Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32023R2175

    A Bizottság (EU) 2023/2175 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. július 7.) az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra, az eredeti hitelezőkre és a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtókra vonatkozó kockázatmegtartási követelményeket részletesebben meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

    C/2023/1563

    HL L, 2023/2175, 2023.10.18, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2023/2175/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2023/2175/oj

    European flag

    Hivatalos Lapja
    Az Európai Unió

    HU

    Sorozat L


    2023/2175

    2023.10.18.

    A BIZOTTSÁG (EU) 2023/2175 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2023. július 7.)

    az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírosítást kezdeményezőkre, a szponzorokra, az eredeti hitelezőkre és a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtókra vonatkozó kockázatmegtartási követelményeket részletesebben meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésére,

    mivel:

    (1)

    Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők és a felügyeletek megértsék, hogy a kockázatmegtartás valamely szintetikus vagy függő formája miként egyenértékű az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kockázatmegtartási opciók egyikével, a kockázatmegtartás adott formájának alkalmazását és annak részleteit a véglegesített terméktájékoztatóban, a tájékoztatóban, az ügyleti összefoglalóban vagy az értékpapírosítás fő jellemzőinek áttekintésében közzé kell tenni.

    (2)

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontja különböző módszereket határoz meg az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kockázatmegtartási követelmény teljesítésére. A kockázatmegtartási követelmény alkalmazásának harmonizálása és az értékpapírosításban való jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség egyenértékű megtartásának biztosítása érdekében tovább kell pontosítani ezeket a módszereket, beleértve a szintetikus vagy függő formában történő kockázatmegtartás révén történő teljesítést is. ABCP-program esetében az olyan likviditási hitelkeret, amely az egyes értékpapírosított kitettségek hitelkockázatának 100 %-át fedezi, vagy amely az értékpapírosítással kapcsolatban első veszteségviselő pozíciónak minősül, egyenértékű az értékpapírosításban meglévő nettó gazdasági érdekeltség megtartásával. Ezért úgy kell tekinteni, hogy az ilyen ABCP-programok az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban megfelelnek a kockázatmegtartási követelménynek.

    (3)

    A szintetikus értékpapírosítási felárat az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 29. pontja úgy határozza meg, mint az értékpapírosítást kezdeményező által a veszteségek fedezésére szerződésben kijelölt összeget. Következésképpen a szintetikus értékpapírosítási felár olyan kitettségértéket eredményez, amelyet figyelembe kell venni a kezdeményezéskori jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség mérésekor. Ezért a szintetikus értékpapírosítási felárat el kell ismerni a szintetikus értékpapírosítást kezdeményező a kockázatmegtartási követelménynek való megfelelése egy lehetséges formájaként, amennyiben a szintetikus értékpapírosítási felár megfelel az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és amennyiben a szintetikus értékpapírosítási felár az alkalmazandó prudenciális szabályozással összhangban tőkekövetelmény hatálya alá tartozik.

    (4)

    A szintetikus értékpapírosítási felárak két különböző módon jelölhetők ki. Az egyik módozat az előresorolt vagy köztes ügyletrészsorozat hitelminőség-javítása. A másik módozat az első veszteségviselő ügyletrészsorozat kivételével az összes ügyletrészsorozat hitelminőség-javítása. Amennyiben a szintetikus értékpapírosítási felár csak előresorolt vagy köztes ügyletrészsorozatoknak nyújt hitelminőség-javítást, nem kezelhető első veszteségviselő ügyletrészsorozatként. A megtartó félnek ezért az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében valamennyi ügyletrészsorozatban legalább egy minimális összeget meg kell tartania. Amennyiben a szintetikus értékpapírosítási felár valamennyi ügyletrészsorozathoz hitelminőség-javítást biztosít, a szintetikus értékpapírosítási felárnak egyenértékűnek kell lennie a szintetikus értékpapírosítás első veszteségviselő ügyletrészsorozatával, és ezért úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdése d) pontjának.

    (5)

    Meg kell határozni azt a gazdasági érdekeltséget, amelyet akkor kell megtartani, ha az értékpapírosítás alapul szolgáló kitettségei lehívott és le nem hívott hitelkereteket tartalmaznak. Mivel a hitelkockázatot a lehívott összegek alapján határozzák meg, a nettó gazdasági érdekeltséget csak ezen összegek figyelembevételével kell mérni.

    (6)

    A kockázatmegtartási követelmény folyamatos teljesítésének biztosítása érdekében abban az esetben, ha a nettó gazdasági érdekeltséget a konszolidált csoport szintjén tartják meg, és a csoporthoz tartozó megtartó fél kikerül az összevont alapú felügyelet hatálya alól, elő kell írni, hogy egy vagy több, továbbra is az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó gazdálkodó egységnek kell kitettséget vállalnia az értékpapírosítással szemben.

    (7)

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése tiltja a megtartott gazdasági érdekeltség értékesítését vagy fedezését, mivel az megszüntetné a megtartó fél kitettségét a megtartott értékpapírosítási pozíciók vagy kitettségek hitelkockázatával szemben. Ezért fedezeti ügylet csak akkor engedélyezhető, ha az a megtartó felet a megtartott értékpapírosítási pozíciók vagy kitettségek hitelkockázatától eltérő kockázatokkal szemben fedezi. Fedezeti ügylet akkor is engedélyezhető, ha arra az értékpapírosítás előtt, a hitelnyújtás vagy a kockázatkezelés legitim és prudens elemeként kerül sor, és az nem tesz különbséget a megtartó fél javára a megtartott értékpapírosítási pozíciók vagy kitettségek és a befektetőkre átruházott értékpapírosítási pozíciók vagy kitettségek hitelkockázata között. Ezen túlmenően az olyan értékpapírosítások esetében, amelyeknél a megtartó fél vállalja, hogy a minimális 5 %-nál nagyobb jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget tart meg, a fedezeti ügylet nem tiltható meg az említett százalékos arányt meghaladó megtartott érdekeltségek esetében, feltéve, hogy ezeket a körülményeket a véglegesített terméktájékoztatóban, a tájékoztatóban, az ügyleti összefoglalóban vagy az értékpapírosítás főbb jellemzőinek áttekintésében közzéteszik.

