TARTALOMJEGYZÉK

(A számok a vonatkozó pontokra utalnak)

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1 – 12

A Bíróság előtti eljárás egyes szakaszai és e szakaszok alapvető jellemzői

1

A felek Bíróság előtti képviselete

2 – 4

A Bíróság előtti eljárás költségei és a költségmentesség

5 – 8

A személyes adatok védelme

9 – 11

Az anonimizált előzetes döntéshozatali ügyek azonosítása

12

II.

AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

13 – 61

Az eljárás írásbeli szakaszának célja

13

Az eljárás írásbeli szakasza az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében

14 – 17

Az eljárás írásbeli szakasza a közvetlen keresetek esetében

18 – 24

A keresetlevél

18 – 19

Az ellenkérelem

20 – 21

A válasz és a viszonválasz

22

Gyorsított eljárás iránti kérelem

23

A végrehajtás felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelmek (Ideiglenes intézkedés iránti eljárás)

24

Az eljárás írásbeli szakasza a fellebbezések esetében

25 – 38

A fellebbezési kérelem

26 – 31

A válaszbeadvány

32 – 33

A csatlakozó fellebbezés

34

A csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadvány

35

A válasz és viszonválasz

36 – 37

Az alapokmány 57. cikke alapján előterjesztett fellebbezések

38

A fellebbezések bizalmas jellege

39 – 40

A beavatkozás a közvetlen keresetek és a fellebbezések esetében

41 – 47

A beavatkozási kérelem

41

A beavatkozási kérelemre tett észrevételek

42

A beavatkozási beadvány

43

A beavatkozási beadványra tett észrevételek

44

A késedelmes beavatkozási kérelmek

45

Az ideiglenes intézkedés vagy a gyorsított eljárás iránti kérelem keretében történő beavatkozás

46

A beavatkozás kizártsága az előzetes döntéshozatali eljárásokban

47

Az eljárási iratok formája és felépítése

48 – 54

Az eljárási iratok benyújtása és továbbítása

55 – 61

III.

AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

62 – 90

A tárgyalás célja

63

A tárgyalás tartása iránti kérelem

64

A tárgyalásra történő idézés és az ezen idézésre adott gyors válasz szükségessége

65 – 66

A tárgyalásra teendő előkészületek

67 – 69

Videokonferencia útján történő részvétel a tárgyaláson

70 – 73

A tárgyalás szokásos lefolytatása

74

A tárgyalás első szakasza: a szóbeli előadások

75 – 77

A szóbeli előadások célja

75

A beszédidő és annak esetleges meghosszabbítása

76

A felszólalók száma

77

A tárgyalás második szakasza: a Bíróság tagjai által feltett kérdések

78 – 79

A tárgyalás harmadik szakasza: a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó végső válaszok

80

A személyes adatok megóvása és védelme

81

A tárgyalás során használt nyelvek

82 – 84

A szinkrontolmácsolás velejárói és az általa szabott keretek

85 – 86

A tárgyalást követő eljárás

87 – 88

A főtanácsnok indítványának ismertetése és az eljárást befejező ítélet kihirdetése

89 – 90

IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91 – 92

A BÍRÓSÁG,

tekintettel az eljárási szabályzatra és különösen annak 208. cikkére,

mivel:

(1)

A Bíróság 2019. december 10-én, az eljárási szabályzatának 208. cikke alapján új gyakorlati útmutatót állított össze a felek részére a Bíróság elé terjesztett ügyekre vonatkozóan (1). Ez az útmutató egyszerre irányult arra, hogy figyelembe vegye az eljárási szabályzat alkalmazása során, az annak 2012. november 1-jei hatálybalépését követő hét éven keresztül szerzett tapasztalatokat, valamint arra, hogy tükrözzön bizonyos jelentős szabályozási változásokat, különösen a személyes adatok védelme vagy az eljárás területén, miután kialakításra került a fellebbezések bizonyos kategóriáinak előzetes megengedhetővé nyilvánítására irányuló mechanizmus.

(2)	Ugyanakkor azóta, hogy ezen útmutató 2020. március 1-jén hatályba lépett, mind technikai szempontból, mind pedig az eljárási szabályok vonatkozásában számos további jelentős változás következett be.

(3)

Egyrészt ugyanis a Bíróság a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben olyan technikai megoldásokat és eszközöket dolgozott ki magának, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lehetővé tegye a tárgyalásainak internetes közvetítését, továbbá hogy azon felek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekeltek számára, akik akadályoztatva vannak abban, hogy az ilyen tárgyaláson fizikailag jelen legyenek, lehetőséget biztosítson arra, hogy e tárgyaláson bizonyos jogi és technikai feltételek tiszteletben tartása mellett videokonferencia útján vegyenek részt.

(4)

Másrészt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és a Bíróság eljárási szabályzata módosításra került, többek között annak előírása érdekében, hogy a Bíróság közzétegye az előzetes döntéshozatali ügyekben benyújtott beadványokat vagy észrevételeket, feltéve, hogy az azokat benyújtó személy az ügy befejezését követő észszerű határidőn belül nem tiltakozik (2).

(5)

Következésképpen a megfelelő igazságszolgáltatás érdekében és a könnyebb átláthatóság kedvéért olyan új gyakorlati útmutatót kell elfogadni, amely figyelembe veszi a fent említett változásokat, ezenkívül pedig további felvilágosítást nyújt a feleknek az eljárás írásbeli vagy szóbeli szakaszához kapcsolódó számos gyakorlati kérdéssel kapcsolatban.

(6)

Hasonlóan ahhoz az útmutatóhoz, amelynek helyébe lép, ez az új útmutató – amely a Bíróság elé terjesztett ügyek valamennyi kategóriájára alkalmazandó – nem hivatott helyettesíteni az alapokmány és az eljárási szabályzat vonatkozó rendelkezéseit. Ezen útmutató célja az, hogy lehetővé tegye a felek és képviselőik számára, hogy jobban megértsék e rendelkezések tartalmát, továbbá pontosabb képet kapjanak a Bíróság előtti eljárás lefolytatásáról, főleg pedig a Bíróságot terhelő kötöttségekről, különösen azokról, amelyek az eljárási iratok feldolgozásához és fordításához, illetve a tárgyalások során előadott észrevételek szinkrontolmácsolásához kapcsolódnak. A jelen útmutató tiszteletben tartása és figyelembevétele mind a felek, mind pedig a Bíróság számára a legjobb biztosítéka az eljárások megfelelő lefolytatásának.

ELFOGADJA A JELEN GYAKORLATI ÚTMUTATÓT:

I.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Bíróság előtti eljárás egyes szakaszai és e szakaszok alapvető jellemzői

1.

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben (a továbbiakban: alapokmány) vagy az eljárási szabályzatban megállapított különleges rendelkezések sérelme nélkül a Bíróság előtti eljárás főszabály szerint írásbeli és szóbeli szakaszt foglal magában. Az eljárás írásbeli szakaszának célja, hogy a Bíróság elé tárja az eljárásban részt vevő felek kifogásait, jogalapjait vagy érveit, illetve előzetes döntéshozatali eljárásokban azokat az észrevételeket, amelyeket az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek az Unió tagállamainak bíróságai által előterjesztett kérdések tárgyában tenni szándékoznak. Ha ez szükségesnek bizonyul, az eljárás írásbeli szakasza szóbeli szakasszal egészül ki. E szakasz arra irányul, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára, hogy e feleknek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek a tárgyaláson történő esetleges meghallgatása és/vagy a főtanácsok indítványának meghallgatása révén az üggyel kapcsolatban teljeskörű ismeretekhez jusson.

A felek Bíróság előtti képviselete

2.

Az alapokmány 19. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Bíróság előtti eljárásban részt vevő feleket kötelezően olyan személynek kell képviselnie, aki erre jogosult. A tagállamok, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-Megállapodás) más részes államai, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (a továbbiakban: EFTA) Felügyeleti Hatósága, valamint az uniós intézmények kivételével, amelyeket általában esetenként kinevezett meghatalmazott képvisel, az eljárásban részt vevő többi felet olyan ügyvédnek kell képviselnie, aki valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-Megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult. E jogállást az eljárás bármely szakaszában egyszerű felszólításra igazolnia kell. Az alapokmány 19. cikkének hetedik bekezdése értelmében azok az egyetemi vagy főiskolai oktatók, akik olyan tagállam állampolgárai, amelynek joga lehetővé teszi számukra, hogy bíróság előtt eljárjanak, az ügyvédekhez hasonló elbírálás alá esnek.

3.

Az előzetes döntéshozatali eljárásokban ugyanakkor a Bíróság az alapeljárásban részt vevő felek képviseletét illetően figyelembe veszi a kérdést előterjesztő bíróság előtt irányadó eljárási szabályokat is. Így minden olyan személy, aki a felet e bíróság előtt képviselni jogosult, a Bíróság előtt is képviselheti őt, ha pedig a nemzeti eljárási szabályok ezt lehetővé teszik, az alapeljárásban részt vevő feleknek joguk van arra, hogy saját maguk ismertessék írásbeli vagy szóbeli észrevételeiket. Ha a Bíróságnak ezzel kapcsolatban kétségei merülnek fel, bármikor beszerezheti a releváns információkat e felektől, a képviselőiktől vagy a kérdést előterjesztő bíróságtól.

4.

A közvetlen keresetek és a fellebbezések esetében a felet képviselő meghatalmazottak és ügyvédek egyébiránt kötelesek az eljárási szabályzat 119. cikkének (2) bekezdésével és 168. cikkének (2) bekezdésével összhangban olyan hivatalos dokumentumot vagy olyan újabb keletű meghatalmazást benyújtani a Hivatalhoz, amely igazolja, hogy jogosultak e felet a Bíróság előtti eljárásban képviselni.

A Bíróság előtti eljárás költségei és a költségmentesség

5.

Az eljárási szabályzat 143. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a Bíróság előtti eljárás ingyenes, amennyiben a kereset előterjesztése vagy valamely eljárási irat benyújtása címén semmilyen díjat vagy illetéket nem kell a Bíróság részére fizetni. Az eljárási szabályzat 137. és azt követő cikkei szerinti költségek kizárólag az úgynevezett „megtérítendő” költségeket, vagyis a tanúnak és a szakértőnek adott esetben fizetendő összegeket, továbbá a feleknél a Bíróság előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült, a képviselőjük díjazásához, valamint – tárgyalás tartása esetén – a képviselő Luxemburgba utazásával és ott-tartózkodásával összefüggő kiadásokhoz kapcsolódó költségeket foglalják magukban. A Bíróság e költségek viseléséről és összegéről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben határoz, míg előzetes döntéshozatali ügyekben az eljárás költségeiről a kérdést előterjesztő bíróságnak kell határoznia.

