EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022R2094

A Bizottság (EU) 2022/2094 végrehajtási rendelete (2022. október 28.) az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a „Fogyasztás” tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2022/7586

HL L 281., 2022.10.31, p. 23–52 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/2094/oj

2022.10.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 281/23


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2094 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. október 28.)

az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a „Fogyasztás” tárgykörben végzett mintavételes felmérés megszervezésére vonatkozóan az adatállományok technikai részleteinek, az információtovábbítás technikai formátumainak és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 10-i (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére és 13. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A „Fogyasztás” tárgykörben végzett mintavételes felmérés, vagyis a háztartási költségvetési felmérés pontos végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia az adatállomány technikai részleteit, az információtovábbítás technikai formátumait, valamint a minőségjelentések részletes szabályait és tartalmát.

(2)

A háztartási költségvetési felmérés kulcsfontosságú eszköz lényeges makrogazdasági mutatók – köztük az inflációs mérőszámként szolgáló fogyasztói árindexek és harmonizált fogyasztói árindexek – súlyozásainak megállapításában, valamint a nemzeti számlák szempontjából is. E felmérések részletes leírást adnak a magánháztartások teljes fogyasztási kiadásairól a háztartás olyan jellemzői alapján, mint a jövedelem, a lakhatás, valamint számos egyéb demográfiai és társadalmi-gazdasági jellemző. Tehát arról tájékoztatnak, milyenek a háztartások és az egyének gazdasági és társadalmi életkörülményei a tagállamokban. A háztartási költségvetési felmérésekből származó adatokat uniós szinten a fogyasztóvédelmi politika keretében is felhasználják.

(3)

Az európai zöld megállapodás szerint fenntartható fogyasztóvédelmi politikára van szükség, amely hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, és aktív szerepet játsszanak az ökológiai átállásban (2). A zöld megállapodás további célja a méltányos és inkluzív átállás biztosítása, kellő figyelmet fordítva a társadalmi szempontokra és a hatások eloszlására. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia szintén a fenntartható élelmiszerfogyasztás előmozdítására, valamint az egészséges, fenntartható étrendre való áttérés megkönnyítésére irányul (3). Emellett az európai rákellenes terv is támogatja az egészséges élelmiszerek fogyasztását bizonyos daganatos megbetegedések kockázatának csökkentése érdekében (4).

(4)

A fogyasztási kiadásokra vonatkozó nemzeti statisztikák nemzetközi összehasonlíthatósága a területi egységek, az oktatás, a foglalkozások és a gazdasági ágazatok tekintetében megköveteli a NUTS (5), az ISCED (6), az ISCO (7) és a NACE (8) osztályozásokkal kompatibilis statisztikai osztályozások alkalmazását. Ezenkívül a háztartások egyéni fogyasztási kiadásainak azok rendeltetése szerinti osztályozásához és elemzéséhez az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozását (COICOP) (9) kell használni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 7. cikkével létrehozott, az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza „Fogyasztás” tárgykörben az adatállományok technikai részleteit, a tagállamoktól a Bizottság (Eurostat) részére történő információtovábbítás technikai formátumait, valamint a minőségjelentések továbbítási szabályait és tartalmát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„referencia-időszak”: az az időszak, amelyre az adott információ vonatkozik;

2.

„tárgy naptári év”: az adatfelvétel szerinti naptári év;

3.

„mintaszemély”: a magánháztartás azon tagja, aki a tárgy naptári év január 1-jén betöltötte 16. életévét;

4.

„mintaháztartás”: legalább egy mintaszemélyből álló magánháztartás;

5.

„életkor”: az adott személy életkora a tárgy naptári év január 1-jén betöltött életéveiben;

6.

„referenciaszemély”: a háztartás 16. életévét betöltött tagja, aki a legnagyobb mértékben járul hozzá a háztartás összjövedelméhez;

7.

„adatgyűjtési egység”: bizonyos jellemzőkkel rendelkező háztartás vagy személy, amelyre vagy akire az összegyűjtött információk vonatkoznak;

8.

„háztartás válaszadója”: az a mintaszemély, akitől a háztartásszintű információk származnak;

9.

„napló”: (elektronikus vagy papíralapú) sablon, amelyben a háztartások, illetve a háztartások tagjai rögzítik az összes napi fogyasztási cikket, illetve kiadást;

10.

„adatrögzítési időszak”: az időszak, amelyre vonatkozóan a háztartás, illetve az egyén fogyasztási kiadási naplót vezet.

3. cikk

Statisztikai fogalmak és a változók leírása

A tagállamok az I. mellékletben megállapított statisztikai fogalmakat alkalmazzák.

A változók technikai jellemzőit a II. melléklet határozza meg, és azok a következőkre vonatkoznak:

a)

a változó azonosítója;

b)

a változó megnevezése;

c)

a modalitási címke és kód;

d)

az adatgyűjtési egység;

e)

a referencia-időszak.

4. cikk

A statisztikai sokaságok és a megfigyelési egységek jellemzői, valamint a válaszadókra vonatkozó szabályok

(1)   A „Fogyasztás” tárgykör célsokaságát a tagállam területén található magánháztartások és az e háztartásokat alkotó összes személy képezi.

(2)   A háztartás és az egyén szintjén kell információkat gyűjteni vagy összeállítani a háztartás összes tagjára vonatkozóan a II. mellékletben meghatározottak szerint.

(3)   A meghatalmazott útján történő válaszadás (proxy-interjú) megengedett.

5. cikk

Referencia-időszak

(1)   A referencia-időszak egy naptári év.

(2)   A fogyasztási kiadások referencia-időszaka a tárgy naptári év. A fogyasztási kiadásokról visszamenőlegesen, vagyis részben az előző évben gyűjtött adatok a tárgyévre nézve megfelelő helyettesítő mutatónak tekintendők.

(3)   A jövedelmi referencia-időszak a tárgy naptári év, kivéve a háztartások nettó tárgyhavi jövedelme tekintetében, amelynél a referencia-időszak a tárgyhónap.

(4)   A nem a fogyasztási kiadásokra és jövedelemre vonatkozó változók referencia-időszakait a II. melléklet határozza meg.

6. cikk

A minta részletes jellemzői

(1)   Az adatrögzítési időszak legalább 7 nap. Időtartama nem haladhatja meg az 1 hónapot, kivéve innovatív adatgyűjtési módszer használata esetén. Az adatrögzítési időszak kellően indokolt esetben – és csak a szükséges mértékben – 1 hónapnál hosszabb lehet.

(2)   A mintaháztartások vagy -személyek adatrögzítési időszakait a szezonális és egyéb időbeli eltérések minta egészére gyakorolt hatásának kiegyenlítése érdekében szakaszosan kell felosztani a referencia-időszakban. Ehhez a mintát több részmintára kell bontani, a részmintákat pedig az adatrögzítési időszak tekintetében egyenletesen kell elosztani referencia-időszakra.

(3)   Legalább háromszor kísérletet kell tenni a mintaháztartás vagy -személy megkeresésére, mielőtt törölhető lenne a felmérésből, az alábbi esetek kivételével:

a)

a lakcím nem található;

b)

a lakcím nem lakóingatlan vagy az ingatlant nem lakják;

c)

a háztartás vagy a személy nem található a megadott címen;

d)

a háztartás vagy a személy nem tud válaszolni (többek között cselekvőképtelenség miatt);

e)

a háztartás vagy a személy határozottan megtagadja az együttműködést;

f)

a körülmények veszélyeztetik az adatfelvevő személy biztonságát.

(4)   A mintaháztartások vagy -személyek ellenőrzött helyettesítése megengedett, ha a (3) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt esetek egyike merül fel, vagy a mintaháztartást vagy -személyt három kapcsolatfelvételi kísérlet után sem sikerül elérni.

