(1)

A 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) megteremti az egységes eurofizetési térség (a továbbiakban: SEPA) alapjait. A fokozottabb verseny számára kedvező, illetve különösen az interakciós pontokon történő fizetések tekintetében a versenyt előmozdító feltételek megteremtése érdekében a SEPA-projektet folyamatosan aktualizálni kell, hogy tükrözze a fizetések terén elért innovációt és a pénzforgalmi piac fejleményeit, előmozdítsa az új, Unió-szerte rendelkezésre álló pénzforgalmi termékek kifejlesztését, és megkönnyítse az új piaci szereplők megjelenését.

(2)

2017-ben az Európai Pénzforgalmi Tanács keretében a pénzforgalmi szolgáltatók megállapodtak az euroátutalások azonnali teljesítésére vonatkozó, az egész Unióra kiterjedő rendszerről. Az európai pénzforgalmi ágazat erőfeszítései nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy az azonnali euroátutalások széles körű elterjedését az Unióban mindenütt biztosítsák. Csakis az azonnali euroátutalások széles körben történő és gyors elterjesztésével lenne elérhető a hálózati hatásaik teljes körű érvényesülése, ami a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői és a pénzforgalmi szolgáltatók számára előnyöket és gazdasági hatékonyságnövekedést eredményez, csökkenti a piaci koncentrációt, fokozza a versenyt és bővíti az elektronikus fizetések választékát, különösen az interakciós pontokon végrehajtott, határon átnyúló fizetések esetében.

(3)

A 260/2012/EU rendelet megállapította az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeit. Az azonnali euroátutalások az euroátutalások viszonylag új kategóriáját jelentik, amely csak az említett rendelet elfogadását követően jelent meg a piacon. Ezért a belső piac megfelelő működésének és integráltságának biztosítása érdekében a valamennyi átutalásra alkalmazandó általános követelményeken felül külön követelményeket kell előírni az azonnali euroátutalásokra vonatkozóan.

(4)

Az azonnali átutalások hozzáférhetőbbé tétele, valamint az azokból a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői számára fakadó előnyök kibővítése céljából lehetővé kell tenni, hogy az ezen módosító rendeletben meghatározottakkal egyenértékű szabályokat alkalmazzanak a pénznemként nem az eurót használó tagállamok is a saját pénznemükben végrehajtott belföldi azonnali átutalásokra.

(5)

Számos nemzeti szabályozási megoldás elfogadására vagy javaslatként való előterjesztésére már sor került annak érdekében, hogy az azonnali euroátutalások elterjedtebbé váljanak, ideértve a pénzeszközöknek a fizető fél szándékától eltérő kedvezményezettnek történő küldésével szemben a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői számára biztosított védelem megerősítését, valamint az Unió által elfogadott korlátozó intézkedésekből fakadó kötelezettségeknek való megfelelés folyamatának a pontos meghatározását. Az említett nemzeti szabályozási megoldások közötti különbségek a belső piac szétaprózódásának kockázatát hordozzák magukban, ami pedig a nemzeti szabályozási követelmények különbözőségéből fakadóan a megfelelési költségek növekedéséhez vezetne, és megnehezítené a határon átnyúló azonnali átutalások teljesítését. Az ilyen akadályok kialakulásának megelőzése érdekében egységes szabályokat kell bevezetni az azonnali euroátutalásokra vonatkozóan, beleértve a határon átnyúló azonnali átutalásokat is.

(6)

Az azonnali átutalások megjelenése előtt a pénzforgalmi szolgáltatók a fizetési műveleteket általában összecsoportosították, és azokat előre meghatározott időpontokban feldolgozás, elszámolás és kiegyenlítés céljából kisértékű fizetési rendszerekbe továbbították. Az azonnali euroátutalások feldolgozására jelenleg használt kisértékű fizetési rendszerekben azonban a fizetési műveleteket egyedileg nyújtják be és folyamatosan, valós időben dolgozzák fel. E tény leképezése érdekében a „kisértékű fizetési rendszer”-nek a 260/2012/EU rendeletben foglalt fogalommeghatározását módosítani kell.

