(1)

2019. július 1-jei levelében Belgium bejelentette a Bizottságnak a videojátékok gyártására vonatkozó támogatási programot. Belgium 2020. január 3-i és február 2-i leveleiben további információkat bocsátott a Bizottság rendelkezésére.

(2)

A Bizottság 2020. április 30-án kelt levelében tájékoztatta Belgiumot, hogy e támogatás vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a szóban forgó támogatással kapcsolatban.

(4)

Belgium 2020. május 29-én kelt levelében benyújtotta az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit.

(5)

2020. július 16-án egy érdekelt féltől észrevételek érkeztek a Bizottsághoz az üggyel kapcsolatban. A Bizottság ezeket továbbította Belgiumnak, és lehetőséget biztosított számára, hogy azokhoz megjegyzéseket fűzzön; a Bizottság a 2020. november 30-án kelt levélben megkapta Belgium észrevételeit.

(6)

Belgium 2020. május 29-i levelében tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy kész kiigazítani a támogatás alapját képező jogszabályokat, 2021. november 30-án pedig arról a tényről számolt be, hogy a belga képviselőházhoz benyújtottak egy, a szóban forgó módosításokat tartalmazó törvényjavaslatot (3).

(7)

Belgium 2021. június 10-én és december 8-án, valamint 2022. február 10-én és március 29-én további információkat nyújtott be.

(8)

A videojátékok gyártásához szolgáló „tax shelter” támogatási program az eredeti „tax shelter” kibővítését célozza, amely az audiovizuális alkotások gyártásának támogatására irányult, és azt a Bizottság 2003-ban engedélyezte (4). Azóta a Bizottság 2004-ben (5), 2007-ben (6) 2009-ben (7), 2013-ban (8) és 2014-ben (9) jóváhagyta az említett program meghosszabbítását és módosítását. A 2014-es „tax sheltert” a Bizottság 2020-ban (10) változtatás nélkül meghosszabbította. A program jelenlegi változata 2026. december 31-ig érvényes.

(9)

A jogalap a jövedelemadóról szóló törvény (11) és a belga hivatalos közlöny (Moniteur belge/Belgisch Staatsblad) 2019. április 16-i számában közzétett, a „tax shelternek” a videojáték-ágazatra történő kiterjesztéséről szóló, 2019. március 29-i törvény (12), valamint annak módosítása, amely jelenleg a belga képviselőház napirendjén szerepel. (13). A módosítás elfogadására a tervek szerint a Bizottság kedvező határozatát követően kerül sor.

(10)

A támogatás időtartama 2027. december 31-ig tart (14).

(11)

A becsült költségvetés 36 000 000 EUR (6 000 000 EUR/év). Ez az összeg a belga állam szövetségi költségvetéséből származik.

(12)

A program célja, hogy adókedvezmény biztosításával támogassa és ösztönözze a vállalkozások videojátékok gyártásába történő beruházásait. A Belgiumban társasági adó hatálya alá tartozó és a vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalatok jogosultak lesznek az e támogatási program által biztosított „tax shelterre”.

(13)

Ezen adócsökkentésből akkor részesülhetnek, ha az érintett közösség illetékes szolgálatai által európai videojátékként engedélyezett videojátékokat gyártó társaságok produkcióiba ruháznak be, azaz olyanokba, amelyeket főként Belgiumban vagy az EGT-hez tartozó más államban lakóhellyel rendelkező szerzők és a kreatív ágazatban dolgozók közreműködésével, vagy az EGT egy vagy több tagállamában letelepedett egy vagy több gyártó vagy társgyártó felügyelete és tényleges ellenőrzése alatt állítanak elő.

(14)

A videojátékok engedélyezése a Flamand Közösség, illetve a Vallon Régió által a saját videojáték-támogatási programjuk végrehajtása céljából bevezetett és a Bizottság által jóváhagyott kulturális tesztek függvénye (az említett teszteket a Bizottság a Flamand Közösség esetében 2018-ban hagyta jóvá (15), majd 2022-ben meghosszabbította és módosította (16), a Vallon Régió esetében pedig 2020-ban hagyta jóvá (17)). A tesztelési kritériumok megkövetelik, hogy a játék kulturális és művészeti jellegű legyen, a gyártási tevékenységek és a szereplők kulturálisan kapcsolódjanak Flandriához, illetve a Vallon Régióhoz, valamint hogy a játék innovatív és kreatív jellemzőkkel rendelkezzen. E célból Belgium kötelezettséget vállalt arra, hogy a belga szövetségi állam együttműködési megállapodást köt a Flamand Közösséggel, a francia nyelvű közösséggel és a német ajkú közösséggel a közösségeknek és a szövetségi államnak a „tax shelter” programmal kapcsolatos hatásköreiről. Belgium azt állítja, hogy a közösségek a „tax shelter” keretében ugyanazon kritériumok alapján fogják engedélyezni a videojátékokat, mint amelyeket a Flamand Közösség, illetve a Vallon Régió a saját videojáték-támogatási programjukban az intézkedés időtartama alatt alkalmaznak.