(5)   Bizonyos eljárásokat kell követni kell annak biztosítása érdekében, hogy a helyettesítés folyamata a lehető legteljesebb mértékben ellenőrzés alatt maradjon. Ezen eljárások körében biztosítani kell, hogy a kiválasztott helyettesítők a lényeges jellemzőik tekintetében nagymértékben hasonlítsanak az általuk helyettesített háztartásokra vagy személyekre.

(6)   A helyettesítő mintaháztartások vagy -személyek csoportját az adatgyűjtés előtt kell meghatározni. Helyettesítő mintaháztartások vagy -személyek csak ebből a csoportból választhatók.

(7)   A tagállam lakosságának legfeljebb két százalékát adó kis méretű nemzeti területegységek kizárhatók a háztartási költségvetési felmérésből.

7. cikk

Adatgyűjtési időszakok és módszerek

(1)   A válaszadóktól történő közvetlen adatgyűjtésre szolgáló fő felmérési eszközök közé tartozik az egyszeri vagy többszöri (háztartási, illetve egyéni) adatfelvétel, valamint a háztartások, illetve egyének által napi szinten vezetett fogyasztási kiadási napló(k). A nem rendszeres fogyasztási kiadásokról az adatfelvételt megelőző legfeljebb 12 hónapra visszamenőleg is gyűjthetők adatok. Az adatgyűjtéshez intelligens eszközök és források, valamint nyilvántartások és egyéb módszerek is használhatók.

(2)   A közvetlenül a válaszadók által szolgáltatott adatokat papíralapú módszerrel, továbbá számítógéppel támogatott módszerekkel, köztük számítógéppel támogatott személyes interjúk, számítógéppel támogatott telefonos interjúk, önkitöltős számítógépes interjúk, számítógéppel támogatott online – egyebek mellett táblagépen és okostelefonon készített – interjúk, valamint natív okostelefon-alkalmazások útján kell összegyűjteni.

(3)   Az adatfelvételt a napló adatrögzítési időszakához lehető legközelebb eső időpontra kell ütemezni.

8. cikk

Az adatok szerkesztésére, az imputálásra, a súlyozásra és a becslésre vonatkozó közös standardok

(1)   Az adatokra szükség esetén imputálást, modellezést vagy súlyozást kell alkalmazni.

(2)   Ha az összes forrásból – így háztartási vagy személyi szintű nem pénzbeli összetevőkből is – származó éves nettó összjövedelemmel kapcsolatos válaszadás megtagadása miatt hiányoznak adatok, megfelelő statisztikai súlyozási vagy imputálási módszereket kell alkalmazni.

(3)   Ha a jövedelem-összetevők változóival, köztük a háztartási vagy személyi szintű, nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelemmel kapcsolatos válaszadás megtagadása miatt hiányoznak adatok, megfelelő statisztikai imputálási módszereket kell alkalmazni.

(4)   A nemzeti lakásbérleti piac méretétől és szerkezetétől függően két módszer közül kell választani az imputált bérleti díj becsléséhez: az egyik a rétegzési, a másik pedig az önértékelési módszer. Előnyben kell részesíteni a tényleges bérleti díjakon alapuló (közvetlen extrapolációval vagy ökonometriai regresszióval alkalmazott) rétegzési módszert. Amennyiben a lakásbérleti piac nem elég nagy, az önértékelési módszert kell alkalmazni.

(5)   Az adatokra alkalmazott eljárásnak meg kell őriznie a változók változékonyságát és a változók közötti korrelációt. Előnyben kell részesíteni az imputált értékekbe „hibaösszetevőket” beépítő módszereket azokkal a módszerekkel szemben, amelyek egyszerűen az előre jelzett értéket imputálják.

(6)   Előnyben részesítendők a korrelációs struktúrát (vagy a változók együttes eloszlásának más jellemzőit) figyelembe vevő módszerek a marginális vagy egyváltozós megközelítésekkel szemben.

9. cikk

Az információtovábbítás formátumai

(1)   A tagállamok a változók II. mellékletben meghatározott jellemzőinek megfelelő mikroadatokat az (EU) 2019/1700 rendelet 11. cikke és V. melléklete szerint, elektronikus formában továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére. A pénzbeli fogyasztási kiadásokat 5 számjegyű COICOP-szinten, a saját fogyasztási és határon átnyúló fogyasztási kiadásokat pedig 2 számjegyű COICOP-szinten kell továbbítani.

(2)   A tagállamok az előzetesen ellenőrzött adatokat a megfelelő súlyokat is tartalmazó mikroadat-állományok formájában, a Bizottság (Eurostat) és az egyablakos ügyintézési pont által a statisztikai adatok és a metaadatok cseréjére vonatkozóan előírt szabványoknak megfelelően továbbítják.

10. cikk

Minőségjelentés

(1)   A tagállamok minőségjelentéseinek az (EU) 2019/1700 rendelet 13. cikkében és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról szóló (EU) 2019/2180 végrehajtási rendeletben (11) megállapított követelményeken túl az e rendelet III. mellékletében felsorolt követelményeknek is meg kell felelniük.

(2)   A tagállamok a statisztikai adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok alapján továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére az e rendeletben előírt, minőséggel kapcsolatos referencia-metaadatokat. A metaadatokat az egyablakos ügyintézési ponton keresztül küldik be, hogy a Bizottság (Eurostat) elektronikus úton lekérdezhesse őket.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 261I., 2019.10.14., 1. o.

(2)  COM(2019) 640.

(3)  COM(2020) 381.

(4)  COM(2021) 44.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(6)  Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) 2011, http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/international-standard-classification-of-education-isced-2011-en.pdf (angol, francia és spanyol nyelven).

(7)  A Bizottság 2009/824/EK ajánlása (2009. október 29.) a Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszerének (ISCO-08) használatáról (HL L 292., 2009.11.10., 31. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(9)  Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti nemzetközi ENSZ-osztályozása (COICOP), 2018, https://unstats.un.org/unsd/classifications/business-trade/desc/COICOP_english/COICOP_2018_-_pre-edited_white_cover_version_-_2018-12-26.pdf (csak angol nyelven).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(11)  HL L 330., 2019.12.20., 8. o.


I. MELLÉKLET

A STATISZTIKAI FOGALMAK MEGHATÁROZÁSAI

Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) szerinti fogyasztás

Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) szerinti fogyasztás a háztartások végső fogyasztási kiadásainak a számlák 2010. évi európai rendszere (ESA 2010) (1) szerinti fogalmán alapul a „Fogyasztás” tárgykörre vonatkozó mértékben. A magánháztartások által a szükségleteik vagy igényeik kielégítésével összefüggésben árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat foglalja magában.

A háztartások végső fogyasztási kiadásai közé tartoznak például az alábbiak:

a)

saját tulajdonú lakás lakásszolgáltatása (imputált bérleti díj);

b)

saját fogyasztás;

c)

olyan, nem folyó termelőfelhasználásként elszámolt tételekkel kapcsolatos kiadások, mint például:

1.

a bérlő vagy a tulajdonos által a lakás kisebb javításaihoz és lakberendezéshez használt anyagok;

2.

a tartós fogyasztási cikkek – köztük a járművek – javításához és karbantartásához használt anyagok;

d)

a funkciójukat több elszámolási időszakon keresztül ellátó, nem tőkefelhalmozásként elszámolt tételekkel, különösen a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos kiadások, ideértve bizonyos tartós fogyasztási cikkek tulajdonjogának vállalkozásról háztartásra történő átruházását is;

e)

a háztartások által végső fogyasztási célra igénybe vett pénzügyi szolgáltatások közvetlenül felszámított díjai (azaz nem figyelembe véve a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díját (FISIM));

f)

biztosítási szolgáltatások a tényleges szolgáltatási díjak összege alapján;

g)

nyugdíjpénztári szolgáltatások a tényleges szolgáltatási díjak összege alapján;

h)

a háztartások által különféle engedélyekre fordított, szolgáltatások igénybevételének minősülő kifizetések;

i)

megtermelt javak gazdaságilag nem jelentős árakon történő beszerzése, például múzeumi belépődíj vásárlása.

