Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32024R0434

A Bizottság (EU) 2024/434 végrehajtási rendelete (2024. február 5.) az Agrilus planipennis Fairmaire Unió területén belüli megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről

C/2024/583

HL L, 2024/434, 2024.2.6, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/434/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/434/oj

European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat L


2024/434

2024.2.6.

A BIZOTTSÁG (EU) 2024/434 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2024. február 5.)

az Agrilus planipennis Fairmaire Unió területén belüli megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének d)–i) pontjára,

mivel:

(1)

Az Agrilus planipennis Fairmaire (a továbbiakban: meghatározott károsító) közelmúltbeli kitörései az Unió határaihoz közeli harmadik országokban olyan intézkedések bevezetését teszik szükségessé, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító megtelepedését és elterjedését az Unió területén, amennyiben megállapítást nyer, hogy ott jelen van.

(2)

A meghatározott károsító az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) szerinti kiemelt zárlati károsítóként van jegyzékbe véve.

(3)

A meghatározott károsítóval kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos és műszaki bizonyítékok alapján a meghatározott károsító tekintetében csak a Chionanthus virginicus L. és a Fraxinus L. növényei (a továbbiakban: meghatározott növények), valamint a Chionanthus virginicus L. és a Fraxinus L. fája, lehántolt kérge és kérgéből készült egyéb tárgyak (a továbbiakban: a meghatározott faanyag és kéreg) tekintetében kell intézkedéseket hozni.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott károsító ne legyen jelen az Unió területén, a tagállamoknak intenzív éves felderítéseket kell végezniük a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan, és a legújabb tudományos és szakmai információknak megfelelő módszereket kell alkalmazniuk.

(5)

A meghatározott károsító megtelepedésének és az Unió területén történő terjedésének megelőzése érdekében a tagállamoknak a fertőzött területből és egy pufferzónából álló körülhatárolt területeket kell kialakítaniuk, és felszámolási intézkedéseket kell foganatosítaniuk.

(6)

A meghatározott károsító biológiai jellemzői alapján a fertőzött körzetnek magában kell foglalnia a fertőzött növényeket és minden olyan meghatározott növényt, amely a fertőzött növények körüli legalább 100 m-es sugarú körben valószínűleg megfertőződhet. Ugyanezen az alapon a pufferzóna szélességének legalább 10 km-rel túl kell nyúlnia a fertőzött körzet határán, mivel ez felel meg a meghatározott károsító terjedési képességének.

(7)

Ugyanakkor a meghatározott károsító elszigetelt észlelése esetén nem szükséges körülhatárolt területet kialakítani, ha a meghatározott károsító eltávolítható az érintett növényekről, és ha bizonyíték van arra, hogy a növények a területre történő bejuttatásuk előtt fertőződtek meg, vagy hogy olyan elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez. Ez a legarányosabb megközelítés alkalmazandó mindaddig, amíg az érintett területen végzett felderítések meg nem erősítik, hogy a meghatározott károsító nincs jelen a területen.

(8)

Ahhoz, hogy biztosítható legyen a fertőzött növények azonnali eltávolítása és megelőzhető legyen a meghatározott károsítónak az Unió többi részére való átterjedése, a körülhatárolt területek nyomon követését minden év legmegfelelőbb időszakában, kellő intenzitással kell elvégezni.

(9)

A meghatározott károsító jelentette növényegészségügyi kockázat arányos megközelítésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy megszüntessék a körülhatárolást, amennyiben a felderítések alapján a körülhatárolt területen legalább négy egymást követő éven keresztül nem észlelik a károsítót.

(10)

Felszámolási intézkedéseket kell hozni a meghatározott károsító kiirtására, amennyiben az jelen van az Unió területén. Ezeknek az intézkedéseknek a meghatározott károsító biológiai jellemzői szempontjából megfelelőnek kell lenniük, és a rendelkezésre álló tudományos és műszaki információkon kell alapulniuk.

(11)

Az (EU) 2016/2031 rendelettel összhangban minden tagállamnak készenléti tervet kell készítenie és naprakészen tartania minden egyes kiemelt zárlati károsítóra vonatkozóan. A korábbi járványok tapasztalatai alapján egyedi szabályokat kell elfogadni az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének végrehajtására annak érdekében, hogy a meghatározott károsító Unióban való előfordulása esetén átfogó készenléti terv álljon rendelkezésre.

