró-övezet szintje alá estek 2002 közepe és 2003 közepe között, de azóta a hosszú távú kamatkülönbözet pozitívvá vált.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon a Cseh Köztársaság, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Észtország

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Észtország jogszabályai, különösen az Eesti Pankról szóló törvény, az Észt Köztársaság alkotmánya, továbbá a valutatörvény és az észt korona biztonságáról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Észtországban a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 2,0 % volt. Észtország teljesíti az árstabilitási kritériumot.

Észtországra nem vonatkozik túlzott hiány fennállásával kapcsolatos határozat. Az államháztartási többlet a GDP 3,1 %-át tette ki 2003-ban, az államadósság a GDP 5,3 %-a volt. Észtország teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

2004. június 28. óta Észtország részt vesz az ERM II-ben, és az észt hatóságok egyoldalú kötelezettséget vállaltak arra, hogy betartják a valutatanácsi megállapodást az ERM-II-n belül. Az észt korona nem távolodott el központi paritásától. Ennek a vizsgálatnak az idején az ERM-II-ben való részvétel két évnél rövidebb ideje volt meg. Észtország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Egy harmonizált, mérvadó hosszú lejáratú államkötvény vagy hasonló értékpapír hiányában - ami részben az államadósság alacsony szintjéhez kapcsolódik - a kamatlábmutató meghatározására a bankhitelek kamatai alapján került sor. Ez a kamatlábmutató a 2004 augusztusában véget ért évben átlagosan 4,6 % volt. A kamatlábmutató alakulásának alapján, és figyelembe véve egyebek között az államadósság alacsony szintjét, nincsen ok arra következtetni, hogy Észtország ne teljesítené a hosszú távú kamatlábak kritériumát.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Észtország, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Ciprus

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Ciprus jogszabályai, különösen a Ciprusi Nemzeti Bankról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Cipruson a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 2,1 % volt. Ciprus teljesíti az árstabilitási kritériumot.

Ciprusra jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat vonatkozik (a Tanács 2004. július 5-i határozata). Az államháztartási hiány a GDP 6,4 %-a volt 2003-ban, míg az államadósság a GDP 70,9 %-át tette ki. Ciprus nem teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A ciprusi font nem vesz részt az ERM-II-ben, és az euróhoz egy ( 15 %-os lebegtetési sávval kapcsolódik. Ciprus nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Cipruson a 2004 augusztusáig eltelt évben 5,2 % volt, és Ciprus teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A hosszú távú kamatlábak jelentősen közeledtek az euró övezet szintjéhez 2002 elején, és a különbözet 1 százalékponton belül maradt 2003 legnagyobb részében. Újabban a hosszú távú kamatlábak jóval az euró-övezet szintje fölé emelkedtek.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Ciprus, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Lettország

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Lettország jogszabályai, különösen a Lett Nemzeti Bankról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Lettországban a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 4,9 % volt. Lettország nem teljesíti az árstabilitás kritériumát.

Lettországra nem vonatkozik túlzott hiány fennállásával kapcsolatos határozat. Az államháztartási hiány a GDP 1,5 %-át tette ki 2003-ban, az államadósság a GDP 14,4 %-a volt. Lettország teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A lett lat nem vesz részt az ERM-II-ben, és az SDR valutakosárhoz 1 %-os normál lebegtetési sávval kapcsolódik. Lettország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Lettországban a 2004 augusztusáig eltelt évben 5,0 % volt, és Lettország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A hosszú távú kamatlábak különbsége az euró-övezethez viszonyítva kissé nőtt Lettországban 2002 közepe óta, -1 százalékpontra.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Lettország, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Litvánia

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Litvánia jogszabályai, különösen a Litván Nemzeti Bankról szóló törvény, Litvánia alkotmánya, valamint a valutatörvény és a litas hitelességéről szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Litvániában a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban -0,2 % volt. Litvánia teljesíti az árstabilitási kritériumot.