(7)

Az azonnali euroátutalások fokozott elterjedésének előfeltétele, hogy az Unióban a pénzforgalmi szolgáltatások minden igénybe vevője képes legyen ilyen átutalásra vonatkozóan fizetési megbízást adni és ilyen átutalást fogadni. Jelenleg az Unióban működő pénzforgalmi szolgáltatók legalább egyharmada nem biztosít azonnali euroátutalás indítására és fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatást. A pénzforgalmi szolgáltatók emellett túlságosan lassú ütemben vezették be az elmúlt néhány évben az azonnali átutalást szolgáltatásaik körébe, ez pedig akadályozza a belső piac további integrációját, aláássa az Unió nyitott stratégiai autonómiáját, és korlátozza a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőinek lehetséges előnyeit. A pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők számára azonnali euroátutalás indítására és fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatást biztosító pénzforgalmi szolgáltatók számára ezért elő kell írni, hogy az azonnali euroátutalás indítására és fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltatásaik minden igénybe vevője számára biztosítsák. Az említett követelménynek a pénzforgalmi szolgáltatók által a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők számára fenntartott minden fizetési számlára alkalmazandónak kell lennie, a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) említett alapszintű fizetési számlát is beleértve.

(8)

Az azonnali euroátutalások integrált piacának megteremtéséhez alapvető fontosságú, hogy az ilyen ügyleteket közös szabályok és követelmények szerint dolgozzák fel. Az azonnali euroátutalás a pénzeszközöknek a kedvezményezetti számlán történő folyamatos, másodperceken belül jóváírását teszi lehetővé. A szolgáltatás folyamatos, az év minden napjára érvényes rendelkezésre állása az azonnali átutalások lényegi jellemzője, amelynek teljesítenie kell bizonyos konkrét feltételeket, többek között a fizetési megbízások átvételének, feldolgozásának, jóváírásának és értéknapja megállapításának tekintetében.

(9)

Az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti központi bankok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy amennyiben nem monetáris hatósági vagy egyéb hatósági minőségükben járnak el, az azonnali euroátutalások indítására irányuló pénzforgalmi szolgáltatásuk kínálatát arra az időszakra korlátozzák, amely alatt a nem azonnali euroátutalások indítására és fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatásaikat nyújtják. Az említett korlátozást azért indokolt lehetővé tenni, mert az EKB-nak vagy egy adott nemzeti központi banknak – a belső működési szabályainak sajátosságaiból fakadóan – szüksége lehet e korlátozás igénybevételére ahhoz, hogy mindenkor meg tudjon felelni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 123. cikkében foglaltaknak.

(10)

A pénznemként nem az eurót használó tagállamokban található pénzforgalmi szolgáltatóknak a nyitvatartási időn kívül korlátozottan állhat rendelkezésére eurolikviditás. Ezért arányosnak tekinthető annak lehetővé tétele, hogy az ilyen pénzforgalmi szolgáltatók előzetes engedélyt kérjenek az illetékes hatóságuktól arra, hogy az adott tagállam nemzeti pénznemében vezetett fizetési számlákról nyitvatartási időn kívül ügyletenként csak egy bizonyos összeghatárig teljesítsenek azonnali átutalásra irányuló pénzforgalmi szolgáltatást. Az illetékes hatóságoknak az ilyen engedélyt az adott pénzforgalmi szolgáltató eurolikviditáshoz való hozzáféréséről alkotott saját értékelésük alapján kell tudniuk megadni.

(11)

A tagállamokban számos különböző fizetéskezdeményezési csatorna létezik, amelyen keresztül a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői euroátutalásra vonatkozó fizetési megbízást adhatnak, például online banki szolgáltatáson, mobilalkalmazáson, bankjegykiadó automatán, önkiszolgáló terminálon keresztül, bankfiókban vagy telefonon. Annak biztosítása érdekében, hogy pénzforgalmi szolgáltatások minden igénybe vevője számára hozzáférhető legyen az azonnali euroátutalás, nem lehet különbség azon fizetéskezdeményezési csatornák tekintetében, amelyeken keresztül az igénybe vevők azonnali átutalásra, illetve más átutalásra adhatnak fizetési megbízásokat. Emellett, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatások valamely igénybe vevője számára biztosított annak lehetősége, hogy több, euroátutalásokat tartalmazó, kötegelt fizetési megbízást nyújtson be egy pénzforgalmi szolgáltatónak, akkor azon lehetőségnek is a rendelkezésére kell állnia, hogy több, azonnali euroátutalásokat tartalmazó, kötegelt fizetési megbízást nyújtson be. A pénzforgalmi szolgáltatóknak alapértelmezett módon kell képesnek lenniük a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők által kezdeményezett összes euroátutalás azonnali euroátutalásként való teljesítésének a kínálatára.