    (8)

    A jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség folyamatos megtartása érdekében a megtartó feleknek biztosítaniuk kell azt, hogy az értékpapírosítási struktúra ne tartalmazzon olyan beágyazott mechanizmust, amelynek révén a kezdeményezéskor megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség az átruházott érdekeltségnél gyorsabb ütemben csökkenne. Ugyanezen okból a megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség a pénzáramlás szempontjából nem részesíthető előnyben: nem fizethető vissza, illetve nem amortizálható oly módon, amely a megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott ügyletrészsorozatok, vagy az értékpapírosított kitettségek folyó névértékének 5 %-a alá, illetve hagyományos NPE értékpapírosítások nemteljesítő kitettségei esetében a nettó érték 5 %-a alá csökkentené. Ezenfelül az értékpapírosítási pozícióval szemben kitettséget vállaló befektetőknek nyújtott hitelminőség-javítás nem csökkenhet az alapul szolgáló kitettségekkel kapcsolatos törlesztés üteméhez képest aránytalanul. Ez a követelmény nem akadályozhatja meg, hogy a megtartó fél elsőbbségi alapon díjazásban részesüljön az értékpapírosítás különleges célú gazdasági egysége számára nyújtott szolgáltatásokért, feltéve, hogy a díjazás összegét a szokásos piaci ár elve alapján határozzák meg, és hogy a díjazás szerkezete nem ássa alá a kockázatmegtartási követelményt.

    (9)

    Amennyiben a főkötelezett érdeke teljes mértékben igazodik a befektetőéhez, ideértve azt az esetet is, amikor az értékpapírosítás kizárólag saját kibocsátású fedezett kötvényekből vagy más saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból áll, az említett instrumentumokat értékpapírosító szervezet nem kötelezhető arra, hogy további lépéseket tegyen a kockázatmegtartási követelménynek való megfelelés érdekében.

    (10)

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 8. cikke bizonyos kivételeket állapít meg az újra-értékpapírosítás tilalma alól. Mivel a kockázatmegtartási követelmények az újra-értékpapírosításban érintett ügyletek két szintjére vonatkoznak, meg kell határozni, hogy ezeknek az ügyleteknek hogyan kell megfelelniük a megtartási követelménynek. Általános szabályként a kockázatmegtartási követelmény teljesítése céljából külön-külön kell kezelni a kitettségek első értékpapírosítását és az ügylet második, „átcsomagolt” szintjét. Ezért e szintek mindegyikén kötelezővé kell tenni a jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség megtartását. Ugyanez vonatkozik az egynél több alapul szolgáló értékpapírosítással kapcsolatos ügyletekre, például az (EU) 2017/2402 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében említettektől eltérő ABCP-programokra. Lehetséges azonban, hogy az értékpapírosítást kezdeményező megtartó félként eljárva értékpapírosítja azokat a pozíciókat, amelyeket az értékpapírosítás első szintjén a megtartásra vonatkozó minimumkövetelményen felül megtartott. Ebben az esetben az értékpapírosítást kezdeményező nem kötelezhető arra, hogy az újra-értékpapírosítás szintjén további érdekeltséget tartson fenn, feltéve, hogy az újra-értékpapírosítás alapjául szolgáló halmazhoz semmilyen más kitettséget vagy pozíciót nem adnak hozzá. Ezekben az esetekben az újra-értékpapírosítást csupán ugyanazon ügylet második lábának kell tekinteni, amely nem változtatja meg érdemben az értékpapírosítás gazdasági alapját. Az értékpapírosítás szintjén végrehajtott eredeti megtartást ezért elegendőnek kell tekinteni a kockázatmegtartási követelmény céljának eléréséhez. Végül, a kockázatmegtartási követelmény szempontjából nem minősül újra-értékpapírosításnak az, ha az értékpapírosítást kezdeményező az adott értékpapírosítási pozíciót egymással szomszédos ügyletrészsorozatokká alakítja át.

    (11)

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eszközkiválasztási követelmények a kockázatmegtartási keretrendszer szerves részét képezik. Ha az értékpapírosítást kezdeményezők – különösen a befektetők vagy potenciális befektetők tudta nélkül – képesek lennének rosszabb hitelminőségű eszközöket összeválogatni a portfóliók értékpapírosításához, ezzel súlyosan aláásnák az értékpapírosítást kezdeményezők és a befektetők érdekeinek összehangolására irányuló kockázatmegtartás célját és hatékonyságát. Egy ilyen forgatókönyvben az értékpapírosítást kezdeményező arra használná az értékpapírosítást, hogy megszabaduljon kockázatos eszközeitől, a befektetők felé pedig azt a hamis látszatot keltené, hogy a kockázat egy részének megőrzésével biztosítja az érdekek megfelelő összehangolását. Az ilyen forgatókönyv elkerülése, valamint a jogbiztonság és a biztonságos működés garantálása érdekében meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyekre az értékpapírosítást kezdeményezők támaszkodhatnak az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének való megfelelés érdekében. Ezenkívül meg kell adni a „hasonló eszközök” meghatározásának kritériumait is. Azon értékpapírosításokat, amelyeknél az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett összehasonlítás azért nem lehetséges, mert az összes hasonló eszközt átruházták a különleges célú gazdasági egységre, úgy kell tekinteni, mint amely teljesíti az említett bekezdésben foglalt követelményeket, feltéve, hogy a tényt, miszerint az összehasonlítás nem lehetséges, közzéteszik a véglegesített terméktájékoztatóban, a tájékoztatóban, az ügyleti összefoglalóban vagy az értékpapírosítás főbb jellemzőinek áttekintésében.