Litvániára nem vonatkozik túlzott hiány fennállásával kapcsolatos határozat. Az államháztartási hiány a GDP 1,9 %-át tette ki 2003-ban, az államadósság a GDP 21,4 %-a volt. Litvánia teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

2004. június 28. óta Litvánia részt vesz az ERM-II-ben, és a litván hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyoldalúan betartják a valutatanácsi megállapodásukat az ERM-II-n belül. A litas nem távolodott el központi paritásától. Ennek a vizsgálatnak az idején az ERM-II-ben való részvétel két évnél rövidebb ideje volt meg. Litvánia nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Litvániában a 2004 augusztusáig eltelt évben 4,7 % volt, és Litvánia teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A hosszú távú kamatlábak Litvániában, amelyek még 10 %-on álltak 2001 elején, jelentősen csökkentek, és az euró-övezethez viszonyított kamatláb-különbség 0,4 százalékpontra mérséklődött a 2004. január-augusztusi időszakban.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Litvánia, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Magyarország

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Magyarország jogszabályai, különösen a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az Alkotmány nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Magyarországon a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 6,5 % volt. Magyarország nem teljesíti az árstabilitás kritériumát.

Magyarországra jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat vonatkozik (a Tanács 2004. július 5-i határozata). Az államháztartási hiány a GDP 6,2 %-a volt 2003-ban, míg az államadósság a GDP 59,1 %-át tette ki. Magyarország nem teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A magyar forint, amely az euróhoz 15%-os lebegtetési sávval kapcsolódik, nem vesz részt az ERM-II-ben. Magyarország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Magyarországon a 2004 augusztusáig eltelt évben 8,1 % volt, és Magyarország nem teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A hosszú távú kamatlábak Magyarországon az euró-övezethez képest eltérően alakultak, ami a megnövekedett árfolyam-kockázati felárral és a magasabb inflációs várakozásokkal hozható összefüggésbe.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Magyarország, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Málta

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Málta jogszabályai, különösen a Máltai Nemzeti Bankról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Máltán a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 2,6 % volt. Málta nem teljesíti az árstabilitás kritériumát.

Máltára jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat vonatkozik (a Tanács 2004. július 5-i határozata). Az államháztartási hiány a GDP 9,7 %-a volt 2003-ban, míg az államadósság a GDP 71,1 %-át tette ki. Málta nem teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A máltai líra, amely egy olyan valutakosárhoz kötődik, amelyben az euró súlya 70 %, nem vesz részt az ERM-II-ben. Málta nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Máltán a 2004 augusztusáig eltelt évben 4,7 % volt, és Málta teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A hosszú távú kamatlábak különbsége az euró-övezethez viszonyítva mintegy 0,4 százalékpont volt a 2004. január-augusztus időszakban.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Málta, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Lengyelország

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Lengyelország jogszabályai, különösen a Lengyel Nemzeti Bankról szóló törvény és Lengyelország alkotmánya nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Lengyelországban a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 2,5 % volt. Lengyelország nem teljesíti az árstabilitási kritériumot.

Lengyelországra jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat vonatkozik (a Tanács 2004. július 5-i határozata). Az államháztartási hiány a GDP 3,9 %-a volt 2003-ban, míg az államadósság a GDP 45,4 %-át tette ki. Lengyelország nem teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A lengyel zloty nem vesz részt az ERM II-ben, és továbbra is lebegtetik, miközben a központi bank tartózkodik a devizapiaci beavatkozásoktól. Lengyelország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Lengyelországban a 2004 augusztusáig eltelt évben 6,9 % volt, és Lengyelország nem teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A hosszú távú kamatlábak Lengyelországban az euró-övezethez képest eltérően alakultak, ami a fiskális politikával és az inflációval kapcsolatos aggodalmakkal hozható összefüggésbe.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Lengyelország, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Szlovénia

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Szlovénia jogszabályai, különösen a Szlovén Nemzeti Bankról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Szlovéniában a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 4,1 % volt. Szlovénia nem teljesíti az árstabilitás kritériumát.

Szlovéniára nem vonatkozik túlzott hiány fennállásával kapcsolatos határozat. Az államháztartási hiány a GDP 2,0 %-át tette ki 2003-ban, az államadósság a GDP 29,4 %-a volt. Szlovénia teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

2004. június 28. óta a szlovén tolár részt vesz az ERM-II-ben, és kereskedése azóta központi paritásához közel történik. Ennek a vizsgálatnak az idején az ERM-II-ben való részvétel két évnél rövidebb ideje volt meg. Szlovénia nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Szlovéniában a 2004 augusztusáig eltelt évben 5,2 % volt, és Szlovénia teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. 2002 közepe óta a hosszú távú kamatlábak Szlovéniában erőteljesen csökkentek az euró-övezethez viszonyítva, ezáltal a kamatláb-különbség 0,6 százalékpontra mérséklődött a 2004. január-augusztusi időszakban.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Szlovénia, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Szlovákia

Az euró bevezetésének idején a központi bank KBER-be való integrációját illetően Szlovákia jogszabályai, különösen a Szlovák Nemzeti Bankról szóló törvény nem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 108. és 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Szlovákiában a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 8,4 % volt. Szlovákia nem teljesíti az árstabilitás kritériumát.