(12)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a károsítómentes területeken az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak az Agrilus planipennis statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó iránymutatása (3) alapján végzett felderítésekre vonatkozó rendelkezések 2027. január 1-jétől legyenek alkalmazandók, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen az ilyen felderítések megtervezésére, kialakításának előkészítésére és a szükséges források elkülönítésére.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„meghatározott károsító”: az Agrilus planipennis Fairmaire;

2.

„meghatározott növények”: a Chionanthus virginicus L. és a Fraxinus L. növényei, a termés, a vetőmag, a virágpor és a szövettenyészetben lévő növények kivételével;

3.

„meghatározó felderítés”: egy károsítóval fertőzöttnek vagy károsítótól mentesnek tekintett terület határainak megállapítására szolgáló iteratív eljárás;

4.

„meghatározott faanyag és kéreg”: a Chionanthus virginicus L. és a Fraxinus L. fája, lehántolt kérge, valamint fájából és kérgéből készült egyéb tárgyak;

5.

„csapdafák”: meghatározott növények, amelyekről övszerűen lehántják a kérget, és amelyeket a meghatározott károsító korai észlelésének támogatására használják.

2. cikk

Az Unió területén az (EU) 2016/2031 rendelet 24. cikkével összhangban végzett felderítések

(1)   A tagállamok évente kockázatalapú felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan a területük azon részein, ahol az előfordulása nem ismert.

(2)   E felderítések tervezésének és mintavételi rendszerének lehetővé kell tennie a meghatározott károsítónak a fertőzött növényeken való alacsony szintű jelenlétének kellő megbízhatósággal történő kimutatását az érintett tagállam területén. A felderítéseknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) az Agrilus planipennis statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó iránymutatásán kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a meghatározott károsító természetes elterjedésének kockázatát.

(3)   A felderítéseket az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)

szabadtéri, természetes és városi területeken, a fontosabb utak, vasutak és egyéb közlekedési útvonalak mentén, valamint szaporítóiskolákban, kertészeti központokban, meghatározott növények, fa és fakéreg kereskedelmi központjaiban, keményfát kezelő fűrészmalmokban, továbbá adott esetben egyéb releváns helyszíneken;

b)

az év megfelelő időszakaiban, tekintettel a meghatározott károsító észlelésének lehetőségére, figyelembe véve a károsító biológiai jellemzőit, a meghatározott növények jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint az Agrilus planipennisre (4) vonatkozó hatósági károsítófelderítési adatlapon szereplő tudományos és szakmai adatokat.

(4)   A felderítések a következőket foglalják magukban:

a)

a meghatározott károsító tekintetében végzett csapdázás, amely magában foglalhatja csapdafák használatát is;

b)

adott esetben a meghatározott növények vizuális vizsgálata;

c)

gyanú esetén mintavétel és vizsgálat a meghatározott növényekből és a meghatározott faanyagból, beleértve a vágott ágakat is, valamint a fa csomagolóanyagból; és

d)

adott esetben speciálisan kiképzett keresőkutyák segítségével végzett ellenőrzések.

3. cikk

Körülhatárolt területek kijelölése

(1)   Ha a meghatározott károsító jelenlétét hivatalosan megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy, a következőket magában foglaló körülhatárolt területet:

a)

a fertőzött növények körüli legalább 100 méteres körzeten belüli fertőzött körzet, amely magában foglalja a fertőzött növényeket és minden olyan meghatározott növényt, amely valószínűleg megfertőződhet (a továbbiakban: fertőzött körzet);

b)

pufferzóna, amelynek szélessége legalább 10 km-rel túlnyúlik a fertőzött körzet határán.

(2)   A körülhatárolt terület pontos határainak megállapításánál figyelembe kell venni a tudományos elveket, a meghatározott károsító biológiai jellemzőit, a fertőzöttség mértékét, a meghatározott növényeknek az érintett területen való konkrét megoszlását és a meghatározott károsító megtelepedésére utaló bizonyítékokat.

