(1)

A jelenleg hatályos intézkedések a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára az (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámok (a továbbiakban: eredeti intézkedések) (2).

(2)

A vizsgált termék emellett az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) kivetett végleges kiegyenlítő vám hatálya alá is tartozik. A mostani újbóli vizsgálatnak azonban a kiegyenlítő vám nem tárgya.

(3)

Az alaprendelet 12. cikke alapján kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az Egyiptomból (a továbbiakban: érintett ország) érkező behozatalra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálata iránt.

(4)

A kérelmet 2021. október 18-án nyújtotta be a TECH-FAB Europe e.V., az üvegrost szövetek uniós gyártóinak szövetsége (a továbbiakban: kérelmezők), amelyek termelése az üvegrost szövetek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(5)

A kérelmezők elegendő bizonyítékot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően az egyiptomi exportárak csökkentek. Az egyiptomi exportárak csökkenése láthatóan aláásta a hatályban lévő intézkedések szándékolt javító hatását. A kérelemben ismertetett bizonyítékok szerint az exportárak csökkenése nem magyarázható a legfontosabb nyersanyagok árának és más költségeknek a csökkenésével vagy a termékösszetétel változásával.

(6)

A Bizottság 2021. december 1-jén értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a dömpingellenes vizsgálat újbóli megindításáról (a továbbiakban: a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés) (4).

(7)

Az újbóli vizsgálat a Jushi Egypt For Fiberglass Industry S.A.E (a továbbiakban: Jushi Egypt), a Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics S.A.E. (a továbbiakban: Hengshi Egypt) (a továbbiakban együttesen: CNBM csoport) és az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „minden más vállalat” tekintetében jelenleg kivetett 20 %-os dömpingellenes vámra vonatkozott (5).

(8)

A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az újbóli vizsgálatban való részvétel érdekében lépjenek vele kapcsolatba. Emellett a Bizottság külön tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert érintett exportáló gyártókat és importőröket, valamint az érintett ország hatóságait az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint arra, hogy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(10)

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, el kell-e végezni az érintett országban működő gyártók körében az alaprendelet 17. cikke szerinti mintavételt, a Bizottság felkérte az említett feleket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Emellett a Bizottság felkérte Egyiptomnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak az újbóli vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. Mivel azonban csak a Jushi Egypt és a Hengshi Egypt jelentkezett, mintavételre nem volt szükség.

(11)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A független importőrök egyike sem jelentkezett, ezért mintavételre nem volt szükség.

(12)

A Bizottság kérdőívet küldött a Jushi Egyptnek és a Hengshi Egyptnek, amelyekre azok válaszoltak.

(13)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni, amelyet szükségesnek tartott az újbóli vizsgálathoz. A Covid19-járvány kitörésére tekintettel a Bizottság nem tudott az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatást tenni a Jushi Egypt, a Hengshi Egypt és a Hengshi Egypt vállalattal kapcsolatban álló kereskedő, a hongkongi Huajin Capital Limited telephelyén. A Bizottság ezért az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte az e három vállalat esetében a megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömping- és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (6).

(14)

Ezenkívül az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra került sor a Jushi Egypt/Hengshi Egypt vállalattal kapcsolatban álló, következő importőrök/kereskedők telephelyén:

(15)

Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka 2020. október 1-jétől 2021. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka). Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartott (a továbbiakban: az eredeti vizsgálati időszak).

(16)

Az újbóli vizsgálat megindítását követően az egyiptomi kormány előadta, hogy az alaprendelet 12. cikke szerinti újbóli vizsgálat összeegyeztethetetlen lenne a WTO dömpingellenes megállapodásával. Az egyiptomi kormány azt állította, hogy i. a WTO rendelkezései nem írnak elő ilyen felülvizsgálatot; ii. az alaprendelet 12. cikkének (3) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodása 9. cikkének (1) bekezdésével, mivel az újbóli vizsgálat eredményeként alacsonyabb vám nem vethető ki, és iii. az alaprendelet 12. cikke szerinti újbóli vizsgálatot követően bevezetett intézkedések az 1994. évi GATT XX. cikkének d) pontjában biztosított kivételek hatálya alá sem tartoznak.