6.

Ha valamely fél, illetve előzetes döntéshozatali ügyekben az alapeljárásban részt vevő fél az eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem képes viselni, az eljárás során bármikor költségmentességet kérelmezhet. Ahhoz azonban, hogy az ilyen kérelmeket figyelembe lehessen venni, azoknak tiszteletben kell tartaniuk az eljárási szabályzat 115 – 118. cikkében (előzetes döntéshozatali ügyek), illetőleg 185 – 189. cikkében (fellebbezések) meghatározott feltételeket, és azokhoz csatolni kell minden olyan információt és szükséges igazoló iratot, amelyek lehetővé teszik a Bíróság számára a kérelmező valós gazdasági helyzetének értékelését. Ezért e szempontból fontos, hogy az a fél, aki a költségmentesség kedvezményében kíván részesülni, a Bíróság rendelkezésére bocsássa mind az általa kapott különböző jellegű jövedelmeket és juttatásokat igazoló dokumentumokat (például illetményelszámolást, bankszámlakivonatot vagy valamely hatóság vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított dokumentumot), mind pedig az e fél által viselendő kiadásokkal kapcsolatos dokumentumokat (például bérleti szerződést vagy kölcsönszerződést, eltartott gyermek iskoláztatási költségeiről szóló igazolást, felszámított tiszteletdíjakról szóló igazolást vagy számlákat).

7.

Mivel a Bíróság előzetes döntéshozatali ügyekben a tagállami bíróság kérelmére jár el, az alapeljárásban részt vevő feleknek esetleges költségmentesség iránti kérelmüket először e bírósághoz vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához kell benyújtaniuk, mert a Bíróság által biztosított költségmentesség a nemzeti szinten biztosított költségmentességhez képest csak másodlagos jellegű.

8.

Fontos emlékeztetni arra, hogy ha a Bíróság a költségmentesség iránti kérelemnek helyt ad, a Bíróságot egyedül a jogsegély és a kérelmező Bíróság előtti képviseletének költségei terhelik, adott esetben a Bíróság által megállapított összeghatáron belül. Az eljárási szabályzatban foglalt szabályoknak megfelelően a Bíróság az eljárást befejező és a költségekről rendelkező határozatban e költségeket utólag megtéríttetheti, ezenkívül pedig az az ítélkező testület, amely a költségmentesség iránti kérelmet elbírálta, a költségmentességet bármikor visszavonhatja, ha az eljárás során az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megváltoznak.

A személyes adatok védelme

9.

A Bíróság, amely nagy hangsúlyt fektet arra, hogy különösen azon tájékoztatások keretében, amelyeket az elé terjesztett ügyek tárgyában tesz közzé, a személyes adatok vonatkozásában optimális védelmet biztosítson, az előzetes döntéshozatali ügyeket általános szabályként anonimizált módon kezeli. E megközelítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelem vonatkozásában névtelenséget biztosított, vagy akként határozott, hogy kihagyja az alapeljárásban érintett természetes személyekre, illetve szervezetekre vonatkozó adatokat, a Bíróság e névtelenséget, illetve e kihagyást az előtte folyamatban lévő eljárásban tiszteletben tartja. Ellenkező esetben – és különleges körülményektől eltekintve – a Bíróság maga takarja ki az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben említett természetes személyek vezetéknevét és utónevét, adott esetben pedig azokat az egyéb adatokat, amelyek lehetővé tehetik az ilyen személyek azonosítását. Az e tekintetben tett intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében az alapokmány 23. cikke szerinti valamennyi érdekeltnek tartózkodnia kell attól, hogy beadványaikban, illetve írásbeli vagy szóbeli észrevételeiben hozzáférhetővé tegyenek olyan adatokat, amelyek az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben kitakarásra kerültek.

10.

Ugyanez irányadó a fellebbezések tárgyában. A Bíróság ugyanis különleges körülményektől eltekintve tiszteletben tartja a Törvényszék által biztosított névtelenséget, az eljárásban részt vevő feleket pedig felhívjuk arra, hogy a Bíróság előtti eljárásban ők is tartsák tiszteletben e névtelenséget.

11.

Mindazonáltal, ha valamely fél szükségesnek ítéli, hogy a személyazonossága vagy az őt érintő bizonyos adatok a Bíróság elé terjesztett valamely ügy keretében ne kerüljenek nyilvánosságra – vagy fordított esetben, ha e fél szükségesnek ítéli, hogy a személyazonossága és az említett adatok ezen ügy keretében nyilvánosságra kerüljenek –, kérheti a Bíróságtól, hogy határozzon abban a kérdésben, hogy a szóban forgó ügyben szükséges-e, vagy sem, teljes vagy részleges névtelenség biztosítása, illetve a már biztosított névtelenség fenntartása. A névtelenség tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében ugyanakkor az ilyen kérelmet minél előbb elő kell terjeszteni. Az új információs és kommunikációs technológiák általános használata folytán ugyanis a névtelenség teljesen értelmét veszti akkor, ha az érintett ügyre vonatkozó közlemény már megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve előzetes döntéshozatali ügyekben akkor, ha a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet – hozzávetőleg egy hónappal a kérelemnek a Bírósághoz való benyújtása után – már megküldte az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek.

Az anonimizált előzetes döntéshozatali ügyek azonosítása

12.

A Bíróság főszabály szerint fiktív névvel látja el azokat az előzetes döntéshozatali ügyeket, amelyekben névtelenség biztosítására került sor. E fiktív név nem felel meg az eljárásban részt vevő felek valódi nevének, főszabály szerint pedig nem felel meg létező neveknek sem. Célja egyedül az, hogy megkönnyítse az anonimizált ügyek megjelölését és azonosítását.

II.   AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

Az eljárás írásbeli szakaszának célja

13.

Az eljárás írásbeli szakasza meghatározó szerepet játszik az ügy Bíróság általi megismerésében. E szakasznak lehetővé kell tennie, hogy a Bíróságnak a benyújtott beadványok, illetve észrevételek átolvasása alapján pontos elképzelése alakuljon ki az előtte folyamatban lévő ügy tárgyáról és jelentőségéről. Jóllehet e cél a Bíróság előtt folyamatban lévő valamennyi ügy esetében közös, az eljárás írásbeli szakaszának lefolytatása és hangsúlyai a kereset jellegétől függően eltérőek. Míg a közvetlen keresetek vagy a fellebbezések esetében a feleknek állást kell foglalniuk az eljárásban részt vevő többi fél által benyújtott beadványokról, addig az előzetes döntéshozatali eljárások írásbeli szakaszának nincs kontradiktórius jellege, amennyiben az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek csupán a nemzeti bíróság által feltett kérdésekre vonatkozó esetleges észrevételeiket kell ismertetniük, anélkül hogy elvileg tudomásuk lenne a többi érdekelt ugyanezen kérdésekkel kapcsolatos álláspontjáról. Ebből következően eltérő követelmények érvényesülnek mind az említett észrevételek formáját és tartalmát, mind pedig az eljárás további menetét illetően, pontosítva ugyanakkor, hogy az eljárás írásbeli szakasza során benyújtott beadványok vagy észrevételek legtöbbjét le kell fordítani. Ezért mindig előnyben kell részesíteni a rövid és egyszerű mondatok használatát, továbbá a felek érvelésének a beadványukban vagy az észrevételeikben kell szerepelnie, nem pedig azok esetleges mellékleteiben.

Az eljárás írásbeli szakasza az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében

14.

Az előzetes döntéshozatali eljárások nemperes jellege folytán semmilyen különleges alaki követelmény nem vonatkozik az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek beadványainak vagy írásbeli észrevételeinek benyújtására. Amikor tehát a Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kézbesít nekik, ezen érdekeltek – amennyiben szándékukban áll – olyan beadványt terjeszthetnek elő, amelyben kifejtik a kérdést előterjesztő bíróság által benyújtott kérelemre vonatkozó álláspontjukat. Az a célja e beadványnak – amelyet az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kézbesítésétől számított (a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó) két hónapos, meg nem hosszabbítható határidőn belül kell benyújtani –, hogy a Bíróság számára felvilágosítást nyújtson e kérelem tartalmáról, különösen pedig arról, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre milyen válaszokat kellene adni.

15.

Jóllehet ezen okfejtésnek teljeskörűnek kell lennie, különösen pedig tartalmaznia kell azt az érvelést, amely megalapozhatja a Bíróság által a feltett kérdésekre adandó választ, a jogvitának az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett jogi vagy ténybeli hátterét nem szükséges újból előadni, kivéve, ha ez az ismertetés további észrevételeket igényel. Különleges körülményektől, illetve az eljárási szabályzatban foglalt, az ügy sürgőssége folytán a beadványok terjedelmét korlátozó különleges rendelkezésektől eltekintve, az előzetes döntéshozatali eljárásokban benyújtott írásbeli észrevételek lehetőleg ne haladják meg a 20 oldalt.

16.

Amint az az eljárási szabályzat 96. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, az előzetes döntéshozatali ügyekben benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdéseket eldöntő ítélet kihirdetését vagy végzés kézbesítését követően az Európai Unió Bíróságának honlapján közzé kell tenni, kivéve, ha az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek valamelyike tiltakozik a beadványának vagy észrevételeinek közzététele ellen. E körülményre tekintettel tehát alapvető fontosságú, hogy a benyújtott beadványok vagy észrevételek ne tartalmazzanak személyes adatokat.

17.

Ha az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt úgy ítéli meg, hogy beadványát vagy észrevételeit nem kellene közzétenni a fenti honlapon, erről kifejezetten nyilatkoznia kell, akár az e beadvány vagy ezen észrevételek továbbítását kísérő levélben, akár pedig olyan külön levélben, amelyet az eljárás későbbi szakaszában, de mindenképp legfeljebb három hónappal az ítélet kihirdetését vagy az eljárást befejező végzés kézbesítését követően juttatnak el a Hivatalhoz.

Az eljárás írásbeli szakasza a közvetlen keresetek esetében

A keresetlevél

18.

