TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM:

TÁRGYI HATÁLY

II. CÍM:

A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI

III. CÍM:

KÖLTSÉGVETÉSI ELVEK

1. FEJEZET:

A TELJESSÉG ELVE

2. FEJEZET:

AZ ÉVENKÉNTISÉG ELVE

3. FEJEZET:

AZ EGYENSÚLY ELVE

4. FEJEZET:

AZ ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG ELVE

5. FEJEZET:

A GLOBÁLIS FEDEZET ELVE

6. FEJEZET:

AZ EGYEDISÉG ELVE

7. FEJEZET:

A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES PÉNZGAZDÁLKODÁS ELVE

8. FEJEZET:

AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ELVE

9. FEJEZET:

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK BELSŐ KONTROLLJA

IV. CÍM:

KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG

V. CÍM:

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. FEJEZET:

PÉNZÜGYI SZEREPLŐK

3. FEJEZET:

A PÉNZÜGYI SZEREPLŐK FELELŐSSÉGE

4. FEJEZET:

BEVÉTELI MŰVELETEK

5. FEJEZET:

KIADÁSI MŰVELETEK

VI. CÍM:

KÖZBESZERZÉS

VII. CÍM:

A BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS SZÁMVITEL

1. FEJEZET:

A BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA

2. FEJEZET:

SZÁMVITEL

3. FEJEZET:

VAGYONLELTÁR

VIII. CÍM:

KÜLSŐ KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS A PÉNZÜGYI ÉRDEKEK VÉDELME

IX. CÍM:

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

TÁRGYI HATÁLY

II. CÍM

A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI

III. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ELVEK

1. fejezet

A teljesség elve

2. fejezet

Az évenkéntiség elve

3. fejezet

Az egyensúly elve

4. fejezet

Az elszámolási egység elve

5. fejezet

A globális fedezet elve

6. fejezet

Az egyediség elve

7. fejezet

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

8. fejezet

Az átláthatóság elve

9. fejezet

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

IV. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG

V. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. fejezet

Általános rendelkezések

2. fejezet

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

3. fejezet

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok

4. fejezet

Bevételi műveletek

1. szakasz

Általános rendelkezések

2. szakasz

A követelésekre vonatkozó becslés

3. szakasz

A harmadik felekkel szembeni követelések megállapítása

5. fejezet

Kiadási műveletek

1. szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

2. szakasz

A kiadások jóváhagyása

3. szakasz

A kiadások engedélyezése

4. szakasz

A kiadások kifizetése

VI. CÍM

KÖZBESZERZÉS

VII. CÍM

A BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS SZÁMVITEL

1. fejezet

A beszámoló bemutatása

2. fejezet

Számvitel

1. szakasz

Közös rendelkezések

2. szakasz

Általános számlák

3. szakasz

Költségvetési számlák

3. fejezet

Vagyonleltár

VIII. CÍM

KÜLSŐ KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS A PÉNZÜGYI ÉRDEKEK VÉDELME

IX. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

---

(1)   HL L 278., 2017.10.27., 3. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(4)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

MELLÉKLET

A KÖVETKEZŐHÖZ: A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG PÉNZÜGYI SZABÁLYZATA ÉS ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSAI

1.   BEVEZETŐ

Ez a melléklet a Közlekedési Közösség állandó titkárságára (a továbbiakban: a titkárság) alkalmazandó, amikor saját felelősségre szerez be árukat, építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott értékhatár alatt. Nem terjed ki olyan műveletekre, mint például a munkaerő-felvétel, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak.

2.   1. SZAKASZ

2.1.   Hatály és a szerződésekre alkalmazandó elvek

A titkárság által saját felelősségre lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárásnak meg kell felelnie az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség költségvetési elveinek, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének. Ez biztosítja a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

A szerződéseket egyértelműen meghatározott célkitűzések alapján kell megtervezni, amelyek támogatják a Közlekedési Közösségről szóló szerződés (a továbbiakban: a szerződés) és az annak alapján létrehozott szervek célkitűzéseinek teljesítését, valamint lehetővé teszik a titkárság számára, hogy teljesítse a szerződés 28. cikke szerinti megbízatását.

A szerződés tervezett értéke nem határozható meg az alkalmazandó szabályok megkerülésének céljával, és a szerződés nem is bontható részekre e célból.