(17)

Az egyiptomi kormány azt is előadta, hogy a dömpingellenes megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségekkel ellentétben az alaprendelet 12. cikke szerinti újbóli vizsgálat nem teszi szükségessé a kár vizsgálatát.

(18)

A Bizottság megjegyezte, hogy az a tény, hogy a dömpingellenes megállapodás nem rendelkezik kifejezetten a dömpingkülönbözet felülvizsgálatának lehetőségéről a dömpingellenes vámok visszanyerésének figyelembevétele érdekében, nem jelenti azt, hogy egy ilyen felülvizsgálat összeegyeztethetetlen lenne a WTO-val. Ellenkezőleg, ez a felülvizsgálat a dömpingkülönbözet meghatározására összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy a vámok szintje megfelelően kiküszöbölhesse a káros dömping hatásait, és ezért a dömpingellenes megállapodás 11.1. és 11.2. cikke alapján indokolt, és teljes mértékben összhangban áll a dömpingellenes megállapodás alkalmazandó szabályaival, beleértve a 2. cikket is.

(19)

Az alaprendelet 12. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatos állítást illetően meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi újbóli vizsgálat nem állapított meg alacsonyabb dömpingkülönbözetet az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára. Az állítás tehát nem bír jelentőséggel.

(20)

Ami azt a követelményt illeti, hogy a vizsgálatnak mind a dömpingre, mind a kárra ki kell terjednie, a 11. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatoktól eltérően a 12. cikk szerinti eljárás csak a dömpingkülönbözetek újbóli vizsgálatára korlátozódik. Mindenesetre a jelenlegi vizsgálat során a Bizottság felülvizsgálta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen a vám szintjére vonatkozó szabályoknak.

(21)

Az egyiptomi kormány azt is állította, hogy a hatályban lévő intézkedések kifejtették a kívánt javító hatást, és hogy 2018 és 2020 között jelentősen csökkent az üvegrostszövet-behozatal volumene, ami bizonyítja, hogy az exportőrök nem alkalmaztak visszanyerést. A végső tájékoztatásra adott válaszában az egyiptomi kormány megismételte azt az érvét, hogy a Bizottság nem vizsgálta objektív módon a dömpingelt behozatal volumenét és az ilyen behozatalnak a hasonló termékek uniós piaci áraira gyakorolt hatását. Először is, az alaprendelet 12. cikke nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot folytasson le, és az érintett országból származó behozatal csökkenése esetén esetleg növelje a dömpingellenes intézkedések mértékét. Másodszor, az importvolumen változásai önmagukban nem jelentik vagy befolyásolják a dömpingellenes vámok visszanyerését az exportárak változásai tekintetében. Harmadszor, bár az üvegrost szövetek Unióba irányuló behozatala a dömpingellenes vámok kivetése után csökkent, továbbra is jelentős mértékű, és valójában a két exportáló gyártó egyike az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka alatt megduplázta az Unióba irányuló kivitelét. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(22)

A Vestas Wind Systems A/S (a továbbiakban: Vestas), egy üvegrostszövet-felhasználó azt állította az újbóli vizsgálat során, hogy nyilvántartásai alapján mind az Egyiptomból az Unióba behozott üvegrost szövetekért fizetett FOB-ár, mind pedig a Vestas által az üvegrost szövetekért fizetett kirakodási költségek növekedtek. Erre vonatkozóan a Bizottság észrevétele a következő. Először is, a Bizottság exportértékesítésekre vonatkozó értékelése az exportáló gyártók által szolgáltatott, összegyűjtött és ellenőrzött értékesítési adatokon alapul, amelyek azt mutatják, hogy az exportárak az eredeti vizsgálati időszakhoz képest csökkentek az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában. Másodszor, a Bizottság értékelése az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka, illetve az eredeti vizsgálati időszak alatt az összes független uniós vevő részére történt értékesítések összességén alapul, és nem korlátozódik az egyéni vevőknek történő értékesítések elemzésére. Ezért a Vestas által felvetett állítást a Bizottság elutasítja.

