(1)

A nikkel a földkéreg széles körben rendelkezésre álló összetevője, és a bioszférában mindenütt jelen van. Az élelmiszerekben akár természetes, akár emberi eredetű források révén jelen lehet.

(2)

2015-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tudományos szakvéleményt (1) fogadott el a nikkel élelmiszerekben és ivóvízben való jelenlétével kapcsolatos közegészségügyi kockázatokról. A szakvélemény a nikkel krónikus, szájon át történő bevitelére vonatkozó kockázati jellemzés kritikus hatásaként a reproduktív és fejlődési toxicitást határozta meg. A nikkelre érzékeny személyek esetében a nikkel akut, szájon át történő bevitelének kritikus hatásaként az ekcémás reakciók fellángolását és az allergiás reakciók rosszabbodását állapították meg.

(3)

A nikkel élelmiszerekben és ivóvízben való előfordulására vonatkozóan 15 uniós tagállamban álltak rendelkezésre adatok. Mivel azonban az összegyűjtött adatok 80 %-a egy tagállamból származik, a Hatóság megállapította, hogy földrajzi szempontból sokrétűbb adatokra lenne szükség ahhoz, hogy a nikkel élelmiszerekben való előfordulását az egész Unióra kiterjedően lehessen vizsgálni.

(4)

Az élelmiszerekben előforduló nikkel előfordulására vonatkozó további adatok gyűjtése érdekében az (EU) 2016/1111 bizottsági ajánlás (2) azt javasolta a tagállamoknak, hogy kövessék nyomon a nikkel élelmiszerekben való jelenlétét 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban.

(5)

Figyelembe véve ezeket az új előfordulási adatokat, valamint az új tudományos információkat, a Hatóság 2020. szeptember 24-én az élelmiszerekben és az ivóvízben található nikkelre vonatkozóan elfogadott egy aktualizált kockázatértékelést (3).

(6)

A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a nikkel krónikus, illetve akut hatásokat is kiválthat. Mivel kritikus krónikus hatásként vetélés is felléphet, a Hatóság 13 μg/ttkg tolerálható napi bevitelt állapított meg, továbbá arra a következtetésre jutott, hogy e tolerálható napi bevitel túllépésére került sor kisgyermekeknél, 36 hónapos és 10 éves életkor közötti gyermekeknél, valamint esetenként csecsemőknél is. Bár a fiatal korcsoportok esetében a vetélés nem releváns hatás, a tolerálható napi bevitellel egyéb, e korcsoportok számára releváns hatások (például neurotoxikus hatások) ellen is védelmet lehet nyújtani. A Hatóság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a tolerálható napi bevitel túllépése egészségügyi aggályokat vethet fel e fiatal korosztályok esetében. A Hatóság megerősítette, hogy kritikus akut hatásként a nikkelérzékeny embereknél ekcémás reakciók fellángolása figyelhető meg, amely a népesség mintegy 15 %-át érinti. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy ezen akut hatás esetében a legkisebb megfigyelhető ártalmas hatást okozó szint 4,3 μg nikkel/testtömegkilogramm, és az e hatás elleni védelemhez egy legalább 30-as expozíciós tűréshatárra van szükség. A 30-as expozíciós tűréshatár az átlagos és a 95. percentilis értékű expozíció esetében nem érhető el, ami egészségügyi aggályokat vet fel a nikkelérzékeny személyek vonatkozásában.

(7)

A rendelkezésre álló előfordulási adatok figyelembevételével az (EU) 2023/915 bizottsági rendelet (4) felső határértékeket állapított meg a különböző élelmiszerekben előforduló nikkelre vonatkozóan.

(8)

Egyes élelmiszerek esetében azonban, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a nikkelnek való kitettséghez, nem állt rendelkezésre elegendő előfordulási adat a megfelelő felső határértékek meghatározásához. Ezért ezekre az élelmiszerekre vonatkozóan további előfordulási adatokat kell gyűjteni. Különösen annak megállapítása érdekében, hogy a különböző halfajok és egyéb tengeri eredetű élelmiszerek mennyiben járulnak hozzá a bébiételek nikkeltartalmához, nyomon kell követni az ilyen élelmiszerek előállításához használt halakat és egyéb tengeri eredetű élelmiszereket.

(9)

Annak érdekében, hogy a minták a mintavétel tárgyát képező tételre nézve reprezentatívak legyenek, valamint hogy az analitikai eredmények megbízhatóak és összehasonlíthatók legyenek, a 333/2007/EK bizottsági rendeletet (5) kell követni,