EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 42010X0710(07)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 118. sz. előírása – Egységes rendelkezések egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságairól

HL L 177., 2010.7.10, p. 263–289 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/118(2)/oj

10.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/263


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon: http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 118. sz. előírása – Egységes rendelkezések egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságairól

Hatálybalépés dátuma: 2005. április 6.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

I. rész – Fogalommeghatározások – Követelmények

6.

II. rész – Fogalommeghatározások – Követelmények

7.

A típus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

8.

Gyártásmegfelelőség

9.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.

A gyártás végleges leállítása

11.

A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Járműre vonatkozó adatközlő lap

2. melléklet –

Alkatrészre vonatkozó adatközlő lap

3. melléklet –

Értesítés járműtípus jóváhagyásának megadásáról

4. melléklet –

Értesítés alkatrésztípus jóváhagyásának megadásáról

5. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

6. melléklet –

Vizsgálat az anyagok vízszintes irányú égési sebességének meghatározására

7. melléklet –

Vizsgálat az anyagok olvadási viselkedésének meghatározására

8. melléklet –

Vizsgálat az anyagok függőleges irányú égési sebességének meghatározására

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.   Ez az előírás a több mint 22 utast szállító, állóhellyel nem rendelkező és nem a városi forgalomban történő használatra (városi autóbusz) tervezett M3 kategóriába, a II. és III. osztályba (1) tartozó járművek belső kialakításához használt anyagok égési tulajdonságaira (gyúlékonyság, égési sebesség és olvadási viselkedés) vonatkozik.

A típusjóváhagyás megadása az alábbiak szerint történik:

1.2.   I. rész – Járműtípus jóváhagyása az utastérben alkalmazott belső alkatrészek égési tulajdonsága tekintetében.

1.3.   II. rész – Alkatrész (anyagok, ülések, függönyök, válaszfalak stb.) jóváhagyása az égési tulajdonsága tekintetében.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: Általános

2.1.   „Gyártó”: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatósággal szemben a típus-jóváhagyási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és a gyártásmegfelelőség biztosításáért felel. E személynek vagy szervezetnek nem kell feltétlenül közvetlenül közreműködnie a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű vagy alkatrész gyártásának valamennyi fázisában.

2.2.   „Utastér”: az utasok elhelyezésére szolgáló tér (a bárral, konyhával, WC-vel stb. együtt), amelyet:

a tető,

a padló,

az oldalfalak,

az ajtók,

a külső üvegezés,

a belső tér hátsó válaszfala vagy a hátsó ülés háttámlájának síkja,

a jármű függőleges hosszanti középsíkjától a vezető oldala felé eső részen a gépkocsivezetőnek a 17. sz. előírás szerinti R pontján keresztülhaladó keresztirányú függőleges sík,

a jármű függőleges hosszanti középsíkjának ellenkező oldalán lévő első belső válaszfal határol.

2.3.   „Gyártási alapanyagok”: gyártónak ezen előírás alapján jóváhagyott járműtípusba történő beépítés céljából vagy műhelynek járművek karbantartásához vagy javításához történő felhasználásra ömlesztett anyagként (pl. párnázóanyag hengerben) vagy kész alkatrészként szállított termékek.

2.4.   „Ülés”: egy felnőtt számára ülőhelyet biztosító kárpitozott szerkezet, amely lehet a jármű felépítményével egybeépített vagy attól független. A fogalom mind az egyedi ülést, mind a sorülés egy felnőttnek ülőhelyet biztosító részét magában foglalja.

2.5.   „Üléscsoport”: akár padszerű sorülés, akár különálló, de egymás mellett elhelyezett ülések (vagyis az egyik ülés első rögzítési pontjai egy vonalban vannak egy másik ülés hátsó rögzítési pontjaival, vagy azok előtt helyezkednek el, és egy vonalban vannak ugyanezen másik ülés első rögzítési pontjaival, vagy azok mögött helyezkednek el), amely(ek) egy vagy több felnőttnek biztosít(anak) ülőhelyet.

2.6.   „Sorülés”: olyan kárpitozott szerkezet, amely több felnőttnek biztosít ülőhelyet.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   A jármű- vagy alkatrésztípus ezen előírás alapján történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a gyártó nyújtja be.

3.2.   A kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletnek vagy a 2. mellékletnek megfelelő adatlapot.

A típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak a következőket kell benyújtani:

3.3.1.   Jármű jóváhagyása esetében: egy, a jóváhagyási kérelem tárgyát képező típusra reprezentatív járművet.

3.3.2.   Típusjóváhagyással már rendelkező belső alkatrészek esetében: a jármű típus-jóváhagyási kérelméhez mellékelni kell az érintett részek típus-jóváhagyási számainak és a gyártó típusjelöléseinek felsorolását.

EGB-típusjóváhagyással nem rendelkező belső alkatrészek esetében:

3.3.3.1.   a járművekben felhasznált alkatrészeknek az engedélyezendő típusra reprezentatív mintái, amelyek száma a 6–8. mellékletben van megadva;

3.3.3.2.   egy mintát be kell nyújtani továbbá a műszaki szolgálatnak jövőbeli hivatkozási célokra;

3.3.3.3.   olyan berendezéseknél, mint például az ülések, függönyök, válaszfalak stb., a 3.3.3.1. szakaszban meghatározott minták, valamint egy teljes berendezés a fentieknek megfelelően;

3.3.3.4.   a mintákon jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező márkanevét vagy védjegyét, és a típusjelölést.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott típus megfelel az előírás vonatkozó részeiben foglalt követelményeknek, akkor a típust jóvá kell hagyni.

4.2.   Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma (jelenleg, a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot a jármű vagy alkatrész ezen előírás szerinti több típusához.