A fertőzött körzet kezdeti körülhatárolását azonnal egy meghatározó felderítésnek kell követnie, egy olyan felderítési tervvel és mintavételi rendszerrel, amely lehetővé teszi a fertőzött növények 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

A meghatározó felderítés:

a)

a Hatóságnak az Agrilus planipennis statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó iránymutatásán alapul; és

b)

magában foglalja az ágak mintavételezését vagy más olyan megfelelő módszereket, amelyek képesek a károsító kimutatására annak megjelenése előtt.

(3)   A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok tájékoztatják a közvéleményt a meghatározott károsító jelentette veszélyről és az említett károsító továbbterjedésének megakadályozása céljából foganatosított intézkedésekről.

Biztosítják, hogy a vállalkozók és a nyilvánosság tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival.

(4)   Az illetékes hatóságok a fertőzöttség méretére, a meghatározott növények sűrűségére, valamint a kitörés eredetére és korára vonatkozó információk alapján dönthetnek úgy, hogy csökkentik a pufferzóna sugarát. Ebben az esetben haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a csökkentésről és annak okairól.

4. cikk

A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérések

(1)   A 3. cikktől eltérve az illetékes hatóságok a következő feltételek teljesülése esetén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet:

a)

bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítót azokkal a növényekkel vagy növényi anyagokkal hurcolták be a területre, amelyeken azt megtalálták, és a növények már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, és nem fordult elő a meghatározott károsító szaporodása, vagy bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy egy elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez;

b)

egy konkrét vizsgálat és a meghozott felszámolási intézkedések eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító nem telepedett meg, és biológiai jellemzői miatt a meghatározott károsító terjedése és sikeres szaporodása nem lehetséges.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:

a)

intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása érdekében, valamint abból a célból, hogy kizárja terjedésének kockázatát;

b)

adott esetben haladéktalanul növeli a csapdák számát és a csapdák ellenőrzésének gyakoriságát az adott területen;

c)

haladéktalanul fokozza a kifejlett példányok jelenlétének kimutatására irányuló vizuális vizsgálatot, az ágak mintavételezésével vagy más olyan megfelelő módszerekkel kombinálva, amelyek képesek a meghatározott károsítót még annak megjelenése előtt kimutatni;

d)

a meghatározott károsító legalább egy életciklusa és egy további év során megfigyeli a fertőzött növények vagy a meghatározott károsító előfordulási helye körüli legalább 1 km szélességű területet, legalább a meghatározott károsító repülési időszaka alatt rendszeres és intenzív megfigyelést végezve;

e)

kivizsgálja a meghatározott károsító eredetét a meghatározott károsítóhoz kapcsolódó növények, faanyag, kéreg és egyéb tárgyak visszakövetése, valamint a fertőzöttség bármely jele szempontjából történő vizsgálata révén, beleértve az ágakból történő mintavételt és a megsemmisítéssel járó célzott mintavételt is;

f)

felhívja a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsító jelentette veszélyre; és

g)

meghoz minden egyéb intézkedést, amely segíthet a meghatározott károsító felszámolásában, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra (5) és az ISPM 14. számú szabványban (6) foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

5. cikk

A körülhatárolt területeken végzett éves felderítések

A körülhatárolt területeken az illetékes hatóságok az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett intenzív éves felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétének észlelése érdekében, figyelembe véve a Hatóság károsítófelderítési adatlapján említett információkat.

A felderítési terv figyelembe veszi az Agrilus planipennis statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítésére vonatkozó iránymutatást. A felderítési terv és a felderítési célú mintavételi rendszer lehetővé teszik a meghatározott károsító 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

A 2. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban éves felderítéseket kell végezni a pufferzónákban a meghatározott károsító jelenlétének kimutatása érdekében, a fertőzött körzetekben pedig a károsító jelenlétének nyomon követése céljából.

6. cikk

A körülhatárolás megszüntetése

A körülhatárolás megszüntethető, ha az 5. cikkben említett felderítések alapján legalább négy egymást követő évben nem mutatják ki a meghatározott károsítót a körülhatárolt területen.