A háztartások végső fogyasztási kiadásaiba nem tartoznak bele az alábbiak:

a)

azok a természetbeni társadalmi transzferek, amelyek először a háztartások kiadásaiként jelennek meg, de később azokat a társadalombiztosítás megtéríti, például bizonyos gyógykezelési kiadások;

b)

folyó termelőfelhasználásként vagy bruttó felhalmozásként elszámolt tételekre fordított kiadások, például:

1.

jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozást tulajdonló háztartások által üzleti célra, például (bruttó állóeszköz-felhalmozásként elszámolt) tartós fogyasztási cikkek, így járművek, bútorok vagy elektromos eszközök, valamint (folyó termelőfelhasználásként elszámolt) nem tartós fogyasztási cikkek, így üzemanyag beszerzésére fordított kiadások;

2.

a saját tulajdonú lakásban lakóknál a lakás olyan jellegű (a lakásszolgáltatások nyújtása keretében folyó termelőfelhasználásként elszámolt) lakberendezésével, karbantartásával és javításával kapcsolatban felmerülő kiadások, amelyet jellemzően nem a bérlők végeznek;

3.

lakásvásárlás (bruttó állóeszköz-felhalmozásként elszámolva);

4.

értéktárgyak vásárlása (bruttó állóeszköz-felhalmozásként elszámolva);

c)

nem termelt eszközök beszerzéseként, különösen földvásárlásként elszámolt tételek;

d)

a háztartások összes, adónak tekintendő kifizetése;

e)

a háztartások pénzbeli vagy természetbeni önkéntes transzferei jótékonysági szervezeteknek vagy egyéb segélyszervezeteknek.

A háztartások végső fogyasztási kiadásait piaci beszerzési áron kell elszámolni. Ez az az ár, amelyet a vásárló a vásárlás időpontjában ténylegesen fizet a termékért.

A piaci beszerzési ár az alábbi tételeket foglalja magában:

a)

a termékadók és terméktámogatások egyenlege (a levonható adókat, például a termékek hozzáadottérték-adóját nem számítva);

b)

a vevő által a termék kívánt időben és helyen történő átvételéért külön fizetett szállítási díjak;

c)

a nagy tételben történő vagy szezonon kívüli vásárlás miatti kedvezmények levonása a szokványos árakból vagy díjakból.

A piaci beszerzési ár nem tartalmazza az alábbi tételeket:

a)

hitel-megállapodás alapján pótlólagosan felmerülő kamatok vagy szolgáltatási díjak;

b)

késedelmes fizetés miatt felmerülő külön költségek, ha a késedelmes fizetés azt jelenti, hogy a fizetésre nem a vásárláskor megállapított időszakon belül kerül sor.

Imputált bérleti díj

A lakásvásárlás önmagában tőkefelhalmozásnak (beruházásnak), nem pedig fogyasztási kiadásnak tekintendő, következésképpen nem tartozik a háztartások végső fogyasztási kiadásai közé. A lakástulajdonlásból viszont szolgáltatás keletkezik: lakhatást biztosít, amelyet a háztartások huzamosabb ideig használnak, következésképpen a lakhatás becsült árát bérleti díj imputálásával meg kell jeleníteni a háztartások végső fogyasztási kiadásai között. A háztartások végső fogyasztási kiadásainak nem pénzbeli részébe kell tartoznia, mivel pénzbeli ügylet nem történik.

Az imputált bérleti díj egyúttal nem pénzbeli jövedelemforrást is képez, következésképpen a jövedelemoldalon is el kell számolni.

Az imputált bérleti díjat minden olyan háztartás esetében meg kell becsülni, amely nem teljes bérleti díjat fizet, mert saját tulajdonú lakással rendelkezik, lakását a piaci árnál olcsóbban bérli, vagy egyáltalán nem fizet bérleti díjat.

Az imputált bérleti díjat csak azon lakások (és a hozzájuk tartozó bármilyen épület, például garázs) esetében kell megbecsülni, amelyeket a háztartások fő lakóhelyként használnak.

Az imputált bérleti díj értéke annak a bérleti díjnak a becsült értéke, amelyet hasonló lakásért kellene fizetni, figyelembe véve olyan tényezőket, mint az elhelyezkedés, a környékbeli kényelmi szolgáltatások stb., valamint a lakás nagysága és minősége. Ezt az értéket csökkenteni kell az esetleg ténylegesen fizetett bérleti díjjal (abban az esetben, ha a lakást a piaci árnál olcsóbban bérlik), valamint a rendes karbantartás (gáz, villamos energia, víz stb.) költségével és azokhoz a háztartások által a saját tulajdonú ingatlanon elvégzett kisebb javításokhoz vagy felújításhoz kapcsolódó kiadásokkal, amelyekről rendszerint a bérbeadók gondoskodnak.

A tulajdonos által a lakáshasználattal összefüggésben végső fogyasztási célra használt, lakástól különálló garázs esetében hasonló imputálást kell végezni.

A saját tulajdonú lakás által biztosított lakásszolgáltatások értékének becsléséhez lehetőleg a tényleges bérleti díjakon alapuló (közvetlen extrapolációval vagy ökonometriai regresszióval alkalmazott) rétegzési módszert kell alkalmazni.

A lakásállományt lehetőség szerint a lakások elhelyezkedése, mérete, jellege és egyéb, a bérleti díjat meghatározó tényezők mentén kell rétegekre osztani. A magántulajdonban lévő bérlakások tényleges bérleti díjára vonatkozó információkat kell használni a teljes lakásállomány bérleti értékének becsléséhez. Az egyes rétegekben tartozó összes lakás esetében az adott réteg tényleges átlagos bérleti díját kell alkalmazni.

A rétegzési módszernél a saját tulajdonú lakásokra eső bérleti díj egy bútorozatlan lakás használati jogáért a magánszektorban fizetendő bérleti díjként kerül meghatározásra. Az imputált bérleti díjak megállapításához a magánszektorban kötött szerződés tárgyát képező összes bútorozatlan lakás bérleti díja felhasználásra kerül. Ebbe a magánszektornak a kormányzati szabályozás miatt alacsony szintű bérleti díjai is beletartoznak.

Ha a megfigyelt bérleti díjak fentiekben meghatározott mintanagysága nem elegendő, az imputálás céljára a bútorozott lakások megfigyelt bérleti díjai is felhasználhatók, amennyiben kiigazítják őket a bútorok költségével. Kivételes esetben az állami tulajdonban lévő lakások megnövelt bérleti díjai is felhasználhatók. A rokonok vagy munkavállalók számára áron alul kiadott lakások bérleti díja nem használható fel.

Amennyiben nincs elég nagy lakásbérleti piac, ahol a saját tulajdonú lakások lennének túlsúlyban, az önértékelési módszert kell alkalmazni a saját tulajdonú lakások esetében. Az imputált bérleti díj e módszer szerint meghatározott értéke a lakás piaci árának közvetlenül becsült értékeként használt, önértékelésen alapuló értéknek felel meg.

Saját fogyasztás

A saját fogyasztás azokat a háztartás tulajdonában lévő, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás által előállított árukat és szolgáltatásokat foglalja magában, amelyeket ugyanazon háztartás tagjai általi fogyasztásra megtartanak. Példák saját végső fogyasztásra megtartott termékekre:

a)

a mezőgazdasági termelő által megtartott mezőgazdasági termékek;

b)

a saját tulajdonú lakásban lakók által előállított lakásszolgáltatások;

c)

fizetett személyzet alkalmazásával előállított háztartási szolgáltatások.