A közvetlen kereset tárgyában lefolytatott eljárásra annak peres jellege folytán szigorúbb szabályok vonatkoznak. E szabályokat az eljárási szabályzat 119. és azt követő cikkei (a IV. cím) tartalmazzák, és azok kiterjednek mind a felek meghatalmazott vagy ügyvéd általi kötelező képviseletére, mind pedig a beadványok tartalmára és előterjesztésére vonatkozó alaki követelményekre. Különösen az eljárási szabályzat 120. cikkéből tűnik ki, hogy a keresetlevélnek a felperes nevén és lakóhelyén vagy székhelyén, valamint azon fél megjelölésén kívül, aki ellen a keresetet benyújtották, tartalmaznia kell a jogvita tárgyának, továbbá a felhozott jogalapoknak és érveknek a pontos megjelölését, adott esetben alátámasztva azokat bizonyítékokkal vagy felajánlott bizonyítékokkal, valamint a felperes kérelmeit. Ezen előírások tiszteletben tartásának elmulasztása esetén a keresetlevél – amelynek terjedelme különleges körülményektől eltekintve lehetőleg ne haladja meg a 30 oldalt – elfogadhatatlan.

19.

Mint az kitűnik az eljárási szabályzat 120. cikkének c) pontjából, a keresetlevélnek a fentieken kívül kötelezően tartalmaznia kell a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ennek az ismertetésnek – amely nem haladhatja meg a két oldalt – az a rendeltetése, hogy megkönnyítse a Bíróságra beérkező minden egyes ügy esetében elkészítendő azon közlemény megszövegezését, amelyet az eljárási szabályzat 21. cikkének (4) bekezdése alapján közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az ellenkérelem

20.

Az eljárási szabályzat 124. cikke szerinti ellenkérelemnek lényegében ugyanazon alaki követelményeknek kell megfelelnie, mint a keresetlevélnek, és azt a keresetlevél kézbesítését követő két hónapon belül kell előterjeszteni. Ez – a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó – határidő csak kivételesen, és csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha eziránt megfelelő időn belül kellően megindokolt kérelmet terjesztenek elő, amely ismerteti azokat a körülményeket, amelyek igazolhatják e meghosszabbítást.

21.

Mivel az eljárás jogi kereteit a keresetlevél határozza meg, az ellenkérelemben kifejtett érvelést lehetőség szerint a keresetlevélben előadott jogalapoknak vagy kifogásoknak megfelelően kell tagolni. Az eljárás további részében új jogalapokat nem lehet felhozni, kivéve, ha azok olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származnak, amely az eljárás során merült fel. Továbbá a jogvita jogi vagy ténybeli hátterét az ellenkérelemben csak annyiban kell kifejteni, amennyiben annak a keresetlevélben foglalt ismertetése vitatott, vagy további pontosítást igényel. Hasonlóan a keresetlevélhez, az ellenkérelem terjedelme különleges körülményektől eltekintve lehetőleg ne haladja meg a 30 oldalt.

A válasz és a viszonválasz

22.

Amennyiben a felperes és az alperes szükségesnek ítéli, a felperes válaszával, az alperes pedig viszonválaszával egészítheti ki érvelését. E beadványoknak ugyanazon alaki követelményeknek kell megfelelniük, mint a keresetlevélnek és az ellenkérelemnek, fakultatív és kiegészítő jellegüknél fogva azonban szükségképpen rövidebbeknek kell lenniük, mint a keresetlevél és az ellenkérelem. Mivel a jogvita középpontjában álló jogalapokat vagy kifogásokat a keresetlevélben és az ellenkérelemben alaposan kifejtették (vagy vitatták), a válasz és a viszonválasz egyedüli célja az, hogy lehetővé tegye a felperesnek és az alperesnek, hogy valamely fontos kérdést illetően pontosítsák az álláspontjukat vagy finomítsák az érvelésüket, másfelől pedig az eljárási szabályzat 126. cikke alapján az elnök maga is megjelölheti azokat a kérdéseket, amelyekre e beadványokban lehetőleg ki kell térni. Ezért a válasz és a viszonválasz különleges körülményektől eltekintve lehetőleg ne haladja meg a tíz oldal körüli terjedelmet. E beadványokat a Bíróság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani a Hivatalhoz, e határidőt pedig az elnök csak kivételesen és csak kellően megindokolt kérelem alapján hosszabbítja meg.

Gyorsított eljárás iránti kérelem

23.

Ha az ügy jellege azt követeli, hogy elbírálására rövid időn belül kerüljön sor, a felperes vagy az alperes kérheti a Bíróságtól, hogy az ügyet az eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve gyorsított eljárásban bírálják el. Az eljárási szabályzat 133. cikkében szabályozott e lehetőség biztosításának azonban az a feltétele, hogy eziránt külön iratban kifejezett kérelmet terjesszenek elő, amely részletesen kifejti azokat a körülményeket, amelyek igazolhatják az ilyen eljárás lefolytatását, ha pedig a Bíróság e kérelemnek helyt ad, e lehetőség az eljárás írásbeli szakaszának kiigazításával jár. A beadványok benyújtására nyitva álló rendes határidők ugyanis lerövidülhetnek, hasonlóképp a beadványok terjedelme csökkenhet, az eljárási szabályzat 134. cikke alapján pedig válasz, viszonválasz vagy beavatkozási beadvány csak akkor nyújtható be, ha az elnök azt szükségesnek tartja.

A végrehajtás felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelmek (Ideiglenes intézkedés iránti eljárás)

24.

A közvetlen keresettel együtt a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem is előterjeszthető, az előbbi az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 278. cikke, az utóbbi pedig annak 279. cikke alapján. Az eljárási szabályzat 160. cikkében foglalt rendelkezések szerint ugyanakkor az ilyen kérelem csak akkor fogadható el, ha attól a kérelmezőtől származik, amely a szóban forgó jogi aktust a Bíróság előtt megtámadta, illetve azt a Bíróság előtti ügyben részt vevő fél terjesztette elő, továbbá e kérelmet olyan külön iratban kell előterjeszteni, amely megjelöli mind a jogvita tárgyát és a sürgősségre okot adó körülményeket, mind pedig azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért intézkedés szükségességét (fumus boni iuris). Főszabály szerint a kérelmet ekkor kézbesítik az eljárásban részt vevő másik félnek, aki számára az elnök rövid határidőt állapít meg írásbeli vagy szóbeli észrevételek előterjesztésére. Különösen sürgős esetben az elnök ideiglenesen még azt megelőzően helyt adhat a kérelemnek, hogy ilyen észrevételeket nyújtottak volna be.

Az eljárás írásbeli szakasza a fellebbezések esetében

25.

Az eljárás írásbeli szakasza a fellebbezések kapcsán számos hasonlóságot mutat e szakasznak a közvetlen keresetek keretében történő lefolytatásával. A vonatkozó szabályokat az eljárási szabályzat 167. és azt követő cikkei (az V. cím) tartalmazzák, amelyek meghatározzák mind a fellebbezési kérelem és a válaszbeadvány szükséges tartalmát, mind pedig a bennük foglalt kérelmek terjedelmét.

A fellebbezési kérelem

26.

Mint az kitűnik az eljárási szabályzat 168. és 169. cikkéből – amelyek e tekintetben az alapokmány 56 – 58. cikkét egészítik ki –, a fellebbezés nem nyújtható be az Unió valamely intézményének, szervének vagy hivatalának jogi aktusa ellen, hanem az ilyen jogi aktus ellen előterjesztett keresetet elbíráló Törvényszék határozata ellen kell irányulnia. E pontosításból következik, hogy a fellebbezésben foglalt kérelmeknek szükségképpen a Törvényszék határozata rendelkező részében szereplő döntésének egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére, nem pedig a Törvényszék előtt megtámadott jogi aktus megsemmisítésére kell irányulniuk. A Bíróság csak a fellebbezés megalapozottnak nyilvánítása esetén teheti meg, hogy egészben vagy részben helyt ad az első fokon előterjesztett kereseti kérelmeknek; újabb kereseti kérelmet nem lehet előterjeszteni. Ezért a fellebbezésben – amelynek terjedelme különleges körülményektől eltekintve lehetőleg ne haladja meg a 25 oldalt – felhozott jogalapoknak és jogi érveknek elfogadhatatlanság terhe mellett pontosan meg kell jelölniük a Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit, valamint részletesen ki kell fejteniük azokat az indokokat, amelyek alapján e határozat a fellebbező szerint téves jogalkalmazást valósít meg.

27.

Ezenkívül az eljárási szabályzat 21. cikkének (4) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő közlemény megszövegezésének megkönnyítése érdekében a fellebbező kérelmének tartalmaznia kell e jogalapok legfeljebb két oldal terjedelmű rövid ismertetését.

28.

A fellebbezéshez ezenkívül mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az alapokmány 19. cikkében meghatározott és az eljárási szabályzat 119. cikkében megismételt követelmények tiszteletben tartását. Egyrészt arról az igazolásról van szó, amely tanúsítja, hogy a fellebbezőt képviselő ügyvéd jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-Megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt, másrészt pedig a fellebbező által kiállított olyan hivatalos dokumentumról vagy meghatalmazásról, amely igazolja, hogy ezen ügyvéd jogosult őt a Bíróság előtti eljárásban képviselni. A Törvényszék előtti eljárás keretében benyújtott dokumentumot vagy meghatalmazást csak akkor lehet figyelembe venni, ha kifejezetten pontosítja, hogy az a Bíróság előtti esetleges későbbi eljárásra is vonatkozik.

29.

Az alapokmány 58a. cikke szerinti helyzetekben a fellebbezőnek ezenkívül mellékelnie kell a beadványához a fellebbezés megengedhetővé nyilvánítása iránti kérelmet, amely elkülönül magától a fellebbezéstől. E kérelemnek, amely legfeljebb hét oldal terjedelmű kérelmet, tartalmaznia kell minden ahhoz szükséges adatot, hogy a Bíróság határozhasson a fellebbezés megengedhetővé nyilvánítása tárgyában, a fellebbezés valamely részében történő megengedhetővé nyilvánítása esetén pedig megjelölhesse a fellebbezés azon jogalapjait, amelyekre a válaszbeadványnak ki kell terjednie.

30.

A fellebbezés megengedhetővé nyilvánítása iránti kérelemben mindazonáltal világosan és pontosan elő kell adni azokat a jogalapokat, amelyeken a fellebbezés alapul, továbbá ugyanilyen pontosan és világosan meg kell jelölni az egyes jogalapok által felvetett jogkérdést, és konkrétan ki kell fejteni, hogy e kérdés az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából miért jelentős.