A titkárság adott esetben részekre bontja a szerződést, kellő figyelemmel a széles körű verseny biztosítására.

A titkárság nem alkalmazhatja a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

A közbeszerzési eljárásokban általában részt vehet minden olyan természetes személy, aki az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának vagy a szerződés valamely délkelet-európai aláíró felének állampolgára, valamint minden olyan jogi személy, aki, illetve amely az említett országokban ténylegesen letelepedett. Az Unióval a közbeszerzés területén külön megállapodást kötött harmadik ország állampolgárságával rendelkező természetes személyek és az ott letelepedett jogi személyek az ilyen megállapodásban meghatározott feltételek szerint vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban. A részvétel lehetősége nyitva áll nemzetközi szervezetek előtt is.

Az átláthatóság és az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében az egyes közbeszerzési eljárások valamennyi szakaszát megfelelően dokumentálni és az egyes közbeszerzési dossziékban írásban rögzíteni kell.

A titkárságnak a szerződés aláírásáig nem áll fenn jogi kötelezettsége a gazdasági szereplőkkel szemben. Ezt a gazdasági szereplőkkel való minden egyes kapcsolatfelvétel során egyértelművé kell tenni. Az aláírás időpontjáig a titkárság megszüntetheti az eljárást anélkül, hogy az ajánlattevők jogosultak lennének bármiféle kártérítésre. A döntést indokolni kell, és az ajánlattevőket a döntés meghozatalának napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

A szerződő felekre bízott feladatok nem foglalhatnak magukban hatósági jogkört vagy költségvetés-végrehajtási feladatokat.

A 2014/24/EU irányelvben meghatározott értékhatár alatti közbeszerzési eljárások a következő beszerzési típusokra alkalmazhatók:

—	„szolgáltatásnyújtásra” irányuló szerződés, amelynek körébe az árubeszerzésre irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződés és az ingatlanszerződés körébe nem tartozó szellemi és nem szellemi szolgáltatások tartoznak;

—	„árubeszerzésre” irányuló szerződés, amelynek körébe termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletre történő vásárlása tartozik, vételi joggal vagy anélkül (beleértve a beállítást, az üzembe helyezést és a karbantartást is); és

—

„építési beruházásra” irányuló szerződés, amelynek körébe a titkárság által meghatározott követelményeknek megfelelő építés, vagy tervezés és építés tartozik. Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan együttes eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

3.   2. SZAKASZ

3.1.   Keretszerződések és közzététel

3.1.1.   Keretszerződések és egyedi szerződések

Az ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő keretszerződést köt az egy adott időszakban megkötendő egyedi szerződések alapvető feltételeinek – különösen az időtartamnak, a tárgynak, az árnak, a végrehajtási feltételeknek és a tervezett mennyiségeknek – a megállapítása céljából. A keretszerződés aláírása nem kötelezi beszerzésre az engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

3.1.2.   A szerződés pénzügyi szabályzatának 49. cikkében említett értékhatárokat el nem érő szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése és annak formái

A 20 000 EUR-t meghaladó és a 2014/24/EU irányelvben említett értékhatárok alatti szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. A titkárságnak egyszerűsített pályázati eljárást kell alkalmaznia, és legalább öt részvételre jelentkezőt / ajánlattevőt meg kell hívnia. A részvételi szándék kifejezésére irányuló kérelmet legalább egy hónappal a tervezett közbeszerzési eljárás megindítása előtt közzé kell tenni a titkárság honlapján.

A legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződés alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Ilyen esetben egyszerűsített pályázati eljárást kell alkalmazni, és a titkárságnak legalább három általa kiválasztott részvételre jelentkezőt / ajánlattevőt meg kell hívni. A 3.1.2. pontban említett előzetes nyilvánosságra hozatal nem kötelező.

A legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadások esetében teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel, ajánlat előzetes elfogadása nélkül is teljesíthetők.

A titkárság minden év március 31-ig közzéteszi honlapján a 20 000 EUR-t meghaladó értékű, folyó évre tervezett beszerzések listáját tartalmazó közbeszerzési tervet, amelynek tartalmaznia kell a közbeszerzés tárgyát, becsült értékét és becsült elindítási idejét.