Az ugyanazon háztartásban előállított és felhasznált háztartási és személyi szolgáltatások nem minősülnek termelésnek az ESA szerint, következésképpen nem képezik a saját fogyasztás részét. Nem tartoznak ebbe a körbe például az alábbi, háztartások által előállított háztartási szolgáltatások:

a)

lakástakarítás, -festés és -karbantartás, amennyiben e tevékenységek végzése bérlők körében is általános;

b)

a tartós háztartási eszközök tisztítása, karbantartása és javítása;

c)

étel készítése és felszolgálása;

d)

gyermekek gondozása, oktatása és nevelése;

e)

beteg, gyenge vagy idős emberek ápolása; valamint

f)

a háztartás tagjainak vagy javaiknak a szállítása.

A fizetett személyzet alkalmazásával előállított háztartási és személyi szolgáltatások azonban termelésnek minősülnek, és a végső fogyasztási kiadások részét képezik.

A saját fogyasztást akkor kell elszámolni, amikor a megtartott javakat a háztartásba saját végső fogyasztás céljából beviszik, értékét pedig a piacon értékesített hasonló javak (áruk vagy szolgáltatások) piaci beszerzési árán kell meghatározni. A fizetett háztartási személyzet alkalmazásával előállított háztartási és személyi szolgáltatások értékét a fizetett munkavállalói jövedelem alapján kell meghatározni, amely tartalmazza az esetleges természetbeni juttatásokat, így az élelmiszert és a szállást is.

Határon átnyúló fogyasztási kiadások

A háztartások végső fogyasztási kiadásai közé tartoznak a rezidens magánháztartások fogyasztási kiadásai, függetlenül attól, hogy a kiadás az adott országban vagy külföldön keletkezik. A határon átnyúló fogyasztási kiadások a háztartások fogyasztási kiadásainak külföldön felmerülő részét képezik. Magában foglalja mindazokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a rezidensek az üzleti vagy magáncélú külföldi útjaik során közvetlenül szereztek be. Az alábbi két, eltérő megítélést igénylő kategóriába sorolhatók:

a)

az üzleti utazók összes, üzleti vonatkozású kiadása folyó termelőfelhasználásnak minősül, ezért nem tartozik a háztartások végső fogyasztási kiadásainak körébe;

b)

minden egyéb kiadás a háztartások végső fogyasztási kiadásai közé tartozik, függetlenül attól, hogy üzleti vagy más utazóknál merültek-e fel.

Csak azok a határon átnyúló fogyasztási kiadások számolhatók el, amelyek pénzben merülnek fel.

Az összes forrásból – így nem pénzbeli összetevőkből is – származó éves nettó összjövedelem

A háztartások összes forrásból származó éves nettó összjövedelme az összes forrásból származó éves nettó pénzbeli jövedelmet, a munkaviszonyból származó természetbeni jövedelmet, a nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelmet és az imputált bérleti díjat foglalja magában.

A háztartások összes forrásból származó éves nettó összjövedelmének meg kell egyeznie az összes forrásból származó éves nettó személyi összjövedelemnek és a háztartás szintjén keletkezett valamennyi éves nettó jövedelem-összetevőnek a háztartás minden tagjára kiszámított összegével.

Az összes forrásból származó éves nettó pénzbeli jövedelem

Az összes forrásból származó éves nettó pénzbeli jövedelem az alábbi összetevőket foglalja magában:

pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem;

önálló vállalkozói tevékenységből származó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt);

tulajdonosi jövedelem:

a.

jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség;

b.

ingatlan vagy földtulajdon bérbeadásából származó jövedelem;

c.

egyéni magánnyugdíjrendszerből (kivéve az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszere (ESSPROS) alá tartozókat) kapott nyugdíjak;

kapott folyó transzferek:

a.

szociális ellátások,

családi/gyermekek után járó ellátások,

lakhatási támogatások,

munkanélküli ellátások,

öregségi ellátások,

túlélő hozzátartozói ellátások,

betegségi ellátások,

rokkantsági ellátások,

iskoláztatással kapcsolatos támogatások,

társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos, máshova nem sorolt támogatások;

b.

háztartások közötti rendszeres, kapott készpénztranszferek.

egyéb kapott pénzbeli jövedelem.

Munkaviszonyból származó természetbeni jövedelem

A munkaviszonyból származó természetbeni jövedelmet azok a nem pénzbeli jövedelem-összetevők képezik, amelyeket a munkáltató a foglalkoztatási csomag részeként ingyenesen vagy csökkentett áron nyújt a munkavállaló részére. (Ha bármilyen árut vagy szolgáltatást magáncélú és üzleti használatra egyaránt nyújtanak, a magáncélú felhasználást az összes felhasználás részeként kell megbecsülni és a teljes értékre alkalmazni.)

Ide tartoznak az alábbi összetevők:

cégautó és azzal kapcsolatos költségek (adott esetben például ingyenes üzemanyag, gépjármű-biztosítás, megfelelő adók és illetékek) biztosítása magánhasználatra vagy egyaránt magáncélú és szolgálati használatra,

ingyenes vagy támogatott étkezés, ebédjegyek,

lakhatással kapcsolatos költségek megtérítése vagy kifizetése (például gáz, villany, víz, telefon- vagy mobiltelefon-számlák),

a munkavállalónak ingyenesen vagy csökkentett bérleti díjért rendelkezésre bocsátott szállás, amely a háztartás elsődleges vagy másodlagos lakóhelyeként szolgál,

a munkáltatók által a munkavállalók részére ingyenesen vagy csökkentett áron rendelkezésre bocsátott egyéb áruk és szolgáltatások, ha azok nemzeti szinten vagy háztartások bizonyos csoportja számára a jövedelem jelentős komponensét alkotják.

Az ingyenesen nyújtott áruk és szolgáltatások értékét az ilyen áruk és szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. A csökkentett áron nyújtott áruk és szolgáltatások értékét a piaci érték és a munkavállaló által fizetett összeg különbségeként kell kiszámítani.

Nem tartalmazza az alábbiakat:

a munkáltató számára az ilyen áruk és szolgáltatások nyújtása esetén felmerülő költségek, amennyiben ezek az áruk és szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a munkavállalók számára munkájuk elvégzését,

a munkahelyen történő elszállásolás, amelyet nem vehetnek igénybe azon háztartások, amelyeknek a munkavállalók tagjai,

a munkavállalóknak kizárólag vagy túlnyomórészt a munkájukhoz szükséges eszközök, anyag, ruházat stb. vásárlásához adott támogatás,

a kivételes munkakörülmények miatt szükséges étkezések vagy italok,

a munkájuk jellege miatt a munkahelyen a munkavállalóknak nyújtott vagy azok számára szükséges bármilyen áruk vagy szolgáltatások (például előírt orvosi vizsgálat).

Nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem

A nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem a saját végső fogyasztásra szánt javakat, tehát azokat a háztartások által előállított árukat és szolgáltatásokat foglalja magában, amelyeket ugyanazon háztartás tagjai általi fogyasztásra megtartanak.

A nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem nem tartalmazza az imputált bérleti díjat.

Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások

A jövedelemadó körébe a jövedelmet, nyereséget és tőkenyereséget terhelő adók tartoznak. Kiszámítása az egyének, háztartások és adózási egységek tényleges vagy feltételezett jövedelmén alapul. Tartalmazza a vagyon, föld- és ingatlantulajdon után megállapított adókat is, ha ezeket a tulajdonos jövedelmének becslése alapjául használják. Az egyéni magánnyugdíjrendszerekből (kivéve az ESSPROS alá tartozókból) folyósított nyugdíjakkal kapcsolatos adókat is figyelembe kell venni.

A jövedelemadók közé tartoznak az alábbiak:

a jövedelmi referencia-időszak alatt a természetes személy, háztartás vagy adózási egység jövedelmére kivetett adók (foglalkoztatásból, vagyonból, vállalkozói tevékenységből, nyugdíjból stb. származó jövedelem), ideértve a munkáltatók által levont adókat, más forrásadókat és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetek tulajdonosainak a jövedelme után fizetett adókat,

a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott adó-visszatérítés, amely a jövedelmi referencia-időszakban vagy korábbi években kapott jövedelmek után befizetett adókra vonatkozik. Ezt az értéket a kifizetett adókból le kell vonni,

fizetendő adóhátralékra kivetett késedelmi kamat és az adóhatóság által kivetett bírság.