4.3.   A típus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

Minden olyan járművön, minden olyan anyag csomagolásán (lásd a 4.4.2.3. szakaszt), valamint minden olyan külön forgalmazott alkatrészen, amely megfelel egy ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.   Egy körben elhelyezett „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2).

A kör közelében a következőket kell elhelyezni:

4.4.2.1.   annak az iránynak a jele, amely irányban az alkatrész égési sebességét meghatározták:

vízszintes irányban (6. melléklet),

függőleges irányban (8. melléklet),

vízszintes és függőleges irányban is

(6. és 8. melléklet);

4.4.2.2.   a „V” jel azt mutatja, hogy az alkatrészt olvadási viselkedése alapján hagyták jóvá (7. melléklet), és/vagy a „CD” jel pedig azt mutatja, hogy az alkatrész teljes berendezésként, pl. ülésként, válaszfalként, csomagtartóként stb. kapta meg a jóváhagyást;

4.4.2.3.   a gyártási alapanyagokat nem kell egyénileg jelölni. Az alapanyagok szállítására szolgáló csomagoláson azonban jól láthatóan fel kell tüntetni a fent leírt jóváhagyási jelet;

4.4.2.4.   ha a több jóváhagyott alapanyagból álló, nagyméretű alkatrészeket – például üléseket – külön-külön jelölik, egyetlen jelként fel lehet tüntetni a felhasznált alapanyag(ok) jóváhagyási számát (számait).

4.4.3.   Ha a típus megfelel az egyezményhez mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott típusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás számát, amely szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a fenti 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.4.4.   A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.4.5.   Jármű esetében a jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.4.6.   Ezen előírás 5. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   I. RÉSZ – JÁRMŰTÍPUS JÓVÁHAGYÁSA AZ UTASTÉRBEN ALKALMAZOTT BELSŐ ALKATRÉSZEK ÉGÉSI TULAJDONSÁGA TEKINTETÉBEN

5.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás I. részének alkalmazásában:

5.1.1.   „járműtípus”: olyan járművek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint például a gyártó típusjelölése.

5.2.   Követelmények

5.2.1.   A típusjóváhagyásra benyújtott jármű utasterének belső kialakításához felhasznált anyagoknak meg kell felelniük az ezen előírás II. részében szereplő követelményeknek.

5.2.2.   Az utastérben és/vagy alkatrészként jóváhagyott eszközökben felhasznált alapanyagokat és/vagy berendezéseket úgy kell beépíteni, hogy a lángok keletkezésének és elterjedésének kockázata a legkisebb legyen.

5.2.3.   Ezeket a belső kialakításhoz felhasznált anyagokat és/vagy berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően és különösen az égési tulajdonságaik és olvadási viselkedésük tekintetében (vízszintes/függőleges irányban) elvégzett vizsgálatok függvényében szabad beépíteni.

5.2.4.   A belső kialakításhoz felhasznált anyagoknak a tartószerkezethez történő rögzítésére használt ragasztóanyag nem ronthatja az anyag égési tulajdonságát.

6.   II. RÉSZ – ALKATRÉSZ JÓVÁHAGYÁSA ÉGÉSI TULAJDONSÁGA TEKINTETÉBEN

6.1.   Fogalommeghatározások

Ezen előírás II. részének alkalmazásában:

„Alkatrésztípus”: olyan alkatrészek, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

6.1.1.1.   a gyártó típusjelölése;

6.1.1.2.   a tervezett felhasználás (üléspárnázat, tetőburkolás stb.);

6.1.1.3.   az alapanyag(ok) (pl. gyapjú, műanyag, gumi, kevert szerkezeti anyagok);

6.1.1.4.   többrétegű anyagok esetében a rétegek száma; és

6.1.1.5.   egyéb jellemzők, amennyiben ezek az előírásban megkövetelt teljesítményre jelentős hatást gyakorolnak.

6.1.2.   „Égési sebesség”: az előírás 6. melléklete és/vagy 8. melléklete szerint mért égési szakasznak és a láng számára e szakasz megtételéhez szükséges idő hányadosa. Ezt milliméter/perc mértékegységben fejezik ki.

6.1.3.   „Többrétegű anyag”: olyan több, hasonló vagy különböző anyagú rétegből álló anyag, amelynek rétegeit közvetlenül a felületükön történő kittelés, ragasztás, lemezelés, hegesztés stb. tartja össze. Ha a különböző anyagok szakaszosan kapcsolódnak egymáshoz (pl. varrással, nagyfrekvenciás hegesztéssel, szegecseléssel), nem tekinthetők többrétegű anyagoknak.

6.1.4.   „Látható oldal”: az anyag azon oldala, amelyik az anyagnak a járműbe történt beépítése után a jármű belseje felé néz.

6.1.5.   „Párnázó anyag”: a belső párnázás és a bevonó anyag kombinációja, amelyek együtt az üléskeret párnázatát képezik.

6.1.6.   „Belső burkolat(ok)”: olyan anyag(ok), amely(ek) (együtt) a felület és a tető, az oldalfalak vagy a padló burkolatát képezik.

6.2.   Követelmények

6.2.1.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 6. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)

az ülések (beleértve a gépkocsivezető ülését is) és tartozékaik párnázására használt anyag(ok);

b)

a tető belső borítására használt anyag(ok);

c)

az oldalfalak, beleértve a válaszfalakat is, és a hátsó fal belső borítására használt anyag(ok);

d)

a hőszigetelésre, illetve hangszigetelésre használt anyag(ok);

e)

a padló burkolására használt anyag(ok);

f)

a csomagtartó, a fűtő- és szellőztetőcsövek belső burkolására használt anyag(ok);

g)

a világítótestek anyaga(i).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a vízszintes irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket, vagy ha a láng az utolsó mérési pont elérése előtt kialszik.

