52004AR0232

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52004AR0232 - EN

Document 52004AR0232

Help

A Régiók Bizottsága véleménye a következő témában: „Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról”

HL C 231., 2005.9.20, p. 1–18 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

20.9.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 231/1

(2005/C 231/01)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általános rendelkezéseit lefektető TANÁCSI RENDELETRE vonatkozó javaslatra, COM(2004)492 final – 2004/0163 (AVC);

tekintettel az Európai Bizottság 2004. július 16-i határozatára, hogy ebben a témában kikéri a Régiók Bizottsága véleményét az Európai Közösséget létrehozó szerződés 265. cikk (1) bekezdése alapján;

tekintettel az Európai Parlament határozatára, hogy ebben a témában kikéri a Régiók Bizottsága véleményét;

tekintettel a Tanács 2004. december 21-i határozatára, hogy ebben a témában kikéri a Régiók Bizottsága véleményét az Európai Közösséget létrehozó szerződés 265. cikk (1) bekezdése és 80. cikke alapján;

tekintettel az RB elnökének 2004. május 26-i döntésére, amellyel megbízta a „Területi kohéziós politika” szakbizottságot a véleménykészítés feladatával;

tekintettel az Európai Bizottság egyéb, rendeletek kidolgozásáról szóló javaslataira a Kohéziós Alap, COM (2004) 494 final – 2004/0166 (AVC), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), COM (2004) 495 final – 2004/0167 (COD), az Európai Szociális Alap, COM(2004) 493 final – 2004/0165 (COD) és az „Európai államhatárokon átnyúló csoport létrehozása (EGCC)”, COM(2004) 496 – final 2004/0168 (COD) tárgyában;

tekintettel az RB gazdasági és szociális kohézióról szóló Harmadik jelentésről írott véleményére (CdR 120/2004 fin) (1);

tekintettel a „Kormányzás és a strukturális alapok egyszerűsítése 2006 után” című előretekintő jelentésére (CdR 389/2002 fin) (2);

tekintettel az RB véleményére a „Partnerségi kapcsolatok a helyi és regionális hatóságok és a társadalmi gazdasági szervezetek között: hozzájárulás a foglalkoztatáshoz, a helyi fejlesztésekhez és a társadalmi kohézióhoz”, (RB 384/2001 final) (3);

tekintettel Albert Bore véleménytervezetére a pénzügyi tervről: „A Bizottság Közleménye az Európai Parlament és a Tanács részére: Közös jövőnk építésének politikája, kihívások és költségvetési eszközök a kibővített Unióban a 2007–2013-as időszakban”, melyet a „Területi kohéziós politika” szakbizottság 2004. november 26-án elfogadott (CdR 162/2004 rev. 3);

tekintettel Rosario Condorelli véleménytervezetére az Európai Parlament és a Tanács rendeletalkotási javaslatáról az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) tárgyában, (CdR 233/2004 rev. 1);

tekintettel António Paiva véleménytervezetére a Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Kohéziós Alapról tárgyában, (CdR 234/2004);

tekintettel Paz Fernandez Felgueroso véleménytervezetére a Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Szociális Alapról tárgyában, (CdR …/2004);

tekintettel arra a véleménytervezetére (CdR 232/2004 rev 3) melyet a „Területi kohéziós politika” szakbizottság fogadott el 2005. február 4-én (előadók: Jens Nilsson, Östersund polgármestere/ORDF és Konstantinos Tatsis, Dramas-Kavalas-Xanthis megyék közgyűlésének elnöke.

MIVEL a Régiók Bizottsága által adott értékelés szempontjából továbbra is az EK-Szerződés 158. cikkében rögzített célkitűzés marad irányadó. Az, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében a Közösség a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére és a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek – különös tekintettel a legkedvezőtlenebb helyzetű régiókra – csökkentésére törekszik, jelentősen hozzájárul majd a regionális és helyi hatóságok szerepének erősítéséhez Európában, és elősegíti a lisszaboni és göteborgi menetrend megvalósítását;

MIVEL a Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról III-220. cikke a területi dimenzió bevezetésével erősíti a kohézió célkitűzését: „Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.”

3)	MIVEL a bővítés további kohéziós igényeket teremtett Európában, amelyek hosszú távú és kitartó erőfeszítéseket tesznek szükségessé;

ezért a 2005. április 13–14-i, 59. sz. plenáris ülésén (az április 13-i ülésnapon), az alábbi véleményt fogadta el:

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

BEVEZETÉS

I. Általános kontextus

1.	Azon a véleményen van, hogy az Európai Uniót létrehozó szerződés 158. cikke szerint a kohéziós politika regionális dimenziója mindennél fontosabb és megerősítendő a bővítés után annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Európai Unió harmonikus fejlődését.

Pozitívnak ítéli az utóbbi években a kohézió területén elért eredményeket és az Európai Unió regionális politikájának hatását tekintettel a Közösség társadalmi és gazdasági kohéziójának megerősítésére általában; megismétli, hogy a Szerződésekben elfogadott kohéziós politika a szolidaritás és együttműködés elve érvényesítésének legerőteljesebb, legérzékelhetőbb és legfontosabb eszköze, amely az unió népei és területei közötti integráció egyik fő sarkköve.

Elfogadja az Európai Bizottság pénzügyi javaslatát, amely 336,1 milliárd eurót allokál a kohéziós politikára, és ezt az összeget a három célkitűzés között osztja fel. Az RB véleménye szerint az Európai Bizottság költségvetési javaslata elegendő a régiók támogatásának fenntartására a „régi” Európai Unióban, ugyanakkor arra is, hogy egyenlő alapon segítse az új tagállamokat, ha a forrásokat tisztességesen osztják el és a legkomolyabb problémákra koncentrálják. Ezt a javaslatot azzal a kifejezett feltétellel fogadták el, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok ennek jelentős növelését igyekeznek kieszközölni, tekintettel a bővítéssel járó új követelményekre.

4.	Úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt költségvetés bármilyen módon történő csökkentése veszélybe sodorná a kohéziós politika alapjait, és következésképpen aláásná szolidaritás elvét, amely valójában magának az európai integritásnak meghatározó és nélkülözhetetlen eleme.

5.	Ezért elutasítja az Európai Bizottság által az alapok számára a célkitűzések alapján történő elosztásra javasolt összegek bármiféle költségvetési kiigazítását.

Ismételten hangsúlyozza azt a megbonthatatlan kapcsolatot, amely az Európa-szerte hatékony regionális politika és a lisszaboni–göteborgi menetrend végrehajtása között fennáll. Az EU jövőbeni növekedését és Európa minden részének versenyképességét jobban segíti elő az EU valamennyi régióra vonatkozó kohéziós politikájának továbbfolytatása, mint ennek a politikának nemzeti szintre történő visszahelyezése. Az EU versenyképessége minden egyes régiójának versenyképességétől függ.

7.	Figyelmeztet arra, hogy a tervezési időszak kezdetének a hosszúra nyúló tárgyalások miatti elcsúszása pénzügyi fennakadásokat és instabilitást okozna az EU helyi és regionális hatóságai szintjén.

II. Új partnerség a kohéziós politikában

Jóváhagyja a források és prioritások három célkitűzésre (konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatás, ill. területi együttműködés) történő koncentrálását. Ez javítani fogja a belső koherenciát (a Strukturális Alapok közötti közösségi szintű és a specifikus európai ágazati politikákkal történő koordináció értelmében) illetve a külső koherenciát (a különböző – helyi, regionális, nemzeti és európai – cselekvési szintek közötti kapcsolat értelmében).