(15)

A hatályos „tax shelter” program értelmében egy vállalkozás („a beruházó”) keretmegállapodás alapján pénzügyi hozzájárulást nyújthat a gyártónak egy bizonyos audiovizuális produkcióhoz. E pénzügyi hozzájárulásért cserébe a beruházó egy úgynevezett „tax shelter igazolványt” szerez, amely révén adókedvezményben részesül az adóköteles nyereségének csökkentése formájában. A társasági nyereség megadóztatása azon az alapelven történik, hogy a társaságok a nyereség teljes összege után adóznak (a jövedelemadóról szóló belga törvény 185. cikke). Az adóalap meghatározása céljából a nyereség összegét csökkentik a levonható költségekkel (a jövedelemadóról szóló belga törvény 6. cikke). A társaság rendszerint az adózási időszak alatt generált vagy viselt működési költségeket vonhatja le a nyereség összegéből (a jövedelemadóról szóló belga törvény 49. cikke). Ami a beruházások értékét illeti, a levonhatóság a pénzügyi hozzájárulás értékétől függ (a jövedelemadóról szóló belga törvény 61. cikkének második bekezdése). „Tax shelter” esetében az adóköteles vállalkozás azonnal levonhatja a befektetett összeg 421 %-át, amely összeg meghaladja a pénzügyi hozzájárulását. A bejelentett tervezet szerint ez a lehetőség videojáték-gyártáshoz való hozzájárulásokra is kiterjed.

(16)

A Belgium által bejelentett program keretében a „tax shelter igazolvány” adómegállapításhoz használt értékét az EGT-ben felmerült gyártási és működési kiadások 70 %-a alapján számították ki, vagy ha Belgiumban a gyártási és működési kiadások nem érik el a teljes költségvetés 63 %-át, akkor a belgiumi gyártási és működési kiadások alapján. Az egy adott gyártásba való beruházásokhoz nyújtott lehetséges támogatás összegét a „tax shelter igazolvány” adóértékének 48 %-ában állapították meg. Ezért a legoptimálisabb forgatókönyv szerint, amikor a teljes költségvetés legalább 63 %-át Belgiumban költötték el, a támogatási intenzitás 48–70 %-ot érhet el, ami a gyártási költségvetés 33,6 %-ának felel meg, de ennél alacsonyabb lenne abban az esetben, ha a gyártással kapcsolatban Belgiumban felmerült kiadások a teljes költségvetés kevesebb mint 63 %-át teszik ki. A gyártáshoz nyújtott más támogatással való halmozás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az 50 %-ot.

(17)

A támogatási program eredeti tervezete így előírta, hogy a „tax shelter” adóértékét a területi kiadások alapján kell meghatározni. A beruházás összege (és így a támogatás összege) a területi kiadások százalékos arányától függ, tehát a Belgiumban tervezett kiadások összegétől függően változik.

(18)

A „tax shelter” program előírja, hogy a kedvezményezett produkciós vállalkozásoknak a „tax shelterben” való részvételhez akkreditációval kell rendelkezniük. Belgium szerint az a cél, hogy visszavonhassák az akkreditációt azoktól a vállalkozásoktól és személyektől, amelyek vagy akik nem tartják be a törvényt (18).

(19)

Belgium kifejtette, hogy az akkreditációt az érintett produkciós vállalkozások kérelmére rövid időn belül megadják. A kérelem az azonosító adatokon kívül csak egy olyan dokumentumot tartalmaz majd, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek nincs hátraléka az Országos Társadalombiztosítási Hivatal felé, másrészt pedig egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező kötelezi magát a „tax shelterről” szóló törvényben foglaltak betartására. Ez nevezetesen azt jelenti, hogy a produkciós vállalkozás vállalja, hogy „tax shelter igazolványra” vonatkozó ajánlatát a befektetési eszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételről és a befektetési eszközök szabályozott piacokra történő bevezetéséről szóló, 2018. július 11-i törvény (19), valamint az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) rendelkezéseinek megfelelően teszi meg.

(20)

Belgium kifejtette, hogy az akkreditációs eljárás nem vezet be olyan feltételt, miszerint az érintett vállalkozásoknak az akkreditációs kérelem benyújtásának időpontjában Belgiumban letelepedettnek kell lenniük vagy ottani tartózkodási hellyel kell rendelkezniük.

(21)

Értesítésében Belgium kifejtette, hogy a belgiumi videojáték-ágazat 2018-ban mintegy 100 000 000 EUR-t képviselt, ami a világpiac 0,08 %-ának felel meg (az érintett ágazat 2018-ban globális szinten körülbelül 124 000 000 000 EUR-t tett ki).