    (12)

    Amennyiben a megtartó féllel szemben fizetésképtelenségi eljárást indítottak, vagy ha a megtartó fél rajta vagy részvényeseinek ellenőrzésén kívül álló okok miatt nem képes e minőségében tovább eljárni, lehetővé kell tenni, hogy a fennmaradó jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének megfelelő másik jogalany tartsa meg annak érdekében, hogy az érdekek összehangolása folytatódjon.

    (13)

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében a hagyományos NPE értékpapírosításban csak azok a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtók járhatnak el megtartó félként, amelyek bizonyítani tudják, hogy szakértelemmel rendelkeznek az értékpapírosított kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek kezelése terén. Helyénvaló ezért meghatározni azokat a kritériumokat, amelyeknek a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtóknak meg kell felelniük ahhoz, hogy bizonyítani tudják, rendelkeznek az értékpapírosított kitettségekhez hasonló kitettségek kezeléséhez szükséges szakértelemmel.

    (14)

    A 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 405. cikkében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozóan meghatározott kockázatmegtartási rendelkezéseket. Az (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) módosította az 575/2013/EU rendeletet azáltal, hogy törölte az említett rendelet ötödik részét, és így annak 405. cikkét. A korábban az 575/2013/EU rendelet 405. cikkében meghatározott kockázatmegtartási követelményeket jelenleg az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke határozza meg. Ezért az (EU) 2017/2402 rendelet 43. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül helyénvaló hatályon kívül helyezni a 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet.

    (15)

    Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal szoros együttműködésben kidolgozott és a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

    (16)

    Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport véleményét,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Fogalommeghatározások

    E rendelet alkalmazásában:

    a)

    „a kockázatmegtartás szintetikus formája”: jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség megtartása származtatott instrumentumok útján;

    b)

    „a kockázatmegtartás függő formája”: jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség megtartása olyan hiteltámogatás alkalmazásával, amely biztosítja a megtartás azonnali végrehajtását, többek között garanciák, akkreditívek vagy a hiteltámogatás hasonló formái révén.

    2. cikk

    Jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget megtartó felek

    (1)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott azon követelményt, miszerint a megtartott jelentős nettó gazdasági érdekeltség nem osztható fel a megtartó felek különböző típusai között, a következők bármelyikének teljesítenie kell:

    a)

    az értékpapírosítást kezdeményező vagy kezdeményezők;

    b)

    a szponzor vagy szponzorok;

    c)

    az eredeti hitelező vagy hitelezők;

    d)

    a hagyományos NPE értékpapírosítás hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtója vagy szolgáltatásnyújtói, feltéve, hogy megfelelnek az e rendelet 19. cikkében meghatározott szakértelemre vonatkozó követelménynek.

    (2)   Amennyiben egynél több értékpapírosítást kezdeményező jogosult teljesíteni a kockázatmegtartási követelményt, minden egyes értékpapírosítást kezdeményezőnek azon értékpapírosított kitettségek arányában kell teljesítenie ezt a követelményt, amelyek tekintetében értékpapírosítást kezdeményezőként jár el.

    (3)   Amennyiben egynél több eredeti hitelező jogosult teljesíteni a kockázatmegtartási követelményt, minden egyes eredeti hitelezőnek arányosan kell teljesítenie ezt a követelményt azon értékpapírosított kitettségek alapján, amelyek tekintetében eredeti hitelezőként jár el.

    (4)   A (2) és (3) bekezdéstől eltérve a kockázatmegtartási követelményt teljes egészében egyetlen értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező is teljesítheti, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

    a)

    az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező létrehozta és kezeli az eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír-programot (ABCP) vagy más értékpapírosítást;

    b)

    az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező létrehozta az ABCP-programot vagy más értékpapírosítást, és kezdeményezéskor több mint 50 %-ban járult hozzá az összes értékpapírosított kitettség névértékéhez.

    (5)   Amennyiben egynél több szponzor jogosult teljesíteni a kockázatmegtartási követelményt, azt teljesítheti:

    a)

    az a szponzor, amelynek gazdasági érdeke a legszorosabban összhangban van a befektető érdekeivel, amint arról a következők mindegyikére kiterjedő objektív kritériumok alapján valamennyi érintett szponzor megállapodott:

    i.

    az ügylet díjszerkezete;

    ii.

    a szponzor részvétele az ABCP-program vagy más értékpapírosítás létrehozásában és kezelésében; valamint

    iii.

    az értékpapírosítások hitelkockázatának való kitettség; vagy

    b)

    minden egyes szponzor a szponzorok teljes számának arányában.

