a)

biztosítja, hogy a GFCM által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló, 1995. évi ENSZ-megállapodással, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetnek (FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. évi megállapodásával, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló, 2009. évi FAO-megállapodással;

b)

törekszik a 2017. március 30-án Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatban és a 2018. június 7-én aláírt szófiai miniszteri nyilatkozatban előirányzott lépések és kötelezettségvállalások megvalósítására, amelyek szándéka különösen az adatgyűjtés és a tudományos értékelés javítása, egy ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodási keretrendszer létrehozása, a jogkövető és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat felszámolására irányuló kultúra kialakítása, a fenntartható kisüzemi halászat és akvakultúra támogatása, valamint nagyobb fokú szolidaritás és koordináció biztosítása a Földközi-tengeren;

c)

előmozdítja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejött, a nemzeti joghatóságokon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján született megállapodás célkitűzéseit, különösen a tengeri biológiai sokféleség védelmének fokozása és a világ óceánjai 30 %-ának védett tengeri területek révén történő védelme tekintetében;

d)

hozzájárul az európai zöld megállapodás végrehajtásához – összhangban „A biológiai sokféleség – sürgős fellépésre van szükség” című, 2020. október 23-i tanácsi következtetésekkel, „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európa létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című, 2021. június 10-i tanácsi következtetésekkel, nevezetesen a természet védelmét illetően, valamint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról szóló, 2020. október 19-i tanácsi következtetésekkel –, továbbá Európa globális szerepének erősítéséhez;

e)

az Unió által a közös halászati politika keretében meghatározott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el – nevezetesen az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében megállapítottak szerinti elővigyázatossági megközelítés és a maximális fenntartható hozammal kapcsolatos célok révén –, hogy előmozdítsa a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését, a lehető legnagyobb mértékben elkerülje és csökkentse a nem szándékos fogásokat, fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát, és minimalizálja a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatását, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat előmozdítása révén – megfelelő életszínvonalat biztosítson a halászati tevékenységekből élőknek, és figyelembe véve a fogyasztók érdekeit;

f)

összhangot biztosít a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményre vonatkozó, 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel;

g)

összhangot biztosít a biztonságos, védett, tiszta, egészséges és fenntartható módon kezelt óceánok és tengerek érdekében a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló, 2022. december 13-i tanácsi következtetésekkel a tengeri biológiai sokféleség megőrzése tekintetében;

h)

elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását a GFCM-intézkedések előkészítésében, és biztosítja, hogy a GFCM keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek a GFCM-megállapodás célkitűzéseivel;

i)

előmozdítja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek bevált módszereivel összhangban lévő álláspontokat;

j)

következetességre és szinergiára törekszik az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, nevezetesen a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció terén;

k)

törekszik a GFCM alkalmazási területén belül egyenlő versenyfeltételeket teremteni az uniós flotta számára az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és standardok alapján, valamint előmozdítani az említett elvek és standardok egységes végrehajtását;

l)

előmozdítja a GFCM, egyéb meglévő regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint – adott esetben, megbízatásuk erejéig – a megfelelő globális szervezetekkel való együttműködést;

m)

előmozdítja a nem tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködési mechanizmusokat a tonhallal foglalkozó szervezetek úgynevezett kóbei folyamatának mintájára.

a)

a biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának előmozdítására, valamint az állományok fenntarthatóságának és az éghajlatváltozással és a nem őshonos fajokkal kapcsolatos megfontolásoknak a döntéshozatali folyamatba való beépítésének előmozdítására irányuló intézkedések, többek között megfelelő mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseknek a gazdálkodási tervekbe való beépítése révén;

b)

a GFCM alkalmazási területén lévő halászati erőforrásokra vonatkozó, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, ideértve a GFCM által szabályozott élő tengeri biológiai erőforrásokat kiaknázó halászatra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat vagy erőkifejtési szabályozást, amelyek elérnék a maximális fenntartható hozamot. Amennyiben szükséges, az említett állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a túlhalászástól szenvedő állományokra vonatkozó különleges intézkedéseket is, hogy a halászati erőkifejtést és kapacitást összhangban tartsák a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel; az 1380/2013/EU rendelet 29. cikkének fényében, abban az esetben, ha a Földközi-tenger egyes halállományai vagy halállománycsoportjai vonatkozásában többéves tervek kerültek elfogadásra uniós szinten, azokat figyelembe kell venni, amennyiben kapcsolódnak az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a maximális fenntartható hozam elérése célkitűzésének végrehajtásához;

c)

az adatgyűjtés, a tudományos kutatás és a tudományosan megalapozott irányítási döntések, a megfelelési bizottságának megerősítése, a megfelelési kultúra és az időszakos független teljesítmény-felülvizsgálatok előmozdítására; valamint az ipar és a tudósok közötti jobb együttműködés előmozdítására irányuló intézkedések;

d)

a GFCM alkalmazási területén folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések – ideértve az IUU-hajók jegyzékbe vételét és a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való jegyzék-egyeztetést, összhangban az IUU-halászat elleni küzdelemről szóló GFCM regionális cselekvési tervvel –, valamint a halak és a halászati termékek nyomonkövethetőségének előmozdítását célzó, a fogási dokumentációs rendszerekre vonatkozó önkéntes iránymutatásokon alapuló intézkedések;

e)

nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések a GFCM alkalmazási területén, összhangban vannak az IUU-halászat elleni küzdelemről szóló GFCM regionális cselekvési tervvel, törekedve az IUU-halászat felszámolására a megfelelés és a GFCM keretében történő betartatás megerősítése révén;

f)

az uniós gazdasági szereplők és harmadik országbeli gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó intézkedések előmozdítása a GFCM szintjén a felülvizsgált uniós halászati ellenőrzési rendszer keretében végrehajtandó olyan új ellenőrzési szabályok tekintetében, mint például az elektronikus távellenőrzés, valamint a kisüzemi és a rekreációs célú halászat ellenőrzése;

g)

a halászati tevékenységek és az akvakultúra tengeri biológiai sokféleségre, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések – ideértve a GFCM alkalmazási területén a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra és az alapvető halélőhelyek védelmére vonatkozó védelmi intézkedéseket a GFCM-megállapodással és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban –, a nem szándékos fogások, ideértve különösen a veszélyeztetett tengeri fajokat, lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedések;

h)

a tengerszennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megelőzésére, valamint a tengerben jelen lévő műanyagok által a tengeri biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatások csökkentésére irányuló intézkedések, beleértve a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök óceánra gyakorolt hatásának csökkentését, valamint az ilyen halászeszközök azonosításának és eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket a FAO halászeszközök jelölésére vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;

i)

a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltását célzó, és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodását előíró intézkedések;

j)

a releváns uniós joggal összhangban álló, a fenntartható akvakultúra fejlesztését előmozdító intézkedések;

k)

adott esetben és a releváns alapító okmányok által megengedett mértékben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a halászati ágazati munkafeltételekről szóló egyezménye végrehajtását ösztönző ajánlások;

l)

adott esetben közös megközelítések más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen az ugyanazon térségben halászati gazdálkodással foglalkozókkal;

m)

a GFCM kisegítő szerveinek és munkacsoportjainak szakvéleményein alapuló, kiegészítő technikai intézkedések;

n)

a „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozat és a szófiai miniszteri nyilatkozat kötelezettségvállalásaival összhangban álló intézkedések;

o)

a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére, valamint az élelmiszer-ellátás biztosításához való hozzájárulásra irányuló célkitűzésekkel összhangban lévő intézkedések.