(12)

Mivel egyes fizetéskezdeményezési csatornák – például a lakosságot kiszolgáló bankfiókok – nem állnak mindenkor rendelkezésre, az azonnali átutalásra irányuló papíralapú fizetési megbízás átvételi időpontjának azt a pillanatot kell tekinteni, amikor a papíralapú fizetési megbízást a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának belső rendszerébe beviszik; ez utóbbit pedig azonnal végre kell hajtani, amint a szóban forgó fizetéskezdeményezési csatorna rendelkezésre áll.

(13)

Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevője több, azonnali átutalásokat tartalmazó, kötegelt fizetési megbízást nyújt be a pénzforgalmi szolgáltatójának, a pénzforgalmi szolgáltatónak haladéktalanul meg kell kezdenie a kötegelt megbízás egyedi azonnali átutalási ügyletekre bontását. A több, kötegelten benyújtott fizetési megbízás részét képező, azonnali átutalásra vonatkozó fizetési megbízás átvételi időpontjának azt a pillanatot kell tekinteni, amikor a teljesítendő egyedi azonnali átutalási ügylet kibontása megtörténik, figyelembe véve adott esetben a kisértékű fizetési rendszernek a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójával közölt esetleges kapacitásbeli korlátait is. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az egyedi ügyletekre bontást követően azonnal továbbítania kell az adott azonnali átutalási ügyletet a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához. Az említett továbbításnak a kisértékű fizetési rendszerek által biztosított olyan lehetséges megoldások sérelme nélkül kell megtörténnie, amelyek lehetővé teszik a több, azonnali átutalásokat tartalmazó, kötegelt fizetési megbízás egyedi azonnali átutalási ügyletekre való felbontását.

(14)

Amennyiben az azonnali euroátutalásra vonatkozó fizetési megbízást nem euróban vezetett fizetési számláról nyújtják be, az adott fizetési megbízás átvételi időpontjának azt a pillanatot kell tekinteni, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, közvetlenül azt követően, hogy átadták neki az adott azonnali euroátutalásra vonatkozó fizetési megbízást, az ügylet összegét átváltja a fizetési számla pénzneméről euróra.

(15)

A pénzforgalmi intézményeknek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek hozzá kell járulniuk az azonnali euroátutalások elterjedésének megkönnyítéséhez, és ezért e módosító rendelet követelményeinek alkalmazandónak kell lenniük rájuk. A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények azonban nem szerepelnek az „intézmény” kifejezés 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) foglalt fogalommeghatározásának hatálya alá tartozó szervezetek listáján. A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények ezért ténylegesen nem vehetnek részt a tagállamok által az említett irányelv alapján kijelölt fizetési rendszerekben. Az említett fizetési rendszerekben való részvétel lehetőségének ebből következő hiánya akadályozhatja a pénzforgalmi intézményeket és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket abban, hogy hatékonyan és versenyképes módon biztosítsanak azonnali euroátutalási szolgáltatásokat. Ennélfogva indokolt módosítani a 98/26/EK irányelvet abból a célból, hogy az „intézmény” kifejezés említett irányelvben foglalt fogalommeghatározásának hatálya alá tartozó szervezetek listájára a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények is felkerüljenek, de csak annak meghatározása céljából, hogy mely szereplők minősülnek egy adott fizetési rendszer résztvevőjének.

(16)

A pénzforgalmi intézményeknek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek ahhoz, hogy részt vehessenek a tagállamok által a 98/26/EK irányelv alapján kijelölt fizetési rendszerekben, meg kell felelniük az említett rendszerek követelményeinek, valamint be kell tartaniuk e rendszerek szabályait. Tekintettel a pénzforgalmi intézményeknek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek az azonnali euroátutalások elterjedése megkönnyítéséhez való potenciális hozzájárulása jelentőségére, valamint a bankok és az említett intézmények közötti egyenlő versenyfeltételek mielőbbi helyreállításának fontosságára, szükséges, hogy a 98/26/EK irányelv módosításainak átültetésére és azok alkalmazására a tagállamok számára rövid határidő, e módosító rendeletnek a pénzforgalmi intézményekre és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre való alkalmazására pedig megfelelő határidő kerüljön megállapításra. A tagállamok által az említett irányelv alapján kijelölt rendszerek résztvevői közötti ténylegesen egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, az említett rendszerek stabilitásának és integritásának fenntartása céljából, valamint a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények általi átfogó kockázatkezelés biztosítása érdekében a 98/26/EK irányelv alapján a tagállamok által kijelölt rendszerekben való részvételt kérelmező, illetve azokban részt vevő pénzforgalmi intézményekre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozóan részletesebben ki kell dolgozni bizonyos, az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) foglalt rendelkezéseket. Az említett rendelkezések a felhasználók pénzeszközeinek védelmére, az irányítási rendszerre és az üzletmenet-folytonosságot biztosító intézkedésekre vonatkoznak. Az (EU) 2015/2366 irányelv módosításait az Európai Parlament és a Tanács várhatóan tovább fogja vizsgálni, amikor megfontolják a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági javaslatot, továbbá a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslatot.

