(1)

Az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) az említett rendelet 9a. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján összegyűjtött információkat tartalmazó központi adatbázist hoz létre és tart naprakészen. Következésképpen annak meghatározása, hogy az említett rendelet 9a. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően miként kell elemezni az információkat és hogyan kell azokat az adatszolgáltató hatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges mértékben és titoktartás mellett, elkerülhetetlenül kapcsolódik az említett központi adatbázis létrehozásához szükséges részletek pontosításához.

(2)

Meg kell határozni azokat a vonatkozó helyzeteket, amelyekben hiányosságok merülhetnek fel. A felügyelet – a nemzeti hatáskörök sérelme nélkül – magában foglal minden olyan releváns tevékenységet, amelyet valamennyi adatszolgáltató hatóságnak az ágazati jogalkotási aktusok alapján kell elvégeznie, és ezért sokrétű. Ezért a vonatkozó helyzeteket a különböző adatszolgáltató hatóságok által végzett felügyeleti tevékenységekre tekintettel kell meghatározni.

(3)

A hiányosság lényegességének megállapításához meg kell állapítani a lényegesség általános meghatározását, és e meghatározás további pontosítása céljából a kritériumokat tartalmazó nem kimerítő listát. E fogalommeghatározás és a kritériumokat tartalmazó lista egyfelől azért szükséges, hogy ezen általános fogalommeghatározás alkalmazása összehangoltan történjen, másfelől azért, hogy biztosítani lehessen az általános fogalommeghatározás értelmében vett valamennyi lényeges hiányosságnak az adott kontextus szerinti figyelembevételét.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy az adatszolgáltató hatóságok korai szakaszban jelentsék az adatbázisba a hiányosságokat, a lényeges hiányosságot úgy kell meghatározni, hogy az ne csak azokat a hiányosságokat foglalja magában, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos alkalmazandó követelményeknek való megfelelés terén jelentős mulasztásra utalnak, hanem azokat a hiányosságokat is, amelyek ilyen mulasztáshoz vezethetnek, még akkor is, ha az még nem következett be. Ezt az is indokolja, hogy az információkat az említett hatóságoknak, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos olyan szintű információkkal és szakértelemmel, mint az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alapján illetékesnek kijelölt felügyeleti hatóságok, a legnagyobb gondosság elve alapján kell jelenteniük az adatbázisba.

(5)

A benyújtandó információk típusának meghatározásához különbséget kell tenni az általános információk, a lényeges hiányosságokra vonatkozó információk és a meghozott intézkedésekre vonatkozó információk között.

(6)

A benyújtandó általános információk összetevőinek meghatározásakor külön figyelmet kell fordítani a határokon átnyúlóan működő pénzügyi ágazatbeli szereplőkre, beleértve azokat a pénzügyi ágazatbeli szereplőket is, amelyek olyan csoport részét képezik, amelynek vonatkozásában kollégium működik. A benyújtott információk összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak az általános információk részeként be kell nyújtaniuk az EBH-nak a pénzügyi ágazatbeli szereplő közös kategóriák alapján összeállított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profilját is.

(7)

A prudenciális hatóságok az általuk jelentendő általános információk részeként információt szolgáltatnak a pénzügyi ágazatbeli szereplő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázata által érintett bármilyen felügyeleti felülvizsgálati folyamat és bármely más hasonló folyamat releváns kockázatértékelésének eredményéről, valamint az engedélyezési kérelmekre vonatkozó negatív végső értékelésről vagy elutasító határozatról, amennyiben ez az értékelés vagy határozat pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokon is alapul.

(8)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságai azon eltérő hatásköreinek figyelembevétele érdekében, amelyeket az (EU) 2015/849 irányelv határoz meg, egyértelművé kell tenni, hogy mind a székhely szerinti, mind a fogadó tagállam pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságainak jelenteniük kell az EBH-nak a hatáskörük gyakorlása során azonosított lényeges hiányosságokat. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a fogadó tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatósága által hozott intézkedéseket a székhely szerinti tagállam hatóságának küldött értesítéstől függetlenül be kell nyújtani az adatbázisba.

(9)

Biztosítani kell, hogy az EBH hatékonyan gyakorolhassa vezető, összehangoló és nyomonkövetési szerepét a pénzügyi rendszer integritásának, átláthatóságának és biztonságának előmozdítása terén az említett rendszeren belüli pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából, teljes mértékben élve az 1093/2010/EU rendelet szerinti valamennyi hatáskörével és eszközével, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett. Az EBH-nak ezért képesnek kell lennie arra, hogy az adatbázisba benyújtott információk elemzése céljából kombinálhassa a más forrásokból származó információkat. Az EBH-nak törekednie kell arra, hogy ezeket az információkat felhasználja az 1093/2010/EU rendeletben meghatározott valamennyi feladatának teljesítéséhez.