9.	Üdvözli azt a tényt, hogy a Kohéziós Alap azokat a tagállamokat érinti, amelyek bruttó nemzeti terméke a közösségi átlag 90 %-a alatt van. Az EGSZB úgy véli, hogy politikai megoldást kellene találni azon tagállamokat illetően, amelyek a bővítésből eredően már nem lesznek támogathatóak a jövőben.

10.	Üdvözli azt a javaslatot, hogy a Strukturális Alapok „konvergencia célkitűzés” címén adott támogatásai a fenntartható regionális és helyi gazdasági fejlődésre összpontosítsanak.

11.

Üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az új konvergencia célkitűzésen belül kell megoldást találni az úgynevezett statisztikai hatás által érintett régiók számára. A rendelettervezet vonatkozó rendelkezése azonban nem megy elég messze, mivel nem kínál tervezési biztonságot a támogatás nagyságrendje és a segélyre vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében.

12.

Jóváhagyja az Európai Bizottság javaslatát, hogy hozzanak létre „versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzést minden olyan régió számára, mely nem esik a konvergencia célkitűzés hatálya alá. Külön figyelmet lehetne szentelni azoknak a régióknak, ahol jelentős társadalmi-gazdasági problémák vannak, tehát lényeges strukturális átalakításra van szükség, amelyet egyedi szempontok szerint kell meghatározni. Azt is jóváhagyja, hogy ez az új célkitűzés a regionális szintre, mint egészre legyen érvényes.

13.

Egyetért azzal, hogy azok a régiók, amelyekre 2006-ban teljes mértékben vonatkozik az 1. célkitűzés, és amelyek a konvergencia-célkitűzés keretében nem élveznek jogosultságot, továbbra is részesüljenek ideiglenes támogatásban („phasing in”), valamint részesedjenek a Strukturális Alapokból annak érdekében, hogy méltányos és igazságos feltételek mellett vehessenek részt a regionális versenyképesség és a foglalkoztatottsági célok elérésében.

14.

Nagyra értékeli a specifikus „területi együttműködés célkitűzés” létrehozását, valamint a transznacionális, határokon átnyúló és hálózati formában történő együttműködést, ugyanakkor kéri a régióközi együttműködés, mint független vezérfonal beillesztését az új célkitűzésbe. Ennek a célkitűzésnek az innováció és a bevált gyakorlatok terjesztését kell szolgálnia az EU-n belüli versenyképesség ösztönzése érdekében.

15.

Egyetért azzal, hogy az Alapokból nyújtott támogatás vegye tekintetbe Európa területi dimenzióját, különös hangsúlyt helyezve a városi területek, a halászattól függő régiók, a különös földrajzi vagy természeti hátrányokkal sújtott régiók (szigetek, ritkán lakott területek, hegyvidéki területek vagy határrégiók), ill. a legkülső régiók revitalizációjára.

16.	Üdvözli az újonnan javasolt szomszédsági eszközt, mint ami alkalmas a közös európai ház víziójának erősítésére, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen világos javaslatokat ezen eszköz és a területi együttműködés célkitűzése koordinálására, a kölcsönös szinergiák maximalizálása érdekében.

17.

Rámutat, hogy újra kell gondolni bizonyos transznacionális térségeket annak érdekében, hogy tekintetbe vegyük Európa új politikai földrajzát a jövőbeni bővítés fényében. Javasolja a jelenlegi 2000-2006-os időszak transznacionális együttműködésében részt vevő azon övezetek fenntartását, amelyek a koherencia és a hatékonyság szempontjából eleget tettek a közösségi követelményeknek, valamint elősegítették a részt vevő régiók érdekeinek érvényesülését és a lehetőségek kihasználását.

18.	Üdvözli a nemek közötti egyenlőség nézőpontjának érvényesítését az Alapok valamennyi tervezési, végrehajtási és értékelési fázisában.

19.	Elismeri az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az adminisztrációt egyszerűsítsék, és hogy az általános rendeletben említett alapok átláthatóságát és irányítását javítsák, valamint szeretné, ha az utóbbiak Európai Bizottság által elfogadandó végrehajtási szabályai is ezt a szándékot tükröznék.

20.

Támogatja a helyi, regionális, nemzeti és uniós hatóságok közötti, valamint a magánszférához tartozó és szociális szereplőkkel való partnerségnek és együttműködésnek a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap teljes tervezési, végrehajtási és értékelési folyamatában történő erősítésére irányuló javaslatokat.

21.

Egyetért a stratégiai megközelítésnek a tervezési rendszerbe való bevezetésével, mivel ez olyan új politikai folyamatot eredményez, mely képes lesz javítani a minőséget mind a tervezés minősége, mind pedig az irányítás hatékonysága és eredményessége tekintetében. Egyben lehetőséget teremt a nemzeti stratégiák és a kohéziós politika célkitűzései közötti jobb koordinációra.

22.

Úgy véli, hogy a nemzeti stratégiai hivatkozási keretek bevezetése át fogja helyezni az irányítási felelősséget az operatív programok irányító hatóságaira, és ennek következtében úgy ítéli meg, hogy a regionális és helyi hatóságok szerepét tovább lehet erősíteni a kohéziós politika minden fázisában.

23.

Elismeri, hogy az N+2 szabály alkalmazásával kapcsolatos további kivételek hozzáadása növeli a rugalmasságot, és segíti a régiókat – különös tekintettel az új tagállamok régióira – abban, hogy időben és rendezett módon fel tudják szívni a kohéziós politikából származó forrásokat. Ezzel együtt úgy találja, hogy az Európai Bizottságnak több erőfeszítést kellene tennie a nagyobb rugalmasság érdekében.

III. A Régiók Bizottsága nézetei

24.

Rámutat arra, hogy az egyszerűsítés nem csak a decentralizáción múlik, hanem a rendszer mint egész nagyobb mértékű elszámoltathatóságán is. A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a partnerségi elv és a helyi és regionális hatóságok választott képviselői bevonásának fontosságát, és felkéri az Európai Bizottságot, ösztönözze a tagállamokat a háromoldalú megállapodások megkötésére, ahol csak szükségesnek tűnik e lehetőség kiaknázása.

25.

Támogatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit a szubszidiaritás elvének megerősítésére. Az egyszerűsítésre való törekvés során a Régiók Bizottsága ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne fokozódjon a tagállami szintű centralizáció. Fontos a szubszidiaritás folyamatának helyi és regionális szintű biztosítása is. A cél nem szabad, hogy pusztán a felelősség tagállamokra való átruházása legyen, hanem az, hogy a kohéziós politikai célkitűzések megvalósításának megfelelő fázisában bevonásra kerüljenek a valóban fontos szereplők. Azt szeretné, ha a szubszidiaritás elve a tagállamokon belül is alkalmazásra kerülne, nem csak a tagállamok és az Európai Unió viszonyában.

26.	Úgy véli, hogy a jelen időszakban fellépő abszorpciós problémák fokozatosan megszűnnek, ahogy haladunk az időszak vége felé, míg a regionális és helyi hatóságok további bevonása pozitívan fog hozzájárulni ennek a problémának a kiküszöböléséhez a 2007–2013-as időszakra vonatkozólag.

27.

Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy készítsen el egy támogató kerettervet az állami támogatás szabályainak és rendeleteinek területi differenciálásához, hogy lehetőség legyen célzott közbefektetésre, különösen ott, ahol ez korrigálhatja a valódi piaci hibákat a területi kohéziós célkitűzés elérése érdekében.

28.	Javasolja, hogy bizonyos nagyon gyéren lakott régiókat kezeljenek speciális esetként, megfelelően tekintetbe véve az ott uralkodó viszonyok nehézségére, ahogy ezt Svédország és Finnország csatlakozási szerződése kimondja.

29.