(17)

A pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői nagyon érzékenyen reagálnak a helyettesíthető fizetési módok díjainak mértékére. A díjak mértéke ezért egy adott fizetési mód felé terelheti őket, vagy elterelheti őket attól. Azokon a nemzeti piacokon, ahol az azonnali euroátutalásokra vonatkozóan magasabb tranzakciós díjakat vezettek be, mint az egyéb euroátutalásokra, az azonnali átutalások elterjedtsége alacsony. Ez megakadályozza az azonnali euroátutalások azon kritikus tömegének elérését, amely ahhoz szükséges, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók és a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői tekintetében egyaránt teljeskörűen érvényesüljenek a hálózati hatások. Ezért az azonnali euroátutalások teljesítéséért a fizető feleknek és a kedvezményezetteknek felszámított díjak – ideértve az ügyletenként felszámított díjakat és az átalánydíjakat is – egyike sem haladhatja meg a pénzforgalmi szolgáltatások ugyanazon igénybe vevőjének az egyéb euroátutalások megfelelő típusaiért felszámított ilyen díjakat. Nem volna kívánatos, ha a pénzforgalmi szolgáltatók megkerülnék az e követelménnyel elérni kívánt célt. Az átutalások megfelelő típusainak azonosításakor lehetővé kell tenni olyan kritériumok alkalmazását, mint a fizetéskezdeményezési csatorna vagy a fizetés kezdeményezéséhez használt készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az ügyfél státusza, valamint a kiegészítő funkciók vagy szolgáltatások.

(18)

A mindenütt rendelkezésre álló azonnali euroátutalások lehetőséget jelentenek a pénzforgalmi szolgáltatók számára az olyan új pénzforgalmi megoldások – például fizetési mobilalkalmazások – kifejlesztésére, amelyek megkönnyítik az azonnali euroátutalások interakciós pontokon történő fizetés céljából való igénybevételét. Az ilyen pénzforgalmi megoldások magukban foglalhatnak a fizető felek, illetve a kedvezményezettek számára kínált kiegészítő funkciókat vagy szolgáltatásokat is, például fizetéskezdeményezést, vitarendezést vagy visszatérítés lebonyolítását. A pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntsék, az azonnali átutalási alapszolgáltatáson felül milyen díjat számítanak fel az ilyen kiegészítő funkciókért, illetve szolgáltatásokért. A kiegészítő funkciókat, illetve szolgáltatásokat is tartalmazó azonnaliátutalás-alapú pénzforgalmi szolgáltatás nem tekinthető az ugyanazon kiegészítő funkciók vagy szolgáltatások nélkül kínált, nem azonnali átutalással azonos jellegű szolgáltatásnak. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatások valamely igénybe vevője számára biztosított a lehetőség, hogy kiegészítő funkciók vagy szolgáltatások nélkül adjon fizetési megbízást, ugyanezt a lehetőséget az azonnali euroátutalások esetében is biztosítani kell számára. Biztosítani kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének szempontjából egy azonnali euroátutalás indítása vagy fogadása ne kerüljön többe, mint amennyibe egy nem azonnali euroátutalás indítása vagy fogadása – azonos kiegészítő funkciókkal, illetve szolgáltatásokkal együttesen – kerülne. Különösen, azon pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyek egy pénzforgalmi megoldás olyan különböző változatait kínálják, melyek között az egyetlen megkülönböztető jellemző az, hogy az egyik esetében azonnali átutalást alkalmaznak, a másik esetében pedig nem azonnalit, biztosítaniuk kell, hogy az azonnali euroátutalást tartalmazó változatért összesen felszámított díj ne legyen magasabb a nem azonnali euroátutalást tartalmazó változat díjánál.

(19)

Annak érdekében, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői nagyobb mérlegelési szabadsággal rendelkezzenek az azonnali átutalások igénybevétele tekintetében, lehetővé kell tenni számukra, hogy – akár napi, akár ügyletenkénti alapon – egyénileg rögzítsék az általuk azonnali átutalás útján küldhető összeg felső értékhatárát. A pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői számára lehetővé kell tenni az ilyen egyéni összeghatárok bármikori, nehézség nélküli és azonnali hatályú módosítását, illetve megszüntetését.