(10)

E rendeletnek biztosítania kell az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elve szerinti, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) való együttműködést az adatbázisba bevitt és az adatszolgáltató hatóságok rendelkezésére bocsátott információk elemzése során, az 1093/2010/EU rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikkének (4) bekezdésében és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének (4) bekezdésében részletezettek értelmében. Meg kell határozni különösen, hogy az EBH által az említett hatóságoktól kért vagy azoktól más módon kapott információk adott esetben felhasználhatók az elemzéshez, és hogy az EBH-nak ezeket az információkat vagy saját kezdeményezésére, vagy az említett hatóságoktól érkezett megkeresést követően az EIOPA és az ESMA rendelkezésére kell bocsátania.

(11)

Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek irányadók az információknak az adatszolgáltató hatóságok rendelkezésére bocsátására nézve. Az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (2) bekezdése általánosan kimondja, hogy az EBH az információkat a szükséges mértékben és titoktartás mellett az adatszolgáltató hatóságok rendelkezésére bocsátja, míg az említett rendelet 9a. cikkének (3) bekezdése kifejezetten az indokolással ellátott információkérésekre vonatkozik. Mindkét rendelkezés része annak a folyamatnak, amely irányadó az információknak az adatszolgáltató hatóságok rendelkezésére bocsátására. E célból meg kell határozni az EBH-hoz az adatszolgáltató hatóságoktól érkező, indokolással ellátott információkérések konkrét elemeit is.

(12)

Az arányosság elvének tiszteletben tartása és az információk megkettőzésének elkerülése érdekében a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság általi, valamely intézkedésre vonatkozó információ benyújtása egyúttal a szóban forgó intézkedésre vonatkozóan az (EU) 2015/849 irányelv 62. cikkében említett értesítés benyújtásának minősül. Ezen túlmenően elő kell írni, hogy a központi adatbázisba történő információszolgáltatás során a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét ellátó hatóságnak vagy prudenciális hatóságnak meg kell adnia, hogy az adott hatóság benyújtott-e már a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 97. cikkének (6) bekezdése szerinti értesítést.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló központi adatbázis hatékony eszközzé váljon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben, biztosítani kell, hogy az adatszolgáltató hatóságok ezeket az információkat időben benyújtsák a központi adatbázisba, és biztosítani kell ezen információk minőségét. E célból a lényeges hiányosságokra és a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkat indokolatlan késedelem nélkül be kell nyújtani, és az adatszolgáltató hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül válaszolniuk kell az EBH-tól a minőség-ellenőrzési elemzés elvégzését követően érkezett információkérésre. Ugyanezen okból az adatszolgáltató hatóságoknak biztosítaniuk kell az ilyen információk folyamatos pontosságát, teljességét, megfelelőségét és aktualizálását, és a lényeges hiányosságokra vonatkozó információkat az azokra válaszul hozott intézkedésektől függetlenül kell benyújtaniuk.

(14)

Az időhatékonyság biztosítása érdekében, és ezáltal az Unió pénzügyi rendszereiben a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatok következetes, szisztematikus és hatékony nyomon követésének és értékelésének előmozdítása érdekében az információkat és az információkéréseket angol nyelven kell benyújtani. Ugyanakkor az arányosság elvének tiszteletben tartása és annak elkerülése érdekében, hogy az adatszolgáltató hatóságoknál túlzott költségek keletkezzenek, az igazoló dokumentumokat, amennyiben nem állnak rendelkezésre angol nyelven, eredeti nyelven kell benyújtani egy angol nyelvű összefoglalóval együtt.

(15)

Amennyiben a betétbiztosítási rendszert magánjogi szervezet működteti, az említett rendszer felügyeletére kijelölt hatóságnak biztosítania kell, hogy a rendszer a tevékenysége során azonosított lényeges hiányosságokat jelentse a kijelölt hatóságnak.

(16)

Tekintettel az érintett adatszolgáltató hatóságok nagy számára, valamint az adatszolgáltatás várhatóan jelentősen eltérő gyakoriságára, mivel egyes adatszolgáltató hatóságok a felügyeleti feladataik miatt valószínűleg ritkábban számolnak majd be a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos lényeges hiányosságokról és intézkedésekről, mint mások, továbbá arra, hogy javítani kell mind az adatszolgáltató hatóságok, mind az EBH működési és költséghatékonyságát, az adatbázisnak szekvenciális architektúrával kell rendelkeznie. Ennek értelmében egyes adatszolgáltató hatóságok közvetlenül, mások pedig közvetetten férnek hozzá az adatbázishoz.