6.2.2.   Az alábbi anyagokon kötelező elvégezni az előírás 7. mellékletében leírt vizsgálatot:

a)

a tető belső borítására használt anyag(ok);

b)

a tetőszerkezetbe beépített csomagtartó, valamint fűtő- és szellőztetőcsövek belső borítására használt anyag(ok);

c)

a csomagtartóba, illetve a tetőszerkezetbe épített világítótestek anyaga(i).

A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sincs olyan cseppképződés, ami a vattát meggyújtja.

6.2.3.   A függönyökhöz és rolókhoz felhasznált anyagokon (illetve más függönyanyagokon) kötelező elvégezni a 8. mellékletben leírt vizsgálatot.

A vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha a vízszintes irányú égési sebesség a legrosszabb vizsgálati eredményt figyelembe véve sem lépi túl a 100 mm/perc értéket.

Az alábbi anyagokon nem kötelező elvégezni a 6–8. mellékletben leírt vizsgálatokat:

6.2.4.1.   fémből vagy üvegből készült részek;

6.2.4.2.   az ülések egyes tartozékai, amelyek nem fémes anyagai 200 g-nál kisebb tömegűek. Ha e tartozékok nem fémes anyagainak teljes tömege meghaladja a 400 g-ot ülésenként, akkor minden anyagot vizsgálatnak kell alávetni;

az olyan részek, amelyek felülete vagy térfogata nem lépi túl a következő értékeket:

6.2.4.3.1.   egyedi üléshez kapcsolódó részek esetében a 100 cm2-t vagy 40 cm3-t;

6.2.4.3.2.   a járműben elosztott és egyedi üléshez nem kapcsolódó részek esetében üléssoronként és az utastér belsejében folyóméterenként legfeljebb 300 cm2-t vagy 120 cm3-t;

6.2.4.4.   elektromos kábelek;

6.2.4.5.   olyan részek, amelyek tekintetében a 6. melléklet 3.1. szakaszában, a 7. melléklet 3. szakaszában és a 8. melléklet 3.1. szakaszában előírt méretekben nem lehet mintát venni.

7.   A TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A jármű- vagy alkatrésztípus ezen előírás tekintetében történő minden módosításáról értesíteni kell a jármű- vagy alkatrésztípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.   úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a járművek vagy alkatrészek továbbra is megfelelnek az előírásoknak; vagy

7.1.2.   új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.   A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3.   A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság az ilyen kiterjesztéshez készített minden értesítéshez sorszámot rendel, és erről az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük az egyezmény (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. javított változat) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint a következő előírásoknak:

8.1.   Az ezen előírás értelmében jóváhagyott járműveket/alkatrészeket úgy kell gyártani, hogy az előírás vonatkozó részében (részeiben) megállapított követelményeket teljesítve megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.   A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. Ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

9.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.   Az ezen előírás alapján egy adott jármű-/alkatrésztípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

9.2.   Ha az egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 3. vagy 4. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia és Montenegró, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (szabad), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (szabad), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (szabad), 34 – Bulgária, 35 (szabad), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (szabad), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (szabad), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyást a tagállamok adják meg saját EGB-típus-jóváhagyási jelüket használva), 43 – Japán, 44 (szabad), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta és 51 – Koreai Köztársaság. A további számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló egyezményt mikor ratifikálják, vagy ahhoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli az egyezményben részes szerződő felekkel.


1. MELLÉKLET

ADATKÖZLŐ LAP

(ezen előírás járműtípusnak az utastérben alkalmazott belső alkatrészek égési tulajdonsága tekintetében történő EGB-típusjóváhagyására vonatkozó 3.2. szakaszának megfelelően)

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

1.3.   A típus azonosításának módja, ha fel van tüntetve a járművön: …

1.4.   A jelzés elhelyezése: …

1.5.   A jármű kategóriája (1): …

1.6.   A gyártó neve és címe: …

1.7.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

2.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

2.1.   Egy reprezentatív járműről készült fényképek és/vagy rajzok:

3.   FELÉPÍTMÉNY

Belső kialakítás

Ülések

3.1.1.   Számuk: …

A jármű belső kialakításához használt anyagok égési tulajdonsága

A tető belső burkolására használt anyag(ok)

3.2.1.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A hátsó és az oldalsó falakra használt anyag(ok)

3.2.2.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A padlózatra használt anyag(ok)

3.2.3.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

Az ülések párnázatához használt anyag(ok)

3.2.4.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A fűtő- és szellőztetőcsövekhez használt anyag(ok)

3.2.5.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

A csomagtartóhoz használt anyag(ok)

3.2.6.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

Egyéb célokra használt anyag(ok)

3.2.7.1.   Rendeltetés: …

3.2.7.2.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …

Teljes berendezésként jóváhagyott alkatrészek (ülések, válaszfalak, csomagtartók stb.)

3.2.8.1.   Alkatrész-típusjóváhagyási szám(ok): …


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.


2. MELLÉKLET

ADATKÖZLŐ LAP

(ezen előírás alkatrész égési tulajdonsága tekintetében történő EGB-típusjóváhagyására vonatkozó 3.2. szakaszának megfelelően)

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

1.   ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus- és általános kereskedelmi leírás: …

1.3.   A gyártó neve és címe: …

1.4.   Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EGK-típus-jóváhagyási jel helye és rögzítési módja: …

1.5.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

2.   A BELSŐ KIALAKÍTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK

2.1.   Az anyag(ok) alkalmazásának célja: …

2.2.   Alapanyag(ok)/megnevezés: …/… …

2.3.   Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): …

2.4.   A bevonat típusa (1): …

2.5.   Legnagyobb/legkisebb vastagság: … mm

2.6.   Típusjóváhagyás száma, ha van: …


(1)  A nem kívánt rész törlendő.


3. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 mm × 297 mm))

Image

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

járműtípusra, a 118. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma:…

A kiterjesztés indoka: …

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus:.…

A típus azonosításának módja, ha fel van tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen (2)  (3): …

1.3.1.   A jelzés elhelyezése: …

1.4.   A jármű kategóriája (4): …

1.5.   A gyártó neve és címe: …

1.6.   Az EGB-jóváhagyási jel helye: …

1.7.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

II. SZAKASZ

1.   Kiegészítő adatok (értelemszerűen): …

2.   A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3.   A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …

4.   A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.   Megjegyzések (adott esetben): …

6.   Hely: …

7.   Dátum: …

8.   Aláírás: …

9.   A jóváhagyó hatósághoz benyújtott – és kérésre kiadható – információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezésekeit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő. (Előfordulhat, hogy nincs szükség törlése, ha nemcsak egy bejegyzés érvényes.)

(3)  Ha a típus azonosításának módja olyan írásjeleket tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon szereplő jármű-, alkatrész- vagy önálló műszaki egységtípusok leírása szempontjából nem lényegesek, akkor ezeket az írásjeleket a vonatkozó bizonylatokban kérdőjellel helyettesítjük (pl. ABC??123??).

(4)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: TRANS/WP.29/78/1. javított változat/2. módosítás) 7. mellékletének meghatározása szerint.


4. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Megengedett legnagyobb formátum: A4 (210 mm × 297 mm))

Image

 (1)

Kibocsátó:

Hatóság neve:

Tárgy (2):

JÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

JÓVÁHAGYÁS ELUTASÍTÁSA

JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA

A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

alkatrésztípusra, a 118. sz. előírás szerint.

Jóváhagyás száma: … Kiterjesztés száma: …

A kiterjesztés indoka: …

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.   Gyártmány (gyártó márkaneve): …

1.2.   Típus: …

A típus azonosításának módja, ha fel van tüntetve a berendezésen (3): …

1.3.1.   A jelzés elhelyezése: …

1.4.   A gyártó neve és címe: …

1.5.   Az EGB-jóváhagyási jel helye: …

1.6.   Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

II. SZAKASZ

1.   Kiegészítő adatok (értelemszerűen): …

2.   A jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …

3.   A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …

4.   A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …

5.   Megjegyzések (adott esetben): …

6.   Hely:

7.   Dátum: …

8.   Aláírás: …

9.   A nem kívánt rész törlendő. (Előfordulhat, hogy nincs törlendő rész, ha nemcsak egy bejegyzés érvényes.)


(1)  A jóváhagyást megadó/kiterjesztő/elutasító/visszavonó ország egyedi azonosító száma (lásd ezen előírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit).

(2)  A nem kívánt rész törlendő. (Előfordulhat, hogy nincs törlendő rész, ha nemcsak egy bejegyzés érvényes.)

(3)  Ha a típus azonosításának módja olyan írásjeleket tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon szereplő jármű-, alkatrész- vagy önálló műszaki egységtípusok leírása szempontjából nem lényegesek, akkor ezeket az írásjeleket a vonatkozó bizonylatokban kérdőjellel helyettesítjük (pl. ABC??123??).


5. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

1. példa

(lásd az előírás I. részét)

Image

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust a 118. számú előírás I. része szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4), a 001234 jóváhagyási számmal. A jóváhagyási szám első két számjegye (00) azt jelzi, hogy a jóváhagyást az eredeti, változatlan formájú 118. sz. előírás szerint adták meg.

2. példa

(lásd az előírás II. részét)

Image

Image

Az alkatrészen elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust a 118. számú előírás II. része szerint hagyták jóvá Hollandiában (E4), a 001234 jóváhagyási számmal. A jóváhagyási szám első két számjegye (00) azt jelzi, hogy a jóváhagyást az eredeti, változatlan formájú 118. sz. előírás szerint adták meg.

A kiegészítő Image szimbólum arra utal, hogy ezt az alkatrészt vízszintes és függőleges irányú égési sebessége alapján hagyták jóvá.

A Image , illetve Image szimbólumok azt jelzik, hogy a jóváhagyást a 7. melléklet szerint adták meg, illetve a jóváhagyás egy teljes berendezésre, például ülésre, válaszfalakra stb. vonatkozik. A kiegészítő szimbólumot csak szükség esetén kell használni.


6. MELLÉKLET

Vizsgálat az anyagok vízszintes irányú égési sebességének meghatározására

1.   Mintavétel és elv

1.1.   Izotróp anyag esetében a vizsgálatot öt mintán kell elvégezni, nem izotróp anyag esetében pedig tíz mintán (mindkét irányban öt mintán).

1.2.   A mintákat a vizsgálandó anyagból kell venni. Az anyag iránya szerint különböző égési sebességgel rendelkező anyagoknál minden irányt meg kell vizsgálni. A mintákat úgy kell venni és a vizsgálóberendezésbe behelyezni, hogy a legnagyobb égési sebességet mérjék. Ha az anyagot meghatározott szélességben szállítják, akkor az egész szélességből legalább 500 mm hosszú darabot kell kivágni. Ebből a kivágott darabból az anyag élétől legalább 100 mm távolságban és egymástól azonos távolságra kell a mintákat venni. Ha a termék formája lehetővé teszi, a késztermékből ugyanígy kell mintát venni. Ha a termék 13 mm-nél vastagabb, akkor a nem az utastér felé néző oldalra gyakorolt mechanikus eljárással 13 mm-re kell csökkenteni a vastagságot. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgálatot a műszaki szolgálattal egyetértésben az eredeti vastagságú anyagon kell elvégezni, amit a vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell említeni.

A többrétegű anyagokat (lásd a 6.1.3. szakaszt) úgy kell vizsgálni, mintha egységes szerkezetű anyagok lennének. Az egymásra helyezett, különböző összetételű rétegekből álló olyan anyagok esetében, amelyek nem minősülnek többrétegű anyagnak, az utastér felé néző felülettől kezdve 13 mm-es mélységig elhelyezkedő minden réteget meg kell vizsgálni.