7. cikk

Felszámolási intézkedések

(1)   A terület kezdeti körülhatárolását követően és a meghatározó felderítésekkel párhuzamosan az illetékes hatóságok megteszik a következő intézkedések mindegyikét:

a)

valamennyi fertőzött és gyaníthatóan fertőzött növény azonnali kivágása a talaj szintjén;

b)

a fertőzött növények körüli legalább 100 m sugarú körben található összes meghatározott növény azonnali kivágása a talaj szintjén, valamint e meghatározott növényeknek a fertőzöttség bármely jele szempontjából történő alapos vizsgálata, kivéve, ha a fertőzött növények észlelése a meghatározott károsító repülési időszakán kívül történt; ebben az esetben a meghatározott növények kivágását és eltávolítását időben, a következő repülési időszak kezdete előtt kell elvégezni;

c)

az a) és b) pontnak megfelelően kivágott növények eltávolítása, vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, meghozva minden szükséges óvintézkedést a meghatározott károsító kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében;

d)

a fertőzéshez kapcsolódó faanyag és kéreg vizsgálata és biztonságos ártalmatlanítása, a meghatározott károsító terjedésének elkerüléséhez szükséges valamennyi óvintézkedés megtétele mellett;

e)

a meghatározott növények, faanyag és kéreg körülhatárolt területről történő bármiféle kiszállításának tilalma;

f)

a fertőzés eredetének kivizsgálása a fertőzéssel kapcsolatba hozható növények, faanyag, kéreg és egyéb tárgyak visszakövetése, valamint ezeknek a fertőzöttség bármely jele szempontjából történő vizsgálata révén, beleértve az ágak mintavételezését és a megsemmisítéssel járó célzott mintavételt is;

g)

adott esetben a meghatározott növények más, a károsítóra nem fogékony fajokhoz tartozó növényekkel való felváltása;

h)

az új meghatározott növények b) pontban említett területen, szabadban való jelenlétének tilalma, a csapdafák jelenlétének kivételével;

i)

amennyiben csapdafákat használnak, azokat rendszeresen meg kell vizsgálni, és a következő repülési időszak előtt meg kell semmisíteni és vizsgálatnak kell alávetni;

j)

a nyilvánosság figyelmének felhívása a meghatározott károsító jelentette veszélyre, valamint az Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekre, beleértve a meghatározott növényeknek, faanyagnak és kéregnek a körülhatárolt területről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

k)

szükség esetén egyedi intézkedések bármely olyan különleges helyzet vagy komplikáció megoldására, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől; és

l)

bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat a meghatározott károsító felszámolásához a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 9. számú nemzetközi szabványnak (ISPM 9.) megfelelően, valamint az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő rendszerszemléletű megközelítés alkalmazásához.

(2)   Az illetékes hatóságok a fertőzöttség méretére, a meghatározott növények sűrűségére, valamint a kitörés eredetére és/vagy korára vonatkozó információk alapján dönthetnek úgy, hogy kiterjesztik az (1) bekezdés b) pontjában említett sugarat.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy egyes, korlátozott számú növények esetében a kivágás a növények sajátos társadalmi, kulturális vagy környezeti értéke miatt nem megfelelő megoldás, ezeket a növényeket havonta egyedi vizsgálatnak veti alá a fertőzöttség bármely jele tekintetében. Ilyen esetekben a kivágás helyett magas szintű védelmet biztosító alternatív intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák a meghatározott károsítónak az említett növényekről való esetleges továbbterjedését.

E következtetés indokolását és az annak eredményeként hozott intézkedéseket a 9. cikk szerinti jelentésben közölni kell a Bizottsággal.

(4)   Ha a 3. cikk (2) bekezdésében említett meghatározó felderítés eredményei a meghatározott károsító további észlelését mutatják, az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett valamennyi intézkedést alkalmazza, és folytatja a meghatározó felderítést.

8. cikk

Készenléti tervek

(1)   A tagállamok az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elemeken kívül készenléti terveikben a következőket is előírják:

a)

a meghatározott károsító felszámolására irányuló, a 7. cikkben meghatározott intézkedések;

b)

a meghatározott növényeknek, faanyagnak és kéregnek az Unió területén belüli szállításával kapcsolatos óvintézkedések az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (7) VIII. mellékletében meghatározottak szerint;

c)

a meghatározott növények, faanyag és kéreg Unió területén történő szállításához kapcsolódó hatósági vizsgálatok;

d)

a rendelkezésre bocsátandó minimális erőforrások és a további erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárások a meghatározott károsító megerősített vagy gyanított jelenléte esetén;

e)

a megsemmisítendő növények, faanyagok és kéreg tulajdonosainak azonosítására, az eltávolítás rendjéről történő értesítésre és a magánterületekre való belépésre vonatkozó eljárások.

