Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 51997XC0123(01)

    A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 85. és 86. cikke, az ESZAK-Szerződés 65. és 66. cikke és a 4064/89/EGK tanácsi rendelet szerinti esetekben az iratokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának belső eljárási szabályzatáról (97/C 23/03)EGT vonatkozású szöveg.

    HL C 23., 1997.1.23, p. 3–9 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL)

    51997XC0123(01)



    Hivatalos Lap C 023 , 23/01/1997 o. 0003 - 0009


    A Bizottság közleménye

    az EK-Szerződés 85. és 86. cikke, az ESZAK-Szerződés 65. és 66. cikke és a 4064/89/EGK tanácsi rendelet szerinti esetekben az iratokhoz való hozzáférés iránti kérelmek feldolgozásának belső eljárási szabályzatáról

    (97/C 23/03)

    (EGT vonatkozású szöveg)

    BEVEZETÉS

    Az iratokhoz való hozzáférés valamennyi vitás versenyjogi esetben fontos eljárási szakasz (bírsággal járó vagy bírság nélküli tilalmak, összefonódási tilalmak, panaszok elutasítása stb.). A Bizottság feladata e téren az, hogy összeegyeztessen két, egymással ellentétes kötelezettséget, nevezetesen, hogy megóvja a védelem jogait, és megvédje a vállalkozásokra vonatkozó bizalmas információkat.

    E közlemény célja az, hogy biztosítsa az összeegyeztethetőséget az iratokhoz való hozzáférésre vonatkozó általános közigazgatási eljárás és az Európai Közösségek Bíróságának és az Elsőfokú Bíróságnak a joggyakorlata, különösen a "Szóda-ügyek" [1] között. Az így előírt magatartás irányadó a vállalkozásokra alkalmazandó alábbi versenyjogi szabályok alapján tárgyalt esetekre: az EK-Szerződés 85. és 86. cikke, a 4064/89/EGK rendelet [2] (a továbbiakban: "az összefonódás-ellenőrzési rendelet") és az ESZAK-Szerződés 65. és 66. cikke.

    Az iratokhoz való hozzáférést, amely a – 17. tanácsi rendelet [3] 19. cikkének (1) és (2) bekezdésében és a 99/63/EGK bizottsági rendelet [4] 2. cikkében, valamint a közlekedés terén a 85. és 86. cikk alkalmazására irányadó rendeletek megfelelő rendelkezéseiben előírt – meghallgatás jogának tényleges gyakorlását biztosítani hivatott eljárási biztosítékok [5] egyike, minden esetben úgy kell intézni, hogy az kiterjedjen a jogsértésre vonatkozó határozatokra, panaszokat elutasító határozatokra, ideiglenes intézkedéseket előíró határozatokra és a 17. rendelet 15. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott határozatokra is.

    Az alábbiakban kifejtett iránymutatás azonban lényegileg olyan vállalkozások jogaira vonatkozik, amelyeket állítólagos jogsértés miatt vizsgálatnak vetnek alá; nem vonatkozik harmadik személyek, különösen pedig panasztevők jogaira.

    Az összefonódás eseteiben a közvetlenül érintett felek iratokhoz való hozzáférését az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikkének (3) bekezdése és a 3384/94/EK rendelet [6] ("a végrehajtási rendelet") 13. cikke (3) bekezdésének a) pontja kifejezetten előírja.

    I. AZ IRATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS TERJEDELME ÉS KORLÁTAI

    Mivel az iratokhoz való hozzáférés biztosításának célja az, hogy a kifogásközlések címzettjei számára lehetővé tegye a Bizottság következtetéseivel kapcsolatos véleményük kifejtését, az érintett vállalkozásoknak hozzáférést kell biztosítani a Bizottság "aktáját" képező valamennyi dokumentumhoz (DG IV), kivéve a dokumentumok Hercules-ítéletben [7] meghatározott kategóriáit, nevezetesen a többi vállalkozás üzleti titkait, a belső bizottsági dokumentumokat [8] és egyéb bizalmas információkat.