4.   3. SZAKASZ

4.1.   Közepes és alacsony értékű közbeszerzési eljárások

4.1.1.   Előzetes piaci konzultáció

Az ajánlatkérő szerv előzetes piacelemzést végezhet a közbeszerzési eljárás előkészítése céljából.

4.1.2.   Közbeszerzési dokumentumok

A közbeszerzési dokumentumoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)	adott esetben az előzetes nyilvánosságra hozatal;

b)	az ajánlattételi felhívás;

c)	a kiírási feltételek, ideértve a műszaki leírást és a releváns szempontokat;

d)	a szerződéstervezet.

A közbeszerzési dokumentumokban a titkárság meghatározza a közbeszerzési eljárás tárgyát azáltal, hogy ismerteti igényeit és a kívánt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások jellemzőit. A dokumentumoknak tartalmazniuk kell minden olyan információt és rendelkezést, amelyekkel a pályázóknak tisztában kell lenniük ahhoz, hogy ajánlatot nyújthassanak be. Ezek a következők: a követendő eljárás, a benyújtandó dokumentumok, a kizárási kritériumok, a kiválasztási és odaítélési szempontok, valamint a szerződés időtartama és becsült értéke. A titkárságnak azt is meg kell adnia, hogy mely elemek képezik a minden ajánlatra vonatkozóan teljesítendő minimumkövetelményeket. A minimumkövetelmények között elő kell írni az uniós jogban vagy a nemzeti jogban, a kollektív szerződésekben, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben felsorolt hatályos környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek való megfelelést.

A fent említett három dokumentumot (b–d) e-mailben is el lehet küldeni a lehetséges részvételre jelentkezőknek / ajánlattevőknek.

4.1.3.   Ajánlattételi felhívás

Az ajánlattételi felhívás:

a)

meghatározza az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályokat, beleértve különösen a felbontásig való bizalmas kezelésre vonatkozó feltételeket, a beérkezés zárónapját és -időpontját és azt a címet, amelyre el kell küldeni vagy juttatni az ajánlatokat, illetve elektronikus benyújtás esetén az internetcímet;

b)	közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek elfogadását is jelenti, és hogy az ilyen benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert szerződő félre;

c)	meghatározza azon időszakot, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d)	tiltja az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolatot az eljárás idejére, kivéve a közbeszerzési dokumentumokban megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá helyszíni látogatás előírása esetén meghatározza a látogatással kapcsolatos pontos feltételeket;

e)	meghatározza, hogy milyen módon bizonyítható az ajánlatok beérkezési határidejének betartása; és

f)	közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az eljárás eredményéről szóló értesítés elektronikus módon való kézhezvételének elfogadását is jelenti.

4.1.4.   Kiírási feltételek

A kiírási feltételek az alábbiakat tartalmazzák:

a)	a kizárási és kiválasztási szempontok;

b)

az odaítélési szempontok és relatív súlyozásuk, vagy adott esetben, amennyiben a súlyozás objektív okok miatt nem lehetséges, az említett szempontok csökkenő fontosságú sorrendben való feltüntetése, ami a változatokra is alkalmazandó, amennyiben azokat az eljárást megindító hirdetményben engedélyezték;

c)	a 4.1.6. pontban említett műszaki leírások; és

d)	arra vonatkozó előírás, hogy az ajánlattevők jelöljék meg a letelepedésük szerinti országot, és mutassák be az adott ország joga szerint általában elfogadott, ezt igazoló dokumentumokat.

4.1.5.   Szerződéstervezet

A szerződéstervezetnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a szerződő felekre vonatkozó adatok;

b)	a közbeszerzés tárgya;

c)	időtartam;

d)	fizetési feltételek;

e)	(adott esetben) a garanciákkal kapcsolatos követelmények;

f)	adatvédelem;

g)	szellemi tulajdonjogok;

h)	a szerződésre alkalmazandó jog és a jogviták elbírálása tekintetében illetékes bíróság.

4.1.6.   Műszaki előírások

A műszaki előírásoknak átfogóaknak, egyértelműeknek és pontosaknak kell lenniük, és nem akadályozhatják indokolatlanul a versenyeztetést. Meghatározzák (adott esetben tételenként) az áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megkövetelt jellemzőit, figyelembe véve a célt, amelyre a titkárság szánta őket. Arányosaknak kell lenniük a célkitűzéssel és/vagy a kívánt szolgáltatások, áruk és építési beruházások költségvetésével.