1.3.   A mintát egy U alakú tartóban vízszintesen tartva égéskamrában 15 másodpercig meghatározott láng hatásának kell kitenni úgy, hogy a láng a minta szabad végére hasson. A vizsgálattal azt állapítják meg, hogy a láng kialszik-e, illetve mikor alszik ki, vagy azt az időt, amely alatt a láng egy adott szakaszt megtesz.

2.   Eszközök

Az égéskamra (1. ábra) lehetőleg rozsdamentes acélból készüljön a 2. ábrán megadott méretekben. A kamra elülső oldalán tűzálló megfigyelőablak található, amely az egész elülső oldalt elfoglalhatja, és amelyen keresztül a kamra belsejéhez is hozzá lehet férni.

A kamra alján szellőzőlyukak vannak, tetején pedig körben szellőzőnyílás található. Az égéskamra négy 10 mm magas lábon áll.

A kamra egyik végén nyílás lehet a mintát tartalmazó mintatartó bevezetésére; a szemközti oldalon gázvezeték számára van kialakítva nyílás. A megolvadt anyagot egy tál fogja fel (lásd a 3. ábrát), amely a kamra fenekén a szellőzőlyukak között van elhelyezve úgy, hogy ezek egyikét sem fedi el.

1. ábra

Mintatartóval és cseppfogó tálcával rendelkező égéskamra mintája

Image

2. ábra

Égéskamra mintája

(Méretek milliméterben)

Image

3. ábra

Cseppfogó tál mintája

(Méretek milliméterben)

Image

Korrózióálló anyagból készült, két U alakú fémlemezből vagy keretből álló mintatartó. A méretek a 4. ábrán vannak megadva.

Az alsó lap tőcsavarokkal, a felső lap a megfelelő helyeken lyukakkal van ellátva, hogy a vizsgálandó minta szilárd befogását biztosítsák. A tőcsavarok mérőjelzésként is szolgálnak az égési szakasz elején és végén.

A szerkezet az alsó U alakú keret felett egymástól 25 mm-es távolságra kifeszített, 0,25 mm-es átmérőjű hőálló huzalokból készült tartóval rendelkezik (lásd az 5. ábrát).

A minták alsó oldalának 178 mm-re kell lennie a fenéklap felett. A mintatartó elülső élének a kamra hátsó részétől mért távolságának 22 mm-nek kell lennie, a hosszanti oldalai és a kamra oldalai közötti távolságnak 50 mm-nek kell lennie (mind belső méretek). (Lásd az 1. és a 2. ábrát).

4. ábra

Mintatartó mintája

(Méretek milliméterben)

Image

5. ábra

Példa az alsó U alakú keret huzalból készült tartószerkezetének részletére

(Méretek milliméterben)

Image

2.3.   Gázégő

A kis lángot 9,5 mm ± 0,5 mm-es belső átmérőjű Bunsen-égővel állítják elő. Ez úgy van elhelyezve a vizsgálókamrában, hogy a fúvóka középpontja 19 mm-re van a minta szabad vége alsó élének közepe alatt (lásd a 2. ábrát).

2.4.   A vizsgálathoz használt gáz

A Bunsen-égőt tápláló gáznak kb. 38 MJ/m3 fűtőértékűnek kell lennie (pl. földgáz).

2.5.   Legalább 110 mm hosszú fém fésű, 25 mm-enként hét-nyolc lekerekített foggal.

2.6.   0,5 s pontosságú stopperóra.

2.7.   Füstszekrény. Az égéskamrát füstszekrénybe lehet helyezni, amennyiben ez utóbbi térfogata legalább 20-szorosa és legfeljebb 110-szerese az égéskamráénak, és egyik mérete (magasság, szélesség vagy hosszúság) sem haladja meg a két másik méret bármelyikének 2,5-szeresét. A vizsgálat előtt a füstszekrényen keresztül áramló levegő függőleges sebességét az égéskamra leendő végső helye előtt és mögött 100 mm-rel meg kell mérni. Ennek az értéknek 0,10 m/s és 0,30 m/s között kell lennie annak elkerülésére, hogy a kezelő esetleg kellemetlenül érezze magát az égéstermékek miatt. Használható természetes szellőzésű és megfelelő légsebességű füstszekrény is.

3.   Minták

3.1.   Alak és méretek

A minták alakját és méreteit a 6. ábra adja meg. A minta vastagsága megfelel a vizsgálandó termék vastagságának, ez azonban nem lehet nagyobb 13 mm-nél. Ha a mintavétel megengedi, úgy a mintának teljes hosszúságában állandó keresztmetszetűnek kell lennie.

6. ábra

Minta

(Méretek milliméterben)

Image

3.1.2.   Ha a termék alakja és méretei nem teszik lehetővé az adott nagyságú minta kivételét, akkor a következő legkisebb méreteket kell betartani:

a)

a 3–60 mm széles mintáknak 356 mm hosszúnak kell lenniük. Ebben az esetben az anyagot a termék szélességében kell vizsgálni;

b)

a 60–100 mm széles mintáknak legalább 138 mm hosszúnak kell lenniük. Ebben az esetben a lehetséges égési távolság a minta hosszának felel meg, ahol a mérés az első mérési pontnál kezdődik.

3.2.   Kondicionálás

A mintákat legalább 24 órán át, de legfeljebb 7 napig kell 23 °C + 2 °C hőmérsékleten és 50 % + 5 % relatív páratartalom mellett kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

4.   Eljárás

4.1.   A bolyhozott vagy csomózott felületű mintákat sík felületre kell helyezni, és a bolyhozással ellentétes irányban kétszer át kell fésülni a fésűvel (lásd a 2.5. szakaszt).

4.2.   A mintadarabot a vizsgálandó oldallal lefelé, a láng felé fordítva kell a mintatartóban elhelyezni (lásd a 2.2. szakaszt).