    (6)   Amennyiben egynél több hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó jogosult teljesíteni a kockázatmegtartási követelményt, azt teljesítheti:

    a)

    az a szolgáltatásnyújtó, amelynek elsődleges gazdasági érdeke fűződik a hagyományos NPE értékpapírosítás kitettségeinek sikeres átstrukturálásához (workout), amint arról valamennyi érintett szolgáltatásnyújtó az ügylet díjszerkezetét, valamint a kitettségek átstrukturálási folyamatának kezelésére rendelkezésre álló saját erőforrásait és szakértelmét magában foglaló objektív kritériumok alapján megállapodott; vagy

    b)

    minden egyes szolgáltatásnyújtó az általa kezelt értékpapírosított kitettségek arányában, amelyeket a nemteljesítő kitettségnek minősülő értékpapírosított kitettségek nettó értékének és a teljesítő értékpapírosított kitettségek névértékének összegeként kell kiszámítani.

    (7)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti értelemben nem tekinthető úgy, hogy egy szervezet kizárólag kitettségek értékpapírosításának céljából jött létre vagy működik, ha az alábbiak mindegyike teljesül:

    a)

    a szervezet olyan, a tágabb értelemben vett üzleti modelljének megfelelő stratégiával és kapacitással rendelkezik fizetési kötelezettségei teljesítésére, amely tőke, eszközök, díjak vagy egyéb bevételi források formájában jelentős mértékű erőforrásokat biztosít számára ahhoz, hogy ne szoruljon rá az értékpapírosítandó kitettségekre, az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkével összhangban megtartott vagy megtartani javasolt érdekeltségekre vagy az ilyen kitettségekből és érdekeltségekből származó bármely vonatkozó bevételre mint egyedüli vagy elsődleges bevételi forrásra;

    b)

    a vezető testület tagjai rendelkeznek az ahhoz szükséges tapasztalattal, hogy a szervezet követni tudja a kialakított üzleti stratégiát, valamint megfelelő vállalatirányítási rendszert működtessen.

    3. cikk

    A kockázatmegtartási követelmény szintetikus vagy függő formában történő teljesítése

    (1)   A kockázatmegtartási követelménynek szintetikus vagy függő formában, az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lehetőségek egyikével egyenértékű módon történő teljesítése során meg kell felelni az alábbi feltételek mindegyikének:

    a)

    a megtartott összeg legalább egyenlő az azon lehetőség vonatkozásában megkövetelt összeggel, amelynek a megtartás szintetikus vagy függő formája megfelel;

    b)

    a megtartó fél a véglegesített terméktájékoztatóban, a tájékoztatóban, az ügyleti összefoglalóban vagy az értékpapírosítás főbb jellemzőinek áttekintésében kifejezetten közli, hogy szintetikus vagy függő formában folyamatosan, jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget tart meg az értékpapírosításban.

    A b) pont alkalmazásában a megtartó félnek a véglegesített terméktájékoztatóban, a tájékoztatóban, az ügyleti összefoglalóban vagy az értékpapírosítás főbb jellemzőinek áttekintésében közzé kell tennie a megtartás alkalmazandó szintetikus vagy függő formájára vonatkozó valamennyi részletet, beleértve a megtartott jelentős mértékű nettó érdekeltség meghatározásához használt módszertant, valamint annak magyarázatát, hogy az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott lehetőségek közül melyikkel egyenértékű a megtartás.

    (2)   Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott intézménytől és a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 1. és 4. pontjában meghatározott biztosítótól vagy viszontbiztosítótól eltérő szervezet a megtartás szintetikus vagy függő formája révén gazdasági érdekeltséget tart meg, a megtartott érdekeltséget teljes mértékben készpénzben kell fedezni, és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 16. cikkének (9) bekezdésében említett megoldások szerint kell tartani.

    4. cikk

    A befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértékének legalább 5 %-ával egyenértékű kockázatmegtartás

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett kockázatmegtartás (vertikális szelet) az alábbi módszerek bármelyikével teljesíthető:

    a)

    a névérték legalább 5 %-ának közvetlen megtartása a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozatból;

    b)

    olyan kitettség megtartása, amely a kitettséget megtartó felet arányosan, legalább az értékpapírosítási ügylet által képviselt teljes névérték 5 %-ának mértékéig teszi ki az értékpapírosítási ügylet során kibocsátott ügyletrészsorozatok hitelkockázatának;

    c)

    legalább 5 % megtartása minden egyes értékpapírosított kitettség névértékéből, feltéve, hogy a megtartott hitelkockázat besorolása megegyezik (pari passu) ugyanazon kitettségek értékpapírosított részének hitelkockázati besorolásával, vagy annál alacsonyabb;

    d)

    ABCP-program keretében likviditási hitelkeret nyújtása, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

    i.

    a likviditási hitelkeret az ABCP-programból finanszírozott értékpapírosítási ügylet értékpapírosított kitettségei hitelkockázatának 100 %-át fedezi;

    ii.

    a likviditási hitelkeret mindaddig fedezi a hitelkockázatot, amíg a megtartó félnek meg kell tartania a jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget;

    iii.

    a likviditási hitelkeretet az értékpapírosítási ügylethez tartozó értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező nyújtja;

    iv.

    a befektetők az első nyilvánosságra hozatal során hozzáférést kaptak az i., ii. és iii. pontnak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkhoz;

    5. cikk

    Az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása rulírozó értékpapírosításban vagy rulírozó kitettségek értékpapírosításában

    Csak akkor tekinthető úgy, hogy az értékpapírosítást kezdeményező az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően minden egyes értékpapírosított kitettsége névértékének legalább 5 %-os mértékéig megtartotta érdekeltségét, ha az ilyen kitettségekben megtartott hitelkockázat besorolása megegyezik (pari passu) ugyanazon kitettségek értékpapírosított részének hitelkockázati besorolásával, vagy annál alacsonyabb.