A műszaki leírások nem hivatkozhatnak egy adott márkára vagy eredetre, illetve nem írhatnak le egy adott márkájú vagy eredetű terméket, továbbá nem akadályozhatják indokolatlanul a versenyeztetést.

A műszaki előírásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)	kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok;

b)	odaítélési szempontok;

c)	a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítéka;

d)	a közbeszerzési eljárás tárgya;

e)	háttér-információk;

f)	a feladatok típusa;

g)	tevékenységi területek;

h)	időtartam és elvárt eredmények;

i)	kiinduló feltételezések és kockázatok;

j)	logisztika és időzítés;

k)	követelmények; és

l)	a jelentések és a szerződés nyomon követése.

A szerződés végrehajtása során a műszaki leírások vezérfonalként szolgálnak a szerződő fél számára. Ezeket mellékletként kell csatolni a létrejövő szerződéshez.

4.1.7.   Kizárási kritériumok

Ezek a kritériumok minden közbeszerzési eljárásban alkalmazandók, és közzé kell tenni őket. A kritériumok módosítása az eljárás során nem megengedett.

A kizárási kritériumok célja annak meghatározása, hogy egy gazdasági szereplő részt vehet-e a közbeszerzési eljárásban, vagy odaítélhetik-e neki a szerződést. A potenciális ajánlattevőknek aláírt és keltezéssel ellátott nyilatkozatban kell nyilatkozniuk arról, hogy nincsenek olyan helyzetben, amely indokolná a kizárást. E célból a titkárságnak rendelkezésre kell bocsátania a nyilatkozattételi mintát.

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek a kizárási kritériumokról és a kizárásokra vonatkozó határozatról szóló 136. cikkének (1) bekezdése és a kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozatról és bizonyítékról szóló 137. cikkének (1)–(4) bekezdése alkalmazandó.

A kizárási kritériumokat „megfelel / nem felel meg” alapon kell ellenőrizni a megfelelő bizonyítékok alapján.

4.1.8.   Kiválasztási szempontok

4.1.8.1.

A kiválasztási szempontok rendeltetése annak meghatározása, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e a szerződés végrehajtásához szükséges kapacitásokkal. E célból a kiválasztási szempontoknak egyértelműeknek, megkülönböztetésmenteseknek, megfelelőeknek és a szerződés tárgyával és értékével arányosaknak kell lenniük. A titkárság gondoskodik arról is, hogy jól ellenőrizhető szempontokat írjon elő.

4.1.8.2.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie a kiválasztási szempontokat, a minimális alkalmassági szinteket és az alkalmasság igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, és azzal arányban kell állnia.

4.1.8.3.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak.

4.1.8.4.

Részekre bontott szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes részre nézve minimális kapacitásszintet állapíthat meg. Amennyiben több részt is egyazon szerződő félnek ítélnének oda, kiegészítő minimális kapacitásszinteket írhat elő.

4.1.8.5.

A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges képesség tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének: a) be van jegyezve a vonatkozó szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, kivéve, ha a gazdasági szereplő nemzetközi szervezet; b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében rendelkezik olyan engedéllyel, amely igazolja, hogy a székhelye szerinti országban engedélyezett számára a szerződés végrehajtása, vagy meghatározott szakmai szervezet tagja.

4.1.8.6.

Részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásakor az ajánlatkérő szerv elfogadja a kiválasztási szempontoknak a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot.

4.1.8.7.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket vagy részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be aktualizált nyilatkozatot, vagy nyújtsák be az összes bizonylatot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

4.1.8.8.

Az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a részvételre jelentkezőket vagy a sikeres ajánlattevőket, hogy naprakész bizonylatokat nyújtsanak be; ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta ezeket a bizonylatokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha azokhoz az ajánlatkérő szerv valamely nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

4.1.8.9.

Az ajánlatkérő szerv, az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően, a 3.1.2. pontban említett értékhatárt meg nem haladó értékű szerződések esetében dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint technikai és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől.

4.1.8.10.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, úgy előfinanszírozásra nincs lehetőség, kivéve megfelelően indokolt esetekben.

4.1.8.11.

Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

4.1.8.12.

A műszaki és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak hajtják végre.