    Ezért a vizsgálatok folyamán összegyűlt dokumentumok közül nem mindegyik közreadható, és különbséget kell tenni a nem közölhető és a közölhető dokumentumok között.

    A. Nem közölhető dokumentumok

    1. Üzleti titkok

    Az üzleti titkok olyan információkat (dokumentumokat vagy dokumentumrészeket) jelentenek, amelyekre vonatkozóan egy vállalkozás "üzleti titok" alapján kér védelmet, és amelyeket a Bizottság ilyennek ismer el.

    Az ilyen nem közölhető információkkal a vállalkozások szándéka az, hogy megvédjék jogos érdekeiket azáltal, hogy harmadik személyeket megakadályoznak abban, hogy alapvető érdekeikkel és vállalkozásuk működésével, illetve fejlődésével kapcsolatos stratégiai információkhoz hozzájussanak. [9]

    Eddig nem sikerült maradéktalanul meghatározni annak kritériumait, hogy mi tekinthető üzleti titoknak. Hivatkozni lehet azonban a joggyakorlatra, különösen az Akzo- és a BAT és Reynolds-ítéletekre [10], a dömpingellenes eljárásoknál [11] alkalmazott kritériumokra és a meghallgatási tisztviselő e tárgyban hozott határozataira. Az "üzleti titok" kifejezést szélesebb értelemben kell felfogni: az Akzo-ítélet szerint a 17. rendelet előírja a Bizottság számára azt, hogy legyen tekintettel a vállalkozások üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére.

    Az üzleti titkok többé nem igényelnek védelmet, ha egyszer már az érintett vállalkozáson (vagy vállalkozáscsoporton, illetve vállalkozások társulásán) kívül is ismertek. Azok a tények sem maradhatnak üzleti titkok, amelyeknek az idő múlásával vagy egyéb okból kereskedelmi szempontból már nincs jelentőségük.

    Amennyiben az üzleti titkok bizonyítékul szolgálnak egy jogsértéshez, vagy hozzájárulnak egy vállalkozás felmentéséhez, a Bizottságnak össze kell hangolnia a minősített információk védelméhez fűződő érdeket, a versenyszabályok megsértésének megszüntetéséhez fűződő közérdeket és a védelem jogait. Ehhez a következőket kell mérlegelni:

    i. az információ fontossága annak meghatározásában, hogy jogsértést elkövettek-e vagy sem;

    ii. annak bizonyító ereje;

    iii. vajon nélkülözhetetlen-e;

    iv. a sebezhetőség mértéke (az információ kiszolgáltatása milyen mértékben sértené a vállalkozás érdekeit);

    v. a jogsértés súlyossága.

    Minden egyes dokumentumot külön-külön meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy közlésük szükségessége nagyobb-e, mint az a kár, amely a közlés eredményeként jelentkezne.

    2. Bizalmas dokumentumok

    Szükség van azoknak az információknak a védelmére is, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelést kérnek.

    Ebbe a kategóriába olyan információk tartoznak, amelyek lehetővé teszik azok azonosítását, akik ezeket az információkat szolgáltatták, és akik harmadik személyek irányában névtelenek kívánnak maradni; idetartoznak továbbá a Bizottsággal a titoktartási kötelezettség betartásának feltétele mellett közölt információk egyes fajtái, például azok a dokumentumok, amelyekhez valamely helyszíni vizsgálat során jutottak hozzá, és amelyek a vállalkozás vagyonának részét képezik, és így rájuk vonatkozóan kérték, hogy ne legyenek kiszolgáltathatók (például egy, a vállalkozás megbízásából készült és a vállalkozás vagyonának részét képező piaci tanulmány). Az előző esethez (üzleti titkok) hasonlóan a Bizottságnak össze kell hangolnia a vállalkozásnak a vagyona védelméhez fűződő törvényes érdekét, a versenyszabályok megszegésének megszüntetéséhez fűződő közérdeket és a védelem jogait. A katonai titkok szintén az "egyéb bizalmas információk" kategóriába tartoznak.