    6. cikk

    Véletlenszerűen kiválasztott, legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű kitettségek megtartása

    (1)   A kitettségek azon legalább 100 potenciálisan értékpapírosítandó kitettséget tartalmazó, a 2017/2402/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett halmazának, amelyből a megtartott nem értékpapírosított és az értékpapírosított kitettségek véletlenszerűen kiválasztásra kerülnek, elégséges mértékben változatosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a megtartott érdekeltség túlzott koncentráltságának elkerülését.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett kitettségek kiválasztásakor a megtartó félnek figyelembe kell vennie az értékpapírosított kitettségek típusának megfelelő mennyiségi és minőségi tényezőket annak biztosítása érdekében, hogy a megtartott nem értékpapírosított és az értékpapírosított kitettségek közötti különbségtétel véletlenszerű legyen. E célból a megtartó félnek a következő tényezőket kell értelemszerűen figyelembe vennie a kitettségek kiválasztásakor:

    a)

    a hitel nyújtásának időpontja (évjárat);

    b)

    az értékpapírosított kitettségek típusa;

    c)

    földrajzi hely;

    d)

    a kezdeményezés dátuma;

    e)

    a lejárat időpontja;

    f)

    hitelfedezeti arány;

    g)

    a biztosíték típusa;

    h)

    iparág;

    i)

    a fennálló hitelegyenleg;

    j)

    bármely más, a megtartó fél által relevánsnak ítélt tényező.

    (3)   A megtartó fél eltérő időpontokban nem választhat ki megtartott kitettségként különböző egyedi kitettségeket, kivéve akkor, ha ez egy olyan értékpapírosítással kapcsolatos kockázatmegtartási követelmény teljesítéséhez szükséges, amelyben az értékpapírosított kitettségek időben változnak, vagy az értékpapírosításba bevont új kitettségek miatt, vagy az egyes értékpapírosított kitettségek szintjének változása miatt.

    (4)   Amennyiben a megtartó fél az értékpapírosítás hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtója, az e cikkel összhangban lefolytatott kiválasztás nem eredményezheti azt, hogy a megtartó fél az átruházott rész tekintetében alacsonyabb színvonalú hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt, mint a megtartott kitettségek tekintetében.

    7. cikk

    Az első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartása

    (1)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartása az alábbi módszerek bármelyikével teljesíthető:

    a)

    mérlegen belül vagy mérlegen kívül tartott pozíciók;

    b)

    függő megtartási forma vagy ABCP-program keretében nyújtott likviditási hitelkeret révén tartott kitettség, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

    i.

    legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;

    ii.

    az értékpapírosítással kapcsolatban első veszteségviselő pozíciónak minősül;

    iii.

    az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség teljes időtartamára fedezetet nyújt a hitelkockázatra;

    iv.

    a megtartó fél nyújtja;

    v.

    a befektetők az első nyilvánosságra hozatal során hozzáférést kaptak az i–v. pontnak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információkhoz;

    c)

    az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 9. pontjában meghatározott túlfedezet, ha ez a túlfedezet az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-át kitevő „első veszteségviselő” pozícióként funkcionál.

    (2)   Ha az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghaladja az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-át, akkor a megtartó fél az első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak csak egy arányos, az értékpapírosított kitettségek névértékének legalább 5 %-ával egyenlő részét köteles megtartani.

    8. cikk

    Minden egyes értékpapírosított kitettség legalább 5 %-ának megfelelő első veszteségviselő kitettség megtartása

    (1)   Csak akkor tekinthető úgy, hogy a megtartó fél az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdése e) pontjának megfelelően minden egyes értékpapírosított kitettség szintjén megtartotta az első veszteségviselő kitettséget, ha a megtartott hitelkockázat hitelkockázati besorolása alacsonyabb, mint ugyanezen kitettségek értékpapírosított részének hitelkockázati besorolása.

    (2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az első veszteségviselő kitettség minden egyes értékpapírosított kitettség szintjén történő, az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett megtartása úgy is teljesíthető, hogy az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező az alapul szolgáló kitettségeket diszkontált értéken értékesíti, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

    a)

    a diszkont összege legalább az egyes kitettségek névértékének 5 %-a;

    b)

    a diszkontált értékesítési összeg csak akkor téríthető vissza az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy az eredeti hitelezőnek, ha a diszkontált értékesítési összeget nem nyelik el az értékpapírosított kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázattal összefüggő veszteségek.

    9. cikk

    A megtartási opciók alkalmazása a hagyományos NPE értékpapírosításokra

    (1)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (3a) bekezdésében említett NPE értékpapírosítások esetében, e rendelet 4. cikke a) pontjának és 5–8. cikkének a nemteljesítő kitettségeknek az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek halmazában képviselt arányára való alkalmazásakor az értékpapírosított kitettségek névértékére történő bármely hivatkozást a nemteljesítő kitettségek nettó értékére való hivatkozásként kell értelmezni.

    (2)   E rendelet 6. cikkének alkalmazásában a megtartott nemteljesítő kitettségek nettó értékét a vissza nem térítendő vételárkedvezmény azon összege alapján kell kiszámítani, amelyet akkor alkalmaztak volna, ha a megtartott nemteljesítő kitettségeket értékpapírosítják.