Úgy ítéli meg, hogy az „Európai területi együttműködés” célkitűzés végrehajtásáról szóló javaslat sokkal világosabban fejtendő ki. Különösen a határokon átnyúló fejlesztési programok esetén jelentős erőfeszítéseket kellene tenni az irányítás egyszerűsítése érdekében, mivel az Európai Unió rendkívül komplex jogi és irányítási előírásai mindezidáig a határokon átnyúló együttműködés jelentős akadályát képezték.

30.	Nagyra értékeli a tengeri határok felvételét a területi együttműködés keretébe és kéri, hogy a 150 km-es határt rugalmasan értelmezzék, amellyel lehetővé válik az értelmes együttműködés azok között a régiók között, amelyeknek közös tengeri határa van.

31.	Azt javasolja, hogy a régiók közötti együttműködés hatékonyságát és eredményességét javítandó, a regionális programok olyan stratégiai témák széles körét fedjék le, amelyek európai szintű hozzáadott értéket jelentenek, és rendelkezzenek megfelelő pénzügyi forrásokkal.

32.	Üdvözli, hogy az Európai Bizottság figyelmet szentel a szociális betagozódás kérdésének, és több, a fogyatékkal élők igényeinek kielégítésére alkalmas intézkedést sürget.

33.	Ugyanígy több figyelmet érdemelnének a lakosság elöregedésével kapcsolatos problémák, hiszen ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel Európának az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie.

34.

Határozottan ajánlja, hogy a strukturális alapok által támogatásra kerülő jövőbeli programok terjedjenek ki olyan kérdésekre, mint a városfejlesztés, szociális nélkülözés, gazdasági szerkezetátalakítás és tömegközlekedés, melyek többnyire a nagyvárosi területekhez kötődnek; a strukturális alapoknak hozzá kell járulniuk a nagyvárosi területek fenntartható fejlesztéséhez.

35.

Aggódik amiatt, hogy a közösségi társfinanszírozás arányát a teljes közkiadás arányában határozzák meg, mivel ez elriaszthatja a magánszférát a programokban való részvételtől. Ezért azt javasolja, hogy az Alapokból fizetendő támogatást a teljes nemzeti kiadás függvényében számítsák ki, mely létfontosságú eszköz lehet a PPP-k erősítésére.

36.

Sürgeti az RB-vel folytatott aktív konzultációt az Európai Tanács tavaszi ülése során a versenyképességi és kohéziós menetrendek éves felülvizsgálatán való részvétel által. Ez lehetőséget teremtene a helyi és regionális hatóságok számára arra, hogy kérdéseket vessenek fel és helyes gyakorlatot mutassanak, amint azt a lisszaboni–göteborgi menetrend meg-valósításában a nyílt koordinációs módszer jobb működése megkívánja.

37.

Amellett van, hogy a nemzeti stratégiai hivatkozási keretprogram tömör stratégiai dokumentum legyen, mely kellő mozgásteret biztosít a régiók által vezetett operatív programok számára, hogy meghatározzák minden egyes régió specifikus célkitűzéseit és intézkedéseit. Ezenkívül el kell kerülni, hogy a dokumentum késedelmet okozzon az operatív programok elfogadási folyamatában, illetve akadályozza ezek megvalósítását.

38.	Arra kéri az Európai Bizottságot, tartsa fenn a teljesítmény-tartalék jelenlegi rendszerét.

39.

Javasolja, hogy vizsgáljanak meg egy olyan rendszert, amelyben csak a visszatéríthető HÉA nem lenne támogatásra jogosult az ERFA keretein belül, hasonlóan ahhoz, amit az Európai Bizottság már az ESZA esetében javasolt. Jelenleg ez konkrét költségeket eredményez a helyi és regionális szintű programok esetében. Mivel a HÉA állami bevétel, találni kellene egy olyan modellt, amely megszünteti a helyi és regionális szinten jelentkező negatív hatást.

40.

Úgy ítéli meg, hogy az N+2 szabály továbbra is negatív hatással van a tervezési időszak kezdetén, különösen a területi együttműködés célkitűzés esetében, valamint az olyan jelentős beruházási projektek esetében is, amelyek nem érik el a nagyprojektek küszöbértékét. Ezeket a negatív hatásokat jelentősen gyengíthetné az olyan kifizetések arányának növelése, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalások automatikus visszavonásának hatókörébe.

41.	Kéri, hogy az operatív programok, prioritások és intézkedések világosan hivatkozzanak megkerülhetetlen környezetvédelmi elkötelezettségekre.

42.	Úgy véli, hogy a kohéziós politikának olyan területrendezési politika megvalósítását kellene elősegítenie, mely képes tekintetbe venni a létező transzeurópai együttműködési struktúrákat és a közös területi sajátosságok mellett történő együttműködés perspektíváit.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK AJÁNLÁSAI

I. CÍM

A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS CÉLKITŰZÉSEI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

Alkalmazási kör és meghatározások

1. ajánlás

2. cikk, 5. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5) „közkiadás”: bármilyen állami hozzájárulás olyan tevékenységhez, melynek forrását az állam, vagy a regionális és a helyi hatóságok, vagy az Európai Közösség költségvetése képezi és melynek finanszírozásában részt vesz a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap; valamint bármilyen hasonló kiadás. Bármilyen hozzájárulás a működés finanszírozásához, melynek forrását törvényes köztestület vagy egy vagy több regionális vagy helyi hatóság vagy törvényes köztestület szervezetének költségvetése képezi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eljárások koordinálásáról hozott 2004. március 31-ei 2004/18/EK számú irányelvének alkalmazásában, mely kimondja, hogy a közbeszerzési szerződések, áru beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések és közszolgáltatási szerződések odaítélését állami hozzájárulásnak kell tekinteni;

5) „közkiadás”: bármilyen állami hozzájárulás olyan tevékenységhez, melynek forrását az állam nemzeti vagy a regionális és a helyi hatóságok, vagy az Európai Közösség költségvetése által finanszírozott tevékenységéhez képezi és melynek finanszírozásában részt vesz a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap; valamint bármilyen hasonló kiadás. Bármilyen hozzájárulás a működés finanszírozásához, melynek forrását törvényes köztestület vagy egy vagy több regionális vagy helyi hatóság vagy törvényes köztestület szervezetének költségvetése képezi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eljárások koordinálásáról hozott 2004. március 31-ei 2004/18/EK számú irányelvének alkalmazásában, mely kimondja, hogy a közbeszerzési szerződések, áru beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések és közszolgáltatási szerződések odaítélését állami hozzájárulásnak kell tekinteni;

Indokolás

A közkiadás köztestületek által végrehajtott, közérdekből történő hozzájárulásból ered. Szükségtelen pontosan meghatározni, hogy az állami alapok honnan erednek. A kreativitás elősegítése helyett ez csak akadályokat és korlátokat jelent helyi és regionális szinten és a 10. cikkben leírtak szerinti értelemben vett partnerségi kapcsolatok számára.

2. ajánlás

3. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. A Szerződés 158. cikke értelmében a Közösség által tett intézkedést úgy kell megtervezni, hogy erősítse a kibővített Közösség gazdasági és társadalmi kohézióját azon célból, hogy támogassa a Közösség harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. Ezt az intézkedést az Alapok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és más meglévő pénzügyi eszközök segítségével kell megtenni. Célul kell kitűzni a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségekhez kapcsolódó kihívásoknak való megfelelést, melyek különösen az elmaradott országokban és régiókban merülnek fel, a gazdasági és társadalmi szerkezetátalakításban és a népesség elöregedésében rejlő kihívásoknak való megfelelést.

Az Alapok terhére tett intézkedésnek magában kell foglalnia nemzeti vagy regionális szinten a közösségi prioritásokat a fenntartható fejlődés érdekében, a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás, a szociális védőháló, valamint a környezet védelme és minősége megerősítését.