A jövedelemadók nem tartalmazzák az alábbiakat:

vadászengedélyért, fegyverviselési engedélyért vagy horgászengedélyért fizetett díjak.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).


II. MELLÉKLET

A VÁLTOZÓK TECHNIKAI JELLEMZŐI

Változó azonosítója

Változó megnevezése

Modalitási kód

Modalitási címke

Adatgyűjtési egység

Referencia-időszak

Részletes téma: ADATGYŰJTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

HA02

A felmérés éve(i)

Év(ek)

A felmérés éve(i)

Háztartás

Tárgy

HC04C

A háztartásnál végzett első adatfelvétel időpontja

ÉÉÉÉ.HH.NN.

A háztartásnál végzett első adatfelvétel időpontja

Háztartás

Tárgy

MB03C

A háztartás tagjával készített első interjú időpontja

ÉÉÉÉ.HH.NN.

A háztartás tagjával készített első interjú időpontja

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

HA06

Réteg

1–9999999999998

Rétegazonosító

Háztartás

Kiválasztáskor

9999999999999

Nem értelmezhető

HA07

Elsődleges mintavételi egység

1–9999999999998

Másodlagos mintavételi egység azonosítója

Háztartás

Kiválasztáskor

9999999999999

Nem értelmezhető

Részletes téma: AZONOSÍTÁS

HA04

A háztartás azonosító száma (háztartási adatállomány)

Azonosító szám

Háztartás azonosítója

Háztartás

Tárgy

MA04

A háztartás azonosító száma (a háztartás tagjának adatállománya)

Azonosító szám

Háztartás azonosítója

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

MA05

A háztartás tagjának azonosító száma (a háztartás tagjának adatállománya)

Azonosító szám

Azonosító szám

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

HA13

A háztartás háztartási kérdőívre válaszoló tagjának azonosító száma

Azonosító szám

A háztartási kérdőívre válaszoló személy azonosító száma

Háztartás

Tárgy

Részletes téma: SÚLYOK

HA10

Végleges súly

Súly

Végleges súly

Háztartás

Tárgy

Részletes téma: Az ADATFELVÉTEL JELLEMZŐI

HA11

Adatfelvétel módja (háztartási adatfelvétel)

1

Papíralapú személyes interjú (PAPI)

Háztartás

Tárgy

2

Számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI)

3

Számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI)

4

Számítógéppel támogatott online interjú (CAWI)

5

Intelligens mód

6

Egyéb

9

Nem értelmezhető

MA11

Alkalmazott adatfelvételi mód (egyéni adatfelvétel)

1

Papíralapú személyes interjú (PAPI)

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

2

Számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI)

3

Számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI)

4

Számítógéppel támogatott online interjú (CAWI)

5

Intelligens mód

6

Egyéb

9

Nem értelmezhető

HA12

Alkalmazott adatfelvételi mód (napló)

1

Papíralapú személyes interjú (PAPI)

Háztartás

Tárgy

2

Számítógéppel támogatott személyes interjú (CAPI)

3

Számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI)

4

Számítógéppel támogatott online interjú (CAWI)

5

Intelligens mód

6

Egyéb

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS

 

MB012

Lakóhely szerinti ország

SCL GEO kód

Lakóhely szerinti ország

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

HA08

Lakóhely szerinti régió

NUTS (2 számjegy)

Régió (2 számjegy)

Háztartás

Tárgy

HA09

Városiasodás mértéke

1

Városok

Háztartás

Tárgy

2

Kisvárosok és elővárosok

3

Vidéki területek

Részletes téma: DEMOGRÁFIA

MB02

A háztartás tagjának neme

1

Férfi

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

2

MB03

A háztartás tagjának életkora (betöltött életévekben)

Életkor

Életkor

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

Üres

Nincs adat

MB03A

A háztartás tagjának születési éve

Év

Születési év

A háztartás minden jelenlegi tagja

Állandó

Üres

Nincs adat

MB03B

A háztartás tagjának születésnapja az adatfelvétel időpontja előtt

1

Igen

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

2

Nem

Üres

Nincs adat

MB04

A háztartás tagjának családi állapota

1

Sohasem volt házas és sohasem volt bejegyzett élettársi kapcsolata

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Házas vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él

3

Özvegy vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt, amely az élettárs halálával szűnt meg (nem házasodott újra/nem kötött újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot)

4

Elvált vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt, amelyet jogilag megszüntettek (nem házasodott újra/nem kötött újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot)

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÉS MIGRÁNS HÁTTÉR

MB01

Születés helye szerinti ország

SCL GEO kód

Születés helye szerinti ország

A háztartás minden jelenlegi tagja

Állandó

77

Külföldön született, de a születés helye szerinti ország ismeretlen

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

MB011

Fő állampolgárság szerinti ország

SCL GEO kód

Fő állampolgárság szerinti ország

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

66

Hontalan

77

Külföldi állampolgárság, de az ország ismeretlen

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

MB01F

Az apa születési országa

SCL GEO kód

Születés helye szerinti ország

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Állandó

77

Az apa külföldön született, de a születési országa ismeretlen

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

MB01M

Az anya születési országa

SCL GEO kód

Születés helye szerinti ország

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Állandó

77

Az anya külföldön született, de a születési országa ismeretlen

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

Részletes téma: A HÁZTARTÁS ÖSSZETÉTELE

MBGRIDXX

Háztartástagok mátrixa (1)

10

Partner (alacsony szint)

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

11

Férj, feleség, bejegyzett élettárs (magas szint)/tetszőleges

12

Partner, élettárs (magas szint)/tetszőleges

20

Fiúgyermek/lánygyermek (alacsony szint)

21

Vér szerinti vagy örökbe fogadott fiú- vagy leánygyermek (magas szint)/tetszőleges

22

Mostohafiú, mostohaleány (magas szint)/tetszőleges

30

Vő/meny (alacsony vagy magas szint)

40

Unoka (alacsony vagy magas szint)

50

Szülő (alacsony szint)

51

Vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő (magas szint)/tetszőleges

52

Mostohaszülő (magas szint)/tetszőleges

60

Após/anyós (alacsony vagy magas szint)

70

Nagyszülő (alacsony vagy magas szint)

80

Testvér (alacsony szint)

81

Vér szerinti testvér (magas szint)/tetszőleges

82

Mostohatestvér (magas szint)/tetszőleges

90

Egyéb rokon (alacsony vagy magas szint)

95

Egyéb nem rokon (alacsony vagy magas szint)

Üres

Nincs adat (alacsony vagy magas szint)

MB042

Ugyanabban a háztartásban élő partnerek

1

Jogilag megalapozott vagy jogilag nem megalapozott partnerkapcsolatban élő személy

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Jogilag megalapozott vagy jogilag nem megalapozott partnerkapcsolatban nem élő személy

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: FOGYATÉKOSSÁG ÉS AZ EURÓPAI MINIMÁLIS EGÉSZSÉGMODUL

MH01

A válaszadó általános egészségi állapota a saját megítélése szerint

1

Nagyon jó

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

3

Megfelelő (se nem jó, se nem rossz)

4

Rossz

5

Nagyon rossz

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

MH02

Tartós egészségügyi probléma

1

Igen

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Nem

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

MH03

Tevékenységekben való korlátozottság egészségügyi probléma miatt

1

Súlyosan korlátozott

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Korlátozott, de nem súlyosan

3

Egyáltalán nem korlátozott

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: FŐ TEVÉKENYSÉG (ÖNMEGHATÁROZÁSSAL)

ME01A

Fő tevékenység (önmeghatározással)