    (3)   E rendelet 4. cikke a) pontjának, valamint 5. és 8. cikkének alkalmazásában a nemteljesítő kitettségek megtartott részének nettó értékét a vissza nem térítendő vételárkedvezmény azon százalékos aránya alapján kell kiszámítani, amelyet a nemteljesítő kitettségek nem megtartott részére alkalmaznak.

    (4)   Amennyiben az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3a) bekezdésének második albekezdésében említett vissza nem térítendő vételárkedvezményről az alapul szolgáló nemteljesítő kitettségek halmazának szintjén vagy részhalmazszinten állapodtak meg, a halmazban vagy részhalmazban szereplő egyedi értékpapírosított nemteljesítő kitettségek nettó értékét úgy kell kiszámítani, hogy a vissza nem térítendő vételárkedvezmény megfelelő részét minden egyes nemteljesítő értékpapírosított kitettségre a névértékük vagy adott esetben a kezdeményezés időpontjában fennálló értékük arányában alkalmazzák.

    (5)   Amennyiben a vissza nem térítendő vételárkedvezmény az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3a) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint magában foglalja az értékpapírosítást kezdeményező által későbbi eladásra kihelyezett nemteljesítő kitettségek egy vagy több értékpapírosítási ügyletrészsorozatának névértéke és azon ár közötti különbséget, amelyen az adott ügyletrészsorozatot vagy ügyletrészsorozatokat először értékesítik nem kapcsolódó harmadik feleknek, ezt a különbséget figyelembe kell venni az egyedi értékpapírosított nemteljesítő kitettségek nettó értékének kiszámításakor úgy, hogy a különbség megfelelő részét minden egyes nemteljesítő értékpapírosított kitettségre a névértékük arányában alkalmazzák.

    10. cikk

    A megtartás szintjének mérése

    (1)   A megtartott nettó gazdasági érdekeltség szintjének mérése során az alábbi kritériumok alkalmazandók:

    a)

    a kezdeményezés az az időpont, amikor a kitettségeket először értékpapírosították, amely a következők egyike:

    i.

    az értékpapírok kibocsátásának időpontja;

    ii.

    a hitelkockázati fedezeti megállapodás aláírásának időpontja;

    iii.

    a visszatéríthető vételárkedvezményről szóló megállapodás időpontja;

    b)

    amennyiben a megtartás szintjének mérése névértéken alapul, az eszközök beszerzési ára nem vehető figyelembe a számítás során;

    c)

    a megtartó nettó gazdasági érdekeltségének mérése során nem vehetők figyelembe a hagyományos értékpapírosítás esetében az értékpapírosított kitettségekhez kapcsolódó, a költségek és kiadások levonásával számított finanszírozási díjbevételek és egyéb díjbevételek (hagyományos értékpapírosítási felár);

    d)

    amennyiben a megtartó fél az értékpapírosítás kezdeményezője, és az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett megtartási opciót alkalmazza, és amennyiben a szintetikus értékpapírosítás valamennyi ügyletrészsorozata esetében hitelminőség-javítást biztosító és első veszteség elleni védelemként szolgáló szintetikus értékpapírosítási felár kitettségértéke az értékpapírosítást kezdeményezőre alkalmazandó prudenciális rendelkezésekkel összhangban tőkekövetelmények hatálya alá tartozik, az értékpapírosítást kezdeményező figyelembe veheti a szintetikus értékpapírosítási felár kitettségértékét a jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség e rendelet 7. cikke szerinti kiszámítása során oly módon, hogy a szintetikus értékpapírosítási felár kitettségértékét az első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartásaként kezeli az első veszteségviselő ügyletrészsorozat bármely tényleges megtartása mellett;

    e)

    a nettó gazdasági érdekeltség kiszámításához választott megtartási opció és módszertan nem módosítható az értékpapírosítási ügylet élettartama során, kivéve akkor, ha a módosítást kivételes körülmények teszik szükségessé, és a módosítás nem vezet a megtartott érdekeltség összegének csökkentéséhez.

    (2)   A megtartó fél számára nem írható elő, hogy megtartott érdekeltségét folyamatosan legalább az 5 %-os szintig pótolja vagy korrigálja, ha megtartott kitettségein veszteséget realizál vagy megtartott pozíciójához veszteséget rendel hozzá.

    11. cikk

    A megtartandó jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség mérése hitelkeretek lehívott és le nem hívott összegei formájában fennálló kitettségek esetében

    Hitelkeret, ezen belül hitelkártya esetében a megtartandó nettó gazdasági érdekeltséget kizárólag a már lehívott, realizált vagy kapott összegek alapján kell kiszámítani, és ezen összegek változásainak megfelelően korrigálni kell.

    12. cikk

    A megtartott érdekeltség fedezésének vagy értékesítésének tilalma

    (1)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az értékpapírosításban való jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség folyamatos megtartására vonatkozó kötelezettség csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha az ügylet gazdasági tartalmát figyelembe véve mindkét alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség vonatkozásában sem a megtartott értékpapírosítási pozíciókra, sem a megtartott kitettségekre nem alkalmaznak hitelkockázat-mérséklést, és azokat nem fedezik;

    b)

    a megtartó fél nem értékesíti, ruházza át vagy idegeníti el más módon a megtartott nettó gazdasági érdekeltségből eredő jogok, hasznok vagy kötelezettségek egészét vagy egy részét.

    Az a) ponttól eltérve a megtartó fél fedezheti a nettó gazdasági érdekeltséget, ha a fedezet nem a megtartott értékpapírosítási pozíciók vagy kitettségek hitelkockázatával szemben áll fenn.