(17)

Az információcserében részt vevő valamennyi félnek teljesítenie kell a szakmai titoktartásra és az információk bizalmas kezelésére vonatkozó követelményeket. Ezért konkrét rendelkezéseket kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy az információk miként tehetők közzé további módon, a bizalmas kezelés ezzel egyidejű megőrzése mellett.

(18)

Amennyiben a benyújtott, kért, megosztott vagy rendelkezésre bocsátott információk természetes személyekre vonatkoznak, az e természetes személyekre vonatkozó információk kezelése során tiszteletben kell tartani az arányosság elvét. E célból meg kell határozni a természetes személyekre vonatkozóan kezelt információkat.

(19)

Az adatbázis hatékonyságának és annak biztosítása érdekében, hogy az abban tárolt információk elemzése hatékony eszközként szolgálja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet, az EBH számára lehetővé kell tenni, hogy elemzésében az e rendelettel összhangban hozzá benyújtott információkat kombinálja olyan egyéb információkkal, amelyek az egyes pénzügyi ágazatbeli szereplőket a pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával szemben kiszolgáltatottá tevő lényeges hiányosságokra vonatkoznak, és amelyeket az EBH a felhatalmazása körébe tartozó feladatainak ellátása során szerez be. Amennyiben a kombinált információ személyes adatokat tartalmaz, a relevanciájának biztosítása érdekében az ilyen adatoknak a II. mellékletben felsorolt adatkategóriákba kell esniük. A személyes adatok kombinálásának kivételesnek kell lennie, és az ilyen adatkezelés csak e rendelet céljainak elérését szolgálhatja. Előfordulhat, hogy az adatokat kombinálni kell annak érdekében, hogy i. biztosítani lehessen az illetékes hatóságoktól kapott adatok pontosságát és teljességét, vagy ii. lehetővé váljon az EBH számára, hogy adatbázisába integrálhasson releváns információkat, amelyek jellege megegyezik az illetékes hatóságok által továbbított, de más csatornán, például az 1093/2010/EU rendelet 17. cikke szerinti, az uniós jog potenciális megsértésével kapcsolatos vizsgálatok keretében szerzett információkkal.

Az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a vezető testület tagja vagy a kulcsfontosságú pozíciót betöltő személy által elkövetett bűncselekmények gyanújára vagy az említett személyek bűnösségét megállapító ítéletekre vonatkozó információk a becsületesség, a feddhetetlenség hiányára vagy pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra utalhatnak. Ez fokozottan idézhet elő lényeges hiányosságokat – illetve kedvezhet lényeges hiányosságoknak – a pénzügyi ágazatbeli szereplő irányítási szabályai, az alkalmasság és a feddhetetlenség, a befolyásoló részesedések szerzése, az üzleti modell vagy a tevékenységek tekintetében. Ezért a II. mellékletben meghatározott személyes adatok bűncselekmények gyanújával vagy bűnösséget megállapító ítéletekkel kapcsolatos információkat is magukban foglalhatnak.

Az adatbázisban csak a lényeges hiányosságokra vonatkozó adatok szerepelhetnek. Mivel e rendelet értelmében a lényeges hiányosságok csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények bármelyikének való megfeleléssel összefüggő jelentős mulasztásokhoz kapcsolódnak, ez biztosítja, hogy a rendelet szerinti adatkezelés továbbra is a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények súlyos megsértésére és így a szükséges és arányos mértékre korlátozódjon.

Az e rendelet végrehajtása céljából kezelt valamennyi személyes adatot az Unió adatvédelmi keretével összhangban kell kezelni, beleértve az adatkezelésre vonatkozó olyan elveket is, mint a jogszerűség, a méltányosság és az átláthatóság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság, a tárolási korlátozás, az integritás és a bizalmas kezelés, valamint az elszámoltathatóság.

(20)

A személyes adatok kezelésére az adatvédelmi jogszabályok, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazandó.

(21)

Az EBH, az ESMA, az EIOPA és az adatszolgáltató hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 26. cikkével és az (EU) 2018/1725 rendelet 86. cikkével összhangban egy közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg azokat a feladatokat, amelyek mint a személyes adatok közös adatkezelőiként rájuk hárulnak, amennyiben ezeket a felelősségi köröket a rájuk vonatkozó uniós vagy nemzeti jog nem határozza meg.