A kohéziós politika célkitűzéseire való törekedés során a közösségnek hozzá kell járulnia az Unió területén a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődéséhez.

Indokolás

A kohéziós politika célkitűzésének egészének hangsúlyozásával és a tevékenységeknek és az intézkedéseknek a bekezdés második szintjére vitelével, az általános kohéziós politika lényege kerül megint Közösségi szinten előtérbe. Az ajánlás összhangban van az 1260/99 számú rendelet 1. cikkével, mely biztosítja, hogy „ezen célkitűzésekre való törekedés során a közösségnek hozzá kell járulnia a…”. A megfogalmazás a rendeletre vonatkozó jelenlegi javaslatban egyértelműen kihangsúlyozza, hogy: az Alapok terhére tett intézkedésnek magában kell foglalnia nemzeti vagy regionális szinten a fenntartható fejlődés közösségi prioritásait a növekedés megerősítése által (pénzügyi cél). A jelen rendelkezés egyértelműen máshova teszi a hangsúlyt, mint a jelenlegi javaslat.

3. ajánlás

a 3. cikk, 2. bekezdés, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a „konvergencia” célkitűzéssel a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkózásának felgyorsítását kell megcélozni azáltal, hogy javítunk a növekedés és foglalkoztatás feltételein azon keresztül, hogy növeljük és javítjuk a fizikai és a humántőkébe történő beruházásoknak, az innováció és a tudás alapú társadalom fejlődésének, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességnek, a környezet védelmének és javításának, valamint a közigazgatás hatékonyságának a minőségét. Ez a célkitűzés az Alapok szempontjából elsőrendű fontossággal bír.

a „konvergencia” célkitűzéssel a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók felzárkózásának felgyorsítását kell megcélozni azáltal, hogy javítunk a növekedés és foglalkoztatás feltételein azon keresztül, hogy növeljük és javítjuk a fizikai és a humántőkébe, az infrastruktúrába, a vállalkozói szellem erősítésébe történő beruházásoknak, az innováció és a tudás alapú társadalom fejlődésének, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességnek, a környezet védelmének és javításának, valamint a közigazgatás hatékonyságának a minőségét. Ez a célkitűzés az Alapok szempontjából elsőrendű fontossággal bír.

Indokolás

Fontos, hogy a „konvergencia” célkitűzés egyértelműen hangsúlyozza az infrastruktúra kérdéseit, nem csak a fizikai infrastruktúra kérdései esetén, hanem a humántőke és a vállalkozói infrastruktúra, illetve az innováció és a tudás alapú társadalom fejlődése, továbbá a környezet védelme és javítása, valamint a közigazgatás hatékonysága területén is.

4. ajánlás

6. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 25. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeret benyújtásakor valamennyi érintett tagállam feltünteti a NUTS I. vagy NUTS II. régiót, amelynek tekintetében programot nyújt be az ERFA-ból történő finanszírozásra.

A 25. cikkben említett nemzeti stratégiai referenciakeret benyújtásakor valamennyi érintett tagállam – a régiókkal egyeztetve – feltünteti a NUTS I. vagy NUTS II. régiót, amelynek tekintetében programot nyújt be az ERFA-ból történő finanszírozásra. A 34. cikk (2) bekezdése értelmében egy tagállam ugyancsak javasolhat programokat egy másik, megfelelőbb, területi szinten.

Indokolás

A pontosság kedvéért fontos megemlíteni a 34 cikket (2. pont), melynek értelmében egy tagállamnak lehetősége van operatív programokat javasolni a NUTS I és NUTS II-től eltérő területi szinteken.

5. ajánlás

7. cikk, 3. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere céljából az a Közösség egész területe támogathatónak minősül.

Az együttműködési hálózatok és a tapasztalatcsere céljából A széles értelemben vett régiók közötti együttműködés céljából, mely a tapasztalatcserétől egészen a beruházási projektek végrehajtásáig terjedhet, az a Közösség egész területe támogathatónak minősül. Ezáltal a jövőben is megvalósíthatók lesznek a projektek a Közösség eddigi belső, valamint új külső határai mentén.

Indokolás

A transznacionális együttműködés az erre kijelölt tizenhárom régió egyike révén valósul meg. Emellett igény van az Unió többi régiójával való együttműködési projektekre is, amelyek nem nevezhetők határokon átnyúlónak vagy transznacionálisnak. Ha ez az együttműködés a tapasztalatcserére és a hálózatok kiépítésére korlátozódik, az hátrányos a régiók azon szükségletére nézve, hogy mélyebb együttműködést építsenek ki az Unió más régióival. Ezért a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés átfogó témakörét a régiók közötti együttműködésre is alkalmazni kell.

IV. FEJEZET

A támogatás alapelvei

6. ajánlás

10. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az alapokból nyújtott támogatásról a Bizottság határoz a Bizottság és a tagállam közötti a szoros partneri viszony, a továbbiakban: partnerség, keretében. A tagállam az érvényben lévő nemzeti szabályozásokkal és gyakorlatokkal összhangban partnerséget alakít ki az általa kijelölt hatóságokkal vagy szervekkel, azaz:	Az alapokból nyújtott támogatásról a Bizottság határoz a Bizottság, és a tagállam és a régiók közötti a szoros partneri viszony, – a továbbiakban: partnerség, – keretében. A tagállam az érvényben lévő nemzeti szabályozásokkal és gyakorlatokkal összhangban partnerséget alakít ki a megfelelő az általa kijelölt hatóságokkal vagy szervekkel, azaz:

Indokolás

Szükséges, hogy a rendelet garantálja a régiók részvételi lehetőségét az alapokról szóló tárgyalásokban. Az Európai Bizottság javaslata a régiók részvételét a tárgyalásokban a tagállamok által történő kiválasztástól teszi függővé. Feltétlenül szükséges, hogy a régiók közvetlenül is eszmét cserélhessenek az Európai Bizottsággal az alapok régiós területen és hatáskörben megvalósuló tevékenységéről folyó tárgyalások alkalmával.

A kormányzásról szóló Fehér Könyvében az Európai Bizottság maga is jelzi, hogy a régiók növekvő felelősségvállalása a közösségi politikákban – s itt konkrétan a kohéziós politikára utal – nem járt egyidejűleg tényleges uniós tevékenységük növekedésével. Ennek oka az, hogy a nemzeti kormányok nem vonják be kellő mértékben a régiókat a közösségi politikákról kidolgozandó állásfoglalásaik előkészítésébe. A régiók kohéziós politikában történő részvételét többek között az biztosíthatja, hogy a rendeletek előírják számukra a tárgyalásokban való részvételt.

Összefoglalásul: a régióknak – mint irányító és kifizető szerveknek – nagyobb súllyal kellene megjelenniük a rendeletben. Ennek érdekében szükség van rá, hogy közvetlenül is részt vehessenek az alapokról az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások minden szakaszában.

7. ajánlás

10. cikk, 1. c) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)	bármilyen egyéb megfelelő testület, mely a civil társadalmat, a környezetvédelmi partnereket, a nem-kormányszerveket és a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatásáért felelős testületet képviseli.

c)	bármilyen egyéb megfelelő testület, mely a civil társadalmat, a környezetvédelmi partnereket, a nem-kormányszerveket, a magánvállalkozásokat, a szociális gazdasági szervezeteket, és a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatásáért felelős testületeket képviseli.

Indokolás

A partnerségi viszonyba fokozottan be kell vonni a szociális gazdasági szervezeteket.