31.

Az eljárási szabályzat 170a. cikkének (1) bekezdése értelmében ilyen kérelem hiányában a fellebbezés teljes egészében elfogadhatatlan.

A válaszbeadvány

32.

Minden olyan fél, aki a Törvényszék előtti, szóban forgó ügyben részt vett, és a fellebbezésnek való helyt adásban vagy a fellebbezés elutasításában érdekelt, a fellebbezés részére történő kézbesítésétől számított – a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó – két hónapos, meg nem hosszabbítható határidőn belül válaszbeadványt nyújthat be. Ha a Bíróság előtti fellebbezés tárgyát képező ügy a Törvényszék előtti eljárás keretében egy vagy több másik üggyel egyesítve volt, az ezen egyéb ügyekben érintett felek nem válnak automatikusan felekké a Bíróság előtt. E felek csak akkor nyújthatnak be válaszbeadványt, ha a fellebbezés tárgyát képező ügyben is félként vesznek részt.

33.

A válaszbeadvány tartalmára az eljárási szabályzat 173. cikkében meghatározott követelmények vonatkoznak, ugyanezen szabályzat 174. cikke szerint pedig a benne foglalt kérelmeknek a fellebbezésnek egészben vagy részben történő helyt adására vagy a fellebbezés egészben vagy részben történő elutasítására kell irányulniuk. A válaszbeadványban foglalt jogi érvelést lehetőség szerint a fellebbező által felhozott jogalapoknak megfelelően kell tagolni, a jogvita jogi és ténybeli hátterét azonban e beadványban nem szükséges felidézni, kivéve, ha annak fellebbezési kérelemben foglalt ismertetése vitatott, vagy további pontosítást igényel. Ezzel szemben a fellebbezés teljes vagy részleges elfogadhatóságának vitatását magában a válaszbeadványban kell előadni, mivel a fellebbezésekre nem vonatkozik az eljárási szabályzat 151. cikkében biztosított azon lehetőség, hogy a keresettel szemben külön beadványban elfogadhatatlansági kifogást emeljenek. A fellebbezési kérelemhez hasonlóan a válaszbeadvány különleges körülményektől eltekintve lehetőleg ne haladja meg a 25 oldalt.

A csatlakozó fellebbezés

34.

Ha az a fél, aki a Törvényszék előtti, szóban forgó ügyben részt vett, a fellebbezés részére történő kézbesítésekor a Törvényszék határozatát olyan szempontból szándékozik vitatni, amelyre a fellebbezési kérelemben nem hivatkoztak, akkor e félnek a Törvényszék határozatával szemben csatlakozó fellebbezést kell előterjesztenie. E csatlakozó fellebbezést külön iratban, a válaszbeadvány benyújtására megállapított határidővel azonos, meg nem hosszabbítható határidőn belül kell előterjeszteni, és meg kell felelnie az eljárási szabályzat 177. és 178. cikkében meghatározott követelményeknek. A csatlakozó fellebbezésben foglalt jogalapoknak és jogi érveknek szükségképpen el kell különülniük a válaszbeadványban felhozott jogalapoktól és érvektől.

A csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadvány

35.

Csatlakozó fellebbezés esetén a fellebbező, valamint a Törvényszék előtti, szóban forgó ügyben részt vevő, a csatlakozó fellebbezésnek való helyt adásban vagy a csatlakozó fellebbezés elutasításában érdekelt valamennyi egyéb fél válaszbeadványt nyújthat be, amelynek tárgya a csatlakozó fellebbezésben felhozott jogalapokra korlátozódik. Az eljárási szabályzat 179. cikke szerint e válaszbeadványt a csatlakozó fellebbezés kézbesítésétől számított (a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó) két hónapos, meg nem hosszabbítható határidőn belül kell benyújtani.

A válasz és a viszonválasz

36.

Akár fellebbezésről, akár pedig csatlakozó fellebbezésről van szó, a fellebbezés és a válaszbeadvány kiegészíthető válasszal és viszonválasszal, többek között annak érdekében, hogy lehetővé tegye a felek számára, hogy állást foglaljanak valamely elfogadhatatlansági kifogásról vagy a válaszbeadvány(ok)ban hivatkozott új körülményekről. A közvetlen keresetekre irányadó szabályoktól eltérően ugyanakkor erre csak akkor van lehetőség, ha ezt a Bíróság elnöke kifejezetten engedélyezi. Ennek érdekében a fellebbezőnek (illetve a csatlakozó fellebbezést előterjesztő félnek) a válaszbeadvány(ok), illetve a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadvány(ok) kézbesítésétől számított (a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó) hétnapos határidőn belül kellően megindokolt kérelmet kell előterjesztenie, amely kifejti azokat az okokat, amelyek alapján a fellebbező álláspontja szerint válaszra van szükség. E kérelemnek – amely lehetőleg ne haladja meg a három oldalt – a fellebbezésre vagy a válaszbeadványra történő utalás nélkül, önmagában is érthetőnek kell lennie.

37.

Ezenkívül a fellebbezések jogkérdések vizsgálatára korlátozódó sajátos jellege folytán az elnök – amennyiben a válasz előterjesztése iránti kérelemnek helyt ad – korlátozhatja a válasz, valamint az azt követő viszonválasz tárgyát és oldalszámát. Ezen útmutatások tiszteletben tartása az eljárás megfelelő lefolytatásának elengedhetetlen feltétele, amennyiben a megengedett oldalszám túllépése, illetve egyéb kérdéseknek a válaszban vagy a viszonválaszban történő felvetése azt eredményezi, hogy a Bíróság e beadványt visszaküldi az előterjesztőjének.

Az alapokmány 57. cikke alapján előterjesztett fellebbezések

38.

A jelen útmutató 25 – 37. pontjában foglalt szabályok ugyanakkor nem alkalmazandók teljes egészükben a Törvényszék beavatkozási kérelmet elutasító, valamint az EUMSZ 278. cikk vagy az EUMSZ 279. cikk alapján ideiglenes intézkedés iránt előterjesztett kérelem alapján hozott határozatai elleni fellebbezésekre. Az alapokmány 57. cikkének harmadik bekezdése értelmében ugyanis az ilyen fellebbezésekről ugyanazon eljárás szerint kell határozni, mint az ideiglenes intézkedések iránt közvetlenül a Bírósághoz benyújtott kérelmekről. Ezért a feleknek rövid határidő áll rendelkezésükre a fellebbezésre vonatkozó esetleges észrevételeik előterjesztésére, a Bíróság pedig a fellebbezésről további írásbeli szakasz, sőt szóbeli szakasz nélkül határoz.

A fellebbezések bizalmas jellege

39.

Mint az kitűnik a fenti rendelkezésekből, a fellebbezést és az utána benyújtott beadványokat kézbesítik a Törvényszék előtti, szóban forgó ügyben részt vevő összes félnek, függetlenül attól, hogy ezen igazságszolgáltatási fórum előtt milyen minőségben jártak el (felperesként, alperesként vagy beavatkozó félként). Mivel a fellebbezések az alapokmány 58. cikke értelmében jogkérdésekre korlátozódnak, a feleknek tartózkodniuk kell attól, hogy a beadványaikban titkos vagy bizalmas adatokat szerepeltessenek. Ha kivételesen mégis kérik valamely beadvány bizonyos elemeinek bizalmas kezelését, felhívjuk az e beadványt benyújtó személyt, hogy külön iratban terjesszen elő megfelelően indokolt kérelmet a bizalmas kezelés iránt (megjelölve mind a kért bizalmas kezelés érvényesülési körét, mind pedig az ügyben részt vevő azon feleket, amelyekre e kérelem vonatkozik), valamint nyújtsa be a beadványának azon nem bizalmas változatát, amelyet kézbesíteni lehet e többi félnek. Ami azokat az adatokat illeti, amelyek a Törvényszék iratanyagában szerepeltek, az ilyen kérelem érvényesülési köre semmiképp nem terjedhet túl azon a bizalmas kezelésen, amelyet ezen igazságszolgáltatási fórum a beavatkozó felekkel szemben már biztosított.

40.

Amennyiben a Bíróság helyt ad a bizalmas kezelés iránti kérelemnek, az érintett beadvány nem bizalmas változatát kézbesítik a szóban forgó ügyben részt vevő többi félnek. Amennyiben a Bíróság részben ad helyt e kérelemnek, a bizalmas kezelés kedvezményezettjének minősülő felet felhívjuk, hogy haladéktalanul nyújtsa be a beadványának olyan új, nem bizalmas változatát, amelyet a Bírósághoz történő beérkezését követően kézbesíteni fognak az eljárásban részt vevő többi félnek.

A beavatkozás a közvetlen keresetek és a fellebbezések esetében

A beavatkozási kérelem

41.

Az alapokmány 40. cikke szerint egyrészt a tagállamok és az Unió intézményei, másrészt pedig – az e cikk második és harmadik bekezdésében meghatározott feltételek mellett – az EGT-Megállapodásban részes harmadik államok, az EFTA Felügyeleti Hatóság, az Unió szervei és hivatalai, valamint minden egyéb természetes vagy jogi személy beavatkozhatnak a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba annak érdekében, hogy egészben vagy részben támogassák a felek valamelyikének kérelmeit. Ahhoz, hogy a beavatkozási kérelmet figyelembe lehessen venni, annak meg kell felelnie az eljárási szabályzat 130. cikkének (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételeknek, és azt valamely közvetlen kereset keretében benyújtott kérelem esetében hat héten belül, valamely fellebbezés keretében benyújtott kérelem esetében pedig egy hónapon belül kell előterjeszteni. A távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó e határidő az eljárási szabályzat 21. cikkének (4) bekezdése szerinti közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől kezdődik.

A beavatkozási kérelemre tett észrevételek

42.

A beavatkozási kérelem kézbesítését követően a Bíróság az eljárási szabályzat 131. cikkének (1) bekezdése alapján felhívja a felperest és az alperest, hogy az e kézbesítést követő tíz napon belül tegyék meg az e kérelemmel kapcsolatos esetleges észrevételeiket. Ha a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodó e határidőn belül e felek olyan titkos vagy bizalmas iratokat, illetve dokumentumokat jelölnek meg, amelyeknek a beavatkozást kérelmezővel való közlése számukra sérelmet okozhat, e feleket felhívják az érintett iratok vagy dokumentumok olyan nem bizalmas változatának benyújtására, amely kézbesíthető lesz a beavatkozást kérelmező részére, ha a kérelmének helyt adnak.