    A dokumentumok bizalmas jellege általában nem akadálya azok közlésének [12], amennyiben az adott információra egy állítólagos jogsértés bizonyításához van szükség ("terhelő dokumentumok"), vagy ha az iratok érvénytelenítik vagy megcáfolják a Bizottság által a kifogásközlésben ismertetett indoklást ("felmentő dokumentumok").

    3. Belső dokumentumok

    A belső dokumentumok jellegüknél fogva nem olyan típusú bizonyítékok, amelyekre a Bizottság egy ügy elbírálása során támaszkodhat. Ezek leginkább az érintett szervezeti egységektől származó és az éppen folyó folyamatokkal kapcsolatos tervezetekből, véleményekből vagy emlékeztetőkből állnak.

    A Bizottság szervezeti egységei részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a folyamatban lévő esetekkel kapcsolatban intézményükön belül kötetlenül kifejezhessék magukat. Ezeknek a dokumentumoknak a közlése veszélyeztethetné a Bizottság meggondolásainak titkosságát is.

    Megjegyzendő továbbá az is, hogy az eljárások titkosságát a legutóbb a 96/567/ESZAK, EK, Euratom határozattal [13] módosított 94/90/ESZAK, EK, Euratom bizottsági határozatban [14] felsorolt bizottsági és tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló magatartási kódex is védi, éppen úgy, mint az ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal összefüggő belső dokumentumokat és azokat, amelyek kiszolgáltatása veszélyeztethetné a magánélet védelmét, az üzleti és ipari titkokat, illetve a jogi vagy természetes személyek által kért titoktartást.

    Ezek a megfontolások indokolják az e kategóriába tartozó dokumentumok kiszolgáltatásának kizárását, amelyeket a jövőben a vizsgálat alatt lévő esetekkel kapcsolatos belső dokumentumok ügyirattárába helyeznek el, amely elvileg hozzáférhetetlen (lásd a II.A.2. pontot).

    B. Közölhető dokumentumok

    A fenti kritériumok szerint nem "közölhetetlennek" tekintett valamennyi dokumentum hozzáférhető az érintett felek számára.

    Ily módon az iratokhoz való hozzáférés nem korlátozódik azokra a dokumentumokra, amelyeket a Bizottság egy vállalkozás védelméhez fűződő jogainak szempontjából a "tárgyhoz tartozónak" tekint.

    A Bizottság nem válogatja ki a hozzáférhető dokumentumokat eltávolítva azokat, amelyek egy vállalkozás védelme szempontjából a tárgyhoz tartozók lehetnek. Ezt a fogalmat, amelyet már az Elsőfokú Bíróság a Hercules- és Cimenteries CBR-ügyekben hozott ítéleteiben [15] is körvonalaztak, a "Szóda-ügyekben" megerősítették és továbbfejlesztették, amikor is a Bíróság úgy ítélte meg, hogy "a védelem alatt álló eljárás során, amelyre vonatkozóan a 17. rendelet rendelkezik, a Bizottság egyedül nem dönthet arról, mely dokumentumok hasznosak a védelem számára… A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítania az érintett vállalkozás tanácsadói számára az esetleg a tárgyhoz tartozó dokumentumok megvizsgálására azért, hogy azok bizonyító erejét a védelem szempontjából felmérhessék." (T-30/91. sz. ügy, 81. pont).

    Külön megjegyzés a tanulmányokról:

    Hangsúlyozandó, hogy az eljárásokkal összefüggésben adott megbízás alapján vagy egy meghatározott aktához kapcsolódóan készített tanulmányokat, függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy közvetett módon használják-e fel azokat az eljárás során, azok belső értékére való tekintet nélkül hozzáférhetővé kell tenni. A hozzáférést nemcsak a tanulmány eredményeire (jelentések, statisztikai adatok stb.) vonatkozóan kell biztosítani, hanem a Bizottságnak a vállalkozóval folytatott levelezését, a pályázati specifikációkat és a tanulmány módszertanát illetően is [16].