(23)

A Vestas továbbá azzal érvelt, hogy az üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése vagy növelése kifejezetten ellentétes az Unió érdekével. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi újbóli vizsgálat annak megállapítására korlátozódik, hogy az eredeti intézkedések bevezetése óta a vizsgált termék exportárai csökkentek-e, vagy a vizsgált termék viszonteladói áraiban vagy annak későbbi, az Unióban felszámított eladási áraiban bekövetkezett-e változás, illetőleg kellő mértékű változás, ezt követően pedig adott esetben a cél a dömpingkülönbözet újraszámítása az újraértékelt exportárak alapján. Az alaprendelet 12. cikkével összhangban az újbóli vizsgálat nem terjed ki az uniós érdekkel kapcsolatos szempontokra. A Bizottság ezért elutasítja az állítást.

(24)

A vizsgált termék az Egyiptomból származó, jelenleg az ex 7019 61 00, ex 7019 62 00, ex 7019 63 00, ex 7019 64 00, ex 7019 65 00, ex 7019 66 00, ex 7019 69 10, ex 7019 69 90 és ex 7019 90 00 (TARIC-kódok: 7019610081, 7019610083, 7019610084, 7019620081, 7019620083, 7019620084, 7019630081, 7019630083, 7019630084, 7019640081, 7019640083, 7019640084, 7019650081, 7019650083, 7019650084, 7019660081, 7019660083, 7019660084, 7019691081, 7019691083, 7019691084, 7019699081, 7019699083, 7019699084, 7019900081, 7019900083 és 7019900084) KN-kód alá tartozó, folytonosüvegszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet (beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált [prepreg] termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket) (a továbbiakban: vizsgált termék).

(25)

Az alaprendelet 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az eredeti intézkedések bevezetése óta csökkentek-e az exportárak, illetve bekövetkezett-e változás, illetőleg kellő mértékű változás az Unióban a vizsgált termék viszonteladói áraiban vagy későbbi eladási áraiban. Ezt követően, amennyiben megállapítást nyer, hogy az intézkedésnek elő kellett volna idéznie az árak megváltozását, a korábban az alaprendelet 3. cikkével összhangban megállapított kár elhárítása érdekében az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének megfelelően újra kell értékelni, és a dömpingkülönbözeteket az újraértékelt exportárak figyelembevételével újra kell számítani.

(26)

Ebben az esetben mindkét exportáló gyártó közvetlenül független vevőknek vagy kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportált az Unióba, és a Bizottság elemzése ennek megfelelően az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában alkalmazott exportáraknak az eredeti vizsgálati időszakhoz viszonyított alakulására összpontosított.

(27)

Az exportárak csökkenésének megállapításakor a Bizottság mindegyik vizsgált vállalat esetében megállapította az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában az Unió vámhatárán fizetendő CIF-exportárat, és ezeket az árakat összehasonlította az eredeti vizsgálati időszakban meghatározott megfelelő exportárakkal.

(28)

A Bizottság valamennyi exportáló gyártó esetében összehasonlította az értékesített terméktípusoknak az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka alatti árát az eredeti vizsgálati időszakban értékesített ugyanazon terméktípusok árával, és kiszámította az árkülönbség súlyozott átlagát.

(29)

A két kapcsolatban álló exportáló gyártóra vonatkozó fenti összehasonlítás a CNBM csoport exportárainak súlyozott átlagában 12 %-os csökkenést eredményezett, ami prima facie azt jelzi, hogy a hatályban lévő intézkedések visszanyerésére került sor.

(30)

Ezért a dömpingkülönbözeteket az alaprendelet 2. cikkének megfelelően újraszámították.

(31)

A CNBM csoportra vonatkozó lehetséges visszanyerés megállapítását követően a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének megfelelően újraszámította.

(32)

Az exportárakat illetően a Bizottság az alaprendelet 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően az újbóli vizsgálat keretében gyűjtött és ellenőrzött vagy keresztellenőrzött, visszanyerésre vonatkozó vizsgálati időszakban felszámított exportárakat használta fel.

(33)

Ebben az esetben mindkét kapcsolatban álló exportáló gyártó vagy közvetlenül független vevőknek, vagy Hongkongban vagy az Unióban letelepedett, kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportált az Unióba.