(2)   A tagállamok minden év december 31-ig megfelelően frissítik a készenléti terveiket.

9. cikk

Éves jelentés

A tagállamok minden év április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben hozott intézkedésekről és azok eredményeiről a 2–8. cikknek megfelelően.

Az 5. cikk szerint elvégzett felderítések eredményeit a mellékletben említett sablon felhasználásával kell benyújtani a Bizottsághoz.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikk (2) bekezdését 2027. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. február 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o.).

(3)  EFSA, Iránymutatás az Agrilus planipennis statisztikailag megbízható és kockázatalapú felderítéséhez, 2020. december 17., https://doi.org/10.2903/sp.efsa.2020.EN-1983.

(4)  EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2020. Story map for survey of Agrilus planipennis (Az Agrilus planipennis felderítésének történeti térképe). EFSA kapcsolódó közlemény, 2020:EN-1945. https://arcg.is/09S94u.

(5)  Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. https://www.fao.org/3/x2981e/x2981e.pdf.

(6)  Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. https://www.ippc.int/en/publications/607/

(7)  A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.)


MELLÉKLET

1.   Sablon a körülhatárolt területeken végzett éves felderítések eredményeinek statisztikai alapú megközelítést alkalmazó jelentéséhez

1.

A körülhatárolt terület (KT) leírása

2.

A KT eredeti mérete (ha)

3.

A KT aktualizált mérete (ha)

4.

Megközelítés

5.

Terület/zóna

6.

A felderítés helyszínei

7.

Ütemezés

A.

A felderítés meghatározása (a RiBESS+ bemeneti paraméterei)

B.

A mintavétel köre

C.

A felderítés eredménye

25.

Megjegyzések

8.

Célpopuláció

9.

Járványügyi egységek

10.

Kimutatási módszerek

11.

Mintavételi hatékonyság

12.

A módszer érzékenysége

13.

Kockázati tényezők (tevékenységek, helyszínek és területek)

14.

Ellenőrzött járványügyi egységek száma

15.

Vizuális vizsgálatok száma

16.

Minták száma

17.

Csapdák száma

18.

Csapdázó helyek száma

19.

Vizsgálatok száma

20.

Egyéb intézkedések száma

21.

Eredmények

22.

Adott esetben az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet szerint jelentett fertőzési esetek értesítési száma

23.

Elért megbízhatósági szint

24.

Feltételezett prevalencia

Név

A létrehozás dátuma

Leírás

Szám

Gazdanövényfajok

Terület (hektár vagy más, relevánsabb mértékegység)

Vizsgált egységek

Leírás

Egységek

Vizuális vizsgálatok

Csapdázás

Vizsgálat

Egyéb módszerek

Kockázati tényező

Kockázati szintek

Helyszínek száma

Relatív kockázatok

A gazdapopuláció aránya

Pozitív

Negatív

Meghatározatlan

Szám

Dátum

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.   Útmutató a sablon kitöltéséhez

Kérjük, károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek;

a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1.

oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2.

oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3.

oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4.

oszlopban: Tüntesse fel a megközelítést: felszámolás vagy visszaszorítás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5.

oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a BS-sel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek), külön sorokban feltüntetve.

A 6.

oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1.

Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

2.

Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetvédelmi terület; 2.4. vadon élő növények természetvédelmi területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat).

3.

Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7.

oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8.

oszlopban: Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9.

oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. Az epidemiológiai egységek megválasztását alapfeltevésekre kell alapozni.

A 10.

oszlopban: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 11.

oszlopban: Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavételi hatékonyság a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12.

oszlopban: A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi vizsgálat jellemez) szorzata.

A 13.

oszlopban: Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B.

oszlopban: Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem alkalmazható, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszerek”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18.

oszlopban: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21.

oszlopban: Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).

A 22.

oszlopban: Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 23.

oszlopban: Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24.

oszlopban: Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %.


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/434/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)


Top