A beavatkozási beadvány

43.

Ha a beavatkozási kérelemnek helyt adnak, a beavatkozó fél pedig megkapja a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, kivéve adott esetben a titkos vagy bizalmas iratokat, illetve dokumentumokat, akkor ezen iratok közlésétől számítva egy hónap és tíz nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy beavatkozási beadványt terjesszen elő. Jóllehet e beadványnak meg kell felelnie az eljárási szabályzat 132. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, annak tartalma szükségképpen tömörebb a támogatott fél beadványánál, a terjedelme pedig lehetőleg ne haladja meg a 10 oldalt. Mivel ugyanis a beavatkozás az alapjogvitához képest járulékos jellegű, a beavatkozó félnek tartózkodnia kell attól, hogy a beadványában megismételje az általa támogatott fél beadványaiban szereplő jogalapokat vagy érveket, és csak azokat a további jogalapokat vagy érveket kell előadnia, amelyek megerősítik a támogatott fél álláspontját. A jogvita jogi és ténybeli hátterének ismételt előadása felesleges, kivéve, ha e háttérnek a felperes és az alperes, illetve a fellebbező és az eljárásban részt vevő többi fél beadványaiban foglalt ismertetése vitatott, vagy további pontosítást igényel.

A beavatkozási beadványra tett észrevételek

44.

A beavatkozási beadvány benyújtása után az elnök – amennyiben szükségesnek ítéli – határidőt állapíthat meg arra, hogy e beadványra rövid észrevételeket tegyenek. Az ilyen, lehetőleg az 5 oldalt nem meghaladó észrevételek benyújtása azonban fakultatív jellegű. Ezen észrevételeknek kizárólag az a céljuk, hogy lehetővé tegyék a felperes és az alperes, illetve a fellebbező és az eljárásban részt vevő többi fél számára, hogy reagáljanak a beavatkozó fél bizonyos állításaira, vagy állást foglaljanak a beavatkozó fél által felhozott új jogalapokról vagy érvekről. Ha nem állnak fenn ilyen körülmények, azt javasoljuk, hogy mondjanak le az ilyen észrevételek benyújtásának lehetőségéről, és erről értesítsék a Bíróságot annak érdekében, hogy ne húzzák el feleslegesen az eljárás írásbeli szakaszát.

A késedelmes beavatkozási kérelmek

45.

Amennyiben megfelel az eljárási szabályzat 130. cikkének (2)–(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a Bíróság az eljárási szabályzat 130. cikkének (1) bekezdése szerinti hathetes, illetve az eljárási szabályzat 190. cikkének (2) bekezdése szerinti egy hónapos határidő lejártát követően előterjesztett beavatkozási kérelmet is figyelembe veheti, azzal a feltétellel azonban, hogy e kérelem még azt megelőzően beérkezik a Bíróságra, hogy az meghozná az eljárási szabályzat 60. cikkének (4) bekezdése szerinti, az eljárás szóbeli szakaszának megnyitásáról szóló határozatot. Ebben az esetben a beavatkozó fél az eljárási szabályzat 129. cikkének (4) bekezdése alapján a tárgyaláson adhatja elő észrevételeit, ha az érintett ügyben tárgyalásra kerül sor.

Az ideiglenes intézkedés vagy a gyorsított eljárás iránti kérelem keretében történő beavatkozás

46.

Főszabály szerint ugyanez a helyzet az ideiglenes intézkedés iránti kérelem keretében vagy a gyorsított eljárás lefolytatása esetén. Az ilyen eljárásokban beavatkozásra jogosult személy vagy közjogi jogalany az írásbeli észrevételek benyújtását indokoló különleges körülményeken kívül csak szóban adhatja elő észrevételeit, amennyiben tárgyalásra kerül sor.

A beavatkozás kizártsága az előzetes döntéshozatali eljárásokban

47.

A beavatkozásra vonatkozó fenti szabályok ezzel szemben nem alkalmazhatók az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre. Az ügyek e kategóriájának nemperes jellege, valamint az uniós jog értelmezéséről vagy érvényességéről előzetes döntéshozatal keretében történő határozathozatal során a Bíróságra háruló különleges feladat folytán egyedül az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek – adott esetben pedig az alapokmány 24. cikkének második bekezdése alapján felkért uniós intézmények, szervek vagy hivatalok – jogosultak arra, hogy a tagállami bíróságok által a Bíróság elé terjesztett kérdésekre vonatkozóan írásbeli vagy szóbeli észrevételeket tegyenek.

Az eljárási iratok formája és felépítése

48.

A fenti szabályoktól, valamint az eljárási iratok tartalmára vonatkozó, az alapokmányban és az eljárási szabályzatban foglalt rendelkezésekből következő előírásoktól függetlenül a Bírósághoz benyújtott beadványoknak és írásbeli észrevételeknek bizonyos olyan további követelményeknek is meg kell felelniük, amelyeknek az a rendeltetése, hogy megkönnyítsék ezen iratoknak a Bíróság általi elolvasását és feldolgozását, különösen pedig azok egy vagy több nyelvre történő lefordítását. E követelmények az eljárási iratoknak mind a formájára és megjelenítésére, mind pedig a felépítésére vagy terjedelmére vonatkoznak.

49.

Formai szempontból mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek által benyújtott beadványokat vagy észrevételeket oly módon jelenítsék meg, hogy az lehetővé tegye e beadványoknak a Bíróság általi elektronikus feldolgozását. Ennek érdekében a következő előírásokat kell betartani: — a beadványt vagy az észrevételeket fehér, vonalazatlan, A4-es méretű papíron fogalmazzák meg, szöveg pedig kizárólag az egyik oldalon, és ne mindkét oldalon szerepeljen, — a szöveget széleskörűen használt betűtípussal (mint például Times New Roman, Courrier vagy Arial) jelenítsék meg, a fő szövegben legalább 12-es, a lábjegyzetekben pedig legalább 10-es betűméretben, másfeles sorközzel és legalább 2,5 cm-es felső, alsó, bal és jobb oldali margóval, — a beadvány vagy az észrevételek valamennyi bekezdését lássák el folyamatos és növekvő számozással, — ugyanez irányadó a beadvány vagy az észrevételek oldalaira, ideértve azok esetleges mellékleteit és az iratok jegyzékét is, amelyeket az oldal jobb felső sarkában folyamatos és növekvő számozással lássanak el, — a beadvány vagy az észrevételek oldalai egyenként nem haladhatják meg az 1 500 karaktert, a szóközöket nem számítva, — végül, amennyiben a beadványt vagy az észrevételeket nem elektronikus úton küldik meg a Bíróságnak, azoknak az oldalait olyan eszközökkel fogják össze, amelyek könnyen eltávolíthatók, ne pedig olyan merev rögzítőeszközökkel, mint a ragasztó vagy a tűzőkapocs.

50.

E formai követelményeken kívül a Bírósághoz benyújtott eljárási iratokat oly módon kell megszövegezni, hogy az első oldalaktól kezdve érthetővé váljon azok felépítése és rendeltetése. Az irat megnevezésének, az ügy számának (amennyiben a Hivatal már közölte azt) és az ügyben érintett feleknek vagy a kezdőbetűiknek (ha az ügyet anonimizálják) az érintett beadvány vagy észrevételek első oldalán történő feltüntetésén kívül a beadvány vagy az írásbeli észrevételek az előterjesztőjük által kialakított felépítés rövid ismertetésével vagy tartalomjegyzékkel kezdődnek. E beadvány vagy ezen észrevételek kötelezően azzal zárulnak, hogy az előterjesztőjük előadja a kérelmeit, vagy – előzetes döntéshozatali ügyekben – megfogalmazza azokat a válaszokat, amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre javasol.

51.

Jóllehet a Bírósághoz benyújtott iratokra a tartalmukat illetően az alapokmányból és az eljárási szabályzatból eredő követelményeken kívül nem vonatkozik semmilyen más követelmény, szem előtt kell tartani, hogy az ilyen iratok képezik az ügyiratok Bíróság általi tanulmányozásának alapját, általános szabályként pedig azokat a Bíróságnak vagy annak az intézménynek, amelytől ezen iratok származnak, le kell fordítania. Ezért az eljárás megfelelő lefolytatásának, valamint maguknak a feleknek az érdekében a beadványokat vagy írásbeli észrevételeket egyszerű és pontos nyelvezetben kell megszövegezni, mellőzve a csak az adott nemzeti jogrendszerrel összefüggésben érthető szakkifejezések használatát. Az ismétléseket kerülni kell, az összetett, közbevetéseket és alárendeléseket tartalmazó, hosszú mondatok helyett pedig lehetőség szerint a rövid mondatokat kell előnyben részesíteni.

52.

Ha a felek a beadványukban vagy az észrevételeikben a nemzeti jog vagy az uniós jog valamely konkrét szövegére vagy szabályozására utalnak, e szöveg vagy szabályozás hivatkozásait pontosan kell megadni, mind e dokumentum elfogadásának időpontját és – amennyiben lehetséges – a közzétételének időpontját, mind pedig az időbeli hatályát illetően. Hasonlóképp, ha a felek valamely bírósági határozat vagy főtanácsnoki indítvány kivonatát vagy szövegrészletét idézik, kérjük, jelöljék meg mind az érintett ügy számát, mind pedig a határozat vagy az indítvány európai esetjogi azonosítóját („European Case Law Identifier”, ECLI) és a szóban forgó kivonat vagy szövegrészlet pontos hivatkozásait.

53.

Végül emlékeztetni kell arra, hogy a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek jogi érvelését a beadványoknak vagy az írásbeli észrevételeknek, nem pedig az esetlegesen csatolt mellékleteknek kell tartalmazniuk, amelyeket általában nem fordítanak le. A beadványhoz vagy az észrevételekhez csak azokat a dokumentumokat kell mellékletként csatolni, amelyeket e beadványnak vagy ezen észrevételeknek maga a fő szövege említ, és amelyek szükségesek a tartalmának megvilágításához vagy alátámasztásához. Továbbá a mellékletek benyújtását a Bíróság az eljárási szabályzat 57. cikkének (3) bekezdése alapján csak akkor fogadja el, ha ahhoz csatolják a mellékletek jegyzékét. E jegyzék minden egyes mellékelt dokumentum vonatkozásában tartalmazza a melléklet számát, a jellegének rövid megjelölését, valamint a beadvány vagy az észrevételek azon oldalának vagy bekezdésének megjelölését, amely hivatkozik a dokumentumra, indokolttá téve a melléklet benyújtását.