(34)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók a vizsgált terméket közvetlenül uniós független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra vizsgált termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(35)

Ha az exportáló gyártók a vizsgált terméket importőrként eljáró, kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása – az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban – az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ára alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat kiigazította a behozatal és a viszonteladás között felmerült valamennyi költség figyelembevételével, beleértve a kapcsolatban álló uniós importőrök SGA-költségeit, valamint az észszerű (az eredeti vizsgálatban 5 %-ban megállapított) nyereséget.

(36)

Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka alatti dömpingkülönbözetek kiszámításához az eredeti vizsgálatban megállapított rendes értékeket kell használni, kivéve, ha az alaprendelet 12. cikkének (5) bekezdése alapján valamely érintett fél kéri a rendes értéknek a visszanyerésre vonatkozó vizsgálati időszak változásainak figyelembevételével történő felülvizsgálatát.

(37)

A jelen ügyben az exportáló gyártók nem kérték a rendes érték felülvizsgálatát. Ezért ebben az esetben a dömpingkülönbözet újraszámításához használt rendes értékek megegyeznek az eredeti vizsgálatban megállapított értékekkel.

(38)

A Jushi Egypt esetében az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában értékesített valamennyi terméktípust az eredeti vizsgálati időszakban is értékesítették, így valamennyi rendes érték könnyen elérhető volt. A Hengshi Egypt esetében az eredeti vizsgálati időszakban az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában értékesített két terméktípust nem értékesítettek. E két termék rendes értékét ezért az eredeti vizsgálat során a Hengshi Egypt által értékesített, leginkább hasonló terméktípusokra vonatkozó rendes érték váltotta fel.

(39)

A Hengshi Egypt az érdekelt felek végső tájékoztatására adott válaszában azt állította, hogy az egyik terméktípus esetében nem helyénvaló az eredeti vizsgálati időszak rendes értékét használni, mivel azt a terméktípust csak próbagyártás keretében gyártották, és kis mennyiségben, mintaként értékesítették. Ehelyett a Hengshi Egypt azt javasolta, hogy egy másik – a szóban forgó terméktípushoz állítólag legközelebb álló – terméktípusnak az eredeti vizsgálati időszakban megállapított rendes értékét használják.

(40)

Először is meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat megállapította, hogy a szóban forgó terméktípust kereskedelmi felhasználásra gyártották, és az említett terméktípusra vonatkozó rendes értéket az eredeti vizsgálati időszakban megfelelően állapították meg és használták fel a dömpingkülönbözet kiszámításához. E megállapítások egyikét sem vitatta a Hengshi Egypt az eredeti vizsgálat során. Másodszor pedig megalapozatlan lenne egy másik terméktípusra vonatkozó rendes érték önkényes alkalmazása, míg a megfelelő terméktípusra megállapított és korábban nem vitatott rendes érték rendelkezésre áll. A vállalatnak az érdekelt felek végső tájékoztatását követően tett nyilatkozatait sem lehetett ellenőrizni. A Bizottság ezért fenntartja, hogy az eredeti vizsgálati időszakban gyártott és kereskedelmi forgalomban (korlátozott mennyiségben) értékesített terméktípus rendes értéke az a legközelebbi és legmegbízhatóbb közelítő érték, amelyet az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában az Unióba értékesített terméktípus vonatkozásában a dömping kiszámításához alkalmazni kell.

(41)

Ezenkívül, bár a Hengshi Egypt az alaprendelet 12. cikkének (5) bekezdése alapján kérhette volna a rendes érték felülvizsgálatát, ha úgy ítéli meg, hogy a rendes értékekben olyan változások következtek be az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában, amelyek szükségessé tették a felülvizsgálatot, ezt nem tette meg. Mindazonáltal, bár az alaprendelet 12. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a rendes érték teljeskörű felülvizsgálatát, azt nem teszi lehetővé, hogy csupán egy vagy néhány kiválasztott terméktípus esetében végezzenek szelektív újraértékelést. A fentiek fényében a Hengshi Egypt állítását el kell utasítani.

(42)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszul a Jushi Egypt nem értett egyet azzal, hogy a Bizottság az alaprendeletnek a rendes értékek felülvizsgálatáról szóló 12. cikke (5) bekezdésének alkalmazása céljából a Jushi Egypt és a Hengshi Egypt vállalatot együttesen kezelje. A Jushi Egypt javaslata szerint a Bizottságnak el kellett volna fogadnia a rendes érték újraértékelésére irányuló egyedi kérelmét.