(22)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. január 24-én benyújtotta hivatalos észrevételeit.

(23)

Tekintettel egyfelől a hiányosság és a lényeges hiányosság fogalmának, a hiányosság felmerülését lehetővé tevő, vonatkozó helyzeteknek, valamint az információgyűjtés típusának és gyakorlati végrehajtásának a meghatározására vonatkozó, az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikkének (1) bekezdése szerinti felhatalmazás, másfelől az az összegyűjtött információk elemzésének és azok szükséges mértékben és titoktartás mellett történő hozzáférhetővé tételének módjára vonatkozó, az említett cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás egymást kiegészítő jellegére, az érintett rendelkezéseket egyetlen rendeletben kell meghatározni.

(24)

Az 1093/2010/EU rendelet 9a. cikke felhatalmazza az EBH-t, hogy összegyűjtse az információkat az adatszolgáltató hatóságok által azonosított lényeges hiányosságokra válaszul hozott intézkedésekről. Ilyen intézkedések alatt az adatszolgáltató hatóságok által az 1093/2010/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében és az 1095/2010/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében meghatározott felügyeleti tevékenység keretében hozott bármilyen felügyeleti vagy közigazgatási intézkedés, szankció és büntetés értendő, beleértve az óvintézkedéseket és az átmeneti intézkedéseket is.

(25)

E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(26)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal kapcsolatos esetleges költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott érdekképviseleti csoport szakvéleményét,

(1)

„adatszolgáltató hatóságok”: az e cikk 2–7. pontjában említett bármely hatóság és az Egységes Szanálási Testület;

(2)

„pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság”: az a hatóság, amelynek feladata biztosítani a pénzügyi ágazatbeli szereplő (EU) 2015/849 irányelvnek való megfelelését;

(3)

„prudenciális hatóság”: az a hatóság, amelynek feladata biztosítani a pénzügyi ágazatbeli szereplő megfelelését az 1093/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bármely jogalkotási aktusban, valamint az említett rendelkezésekben említett irányelveket átültető bármely nemzeti jogszabályban meghatározott prudenciális keretnek, ideértve az Európai Központi Bankot az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (8) által ráruházott feladatokkal kapcsolatos kérdések tekintetében;

(4)

„pénzforgalmi intézmény engedélyező és felügyeleti hatósága”: az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 22. cikkében említett hatóság;

(5)

„üzleti magatartást felügyelő hatóság”: az a hatóság, amelynek feladata biztosítani a pénzügyi ágazatbeli szereplő megfelelését az 1093/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett bármely jogalkotási aktusban, valamint az említett cikkekben említett irányelveket átültető bármely nemzeti jogszabályban meghatározott üzleti magatartási vagy fogyasztóvédelmi keretnek;

(6)

„szanálási hatóság”: a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott szanálási hatóság;

(7)

„kijelölt hatóság”: a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott kijelölt hatóság;

(8)

„a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmény”: az 1093/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, az 1094/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal, valamint az említett cikkekben hivatkozott irányelveket átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban valamely pénzügyi ágazatbeli szereplőre előírt bármely olyan követelmény, amely a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozik;

(9)

„intézkedés”: az adatszolgáltató hatóság által a 3. cikkel összhangban lényegesnek ítélt hiányosságra válaszul hozott bármilyen felügyeleti és közigazgatási intézkedés, szankció és büntetés, beleértve az óvintézkedéseket és az átmeneti intézkedéseket is;

(10)

„fióktelep”: a pénzügyi ágazatbeli szereplő jogilag nem független részét képező üzletviteli hely, amely közvetlenül bonyolítja a pénzügyi ágazatbeli szereplő üzleti tevékenységének szerves részét képező tranzakciókat vagy azok egy részét, függetlenül attól, hogy a létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi irodája valamely tagállamban vagy harmadik országban található-e;

(11)

„anyavállalat pénzügyi ágazatbeli szereplő”: olyan tagállami pénzügyi ágazatbeli szereplő, amelyhez egy másik, leányvállalat pénzügyi ágazatbeli szereplő tartozik, vagy részesedéssel rendelkezik egy ilyen pénzügyi ágazatbeli szereplőben, ő maga pedig nem leányvállalata az ugyanabban a tagállamban engedélyezett más pénzügyi ágazatbeli szereplőnek;

(12)

„uniós anyavállalat pénzügyi ágazatbeli szereplő”: olyan tagállami anyavállalat pénzügyi ágazatbeli szereplő, amely nem leányvállalata egy másik, valamely tagállamban letelepedett pénzügyi ágazatbeli szereplőnek;