Szlovákiára jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat vonatkozik (a Tanács 2004. július 5-i határozata). Az államháztartási hiány a GDP 3,7 %-a volt 2003-ban, míg az államadósság a GDP 42,6 %-át tette ki. Szlovákia nem teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A szlovák korona nem vesz részt az ERM II-ben, és irányított lebegtetési rendszer jellemzi, a központi bank alkalmankénti beavatkozásaival. Szlovákia nem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Szlovákiában a 2004 augusztusáig eltelt évben 5,1 % volt, és Szlovákia teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. 2002 közepe óta a hosszú távú kamatlábak Szlovákiában erőteljesen csökkentek az euró-övezethez viszonyítva, ezáltal a kamatláb-különbség 0,9 százalékpontra mérséklődött a 2004. január-augusztusi időszakban.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Szlovákia, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

Svédország

A 2002. évi konvergencia-jelentésben a Bizottság értékelése az volt, hogy Svédország már teljesített hármat a konvergencia-kritériumok közül (az árstabilitásra, a költségvetési egyenlegre és a kamatlábak konvergenciájára vonatkozóan), de nem teljesítette az árfolyam-kritériumot. Azt is megállapította, hogy a jogszabályok Svédországban nem összeegyeztethetőek a Szerződéssel és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az euró bevezetésének idején a központi bank pénzügyi függetlenségét és annak KBER-be való integrációját illetően Svédország jogszabályai, különösen a Sveriges Riksbankról szóló törvény és az ország alkotmánya továbbra sem egyeztethetők össze teljes mértékben a Szerződés 108. és 109. cikkével és a KBER/EKB Alapokmányával.

Az átlagos inflációs ráta Svédországban a 2004 augusztusáig tartó 12 hónapban 1,3 % volt, és Svédország továbbra is teljesíti az árstabilitás kritériumát.

Svédországra nem vonatkozik túlzott hiány fennállásával kapcsolatos határozat. Az államháztartási többlet a GDP 0,3 %-át tette ki 2003-ban, és az államadósság a GDP 52,0%-a volt. Svédország továbbra is teljesíti a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritériumot.

A svéd korona nem vesz részt az ERM II-ben, és lebegtetett. Svédország továbbra sem teljesíti az árfolyam-kritériumot.

Az átlagos hosszú távú kamatláb Svédországban a 2004 augusztusáig eltelt évben 4,7 % volt, és Svédország továbbra is teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájáról szóló kritériumot. A svéd hosszú távú kamatlábak közel vannak az euró-övezet szintjéhez és alkalmanként annál alacsonyabbak is.

Erre az értékelésre is figyelemmel, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy ne változzon Svédország, mint "eltéréssel rendelkező tagállam" státusza.

[1] Dánia és az Egyesült Királyság speciális státusszal rendelkezik, mivel kívülmaradási megállapodást kötöttek. Ezeket azért nem vizsgáljuk, mert nem jelezték, hogy terveznék az euró elfogadását (a Dániával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 4. cikke és az Egyesült Királysággal kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkének (a) bekezdése.)

[2] 2002. évi konvergencia-jelentés Svédországról, COM(2002) 243 végleges, 2002. május 22.; 2000. évi konvergencia-jelentés Svédországról és Görögországról, COM (2000) 277 végleges, 2000. május 3.; 1998. évi konvergencia-jelentés (mind a 15 akkori tagállamról), COM(1998) 1999 végleges, 1998. március 25.; 1996. évi konvergencia-jelentés, COM(1996) 560 végleges, 1996. november 6.

[3] Ezek a további tényezők nem szükséges feltételei az euró elfogadásának, és ezért itt megvizsgálásra nem kerülnek. A konvergenciára ható összes tényező technikai elemzését ld. SEC(2004) 1268.