(20)

Az azonnali euroátutalások és a nem azonnali euroátutalások biztonságának garantálása egyaránt alapvető fontosságú egyrészt a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői körében az átutalások indítására és fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatás iránti bizalom növelése, másrészt annak biztosítása szempontjából is, hogy igénybe vegyék a szolgáltatást. Az (EU) 2015/2366 irányelv értelmében a kedvezményezett tekintetében az ügylet hibátlan teljesítésének egyetlen meghatározó tényezője az említett irányelvben foglalt fogalommeghatározás szerinti egyedi azonosító, a pénzforgalmi szolgáltatóknak pedig nem kell ellenőrizniük a kedvezményezett nevét. A pénzforgalmi szolgáltatóknak megbízható és naprakész csalásfelderítési és -megelőzési intézkedésekkel kell rendelkezniük annak megakadályozása céljából, hogy egy átutalás csalás vagy hiba következtében a fizető fél szándékától eltérő kedvezményezett javára kerüljön teljesítésre, tekintettel arra, hogy lehetséges, hogy a fizető fél nem fogja tudni visszaszerezni az átutalt összeget, mielőtt azt a kedvezményezett számláján jóváírnák. A pénzforgalmi szolgáltatóknak bizonyos fokú rugalmassággal kell rendelkezniük a különböző fizetéskezdeményezési lehetőségek kezelésére legalkalmasabb intézkedések kialakítása során. Az ilyen intézkedések nem eredményezhetik pótlólagos díjak felszámítását a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjével szemben. A pénzforgalmi szolgáltatóknak ezért gondoskodniuk kell egy olyan szolgáltatás rendelkezésre állásáról, amely biztosítja az átutalás fizető fél szándékának megfelelő kedvezményezettjének ellenőrzését (ellenőrzést biztosító szolgáltatás). Az ügylet feldolgozásával kapcsolatos indokolatlan súrlódások vagy késedelmek elkerülése érdekében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának ezt a szolgáltatást közvetlenül az után el kell végeznie, hogy a fizető fél megadta a kedvezményezett releváns adatait, de még az előtt, hogy felkínálná a fizető fél számára az átutalás engedélyezésének lehetőségét.

(21)

Előfordulhat, hogy azon kedvezményezett nevének egyes sajátosságai miatt, amelynek a számlájára a fizető fél átutalást kíván indítani –például a nevekben a diakritikus jelek használata vagy a nevek különböző írásrendszerek szerinti átírása, valamint a szokásosan használt név és a hivatalos okmányokon feltüntetett név közötti különbségek – a fizető fél által megadott kedvezményezetti név nem pontosan, csak közelítőleg felel meg a 260/2012/EU rendelet melléklete 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, a fizető fél által megadott fizetésiszámla-azonosítóhoz (a továbbiakban: fizetésiszámla-azonosító) tartozó névnek. Ilyen esetekben az euroátutalások feldolgozása során fellépő indokolatlan súrlódások elkerülése, valamint a fizető fél arra vonatkozó döntésének megkönnyítése érdekében, hogy folytassa-e a tervezett ügyletet, a pénzforgalmi szolgáltatónak jeleznie kell a fizető fél számára, hogy milyen kedvezményezetti név tartozik a fizető fél által megadott fizetésiszámla-azonosítóhoz, mégpedig olyan módon, ami biztosítja az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést (8).

(22)

Az átutalásnak a kedvezményezett előzetes ellenőrzése nélküli engedélyezése a pénzeszközöknek a fizető fél szándékától eltérő kedvezményezett javára való átutalását eredményezheti. A pénzforgalmi szolgáltatót – az (EU) 2015/2366 irányelv 88. cikkével összhangban – nem terhelheti felelősség az ügyletnek a fizető fél szándékától eltérő kedvezményezett részére történő teljesítéséért azon az alapon, hogy az egyedi azonosító helytelen, feltéve hogy a pénzforgalmi szolgáltató helyesen végrehajtotta az ellenőrzést biztosító szolgáltatást. Amennyiben azonban a pénzforgalmi szolgáltató – ideértve a fizetéskezdeményezési szolgáltatókat is – nem hajtja végre megfelelően e szolgáltatást, és e mulasztás a fizetési művelet hibás végrehajtását eredményezi, akkor az adott pénzforgalmi szolgáltatónak késedelem nélkül vissza kell térítenie az átutalt összeget a fizető fél részére, és adott esetben a megterhelt fizetési számlát is vissza kell állítania abba az állapotba, amelyben az akkor lenne, ha a fizetési műveletre nem került volna sor. A pénzforgalmi szolgáltatóknak a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőket tájékoztatniuk kell arról, hogy milyen következményekkel jár egyrészt a pénzforgalmi szolgáltatót terhelő felelősség, másrészt a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének a visszatérítéshez való joga szempontjából a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének azon választása, hogy figyelmen kívül hagyja az e módosító rendelettel összhangban részére küldött értesítést.