8. ajánlás

10. cikk, 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. A partnerségi viszonyt minden egyes partneri kategória megfelelő intézményi, jogi és pénzügyi hátterével teljes összhangban kell irányítani. A partnerségi viszony ki kell, terjedjen a nemzeti stratégiai hivatkozási alap előkészítésére és folyamatos ellenőrzésére, valamint az operatív programok előkészítésére, végrehajtására, folyamatos ellenőrzésére és kiértékelésére. A tagállamoknak bele kell vonniuk az összes megfelelő partnert, és különösen a régiókat, a programok különféle fázisaiba azon a határidőn belül, melyet a különböző fázisokra állapítottak meg.

2. A partnerségi viszonyt minden egyes partneri kategória megfelelő intézményi, jogi és pénzügyi hátterével teljes összhangban kell irányítani. A partnerségi viszony ki kell, terjedjen a nemzeti stratégiai hivatkozási alap előkészítésére és folyamatos ellenőrzésére, valamint az operatív programok előkészítésére, finanszírozására, végrehajtására, folyamatos ellenőrzésére és kiértékelésére. A tagállamoknak bele kell vonniuk az összes megfelelő partnert, és különösen a régiókat, a programok különféle fázisaiba azon a határidőn belül, melyet a különböző fázisokra állapítottak meg mely elegendő ahhoz, hogy hatást gyakoroljon a különböző fázisokra.

Indokolás

Fontos, hogy a partnerségi kapcsolatoknak esélyt adjanak arra, hogy hatást gyakoroljon a programozási fázisokra. Ezt csak akkor lehet elérni, ha elegendő idő áll rendelkezésre. A finanszírozási kérdésekre gyakorolt hatás is fontos és ezért ezt is bele kell venni.

V. FEJEZET

Pénzügyi keret

9. ajánlás

15. cikk, 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. cikk

Globális források

1. A 2007-2013 közötti időszak vonatkozásában az alapok kötelezettségvállalásai tekintetében rendelkezésre álló források összege 336,1 milliárd EUR 2004-es árakon, az I. mellékletben feltüntetett éves bontásban.

Az első albekezdésben említett összeget programozása és az Európai Közösségek általános költségvetésébe történő későbbi bevonása céljából évi 2%-os indexhez kötik.

A költségvetési forrásoknak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések közötti felosztása oly módon történik, hogy jelentős koncentráció valósuljon meg a „Konvergencia” célkitűzés régióiban.

2. A 16., 17. és 18. cikkben megállapított kritériumok alapján és a 20. és 21. cikkben említett rendelkezések sérelme nélkül, a Bizottság tagállamok szerinti éves indikatív bontást készít.

15. cikk

Globális források

1. A 2007–2013 közötti időszak vonatkozásában az alapok kötelezettségvállalásai tekintetében rendelkezésre álló források összege 336,1 milliárd EUR 2004-es árakon, az I. mellékletben feltüntetett éves bontásban.

Az első albekezdésben említett összeget programozása és az Európai Közösségek általános költségvetésébe történő későbbi bevonása céljából évi 2%-os indexhez kötik.

2. A 16., 17. és 18. cikkben megállapított kritériumok alapján és a 20. és 21. cikkben említett rendelkezések sérelme nélkül, a Bizottság tagállamok és régiók szerinti éves indikatív bontást készít. Különleges figyelmet kell fordítani azokra a régiókra, amelyek súlyos és tartós természeti vag y demográfiai hátrányokkal küzdenek – ilyenek például az igen alacsony népsűrűségű legészakabbi területek, valamint a szigetek, a határokon átnyúló és hegyi régiók.

Indokolás

A régióknak részt kell venniük az alapok elosztásában. Az Európai Bizottság javaslata a tagállamok szerinti bontással az elosztást teljes mértékben tagállami hatáskörbe utalja. Valójában a harmadik kohéziós jelentés tervezete első formájában a pénzek elosztását az Európai Bizottság által régiók szerinti indikatív bontásban képzelte el. A jelentés végleges változata ezt az elemet már nem tartalmazta. Az is megjegyzendő, hogy a 16., 17. és 18. cikkekben meghatározott kritériumok állami elosztást feltételeznek, vagyis helyénvaló lenne régiós szintű elosztásra való hivatkozások beillesztése a szövegbe.

A második kiegészítés azért fontos, hogy az általános rendelet összhangban legyen az alkotmányszerződés idevágó rendelkezéseivel (III-220. cikk).

10. ajánlás

17. cikk 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett előirányzatokat egyenlően kell elosztani az ERFA és az ESZA által finanszírozott programok között.	2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett előirányzatokat egyenlően kell elosztani az ERFA és az ESZA által finanszírozott programok között, a régiók körülményei alapján meghatározott arányban és jelentősen decentralizálva, melynek során régiók és városok jó partnerségi viszony keretei közt működnek együtt.

Indokolás

A mezőgazdaságon és hagyományos feldolgozóiparon alapuló gazdaság tudásalapú gazdasággá való átalakulása hatalmas erőfeszítéseket követel a gazdasági élettől a termékeket, a gyártási folyamatokat és a piacot illető újítások terén. Ehhez az ERFA által történő támogatás sokkal alkalmasabb, mint az ESZA általi.

II. CÍM

A KOHÉZIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE

I. FEJEZET

Kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai irányelvek

11. ajánlás

23. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Alapok minden célkitűzése esetében ez az iránymutatás különös súlyt fektet a Közösség prioritásaira a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődés tekintetében.	Az Alapok minden célkitűzése esetében ez az iránymutatás különös súlyt fektet a Közösség prioritásaira a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható fejlődés tekintetében, elsősorban a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén, mégpedig a lisszaboni és göteborgi célok eléréséhez való hozzájárulással.

Indokolás

Az RB emlékeztet arra, hogy a regionális politika alapvető célkitűzése a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, ahogy ezt a Szerződés 158. cikke meghatározza.

12. ajánlás

25. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállam nemzeti stratégiai hivatkozási keretprogramot készít, mely biztosítja, hogy a közösségi strukturális támogatás összhangban van a közösségi stratégiai útmutatással, és amely kapcsolatot teremt egyrészről a közösségi prioritásokkal, másrészről pedig a fenntartható fejlődés előmozdításának nemzeti és regionális prioritásaival, illetve a nemzeti foglalkoztatási cselekvési tervvel.

A keretprogram hivatkozási eszköz az Alapok tervezésének előkészítésére.

A tagállam nemzeti stratégiai hivatkozási keretprogramot készít, mely biztosítja, hogy a közösségi strukturális támogatás összhangban van a közösségi stratégiai útmutatással, és amely kapcsolatot teremt egyrészről a közösségi prioritásokkal, másrészről pedig a fenntartható fejlődés előmozdításának nemzeti, és regionális és városi prioritásaival, illetve a nemzeti foglalkoztatási cselekvési tervvel.

A keretprogram tömör stratégiai hivatkozási eszköz az Alapok tervezésének előkészítésére.

Indokolás

Van értelme a városi prioritásokra való utalás hozzáadásának, tekintettel arra a követelményre, hogy minden nemzeti stratégiai hivatkozási keretprogram határozzon meg prioritásokat a városi projektek vonatkozásában.

Az RB úgy véli, elégséges teret kell hagyni a régiók által vezetett operatív programok számára, hogy minden egyes régió specifikus célkitűzéseit és intézkedéseit meghatározzák.

13. ajánlás

25. cikk, 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
2. Minden egyes nemzeti stratégiai hivatkozási alapnak magában kell foglalnia a tagállam stratégiájára és operatív végrehajtására vonatkozó leírás összefoglalását.	2. Minden egyes nemzeti stratégiai hivatkozási alapnak magában kell foglalnia a tagállam stratégiájára és operatív végrehajtására vonatkozó leírás összefoglalását. Ezt a stratégiát a 10. cikkben meghatározott partnerségi megközelítés kell, hogy vezérelje.