1

Foglalkoztatott

A háztartás minden jelenlegi tagja

Tárgy

2

Munkanélküli

3

Nyugdíjas

4

Tartós egészségügyi problémák miatt munkavégzésre képtelen

5

Tanuló vagy hallgató

6

Háztartásbeli

7

Sorkatonai vagy polgári szolgálatot teljesít

8

Egyéb

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: A MUNKAKÖR FŐ JELLEMZŐI

ME0908

Foglalkozás a főállásban

ISCO-08

ISCO 2 számjegyű szinten

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

ME04

A helyi egység gazdasági tevékenysége (főállás)

NACE

NACE 2 számjegyű szinten

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

ME02

Főállás: teljes vagy részmunkaidős (önmeghatározással)

1

Teljes munkaidős állás

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Részmunkaidős állás

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

ME12

Foglalkozási viszony a főállásban

1

Alkalmazottakat foglalkoztató önálló vállalkozó

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Alkalmazottakat nem foglalkoztató önálló vállalkozó

3

Alkalmazott

4

Fizetés nélkül dolgozó segítő családtag

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

ME13

A háztartás tagjának foglalkozása szerinti ágazat

1

Közalkalmazott

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Magánalkalmazott

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS TANULMÁNYOK

MC01

Legmagasabb iskolai végzettség

0

Nem vett részt iskolarendszerű oktatásban, vagy a szint az ISCED 1 alatt van

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

1

ISCED 1 Alapfokú oktatás

2

ISCED 2 Alsó középfokú oktatás

3

ISCED 3 Felső középfokú oktatás

4

ISCED 4 Posztszekunder nem felsőfokú oktatás

5

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás

6

ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

7

ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

8

ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: A HÁZTARTÁS ÖSSZETÉTELE – TOVÁBBI KONKRÉT RÉSZLETEK

HB05

A háztartás mérete

1–99

A háztartás tagjainak száma összesen

Háztartás

Tárgy

Üres

Nincs adat

HB075

A háztartás típusa

1

Egyszemélyes háztartás

Háztartás

Tárgy

2

Egyedülálló szülő, akinek legalább egy gyermeke 25 évesnél fiatalabb

3

Egyedülálló szülő, akinek minden gyermeke legalább 25 éves

4

Gyermektelen pár

5

Gyermekes pár, akinek legalább egy gyermeke 25 évesnél fiatalabb

6

Gyermekes pár, akinek minden gyermeke 25 évesnél idősebb

8

Egyéb típusú háztartás

Üres

Nincs adat

Részletes téma: FŐ LAKHATÁSI JELLEMZŐK

HD01

A háztartás lakáshasználati jogcíme

1

Tulajdonos, fennálló jelzáloghitel nélkül

Háztartás

Tárgy

2

Tulajdonos, fennálló jelzáloghitellel

3

Bérlő, piaci bérleti díj

4

Bérlő, kedvezményes bérleti díj

5

Bérlő, nem fizet bérleti díjat

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

HD03

A lakás típusa

1

Családi ház

Háztartás

Tárgy

2

Ikerház vagy sorház

3

Lakás 10 lakásosnál kisebb épületben

4

Lakás legalább 10 lakásos épületben

5

Egyéb lakóhely

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

HD06

A háztartás rendelkezésére álló szobák száma

1–9,9

Szobák száma

Háztartás

Tárgy

10

Legalább 10 szoba

Üres

Nincs adat

99

Nem értelmezhető

Részletes téma: RÉSZVÉTEL FORMÁLIS OKTATÁSI FORMÁKBAN (JELENLEG)

MC02A

Formális oktatásban és képzésben való részvétel (hallgató vagy tanulószerződéses tanuló)

1

Igen

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Nem

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

MC02B

A jelenlegi/legutóbbi formális oktatási vagy képzési tevékenység szintje

0

Nem vett részt iskolarendszerű oktatásban, vagy a szint az ISCED 1 alatt van

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

1

ISCED 1 Alapfokú oktatás

2

ISCED 2 Alsó középfokú oktatás

3

ISCED 3 Felső középfokú oktatás

4

ISCED 4 Posztszekunder nem felsőfokú oktatás

5

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás

6

ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

7

ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

8

ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA

ME03A

A főállás állandósága

1

Határozatlan időre szóló írásbeli szerződés

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy

2

Határozatlan időre szóló szóbeli megállapodás

3

Határozott időre szóló írásbeli szerződés

4

Határozott időre szóló szóbeli megállapodás

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: TELJES ÉVES JÖVEDELEM SZEMÉLYEK ÉS HÁZTARTÁSOK SZINTJÉN

MF099

A háztartás tagjának összes forrásból – így nem pénzbeli összetevőkből is – származó éves nettó összjövedelme (a háztartás tagjának adatállománya)

0–99999999999999

Jövedelem (nemzeti valutában)

A háztartás összes jelenlegi, 16. életévét betöltött tagja

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

HH099

Az összes forrásból – így nem pénzbeli összetevőkből is – származó éves nettó összjövedelem

0–99999999999999

Jövedelem (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

Részletes téma: A JÖVEDELEM FŐ ÖSSZETEVŐI

HH011

A háztartás nettó tárgyhavi jövedelme

0–99999999999999

Jövedelem (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgyhónap

Üres

Nincs adat

HH095

Az összes forrásból származó éves nettó pénzbeli jövedelem

0–99999999999999

Jövedelem (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

HH012

Munkaviszonyból származó természetbeni jövedelem

0–99999999999999

Jövedelem (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

Részletes téma: NEM FIZETETT TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ TERMÉSZETBENI JÖVEDELEM

HH023

Nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem

0–99999999999999

Jövedelem (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

Részletes téma: IMPUTÁLT BÉRLETI DÍJ

HH032

Imputált bérleti díj

0–99999999999999

Imputált bérleti díj (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

Részletes téma: FŐ JÖVEDELEMFORRÁSOK

HI11

Fő jövedelemforrások

1

Munkabér vagy fizetés

Háztartás

Tárgy naptári év

2

Önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem

3

Tulajdonosi jövedelem

4

Nyugdíjak, nyugellátások

5

Munkanélküli ellátás

6

Egyéb aktuális ellátások és egyéb jövedelem

Üres

Nincs adat

Részletes téma: VAGYONTÁRGYAK, BELEÉRTVE A LAKÁSTULAJDONT IS

HW10

Az állandó lakhely értéke

1–99999999999

Érték (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy

Üres

Nincs adat

HW20

Megtakarítások (egy átlagos hónapban)

1

A háztartás megtakarít

Háztartás

Tárgy

2

A háztartásnak a megtakarásaihoz kell nyúlnia

3

A háztartásnak kölcsönt kell felvennie

4

A háztartás nem tesz félre pénzt és nem kell a megtakarításaihoz nyúlnia vagy kölcsönt felvennie

Üres

Nincs adat

Részletes téma: ADÓK ÉS JÁRULÉKOK

HW30

Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások

–99999999–99999999

Adók (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Üres

Nincs adat

Részletes téma: KÖTELEZETTSÉGEK

HW40

Az állandó lakhelyre felvett jelzáloghitel még visszafizetendő része összesen

0–99999999999

Törlesztendő összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy

Üres

Nincs adat

HW50

A lakáscélú jelzáloghitel havi tőke- és kamattörlesztése

0–99999999.99

A lakáscélú jelzáloghitel tőke- és kamattörlesztése (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy

Üres

Nincs adat

Részletes téma: HÁTRALÉKOK

HW60

Hátralékok

1

Igen

Háztartás

Tárgy

2

Nem

Üres

Nincs adat

9

Nem értelmezhető

Részletes téma: AZ EGYÉNI FOGYASZTÁS RENDELTETÉS SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA (COICOP) SZERINTI FOGYASZTÁS (2)

HE01A

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE02A

Alkoholtartalmú italok, dohányáruk és kábítószerek

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE03A

Ruházat és lábbeli

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE04A

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE05A

Lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakás-karbantartás

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE06A

Egészségügy

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE07A

Közlekedés

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE08A

Információ és kommunikáció

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE09A

Szabadidő, sport és kultúra

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE10A

Oktatási szolgáltatások

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE11A

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE12A

Biztosítási és pénzügyi szolgáltatások

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE13A

Testápolás, szociális védelem és különféle áruk és szolgáltatások

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Részletes téma: SAJÁT FOGYASZTÁS

