This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 42012Y1219(02)
Conclusions of the Council and of the Representatives of the Governments of the Member States, meeting within the Council, of 27 November 2012 on strengthening the evidence-base for sport policy making
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések ( 2012. november 27. ) a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések ( 2012. november 27. ) a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről
HL C 393., 2012.12.19, p. 20–21
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
19.12.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 393/20 |
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2012. november 27.) a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről
2012/C 393/06
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,
1. EMLÉKEZTETVE:
1. |
az EU-nak az EUMSZ 165. cikkében foglalt azon feladatára, hogy hozzájárul a sport európai dimenziójának a fejlesztéséhez és az európai sport előmozdításához; |
2. |
a 2011. május 20-án elfogadott, a 2011–2014-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkatervre (1), amely kiemelt fontosságú feladatként nevezi meg az uniós szintű, adatokra épülő sportpolitika kialakítását, és amely sportstatisztikával foglalkozó szakértői csoport létrehozását irányozza elő azzal a feladattal, hogy a sport területén a már folyamatban levő munka alapján ajánljon adatgyűjtést elősegítő lehetőségeket; |
3. |
a Bizottság 2007. július 7-i, a sportról szóló fehér könyvére (2), valamint 2011. január 18-i, a sport európai dimenziójának fejlesztéséről szóló közleményére (3), amely kiemelte annak fontosságát, hogy a sportpolitika alakítása szilárd – a sport társadalmi és gazdasági vetületére vonatkozó, uniós szintű összehasonlító adatokra is kiterjedő – ismeretanyagra épüljön, és amely ennek elérése érdekében konkrét intézkedéseket is meghatározott; |
4. |
a sportstatisztika területén a tagállamok között – a Bizottság segítségével – folytatott uniós szintű strukturált együttműködésre, amely 2006-ban kezdődött el, és amelynek eredményeként – az egyezményes uniós meghatározás (azaz a sport fogalmának vilniusi meghatározása) alapján – közös módszertant dolgoztak ki a sport gazdasági hasznának mérésére, illetve több országban sportágazati szatellitszámlákat (4) hoztak létre; |
5. |
a Bizottság által 2010-ben és 2011-ben Európa-szerte indított felmérésekre, amelyek a sportnak az Unióban a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra jelentett hatására, illetve egy sportot ellenőrző uniós funkció lehetséges jövőbeli létrehozására irányulnak (5); |
6. |
a sportstatisztikáról tartott első uniós konferenciára, amelyre 2011. március 23-án került sor Brüsszelben, és amely megerősítette a sportra vonatkozó jobb és összehasonlíthatóbb adatok fontosságát (6). |
2. TEKINTETTEL ARRA, HOGY:
1. |
a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság egész Európában jelentős mértékben befolyásolja a közkiadásokat, és ez sok tagállamban eredményezi azt, hogy a forrásokat a növekedést és foglalkoztatást serkentő szakpolitikai területek irányába összpontosítják; |
2. |
bár több különböző szinten végeztek kutatást arról, hogy a sport milyen gazdasági hatásokkal jár, az eredmények eddig általában nem bizonyultak az országok között összehasonlíthatónak. Jelenleg egyre több adat támasztja alá azt, hogy a sport jelentős mértékben hozzájárul Európa gazdaságához, és egyben a növekedés és a foglalkoztatás egyik fontos motorja is (7), amellett, hogy társadalmi kohéziót és jólétet biztosít, valamint segíti a puha készségek fejlesztését (8), vagyis határozott módon hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez; |
3. |
egy nemrégiben végzett uniós szintű felmérés szerint az EU-ban előállított teljes bruttó hozzáadott érték 1,76 %-a sportból származik. (9) Ha a sokszorozó hatást is figyelembe vesszük, a sportágazat részesedése az EU-ban már 2,98 %-át teszi ki a teljes bruttó hozzáadott értéknek. Emellett a sportágazatban a növekedés munkaigényesnek bizonyult, ami abból látható, hogy a sport részesedése a teljes uniós foglalkoztatásból magasabb (2,12 %), mint a bruttó hozzáadott értékből. Az aránytalanul magas munkaigényesség miatt a sport kiemelt szerepet tölt be a foglalkoztatás biztosításában; |
4. |
a sporthoz kapcsolódó különböző adatok gyűjtésével és ezen adatoknak a szakpolitikák kialakítása során való felhasználásával javítható a sportpolitikák minősége. E tekintetben a sportágazati szatellit-számlák értékes eszközöknek tekinthetők a sportpolitika alakításához szükséges adatok generálásához. Néhány tagállam óriási előrehaladást ért el a sport gazdasági jelentőségének mérése terén azáltal, hogy nemzeti szinten bevezette a sportágazati szatellit-számlát; |
5. |
a sportra vonatkozó ismeretek szintjének emelését célzó megerősített uniós együttműködés a tudományos szakemberek, a sportipar, a sportmozgalom, valamint a nemzeti és európai hatóságok, többek között a statisztikai tisztviselők közötti ágazatközi együttműködés révén érhető el a legjobban; |
6. |
az Eurobarometer-felmérések hasznos eszközöknek bizonyultak a különböző sportpolitikák kimenetét illető tagállami időbeli tendenciák összehasonlításához, ugyanakkor nem helyettesíthetik az Eurostat által az európai statisztikai rendszeren keresztül nyújtott megbízható statisztikai adatokat; |