Indokolás

Jó dolog létrehozni egy nemzeti stratégiai hivatkozási alapot, de ezt a helyi és a regionális helyzetnek jelentősen befolyásolnia kell.

14. ajánlás

27. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosító indítvány

A tagállamok éves jelentése

Első alkalommal 2008-ban, majd ezt követően minden év október 1-jéig minden tagállam jelentést nyújt be a Bizottság részére a stratégiájának végrehajtásában és céljainak megvalósításában elért előrehaladásról, számot adva különösen a kitűzött mutatókról, illetve azok hozzájárulásáról a kohézióról szóló közösségi stratégiai iránymutatások végrehajtásához, valamint a rendelkezésre álló értékelésekről.

A jelentés hivatkozik a nemzeti foglalkoztatási cselekvési tervre.

A tagállamok éves jelentése

Első alkalommal 2008-ban 2009-ben, majd ezt követően minden év október 1-jéig minden tagállam jelentést nyújt be a Bizottság részére a stratégiájának végrehajtásában és céljainak megvalósításában elért előrehaladásról, számot adva különösen a kitűzött mutatókról, illetve azok hozzájárulásáról a kohézióról szóló közösségi stratégiai iránymutatások végrehajtásához, valamint a rendelkezésre álló értékelésekről.

A jelentés hivatkozik a nemzeti foglalkoztatási cselekvési tervre.

Indokolás

A kohéziós politika megfelelő kiértékeléséhez vezető stratégiai programozás kezdete 2009 kell legyen.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

A strukturális alapokra és a kohéziós alapra vonatkozó általános rendelkezések

15. ajánlás

31. cikk, 5. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Európai Bizottságnak minél hamarabb meg kell szavaznia az összes operatív programot, miután egy tagállam hivatalosan benyújtotta azt.	Az Európai Bizottságnak hat hónapon belül minél hamarabb meg kell szavaznia az összes operatív programot, miután egy tagállam hivatalosan benyújtotta azt.

Indokolás

Határidőt kell szabni arra, hogy a tagállamnak mennyi ideig kell várnia az Európai Bizottság végleges döntésére. Ez a módosító indítvány egy sokkal szorosabb menetrendet javasol.

16. ajánlás

32. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállam vagy az Európai Bizottság kezdeményezésére és a támogatás-felügyeleti bizottság jóváhagyását követően, az operatív programokat újra felül kell vizsgálni, és ha szükséges, át kell dolgozni a programkészítési időszak hátralevő részére, ha jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek, vagy azon célból, hogy a közösségi prioritásokat jobban vagy másféleképpen vegyék figyelembe, különösen a Tanács által levont következtetések fényében.

A tagállam, az Európai Bizottság vagy az érintett támogatott terület kezdeményezésére és a támogatásfelügyeleti bizottság jóváhagyását követően, az operatív programokat újra felül kell vizsgálni, és ha szükséges, át kell dolgozni a programkészítési időszak hátralevő részére, ha jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek, vagy azon célból, hogy a közösségi prioritásokat jobban vagy másféleképpen vegyék figyelembe, különösen a Tanács által levont következtetések fényében. Ez az átdolgozási eljárás a 10. cikk szerint fog zajlani.

Indokolás

Fontos, hogy a 10. cikkben foglaltak szerinti partnerségi viszony befolyásolni tudja a programok újbóli felülvizsgálatára vonatkozó döntést.

17. ajánlás

32. cikk, 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
2. Az Európai Bizottságnak minél hamarabb döntést kell hoznia az operatív programok átdolgozására tett kérelmekkel kapcsolatban, miután egy tagállam hivatalosan benyújtott egy ilyen kérelmét.	2. Az Európai Bizottságnak minél hamarabb három hónapon belül döntést kell hoznia az operatív programok átdolgozására tett kérelmekkel kapcsolatban, miután egy tagállam hivatalosan benyújtott egy ilyen kérelmét.

Indokolás

Határidőt kell szabni arra, hogy a tagállamnak mennyi ideig kell várnia az Európai Bizottság végleges döntésére. Ez a módosító indítvány egy sokkal szorosabb menetrendet javasol.

18. ajánlás

36. cikk, 4. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4. Az ERFA által támogatott operatív programoknak a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzése mellett magukban kell foglalniuk a következőket:

a)	minden egyes regionális programban legalább egy másik tagállam egyik régiójával közösen működtetett, interregionális együttműködésre vonatkozó intézkedéseket;

4. Az ERFA által támogatott operatív programoknak a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzése mellett magukban kell foglalniuk foglalhatják a következőket:

a)	minden egyes regionális programban legalább egy másik tagállam egyik régiójával közösen működtetett, interregionális együttműködésre elősegítését célzó vonatkozó intézkedéseket;

Indokolás

Az intézkedésre vonatkozó döntés meghozatalakor meg kell nevezni az érintett régiót. Nem lehetséges előre meghatározni a programkészítés szintjén, hogy mely régió vagy régiók fognak együttműködni. A projektek készítői önállóan meghatározhatják, hogy mely régióval/régiókkal fognak együttműködni.

19. ajánlás

40. cikk, 3. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
3. Az Európai Bizottságnak minél hamarabb meg kell szavaznia a döntést, miután a tagállam, vagy az irányító hatóság a 39. cikkben hivatkozott összes információt megadta.	3. Az Európai Bizottságnak minél hamarabb legkésőbb hat hónapon belül meg kell szavaznia a döntést, miután a tagállam, vagy az irányító hatóság a 39. cikkben hivatkozott összes információt megadta.

Indokolás

Határidőt kell szabni arra, hogy a tagállamnak mennyi ideig kell várnia az Európai Bizottság végleges döntésére. Ez a módosító indítvány egy sokkal szorosabb menetrendet javasol.

20. ajánlás

41. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az irányítóhatóság az operatív program egy részének irányítását és végrehajtását egy vagy több, az irányítóhatóság által kijelölt közvetítő szervezetre ruházhatja, ideértve a helyi hatóságokat, területfejlesztési szerveket vagy nem kormányzati szervezeteket, amelyek az irányítóhatóság és az említett szervezet között kötött megállapodás rendelkezéseinek megfelelően biztosítják egy vagy több művelet végrehajtását.

Az irányítóhatóság az operatív program egy részének irányítását és végrehajtását egy vagy több, az irányítóhatóság által kijelölt közvetítő szervezetre ruházhatja, ideértve a regionális és helyi hatóságokat, területfejlesztési szerveket vagy nem kormányzati szervezeteket, amelyek az irányítóhatóság és az említett szervezet között kötött megállapodás rendelkezéseinek megfelelően biztosítják egy vagy több művelet végrehajtását.

Indokolás

Ésszerűnek tűnik pontosítani, hogy a regionális hatóságokat is meg lehet bízni egy operatív program egy részének irányításával és végrehajtásával globális támogatás segítségével.

IV. CÍM

HATÉKONYSÁG

I. FEJEZET

Értékelés

21. ajánlás

45. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. A Közösség stratégiai iránymutatásai, a nemzeti stratégiai referenciakeret és az operatív programok értékelés tárgyát képezik. Az értékelések az alapokból származó támogatás és az operatív programok végrehajtása minőségének, hatékonyságának és következetességének javítására irányulnak. Céljuk emellett ezek hatásának értékelése a Közösség stratégiai célkitűzései, a Szerződés 158. cikke és az érintett régiókat vagy tagállamokat érintő egyedi strukturális problémák tekintetében, figyelembe véve ugyanakkor a fenntartható fejlődés és a vonatkozó közösségi jogszabályok követelményeit a környezetvédelmi hatással és a stratégiai környezeti értékeléssel kapcsolatban.