    A tanulmány pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatos levelezés és a vállalkozóra vonatkozó referenciák ez utóbbi érdekében azonban bizalmasak maradnak.

    II. AZ IRATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

    A. Előkészítő eljárás: a 85. és 86. cikk alapján vizsgált ügyek

    1. Vizsgálati akta

    1.1. Egyes dokumentumok visszaküldése a helyszíni vizsgálatok után

    A Bizottság a 17. rendelet 14. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatok folyamán jelentős számú dokumentumhoz jut hozzá, melyek közül néhány – részletes vizsgálatot követően – a tárgyhoz nem tartozónak bizonyulhat az adott esetben. Ezeket a dokumentumokat általában a lehető legrövidebb időn belül visszaküldik a vállalkozásnak.

    1.2. A dokumentum nem bizalmas változata iránti megkeresés

    Annak érdekében, hogy elősegítsék az iratokhoz való hozzáférést az eljárás későbbi szakaszában, az érintett vállalkozásoktól rendszeresen kérik, hogy:

    - részletesen ismertessék azokat az információkat (dokumentumokat vagy dokumentumrészeket), amelyeket üzleti titoknak tekintenek és azokat a bizalmas dokumentumokat, amelyeknek a kiszolgáltatása kárt okozna számukra,

    - írásban indokolják meg a titoktartásra vonatkozó igényüket,

    - a Bizottság részére adják át bizalmas dokumentumaik nem bizalmas változatát (a bizalmas részek elhagyásával).

    Az ellenőrzés során átvett dokumentumokat illetően (14. cikk (2) és (3) bekezdése) a megkeresésekre csak azt követően kerül sor, hogy az ellenőrök teljesítették megbízatásukat.

    Amennyiben egy vállalkozás a Bizottság megkeresésére reagálva azt állítja, hogy az átadott információ bizalmas, az alábbi eljárást kell alkalmazni:

    a) az eljárás adott szakaszában azokat a titoktartás iránti követeléseket, amelyek első látásra indokoltnak tűnnek, ideiglenesen elfogadják. A Bizottság azonban fenntartja azt a jogát, hogy az eljárás későbbi szakaszában ismét mérlegelje az ügyet;

    b) amennyiben nyilvánvaló, hogy a titoktartás iránti követelés egyértelműen indokolatlan például azért, mert már közzétett vagy széles körben terjesztett dokumentumra vonatkozik, vagy túlzó, amennyiben a kézhez vett vagy megküldött valamennyi, illetve gyakorlatilag valamennyi dokumentumra kiterjed minden kézenfekvő indok nélkül, az érintett vállalkozást tájékoztatják arról, hogy a Bizottság nem ért egyet a titoktartás igényelt terjedelmével. Az üggyel akkor foglalkoznak, amikor elvégzik a dokumentumok hozzáférhetőségének végső értékelését (lásd alább).

    1.3. A dokumentumok hozzáférhetőségének végső értékelése

    Szükségesnek bizonyulhat más részt vevő vállalkozásoknak is hozzáférést biztosítani egy-egy dokumentumhoz, még akkor is, ha az azt kibocsátó vállalkozás ellenzi azt, amennyiben az a határozat alapjául szolgál [17], vagy egyértelműen egy felmentő dokumentum.

    Amennyiben egy vállalkozás azt állítja, hogy a dokumentum bizalmas, ám nem nyújtja be annak nem bizalmas változatát, az alábbi eljárást kell alkalmazni:

    - a titoktartást igénylő vállalkozást ismételten megkeresik, és felkérik a dokumentum ésszerűen összefüggő, nem bizalmas változatának benyújtására,

    - amennyiben a vállalkozás továbbra is ellenzi az információ kiszolgáltatását, az illetékes szervezeti egység a meghallgatási tisztviselőhöz folyamodik, aki szükség esetén lebonyolítja azt az eljárást, amely a Bizottság előtt folyó versenyeljárások során a meghallgatási tisztviselők hatásköréről szóló, 1994. december 12-i 94/810/ESZAK, EK bizottsági határozat [18] 5. cikkének (4) bekezdése szerinti határozathoz vezet. A vállalkozást levélben tájékoztatják arról, hogy a meghallgatási tisztviselő vizsgálja a kérdést.