54.

Ha valamely eljárási irat nyilvánvalóan eltér a fentiekben foglalt előírásoktól, különösen pedig az ezen irat megjelenítésére és terjedelmére vonatkozó útmutatásoktól, a hivatalvezető visszaküldi ezt az iratot az azt benyújtó félnek, és felhívja őt arra, hogy annak hiányosságait rövid határidőn belül pótolja.

Az eljárási iratok benyújtása és továbbítása

55.

Az ügy iratanyagába csak az eljárási szabályokban kifejezetten említett iratokat veszik fel. Az e szabályokban nem említett iratokat a Bíróság nem veszi figyelembe, és a Hivatal visszaküldi az azokat benyújtó félnek.

56.

Az eljárási iratokat az előírt határidőkön belül, az eljárási szabályzat 57. cikkében meghatározott követelményeket betartva kell benyújtani. E szabályzat 57. cikkének (5) bekezdése értelmében az eljárási határidők számításánál kizárólag az eredeti példány Hivatalhoz történt benyújtásának napja és órája irányadó. Az eljárási szabályzat 49. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabály csak akkor alkalmazható, ha az eljárási irat benyújtására előírt, a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbított határidő szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik. A hivatalos munkaszüneti napok jegyzékét évente közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az Európai Unió Bíróságának honlapján (https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_7031/hu).

57.

Az eljárási szabályzatban előírt esetekben az e szabályzatban megállapított határidők meghosszabbíthatók. A határidő meghosszabbítására irányuló kérelmeket mindig indokolni kell, és azokat megfelelő időben, az adott irat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt kell előterjeszteni.

58.

Az eljárási iratok benyújtásának legbiztonságosabb és leggyorsabb módja az e-Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtás. Ezen alkalmazás – amelynek használata egyszerű és kényelmes – lehetővé teszi, hogy az eljárási iratok benyújtását és átvételét kizárólag elektronikus úton bonyolítsák, anélkül hogy szükség lenne e továbbítás postai úton történő megismétlésére. Az e-Curia alkalmazáshoz való hozzáférés módjait és az alkalmazás használati feltételeit a Bíróságnak az eljárási iratok e-Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtásáról és kézbesítéséről szóló határozata, valamint a használati feltételek tartalmazzák, amelyekre e határozat utal. E dokumentumok elérhetők az intézmény internetes oldalán (https://curia.europa.eu/jcms/jcms/P_78957/hu).

59.

Ha az eljárási iratot nem a fent említett alkalmazáson keresztül továbbítják, akkor az postai úton is elküldhető a Bíróságra. Az ezen iratot tartalmazó borítékot a Bíróság Hivatalának kell címezni, a következő címre: Rue du Fort Niedergrünewald, L-2925 Luxembourg. E tekintetben hasznos kiemelni, hogy az eljárási szabályzat 57. cikkének (5) bekezdése szerint az eljárási határidők szempontjából kizárólag az eredeti példány Hivatalhoz történt benyújtásának napja és órája irányadó. Ezért a határidők elmulasztásának elkerülése érdekében nyomatékosan tanácsoljuk, hogy a szóban forgó iratot ajánlott vagy elsőbbségi küldeményként adják fel, több nappal az irat benyújtására megállapított határidő lejártát megelőzően, sőt a szóban forgó iratot személyesen adják át a Bíróság Hivatalában, vagy a Hivatal nyitvatartási idején kívül a Bíróság épületeinek portáján, ahol a portás a benyújtás napjának és órájának az iraton történő feltüntetésével igazolja ezen irat átvételét.

60.

Jelenleg lehetőség van arra is, hogy az eljárási irat aláírt eredeti példányának másolatát e-mail mellékleteként (ecj.registry@curia.europa.eu) vagy faxon (+352 433766) továbbítsák a Hivatalba, e két továbbítási módot azonban lehetőleg csak kivételesen vegyék igénybe, mivel számos technikai korláttal járnak, és nem kínálják ugyanazokat az előnyöket és garanciákat, mint az e-Curia alkalmazás. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási irat e-mailben vagy faxon történő benyújtása az eljárási határidők betartása szempontjából csak azzal a feltétellel vehető figyelembe, hogy az irat aláírt eredeti példánya – annak esetleges mellékleteivel együtt – ezen aláírt eredeti példány másolatának e-mailben vagy faxon történő elküldését követően legfeljebb tíz nappal maga is beérkezik a Hivatalba. Ezért ezt az eredeti példányt közvetlenül a másolat elküldését követően haladéktalanul el kell küldeni vagy át kell adni, anélkül hogy azon bármely – mégoly jelentéktelen – javítást vagy módosítást tennének. Az aláírt eredeti példány és a korábban továbbított másolat közötti eltérések esetén csak az aláírt eredeti példány Hivatalhoz történő benyújtásának napját veszik figyelembe.

61.

Azon kívül, hogy a beadványok vagy írásbeli észrevételek eredeti változatát az előző két pontban meghatározott továbbítási módok szerint megküldik a Hivatalba, e beadványok vagy észrevételek Bíróság általi feldolgozásának, különösen pedig az Unió egy vagy több hivatalos nyelvére történő lefordításának megkönnyítése érdekében ezen iratok szerkeszthető változatát (3) is meg kell küldeni a következő e-mail-címre: editable-versions@curia.europa.eu.

III.   AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

62.

Mint az az alapokmány 20. cikkének negyedik bekezdéséből kitűnik, az eljárás szóbeli szakasza lényegében két különálló részből áll: a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek meghallgatásából és a főtanácsnok indítványának ismertetéséből. Az alapokmány 20. cikkének ötödik bekezdése szerint ugyanakkor a Bíróság – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel – úgy is határozhat, hogy az ügyben a főtanácsnok indítványa nélkül dönt. Ami a tárgyalás tartását illeti, arra nem kerül sor feltétlenül minden ügyben.

A tárgyalás célja

63.

Tekintettel az eljárás írásbeli szakaszának a Bíróság előtt indított eljárások kapcsán betöltött jelentőségére, továbbá az eljárási szabályzat 76. cikke (3) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül – amely rendelkezés értelmében az előzetes döntéshozatali ügyekben tárgyalás tartására kerül sor, ha eziránt indokolással ellátott kérelmet terjesztett elő olyan érdekelt, aki az eljárás írásbeli szakaszában nem vett részt –, a tárgyalás tartásának nem annyira az a meghatározó feltétele, hogy eziránt kifejezett kérelmet terjesztettek elő, mint inkább az, hogy maga a Bíróság hogyan mérlegeli azt, hogy e tárgyalásnak milyen hozzáadott értéke lenne, és potenciálisan mennyiben járulna hozzá a jogvita elbírálásához, illetve annak meghatározásához, hogy a Bíróság a valamely tagállami bíróság által feltett kérdésekre milyen választ adjon. Ezért a Bíróság minden olyan esetben tárgyalást tart, amikor ez hozzájárulhat az ügynek és jelentőségének jobb megértéséhez, függetlenül attól, hogy a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek eziránt kérelmet terjesztettek-e elő, vagy sem.

A tárgyalás tartása iránti kérelem

64.

Ha a felek vagy ezen érdekeltek úgy ítélik meg, hogy valamely ügyben tárgyalást kell tartani, az eljárás írásbeli szakaszának lezárásáról szóló értesítést követően minden esetben jelezniük kell a Bíróságnak azokat a konkrét okokat, amelyek alapján a Bíróság általi meghallgatásukat kérik. Ezen indokolásnak – amely nem tévesztendő össze a beadványokkal vagy az írásbeli észrevételekkel, és nem haladhatja meg a három oldalt – annak konkrét értékelésén kell alapulnia, hogy miért lenne hasznos a szóban forgó fél számára a tárgyalás, valamint meg kell jelölnie az ügyiratok azon elemeit vagy az abban szereplő azon érveket, amelyeknek a tárgyaláson történő teljesebb kifejtését vagy cáfolását a fél szükségesnek tartja. Az olyan általános jellegű indokolás, amely például az ügy vagy a Bíróság által tárgyalandó kérdések jelentőségére hivatkozik, nem elegendő.

A tárgyalásra történő idézés és az ezen idézésre adott gyors és teljeskörű válasz szükségessége

65.

Ha a Bíróság úgy dönt, hogy az adott ügyben tárgyalást tart, kitűzi annak pontos napját és óráját, a Hivatal pedig a feleket és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket nyomban megidézi, tájékoztatva őket azon ítélkező testület összetételéről, amely elé az ügyet utalták, továbbá a Bíróság által elrendelt pervezető intézkedésekről, adott esetben pedig arról is, hogy a Bíróság a főtanácsnok indítványa nélkül dönt. Annak érdekében, hogy a Bíróság e tárgyalást kedvező feltételek mellett készíthesse elő, felhívjuk a fent említett feleket vagy érdekelteket, hogy a Hivatal levelére rövid időn belül válaszoljanak, jelezve azt, hogy szándékukban áll-e ténylegesen részt venni a tárgyaláson, valamint megadva azon ügyvéd vagy meghatalmazott nevét, aki a tárgyaláson képviselni fogja őket. Ilyen esetben e feleket vagy érdekelteket felhívjuk, hogy bocsássák a Hivatal rendelkezésére a következő információkat: — azon személyek vezetéknevét, utónevét, szakmai címét és pontos jogállását, akik a tárgyaláson képviselni fogják őket, — azon személy vezetéknevét, utónevét, szakmai címét és pontos jogállását, aki a tárgyaláson e fél vagy érintett nevében fel fog szólalni, — az e személy által kért beszédidőt, e tekintetben figyelembe véve a jelen útmutató 76. pontjában foglalt tájékoztatást, és — minden egyéb olyan intézkedést, amely megkönnyítheti a Bíróság helyiségeibe történő belépést és a tárgyalás megfelelő előkészítését, mind logisztikai és technikai, mind pedig adott esetben nyelvi szempontból. A Hivatal által kiküldött idézésekre adott késedelmes vagy hiányos válasz veszélyeztetheti a tárgyalás megfelelő lefolytatását, ennélfogva pedig azt, hogy a tárgyalás a Bíróság előtt folyamatban lévő jogvita elbírálása szempontjából mennyire lesz hasznos.

66.