Indokolás

A társadalmi integráció és a megkülönböztetés-mentesség megvalósítása az Európai Közösség fontos kötelezettsége és célja, melynek határozottan felismerhetőnek kell lennie a stratégiai iránymutatások célkitűzéseiben.

II. FEJEZET

Tartalékalapok

22. ajánlás

48. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. A 29. cikkben hivatkozott éves vita keretén belül, a Tanácsnak 2011-ben, a Szerződés 161. cikkében lefektetett eljárásnak megfelelően, fel kell osztania a 20. cikkben hivatkozott tartalékalapot a tagállamok között annak érdekében, hogy megjutalmazza azt a fejlődést, melyet a kezdeti szituációhoz viszonyítva megvalósítottak:

a „konvergencia” célkitűzésre, az alábbi kritériumok alapján:

i)	az éves bruttó nemzeti össztermék növekedése NUTS II. szinten mérve, a közösségi átlaghoz viszonyítva, a 2004-2010 közötti időtartamra rendelkezésre álló adatok alapján;

ii)	a foglalkoztatottsági mutató növekedése a NUTS II. szinten, a 2004-2010 közötti időtartamra rendelkezésre álló adatok alapján;

a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésre, az alábbi kritériumok alapján:

i)	arányosan azoknak a régióknak a részére, amelyek 2007. és 2010. között legalább az 50%-át elköltik a nekik az ERFA által az innovációval összefüggő tevékenységekre kiutalt támogatásból, ahogyan az a […] számú (EK) rendelet 5. cikke 1. bekezdésében le van írva;

ii)	a foglalkoztatási ráta növekedése a NUTS II. szinten, a 2004-2010 közötti időtartamra rendelkezésre álló adatok alapján.

2. Mindegyik tagállamnak allokálnia kell a szóban forgó összegeket az operatív programok között, figyelembe véve az előző bekezdésben hivatkozott kritériumokat.

1. A 29. cikkben hivatkozott é ves vita keretén belül, a Tanácsnak 2011-ben, a Szerződés 161. cikkében lefektetett eljárásnak megfelelően, fel kell osztania a 20. cikkben hivatkozott tartalékalapot a tagállamok között annak érdekében, hogy megjutalmazza azt a fejlődést, melyet a kezdeti szituációhoz viszonyítva megvalósítottak:

a „konvergencia” célkitűzésre, az alábbi kritériumok alapján:

i)	az éves bruttó nemzeti össztermék növekedése NUTS II. szinten mérve, a közösségi átlaghoz viszonyítva, a 2004-2010 közötti időtartamra rendelkez ésre álló adatok alapján;

ii)	a foglalkoztatottsági mutató növekedése a NUTS II. szinten, a 2004-2010 közötti időtartamra rendelkezésre álló adatok alapján;

a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésre, az alábbi kritériumok alapján:

i)	arányosan azoknak a régióknak a részére, amelyek 2007. és 2010. között legalább az 50%-át elköltik a nekik az ERFA által az innovációval összefüggő tevékenységekre kiutalt támogatásból, ahogyan az a […] számú (EK) rendelet 5. cikke 1. bekezdésében le van írva;

ii)	a foglalkoztatási ráta növekedése a NUTS II. szinten, a 2004-2010 közötti időtartamra rendelkezésre álló adatok alapján.

2. Mindegyik tagállamnak allokálnia kell a szóban forgó összegeket az operatív programok között, figyelembe véve az előző bekezdésben hivatkozott kritériumokat.

1. Minden egyes tagállamnak, az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve, ki kell értékelnie minden egyes célkitűzést legkésőbb 2010. december 31-ig, beleértve minden egyes operatív programjuk teljesítményét, melyekkel kapcsolatban – a témákhoz kapcsolódó eredményeket a sajátos kiindulási céljaikhoz viszonyítva – néhány mutató segítségével a hatékonyságot, az irányítást és a pénzügyi végrehajtást mérik.

A regionális önkormányzatok által szolgáltatott információk alapján e E zeket a mutatókat a tagállamoknak kell meghatározniuk az Európai Bizottsággal szorosan konzultálva és részben vagy teljes egészében számításba véve az Európai Bizottság által javasolt mutatók indikatív jegyzékét, és számszerűsíteniük kell a különböző, már az éves végrehajtási jelentésekben és a félidei értékelő jelentésben is megtalálható mutatókat. A tagállamok felelősek ennek a rendelkezésnek a betartásáért.

2. Félidőben, legkésőbb 2011. március 31-én, az Európai Bizottság, az érintett tagállamokkal szorosan konzultálva, minden célkitűzéshez allokálja – az egyes tagállamok javaslatai szerint, számításba véve sajátos intézményrendszerüket és ennek megfelelő programozási sajátosságaikat –, a sikeresnek minősített operatív programokhoz és az azok prioritásaihoz járó kötelező előirányzatokat.

Indokolás

Úgy véljük, hogy az Európai Bizottság javaslata, hogy megváltoztassák az alapvető „filozófiát” és a minőségre és a teljesítményre vonatkozó tartalékalap tagállamok közötti elosztását, nem helyénvaló. Úgy gondoljuk, hogy a minőségre és a teljesítményre vonatkozó tartalékalapot a tagállamoknak kell elosztaniuk, ahogyan azt a harmadik programozási időszak (2000-2006) során tették.

23. ajánlás

49. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosító indítvány

Nemzeti készenléti tartalék

1. A tagállamok a „Konvergencia” célkitűzéshez a Strukturális Alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 1%-át és a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez a Strukturális Alapokból kapott éves hozzájárulás összegének 3%-át a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás, illetve a kereskedelmi nyitás következményeivel összefüggő, előre nem látható helyi vagy ágazati válsághelyzetek fedezésére tartják fenn.

Ez a tartalék az operatív program kiegészítéseként segíti az érintett munkavállalók alkalmazkodóképességének növelését és az érintett régiók gazdasági diverzifikálását.

2. Az előző bekezdésben említett válsághelyzetek megoldása érdekében minden tagállam egyedi operatív programokat javasol a teljes időszakot lefedő költségvetési kötelezettségvállalásokhoz.

Nemzeti készenléti tartalék

Ez a tartalék az operatív program kiegészítéseként segíti az érintett munkavállalók alkalmazkodóképességének növelését és az érintett régiók gazdasági diverzifikálását.

A szükséges programmódosításra egyszerűsített és gyorsított engedélyezési eljárás vonatkozik.

Indokolás

A gyors reagáláshoz nagymértékben leegyszerűsített és meggyorsított programmódosítási eljárásra van szükség.

V. CÍM

AZ ALAPOK PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSA

1. FEJEZET

Az alapok hozzájárulása

24. ajánlás

50. cikk, d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

d)	a magánfinanszírozás mobilizálási rátája, különösen az állami és magánszféra közötti partnerségi kapcsolat keretei között, az érintett területeken.

d)	a magánfinanszírozás mobilizálási a rátája, különösen az állami és magánszféra közötti partnerségi kapcsolat keretei között, az érintett területeken.

Indokolás

A „ráta” kifejezés valami megszámlálhatóra utal. A következő (51-53.) fejezetek cikkei nem határoznak meg erről semmit, sem mérési módszereket, sem felső plafonokat stb.

25. ajánlás

51. cikk, 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Alapokból nyújtott támogatást a teljes közkiadás függvényében kell kiszámítani.	Az Alapokból nyújtott támogatást a teljes köz- és magánkiadás függvényében kell kiszámítani.

Indokolás

Az RB aggódik amiatt, hogy a közösségi társfinanszírozás arányát a teljes közkiadás arányában határozzák meg, mivel ez elriaszthatja a magánszférát a programokban való részvételtől. Ezért azt javasolja, hogy az Alapokból fizetendő támogatást a teljes nemzeti kiadás függvényében számítsák ki, mely létfontosságú eszköz lehet a PPP-k erősítésére.

