(1)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: végleges rendelet) (3) az Európai Bizottság egyes acéltermékekre végleges védintézkedést (a továbbiakban: védintézkedés) vezetett be, amely 26 termékkategóriát felölelő egyes acéltermékekre (a továbbiakban: érintett termék) vonatkozó vámkontingensek formáját öltötte, amelyeket a Bizottság olyan szinten határozott meg termékkategóriánként külön-külön, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalom fennmaradhasson. A 25 %-os vámtétel csak akkor alkalmazandó, ha e vámkontingensek mennyiségi küszöbértékét – amely a liberalizáció következtében évente növekszik (jelenleg 4 %-kal) – túllépik. A védintézkedés bevezetése hároméves kezdeti időszakra történt, azaz 2021. június 30-ig.

(2)

A Bizottság az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: meghosszabbítási felülvizsgálatról szóló rendelet) 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedés időtartamát.

(3)

A Bizottság a különféle funkcionális felülvizsgálatok eredményeként, az (EU) 2019/1590 bizottsági végrehajtási rendelet (5) (a továbbiakban: az első működési felülvizsgálatról szóló rendelet), az (EU) 2020/894 bizottsági végrehajtási rendelet (6) (a továbbiakban: a második működési felülvizsgálatról szóló rendelet), illetve az (EU) 2022/978 bizottsági végrehajtási rendelet (7) (a továbbiakban: a harmadik működési felülvizsgálatról szóló rendelet) révén a Bizottság technikai kiigazításokat hajtott végre az intézkedésen. A Bizottság az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően is felülvizsgálta az intézkedést (8). A Bizottság kiigazította az intézkedést bizonyos eseményeket követően, különös tekintettel az Oroszországból és Belaruszból származó acélnak az Oroszország Ukrajna elleni provokáció nélküli és indokolatlan katonai agressziójával összefüggésben történő behozatali tilalom alá vetésére (9), valamint egy preferenciális kereskedelmi partnerekkel kötött kétoldalú megállapodás egyes rendelkezéseinek lejártára (10).

(4)

A meghosszabbítási felülvizsgálatról szóló rendelet (85) preambulumbekezdése kimondta, hogy „[a]nnak biztosítása érdekében, hogy a védintézkedés csak a szükséges mértékben maradjon hatályban, a Bizottság felülvizsgálatot végez annak meghatározására, hogy az akkori körülmények alapján a védintézkedést 2023. június 30-án, vagyis a kétéves hosszabbítás után meg kell-e szüntetni”.

(5)

A meghosszabbítási felülvizsgálatról szóló rendeletben a Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az intézkedés 2023. június 30-ig történő lehetséges eltörlésének értékelése mellett, az akkori körülményekre tekintettel – amennyiben nem kerül sor az intézkedés idő előtti eltörlésére – a szóban forgó felülvizsgálatot arra is felhasználhatja, hogy a 2022-es importadatok alapján aktualizálja az intézkedés hatálya alá tartozó és annak hatálya alól kizárt fejlődő országok jegyzékét, valamint értékelje, hogy a liberalizáció szintje továbbra is megfelelő-e.

(6)

A Bizottság tehát az eljárás megindításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2022. december 2-án közzétett értesítéssel (11) (a továbbiakban: értesítés) felülvizsgálatot indított. Az értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsanak be bizonyítékokat és adatokat annak megállapításához, hogy indokolt-e az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetése.

(7)

A Bizottság kérdőívek segítségével kért konkrét információkat az uniós gyártóktól és a felhasználóktól, amelyeket a nyilvános aktában (TRON) (12), valamint az Európai Bizottság (konkrétan a Kereskedelmi Főigazgatóság) internetes oldalán (13) elérhetővé tett az érdekelt felek számára.

(8)

A korábbi felülvizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság kétlépcsős írásbeli eljárást dolgozott ki. Először is, a feleknek 2023. január 13-ig volt lehetősége benyújtani beadványaikat és adott esetben a kérdőívekre adott válaszaikat. A Bizottság ezeket az információkat hozzáférhetővé tette a nyilvános aktában, és az érdekelt feleknek lehetőségük volt észrevételeket tenni (cáfolati szakasz). A Bizottság ezt követően elérhetővé tette a cáfolatokat a TRON-ban.

(9)

Az eljárás egy későbbi szakaszában a Bizottság feltöltötte a TRON-ra az uniós gyártók által a kérdőívre adott, aktualizált válaszokat, hogy hozzáférhetővé tegye a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, nevezetesen 2022 utolsó negyedévének gazdasági mutatóit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az aktualizált információkkal kapcsolatosan észrevételeket tegyenek.

(10)

A meghosszabbítási felülvizsgálatról szóló rendelet értelmében a védintézkedés megszűnésének kitűzött időpontja 2024. június 30. volt. Akkoriban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés eredetileg tervezett időpontban történő eltörlése esetén a behozatal volumenének növekedése jelentősen alááshatja az érdemi gazdasági fellendülést és az uniós acélipar által a magasabb behozatali szinthez való alkalmazkodás folyamata során tett erőfeszítéseket. Ezért az intézkedést 2023. június 30-án csak akkor lehetne eltörölni, ha a Bizottság – a meghosszabbítási felülvizsgálatot követően, a körülményekre tekintettel és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján (beleértve a folyamatban lévő felülvizsgálatban az érdekelt felektől kapott beadványokat és cáfolatokat) – arra a következtetésre jut, hogy az intézkedés idő előtti eltörlése indokolt. Ezzel szemben az idő előtti eltörlést indokoló pozitív bizonyíték hiányában az intézkedés automatikusan 2024. június 30-ig érvényben marad.

(11)

Az értékelés elvégzéséhez a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felektől kapott észrevételeket és bizonyítékokat, beleértve a kérdőívre adott válaszokat is, és szükség esetén összevetette az információkat a vizsgálat részeként végzett saját kutatása során összegyűjtött egyéb rendelkezésre álló forrásokkal. Az alábbiakban kifejtettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi körülmények között a védintézkedés idő előtti eltörlése nem lenne indokolt.

(12)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az a tény, hogy egyes vámkontingensek (legyenek azok országspecifikus vagy maradvány-vámkontingensek) egy adott negyedév vége előtt kimerültek, azt mutatja, hogy a behozatalból elérhető vámmentes acél volumene nem elegendő. Ennek megfelelően a felek azt állították, hogy e helyzet eredményeként a felhasználók nem tudták beszerezni az üzleti tevékenységükhöz szükséges acélt.

(13)

A Bizottság megállapította, hogy – hasonlóan a végleges védintézkedés 2019 februári bevezetése óta történtekhez – bizonyos származási helyek a jelen felülvizsgálat során értékelt időszakban is egyes termékkategóriákban már a negyedév első napjaiban kimerítették a vámkontingenseket. Amint azonban azt a korábbi vizsgálatok is megerősítették (14), ebből nem vonható le az a következtetés, hogy a védintézkedés általánosságban acélhiányt idézne elő a felhasználók számára. Ebben a tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy néhány érdekelt fél állításai egyes konkrét vámkontingensek elkülönülten történt kimerülésére vonatkoztak, anélkül, hogy említést tettek volna az acél általános elérhetőségére, azon a konkrét származási helyen túlmenően, amely gyorsan kimerítette az országspecifikus vámkontingensét. Így a Bizottság megerősítette, hogy noha egyes termékkategóriákban, egy adott időpontban bizonyos konkrét származási helyek valóban kimerítették a vámkontingensüket, általánosságban elmondható, hogy e termékkategóriák esetében más származási helyek javarészt hozzáférhetők maradtak.

(14)

Erre tekintettel a Bizottság a határozat meghozatalakor a jelenlegi védintézkedési évben (2022. július – 2023. június) megvalósult teljes vámkontingens-felhasználást értékelte a rendelkezésre álló adatok, nevezetesen az időszak első három negyedévének (2022. július – 2023. március) teljes adatsora alapján. Ezek az adatok a vámkontingens felhasználásának alábbi alakulását mutatták:

1. táblázat:

a vámkontingens felhasználásának alakulása (15)

(15)

A Bizottság termékkategóriánként is értékelte a vámkontingens felhasználást és a rendelkezésre állást annak érdekében, hogy megerősítse az 1. táblázatban látható általános tendenciát. A kombinált értékelés egyértelműen kimutatta, hogy az uniós felhasználóknak gyakorlatilag az összes termékkategóriában lehetőségük volt számos forrásból vámmentes acélt beszerezni minden negyedévben, és a rendelkezésre álló vámmentes volumenek negyedévente növekedtek (néhány esetben jelentősen).

(16)

E tények fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az importacél hiányára vonatkozó állítások (16) nem feleltek meg a vizsgált adatoknak. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a különböző kategóriákban egyre több a fel nem használt vámkontingens. A piac alakulására vonatkozó releváns adatok (mint például az uniós piaci felhasználás) fokozatos lassulást mutattak 2022 második felében (lásd a 4.2.2. szakaszt). Ezen túlmenően nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kimerített vámkontingensek hatálya alá tartozó termékek tekintetében az uniós gyártók által biztosított kínálat elégtelen lett volna.

(17)

Ezen okok miatt a Bizottság nem értett egyet azokkal az állításokkal, amelyek szerint a vámkontingenseknek egyes kategóriákban (egyes származási helyek esetében) való gyors kimerülése acélhiányhoz vezetett az uniós piacon.

(18)

Egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedésben bekövetkezett néhány változás miatt a kereskedelem eltérítésének kockázata állítólag olyan mértékben lecsökkent, hogy ezen indokok alapján már nincs szükség a védintézkedésre.

(19)

A Bizottság a korábbi felülvizsgálatok során értékelte a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés alakulását, és arra a következtetésre jutott, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés nem volt hatással a kereskedelem eltérülésének kockázatára vonatkozó értékelés alapját (17). E vizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálta az egyesült államokbeli intézkedés legfrissebb fejleményeit. A Bizottság először is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kormányának a jelek szerint nem áll szándékában az intézkedést a közeljövőben megszüntetni, megjegyezve, hogy „[a] Biden-kormány elkötelezett az Egyesült Államok nemzetbiztonságának megőrzése mellett azáltal, hogy biztosítja az acél- és alumíniumiparunk hosszú távú életképességét, és nem áll szándékunkban e viták eredményeként eltörölni a 232. szakasz szerinti kötelezettségeket” (18).

(20)

Másodszor, az érdekelt felek által benyújtott információk és saját elemzése fényében a Bizottság megállapította, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedésben a következő változtatások történtek azóta, hogy a Bizottság legutóbb, a harmadik felülvizsgálatról szóló, 2022. júniusi rendeletben értékelte ezt az érvet (19): először is, 2022. június 1-jétől az Egyesült Államok vámkontingenst állapított meg az Egyesült Királyság számára, amelynek értelmében a kontingensen belüli behozatal bizonyos mennyisége mentesül az intézkedés alól, míg a kontingensen felüli behozatalra továbbra is a 25 %-os kiegészítő vám vonatkozik. Másodszor, 2022. június 1-jétől az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette az Ukrajnára vonatkozó intézkedést.

(21)

Az elemzés rámutatott, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés hatálya alig változott azóta, hogy a Bizottság azt a harmadik felülvizsgálatról szóló rendeletben legutóbb értékelte, ami azt mutatta, hogy az Egyesült Államok piaca továbbra is erősen védve van az acél behozatalával szemben.

(22)

A Bizottság értékelte továbbá az Egyesült Államok piacára irányuló behozatal alakulását (20), és megerősítette, hogy az 2022-ben összességében 10 %-kal csökkent 2017-hez, a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés bevezetése előtti évhez képest (21). Ami az Unió legfontosabb acélbeszállítóinak számító országokból az Egyesült Államok piacára irányuló behozatalt illeti, a behozatal alakulása sokkal meredekebb tendenciát követ, mivel ezek együttes behozatala 27 %-kal esett vissza, ami több mint 2 millió tonnás csökkenést jelent.

(23)

Ezért a Bizottság megerősítette, hogy az Egyesült Államok piacára irányuló behozatal továbbra is jelentősen a 232. szakasz szerinti intézkedés bevezetése előtti szint alatt maradt. Mivel az Egyesült Államok piacát továbbra is érinti a 232. szakasz szerinti intézkedés, az uniós piac továbbra is a legnagyobb acélimportáló piac világszerte.

(24)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az érdekelt felek e vizsgálatban nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot, amely megkérdőjelezné a Bizottság korábbi vizsgálatok során tett megállapításait, és így az előbbi nem változtatta meg e vizsgálatok ténymegállapításait a kereskedelemnek a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés miatt az uniós piac felé történő eltérítésének kockázatára vonatkozóan.

(25)

Egyes érdekelt felek megjegyezték, hogy bizonyos uniós gyártók az energiához kapcsolódó költségek éles emelkedése miatt átmenetileg leállították vagy csökkentették a termelést egyes gyártóüzemeikben. E tekintetben ezek a felek azzal érveltek, hogy ennek eredményeképpen fennáll az ellátás hiányának kockázata a piacon, valamint áremelkedés kockázata az uniós gyártók csökkenő kínálata miatt.

(26)

A Bizottság elemzése kimutatta, hogy az uniós energiaárakban bekövetkezett ugrásszerű növekedésre válaszul (22) több uniós gyártó ideiglenesen leállította bizonyos termelő létesítményeit, hogy enyhítse a gazdasági teljesítményére gyakorolt hatást (23). Az ilyen intézkedések azonban átmeneti jellegűek voltak, és a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy az uniós gyártók vagy már ismét üzembe állították a kapacitásaik nagy részét, vagy ennek megvalósítása éppen folyamatban van (24).

(27)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos gyártóüzemek átmeneti leállítása (amelyre többnyire 2022 második felében került sor) átmeneti helyzet volt, és ezt nagyrészt vissza is fordították azáltal, hogy 2023 első hónapjaiban újraindították a korábban leállított termelőkapacitásokat.

(28)

A fenti érvvel kapcsolatban egyes érdekelt felek azzal is érveltek, hogy számos harmadik országból van szükség behozatalra a kereslet kielégítéséhez, és a védintézkedés akadályozza a bármely adott időpontban korlátozások nélkül történő beszerzést bizonyos származási helyekről. Egyes érdekelt felek továbbá általános kifogásokat fogalmaztak meg az uniós gyártók hosszabb szállítási idejére és a megemelkedett acélárakra vonatkozóan.

(29)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a védintézkedést úgy alakította ki, hogy az biztosítsa, hogy a korábbi kereskedelmi forgalom továbbra is vámmentesen léphessen be az uniós piacra. Az ilyen korábbi volumeneket ráadásul évről évre fokozatosan liberalizálták. A Bizottság az intézkedés korábbi felülvizsgálatai során kifejtette, hogy az acélágazatban működő érdekelt feleknek üzleti tevékenységük során alkalmazkodniuk kellett a meglévő szabályozási kerethez (ez esetben a védintézkedés meglétéhez). A (14) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a jelenlegi felülvizsgálatban elemzett adatok egyértelműen azt mutatták, hogy a termékkategóriákban negyedévről negyedévre nőtt a felhasználatlan vámkontingensek mennyisége, és az uniós gyártók általában rendelkeztek többletkapacitással. Ezért az a tény, hogy egy adott kategóriában egy konkrét származási helyről érkező behozatal valamely negyedév vége előtt kimerítette a vonatkozó vámkontingenst, nem jelenti azt, hogy a védintézkedés indokolatlanul korlátozta volna az érdekelt felek azon lehetőségét, hogy vámmentesen szerezzenek be acélt más forrásokból, többek között más harmadik országokból vagy az Unióból.

(30)

A szállítási határidőket illetően a Bizottság megjegyezte, hogy egyes érdekelt felek véleménye eltérőnek tűnt a tekintetben, hogy az uniós szállítási idők szokásosak vagy kirívóan hosszúak-e. Tekintettel a felhasználók e téma kérdés kapcsán egymásnak ellentmondó állításaira, és arra a tényre, hogy nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szokásosnál hosszabb szállítási idő jelenleg általános jelenség lenne az Unióban, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szállítási határidők jelenleg nem tekinthetők ellátási problémának.

(31)

Az acélárakat illetően a Bizottság értékelte az uniós piac és más nagyobb acélpiacok árainak alakulását, és megállapította, hogy 2023 első negyedévében az árak drasztikusan csökkentek a 2022-es rekordszinthez képest. Az árak ilyen csökkenése akkor következett be, amikor (egyebek mellett) az uniós acélgyártók energiaköltségei megemelkedtek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az árak alakulása az uniós piacon ezért nem köthető közvetlenül a védintézkedéshez, mivel hasonló, időben is egybeeső tendenciát figyeltek meg más nagyobb acélpiacokon. Ezenkívül a Bizottság megjegyezte, hogy a vámmentes vámkontingenseknek az érintett időszak alatti rendelkezésre állása biztosította, hogy a felhasználóknak általában legyen más alternatívájuk is, mint a 25 %-os vám megfizetése vagy az uniós gyártóktól való beszerzés, így nem akadályozta meg, hogy további vámmentes behozatal lépjen az uniós piacra.

(32)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az árak alakulása 2022 vége felé csökkenő tendenciát mutatott, és azok számottevőek csökkentek a 2022-ben tapasztalt rekordszinthez képest. Ezenkívül a Bizottság megerősítette, hogy ezeket a tendenciákat más nagyobb acélpiacokon is megfigyelték, ami azt jelzi, hogy ez egy meglehetősen globális jelenség volt, amely nem kapcsolódott az uniós piachoz és a védintézkedéshez.

(33)

Tekintettel a fentiekre, a fennálló kereslet fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érdekelt felek nem bizonyították, hogy a védintézkedés összességében korlátozta volna azon lehetőségüket, hogy vámmentesen szerezzenek be acélt és azt sem bizonyították, hogy a jövőben ez a helyzet állna elő, ha az intézkedés továbbra is érvényben maradna, tekintettel az előrejelzett keresletre és a jövőbeli vámkontingensszintekre (lásd a 6. szakaszt).

(34)

Egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy mivel a vámkontingenseket összességében nem használták fel minden termékkategóriában, és egyes esetekben nagyon alacsony felhasználási szintet mutatnak, az intézkedésre többé nincs szükség, ezért a Bizottságnak meg kell szüntetnie a védintézkedést.

(35)

Noha az 1. táblázat azt mutatja, hogy a vámkontingens-felhasználás aránya negyedévről negyedévre tagadhatatlanul csökkent, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e tény önmagában történő értékelése alapján nem lehet következtetéseket levonni. Ezt a tényt a csökkenő fogyasztással összefüggésben kell értelmezni. E tekintetben a Bizottság részletesebben értékelte az importnyomás mértékét, megvizsgálva a behozatal teljes volumenét és a teljes felhasználásban képviselt részarányát ugyanebben az időszakban, továbbá a vámkontingens-felhasználásra összpontosítva, különösen azokra az esetekre, amikor bizonyos származási helyek gyorsan kimerítették az országspecifikus vámkontingenseket.

(36)

Először is, ami a behozatal teljes volumenét illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy az uniós felhasználás visszaesett (különösen 2022 második felében), ami kihatott a vámkontingens-felhasználás mértékére, a behozatal 2022-ben összesen 31,1 millió tonnát tett ki. Ez a harmadik legmagasabb behozatali szint az elmúlt évtizedben. A piaci részesedést tekintve a behozatal elérte a 19 %-ot, 2022 vége felé tovább emelkedve (2022 utolsó negyedévében elérte a 21 %-ot). Ez a második legmagasabb piaci részesedés, amelyet a behozatal az elmúlt évtizedben elért (25); ezt csak a behozatal 2018-as részesedése haladja meg, amely egyúttal az elmúlt évtizedben a behozatal volumenének rekordszintje is. Ezért annak ellenére, hogy csökkent a vámkontingens-felhasználás mértéke (alacsonyabb felhasználás mellett), az adatok azt mutatják, hogy az importnyomás fokozódott, és a piaci részesedés tekintetében a behozatal a közvetlenül a végleges védintézkedés 2019 elején történt elfogadása előtt elért, rekordmagas szint közelében maradt.

(37)

Másodszor, minden negyedévben volt több olyan országspecifikus vámkontingens, amelyet valóban teljes mértékben fel is használtak már a negyedév elején. Ez a jelenség, amellyel a Bizottság korábbi rendeleteiben (26) foglalkozott, azt mutatta, hogy egyes termékkategóriákban, bizonyos származási helyek esetében továbbra is fennáll az importnyomás a vámkontingens-mennyiségek általános rendelkezésre állása ellenére, ami hozzájárult a behozatal piaci részesedésének növekedéséhez, ráadásul csökkenő kereslet mellett.

(38)

Végül pedig – bár az intézkedés megszüntetése mellett érvelő érdekelt felek általában nem hivatkoztak rá – a Bizottság úgy véli, hogy az uniós piacra nehezedő jelenlegi és jövőbeni importnyomás értékelése nem végezhető el elszigetelten, például csak a vámkontingensek felhasználásának vizsgálatával. Ehelyett az ágazat számos meglévő paraméterének (ideértve a többletkapacitás alakulását is) figyelembevételével kell azt elvégezni. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az acélágazat globális kapacitásfeleslege tovább nőtt.

(39)

Az OECD legfrissebb becslései a globális kapacitás további bővülésére utalnak. Az OECD 2023 februárjában a következőket jegyezte meg: „Megnövekedett a többletkapacitás okozta globális válság kockázata. Az acél iránti csökkenő kereslet és a gyenge kilátások ellenére a kapacitásbővülés erőteljes ütemben folytatódik, gyakran az exportpiacok megszerzése érdekében. A globális kapacitás és a nyersacél-termelés közötti különbség 2022-ben 632,0 millió tonnára nőtt a 2021-es 516,9 millió tonnáról. A többletkapacitás közelmúltbeli növekedése veszélyezteti az acélipar hosszú távú egészségét és életképességét, valamint azon képességét, lehetővé tudja tenni a gazdasági növekedést és a jólétet” (27).

(40)

Az OECD továbbá hozzátette a következőket: „Csak 2022-ben a globális acélgyártási kapacitás 32,0 millió metrikus tonnával [mmt], 2 463,4 mmt-re nőtt. Csak hogy érzékeltessük a tényleges nagyságrendeket: a globális kapacitásnövekedés nagyobb mint néhány fontos acéltermelő gazdaság jelenlegi kapacitásszintje” (28).

(41)

Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a vámkontingensek alacsonyabb felhasználása nem feltétlenül jelenti az importnyomás csökkenését, ami indokolhatná az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetését.

(42)

Néhány érdekelt fél bizonyos piaci előrejelzésekkel kívánta alátámasztani az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetésére vonatkozó érvet. Véleményük szerint egyes előrejelzések azt sugallják, hogy az uniós acélpiac helyzete 2023 vége felé várhatóan javulni fog, ezért a Bizottságnak meg kell szüntetnie a védintézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a downstream ágazatokat ne korlátozza az intézkedés, és teljes mértékben kihasználhassák ezeket az állítólagosan javuló piaci feltételeket.

(43)

A Bizottság számos forrást elemzett, hogy alaposan megértse a piaci kilátásokat. Valamennyi elemzett forrás meglehetősen borús előrejelzést adott a globális acélágazatra – többek között az uniós piacra – vonatkozóan a 2023–2024-es időszak tekintetében, kiemelve a jelentős bizonytalanságot, amely (egyéb tényezők mellett) különösen Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziójának, a magas inflációnak, a megnövekedett energiaáraknak (29) és a gazdasági lassulásnak tudható be. A legtöbb elemzett előrejelzés arra is rávilágít, hogy az uniós piac helyzete valószínűleg rosszabb lesz.

(44)

2022 decemberében az OECD (30) megjegyezte, hogy „[a] globális acélpiaci kilátásai erőteljesen romlottak. […] Az acélfelhasználás 2022-ben várhatóan 2,3 %-kal csökken, 2023-ban pedig 1 %-kal ismét fellendül. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése, az inflációs nyomás, a Kína által támasztott alacsonyabb kereslet és a politikai instabilitás világszerte rontották az acél iránti kereslet alakulását”.

(45)

2023 februárjában (31) az OECD megjegyezte, hogy „A törékeny és visszafogott gazdasági fellendülést veszélybe sodorta a vártnál magasabb infláció […]. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja további árfelhajtó hatással járt, különösen az energiaárak terén, és egyenlőtlenül hat a joghatóságokra, Európát sújtva a leginkább. A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság nagy, a kockázatok a gazdasági lassulás irányába hatnak az infláció lehetséges erősödése miatt, amely tovább erodálhatja a háztartások vásárlóerejét, valamint a háború eszkalálódásának kockázata miatt”.

(46)

A 2023. évi globális acélpiaci előrejelzésében (32) acél Fitch Ratings megjegyezte, hogy „A globális acélágazat 2023-ban nem fog teljesen felépülni a kínálat és a kereslet között a végpiacok javára 2022. második felében, a felhasználáscsökkenés miatt bekövetkezett eltolódásból. Lényegesen alacsonyabb bevételre számítunk az acélgyártók esetében, mivel a világgazdasági lassulás véget vetett a rendkívül magas árak időszakának, amelyet az elhalasztott fogyasztásnak a világjárványt követő pótlása eredményezett. Az acélipari vállalatok kilátásai továbbra is borúsak Európában a magas és ingadozó energiaköltségek, a fenyegető recesszió, a fogyasztói bizalom gyengülése miatt, valamint mivel fokozott szükségessé vált az acélágazat ellátási láncainak – és esetlegesen annak végpiacainak – újratervezése”.

(47)

A Standard and Poor’s Platts szintén felhívta a figyelmet a bizonytalan piaci kilátásokra, valamint az acélgyártáshoz szükséges nyersanyagok és energia megnövekedett áraira (33).

(48)

Az Acélipari Világszövetség 2022. októberi rövid távú előrejelzésében kijelentette, hogy „[a]z acél iránti kereslet fejlett gazdaságokban tapasztalt fellendülése 2022-ben jelentős visszaesést mutatott a tartós infláció és a gazdaság kínálati oldalán hosszú távon fennálló szűk keresztmetszetek miatt. Az Ukrajnában dúló háború további lökést adott az inflációnak és az ellátási lánc problémáinak. Az EU különösen kedvezőtlen gazdasági feltételekkel néz szembe a magas infláció és az energiaválság miatt. A [beruházói] bizalom megcsappant, és az ipari tevékenységek rohamosan tartanak a hanyatlás felé, mivel a magas energiaárak számos üzemet leállásra kényszerítenek” (34). Az Acélipari Világszövetség legutóbbi, 2023. áprilisi előrejelzésében megjegyezte, hogy „miközben az EU gazdasága 2022-ben 3,5 %-kal nőtt, elkerülve a recessziót, az ipari tevékenységeket jelentősen sújtották a magas energiaköltségek, ami az acél iránti kereslet jelentős visszaeséséhez vezetett 2022-ben. 2023-ban az EU acélipara továbbra is meg fogja érezni a háború, az ellátási lánccal kapcsolatos egyéb problémák és a folyamatos monetáris szigorítások hatását. 2024-ben a kereslet láthatóan élénkülni fog, mivel az ukrajnai háború hatásai és az ellátási lánc zavarai várhatóan megszűnnek. A kilátásokat azonban tartós bizonytalanság övezik” (35).

(49)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós acélpiac jelenlegi kilátásai nem indokolhatják az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetését.

(50)

Egyes érdekelt felek többféle állítást terjesztettek elő, amelyek vagy egy adott termékkategóriára, vagy egy adott ország körülményeire vonatkoztak. Egyes felek időnként azt is kérték a Bizottságtól, hogy végezzen el különféle technikai kiigazításokat az intézkedésen.

(51)

A Bizottság megállapította, hogy az intézkedés hatálya, pontosabban e felülvizsgálati vizsgálat hatóköre nem terjed ki egy adott termékkategóriában vagy egy adott harmadik országgal kapcsolatosan bekövetkezett, konkrét fejleményekre, mivel az intézkedés erga omnes alkalmazandó, és az érintett termékre vonatkozik, amely huszonhat termékkategóriából áll. Ezért sem ország- vagy termékspecifikus kizárásra, sem pedig az intézkedés működésének konkrét kiigazítására nincs lehetőség (36). Ahogyan azt a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, amelyre e rendelet 2. szakaszában emlékeztetett, e vizsgálat hatálya annak értékelésére terjedt ki, hogy indokolt-e az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetése.

(52)

Ezért a Bizottság figyelmen kívül hagyta ezeket az állításokat, mivel azok kívül estek a vizsgálat hatályán.

(53)

Egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy más piacvédelmi intézkedések – nevezetesen a dömpingellenes és szubvencióellenes eszközök – alkalmasabbak az uniós acélipar által a behozatallal kapcsolatban tapasztalt problémák kezelésére, és ezeknek egy védintézkedéssel való ötvözése az uniós gazdasági ágazat túlzott védelmét eredményezi. Ezen túlmenően néhány fél megjegyezte, hogy az uniós acélipart már kellőképpen védi a termékek széles körére vonatkozó számos dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedés.

(54)

Csakúgy, mint amikor a korábbi felülvizsgálatokban hasonló állításokra reagált (37), a Bizottság emlékeztetett, hogy a védintézkedés összeegyeztethető más piacvédelmi eszközök, például a dömpingellenes és szubvencióellenes eszközök alkalmazásával. Ezenkívül a Bizottság emlékeztet arra, hogy az uniós jogi keret lehetővé teszi dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseknek a védintézkedésekkel egyidejű bevezetését (38). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(55)

Néhány érdekelt fél hivatkozott a Vitarendezési Testület által 2022. április 29-én, az „Európai Unió – Egyes acéltermékekre vonatkozó védintézkedések” (DS595) vita kapcsán elfogadott jelentésre (39), azt állítva, hogy a Bizottságnak automatikusan meg kell szüntetnie az intézkedést, mivel az nincs összhangban a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) egyes rendelkezéseivel.

(56)

E tekintetben a Bizottság hivatkozott a 2023. január 13-i (EU) 2023/104 végrehajtási rendeletre (40), amellyel végrehajtotta a Vitarendezési Testület határozatát, ezáltal összhangba hozta az acélra vonatkozóan hozott védintézkedést a WTO-szabályokkal azon néhány vonatkozásban, amelyek esetében a Testület következetlenségeket állapított meg.

(57)

Ennélfogva az e vitára vonatkozó állítások nem relevánsak a folyamatban lévő felülvizsgálat szempontjából, mivel azokkal már egy külön jogi aktus foglalkozott. Mindenesetre az (EU) 2023/104 rendelet mögött meghúzódó logikából következőleg a Bizottság nem értett egyet azokkal az állításokkal, amelyek szerint a Testület által a szóban forgó vitában tett ténymegállapítások az intézkedés megszüntetését tették volna szükségessé.

(58)

Bizonyos érdekelt felek hivatkoztak Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziójára, valamint Oroszországra és Belaruszra az Unió ezen országokkal szembeni szankciói kapcsán bevezetett behozatali tilalomra, azzal érvelve, hogy ezek az események általában jelentős fennakadásokat okoztak az Unió acélpiacán.

(59)

A Bizottság nem vitatja, hogy ezek az események – a gazdaság számos más területe mellett – hatással vannak az uniós acélpiacra. Ugyanakkor – az acélra vonatkozóan hozott védintézkedésre szorítkozva az értékelés során – a Bizottság emlékeztetett Oroszország és Belarusz országspecifikus kontingenseinek a 2022 márciusában történt újraelosztására. Az újraelosztás célja a szóban forgó két országból származó acéltermékekre bevezetett behozatali tilalom hatásainak minimalizálása volt, és annak biztosítása, hogy a felhasználók továbbra is több forrásból hozzáférhessenek ugyanakkora volumenekhez.

(60)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy Oroszország Ukrajna elleni provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójának időtartama, valamint annak az acélpiacra gyakorolt következményei, beleértve az Oroszországra és Belaruszra bevezetett importtilalmat is, jelenleg nem jelezhetők előre.

(61)

E tekintetben a Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezek az események nem indokolhatják az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetését.

(62)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete olyan mértékben javult, ami szükségtelenné teszi a védintézkedést.

(63)

A Bizottság a 4.2.2. szakaszban, az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzésével összefüggésben foglalkozott ezekkel az állításokkal. A Bizottság különösen megjegyezte, hogy noha bizonyos gazdasági tényezők javultak 2021-ben, az uniós gazdasági ágazat helyzete romlott 2022-ben, különösen a piac instabilitása miatt, amelyet Oroszország Ukrajna ellen provokálatlan és indokolatlan katonai agressziója, valamint a rekordmagas energiaárak idéztek elő.

(64)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a különböző joghatóságokban az acéltermékekkel szemben hatályban lévő piacvédelmi intézkedések némelyike lejárt, vagy azokat a közelmúltban megszüntették. Ennek megfelelően egyes felek úgy érveltek, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a fejleményt az intézkedés 2023. június 30-ig történő lehetséges megszüntetésének értékelésekor.

(65)

E tekintetben a Bizottság nem vitatta azt az állítást, hogy az acélra vonatkozó egyes piacvédelmi intézkedések lejárhattak vagy azokat a közelmúltban megszüntethették. A Bizottság azonban úgy vélte, hogy ezeket a fejleményeket nem lehet elkülönülten értékelni. A vizsgálat során a Bizottság megerősítette, hogy a közelmúltban több joghatóság számos új piacvédelmi intézkedést is bevezetett különböző termékekre és származási helyekre vonatkozóan. Ezért bizonyos intézkedések lejárta vagy megszüntetése olyan időszakban történt, amikor más új kereskedelmi védelmi intézkedések viszont bevezetésre kerültek (41). A Bizottság megjegyezte, hogy nem kapott olyan érdemi elemzést vagy bizonyítékot, amely érvénytelenné tenné a harmadik országokban alkalmazott piacvédelmi intézkedések részletes hatályával kapcsolatos korábbi ténymegállapításait (42).

(66)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy az érdekelt felek által előterjesztett állítások nem kérdőjelezték meg az e témával kapcsolatos korábbi vizsgálatok során tett ténymegállapításait (43), és ily módon nem támasztják alá az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetését.

(67)

Annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott és átfogó képet alakíthasson ki a piaci helyzetről, a Bizottság proaktívan kikérte a felhasználók és azok szövetségeinek véleményét. E célból a Bizottság külön kérdőíveket küldött 154 uniós acélfelhasználónak és 19 felhasználói szövetségnek, amelyek részt vettek az intézkedés korábbi felülvizsgálataiban, és így az ügy aktájában nyilvántartásba vételre kerültek. Más felhasználóknak és szövetségeknek is lehetőségük nyílt válaszolni ezekre a kérdőívekre, amelyek elérhetők voltak az Európai Bizottság (Kereskedelmi Főigazgatóság) internetes oldalán.

(68)

A konkrét, proaktív kapcsolatfelvétel ellenére a Bizottság csupán mintegy 30 felhasználótól kapott választ, köztük néhány uniós felhasználói szövetségtől (például a gépjármű-, háztartásigép-, hengerelthuzal-, valamint hidegenhengerelt-, horganyzott- és bevonttekercs-gyártók szövetségeitől), a különböző acélfelhasználó ágazatokban tevékenykedő számos egyéni felhasználón túlmenően. A felhasználók főbb panaszait a Bizottság a 4.1. szakaszban összefoglalta és cáfolta.

(69)

A kérdőívekben közölt információk elemzésével kapcsolatban a Bizottság első észrevételként megjegyezte, hogy a proaktív – az ipari szövetségekre is kiterjedő – kapcsolatfelvétel ellenére meglehetősen alacsony számú válasz érkezett a kérdőívekre a felhasználói oldalról (mintegy 30 válasza a több mint 160 ismert felhasználótól).

(70)

Mindenesetre a Bizottság más kulcsfontosságú paraméterek, nevezetesen a vámkontingens-felhasználás és a piaci kilátások fényében is elemezte a felhasználók kérdőívre adott válaszait. Amint az e témákra vonatkozó elemzésekből látható (lásd például a 4.1.1. szakaszt), a felhasználók profitálhatnak a vámmentes vámkontingensek folyamatosan növekvő szintjéből (a vámkontingens-mennyiségek 20 %-kal emelkedtek 2019 óta), amelyek folyamatosan felhasználatlanok maradnak egyes termékkategóriákban. Ezenkívül 2023. július 1-jétől a vámkontingensek további 4 %-kal fognak növekedni (az intézkedés fokozatos liberalizálására vonatkozó WTO-kötelezettséggel összhangban), azoknak a felhasználóknak kedvezve, amelyek tovább szeretnék növelni behozatali volumenüket egyes konkrét származási helyekről.

(71)

E tekintetben a felhasználók nem szolgáltattak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a vámkontingensek mennyisége (beleértve a liberalizáció miatti megnövekedett mennyiségeket, amelyek 2023. július 1-jétől hozzáadódnak a vámkontingensekhez) az Unióban előállított acél rendelkezésre állásával együttesen – a meglévő és előre jelzett kereslet fényében – ne tudná megfelelően kielégíteni szükségleteiket.

(72)

A vizsgálat során a Bizottság kérdőívek segítségével igyekezett az uniós acélgyártók gazdasági helyzetének alakulását is értékelni. A Bizottság a három fő uniós acélgyártó szövetségtől (EUROFER, ESTA és CTA) (44) kapott válaszokat a kérdőívre, valamint néhány további egyéni választ egyes uniós gyártóktól. Az adatszolgáltatás a 2021-et és 2022-t magában foglaló időszakra terjedt ki.

(73)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult, különösen 2021-ben, és magas jövedelmezőségi szintet ért el a nagyon magas acélárak mellett, valamint hogy ez a helyzet 2022-ben is folytatódott. Az állítólagos javuló teljesítményre tekintettel egyes felek amellett érveltek, hogy a védintézkedésre már nincs szükség, ezért azt 2023. június 30-ig meg kell szüntetni.

(74)

Az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai azt mutatták, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete 2021-ben összességében pozitív volt, ami főként a kereslet Covid19-világjárvány utáni fellendülésének és a szokatlanul magas acéláraknak volt köszönhető. A helyzet összességében továbbra is nagyon pozitív volt 2022 elején.

(75)

A 2022-es év hátralévő részében azonban az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítménye rohamosan hanyatlott. Ez számos tényezőnek volt tulajdonítható. Különösen Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziója több ágazatban is zavarokhoz vezetett, ami az acélpiacot is érintette. Ezenkívül az energiaárak ugrásszerű növekedése az acélgyártók termelési költségeinek emelkedéséhez vezetett, ugyanakkor a kereslet mérséklődésével egyidejűleg az acélárak csökkentek, és több fontos termékkategóriában továbbra is számottevő importnyomással szembesültek.

(76)

A kármutatók alakulása azt mutatta, hogy az uniós acélfelhasználás 2022-ben (166,1 millió tonna) több mint 20 millió tonnával (–11,4 %) csökkent 2021-hez (187,4 millió tonna) képest.

(77)

A maga részéről az uniós gazdasági ágazat termelése 10,8 %-kal csökkent 2021-ről (167,7 millió tonna) 2022-re (149,6 millió tonna). A termelés szintje különösen 2022 második felében esett vissza 2022 első félévéhez képest (–20,8 %).

(78)

Ezen túlmenően a termelésikapacitás-kihasználás 2021-ben 76 % volt, és 2022 első negyedévében (január–március) közel változatlan maradt (75 %). 2022 második negyedévében (április–június) azonban csökkenni kezdett, és 2022 negyedik negyedévére (október–december) nagyon alacsony, 58 %-os szintet ért el. Összességében a termelésikapacitás-kihasználás 10 százalékponttal, 65,6 %-ra csökkent 2021 és 2022 között.

(79)

Ezenkívül az uniós gyártók értékesítési volumene az uniós piacon 2021-től 2022 utolsó negyedévéig (október–december) folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Az értékesítési volumen éves szinten 6,4 %-kal csökkent: a 2021-es 68,4 millió tonnáról 64,1 millió tonnára. Relatív értelemben az uniós gyártók piaci részesedése a 2021-es 81,9 %-ról 2022-re 81,3 %-ra esett vissza.

(80)

Végül pedig ezeknek az értékesítéseknek a jövedelmezősége 2021-ben 9 % volt, és 2022 második negyedévében (április–június) 14,2 %-ig nőtt. Ez a pozitív trend azonban 2022 harmadik negyedévében (július–szeptember) megfordult, a jövedelmezőség 3,9 %-ra esett vissza, majd 2022 negyedik negyedévében (október–december) –0,2 %-os veszteségbe fordult át. 2022-ben az uniós gazdasági ágazat összességében kevesebb mint 1 %-os nyereséget ért el.

(81)

Következésképpen az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak vége felé romlott, különösen egyes 2022-ben bekövetkezett tényezők, valamint a továbbra is fennálló importnyomás miatt, amely arra késztette az uniós gazdasági ágazatot, hogy csökkentse árait és piaci részesedését, hogy legalább a költségeit fedezni tudja.

(82)

Az érdekelt felek észrevételeinek értékelését, valamint a felhasználók és gyártók kérdőívekre adott válaszainak (beleértve az uniós gyártók gazdasági mutatóinak alakulását is) ismertetését követően a Bizottság kiegészítette az elemzést az egyes elemeknek az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetése esetén várható, jövőbeli alakulásának értékelésével. A Bizottság különösen azt vizsgálta, hogy várható-e a behozatal volumenének növekedése az intézkedés eredetileg tervezett határidő előtti megszüntetése esetén.

(83)

A Bizottság először is azt értékelte, hogy az uniós piac továbbra is vonzó-e, amint azt a korábbi felülvizsgálati vizsgálatok során megállapította. A Bizottság által értékelt információk azt mutatták, hogy az Unió továbbra is a világ legnagyobb acélimportáló piaca. Ugyanis a világ teljes importjából való részesedése 2022-ben több mint három százalékponttal nőtt 2021-hez képest (45). Ez azt mutatta, hogy nemcsak hogy összességében az uniós piac továbbra is a legnagyobb importáló piac, hanem azt is, hogy vezető pozíciója tovább erősödött 2022-ben.

(84)

A Bizottság ezután értékelte, hogy az uniós piac az árak tekintetében mennyire vonzó. Az értékelés azt mutatta, hogy az árszintet tekintve a fő beszállító országokból az Unióba irányuló behozatal árai folyamatosan magasabbak voltak, mint ezen országoknak a többi harmadik piacra irányuló exportárai acélexportjuk jelentős többségében (az intézkedés hatálya alá tartozó vámtarifaszámok 50–81 %-a esetében az Unióba irányuló export értéke magasabb volt, mint a többi harmadik piacra irányuló exporté; átlagosan az érintett vámtarifaszámok 69 %-át magasabb áron értékesítették az Unióban, mint más harmadik piacokon) (46). Az értékelés ezenfelül feltárta, hogy az uniós piac fontos érintett exportpiacot jelent ezen országok számára (47). Az Unió fő acélbeszállító országai voltak azok, amelyek túlnyomórészt kimerítették a vámkontingenseket.

(85)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac továbbra is vonzó az exportáló országok számára mind a volumenek, mind az árak tekintetében.

(86)

Ezt követően a Bizottság megjegyezte, hogy az Unióba irányuló behozatal mennyisége magas szinten maradt a múltbeli adatokhoz (az elmúlt évtizedhez) képest. Az import piaci részesedése a korábbi szintekhez képest is magas volt, és közel volt a 2018-ban, a végleges védintézkedés bevezetése előtt tapasztalt rekordszinthez (48). Továbbá a 2021–2022-es időszak uniós piaci felhasználásához képest, amely 11 %-kal (21,3 millió tonnával) csökkent, a behozatal 8 %-kal (33,8 millió tonnáról 31,1 millió tonnára) esett vissza. Eközben a belföldi értékesítés szintén visszaesett, de nagyobb ütemben, 12 %-kal. Ezért a behozatal piaci részesedése annak ellenére nőtt, hogy az uniós piacon a felhasználás két számjegyű csökkenést mutatott. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal piaci részesedése az uniós piacon továbbra is magas szinten maradt, és a felhasználás csökkenése ellenére 2022-ben még nőtt is 2021-hez képest.

(87)

A Bizottság azt is megerősítette, hogy – a (39) és (40) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint – 2022-ben az acélágazat globális kapacitásfeleslege továbbra is ugyanazt a növekvő tendenciát követte. Ezért, valamint az érdekelt felektől származó, ennek ellenkezőjét alátámasztó bizonyítékok hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kapacitásfeleslegnek a piacra és az acélgyártók teljesítményére gyakorolt hatásaira vonatkozó korábbi ténymegállapításai továbbra is érvényesek.

(88)

Hasonlóképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy összességében az exportáló országok nem tudtak más értékesítési lehetőséget találni az Egyesült Államok és az Unió piacán 2018 óta elvesztett kereskedelmi volumen kompenzálására. A többi piacra irányuló teljes exportjuk ugyanis általában alacsonyabb volt, mint 2018-ban.

(89)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unióba irányuló behozatal növekedne, ha a védintézkedést 2023. június 30-ig megszüntetnék. Ugyanis a behozatal, a felhasznált vámkontingensek és a behozatal piaci részesedésének alakulása a közelmúltbeli figyelembe vett időszakban megerősítette az uniós piac vonzerejét és a legnagyobb acélexportőrök azon hajlandóságát, hogy jobb hozzáféréshez jussanak az uniós piacon, különösen egyes termékkategóriák esetében.

(90)

A védintézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetését kérő érdekelt felektől kapott beadványok és cáfolatok (4.1. szakasz), a kérdőívekre adott válaszok (4.2. szakasz), valamint a jövőre vonatkozó értékelésben levont következtetések (4.3. szakasz) alapos elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi körülmények és a rendelkezésre álló információk alapján nem indokolt az intézkedés 2023. június 30-ig történő megszüntetése. Az intézkedés e szakaszban való megszüntetése esetén a behozatal volumenének valószínű növekedése alááshatja az uniós gazdasági ágazat helyzetét. E következtetés eredményeként, és mivel az intézkedés a tervek szerint 2024. június 30-ig hatályban marad, a Bizottság – az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően – megvizsgálta azon fejlődő országok jegyzékét, amelyeknek az aktualizált importadatok alapján ki az intézkedés hatálya alá kell tartoznia, illetve amelyeket kell zárni az intézkedés hatálya alól (5. szakasz). Azt is megvizsgálta, hogy a liberalizáció jelenlegi 4 %-os szintje továbbra is megfelelő-e (6. szakasz).

(91)

A végleges intézkedés alkalmazása alól kivették a WTO-tag fejlődő országokat, amennyiben az Unióba irányuló behozatalból való részesedésük az egyes termékkategóriákban a teljes behozatal 3 %-a alatt marad. Továbbá ha egy adott kategóriában a fejlődő országokból (amelyek egyéni részesedése 3 % alatt van) érkező behozatal együttes piaci részesedése meghaladja a 9 %-ot, akkor minden fejlődő országra vonatkozik az intézkedés az adott termékkategóriában (49). A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az intézkedés elfogadását követően nyomon követi a behozatal alakulását, és rendszeresen felülvizsgálja a kivett országok jegyzékét.

(92)

Az utolsó aktualizálásra a legutóbbi, 2022 júniusi működési felülvizsgálat keretében került sor, és 2021-ből származó importadatokon alapult. Így az intézkedés hatálya alá tartozó és az alól kivett fejlődő országok jegyzékének kiigazítása érdekében a Bizottság aktualizálta a számításokat a rendelkezésre álló legfrissebb konszolidált behozatali adatok, azaz a 2022. évi behozatali statisztikák alapján (50).

(93)

Az aktualizálásból eredő változások a következők (az aktualizált táblázat e rendelet mellékletben található):

(94)

Ezzel a kiigazítással kapcsolatban egyes érdekelt felek azt állították, hogy a Bizottságnak a fejlődő országok jegyzékének frissítése során nem szabad automatikusan felvennie azokat a fejlődő országokat, amelyek jelenleg nem tartoznak az intézkedés hatálya alá, és amelyek behozatala ellensúlyozza a korábban, a behozatali tilalom Oroszországból és Belaruszból importált volument. Ezek a felek azzal érveltek, hogy a behozatal részarányának az uniós védintézkedési alaprendeletben meghatározott küszöbértékek alapján történő kiszámítására a Bizottság által használt módszertan nem megfelelő, tekintettel az Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziójából eredő rendkívüli politikai helyzetre. Másképpen megfogalmazva: ezek a felek azt kérték, hogy a Bizottság változtassa meg a fejlődő országok behozatalból való részesedésének kiszámításához használt nevezőt azáltal, hogy egyes termékkategóriákból töröl bizonyos származási helyeket.

(95)

A Bizottság megjegyezte, hogy a fejlődő országok kizárására vonatkozó szabályokat a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 9.1. cikke és az uniós védintézkedési alaprendelet 18. cikke határozza meg. Ezért e rendelkezések Bizottság általi értelmezése szerint nincs helye bizonyos behozatalok kizárásának a számításból.

(96)

Ugyanis az állítólagos konkrét indokoktól függetlenül a Bizottság azon a véleményen volt, hogy ha egy vizsgálatot végző hatóságnak megengedik, hogy kiválassza, hogy milyen importtermékeket kíván figyelembe venni a küszöbértékek e rendelkezések szerinti kiszámításához, az szükségszerűen az érdekelt felek közötti potenciálisan diszkriminatív bánásmód kockázatát eredményezné.

(97)

Ezért a Bizottság nem tudta elfogadni a fejlődő országok kizárására alkalmazandó küszöbértékek kiszámítására vonatkozó rendelkezések egyes érdekelt felek általi értelmezését.

(98)

A védintézkedés liberalizációjának jelenlegi ütemét a Bizottság évi 4 %-ban állapította meg (52). A Bizottság ebben a vizsgálatban értékelte, hogy ez a liberalizációs szint továbbra is megfelelő-e.

(99)

Néhány érdekelt fél azt kérte, hogy a Bizottság növelje a liberalizáció szintjét (például 5 %-ra). Másrészt egyéb érdekelt felek a liberalizáció ütemének további növelésére irányuló kérelmeket – mint indokolatlant – elutasították.

(100)

Tekintettel az uniós acélpiacon a közelmúltban mutatkozó negatív tendenciákra, a közeljövőre vonatkozó gazdasági előrejelzéseket (különösen az Unió esetében) övező bizonytalanságra, valamint arra a tényre, hogy a vámkontingensek az egész időszak során rendelkezésre álltak minden termékkategóriában, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a liberalizáció szintjének a jelenlegi ütemet meghaladó emelése.

(101)

Ezért a vámkontingensek 2023. július 1-jétől 4 %-kal tovább emelkednek minden termékkategória esetében. A 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó konkrét volumeneket (negyedéves bontásban) a harmadik felülvizsgálati rendelet II. melléklete ismerteti.

(102)

Végezetül a védintézkedést módosító e felülvizsgálat megfelel a bizonyos harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségeknek is.

(103)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott Védintézkedési Bizottság véleményével,