Ha az a tárgyalás, amelyre a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek idézést kaptak, az Európai Unió Bíróságának honlapján közvetítés tárgyát képezheti, e felek vagy ezen érdekeltek valamelyike pedig úgy ítéli meg, hogy e tárgyalásnak nem kellene ilyen közvetítés tárgyát képeznie, erről a lehető leghamarabb értesíti a Bíróságot, részletesen kifejtve azokat a körülményeket, amelyek igazolhatják a közvetítés mellőzését. Az eljárási szabályzat 80a. cikkének (4) bekezdése értelmében ekkor az elnök a lehető leghamarabb, az előadó bíró meghallgatását követően, adott esetben pedig az ügyben eljáró főtanácsnok meghallgatását követően határoz e kérelemről.

A tárgyalásra teendő előkészületek

67.

A Bíróság előtt eljáró személyeknek szakmai címüktől és jogállásuktól függetlenül talárt kell viselniük. Ezért kérjük a meghatalmazottakat és ügyvédeket, valamint az előzetes döntéshozatali ügyekben minden más olyan személyt, akik a nemzeti eljárási szabályok értelmében jogosultak az alapeljárásban részt vevő valamely felet képviselni, hogy hozzanak magukkal talárt, amennyiben a Bíróság által tartott tárgyaláson vesznek részt. Arra az esetre, ha e személyek nem rendelkeznének talárral, a Bíróság fenntart számukra néhány talárt, viszont tekintettel e talárok korlátozott számára és különböző méreteikre, kérjük az érintett képviselőket, hogy a tárgyalásra történő idézésre adott válasz keretében ezt előzetesen jelezzék a Bíróságnak.

68.

A tárgyalás optimális előkészítésének biztosítása érdekében a feleket és képviselőiket arra is felhívjuk, hogy ugyanezen válasz keretében jelezzék a Bíróságnak mindazon különleges intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a tárgyaláson való tényleges részvételüket, különösen akkor, ha fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyekről van szó.

69.

Tekintettel a luxemburgi közlekedési helyzetre, valamint a Bíróság épületeibe történő belépéssel járó biztonsági intézkedésekre, javasoljuk, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy a tárgyalás helyszínéül szolgáló tárgyalóteremben legalább húsz perccel a tárgyalás megkezdésére kitűzött időpont előtt megjelenjenek. A tárgyalás előtt ugyanis szokás szerint rövid megbeszélésre kerül sor az ítélkező testület tagjai és adott esetben a főtanácsnok, valamint a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselői között a tárgyalás lefolytatását illetően. Ennek során az előadó bíró vagy a főtanácsnok felhívhatja az említett képviselőket, hogy a tárgyalás során bizonyos kérdésekről nyújtsanak további pontosítást, vagy a szóban forgó ügy egyik vagy másik sajátos vetületére részletesebben térjenek ki.

Videokonferencia útján történő részvétel a tárgyaláson

70.

Amint az az eljárási szabályzat 78. cikkéből kitűnik, valamely fél képviselőjének, illetve előzetes döntéshozatali ügyekben az alapeljárásban részt vevő félnek – amennyiben jogosult ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni – engedélyezni lehet, hogy a tárgyaláson videokonferencia útján vegyen részt, amennyiben egészségügyi okokból, továbbá a biztonsággal összefüggő indokok vagy egyéb komoly indokok alapján – például a személyes egészségi állapotával, a közlekedési ágazatban történő munkabeszüntetéssel vagy akár az általa igénybe venni tervezett légi járat váratlan, néhány órával a tárgyalás megtartása előtt bekövetkező törlésével összefüggő okok miatt – akadályoztatva van abban, hogy fizikailag jelen legyen a tárgyaláson.

71.

Ahhoz, hogy e kérelmet figyelembe lehessen venni, azt az akadályoztatás okának ismertté válását követően haladéktalanul, külön iratban kell benyújtani, és tartalmaznia kell mind a hivatkozott akadályoztatás jellegét, mind pedig annak a személynek a pontos elérhetőségeit, akivel kapcsolatba kell lépni abban az esetben, ha a Bíróság kedvezően bírálja el a kérelmet. Ezek az információk arra irányulnak, hogy a Bíróság előzetesen elvégezhesse a hang és a kép optimális minőségének, valamint az internetkapcsolat tökéletes stabilitásának biztosításához szükséges műszaki és tolmácsolási próbákat.

72.

A Bíróság e tekintetben fenntartja magának a jogot, hogy meghatározza azt a műszaki megoldást, amely megfelelő biztonsági és megbízhatósági szintet biztosít ahhoz, hogy lehetővé tegye a megfelelő kapcsolatot, következésképpen pedig azt, hogy a felek hasonló feltételek mellett tudjanak ténylegesen részt venni a tárgyaláson, mint amelyek a személyes megjelenés mellett tartott tárgyalások során érvényesülnek. Valamely meghatározott videokonferencia-berendezés vagy virtuális értekezletek megtartására szolgáló bármely egyéb rendszer használata csak a Bíróság általi jóváhagyást követően, és csak akkor engedélyezhető, ha megadják a kapcsolat minőségére és stabilitására vonatkozó valamennyi szükséges biztosítékot. E tekintetben felhívjuk a feleket, hogy tanulmányozzák az Európai Unió Bíróságának honlapját, mind azon technikai előfeltételeket illetően, amelyeknek a feleknek eleget kell tenniük, mind pedig a videokonferencia útján tartott tárgyaláson való részvétel keretében figyelembe veendő gyakorlati ajánlásokat illetően (https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_7031/hu).

73.

Amennyiben a fent említett próbák eredményesnek bizonyulnak, az érintett fél vagy képviselő ugyanazon feltételek mellett vehet majd részt videokonferencia útján a tárgyaláson, mint amelyek az említett próbák lebonyolítása során érvényesültek. Ellenkező esetben – vagy a videokonferencia útján történő részvétel iránti kérelem elutasítása esetén – az érintett felet vagy képviselőt fel fogjuk hívni, hogy gondoskodjon a személyes megjelenés útján történő helyettesítéséről, annak fenntartásával, hogy a Bíróság a tárgyalást adott esetben el is halaszthatja.

A tárgyalás szokásos lefolytatása

74.

Bár a Bíróság előtti tárgyalás lefolytatása az egyes ügyek sajátos körülményei alapján eltérő lehet, annak főszabály szerint három különálló része van: a tulajdonképpeni szóbeli előadások, a Bíróság tagjai által feltett kérdések és a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó végső válaszok. Jóllehet a szóbeli előadásokat a pulpitus mögül tartják, a Bíróság tagjainak kérdéseire adott válaszokat és a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó végső válaszokat a felek képviselői főszabály szerint arról a helyről adják meg, amelyet a tárgyalóteremben számukra kijelöltek.

A tárgyalás első szakasza: a szóbeli előadások

A szóbeli előadások célja

75.

Különleges körülményektől eltekintve a tárgyalás rendszerint a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek szóbeli előadásaival kezdődik. Figyelemmel az eljárás írásbeli szakaszának eredményeként a Bíróság által az ügyről már megszerzett ismeretekre, e szóbeli előadásoknak nem az a céljuk, hogy felidézzék a beadványok vagy az írásbeli észrevételek tartalmát. Mindenekelőtt azt hivatottak lehetővé tenni, hogy a fent említett felek vagy érdekeltek eleget tehessenek a szóbeli előadások összpontosítására irányuló esetleges felhívásoknak, vagy megválaszolhassák a Bíróság által a tárgyalás előtt hozzájuk intézett kérdéseket. Ezenkívül felhívjuk a tárgyalás azon résztvevőit, akik ugyanazon elgondolás mellett állnak ki, vagy ugyanazon álláspontot képviselik, hogy a tárgyalás előtt lehetőség szerint egyeztessenek annak érdekében, hogy elkerüljék a felesleges ismétléseket.

A beszédidő és annak esetleges meghosszabbítása

76.

A beszédidőt az előadó bíróval, adott esetben pedig az ügyben eljáró főtanácsnokkal történő egyeztetést követően az ítélkező testület elnöke határozza meg. E beszédidő – függetlenül azon ítélkező testülettől, amely elé a Bíróság az ügyet utalta – főszabály szerint tizenöt perc, ez az időtartam azonban az ügy jellegétől vagy különleges bonyolultságától, a tárgyalás résztvevőinek számától és eljárási jogállásától, valamint a Bíróság által elrendelt esetleges pervezető intézkedésektől függően meghosszabbítható vagy lerövidíthető. Az ítélkező testület elnöke kivételesen, a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt megfelelően indokolt kérelme alapján meghosszabbíthatja az engedélyezett beszédidőt. Ahhoz azonban, hogy az ilyen kérelmet figyelembe lehessen venni, azt az érintett félnek vagy az érdekeltnek a tárgyalásra történő idézésre adott válaszában kell előterjesztenie.

A felszólalók száma

77.

A tárgyalás megfelelő lefolytatásával összefüggő okokból a tárgyaláson részt vevő felek vagy érdekeltek szóbeli előadásait mindegyikük esetében egyetlen személynek kell megtartania. Ugyanakkor kivételesen második személynek is engedélyezhető, hogy szóbeli előadást tartson, amennyiben ezt az ügy jellege vagy különleges bonyolultsága indokolja, továbbá azzal a feltétellel, hogy az érintett fél vagy az érdekelt a tárgyalásra történő idézésre adott válaszában megfelelően indokolt kérelmet terjeszt elő eziránt. Az ilyen engedély megadása azonban semmilyen módon nem eredményezi a beszédidő meghosszabbítását, amennyiben a szóban forgó fél részére biztosított beszédidőt a két felszólalónak egymás között meg kell osztania.

A tárgyalás második szakasza: a Bíróság tagjai által feltett kérdések

78.

Függetlenül a szóbeli előadások előtt vagy azok során a Bíróság tagjai által feltehető kérdésektől, a Bíróság e szóbeli előadások végén felhívhatja a felszólalókat, hogy válaszoljanak a Bíróság tagjai által feltett további kérdésekre. E kérdések célja, hogy kiegészítsék a Bíróság tagjai által az ügyiratokról szerzett ismereteket, a felszólalók számára pedig lehetővé teszik bizonyos olyan kérdések tisztázását vagy részletesebb kifejtését, amelyek adott esetben még további pontosítást igényelnek.

79.