    1.4. Dokumentumok számozott jegyzéke

    A dokumentumok felsorolását tartalmazó jegyzéket az alábbi alapelvek szerint kell összeállítani:

    a) a jegyzéknek tartalmaznia kell a vizsgálati aktában foglalt valamennyi oldal folyamatos számozását és (osztályozó kód alkalmazásával) a dokumentum hozzáférhetőségének fokára utaló jelölést, valamint a hozzáférésre felhatalmazott felek megnevezését;

    b) a jegyzékben felsorolt minden egyes dokumentumhoz hozzáférési kódot rendelnek hozzá:

    - hozzáférhető dokumentum,

    - részlegesen hozzáférhető dokumentum,

    - nem hozzáférhető dokumentum;

    c) a teljesen hozzáférhetetlen dokumentumok kategóriája lényegileg "üzleti titkokat" tartalmaz, illetve egyéb bizalmas dokumentumokból áll. A "Szóda-ügyek" tekintetében alkalmazott joggyakorlatra tekintettel a jegyzék tartalmaz egy, a dokumentumok tartalmának és tárgyának azonosítását biztosító összefoglalót, hogy az iratokhoz való hozzáférést kérelmező vállalkozások a tények maradéktalan ismeretében megállapíthassák, hogy a dokumentumok saját védekezésük szempontjából feltehetően fontosak-e, és eldöntsék, hogy az adott osztályozás ellenére kérjék-e a hozzáférést;

    d) a hozzáférhető és részlegesen hozzáférhető dokumentumok esetében nincs szükség tartalmi ismertetésre a jegyzékben, mivel ezeknek – akár teljes, akár nem bizalmas változatban – valamennyi vállalkozás "fizikailag" is utánanézhet. Ez utóbbi változat esetében csak a minősített részeket hagyják el olyan módon, hogy a hozzáférésre jogosult vállalkozás képes legyen megállapítani az elhagyott információ jellegét (pl. forgalom).

    2. A folyamatban lévő ügyekre vonatkozó belső dokumentumok aktája

    Az adminisztráció egyszerűsítése és a hatékonyság növelése érdekében a belső dokumentumokat a jövőben a vizsgálat alatt lévő ügyekkel kapcsolatos belső dokumentumok irattárában (nem hozzáférhető) helyezik el, amely időrendi sorrendben tartalmazza az összes belső dokumentumot. Az e kategóriába történő besorolás a meghallgatási tisztviselő ellenőrzése mellett történik, aki szükség esetén igazolja, hogy az abban található iratok "belső dokumentumok".

    Az alábbiak tekintendők például belső dokumentumnak:

    a) az ügyintézésre vonatkozóan a felettesektől kapott utasítások, illetve az azok iránti kérések;

    b) konzultációk más bizottsági szervezeti egységekkel egy-egy adott ügyben;

    [19];

    d) tervezetek és egyéb munkadokumentumok;

    e) egyedi, technikai segítségre vonatkozó szerződések (nyelvek, kalkuláció stb.) egy-egy ügy valamely sajátos vonatkozásával kapcsolatban.

    B. Előkészítő eljárás: Az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján vizsgált ügyek

    1. A 85. és 86. cikk alapján vizsgált ügyek előkészítő eljárásában alkalmazottakkal azonos intézkedések

    a) Egyes dokumentumok visszaküldése az ellenőrzést követően

    Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 13. cikke kifejezetten előírja a helyszíni vizsgálatokat: ilyen esetekben a 85. és 86. cikk alapján vizsgált esetekre vonatkozóan a II.A.1.1. pontban előírt eljárást kell alkalmazni.

    b) A dokumentumok számozott jegyzéke

    A bizottsági aktában található dokumentumok felsorolását tartalmazó jegyzéket a hozzáférési kódokkal a II.A.1.4. pontban előírt kritériumok szerint állítják össze.