26. ajánlás

51. cikk, 3. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az alapokból származó hozzájárulásra minden prioritás esetében a következő plafonértékek vonatkoznak:

a)	a Kohéziós Alap által társfinanszírozott közkiadás 85%-a;

b)	az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott közkiadás 75%-a a „Konvergencia” célkitűzés szerinti operatív programok keretében a jogosult régiókban.

c)	az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott közkiadás 50%-a a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés szerinti operatív programok keretében a jogosult régiókban;

d)	az ERFA által társfinanszírozott közkiadás 75%-a az „Európai területi együttműködés” célkitűzés szerinti operatív programok keretében;

e)	a legkülső régiók számára az 5. cikk (4) bekezdésében előírt kiegészítő összeg keretében finanszírozott egyedi intézkedések esetében a társfinanszírozási arány a közkiadás 50%-a.

Az alapokból származó hozzájárulásra minden prioritás esetében a következő plafonértékek vonatkoznak:

a)	a Kohéziós Alap által társfinanszírozott köz- és magánkiadás 85%-a;

b)	az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott köz- és magánkiadás 75%-a a „Konvergencia” célkitűzés szerinti operatív programok keretében a jogosult régiókban;

c)	az ERFA vagy az ESZA által társfinanszírozott köz- és magánkiadás 50%-a a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés szerinti operatív programok keretében;

d)	az ERFA által társfinanszírozott köz- és magánkiadás 75%-a az „Európai területi együttműködés” célkitűzés szerinti operatív programok keretében;

e)	a legkülső régiók számára az 5. cikk (4) bekezdésében előírt kiegészítő összeg keretében finanszírozott egyedi intézkedések esetében a társfinanszírozási arány a köz- és magánkiadás 50%-a.

Indokolás

A 2004. februárban bemutatott Harmadik Kohéziós Jelentésben az Európai Bizottság még a magánforrásokból való társfinanszírozás mellett emelt szót. A rendelettervezet viszont kizárólag állami alapokból történő társfinanszírozást említ. Eszerint, a jelenlegi támogatási időszakkal ellentétben, ténylegesen rendelkezésre álló magánjellegű társfinanszírozási eszközöket nem lehet többé bevonni az EU-projektek támogatásába.

A magánjellegű társfinanszírozást lehetővé kell tenni, nem pedig teljesen kizárni. Egy ilyen szabályozás mindenekelőtt a preventív munkaerő-piaci politika nagy részét érintené, és ahhoz vezetne, hogy az ilyen intézkedéseket nem lehet véghezvinni a jelenlegi terjedelmükben. Éppen erre a területre jellemző a nagyfokú innovációs készség, illetve az állami és a magán szektor közötti sokrétű partnerségi kapcsolatok.

27. ajánlás

51. cikk, 4. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. Az alapokból származó hozzájárulás maximuma a közkiadás 85%-ára növelhető a legkülső régiókban a „Konvergencia” és a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés szerinti operatív programok esetében és a külső görög szigeteknek a „Konvergencia” célkitűzés szerinti operatív programjai esetében.

4. Az alapokból származó hozzájárulás maximuma a közkiadás 85%-ára növelhető a legkülső régiókban a „Konvergencia” és a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés szerinti operatív programok esetében és a külső görög szigeteknek a „Konvergencia”, valamint a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés szerinti operatív programjai esetében

Indokolás

Mivel a görög szigetek jelentős része megfelel a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés kritériumainak, értelmetlen, célszerűtlen és igazságtalan lenne, ha rájuk nem vonatkozna ez az intézkedés.

VI. CÍM

IRÁNYÍTÁS, NYOMONKÖVETÉS ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

28. ajánlás

58. cikk, 7. bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	7. Az 57. cikk 1. bekezdése rendelkezései értelmében a háromoldalú megállapodásokat a helyi és regionális szervek, a tagállam és az Európai Bizottság között kell alkalmazni. Ez a fajta megállapodás megerősíti a partnerségi elvet, összekapcsolja a helyi és regionális, a nemzeti és a transznacionális elemeket.

Indokolás

Ha az összes fél egyetért, az együttműködést minden szinten meg lehet erősíteni a háromoldalú megállapodásokkal. Ezek az általános szabályozás részét kell, képezzék, hogy kihangsúlyozzák a helyi és regionális szervek bevonásának és a 10. cikkben leírt partnerségi viszonynak fontosságát.

VII. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

1. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

3. SZAKASZ

Előfinanszírozás

29. ajánlás

81. cikk, 1. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. Az operatív program részére az alapokból biztosított hozzájárulás jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatot követően a Bizottság egyszeri előfinanszírozási összeget fizet a tagállam által kijelölt szervnek. Ezen előfinanszírozás összege az említett operatív programhoz a Strukturális Alapokból adott hozzájárulás 7%-át, illetve a Kohéziós Alapból származó hozzájárulás 10,5%-át teszi ki. A költségvetési alapok felhasználhatóságának megfelelően két pénzügyi évre elosztható.

Indokolás

Az olyan kifizetések arányának növelése, amelyekre nem vonatkozik a kötelezettségvállalások automatikus visszavonását előíró szabályozás, valamint a javasolt felosztás egyrészről azt a célt szolgálná, hogy a tervek megvalósításának első éveiben a kiadások realisztikusabb módon történjenek, másrészről megfelel a Kohéziós Alapok új előírásainak.

VIII. CÍM

BIZOTTSÁGOK

1. FEJEZET

ERFA, kohéziós alap és alapkoordinációs bizottság

30. ajánlás

104. cikk (új pont adandó hozzá)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. Az Európai Bizottság munkáját segíti az ERFA, a Kohéziós Alap és Alapkoordinációs Bizottság (a továbbiakban: a bizottság).

2. Ahol hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 3. cikkében foglalt tanácsadói eljárást kell alkalmazni, a 7. cikk 3. bekezdése értelmében.

3. Ahol hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 4. cikkében foglalt irányítási eljárást kell alkalmazni, a 7. cikk 3. bekezdése értelmében.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke 3. bekezdésében hivatkozott időszak egy hónap.

4. A bizottság megállapítja a saját eljárási szabályait.

5. Az EBB és az EBA egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevez ki.

1. Az Európai Bizottság munkáját segíti az ERFA, a Kohéziós Alap és Alapkoordinációs Bizottság (a továbbiakban: a bizottság).

2. Ahol hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 3. cikkében foglalt tanácsadói eljárást kell alkalmazni, a 7. cikk 3. bekezdése értelmében.

3. Ahol hivatkozás történik erre a bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 4. cikkében foglalt irányítási eljárást kell alkalmazni, a 7. cikk 3. bekezdése értelmében.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke 3. bekezdésében hivatkozott időszak egy hónap.

4. A bizottság megállapítja a saját eljárási szabályait.

5. A Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsá ga egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevez ki.

6. Az EBB és az EBA egy-egy szavazati joggal nem rendelkező képviselőt nevez ki.

Indokolás

A két Bizottság az Európai Unió tanácsadói joggal rendelkező intézménye, ezért nevüket világosan meg kell említeni a szoros együttműködésről szóló részben. A Bizottságok munkájának a jelen cikkben hivatkozott keretét úgy kell a továbbiakban meghatározni, ahogy azt az 1260/99. rendelet 47. és 48. cikke határozza meg. Ez összhangban van a partnerségi elvvel.

Brüsszel, 2005. április 13.

A Régiók Bizottsága

elnöke

Peter STRAUB

(1) HL C 318 2004.12.22. 1.o.

(2) HL 2003/C 256/01

(3) HL C 192 2002.8.12. 53.o.

Top