4.1.8.13.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

4.1.8.14.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőtől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozó személyéről.

4.1.8.15.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményekben megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő valamennyi alvállalkozó nevét, elérhetőségét és meghatalmazott képviselőinek nevét.

4.1.8.16.

Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint a szerződés jelentős részét kitevő alvállalkozói tevékenység esetében a tervezett alvállalkozók megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási szempontoknak. Az ajánlatkérő szerv kötelezi a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak.

4.1.8.17.

Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be – a csoport egyik tagja végezzen el.

4.1.8.18.

Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy a gazdasági szereplők egy csoportjának valamely meghatározott társasági formával kell rendelkeznie ahhoz, hogy ajánlatot tehessen, illetve benyújthassa részvételi jelentkezését, azonban ez megkövetelhető a kiválasztott csoporttól – miután a szerződést elnyerte –, amennyiben ez a változás szükséges a szerződés megfelelő teljesítéséhez.

4.1.8.19.

A kiválasztási szempontokat „megfelel / nem felel meg” alapon kell ellenőrizni.

4.1.8.20.

A kiválasztási szempontok a szerződés egészének teljesítése során alkalmazandók maradnak, azaz a szerződő félnek mindenkor meg kell felelnie ezeknek a szempontoknak.

4.1.9.   Gazdasági és pénzügyi kapacitás

Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

a)	a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel – és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel – rendelkezzenek;

b)	a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányait; és

c)	a gazdasági szereplők biztosítsák a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés tervezett éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén, amelyeket az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismertet.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismerteti az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból előírhatja különösen a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását:

a)	megfelelő banki nyilatkozatok vagy – adott esetben – a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b)	legfeljebb a három legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatás vagy azok kivonata;

c)	a gazdasági szereplő teljes árbevételéről és – adott esetben – a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás legfeljebb az előző három pénzügyi évre vonatkozóan.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

4.1.10.   Műszaki és szakmai alkalmasság

Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében megfelel-e a következő bekezdésekben előírt minimális kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania műszaki és szakmai kapacitását. E célból a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a)

építési beruházások esetében: i. beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítésért felelős személyek iskolai végzettségére, szakképesítésére, jártasságára, tapasztalatára és szakértelmére vonatkozó információk, valamint a következők jegyzéke: 1. az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és áruszállítások, valamint azok összege, ideje és megrendelői, továbbá, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e a megrendelő, illetve kérésre a megrendelő nyilatkozata; 2. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb építési beruházások megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal; 3. azon műszaki berendezések, eszközök vagy felszerelések leírása, amelyeket a gazdasági szereplő a szolgáltatásnyújtásra, illetve az építési beruházásra irányuló szerződés teljesítése során igénybe vesz; 4. a gazdasági szereplő által a minőség biztosításának céljára igénybe vehető műszaki háttér, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási létesítmények leírása; 5. a gazdasági szereplő rendelkezésére álló, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplőhöz tartoznak-e vagy sem;

b)

árubeszerzés esetében: i. áruminták, termékleírások, hiteles fényképek vagy hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

c)

építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás esetében: i. kimutatás a gazdasági szereplő által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet átlagos létszámáról az utolsó három évben; ii. azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud; iii. azon környezetgazdálkodási intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

Az a) és b) pont alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített releváns árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

A c) pont alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített releváns építési beruházások igazolását is.

Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai kapacitással, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

4.1.11.   Odaítélési szempontok

Az odaítélési szempontok célja a műszaki és pénzügyi ajánlat értékelése azon gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása érdekében, amely a legalacsonyabb árat vagy a legjobb ár-érték arányt képviseli, miután igazolást nyert, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban foglalt minimumkövetelményeknek.

A titkárság a közbeszerzési dokumentumokban ismerteti az egyes szempontok szerinti értékelés módját, valamint az egyes minőségi odaítélési szempontok és az ár relatív jelentőségét (minőség–ár súlyozási formula alkalmazásakor).

A minőségi szempontok a következő elemeket foglalhatják magukban: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok, az építési beruházás, az árubeszerzés vagy a szolgáltatás életciklusának bármely szakaszában, a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezete, vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás vagy olyan, a szállítással kapcsolatos feltételek, mint pl. szállítási határidő, szállítási folyamat, szállítási idő vagy teljesítési határidő.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe az egyes kiválasztott szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponthoz viszonyított súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szerv csökkenő fontossági sorrendben tünteti fel a szempontokat.