(43)

A Jushi Egypt azt állította, hogy bár maga is hozzájárult a teljes CNBM csoport exportárainak állítólagos csökkenéséhez, a Hengshi Egypt exportárai az eredeti vizsgálati időszakhoz képest azonos szinten maradtak. Állítása szerint a Jushi Egypt exportárainak csökkenése azonban a Jushi Egypt arra irányuló erőfeszítéseinek eredménye, hogy csökkentse költségeit az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában, ezért a költségek csökkenése ugyanolyan hatást gyakorol a rendes értékre. Következésképpen a Jushi Egypt azzal érvel, hogy az exportárai tekintetében nem történt visszanyerés, és ebből következően a CNBM csoport exportárai tekintetében sem. Ezenkívül a Jushi Egypt szerint a vállalatcsoportra vonatkozó egyetlen dömpingkülönbözetnek a Jushi Egypt felülvizsgált dömpingkülönbözetén és a Hengshi Egypt eredeti dömpingkülönbözetén kellett volna alapulnia.

(44)

Először is, a (29) preambulumbekezdésben leírtak szerint meg kell jegyezni, hogy a Jushi Egypt és a Hengshi Egypt vállalatot egyaránt magában foglaló CNBM csoport esetében 12 %-os exportárcsökkenést állapítottak meg, ami mindkét gyártó vállalat esetében a dömpingkülönbözetek az alaprendelet 12. cikkének (2) bekezdése alapján elvégzett újraszámításához vezetett.

(45)

Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy a CNBM csoport kifejezetten kijelentette, hogy nem kéri a rendes érték felülvizsgálatát a vele kapcsolatban álló exportáló gyártók, a Jushi Egypt és a Hengshi Egypt tekintetében. A Bizottság ezt követően az alaprendelet 12. cikkével összhangban az eredeti vizsgálati időszak rendes értékei alapján újraszámította a dömpingkülönbözeteket.

(46)

Harmadszor, az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének második albekezdése értelmében a meglévő szerkezeti és vállalati kapcsolatokkal rendelkező beszállítók a dömpingellenes vám meghatározása céljából egyetlen egységnek tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy a 12. cikk (5) bekezdésének alkalmazása és az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatok lefolytatása során is egységes megközelítést kell alkalmazni a kapcsolatban álló gyártók csoportjának szintjén. Ellenkező esetben az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó egyes exportáló gyártókra alkalmazott eltérő megközelítések már az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatok előzetes szakaszában torzíthatják az újbóli vizsgálatok eredményeit, és olyan helyzetekhez vezethetnek, amikor az exportáló gyártók kikerülik a (megemelt) dömpingellenes vámok alkalmazását. A Jushi Egypt és a Hengshi Egypt ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozóként való kezelését illetően megjegyzendő továbbá, hogy a Bizottság által az újbóli vizsgálat során alkalmazott megközelítés teljes mértékben összhangban van az eredeti vizsgálatban elfogadott megközelítéssel. A fenti okokból kifolyólag a Jushi Egypt kérelmét el kell utasítani.

(47)

A Bizottság a rendes értéket és a két együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(48)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Ennek keretében a Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási költségek, a hitelköltségek és a banki költségek tekintetében.

(49)

Ezenkívül az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában a Hengshi Egypt egy Unión kívüli, Hongkongban található, vele kapcsolatban álló kereskedőn keresztül is exportált üvegrost szöveteket az Unióba. Ezért az eredeti vizsgálattal összhangban a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazításra került sor a vele kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül történő értékesítések tekintetében is. A kiigazítás a kereskedelmi vállalat SGA-költségeinek és 5 %-os nyereségének levonásából állt (az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint).

(50)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a két együttműködő exportáló gyártó esetében úgy állapította meg a dömpingkülönbözetet, hogy a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát gyártelepi paritáson összehasonlította a vizsgált termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(51)

mivel a két együttműködő gyártó kapcsolatban állt egymással, a Bizottság egyetlen dömpingkülönbözetet állapított meg az egyedi dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga alapján.