(13)

„kollégium”: a 2013/36/EU irányelv 116. cikkében említett felügyeleti kollégium, a 2014/59/EU irányelv 88. és 89. cikkében meghatározott szanálási kollégium vagy európai szanálási kollégium, vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium.

a)

az e rendelet 5. cikkében meghatározott általános információk;

b)

az e rendelet 6. cikkében meghatározott, lényeges hiányosságokra vonatkozó információk;

c)

az e rendelet 7. cikkében meghatározott, a meghozott intézkedésekre vonatkozó információk.

a)

a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott lényeges hiányosság típusa;

b)

annak oka, hogy az adatszolgáltató hatóság miért véli lényegesnek a hiányosságot;

c)

a lényeges hiányosság leírása;

d)

az I. melléklet szerinti vonatkozó helyzet, amelyben lényeges hiányosság merült fel;

e)

a lényeges hiányosság időrendi áttekintése;

f)

a lényeges hiányosságra vonatkozó információk eredete;

g)

a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmény, amelyet a lényeges hiányosság érint;

h)

azon termékek, szolgáltatások vagy tevékenységek típusa, amelyekre a pénzügyi ágazatbeli szereplő engedélyt kapott, és amelyeket a lényeges hiányosság érint;

i)

a lényeges hiányosság magát a pénzügyi ágazatbeli szereplőt, csak a fióktelepét, pénzforgalmi közvetítőjét vagy forgalmazóját érinti-e, valamint a lényeges hiányosság határokon átnyúló bármilyen hatása;

j)

a lényeges hiányosságra vonatkozó információkat közölték-e azzal a kollégiummal, amelyet a pénzügyi ágazatbeli szereplőt tartalmazó csoport vonatkozásában hoztak létre; amennyiben még nem közölték ezeket az információkat, annak oka;

k)

a fogadó tagállamok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságai megadják, hogy a lényeges hiányosságra vonatkozó információkat közölték-e a székhely szerinti tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságával, vagy adott esetben az (EU) 2015/849 irányelv 45. cikkének (9) bekezdésében említett központi kapcsolattartó ponttal, és ha még nem közölték, annak oka;

l)

a lényeges hiányosság az érintett termék, szolgáltatás vagy tevékenység kialakításának szerves része-e;

m)

a lényeges hiányosság konkrét természetes személyekhez – akár ügyfélhez, tényleges tulajdonoshoz, a vezető testület tagjához vagy kulcsfontosságú pozíciót betöltő személyhez – köthető-e, továbbá annak indoklása, hogy az adatszolgáltató hatóság miért véli úgy, hogy a természetes személy a lényeges hiányossághoz köthető;

n)

a lényeges hiányosságra vonatkozó kontextuális vagy háttér-információk, amennyiben azok az adatszolgáltató hatóság számára ismertek, beleértve a következőket:

a)

a lényeges hiányosság megnevezése, amellyel kapcsolatban az intézkedést meghozták, és adott esetben a 6. cikkel összhangban szolgáltatott információk aktualizálása;

b)

az intézkedés bevezetésének időpontja;

c)

az intézkedés típusa, belső hivatkozási száma és az ahhoz vezető link, amennyiben azt közzétették;

d)

teljeskörű információ azokról a jogi és természetes személyekről, amelyekre vagy akikre vonatkozóan az intézkedést bevezették;

e)

az intézkedés leírása és annak jogalapja;

f)

az intézkedés státusza, beleértve azt is, hogy nyújtottak-e be fellebbezést az intézkedés ellen;

g)

az intézkedést közzétették-e, és ha igen, hogyan, beleértve az anonim közzététel, a közzététel késedelmének vagy a közzététel elmaradásának okait;

h)

az intézkedéssel érintett lényeges hiányosság orvoslása szempontjából releváns valamennyi információ, beleértve az orvoslás érdekében tervezett vagy hozott bármilyen intézkedést, valamint az orvoslás folyamatával kapcsolatban szükséges további magyarázatokat és az orvoslás várható ütemezését;

i)

az intézkedésre vonatkozó információkat közölték-e olyan kollégiummal, amelyet a pénzügyi ágazatbeli szereplőt tartalmazó csoport vonatkozásában hoztak létre; amennyiben még nem közölték ezeket az információkat, annak oka;

j)

a fogadó tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságai megadják, hogy közölték-e az intézkedéssel kapcsolatos információkat a székhely szerinti tagállam pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó illetékes hatóságával; amennyiben még nem közölték ezeket az információkat, annak oka.