4.3.   A gázlángot az égő légbeeresztő-nyílásának zárt helyzetében a kamrában megadott jelölés segítségével 38 mm-es magasságra kell beállítani. Az első vizsgálat előtt a lángnak a stabilizálódás érdekében legalább 1 percen keresztül égnie kell.

4.4.   A mintatartót az égéskamrába kell tolni oly módon, hogy a minta vége ki legyen téve a láng hatásának, és 15 másodperc elteltével el kell zárni a gázt.

4.5.   Az égési idő mérése abban a pillanatban kezdődik, amikor a láng támadási pontja áthalad az első mérési ponton. A láng terjedését azon az oldalon kell megfigyelni, amelyen gyorsabb az égés (a felső vagy az alsó oldal).

4.6.   Az égési idő mérése akkor fejeződik be, amikor a láng odaér az utolsó mérési ponthoz, vagy ha kialszik azelőtt, hogy elérné e pontot. Ha a láng nem éri el az utolsó mérési pontot, az azon pontig megtett távolságot kell mérni, ahol a láng kialudt. Az égési szakasz a minta azon része, amely a felületén vagy belsejében az égés következtében megrongálódott.

4.7.   Ha a mintadarab nem gyullad meg vagy az égő kikapcsolása után nem ég tovább, vagy a láng kialszik, mielőtt elérné az első mérési pontot, és az égési időt nem lehet megmérni, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvbe 0 mm/s égési sebességet kell bejegyezni.

4.8.   Vizsgálatsorozat vagy ismételt vizsgálatok esetén gondoskodni kell arról, hogy az égéskamra és a mintatartó hőmérséklete a következő vizsgálat megkezdése előtt legfeljebb 30 °C legyen.

5.   Számítás

A milliméter/percben kifejezett B égési sebességet (1) a következő képlet adja meg:

B = 60 s/t

ahol:

s

=

az égési szakasz hossza milliméterben,

t

=

az s távolság leégetéséhez szükséges idő másodpercben.


(1)  Az egyes minták égési sebességét (B) csak abban az esetben kell kiszámítani, ha a láng eléri az utolsó mérési pontot vagy a minta végét.


7. MELLÉKLET

Vizsgálat az anyagok olvadási viselkedésének meghatározására

1.   Mintavétel és elv

1.1.   A vizsgálatot mindkét oldal esetében (amennyiben nem azonosak) négy mintán kell elvégezni.

1.2.   A mintát vízszintesen kell elhelyezni, és elektromos fűtőtest hatásának kell kitenni. A minta alá tartályt kell helyezni a leeső cseppek felfogására. A tartályba némi vattát kell helyezni annak megállapítására, hogy a cseppek lángra kapnak-e.

2.   Eszközök

A vizsgálóberendezés a következőkből áll (1. ábra):

a)

egy elektromos fűtőtest;

b)

egy ráccsal ellátott mintatartó;

c)

egy tartály (a keletkező cseppek felfogására);

d)

egy tartó (a vizsgálóberendezés számára).

2.1.   A hőforrás egy 500 Watt névleges teljesítményű elektromos fűtőtest. A sugárzó felület egy 100 ± 5 mm átmérőjű átlátszó kvarctárcsából áll.

A készülék által kisugárzott hőnek, amelyet a fűtőtest felületétől 30 mm-re lévő párhuzamos felületen mérnek, 3 W/cm2-nek kell lennie.

2.2.   Hitelesítés

A fűtőtest hitelesítéséhez Gardon (fólia) típusú hőárammérő készüléket (radiométer) kell használni, amelynek tervezett méréstartománya legfeljebb 10 W/cm2. A hősugárzást és esetleg kis mértékű konvekciót felfogó lapnak lapos, legfeljebb 10 mm átmérőjű, kör alakú lapnak kell lennie, amely tartós matt fekete bevonattal rendelkezik.

A felfogó lapot vízhűtéses háznak kell körülvennie, amelynek elülső oldala körülbelül 25 mm átmérőjű, kör alakú, csiszolt fémből készült lap, amely egy síkba esik a felfogó lap felületével.

A hősugárzást, mielőtt az elérné a felfogó lapot, nem szabad egy ablakon sem keresztülvezetni.

A készüléknek robusztusnak, összeállítását és kezelését tekintve egyszerűnek, huzatra érzéketlennek kell lennie, és tartósan megbízható mérési eredményeket kell adnia. A készüléknek 3 %-os pontossággal és 0,5 %-os megismételhetőséggel kell rendelkeznie.

A hőárammérő készülék hitelesítését a fűtőtest újrahitelesítésével egyidejűleg minden esetben el kell végezni egy olyan készülékkel való összehasonlítás révén, amely vonatkoztatási alapként szolgál, és amelyet semmilyen más célra nem használnak.

A vonatkoztatási készüléket évente a nemzeti szabvány szerint hitelesíteni kell.

2.2.1.   Hitelesítési ellenőrzés

Az eredeti hitelesítés szerint 3 W/cm2-nek megfelelő energia hatására keletkezett besugárzott felületi teljesítményt gyakran ellenőrizni kell (legalább minden 50. üzemóra után), és a készüléket újra hitelesíteni kell, ha az ellenőrzés 0,06 W/cm2-nél nagyobb eltérést mutat.

2.2.2.   Hitelesítési eljárás

A készüléket áramló levegőtől védett (legfeljebb 0,2 m/s légsebességű) helyen kell felállítani.

A hőárammérő készüléket a készülékbe, a mintadarab helyére kell helyezni úgy, hogy a hőárammérő készülék felfogó lapja a fűtőtest felületének közepére essen.

Ezután be kell kapcsolni az áramforrást, és a szabályozót annyi árammal kell ellátni, amennyi ahhoz szükséges, hogy a fűtőtest felületének közepén 3 W/cm2 besugárzott felületi teljesítményt lehessen elérni. Az áramforrásnak a 3 W/cm2-es érték eléréséhez szükséges beszabályozása után az egyensúly kialakulása érdekében 5 percig nem szabad további szabályozást végezni.