    (2)   A megtartó fél a megtartott kitettségeket vagy értékpapírosítási pozíciókat biztosítékként használhatja fedezett finanszírozási célokra, ideértve adott esetben a megtartott nettó gazdasági érdekeltségből eredő jogok, hasznok vagy kötelezettségek egészének vagy egy részének értékesítésével, átruházásával vagy egyéb módon történő elidegenítésével járó finanszírozási megállapodásokat, feltéve, hogy a biztosítékként való felhasználás nem ruházza át harmadik félre az említett megtartott kitettségek vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának való kitettséget.

    (3)   Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó a következő események egyike esetében sem:

    a)

    a megtartó fél fizetésképtelensége;

    b)

    a megtartó fél rajta és részvényesein kívül álló jogi okok miatt nem képes továbbra is megtartóként eljárni;

    c)

    a 14. cikkben említett összevont (konszolidált) alapon történő kockázatmegtartás.

    13. cikk

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében említett olyan ügyletek, amelyekre nem vonatkozik a kockázatmegtartási követelmény

    A kockázatmegtartási követelmény hatálya alá nem tartozó, az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében említett ügyletek kiterjednek az olyan korrelációkereskedési portfólióban szereplő értékpapírosítási pozíciókra, amelyek az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumnak megfelelő referenciainstrumentumok, vagy alkalmasak a korrelációkereskedési portfólióba való bevonásra.

    14. cikk

    Összevont (konszolidált) alapon teljesített kockázatmegtartás

    Az Unióban letelepedett és az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek az említett cikk (4) bekezdésével összhangban összevont (konszolidált) helyzetük alapján megfelelő anyavállalatoknak, pénzügyi holdingtársaságoknak és a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holdingtársaságoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a megtartó fél már nem tartozik az összevont alapú felügyelet hatálya alá, a továbbra is az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó szervezetek közül egy vagy több megfeleljen a kockázatmegtartási követelménynek.

    15. cikk

    A pénzáramlásnak és a veszteségeknek a megtartott érdekeltséghez való hozzárendelésére, valamint a megtartó félnek fizetendő díjakra vonatkozó követelmények

    (1)   Az értékpapírosítás során a megtartó felek nem alkalmazhatnak olyan konstrukciókat vagy beágyazott mechanizmusokat, amelyek eredményeként a kezdeményezéskor megtartott érdekeltség gyorsabban csökkenne, mint az átruházott érdekeltség. A pénzáramlás elosztása során a megtartott érdekeltség nem részesíthető előnyben: nem fizethető vissza, illetve nem amortizálható az átruházott érdekeltség előtt.

    A megtartott érdekeltség amortizálható a pénzáramlás első albekezdésnek megfelelő elosztásával vagy a veszteségek olyan elosztásával, amely idővel végeredményben csökkenti a kockázatmegtartás szintjét.

    (2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a megtartó fél számára elsőbbségi alapon, az értékpapírosítás tekintetében nyújtott szolgáltatásokért fizetett rögzített vagy az értékpapírosított kitettségek volumenétől, teljesítményétől vagy a vonatkozó piaci referenciaértékek alakulásától függő díjakra vonatkozó megállapodások csak akkor tekinthetők az említett bekezdésben meghatározott, a megtartott érdekeltségre vonatkozó követelményekkel összhangban lévőnek, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

    a)

    a díjak összegét a szokásos piaci ár elve alapján, az összehasonlítható piaci ügyletek figyelembevételével állapítják meg;

    b)

    a díjakat a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként strukturálják, és azok nem keletkeztetnek olyan elsőbbségi követelést az értékpapírosítás pénzáramlásai tekintetében, amelynek eredményeként a megtartott érdekeltség ténylegesen gyorsabban csökkenne, mint az átruházott érdekeltség.

    Az a) pont alkalmazásában, az érintett piacon kötött összehasonlítható ügyletek hiányában a díjak összege megfelel a díjak szokásos piaci ár elve alapján történő megállapítására vonatkozó követelménynek, amennyiben a díjakat más piacokon végrehajtott hasonló ügyletek során fizetendő díjak alapján vagy olyan értékelési mérőszámok alkalmazásával állapítják meg, amelyek megfelelően figyelembe veszik az értékpapírosítás típusát és a nyújtott szolgáltatást.

    Az első albekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek nem tekinthetők teljesítettnek, ha a díjakat garantálják vagy a zárást követően nyújtott szolgáltatást megelőzően bármilyen formában, részben vagy egészben előre megfizetik, és a díjak levonása utáni tényleges jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség alacsonyabb, mint az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott kockázatmegtartási opciók közül választott opció alapján előírt minimális nettó gazdasági érdekeltség.

    16. cikk

    A kockázatmegtartási követelmény teljesítése saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékpapírosítása esetében

    Amennyiben a szervezet saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumait értékpapírosítja, beleértve az (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fedezett kötvényeket, és az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek kizárólag ezeket a saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat foglalják magukban, az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt kockázatmegtartási követelményt teljesítettnek kell tekinteni.

    17. cikk

    Az újra-értékpapírosításra vonatkozó kockázatmegtartási követelmény

    (1)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 8. cikke által engedélyezett újra-értékpapírosítások esetében a megtartó félnek az ügylet minden egyes vonatkozó szintje tekintetében jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget kell megtartania.