(52)

Ez alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következőképpen alakultak:

(53)

A Bizottság ezt követően a CNBM csoport tekintetében az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában megállapított súlyozott átlagos importárnak, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon az eredeti vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárának összehasonlításával meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket. A Bizottság az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában fejezte ki.

(54)

Ennek alapján a CNBM csoport kárkülönbözete 63,9 %-ról 109,3 %-ra emelkedett.

(55)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszul. A CNBM csoport és az egyiptomi kormány az Egyiptomból érkező behozatal csökkenő szintjére és a CNBM uniós piaci részesedésének ebből eredő csökkenésére hivatkozva azt állította, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések már megfelelően védik az uniós gazdasági ágazatot, amely helyreállt, vagy lehetősége nyílt felépülni az állítólagos jelentős kárból. Egy párhuzamos kijátszásellenes vizsgálatra hivatkozva (7) a CNBM csoport azt is állította, hogy az uniós gyártók értékesítési árai állítólag növekedtek, ami azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült az elszenvedett jelentős kárból. A CNBM csoport továbbá vitatta a Bizottság által az alákínálási és alulértékesítési különbözet kiszámításához használt módszert, hivatkozva az eredeti vizsgálat során benyújtott beadványaira, valamint a Bíróság e tekintetben hozott két ítéletére (8). Ezenkívül az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszul az egyiptomi kormány azt állította, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet felülvizsgálata során a Bizottság eltérő kereskedelmi szintet alkalmazott az árak összehasonlítására, és így nem a dömpingellenes megállapodás tisztességes összehasonlításról szóló 3. cikkével összhangban járt el.

(56)

A (20) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a jelenlegi újbóli vizsgálat csak a dömpinggel kapcsolatos szempontokra korlátozódik. A Bizottság a kár megszüntetéséhez szükséges szintet kizárólag annak érdekében számította újra, hogy teljes mértékben megfeleljen a vám szintjére vonatkozó szabályoknak, és ez nem befolyásolhatja az újbóli vizsgálat eredményét, mivel mind az eredeti vizsgálatban, mind pedig ebben az újbóli vizsgálatban a vámokat a dömpingkülönbözet szintjén határozták meg (további részletekért lásd az (58) preambulumbekezdést). A párhuzamos vizsgálatból származó információk felhasználását illetően meg kell jegyezni, hogy a CNBM egy másik vizsgálatra és a jelen ügyben az ügy irataiban nem szereplő információkra hivatkozik. Ezért ezeket az információkat még akkor sem lehetne ebben az ügyben felhasználni, ha relevánsak lennének a jelen ügy szempontjából (ami nem így van). A fentiek fényében a CNBM csoport és az egyiptomi kormány állításait el kell utasítani.

(57)

Az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka tekintetében kiszámított dömpingkülönbözet magasabb, mint az eredeti vizsgálati időszakban megállapított. Ennélfogva a vizsgált terméknek a CNBM csoport általi behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban módosítani kell.

(58)

Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok összegét a dömpingkülönbözet szintjén kell megállapítani. Az eredeti szubvencióellenes vizsgálatban (9) a Bizottság nem végezte el az exportfüggő támogatási rendszereknek az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) (a szubvencióellenes alaprendelet) 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kiegyenlítését. Ezért a kiegyenlítő vámot nem kell levonni az új dömpingellenes vám meghatározásához.

(59)

A vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árra alkalmazandó felülvizsgált dömpingellenes vámtételek a következők:

(60)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására válaszul a kérelmezők előadták, hogy az alákínálás jelentős növekedése miatt a Bizottságnak teljes mérlegelési jogkörével kell élnie, és meg kell kétszereznie a dömpingellenes vámot.

(61)

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével, 12. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban járt el, amikor újraszámította a dömpingkülönbözetet az alacsonyabb exportárak figyelembevétele érdekében, és a felülvizsgált dömpingellenes vámot a megállapított dömpingkülönbözet szintjén állapította meg. A Bizottságot kötik az említett rendelkezések, és a kérelmezők állításával ellentétben a jelen ügyben nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel a vámnak a dömpingkülönbözet szintjén túli megállapítása tekintetében. Következésképpen a kérelmezők állítása nem megalapozott, és azt el kell utasítani.

(62)

A Bizottság 2022. május 17-én nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. A Bizottság az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(63)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,