2.3.   A mintatartónak egy fémgyűrűből kell állnia (1. ábra). Ezen található a következő méretekkel rendelkező rozsdamentes acéldrótból készült rács:

a)

belső átmérő: 118 mm,

b)

lyukméret: 2,10 mm oldalú négyzet,

c)

az acéldrót átmérője: 0,70 mm.

2.4.   A cseppfogó egy hengeres tartály, amelynek belső átmérője 118 mm és mélysége 12 mm. A tartályt vattával kell megtölteni.

2.5.   A 2.1., 2.3. és 2.4. szakaszban meghatározott részeket függőleges oszlop támasztja alá.

A fűtőtestet úgy kell elhelyezni a tartón, hogy a sugárzó felület vízszintesen álljon és lefelé sugározzon.

Az oszlopba emelőkart/pedált kell beépíteni, amelynek segítségével a fűtőtest tartóját lassan fel lehet emelni. Kioldóval kell biztosítani, hogy a fűtőtestet vissza lehessen hozni a normál helyzetébe.

Normál helyzetben a fűtőtest, a mintatartó és a cseppfogó tengelyének egy vonalba kell esnie.

3.   Minták

A mintáknak 70 mm × 70 mm méretűnek kell lennie. Ha a termék formája lehetővé teszi, a késztermékből ugyanígy kell mintát venni. Ha a termék 13 mm-nél vastagabb, akkor a nem az utastér felé néző oldalra gyakorolt mechanikus eljárással 13 mm-re kell csökkenteni a vastagságot. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgálatot a műszaki szolgálattal egyetértésben az eredeti szélességű anyagon kell elvégezni, amit a vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell említeni.

A többrétegű anyagokat (lásd az előírás 6.1.3. szakaszát) úgy kell vizsgálni, mintha egységes szerkezetű anyagok lennének.

Az egymásra helyezett, különböző összetételű rétegekből álló olyan anyagok esetében, amelyek nem minősülnek többrétegű anyagnak, az utastér felé néző felülettől kezdve 13 mm-es mélységig elhelyezkedő minden réteget meg kell vizsgálni.

A vizsgálandó minta teljes tömegének legalább 2 g-nak kell lennie. Ha egy minta tömege ennél kisebb, akkor megfelelő számú mintával ki kell egészíteni.

Ha az anyag két oldala különböző, akkor mindkét oldalt meg kell vizsgálni, ami azt jelenti, hogy nyolc mintát kell megvizsgálni. A mintákat és a vattát legalább 24 órán át kell 23 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 50 % ± 5 % relatív páratartalom mellett kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

4.   Eljárás

A mintát a tartóra kell helyezni, és ezt úgy kell beállítani, hogy a fűtőtest felülete és a minta felső oldala közötti távolság 30 mm legyen.

A vattával töltött tartályt a mintatartó rácsa alá, attól 300 mm-re kell helyezni.

A fűtőtestet félre kell tolni, hogy ne sugározzon a mintára, és be kell kapcsolni. Ha a teljes teljesítményét elérte, a minta fölé kell helyezni, és ezzel megkezdődik a vizsgálati idő.

Ha az anyag megolvad vagy deformálódik, a fűtőtest magasságát meg kell változtatni úgy, hogy a távolság továbbra is 30 mm maradjon.

Ha az anyag meggyullad, a fűtőtestet 3 másodperccel később félre kell tolni. Amikor a láng kialszik, a fűtőtestet vissza kell tenni a helyére, és a vizsgálat első öt percében ugyanezt az eljárást kell megismételni, ahányszor csak szükséges.

A vizsgálat ötödik perce után:

i.

ha a minta kialszik (akár a vizsgálat első öt perce alatt gyulladt meg, akár nem), a fűtőtestet változatlan helyzetben kell hagyni, még ha a minta újra meggyullad is;

ii.

ha az anyag ég, a fűtőtest visszahelyezése előtt meg kell várni, hogy kialudjon.

A vizsgálatot mindkét esetben további öt percig folytatni kell.

5.   Eredmények

A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megfigyelt jelenségeket, például a következőket:

i.

égő és nem égő cseppek esetleges hullása;

ii.

meggyulladt-e a vatta.

1. ábra

(Méretek milliméterben)

Image


8. MELLÉKLET

Vizsgálat az anyagok függőleges irányú égési sebességének meghatározására

1.   MINTAVÉTEL ÉS ELV

1.1.   Izotróp anyag esetében a vizsgálatot három mintán kell elvégezni, nem izotróp anyag esetében pedig hat mintán.

1.2.   A vizsgálat abból áll, hogy függőlegesen tartott mintákat lángnak kell kitenni, és meg kell határozni a láng terjedési sebességét a vizsgálandó anyagon.

2.   ESZKÖZÖK

A berendezés a következőkből áll:

a)

mintatartó;

b)

égő;

c)

szellőztető rendszer a gázok és égéstermékek elszívására;

d)

sablon;

e)

jelzőfonalak legfeljebb 50 tex lineáris sűrűségű fehér mercerezett pamutfonalból.

2.1.   A mintatartó 560 mm magas négyszög alakú keretből áll, amelyik két, egymástól 150 mm távolságban mereven összekötött párhuzamos rúdból áll; ezekre csapokat szerelnek a vizsgálati mintadarab felerősítéséhez, amely a kerettől legalább 20 mm-es távolságra levő síkban helyezkedik el. A felerősítésre szolgáló csapok átmérője nem lehet nagyobb 2 mm-nél, és legalább 27 mm hosszúnak kell lenniük. A csapokat a párhuzamos rudakon az 1. ábrán feltüntetett helyeken kell elhelyezni. A keretet erre alkalmas támaszra kell felszerelni, hogy a rudak a vizsgálat során függőlegesen álljanak (a csapok mellett 2 mm átmérőjű távtartó tüskéket lehet felszerelni annak érdekében, hogy a mintadarabot úgy lehessen a csapokra erősíteni, hogy ne essen egy síkba a kerettel).