(23)

Az ellenőrzést biztosító szolgáltatást a zökkenőmentes és interoperábilis végrehajtás elősegítése érdekében lehetőség szerint az Unió-szerte alkalmazott szabályokkal és szabványokkal összhangban kell elvégezni. Az említett szabályok és szabványok kidolgozására sor kerülhet a pénzforgalmi szolgáltatókból álló vagy azokat képviselő szervezetek keretében.

(24)

A pénzforgalmi szolgáltatások azon igénybe vevői számára, amelyek nem fogyasztók, és amelyek több kötegelt fizetési megbízást nyújtanak be, lehetővé kell tenni, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonyuk időtartama alatt bármikor lemondjanak az ellenőrzést biztosító szolgáltatás igénybevételéről. Az ellenőrzést biztosító szolgáltatás igénybevételéről való lemondást követően a pénzforgalmi szolgáltatás adott igénybe vevője számára lehetővé kell tenni, hogy az ellenőrzést biztosító szolgáltatást újbóli igénybe vehesse.

(25)

Kritikus fontosságú, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók ténylegesen teljesítsék az Unió által az EUMSZ 215. cikkével összhangban olyan személyek, szervek, illetve szervezetek tekintetében elfogadott korlátozó intézkedésekből eredő kötelezettségeiket, amelyek vagyoni eszközök befagyasztásának hatálya alatt állnak, illetve amelyek részére vagy javára tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat rendelkezésre bocsátani (a továbbiakban: célzott pénzügyi korlátozó intézkedések). Az uniós jog azonban nem állapít meg szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatók által az említett kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében alkalmazandó eljárásra vagy eszközökre vonatkozóan. A pénzforgalmi szolgáltatók így különböző módszereket alkalmaznak, egyéni döntéseik vagy az érintett nemzeti hatóságok által adott iránymutatás alapján. A célzott pénzügyi korlátozó intézkedésekből eredő kötelezettségeknek az egyes – akár belföldi, akár határon átnyúló – átutalási ügyletekben részt vevő fizető fél és kedvezményezett ellenőrzése révén történő teljesítése azt eredményezi, hogy igen nagy számban látnak el átutalásokat olyan megjelöléssel, amely szerint azok potenciálisan a célzott pénzügyi korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeket vagy szervezeteket érintenek. Az ilyenként megjelölt ügyletek nagy többségéről azonban az ellenőrzést követően kiderül, hogy nem érintenek célzott pénzügyi korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személyeket vagy szervezeteket. Az azonnali átutalások jellege miatt a pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetetlen, hogy a megkívánt rövid határidőn belül ellenőrizzék ezeket a megjelölt ügyleteket, és ebből eredően visszautasítják azokat. Ez a helyzet működési kihívás elé állítja a pénzforgalmi szolgáltatókat a tekintetben, hogy az azonnali átutalás indításának és fogadásának pénzforgalmi szolgáltatását Unió-szerte megbízható és kiszámítható módon tudják kínálni a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők számára. A nagyobb jogbiztonság garantálása, az azonnali euroátutalásokkal összefüggésben a célzott pénzügyi korlátozó intézkedésekből eredő kötelezettségek teljesítésére irányuló pénzforgalmi szolgáltatói erőfeszítések hatékonyságának növelése, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy az azonnali átutalások indítása és fogadása szükségtelen akadályokba ütközzön, a pénzforgalmi szolgáltatóknak időszakosan és legalább naponta ellenőrizniük kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők célzott pénzügyi korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek-e, és a továbbiakban e konkrét összefüggésben be kell szüntetniük a tranzakcióalapú ellenőrzéseket. A pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettsége, hogy időszakosan ellenőrizzék a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevőket, csak a célzott pénzügyi korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szermélyekkel, illetve szervezetekkel kapcsolatban áll fenn. Az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott egyéb típusú korlátozó intézkedések, illetve a nem az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott korlátozó intézkedések nem tartoznak az említett kötelezettség hatálya alá.