    (2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az újra-értékpapírosítás kezdeményezője nem köteles jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget megtartani az újra-értékpapírosítás ügyleti szintjén, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

    a)

    az újra-értékpapírosítás kezdeményezője egyben az alapul szolgáló értékpapírosítás kezdeményezője és kockázatmegtartója;

    b)

    az újra-értékpapírosítást olyan kitettségek halmaza fedezi, amelyek kizárólag olyan kitettségeket vagy pozíciókat tartalmaznak, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményező az alapul szolgáló értékpapírosításban az újra-értékpapírosítás kezdeményezésének időpontját megelőzően az előírt minimális nettó gazdasági érdekeltségen felül tartott meg;

    c)

    az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók vagy kitettségek és az újra-értékpapírosítás között nincs lejárati eltérés.

    (3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül újra-értékpapírosításnak az, ha az értékpapírosítást kezdeményező a kibocsátott ügyletrészsorozatot egymással szomszédos ügyletrészsorozatokká alakítja át.

    18. cikk

    Értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységre átruházott eszközök

    (1)   Az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az értékpapírosítást kezdeményező mérlegében szereplő azon eszközöket, amelyek az értékpapírosítás dokumentációja szerint megfelelnek az értékpapírosítás feltételeinek, akkor kell hasonlónak tekinteni a különleges célú gazdasági egységre átruházandó eszközökhöz, ha az eszközök kiválasztásakor mindkét alábbi feltétel teljesül:

    a)

    a továbbra is a mérlegben tartandó eszközök és az átruházandó eszközök várható teljesítményét hasonló tényezők határozzák meg;

    b)

    a jelek – többek között a múltbeli teljesítmény és az alkalmazandó modellek – alapján észszerűen feltételezhető, hogy az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett időszak alatt a továbbra is a mérlegben tartandó eszközök teljesítménye nem lesz jelentősen jobb, mint az átruházandó eszközök teljesítménye.

    (2)   Annak értékelése során, hogy az értékpapírosítást kezdeményező megfelelt-e az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének, figyelembe kell venni, hogy az értékpapírosítást kezdeményező hozott-e intézkedéseket az említett cikknek való megfelelés érdekében és különösen azt, hogy az értékpapírosítást kezdeményező bevezetett-e olyan belső szabályzatokat, eljárásokat és kontrollokat, amelyek megakadályozzák, hogy értékpapírosítási célból szisztematikusan vagy szándékosan a mérlegében szereplő hasonló eszközöknél rosszabb átlagos hitelminőségű eszközök kerüljenek kiválasztásra.

    (3)   Akkor tekintendő úgy, hogy az értékpapírosítást kezdeményező teljesíti az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikkének (2) bekezdését, ha az értékpapírosítást követően az értékpapírosítást kezdeményező mérlegében nem szerepelnek olyan kitettségek, amelyek az értékpapírosított kitettségekhez hasonlók, kivéve azokat a kitettségeket, amelyek értékpapírosítását az értékpapírosítást kezdeményező már szerződésben vállalta, és feltéve, hogy ezt egyértelműen közölték a befektetőkkel.

    19. cikk

    A hagyományos NPE értékpapírosítások hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtójára vonatkozó szakértelmi követelmény

    (1)   A hagyományos NPE értékpapírosítások esetében a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó az (EU) 2017/2402 rendelet 6. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének alkalmazásában akkor tekintendő szakértelemmel rendelkezőnek az értékpapírosított kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek kezelésében, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

    a)

    a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó vezető testületének tagjai és a vezető testület tagjaitól eltérő vezető beosztású alkalmazottai, akik az értékpapírosítotthoz hasonló kitettségek kezeléséért felelősek, megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezik az ilyen kitettségek kezelése terén;

    b)

    a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtónak vagy számviteli vagy prudenciális célból konszolidált csoportjának üzleti tevékenysége az értékpapírosítás időpontját megelőző legalább öt évben magában foglalta az értékpapírosítotthoz hasonló kitettségek kezelését;

    c)

    a következő alpontok mindegyike teljesül:

    i.

    a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó vezető testületének legalább két tagja személyes szinten legalább ötéves releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik az értékpapírosítotthoz hasonló kitettségek kezelése terén;

    ii.

    a vezető testület tagjaitól eltérő, a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtónál a nemteljesítő kitettségek kezelésének irányításáért felelős vezető beosztású alkalmazottak személyes szinten legalább ötéves releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek az ilyen kitettségek kezelése terén;

    iii.

    a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó kitettségkezelési tevékenysége tekintetében szükség esetén a b) pontnak megfelelő szolgáltatásnyújtó jár el helyettesként.

    (2)   A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó az ahhoz szükséges részletességgel igazolja és hozza nyilvánosságra szakmai tapasztalatát, hogy az intézményi befektetők az alkalmazandó titoktartási követelmények tiszteletben tartása mellett eleget tehessenek az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikkében meghatározott előzetes vizsgálatra vonatkozó kötelezettségeiknek.

    20. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    Az (EU) 2017/2402 rendelet 43. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül a 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályát veszti.

    21. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2023. július 7-én.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Ursula VON DER LEYEN


    (1)   HL L 347., 2017.12.28., 35. o.

    (2)  A Bizottság 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 13.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetőkre, szponzorokra, eredeti hitelezőkre és értékpapírosítást kezdeményező intézményekre vonatkozóan az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségekkel kapcsolatos követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok útján történő kiegészítéséről (HL L 174., 2014.6.13., 16. o.).

    (3)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

    (4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.).

    (5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

    (7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o.).


    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2023/2175/oj

    ISSN 1977-0731 (electronic edition)


    Top