7. |
a sportstatisztikákkal foglalkozó szakértői csoport – megbízatásával összhangban – kidolgozta a teljesítendő célok első csoportját (10), amely a sportra vonatkozó bővebb ismeretanyag konkrét aspektusaira irányul, és a következőkből áll:
|
8. |
a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítése során figyelembe kell venni a pénzügyi és gazdasági válságból adódó nemzeti és európai szintű költségvetési korlátokat. |
3. FELKÉRIK AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
1. |
folytassák a sportágazati szatellitszámlák kidolgozását a meglevő módszertani eszközök és az uniós szinten rendelkezésre álló együttműködési struktúrák önkéntes alapú felhasználásával, törekedve az érintett kormányzati struktúrák, többek között a nemzeti statisztikai hivatalok bevonására is; |
2. |
ösztönözzék és támogassák a sportra vonatkozó információk és adatok – beleértve a meglévő nemzeti szintű adatokat is – gyűjtésének és terjesztésének javítását célzó kezdeményezéseket, aminek révén bővíthető a sportpolitika alapjául szolgáló ismeretanyag. |
4. FELKÉRIK AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGÉT, A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKBEN:
1. |
bővítsék a sportnak az Unión és a tagállamokon belüli társadalmi és gazdasági vetületeire vonatkozó ismeretanyagot, például azáltal, hogy e témaköröket beépítik a 2013–2017-es európai statisztikai programba, majd az éves statisztikai munkaprogramokba; |
2. |
törekedjenek a sporttal, illetve statisztikával foglalkozó érintett intézményi struktúrák közötti uniós és tagállami szintű együttműködés javítására, hogy ezáltal felhívják a figyelmet a sportra vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatok szükségességére; |
3. |
a már meglevő ismereteket is figyelembe véve ösztönözzék annak tudatosítását, hogy a sport – a nemzeti, illetve regionális politikaalakítás és az Európa 2020 stratégia keretében egyaránt – kulcsfontosságú szerepet tölt be mint a növekedés, a foglalkoztatás és a készségfejlesztés, valamint a társadalmi kohézió egyik motorja. |
5. FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:
1. |
a területen végzett eddigi munka alapján vizsgálja meg a rendelkezésre álló és jövőbeli uniós finanszírozási eszközök felhasználási lehetőségeit a sportágazati szatellitszámlák kidolgozását célzó nemzeti erőfeszítések támogatására; |
2. |
ösztönözze a sport ismereti alapjának megerősítését, elsősorban az e téren végzett korábbi munka alapján a sportágazati szatellitszámlák kidolgozását célzó nemzeti erőfeszítések, valamint a legjobb gyakorlatok uniós szinten történő megosztásának a támogatásával, annak érdekében, hogy empirikusan mérhető legyen, hogy a sport Európán belül milyen mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, illetve a foglalkoztatás biztosításához és bővítéséhez;
|
(1) HL C 162., 2011.6.1., 1. o.
(2) Az Európai Bizottság fehér könyve a sportról, COM(2007) 391 végleges.
(3) Az Európai Bizottság „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című közleménye, COM(2011) 12 végleges.
(4) A szatellitszámlák rendszere (itt: sportágazati szatellitszámlák) egy olyan robusztus statisztikai keret, amely a nemzeti gazdaságban egy meghatározott ágazat (itt: a sportágazat) gazdasági hasznának a mérésére szolgál.
(5) http://ec.europa.eu/sport/preparatory_actions/studies-surveys-conferences-and-seminars_en.htm
(6) http://ec.europa.eu/sport/news/eu-conference-on-sport-statistics_en.htm
(7) A sportnak az Unióban a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatásáról szóló tanulmány összefoglalója: http://ec.europa.eu/sport/library/documents/b1/eusf2012-executive-summary-study-costegaeiteu-august-2012.pdf. A tanulmány egyik konkrét célkitűzése egy olyan módszertani keret kidolgozása volt, amely figyelembe veszi a sport gazdasági hatását az EU-ban. Ennek elérése érdekében a tanulmány valamennyi nemzeti becsült értéket egy multiregionális sportágazati szatellitszámla-rendszerben jelentetett meg (amelyben minden tagállam az EU-27 egy-egy regionális szervezetét jelentette), összhangban a sport fogalmának vilniusi meghatározásával.
(8) Az alulról szerveződő sporttevékenységekben való részvétel vagy e tevékenységek szervezése révén elsajátított puha készségek és kompetenciák – csapatmunka, fegyelem, kezdeményezőkészség, kitartás, szervezőkészség – fontos szerepet játszanak abban, hogy felkészítsék az egyént egy olyan munkaerőpiacra, amely nagyra értékeli ezeket a készségeket.
(9) A sport részesedése tehát az európai hozzáadott értékből a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat együttes részesedésével hasonlítható össze, és majdnem két és félszer nagyobb, mint a bányászat és a kőfejtés részesedése, továbbá több mint egyötödét teszi ki a pénzügyi szolgáltatási tevékenységeknek, ideértve a biztosítási és a nyugdíjfinanszírozási szektort is. Az EU-ban minden hatvanadik megtermelt és megkeresett euró a sporthoz kapcsolódik. Tanulmány a sportnak az Unióban a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatásáról: http://ec.europa.eu/sport/library/documents/b1/eusf2012-executive-summary-study-costegaeiteu-august-2012.pdf
(10) http://ec.europa.eu/sport/library/documents