HE01B

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE02B

Alkoholtartalmú italok, dohányáruk és kábítószerek

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE03B

Ruházat és lábbeli

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE04B

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE05B

Lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakás-karbantartás

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE06B

Egészségügy

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE07B

Közlekedés

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE08B

Információ és kommunikáció

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE09B

Szabadidő, sport és kultúra

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE10B

Oktatási szolgáltatások

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE11B

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE12B

Biztosítási és pénzügyi szolgáltatások

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HE13B

Testápolás, szociális védelem és különféle áruk és szolgáltatások

0–99999999999999

Összeg (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Részletes téma: HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGYASZTÁSI KIADÁSOK A COICOP SZERINT

HJ01

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ02

Alkoholtartalmú italok, dohányáruk és kábítószerek

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ03

Ruházat és lábbeli

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ04

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ05

Lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakás-karbantartás

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ06

Egészségügy

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ07

Közlekedés

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ08

Információ és kommunikáció

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ09

Szabadidő, sport és kultúra

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ10

Oktatási szolgáltatások

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ11

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ12

Biztosítási és pénzügyi szolgáltatások

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

HJ13

Testápolás, szociális védelem és különféle áruk és szolgáltatások

0–99999999999999

Kiadások (nemzeti valutában)

Háztartás

Tárgy naptári év

Részletes téma: MENNYISÉGEK (3) (tetszőleges)

HQ01

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

0–9999999999999999.9

Összeg

Háztartás

Tárgy naptári év

HQ02

Alkoholtartalmú italok, dohányáruk és kábítószerek

0–9999999999999999.9

Összeg

Háztartás

Tárgy naptári év


(1)  A „Háztartástagok mátrixa” változó esetében a 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90 és 95 modalitási kódot legalább alacsony részletezettségi szinten meg kell adni. Tetszőlegesen magas részletezettségi szinten is megadható.

(2)  Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) szerinti pénzbeli fogyasztást 5 számjegyű COICOP-szinten kell továbbítani.

(3)  A mennyiségeket az „Élelmiszerek és alkoholmentes italok” és az „Alkoholtartalmú italok, dohányáruk és kábítószerek” csoportra vonatkozóan kell továbbítani 5 számjegyű COICOP-szinten.


III. MELLÉKLET

A MINŐSÉGJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK ÉS A MINŐSÉGJELENTÉSEK TARTALMA

(1)

A tagállamok az (EU) 2019/1700 rendelet 13. cikkében és a minőségjelentések részletes szabályainak és tartalmának meghatározásáról szóló (EU) 2019/2180 végrehajtási rendeletben (1) rögzített szabályok szerint minőségjelentést továbbítanak a Bizottság (Eurostat) számára.

(2)

A tagállamok az alábbiakban meghatározott konkrét információkat tüntetik fel a „Fogyasztás” tárgykörre vonatkozó minőségjelentésben.

STATISZTIKAI MEGJELENÍTÉS

Adatleírás

A nemzeti szintű felmérés neve, a felmérés éve, hivatkozás a felmérés honlapjára

Osztályozási rendszerek

Az adatokban használt osztályozási változatok listája, valamint az európai statisztikai szabványoktól vagy a nemzetközi szabványoktól való esetleges eltérések.

Statisztikai fogalmak és meghatározások, beleértve a referencia-időszakot

a standard fogalommeghatározástól eltérő fogalmak és változók jegyzéke, megemlítve a nemzeti szinte használt fogalmakat, valamint a nemzeti fogalmak és a vonatkozó standard meghatározások közötti különbségeket,

a fogyasztási kiadást a háztartások végső fogyasztási kiadásaként kell kiszámítani, az e standard meghatározástól való bármely eltérést pedig ismertetni kell,

az imputált bérleti díj kiszámításának módszere (rétegzési/regressziós módszer az alkalmazott modell/regresszió és változók jellegének meghatározásával; önértékelési módszer),

a jövedelem és a jövedelem-összetevők kiszámításának/imputálásának módszere (adott esetben).

STATISZTIKAI ADATFELDOLGOZÁS

Forrásadatok

A mintavételi keret létrehozásához használt adatforrás leírása (például népesség-nyilvántartás, háztartás-nyilvántartás, lakásnyilvántartás, népszámlálás, másik felmérés stb.), az adatforrás naprakésszé tételének gyakorisága és a legutóbbi naprakésszé tétel éve, valamint a mintavételi keret megszerzéséhez vagy létrehozásához használt módszer. Másik felmérés adatforrásként való használata esetén fel kell tüntetni annak nevét.

A mintavételi tervet illetően:

Jelezni kell, ha a végső mintavételi egység nem a magánháztartás

A mintavételi tervhez kapcsolódó módszerek (például egyszerű véletlenszerű mintavétel; szisztematikus mintavétel; rétegzett mintavétel; csoportos mintavétel, többlépcsős mintavétel, több terv kombinálása). Ha a tagállam rétegzett mintavételt alkalmaznak, a rétegzési és alrétegzési feltételeket közölni kell. Ha a tagállamok többlépcsős mintavételt alkalmaznak, a különböző szakaszokat és a vonatkozó valószínűséget (egyenlő, egyenlőtlen, méretarányos) ismertetni kell. Ha a tagállamok több tervet kombinálnak, ismertetni kell e terveket.

Mintaméret

Adatgyűjtés

Az adatfelvételhez használt módszerek leírása (például PAPI, CATI, CAPI, CASI, CAWI (2), illetve egyéb források, például nyilvántartások, egyéb felmérések, mobilalkalmazáson alapuló intelligens adatgyűjtési módszerek stb.). Az egyéb források alapján gyűjtött változókat fel kell sorolni.

A fogyasztási kiadási napló összeállításához használt módszerek leírása (például papíralapú napló, számítógépes napló, online napló, pénztári bizonylatok, bizonylatok beolvasása, törzsvásárlói kártyák, közigazgatási adatok, mobilalkalmazások, illetve egyéb intelligens adatgyűjtési források stb.)

Adat-összeállítás

A háztartásokra vonatkozó súlyozások: Mindegyik súlyozási lépést külön ismertetni kell: mintavételi súlyok; súlyok kiigazítása nemválaszolás esetére, súlyos kiigazítása külső adatforrások tekintetében (alkalmazott kalibrálási technikák, a kiigazításhoz használt szint és változók), bármilyen egyéb súlykiigazítás (például a súlyeloszlás csonkolása, felső (alsó) korlátjának megállapítása a kiugró értékekre vonatkozó kiigazítás érdekében); végleges súlyok.

Imputálás alkalmazása esetén fel kell sorolni az imputált változókat, ismertetni kell az alkalmazott beszámítási módszert, és indokolni kell a beszámítást. Az imputált értékek számának a megfigyelések teljes számához viszonyított százalékos arányát a jövedelem és a jövedelem-összetevők – köztük a nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem – mindegyik változójára vonatkozóan közölni kell, háztartási és személyi szinten egyaránt.

PONTOSSÁG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG

Mintavételi hiba

A pontossági követelményeket az „Azon háztartások százalékos aránya, amelyek esetében a lakhatással kapcsolatos kiadások, beleértve a víz, a villamos energia, a gáz és egyéb fűtőanyagok fogyasztásával kapcsolatos kiadásokat, meghaladják az összes kiadás 50 %-át” mutató esetében standard hibák formájában kell kifejezni, és a „Fogyasztás” tárgykörre vonatkozóan az (EU) 2019/1700 rendelet II. mellékletében meghatározott módon a tényleges becslés, valamint az adott országbeli statisztikai populáció méretének folyamatos függvényeiként kell meghatározni.