    c) A dokumentumok nem bizalmas változata iránti igény

    Az iratokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a vizsgálat alatt lévő vállalkozásoktól a következőket kérik:

    - az általuk üzleti titoknak tekintett információknak (dokumentumok, illetve dokumentumrészletek) és azoknak a bizalmas dokumentumoknak a részletezését, amelyeknek a kiszolgáltatását sérelmesnek tartanák,

    - a titoktartás iránti kérelmük írásos indokolását,

    - bizalmas dokumentumaik elfogadhatóan összefüggő, nem bizalmas változatának biztosítását a Bizottság részére (a bizalmasan kezelendő részek elhagyásával).

    Ezt az eljárást kell követni a II. fázisú ügyekben (ahol a Bizottság kezdeményezi a bejelentő feleket érintő eljárást), valamint az I. fázisú ügyekben (amelyek eljárás indítása nélkül vezetnek bizottsági határozathoz).

    2. Az előkészítő eljárásra jellemző intézkedések az összefonódás eseteiben

    a) Utólagos eljárás a II. fázisú ügyekben

    A II. fázisú ügyekben az utólagos eljárás a következő.

    Amennyiben egy vállalkozás azt állítja, hogy valamennyi általa szolgáltatott dokumentum, illetve azok egy része üzleti titok, az alábbi lépéseket kell megtenni:

    - ha az állítás indokoltnak tűnik, az érintett dokumentumokat, illetve dokumentumrészeket harmadik személyek számára nem hozzáférhetőnek kell tekinteni,

    - ha az állítás nem tűnik indokoltnak, a Bizottság illetékes részlege felkéri a vállalkozást, hogy a vizsgálat folyamán és legkésőbb a kifogásokat tartalmazó nyilatkozat elküldésének időpontjáig vizsgálja felül álláspontját. A vállalkozásnak vagy meg kell jelölnie írásban, hogy mely dokumentumok, illetve dokumentumrészek tekintendők bizalmasnak, vagy el kell küldenie a dokumentumok nem bizalmas változatát.

    Amennyiben továbbra is fennáll a nézeteltérés a bizalmasság terjedelmét illetően, az illetékes szervezeti egység az ügyet a meghallgatási tisztviselő elé utalja, aki szükség esetén meghozhatja a 94/810/ESZAK, EK határozat 5. cikkének (4) bekezdésében előírt határozatot.

    b) Különös esetek

    Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint "a Bizottság a bejelentett összefonódást az érintett vállalkozásoknak… haladéktalanul tudomására hozott határozattal az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz teheti át a következő körülmények esetén". Az iratokhoz való hozzáférés összefüggésében az érintett felek részére általában lehetővé kell tenni azt, hogy megtekintsék a nemzeti hatóságtól származó, áttétel iránti megkeresést, az abban esetleg szereplő üzleti titkok, illetve egyéb bizalmas információk kivételével.

    Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy "ha a Bizottság valamely tagállam felkérésére megállapítja, hogy egy (…) összefonódás, amely nem közösségi léptékű (…), piaci erőfölényt hoz létre vagy erősít meg (…), ( …) meghozhatja a 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének második albekezdésében előírt határozatokat". Ezeknek a megkereséseknek az eredményeként a Bizottság jogosult arra, hogy foglalkozzon azokkal az összefonódásokkal, amelyek általában nem tartoznának felülvizsgálati jogkörébe. Ennek megfelelően az érintett felek részére hozzáférési jogot kell biztosítani a tagállam áttétel iránti megkereséséhez, az üzleti titkok, illetve egyéb bizalmas információk elhagyása mellett.

    C. Az iratokhoz való hozzáférést szolgáló gyakorlati intézkedések

    1. Általános szabály: hozzáférés a Bizottság helyiségeiben folytatott tanulmányozás útján

    A vállalkozásokat felkérik arra, hogy a tárgyhoz tartozó iratokat a Bizottság helyiségeiben vizsgálják meg.