(26)

A célzott pénzügyi korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek fizetési számláiról történő azonnali átutalások kezdeményezésének megelőzése és az ilyen fizetési számlákra küldött pénzeszközök azonnali befagyasztása érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak egy új, célzott pénzügyi korlátozó intézkedés hatálybalépését követően azonnal el kell végezniük a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők ellenőrzését. E kötelezettséget az azonnali euroátutalást indító vagy fogadó valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában alkalmazni kell ezáltal biztosítva, hogy minden pénzforgalmi szolgáltató ténylegesen teljesítse a célzott pénzügyi korlátozó intézkedésekből eredő kötelezettségeit. A pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettsége, hogy időszakosan ellenőrizzék, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők célzott pénzügyi korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek-e, nem jelenti akadályát azon tevékenységeknek, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatóknak abból a célból kell tudniuk elvégezni, hogy megfeleljenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos uniós jogszabályoknak – különös tekintettel azok kockázatalapú követelményeire –, az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott, a vagyoni eszközök befagyasztásán vagy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmán kívüli egyéb korlátozó intézkedéseknek, vagy pedig a nem az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott korlátozó intézkedéseknek.

(27)

Az e módosító rendelettel bevezetett rendelkezések megsértése esetén a tagállamok illetékes hatóságai vagy igazságügyi hatóságai által kiszabott szankciókat kell alkalmazni. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Annak elősegítése érdekében, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók és az érintett illetékes hatóságok között kölcsönös bizalom álljon fenn azt illetően, hogy egységes és alapos módon történik-e a célzott pénzügyi korlátozó intézkedésekből eredő pénzforgalmi szolgáltatói kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos harmonizált megközelítés végrehajtása, helyénvaló különösen Unió-szerte harmonizálni a pénzforgalmi szolgáltatóknak a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők célzott pénzügyi korlátozó intézkedés hatálya alá tartozásának ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei megsértése esetén kiróható szankciók felső összeghatárára vonatkozó kölcsönös standardot. Lehetővé kell tenni szankciók kiszabását nemcsak a pénzforgalmi szolgáltatókkal, hanem olyan természetes személyekkel szemben is, akik a pénzforgalmi szolgáltató felső vezetésének vagy irányító testületének tagjai.

(28)

A pénzforgalmi szolgáltatók részére elegendő időt kell biztosítani az e módosító rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez. Az említett kötelezettségeket ezért célszerű fokozatosan bevezetni, lehetővé téve a pénzforgalmi szolgáltatók számára erőforrásaik hatékonyabb felhasználását. Az azonnali átutalások indítására irányuló pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának kötelezettségét ezért későbbi kezdőnaptól kell alkalmazni, amelyet megelőz az azonnali átutalások fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettség, mivel a két szolgáltatás közül az azonnali átutalások indításának lehetővé tétele általában költségesebb és összetettebb, ezért végrehajtása több időt igényel. Az ellenőrzést biztosító szolgáltatás az átutalások indítására irányuló pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók esetében releváns. Az ellenőrzést biztosító szolgáltatás nyújtásának kötelezettségét ezért ugyanattól a kezdőnaptól kell alkalmazni, mint az azonnali átutalások indítására irányuló pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának kötelezettségét. A díjakkal kapcsolatos kötelezettségeket és a célzott pénzügyi korlátozó intézkedésekből eredő kötelezettségeknek való megfelelést biztosító harmonizált eljárást attól az időponttól kezdve kell alkalmazni, amikortól a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek az azonnali átutalások fogadására irányuló pénzforgalmi szolgáltatást nyújtani.

Annak érdekében, hogy a pénznemként nem az eurót használó tagállamokban található pénzforgalmi szolgáltatók hatékonyan biztosítani tudják az azonnali euroátutalások végrehajtásához szükséges erőforrásokat, az e módosító rendeletben meghatározott kötelezettségeket az ilyen pénzforgalmi szolgáltatókra későbbi kezdőnapoktól kell alkalmazni, mint a pénznemként az eurót használó tagállamokban található pénzforgalmi szolgáltatókra. A különböző kötelezettségek bevezetésének – az euroövezetben található pénzforgalmi szolgáltatók esetében alkalmazott megközelítéshez hasonlóan – fokozatosnak kell lennie. Amennyiben a pénznemként nem az eurót használó valamely tagállamban e későbbi kezdőnapokat megelőzően bevezetésre kerül az euro, az érintett tagállamban működő pénzforgalmi szolgáltatóknak az euroövezethez való csatlakozástól számított egy éven belül és legkésőbb a pénznemként nem az eurót használó tagállamokban található pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozóan megállapított megfelelő kezdőnapokig kell megfelelniük e módosító rendeletnek. Lehetővé kell tenni azonban az ilyen pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a pénznemként az eurót használó tagállamokban található pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozóan megállapított megfelelő kezdőnapoknál korábban megfelelhessenek e módosító rendeletnek.