A teljes fogyasztási kiadás (HE00) és a 2 számjegyű COICOP-szinten megállapított fogyasztási kiadások (HE01–HE13) esetében a középértéket, a megfigyelések teljes számát és a standard hibákat kell közölni a nemzeti szintre vonatkozóan.

Az országoknak ismertetniük kell a pontossági becslések számításához alkalmazott módszert. Ha a pontossági követelményeket az (EU) 2019/1700 rendelet II. mellékletének 8. pontja szerint legfeljebb három, egymást követő megfigyelési évre vonatkozó mikroadatok kombinálásával teljesítik, az országoknak be kell mutatniuk az ezzel összefüggésben a pontosság becsléséhez és értékeléséhez használt alternatív módszereket.

Nem mintavételi hiba

Mérési hiba

Ismertetni kell a felmérésben valószínűleg előforduló mérési hibák különböző forrásait. Ennek keretében az alábbiakra kell kitérni:

a kérdőív és a napló kialakításának bemutatása és kipróbálása,

az adatfelvétellel kapcsolatos képzés bemutatása (például a képzési napok száma, képességfelmérés a terepmunka megkezdése előtt [sikerességi arány stb.]),

az adatfelvevő hatásának ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokra, így például az újra felvett interjúk és az adatrögzítés ellenőrzése céljából végzett vizsgálatokra vagy az esetleges osztottminta-kísérletekre, valamint az esetleges modellekből származó eredményekre vonatkozó tájékoztatás.

Nemválaszolásból eredő hiba

Egységszintű nemválaszolás

A tagállamoknak az alábbiak szerint kell kiszámítaniuk a háztartások nemválaszolási arányát:

A háztartások nemválaszolási arányait (NRh) a következőképpen kell kiszámítani:

NRh = (1-(Ra * Rh)) * 100,

ahol:

Ra: cím-kapcsolatfelvételi arány, a sikeres kapcsolatfelvétellel elért címek számának és a kiválasztott érvényes címek számának hányadosa;

Rh: az adatbázisba befogadott, végrehajtott háztartási adatfelvételek aránya, a végrehajtott és az adatbázisba befogadott háztartási adatfelvételek számának és a kapcsolatfelvétellel elért címeken található, adatgyűjtésre megfelelő háztartások számának hányadosa.

azon tagállamok esetében, ahol egységszintű nemválaszoláskor ellenőrzött helyettesítést alkalmaznak, a helyettesítés előtti és utáni nemválaszolási arányt is meg kell adni,

a nemválaszolók jellemző szerinti bontása és – amennyiben ismert – a nemválaszolás indokolása,

a nemválaszolás korrigálására tett intézkedések leírása, valamint az ilyen intézkedések által esetlegesen közvetve okozott nehézségek értékelése (például magas és volatilis súlyokkal járó kalibráció),

ha egységszintű nemválaszolás esetén és a 6. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdésének rendelkezései alapján ellenőrzött helyettesítéseket alkalmaznak, a helyettesítési arányok megadása mellett ismertetni kell a helyettesítések kiválasztásának módszerét, a helyettesített egységek fő jellemzőit az eredeti egységekkel való összehasonlításban, a helyettesített (eredeti) egységek megoszlását a címen kapcsolatfelvételre tett kísérletek száma alapján, a háztartási adatfelvétel/napló elfogadását, valamint a háztartási kérdőív/napló eredményeit,

a sikeres kapcsolatfelvétellel elért háztartások száma a helyettesítés előtt és után,

a válaszadó háztartások száma a helyettesítés előtt és után,

meg kell adni a bruttó mintaméretet, az adatgyűjtésre megfelelő egységes számát és a nettó mintaméretet a helyettesítő egységekkel együtt (elért mintaméret).

Tételszintű nemválaszolás

A „Háztartástagok mátrixa”, „A háztartás tagjának életkora (betöltött életévekben)”, a „Fő tevékenység (önmeghatározással)” változó, a jövedelem és a jövedelem-összetevők összes változója, a „Fő jövedelemforrások” és „A háztartás lakáshasználati jogcíme” változó esetében a következő információkat kell megadni:

az egyes változókra vonatkozóan azoknak a háztartásoknak (a háztartási szinten felvett vagy összeállított változónként), illetve személyeknek a százalékos aránya (a személyi szinten felvett vagy összeállított változónként), amelyek, illetve akik részesültek valamilyen összegben,

a háztartási/személyi szinten felvett vagy összeállított egyes változókra vonatkozóan azoknak a háztartásoknak (a háztartási szinten felvett vagy összeállított változónként), illetve személyeknek a százalékos aránya (a személyi szinten felvett vagy összeállított változónként), amelyeknél, illetve akiknél hiányoznak bizonyos értékek (imputálás előtt). Azok a több összetevő változója alapján meghatározott/felvett változók, amelyeknél háztartási/személyi szinten legalább egy összetevő tekintetében hiányzik valamely érték az imputálás előtt, az adott háztartás/személy esetében imputálás előtt hiányzó értékkel rendelkező változónak tekintendők.

Feldolgozási hiba

tájékoztatás a feldolgozás során felmerülő esetleges hibákról és azoknak a helyesen megtervezett végrehajtási módszerek helytelen alkalmazása miatt az adatgyűjtés végeredményére gyakorolt hatásáról. Be kell számolni az adatgyűjtést követő eljárás során azonosított főbb hibákról,

a minőség-ellenőrzések (például adatrögzítési ellenőrzések, kódolási ellenőrzések stb.) és az adatszerkesztési eljárás ismertetése (például a fogyasztási kiadási és jövedelmi változókra vonatkozó fő adatszerkesztési szabályok leírása),

az imputálási eljárások bemutatása, tájékoztatás a (változónként) imputált megfigyelések számának a megfigyelések teljes számához viszonyított hányadaként meghatározott imputálási arányról.

Az adatok felülvizsgálatára vonatkozó politika

Tájékoztatást kell adni minden olyan politikáról, amelynek célja a terjesztett adatok átláthatóságának biztosítása, és amelynek során az összeállított előzetes adatokat a későbbiekben felülvizsgálják. Ha az adatokat felülvizsgálják, ezt jelenteni kell.

Az adatok felülvizsgálatára vonatkozó gyakorlat

az adatok felülvizsgálatának ütemezése,

a felülvizsgálatok főbb okai és jellege (új forrásadatok, új módszerek stb.),

a mutatók felülvizsgálatának hatása.

KOHERENCIA ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

Koherencia – tárgykörök között

Koherencia – a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (EU-SILC)

Az országoknak nemzeti szinten kell elvégezniük, vagy az Eurostat által készített számítások alapján kell validálniuk a következő jövedelmi változók EU-SILC statisztikával való összehasonlítását: szegénységi küszöb (EUR), szegénységi arány (%), relatív medián szegénységi rés, jövedelmi ötödök aránya (S80/S20), Gini-együttható.

Koherencia – harmonizált fogyasztói árindex (HICP)

Az országoknak nemzeti szinten kell elvégezniük, vagy az Eurostat által készített számítások alapján kell validálniuk a 2 számjegyű COICOP-szinten megállapított fogyasztási kiadások szerkezetének a HICP változóival való összehasonlítását.

Koherencia – nemzeti számlák

Az országoknak nemzeti szinten kell elvégezniük, vagy az Eurostat által készített számítások alapján kell validálniuk a 2 számjegyű COICOP-szinten megállapított fogyasztási kiadások szerkezetének a nemzeti számlákból származó változókkal való összehasonlítását.

Koherencia – belső

Be kell számolni a HBS-adatkészlet belső koherenciájának esetleges hiányairól, valamint ezek okairól.


(1)  HL L 330., 2019.12.20., 8. o.

(2)  PAPI – hagyományos, papíralapú személyes interjú; CATI – számitógéppel támogatott telefonos interjú; CAPI – számitógéppel támogatott személyes interjú; CASI – önkitöltős számítógépes interjú; CAWI – számítógéppel támogatott online interjú.


Top