    Amennyiben a vállalkozás a kézhez vett dokumentumjegyzék alapján úgy véli, hogy védelméhez egyes nem hozzáférhető dokumentumokra is szüksége van, erre vonatkozó indokolt kérését a meghallgatási tisztviselőhöz intézheti [20].

    2. Amennyiben azonban az akta nem túlságosan terjedelmes, a vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy vagy kérje az összes hozzáférhető dokumentum elküldését a kifogásközléssel, illetve a panaszt elutasító levéllel együtt, a már elküldött dokumentumok kivételével, vagy a Bizottság helyiségeiben tanulmányozza azokat.

    A 85. és 86. cikk szerinti eseteket illetően – a korábbi általános gyakorlattal ellentétben – a kifogásközlési nyilatkozathoz, illetve az elutasító levélhez a jövőben csak azt a felhozott bizonyítékot és azokat az idézett dokumentumokat kell mellékelni, amelyekre a kifogásokat/elutasító levelet alapozták.

    A kifogásközlés előterjesztése előtt előterjesztett, hozzáférésre irányuló kérések elvileg elfogadhatatlanok.

    D. Az erőfölénnyel való visszaéléssel összefüggő panaszokkal és eljárásokkal kapcsolatban esetleg felmerülő sajátos kérdések (85. és 86. cikk)

    1. Panaszok

    Noha a panasztevők jogszerűen részt vehetnek az eljárásban, nem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal és garanciákkal, mint az állítólagos jogsértők. A panasztevő iratokba való betekintés iránti joga nem ugyanazon az alapon nyugszik, mint a kifogásközlés címzettjeinek védelemre vonatkozó jogai, és nem indokolt azonos módon kezelni a panasztevő jogait azon vállalkozások jogaival, amelyek ellen kifogást hoznak fel.

    Mindazonáltal az a panasztevő, aki tájékoztatást kap a panaszának elutasítására irányuló szándékról, kérheti a hozzáférést azokhoz a dokumentumokhoz, amelyekre a Bizottság állásfoglalását alapozta. A panasztevők azonban nem férhetnek hozzá azokhoz a bizalmas információkhoz, illetve a bepanaszolt vállalkozások vagy harmadik vállalkozások birtokában lévő egyéb üzleti titkokhoz, amelyekhez a Bizottság vizsgálatai folyamán jutott hozzá (a 17. rendelet 11. és 14. cikke).

    Nyilvánvaló, hogy itt még inkább szükség van a titoktartás elvének tiszteletben tartására, mivel a jogsértés nem vélelmezhető. A Fedetab-ügyben [21] hozott ítéletnek megfelelően a 17. rendelet 19. cikkének (2) bekezdése a panasztevők részére a meghallgatás jogát, nem pedig a bizalmas információkhoz való hozzájutás jogát biztosítja.

    2. Eljárások az erőfölénnyel való visszaélés eseteiben

    Az erőfölénnyel való visszaélés eseteiben követendő eljárás kérdésére az Elsőfokú Bíróság és a Bíróság a BPB Industries és a British Gypsum kontra Bizottság ügyben utalt [22].

    Az erőfölénnyel rendelkező vállalkozások, lényegüknél fogva, képesek egy-egy adott piacon igen jelentős gazdasági vagy kereskedelmi nyomást gyakorolni versenytársaikra vagy kereskedelmi partnereikre, a fogyasztókra, vagy a beszállítókra.

    Az Elsőfokú Bíróság és a Bíróság ezért jogszerűnek ismerte el a vizsgált vállalkozás ügyfeleitől kapott egyes beadványok felfedése tekintetében a Bizottság részéről tanúsított vonakodó magatartást.

    Jóllehet fontos, hogy a Bizottság jobban megismerje az érintett piacot, az információ semmiképpen nem jelent terhelő bizonyítékot, és könnyen megeshet, hogy annak felfedése az érintett vállalkozás előtt megtorló intézkedések kockázatának teszi ki szerzőit.

    [1] Az Elsőfokú Bíróság Solvay kontra Bizottság T-30/91. sz., ICI kontra Bizottság T-36/91. sz., illetve ICI kontra Bizottság T-37/91. sz. ügyekben hozott ítélete (EBHT 1995., II-1775. o., II-1847. o. és II-1901. o.).

    [2] A HL L 257., 1990.9.21., 13. o. szerint helyesbített HL L 395., 1989.12.30., 1. o.

    [3] HL 13., 1962.2.21., 204/62. o.

    [4] HL 127., 1963.8.20., 2268/63. o.

    [5] Az Elsőfokú Bíróság CBR és mások T-10, 11, 12 és 15/92. sz. egyesített ügyben hozott ítélete (EBHT 1992., II-2667. o., 38. pont).

    [6] HL L 377., 1994.12.31., 1. o.

    [7] Az Elsőfokú Bíróság Hercules Chemicals kontra Bizottság T-7/89. sz. ügyben hozott ítélete (EBHT 1991., II-1711. o., 54. pont).

    [8] A belső bizottsági dokumentumok nem képezik a vizsgálati akta részét, és a vizsgálat alatt lévő esettel kapcsolatos, belső dokumentumokat tartalmazó aktában helyezik el azokat (lásd az alábbi I.A.3. és II.A.2. pontot).

    [9] Például az előállítási és forgalmazási költségek becslésének módszerei, gyártási titkok és folyamatok, ellátási források, előállított és eladott mennyiségek, piaci részesedés, vásárlói és forgalmazói jegyzékek, értékesítő üzemek, költség- és árstruktúrák, értékesítési politika, valamint információk a vállalkozás belső szervezetéről.

    [10] Akzo 53/85. sz. ügy (EBHT 1986., 1965. o., 24–28. pont és különösen a 28. pont az 1991–1992. oldalon). A BAT és Reynolds kontra Bizottság 142 és 156/84. sz. ügy (EBHT 1987., 4487. o., 21. pont).

    [11] A Bíróság Celanese kontra Bizottság és Tanács 236/81. sz. ügyben 1982.3.30-án hozott végzése [1982] (EBHT 1982., 1183. o.).

    [12] Itt a II.A.1.3. pontban leírt eljárást kellene követni.

    [13] HL L 247., 1996.9.28., 45. o.

    [14] HL L 46., 1994.2.18., 58. o.

    [15] A Cimenteries-ítélet 41. pontjában említett Hercules 54. pontjában az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bizottság köteles a vállalkozások rendelkezésére bocsátani – akár saját érdekükben, akár másként – mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a vizsgálat folyamán megszerzett, kivéve ha ezek között szerepelnek más vállalkozások üzleti titkai, a Bizottság belső dokumentumai vagy egyéb bizalmas információk.

    [16] E rendelkezés eredményeként a tanulmányra vonatkozó szerződés elkészítésekor külön záradékot kell beiktatni, amely kiköti, hogy a tanulmány és a tárgyhoz tartozó dokumentumok (módszertan, a Bizottsággal folytatott levelezés) a Bizottság által harmadik személyek részére kiszolgáltathatók.

    [17] Például olyan dokumentumok, amelyek elősegítik a jogsértés terjedelmének, időtartamának és jellegének, a résztvevők azonosításának, a verseny megsértésének, a gazdasági összefüggéseknek stb. a meghatározását.

    [18] HL L 330., 1994.12.21., 67. o.

    [19] Ilyen megállapodás hiányában a titoktartás biztosításának ugyanezen elvét kell betartani.

    [20] A 94/810/ESZAK, EK határozatban előírt különleges eljárás.

    [21] A Fedetab 209–215 és 218/78. sz. ügy (EBHT 1980., 3125. o., 46. pont).

    [22] Az Elsőfokú Bíróság a BPB Industries és British Gypsum T-65/89. sz. ügyben hozott ítélete (EBHT 1993., II-389. o.) és az Elsőfokú Bíróság a BPB Industries és British Gypsum C-310/93 P. sz. ügyben hozott ítélete (EBHT 1995., I-865. o.).

    --------------------------------------------------

    Top