Az ajánlatkérő megállapíthat minőségi minimumokat. A minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

4.1.12.   Határidők

Az ajánlatok beérkezési határideje

A kis értékű szerződésekre vonatkozó ajánlatok beérkezésének határideje legalább 10 naptári nap, amely az ajánlati felhívásnak a potenciális ajánlattevők részére történő kiküldését követő naptól számítandó.

A közepes értékű szerződésekre vonatkozó ajánlatok beérkezésének határideje legalább 15 naptári nap, amely az ajánlati felhívásnak a potenciális ajánlattevők részére történő kiküldését követő naptól számítandó.

Sürgősségi határidők

Sürgős esetben a minimális határidő lerövidíthető, amennyiben ezt megfelelően indokolják és dokumentálják.

4.1.13.   Az ajánlatok felbontása

Az ajánlatok értékelő bizottság általi felbontásának megfelelő megszervezéséről az engedélyezésre jogosult tisztviselő dönt. A felbontásért felelős személy(ek)nek ellenőriznie kell, hogy az ajánlatok határidőn belül érkeztek-e be.

Az eljárás akkor is érvényes, ha nem minden meghívott részvételre jelentkező nyújt be ajánlatot, amennyiben legalább egy ajánlat megfelel az összes szempontnak.

Kivételes esetben, ha a kezdeti eljárás lezárulta után nem nyújtottak be ajánlatot, illetve nem nyújtottak be megfelelő ajánlatot, akkor – feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen – az eljárás megismételhető egyetlen meghívott részvételre jelentkezővel.

4.1.14.   Az ajánlatok értékelése

Az ajánlatokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan és haladéktalanul kinevezett értékelő bizottság bontja fel és értékeli.

A közepes értékű szerződések értékelésére minden esetben bizottságot kell kijelölni. Kis értékű szerződések esetében akkor lehet értékelő bizottságot felállítani, ha egynél több ajánlat érkezik. Az értékelő bizottságot legalább három értékelőnek kell alkotnia.

Az értékelés eredményét értékelő jelentésben kell rögzíteni, amelyet a bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia; a jelentés az odaítélésről szóló határozattól eltérő dokumentum (az ajánlattevőnek adott visszajelzés alapját képezi). Az értékelő jelentésnek tartalmaznia kell a szerződés odaítélésével kapcsolatos következtetést.

Az ajánlatokat kellő időben kell értékelni, hogy az eljárást az ajánlatok érvényességi idején belül be lehessen fejezni. Az értékelés befejezését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő meghozhatja az odaítélésről szóló határozatot.

4.1.15.   Kapcsolattartás az ajánlattevőkkel

Funkcionális postafiókot kell létrehozni, amelyen keresztül a gazdasági szereplők érdeklődhetnek vagy tájékoztatást kérhetnek az elindított közbeszerzési eljárásokról.

A titkárság és a potenciális ajánlattevők közötti kapcsolatfelvétel az eljárás teljes időtartama alatt tilos, kivéve kivételes körülmények esetén, például a benyújtási szakaszban.

Az ajánlattevőkkel való kapcsolatfelvétel kivételesen megengedett a benyújtási szakaszban, mégpedig a következő körülmények fennállása esetén: a gazdasági szereplők kérésére a titkárság további információkat szolgáltathat kizárólag a közbeszerzési dokumentumok pontosítása céljából; a titkárság saját kezdeményezésére tájékoztathatja az érdekelt feleket, ha hibát, pontatlanságot, kihagyást vagy egyéb elírást talál a közbeszerzési dokumentumokban. Ha a titkárság jelentős változtatást kénytelen eszközölni a közbeszerzési dokumentumokon, meg kell hosszabbítania az ajánlatok / részvételi jelentkezések beérkezésének határidejét annak érdekében, hogy az ajánlattevők figyelembe vehessék ezeket a változásokat.

A kapcsolattartásnak mindig írásban kell történnie (lehetőleg elektronikus úton, a gyors reagálás biztosítása és a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos problémák okozta késedelem kockázatának elkerülése érdekében).