Különleges körülményektől eltekintve a Bíróság tagjai által feltett kérdésekre a felszólalóknak kell válaszolniuk. Ha valamely fél vagy érdekelt úgy ítéli meg, hogy a Bíróság esetleges kérdéseire egy másik személynek kellene válaszolnia – például azon szakértelem miatt, amellyel e személy az adott területen rendelkezik –, e félnek vagy érdekeltnek a tárgyalásra történő idézésre adott válaszában eziránt kifejezett kérelmet kell előterjesztenie.

A tárgyalás harmadik szakasza: a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó végső válaszok

80.

A Bíróság tagjaival folytatott e párbeszédet követően a felszólalóknak végül lehetőségük van arra, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, egymás észrevételeire röviden válaszoljanak. E végső válaszok – amelyek időtartama egyenként legfeljebb öt perc – nem képezik a szóbeli előadások második körét. Egyedüli céljuk az, hogy lehetővé tegyék a felszólalók számára, hogy röviden reagáljanak a tárgyalás többi résztvevője vagy a Bíróság tagjai által a tárgyalás során előadott észrevételekre vagy válaszokra. Ha a Bíróság több személynek is engedélyezte, hogy a tárgyalás során valamely fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti valamely érdekelt nevében felszólaljon, az észrevételekre csak egyikük válaszolhat.

A személyes adatok megóvása és védelme

81.

Az érintett tárgyalás bármely szakaszáról is legyen szó, a felszólalók és azok a személyek, akik e tárgyaláson jogosultak átvenni a szót, kötelesek tiszteletben tartani a kérdést előterjesztő bíróság vagy a Bíróság által esetlegesen korábban biztosított névtelenséget. Ezért a szóbeli előadásaikban, a válaszaikban, illetve a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó végső válaszaikban tartózkodniuk kell attól, hogy felfedjék az e névtelenséggel érintett személyek személyazonosságát, vagy olyan személyes adatokra utaljanak, amelyek lehetővé tehetik e személyek (újbóli) azonosítását.

A tárgyalás során használt nyelvek

82.

A tagállamokat megillető azon lehetőség sérelme nélkül, hogy saját hivatalos nyelvüket használják, amikor tárgyaláson vesznek részt, valamint a harmadik államokat megillető azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az eljárási szabályzat 36. cikkében említett nyelvek valamelyikét használják, amikor előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt vagy a Bíróság előtt folyamatban lévő perbe beavatkoznak, az eljárásban részt vevő többi fél köteles az eljárás nyelvén felszólalni, amelyet az eljárási szabályzat 37. cikkében foglalt szabályoknak megfelelően kell meghatározni.

83.

Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az alapjogvitában részt vevő felek kivételesen kérhetik a Bíróságtól annak engedélyezését, hogy az eljárás szóbeli szakaszában olyan nyelvet használhassanak, amely eltér a kérdést előterjesztő bíróság nyelvétől. E kérelmet – amelyet az érintett fél által a tárgyalásra történő idézésre adott válaszban kell előterjeszteni – megfelelően indokolni kell, és ki kell fejteni azokat az okokat, amelyek alapján másik nyelv használatát kérik, valamint azokat az okokat, amelyek az eljárási szabályzat 36. cikkében említett nyelvek közül e másik nyelv mellett szólnak. Az említett szabályzat 37. cikkének (4) bekezdése értelmében e kérelemről az esettől függően a Bíróságnak vagy azon ítélkező testület elnökének kell határoznia, amely elé az ügyet utalták, az alapjogvitában részt vevő másik felet és a főtanácsnokot pedig a kérelem tárgyában előzetesen meg kell hallgatni. Ha e kérelemnek helyt adnak, a kért nyelvet a tárgyalás során az alapokmány 23. cikke szerinti összes érdekelt használhatja. (4)

84.

Az előző pont szerinti kivétel ugyanakkor csak az előzetes döntéshozatali eljárásokra vonatkozik. A jelen útmutató 82. pontja szerinti eseteken kívül a felek a közvetlen kereset vagy fellebbezés alapján folyamatban lévő eljárásokban kötelesek a szóbeli előadásaikat, a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó válaszaikat és a Bíróság esetleges kérdéseire vonatkozó válaszaikat az eljárás nyelvén előadni. (5)

A szinkrontolmácsolás velejárói és az általa szabott keretek

85.

Akár a szóbeli előadásokról, akár a tárgyalás során elhangzottakra vonatkozó válaszokról, akár pedig a Bíróság kérdéseire adott válaszokról van szó, a felszólalóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy felszólalásaikat az ítélkező testület tagjai, a főtanácsnok és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek gyakran más nyelven, szinkrontolmácsolással hallgatják. A tárgyalás megfelelő lefolytatása érdekében, valamint abból a célból, hogy biztosítva legyen a tolmácsok által végzett munka minősége – akiknek néha maguknak is egy másik nyelvre történő tolmácsolásra kell támaszkodniuk, mielőtt a felszólaló által mondottakat átültetnék az azt hallgató személy nyelvére –, felhívjuk a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselőit, hogy amennyiben rendelkezésükre áll a szóbeli előadás jegyzeteinek akár tömör szövege vagy a felszólalás vázlata, azt (vagy azokat) a tárgyalás előtt, amint lehetséges, e-mailben (Interpretation@curia.europa.eu) küldjék meg a tolmácsolási igazgatóságnak. A szóbeli előadás e szövegét vagy jegyzetét kizárólag a tolmácsok kapják kézhez, és azt a tárgyalást követően megsemmisítik. Azt sem az ítélkező testület tagjainak vagy az ügyben eljáró főtanácsnoknak nem továbbítják, sem pedig az ügy irataihoz nem csatolják.

86.

Annak érdekében, hogy a szóbeli előadásokat könnyebben lehessen tolmácsolni, következésképpen pedig mind az ítélkező testület tagjai és az ügyben eljáró főtanácsnok, mind pedig a tárgyaláson jelen lévő többi fél könnyebben megérthessék azokat, elengedhetetlen, hogy a tárgyalás során higgadtan, természetes és nem erőltetett ütemben beszéljenek a mikrofonba. Megkönnyíti a tolmácsolást, ha a felszólaló előre ismerteti a felszólalásának vázlatát, továbbá ha minden esetben előnyben részesíti a rövid és egyszerű mondatokat. A felszólalót ezenkívül felhívjuk arra, hogy ha a szóbeli előadásában a Bíróság vagy a Törvényszék valamely határozatára hivatkozik, jelölje meg e határozat meghozatalának időpontját, valamint az érintett ügy számát és elnevezését.

A tárgyalást követő eljárás

87.

A felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek tevékeny részvétele a tárgyalás végén befejeződik. Azon kivételes esettől eltekintve, amikor a Bíróság az eljárási szabályzat 83. cikke alapján újból megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát, a felek vagy az említett érdekeltek a továbbiakban nem tehetnek írásbeli vagy szóbeli észrevételeket többek között a főtanácsnok indítványára reagálva, miután az ítélkező testület elnöke már berekesztette a tárgyalást.

88.

Ha a tárgyalás közvetítés tárgyát képezte, a közvetítés a tárgyalás berekesztését követően legfeljebb egy hónapig elérhető marad az Európai Unió Bíróságának honlapján. Ha az a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekelt, aki e tárgyaláson részt vett, úgy ítéli meg, hogy a tárgyalásról készült videofelvételt el kellene távolítani az említett honlapról, kérelmet nyújthat be a Bírósághoz, amelyben ismerteti azokat a körülményeket, amelyek igazolhatják ezt az eltávolítást. Ha e kérelemnek helyt adnak, a szóban forgó felvételt haladéktalanul el kell távolítani a honlapról.

A főtanácsnok indítványának ismertetése és az eljárást befejező ítélet kihirdetése

89.

Jóllehet a Hivatal értesíti a feleket és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket az eljárást befejező ítélet kihirdetésének időpontjáról, adott esetben pedig arról az időpontról, amikor a főtanácsnok az ügyükben ismertetni fogja az indítványát, e felek és érdekeltek nem kötelesek Luxembourgba utazni. A főtanácsnoki indítványok ismertetése és a Bíróság ítéleteinek kihirdetése ugyanis élő közvetítés tárgyát képezi az Európai Unió Bíróságának honlapján.

90.

Az indítvány és az ítélet teljes szövegét a Hivatal kézbesíti az érintett feleknek vagy érdekelteknek, ezt követően pedig az a rendelkezésre álló nyelveken megjelenik a fenti honlapon.

IV.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91.

E gyakorlati útmutató hatályon kívül helyezi a Bíróság elé terjesztett ügyekre vonatkozóan a felek részére összeállított, 2019. december 10-i gyakorlati útmutatót, és annak helyébe lép.

92.

E gyakorlati útmutatót ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E gyakorlati útmutató a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Kelt Luxembourgban, 2024. július 2-án.

---

(1)   HL L 42. I, 2020. február 14., 1. o.

(2)  Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU, Euratom) 2024/2019 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L, 2024/2019, 2024.8.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2019/oj), valamint a Bíróság eljárási szabályzatának módosításait (HL L, 2024/2094, 2024.8.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/proc_internal/2024/2094/oj).

(3)  A szerkeszthető változat olyan szövegszerkesztő programban előállított dokumentumnak felel meg, mint például a Microsoft Word, az Open Office, a Google Docs vagy a Pages (Mac rendszer esetében). A PDF-hez hasonló képalapú szoftverektől eltérően ugyanis e szerkeszthető formátum lehetővé teszi a szöveg közvetlen felhasználását annak érdekében, hogy azt az ügy feldolgozásának folyamatában, így különösen a fordítási szakaszban alapul vegyék.

(4)  Ha a tárgyalás során esetlegesen feltett kérdések megválaszolása céljából a Bíróság engedélyezte az eljárás nyelvétől eltérő nyelv használatát, ez az engedély csak e válaszokra érvényes. Az érintett fél kezdeti szóbeli előadását és a tárgyaláson elhangzottakra vonatkozó végső választ az eljárás nyelvén kell előadni.

(5)  Ami a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereseteket illeti, az alperes tagállamnak joga van az eljárás szóbeli szakasza során olyan nyelvet használni, amely eltér az írásbeli szakasz során használt nyelvtől, azzal a feltétellel azonban, hogy e másik nyelv ezen állam hivatalos nyelveinek egyike legyen, továbbá hogy erre vonatkozóan időben, lehetőleg a tárgyalásra történő idézésre adott válaszban kérelmet terjesszenek elő. Ha a kérelemnek helyt adnak, a kért nyelvet az eljárásban részt vevő összes fél használhatja.