2.2.   Az égő a 3. ábrán látható.

Az égőt tápláló gáz vagy kereskedelmi forgalomban beszerezhető propán- vagy butángáz lehet.

Az égőt a mintadarab előtt, de az alatt kell elhelyezni úgy, hogy a mintadarab középső tengelyvonalán áthaladó síkban, annak felületére merőlegesen helyezkedjen el (lásd a 2. ábrát) úgy, hogy a hossztengely a függőlegeshez viszonyítva 30 fokban felfelé dőljön a mintadarab alsó éle felé. Az égő csúcsa és a mintadarab alsó széle között 20 mm távolságnak kell lennie.

2.3.   A vizsgálóberendezést füstszekrénybe lehet helyezni, amennyiben ez utóbbi térfogata legalább 20-szorosa és legfeljebb 110-szerese a vizsgálóberendezésének, és egyik mérete (magasság, szélesség vagy hosszúság) sem haladja meg a két másik méret bármelyikének 2,5-szeresét. A vizsgálat előtt a füstszekrényen keresztül áramló levegő függőleges sebességét a vizsgálóberendezés leendő végső helye előtt és mögött 100 mm-rel meg kell mérni. Ennek az értéknek 0,10 m/s és 0,30 m/s között kell lennie annak elkerülésére, hogy a kezelő esetleg kellemetlenül érezze magát az égéstermékek miatt. Használható természetes szellőzésű és megfelelő légsebességű füstszekrény is.

2.4.   A mintadarab méretének megfelelő méretű és megfelelő anyagból készült lapos, merev sablont kell használni. A sablonba körülbelül 2 mm átmérőjű furatokat kell fúrni úgy, hogy a furatok középpontjai közötti távolságok a kereten levő csapok közötti távolságoknak feleljenek meg (lásd az 1. ábrát). A furatoknak a sablon függőleges középvonalaitól egyenlő távolságra kell lenniük.

3.   MINTÁK

3.1.   A minták mérete: 560 × 170 mm.

3.2.   A mintákat legalább 24 órán át 23 °C ± 2 °C hőmérsékleten és 50 % ± 5 % relatív páratartalom mellett kell kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.

4.   ELJÁRÁS

4.1.   A vizsgálatot 10 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten és 15 % és 80 % közötti relatív páratartalom mellett kell elvégezni.

4.2.   Az égőt 2 percig kell előmelegíteni. Az égőcső teteje és a láng sárga részének csúcsa közötti távolságként mért lángmagasságot 40 ± 2 mm-re kell beállítani úgy, hogy az égőt függőlegesen kell tartani, és a lángot gyenge fénynél kell vizsgálni.

4.3.   A mintadarabot a vizsgálókeret csapjaira kell helyezni, meggyőződve arról, hogy a csapok áthatolnak a sablonról átjelölt pontokon, és a mintadarab legalább 20 mm távolságra van a kerettől. A keretet úgy kell a tartón rögzíteni, hogy a mintadarab függőleges legyen.

4.4.   A jelzőfonalakat vízszintesen kell rögzíteni a mintadarab előtt az 1. ábrán látható helyeken. Minden egyes helyen egy fonalhurkot kell kialakítani úgy, hogy annak két része 1 mm, illetve 5 mm távolságban legyen a mintadarab elejének síkjától.

Mindegyik hurkot egy megfelelő időzítő készülékhez kell rögzíteni. A fonalat kellően ki kell feszíteni, hogy a mintadarabhoz viszonyított helyzetben maradjon.

4.5.   A lángot 5 másodpercig kell a mintadarabhoz tartani. Akkor lehet úgy tekinteni, hogy a gyulladás bekövetkezett, ha a mintadarab lángolása a gyújtóláng eltávolítása után 5 másodpercig folytatódik. Amennyiben a gyulladás nem következik be, a lángot egy másik előkészített (kondicionált) mintadarabhoz kell tartani 15 másodpercen keresztül.

4.6.   Amennyiben a három mintadarabból álló készletek valamelyikének valamelyik eredménye 50 %-kal meghaladja a minimális eredményt, akkor egy három mintadarabból álló további készletet kell megvizsgálni az adott irány vagy felület szempontjából. Ha a három mintadarabból álló készletek valamelyikének egy vagy két mintadarabja nem ég el a felső jelzőfonalig, egy három mintadarabból álló további készletet kell megvizsgálni az adott irány vagy felület szempontjából.

4.7.   A következő időket kell mérni, másodpercben:

a)

a gyújtóláng odaérintésének kezdetétől az első jelzőfonal elszakadásáig (t1);

b)

a gyújtóláng odaérintésének kezdetétől a második jelzőfonal elszakadásáig (t2);

c)

a gyújtóláng odaérintésének kezdetétől a harmadik jelzőfonal elszakadásáig (t3).

5.   EREDMÉNYEK

A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megfigyelt jelenségeket, nevezetesen a következőket:

i.

az égés időtartama: t1, t2 és t3, másodpercben; és

ii.

a megfelelő égési távolságok: d1, d2 és d3, mm-ben.

A V1 égési sebességet, illetve adott esetben a V2 és V3 sebességeket a következőképpen kell kiszámítani (minden egyes mintára, amennyiben a láng legalább az első jelzőfonalat eléri):

Vi = 60 di/ti (mm/min)

A V1, V2 és V3 adatok közül a legnagyobb égési sebességet kell számításba venni.

1. ábra

Mintadarabtartó

(Méretek milliméterben)

Image

2. ábra

Az égő helyzete gyújtáshoz

Image

3. ábra

Gázégő

(Méretek milliméterben)

Image


Top