A valamely ajánlattevő kérésére vagy a titkárság által saját kezdeményezésre rendelkezésre bocsátott minden további információt egyidejűleg hozzáférhetővé kell tenni valamennyi ajánlattevő számára, mégpedig ugyanolyan módon, mint a közbeszerzési dokumentumok esetében.

Az ajánlattevők legkésőbb 4 naptári nappal az ajánlatok benyújtási határideje előtt kiegészítő információkat kérhetnek. A titkárság a lehető leghamarabb, de legkésőbb 3 naptári nappal az ajánlatok benyújtási határideje előtt rendelkezésre bocsátja a kért információkat.

Ha az információ kevesebb mint 3 naptári nappal a határidő előtt kerül megadásra, a titkárság meghosszabbítja az ajánlatok beérkezési határidejét.

A kevesebb mint 4 naptári nappal az ajánlatok beérkezési határideje előtt benyújtott, kiegészítő információk iránti kérésre a titkárság nem köteles válaszolni, noha adott esetben válaszolhat is. Amennyiben a kiegészítő információk iránti kérelmek beérkezési határideje munkaszüneti napra, vasárnapra vagy szombatra esik, a határidő a következő munkanap utolsó órájának lejártával ér véget.

A megfelelő ügyintézésnek megfelelően kötelező felvenni a kapcsolatot az ajánlattevőkkel a kizárási kritériumokkal vagy kiválasztási szempontokkal kapcsolatos hiányzó információk vagy dokumentumok, illetve a hiányzó aláírások bekérése érdekében. A kapcsolatfelvétel elmaradását ezekben az esetekben megfelelően indokolni és dokumentálni kell a közbeszerzési dossziéban. A pontosításra irányuló kérés azonban nem eredményezheti a már benyújtott ajánlat tartalmának vagy az árajánlat összegének módosítását.

4.1.16.   Az értékelés eredménye és a szerződés odaítéléséről szóló döntés

Az értékelést követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási és odaítélési szempontok alapján eldönti, hogy kinek ítéli oda a szerződést, és aláírja az odaítélésről szóló határozatot.

A titkárság tájékoztatja a sikeres ajánlattevőt és a sikertelen ajánlattevőket a döntés indokairól, valamint az e szabályzat 4.1.18. pontjában említett várakozási időszak hosszáról. Ezt követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírhatja a szerződést a sikeres ajánlattevővel. A szerződést először a sikeres ajánlattevőnek kell aláírnia.

4.1.17.   A részvételre jelentkezők és ajánlattevők tájékoztatása

Az egy pénzügyi évben odaítélt, 20 001 EUR és a 2014/24/EU irányelvben említett küszöbérték közötti szerződéseket a következő év június 30. előtt közzé kell tenni a Közlekedési Közösség állandó titkárságának honlapján.

4.1.18.   A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

Az egynél több ajánlattevővel lefolytatott eljárásokra legalább 7 naptári napos várakozási időszak alkalmazandó. A várakozási időszak az azt követő naptól kezdődik, hogy a kiválasztási eljárás eredményéről szóló értesítést elektronikus úton egyidejűleg megküldték valamennyi (sikeres és sikertelen) ajánlattevőnek. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a várakozási időszak vége előtt nem írhatja alá a szerződést.

Megfelelő esetben a titkárság további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen ajánlattevők várakozási időszak alatt benyújtott kérelmei vagy észrevételei, vagy az ezen időszakban beérkező bármely releváns információ indokolja.

4.1.19.   A közbeszerzési eljárások törlése

A titkárság a szerződés aláírása előtt megszüntetheti az eljárást anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők jogosultak lennének bármiféle kártérítésre.

Megszüntetésről akkor döntenek, ha a szerződést nem ítélik oda (pl. mert az ajánlatok egyike sem volt elfogadható, felelt meg a kiválasztási szempontoknak vagy a műszaki leírásnak, illetve érte el a minimális minőségi küszöbértékeket stb.), a közbeszerzési eljárás alapját képező igény elévült (pl. a szakpolitikai prioritások változása miatt), vagy ha a tervezett szerződés finanszírozása nem biztosított.

A megszüntetésről szóló határozatot az engedélyezésre jogosult tisztviselő írja alá.

Legkésőbb a megszüntetésről szóló határozat aláírását követő 15 napon belül a titkárság írásban (e-mailben vagy levélben) értesíti az összes ajánlattevőt a megszüntetés okairól.