(29)

Annak figyelemmel kísérésre céljából, hogy e módosító rendelet milyen hatást gyakorol a számlák, a nem azonnali átutalások és az azonnali átutalások árazására, a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékeli a fizetési számlák, valamint a belföldi és a határon átnyúló, akár euróban, akár egyéb pénznemekben teljesített átutalások, illetve azonnali átutalások díjainak alakulását az e rendelet módosítására irányuló bizottsági jogalkotási javaslat elfogadásának időpontjától, azaz 2022. október 26-tól kezdődően. A Bizottságnak értékelnie kell továbbá, hogy milyen hatókörben, illetve milyen hatékonysággal előzi meg az azonnali átutalások indításának és fogadásának szükségtelen akadályozását a pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettsége, mely szerint időszakosan ellenőrizniük kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásaikat igénybe vevők célzott pénzügyi korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek-e. A Bizottságnak értékelő jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról is, hogy különböző helyzetekben – többek között az interakciós pontokon történő fizetéskor – milyen fennmaradó akadályai vannak még az azonnali átutalás használatának. Az említett jelentésben értékelni kell az azonnali átutalások alkalmazása szempontjából releváns technológiák – például a QR-kódok, a kis hatótávolságú kommunikáció (NFC) és a bluetooth – szabványosítottságának szintjét.

(30)

Az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében a pénznemként nem az eurót használó valamely tagállamban található pénzforgalmi szolgáltató által a határon átnyúló euroátutalásokra alkalmazott díjaknak meg kell egyezniük az adott pénzforgalmi szolgáltató által az adott tagállam nemzeti pénznemében teljesített belföldi átutalások tekintetében alkalmazott díjakkal. Azokban az esetekben, amikor az ilyen pénzforgalmi szolgáltató magasabb díjakat alkalmaz a nemzeti pénznemben teljesített belföldi azonnali átutalásokra, mint a nemzeti pénznemben teljesített nem azonnali belföldi átutalásokra, és így egyúttal magasabb díjakat, mint a határon átnyúló, nem azonnali euroátutalások esetében, az ilyen pénzforgalmi szolgáltató által a határon átnyúló azonnali euroátutalásokra alkalmazandó díjak mértékének az (EU) 2021/1230 rendelet alapján magasabbnak kellene lennie a határon átnyúló nem azonnali euroátutalások díjainál. Ilyen helyzetekben, az egymásnak ellentmondó követelmények elkerülése érdekében és figyelembe véve azt a fő célkitűzést, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőit az azonnali euroátutalások felé kell terelni, helyénvaló előírni, hogy a fizető feleknek és a kedvezményezetteknek a határon átnyúló azonnali euroátutalásokért felszámított díjak ne haladják meg a határon átnyúló, nem azonnali euroátutalások díjait.

(31)

A 260/2012/EK és az (EU) 2021/1230 rendeletet, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(32)

A személyes adatok átutalások nyújtásával összefüggő kezelésének, illetve az ellenőrzést biztosító szolgáltatásnak, valamint az arra vonatkozó ellenőrzésnek, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői célzott pénzügyi korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek-e, összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelettel. A természetes személyek nevének és fizetésiszámla-azonosítójának kezelése arányos és szükséges a csalárd ügyletek megelőzése, a hibák feltárása, valamint a célzott pénzügyi korlátozó intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében.

(33)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a határon átnyúló azonnali euroátutalásokra vonatkozóan szükséges, uniós szinten egységes szabályok biztosítását és az azonnali euroátutalások általános elterjedtségének fokozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel nem írhatnak elő kötelezettségeket a más tagállamokban található pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(34)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. december 19-én véleményt (11) nyilvánított,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).” "

3.

A 11. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).” "

4.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

1.

A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).” "

2.

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

1.

A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).” "

1.

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)."

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)."

(*9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)."

(*10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).” "

2.

Az f) pont helyébe a következő szöveg lép: