(1)

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai – jelenleg évente 2 %-os növekedéssel – az Unión belül a leggyorsabban növekvő hulladékáramok közé tartoznak, amelyek megfelelő kezelés hiányában az emberi egészségre és a környezetre egyaránt súlyos kockázatot keletkeztetnek. 2019-ben Európában az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból átlagosan 16,2 kg/fő mennyiségű hulladék keletkezett (1), míg az Unióban 2020-ban az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból mintegy 10,5 kg/fő mennyiséget elkülönítetten gyűjtöttek (2) a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 8. cikke szerinti megfelelő kezelés céljából, valamint újrafeldolgozás céljából. Az elektromos és elektronikus berendezések elkülönítetten gyűjtött hulladékai közül az elkülönítetten gyűjtött kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek, például mobiltelefonok, táblagépek, laptopok és akkumulátortöltőik aránya különösen alacsony. A tagállamokban a mobiltelefonok gyűjtési aránya például beszámolók szerint 5 % alatti, és becslések szerint 700 millió használaton kívüli és hulladékká vált mobiltelefont tárolnak háztartásokban Unió-szerte.

(2)

A kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek gyűjtése és újrafeldolgozása ráadásul különösen nagy kihívást jelent, mivel azokat települési háztartási hulladékból nem megfelelően ártalmatlanítják, jogellenesen exportálják, vagy más módon nem megfelelően kezelik. A mobiltelefonok újrafeldolgozási aránya becslések szerint például 12–15 % között mozog az Unióban.

(3)

A kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek, például a mobiltelefonok, táblagépek és laptopok beágyazott értéke magas, ami a körforgásos gazdaság szempontjából jelentőséggel bír, mivel igen sokféle anyagot – többek között alapvető jelentőségű kritikus fontosságú nyersanyagokat – tartalmaznak, amelyek újrafeldolgozhatók vagy hasznosíthatók, ha a hulladék kezelése hatékonyan történik. A körforgásos modellek, például a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek újrahasználata, javítása vagy újragyártása, valamint az azokban található értékes és kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozása ezért a termékek, alkotóelemek és másodlagos nyersanyagok gazdaságba történő visszacsatornázása révén hozzájárul a hulladékkeletkezés megelőzéséhez. Ezen túlmenően az elektromos és elektronikus berendezések javítása és újrahasználata, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasználatra való előkészítése és hasznosítása fellendítheti a zöld munkahelyek teremtését a körforgásos gazdaságban. Például az elektromos és elektronikus berendezések újrahasználatára irányuló tevékenységek újrahasználat céljából begyűjtött 1 000 tonna mennyiségre vetítve 60–140 munkahelyet teremthetnek (4).

(4)

A kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek, például a mobiltelefonok, táblagépek vagy laptopok élettartamát figyelembe véve azok környezeti és társadalmi hatásai főként a gyártási szakaszhoz kapcsolódnak. Az anyagok kitermelése, többek között a fémek előállítása és a kritikus fontosságú nyersanyagok (5) – például a platinacsoportba tartozó fémek, a kobalt, az indium, az antimon, a berillium, a lítium, a ritkaföldfémek, a volfrám és a tantál – bányászata gyakran jelentős környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokkal jár. A kapcsolódó környezeti és népegészségügyi hatások közé tartoznak a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásából, a veszélyes anyagok használatából és a hulladékkeletkezésből eredő hatások, míg a kritikus fontosságú nyersanyagok bányászatának társadalmi hatásai közé tartoznak az olyan hatások, mint a társadalmi konfliktusok, az emberi jogok megsértése, a gyermekmunka vagy a földterületek kisajátítása (6). A körforgásos szemlélet elveinek a teljes életciklusra való alkalmazása és a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek élettartamának meghosszabbítása ezért jelentős előnyökkel járhat az erőforrás-hatékonyság, a dekarbonizáció és a szennyezésmentesítés, valamint a másodlagos nyersanyagok piacának támogatása szempontjából.

(5)

A kis méretű fogyasztói elektronikai cikkekben lévő kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozása és hasznosítása az ilyen anyagok iránti növekvő globális kereslet és az esetleges ellátási zavarok fényében különösen fontos. Ezenfelül az Unió jelenleg számos kritikus fontosságú nyersanyag esetében szinte kizárólag behozatalra hagyatkozik. Ezért a kapcsolódó alkotóelemek és anyagok gazdasági hasznosítása szempontjából döntő fontosságú a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek gyűjtési mennyiségének és minőségének olyan jól működő visszavételi rendszerek keretében történő javítása, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a készülékek visszaszolgáltatását, ha azok hulladékká válnak vagy már nincsenek használatban.

(6)

Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. évi bizottsági közlemény (7) kiemeli, hogy a körforgásos gazdaságra való átállásnak az erőforrás-igényes ágazatokra, például az elektronikai ágazatra kell összpontosítania. A javasolt releváns intézkedések között szerepelt a feleslegessé vált készülékek, például mobiltelefonok, táblagépek és akkumulátortöltők visszaszolgáltatását ösztönző visszavételi rendszerek támogatásából fakadó előnyök értékelése. Ezt tovább részletezi a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló 2020. évi bizottsági közlemény (8), amely az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai gyűjtésének és kezelésének javítására szólít fel, többek között a használt és hulladékká vált mobiltelefonok, táblagépek és akkumulátortöltők visszaszolgáltatását célzó visszavételi rendszerek lehetőségeinek feltárásával. Ezen túlmenően a szennyező anyag-mentességi cselekvési tervről szóló 2021. évi bizottsági közlemény (9) a hulladékkeletkezés megelőzésére és kiváló minőségű újrafeldolgozásra szólít fel, támogatva az Unió erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos céljait, ugyanakkor elismeri, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai a leggyorsabban növekvő hulladékáramok közé tartoznak.

(7)

A kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos ellátásáról szóló rendeletre irányuló javaslat (10) célja, hogy keretet szolgáltasson a kritikus fontosságú nyersanyagok Unión belüli biztonságos és fenntartható ellátásának biztosításához. Célja, hogy támogatást nyújtson stratégiai projektekhez, többek között az újrafeldolgozás területén, emellett a kritikus fontosságú nyersanyagok releváns mennyiségét tartalmazó használt áruk és hulladékáramok fokozottabb gyűjtésére helyezi a hangsúlyt.

(8)

Az (EU) 2023/1670 bizottsági rendelet (11) az okostelefonok, az okostelefonnak nem minősülő mobiltelefonok, a vezeték nélküli telefonok és a táblagépek energiahatékonyabbá, tartósabbá és könnyebben javíthatóvá és újrafeldolgozhatóbbá tételét célzó szabályokat tartalmaz. Ezen ajánlással szinergiában különösen az operációs rendszerek verzió-korszerűsítési lehetőségére, az adattörlési és -továbbítási funkciókra, az egyes kritikus fontosságú nyersanyagok (kobalt, tantál, neodímium és arany) mennyiségére, valamint az újrafeldolgozott tartalom százalékos arányára (ha rendelkezésre áll) vonatkozó követelmények célja a mobiltelefonok és táblagépek újrahasználatának és újrafeldolgozásának előmozdítása.

(9)

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, többek között a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek hulladékait a 2012/19/EU irányelv szabályozza. A 2012/19/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja meghatározza az „elektromos és elektronikus berendezések hulladékai” fogalmát, míg a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 3. cikkének 1. pontja a „hulladék” fogalmát a következőképpen határozza meg: „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”.

(10)

A 2012/19/EU irányelv annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy minimalizálják az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak válogatatlan települési hulladék formájában történő ártalmatlanítását, magas arányban megvalósuljon az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak elkülönített gyűjtése, és gondoskodjanak az elektromos és elektronikus berendezések elkülönítetten gyűjtött hulladékainak megfelelő kezeléséről. Az irányelv az egyes tagállamokban a tárgyévet megelőző három évben forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagtömege alapján a 2019-től alkalmazandó 65 %-os éves gyűjtési irányszámot, vagylagosan az egyes tagállamok területén az elektromos és elektronikus berendezések évente keletkező hulladékai esetében 85 %-os gyűjtési irányszámot határoz meg. Ezen túlmenően az irányelv minimális hasznosítási irányszámokat, többek között az újrafeldolgozásra, valamint az újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó irányszámot határoz meg az elektromos és elektronikus berendezések különböző kategóriái esetében.

(11)

A 2012/19/EU irányelv konkrét visszavételi kötelezettségeket is megállapít az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai elkülönített gyűjtésének biztosítása érdekében. A tagállamok kötelesek gondoskodni olyan rendszerek létrehozásáról, amelyek biztosítják a háztartási elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak ingyenes visszaszolgáltatását. A forgalmazóknak a hasonló elektromos és elektronikus berendezések értékesítésekor el kell fogadniuk az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak visszaszolgáltatását. A forgalmazóknak bizonyos méretű kiskereskedelmi üzletekben (13) is biztosítaniuk kell az elektromos és elektronikus berendezésekből származó apró hulladékok végfelhasználóktól történő ingyenes begyűjtését, a végfelhasználót azonban nem kötelezhetik azokkal egyenértékű típusú elektromos és elektronikus berendezések vásárlására, kivéve, ha egy értékelés rámutat, hogy a meglévő alternatív gyűjtési rendszerek valószínűleg legalább annyira eredményesek.

(12)

A 2012/19/EU irányelv 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket magánháztartásokban felhasználó személyek megkapják a rendelkezésükre álló visszavételi és gyűjtési rendszerekre vonatkozó szükséges információkat, és ösztönözniük kell a rendelkezésre álló gyűjtőpontokra vonatkozó információk összehangolását.

(13)

Bár az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival foglalkozó első irányelv, a 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 2003-ban történt elfogadása óta, és még inkább a 2012/19/EU irányelv elfogadása óta történt némi előrelépés, a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek hulladékainak újrahasználatra való előkészítésének, gyűjtésének és hasznosításának aránya továbbra is alacsony a tagállamokban. Az ilyen kis méretű, működőképes és hulladékká vált fogyasztói elektronikai cikkeket kis méretük miatt jelentős mennyiségben tárolnak háztartásokban, biztonsági adatmentésre vagy adattárolásra való felhasználás céljából, illetve viszonteladhatóságuk miatt. A rendelkezésre álló visszavételi lehetőségek ismeretének hiánya, valamint az ilyen készülékek esetleges újrahasználat céljából vagy újrahasználatra való előkészítés céljából történő visszaszolgáltatásakor a személyes adatok védelmével kapcsolatos aggályok szintén hozzájárulnak az alacsony visszaszolgáltatási arányokhoz.

(14)

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak tagállami kezelésével kapcsolatos problémák feltárása, valamint a tagállamoknak az ilyen problémák kezelésében való támogatása érdekében a Bizottság az elektromos és elektronikus berendezések megfelelőségének előmozdítására irányuló kezdeményezést indított, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak fokozottabb gyűjtéséhez (15). Ezen ajánlások között szerepel különösen az, hogy a tagállamok alakítsanak ki megfelelő infrastruktúrát a fogyasztók számára az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak ártalmatlanításához, és tájékoztassák a fogyasztókat a rendelkezésükre álló visszavételi lehetőségekről. Ennek keretében biztosítaniuk kell, hogy a forgalmazók eleget tegyenek a 2012/19/EU irányelv 5. cikke szerinti visszavételi kötelezettségeiknek, valamint lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók számára a készülékek ingyenes visszaszolgáltatására.

(15)

A mobiltelefonok, táblagépek, valamint egyéb elektromos és elektronikus kisberendezések visszaszolgáltatási rendszereire vonatkozó uniós lehetőségek vizsgálata céljából a Bizottság megbízásából 2022-ben készített tanulmány (16) az ilyen használt és hulladékká vált kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek visszaszolgáltatási arányának – konkrétan pénzügyi ösztönzők, szabályozási intézkedések és a fogyasztók kényelmének fokozása révén történő – javítását célzó szakpolitikai intézkedéseket határozott meg. Ezek az intézkedések – akár önmagukban, akár együttesen – valószínűleg eredményesebbé teszik a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek hasznosítását célzó visszavételi rendszereket.

(16)

Lehetővé kell tenni, hogy a forgalmazók, a távközlési szolgáltatók, a magánvállalkozások, a szociális vállalkozások és a szociális gazdasági szervezetek, a karitatív szervezetek, az elektromos és elektronikus berendezések gyártói vagy a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek (gyártói felelősségi szervezetek) és az online platformok visszavételi rendszereket működtethessenek.

(17)

Megállapítást nyert, hogy a fogyasztók számára a készülékek visszaszolgáltatásakor árengedmények, utalványok, betétdíjas rendszerek és pénzjutalmak formájában felajánlott pénzügyi ösztönzők alkalmazása hatékony intézkedést jelent a hulladékká vált és használt készülékek visszaszolgáltatási arányának javítására. Amint az a meglévő visszavételi rendszerekben megfigyelhető, a pénzjutalom attól függ, hogy a készülék alkalmas-e újrahasználatra vagy újrafeldolgozandó. Az újrahasználatra, javításra és felújításra alkalmas használt készülékek viszonteladási értéke magasabb, és ezáltal elkülönülnek a hulladékká vált és újrafeldolgozás céljából gyűjtött készülékektől. A pénzjutalmak célzott felajánlása megkönnyíti a használt és a hulladékká vált készülékek hatékony gyűjtését és hasznosítását, és várhatóan arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy visszaszolgáltassák az általuk már nem használt, de otthon tárolt kis méretű fogyasztói elektronikai cikkeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen rendszerek általában eredményesebbek és hatékonyabbak, ha korlátozott időtartamra vannak kialakítva.

(18)

Amennyiben a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek visszaszolgáltatásáért visszavásárlási lehetőség keretében pénzjutalmat biztosítanak, megfelelő eszközöket és megállapodásokat kell lehetővé tenni ahhoz, hogy a fogyasztók segítséget kapjanak a megalapozott döntések meghozatalában, például a készülékeik visszavásárlási értékének kiszámítására szolgáló eszköz biztosításával.

(19)

Egyes tagállamok pozitív tapasztalatokra tettek szert a postai és szállítási szolgáltatások infrastruktúrájának és háztól házig terjedő hálózatának a használt vagy hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéseknek a területükön belüli gyűjtéséhez történő igénybevétele során. Amennyiben valamely tagállamban léteznek ilyen megállapodások, az adott tagállambeli fogyasztók leadási pontként postahivatalokat, illetve postai és szállítási szolgáltatásokat vehetnek igénybe ahhoz, hogy a használt vagy hulladékká vált kis méretű fogyasztói elektronikai cikkeiket visszavételre szakosodott gazdasági szereplők vagy gyártói felelősségi szervezetek közreműködésével az adott tagállamban létrehozott gyűjtőpontokra küldjék. Megállapítást nyert, hogy az ilyen megállapodások révén a fogyasztók számára jelentősen kényelmesebbé válik a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek visszaszolgáltatása.

(20)

Megállapítást nyert, hogy az újrahasználatra, valamint az újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó irányszámok a körforgásos gazdaságot támogató kulcsfontosságú eszközök és mutatók. Ilyen irányszámok meghatározása megfelelő intézkedések révén ösztönözheti az újrahasználatot. Az irányszámok akár a nyomon követéshez kapcsolódó nemzeti célkitűzésként, akár a visszavételi rendszereket működtető konkrét gazdasági szereplők – például forgalmazók vagy gyártói felelősségi szervezetek – számára előírt kötelező irányszámként határozhatók meg.

(21)

Az újrahasználat előnyben részesítése az újrafeldolgozással szemben kulcsfontosságú, mivel csökkentheti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és az erőforrás-felhasználást, valamint munkahelyeket is teremthet. A 2008/98/EK irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy hulladékmegelőzési programjaik részeként hozzanak intézkedéseket az újrahasználat ösztönzésére, és az újrahasználatnak az (EU) 2021/19 bizottsági végrehajtási határozat (17) értelmében létrehozott közös módszertannak megfelelő mérésével kövessék nyomon és értékeljék a kapcsolódó intézkedéseik végrehajtását. Az elektromos és elektronikus berendezések az említett végrehajtási határozatban szereplő termékkategóriák közé tartoznak, amelyek tekintetében a tagállamoknak legalább háromévente egyszer mérniük kell az újrahasználatot.

(22)

A 2012/19/EU irányelv V. mellékletében meghatározott hasznosítási irányszámok az elektromos és elektronikus berendezések megfelelő kategóriáinak újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó, valamint azok újrafeldolgozására vonatkozó összesített irányszámként kerültek meghatározásra. Az (EU) 2019/2193 bizottsági végrehajtási határozat (18) előírja a tagállamok számára, hogy az újrafeldolgozott mennyiségeken felül jelentsék a Bizottságnak az elektromos és elektronikus berendezések újrahasználatra előkészített hulladékainak mennyiségét. Az újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó külön jelentéstétel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy rálátásuk legyen a releváns mennyiségekre, és adott esetben kezdeményezéseket tegyenek az újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó külön irányszámok meghatározására e hasznosítási művelet előmozdítása érdekében, illetve az újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó, valamint az újrafeldolgozásra vonatkozó összesített irányszámok növelése érdekében is.

(23)

Az újrahasználatra szakosodott szervezetek és a visszavételi rendszereket működtető gazdasági szereplők – például forgalmazók, magánvállalkozások, gyártói felelősségi szervezetek, szociális vállalkozások és karitatív szervezetek – közötti partnerségeknek elő kell segíteniük az újrahasználatra való előkészítés maximalizálását, például azáltal, hogy ösztönzik az újrahasználatra előkészítendő elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak más, elkülönítetten gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékaitól való elkülönítését, valamint azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak az elektromos és elektronikus berendezések elkülönítetten gyűjtött hulladékaihoz az újrahasználatra szakosodott központok személyzete számára. Az ilyen partnerségeknek ösztönözniük kell a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek újrahasználatra szánt áramainak mérését is.

(24)

A gyűjtő- és visszavételi pontok kényelmes megközelíthetőségének és láthatóságának javítása befolyásolhatja a fogyasztókat abban, hogy visszaszolgáltassák az általuk már nem használt, de otthon tárolt kis méretű fogyasztói elektronikai cikkeket. Az adatbázisoknak mind a hulladékká vált, mind a használt elektromos és elektronikus berendezések esetében meg kell könnyíteniük és javítaniuk kell a visszavételi pontok láthatóságát azáltal, hogy felhasználóbarát térképeken és keresőeszközökön tájékoztatást nyújtanak a legközelebbi visszavételi pontokról. Az adatbázisokat – az elektromos és elektronikus berendezések újrahasználatára, javítására, vagy felújítására szakosodott helyek feltérképezése révén – az újrahasználat ösztönzésére is fel kell használni.

(25)

Az adatbiztonsági aggályok kezelése, valamint a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkekben tárolt valamennyi személyes adat helyes kezelésének és bármely későbbi újrahasználati vagy hasznosítási művelet céljából történő helyes törlésének biztosítása érdekében egyes visszavételi rendszerek arra vonatkozó tanúsítással rendelkeznek, hogy megfelelnek bizonyos adatkezelési szabványoknak. Ilyen szabvány többek között az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó követelményekről szóló EN50614 európai szabvány és az „R2/újrahasználatra kész” szabvány.

(26)

A nemzeti, regionális vagy helyi szintű célzott kommunikációs erőfeszítésekről, illetve tájékoztató kampányokról különböző tanulmányok megállapították, hogy hasznos eszköznek bizonyulnak ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek visszaszolgáltatásának fontosságára, tájékoztassák a fogyasztókat a rendelkezésükre álló visszaszolgáltatási lehetőségekről és azok lehetséges előnyeiről (pl. pénzügyi ösztönzők), valamint javítsák a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek összesített visszaszolgáltatási arányát.

(27)

A 2012/19/EU irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított visszavételi kötelezettségek végrehajtása terén szerzett tagállami tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelési és visszaszolgáltatási arányok javíthatók a szigorúbb nyomon követés, valamint annak ellenőrzése révén, hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket értékesítő forgalmazók – beleértve az online forgalmazókat is – biztosítanak-e visszavételi megállapodásokat.

(28)

A használt elektromos és elektronikus berendezések visszavételi rendszereit működtető gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy több márkára és modellre is kiterjedjenek, továbbá a visszavételre vonatkozó információkat, valamint a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek visszaszolgáltatásának lehetőségét az értékesítés helyén láthatóvá kell tenni és közölni kell a fogyasztóval, többek között online értékesítés esetében is.

(29)

Az ismeretek és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztása lehetővé teszi az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésével kapcsolatos sajátos kihívások kezelésére szolgáló legmegfelelőbb és leghatékonyabb megközelítések meghatározását és összehasonlítását, különösen a kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek tekintetében. Konkrétan a Bizottság biztosít olyan kezdeményezéseket és programokat, amelyek célja a környezetvédelmi hatóságok közötti kölcsönös tanulás megkönnyítése, valamint egyedi támogatás biztosítása a környezetvédelmi politikát és jogszabályokat végrehajtó tagállami hatóságok részére. A Bizottság létrehozott egy olyan kölcsönös tanulási programot (19), amely felhasználható az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésével és kezelésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a használt kis méretű fogyasztói elektronikai cikkek visszavételét ösztönző intézkedésekről folytatott eszmecseréhez,