(22)

Időközben Belgium frissítette ezeket az adatokat. 2020-ban a videojáték-ágazat világviszonylatban 159 800 000 000 USD bevételt termelt (21). Az a 82 000 000 EUR, amely Belgium szerint az adott évben a belga piac összbevétele volt, a globális bevétel mindössze 0,05 %-át tette ki. Az európai kontinens piaca a világpiac 19 %-át teszi ki, ami 29 600 000 000 USD-nak (azaz több mint 27 600 000 000 EUR-nak) felel meg. Tehát 2020-ban a belga videojáték-piac az európai kontinens piacának 0,3 %-át tette ki. A 2019. évi adatok alapján az ágazat az európai kontinensen összesen 87 628 főt foglalkoztatott, ebből a belga ágazat mintegy 1 000 főt számlált. Belgiumban 63 videojáték-fejlesztő stúdió működött (az európai kontinensen összesen 4 913) (22). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a belga videojáték-ágazat szerény helyet foglal el az európai piacon. Belgiumban a videojáték-ágazatban tevékenykedő vállalkozások jelentős hányada kisvállalkozás. E vállalkozások nagy része a közelmúltban jött létre, azaz kevesebb mint 6 éve létezik. Az ágazatban működő vállalkozások a méretükből és rövid üzleti múltjukból kifolyólag nehezen tudnak továbbfejlődni, ami gátolja, hogy nagyobb számú és ezáltal változatosabb kulturális videojátékokat hozzanak létre.

(23)

Belgium a következő megállapításokat teszi: jóllehet az ágazat növekszik, az ipar nem rendelkezik a piacra való betöréshez szükséges pénzügyi hajtóerővel. Akárcsak a filmgyártás esetében, a számítógépen, konzolon, táblagépen vagy okostelefonon használható játékok kifejlesztése több hónapot, vagy akár éveket vesz igénybe. Ehhez magasan képzett személyzetre van szükség. Csakúgy, mint a mozi esetében, piacképes eredmény csak e folyamat végén jelentkezik. Ezen elemek miatt az ágazat viszonylag kockázatosnak számít. Emellett a mozihoz hasonlóan soha nem lehet biztosan előre tudni, hogy egy játék meghódítja-e a nagyközönséget, és így megtérül-e a befektetés. Továbbá az erős oktatási, kulturális és művészeti komponenssel rendelkező videojáték-projektek kockázatosabbnak tekinthetők, mivel bár a világszerte népszerű videojátékokkal azonos előállítási költségeket generálnak, jóval kisebb irántuk a piaci igény.

(24)

A pénzügyi korlátozások gátolják a nagy kreatív potenciállal rendelkező, de magasabb költségvetésű nagyszabású projektek elindítását. A videojátékok gyártása ezért a személyi számítógépen futtatható játékokra és a kisebb költségvetésű játékokra összpontosul. A finanszírozási nehézségek akadályozzák a kulturális know-how helyi szintű megőrzését és fejlesztését. A gyártóknak ugyanis jobban érdekükben áll, hogy alvállalkozóként dolgozzanak külföldi vállalatok számára, mintsem hogy saját videojátékokat fejlesszenek ki.

(25)

Ennek következtében a belga videojáték-vállalkozások számára gyakran komoly nehézséget okoz, hogy megtalálják az új projektekhez szükséges finanszírozást. Ezen túlmenően jelentős nemzetközi versennyel is szembesülnek.

(26)

A „tax shelter” hozzájárul a videojáték-gyártási ágazatba történő magánberuházások számának emelkedéséhez, ahogyan az a film- és audiovizuális gyártást segítő „tax shelter” esetében is történt.

(27)

Kétségek merültek fel a Bizottságnak eredetileg bejelentett program általános jogszerűségét illetően. A „tax shelter igazolvány” adóértékét a területi kiadások alapján határozzák meg. A kiadások területi jellegének e feltételei ütközhettek volna az általános jogszerűség elvével és különösen az EUMSZ-nek az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító elveivel (az EUMSZ 34. és 56. cikke).

(28)

A Bizottság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a videojáték-gyártás támogatása tekintetében jogszerű és összeegyeztethető-e a belső piaccal a beruházás összegének – és így a támogatás összegének – a Belgiumban felmerülő területi kiadások százalékában történő meghatározása, valamint hogy szükséges vagy arányos-e az ilyen támogatáshoz kapcsolódó területi feltételek kikötése.

(29)

A „Vlaamse Onafhankelijke Film & Televisie Producenten” (Független flamand film- és televíziós producerek, a továbbiakban: VOFTP) szervezet 2020. július 16-i levelében észrevételeket tett a bejelentett támogatási programmal kapcsolatban. A VOFTP úgy véli, hogy a program érinti a szervezetet, mivel tartani lehet attól, hogy a „tax shelter” videojátékok előtti megnyitása következtében kevesebb beruházás áramlik majd a tagjai audiovizuális produkciói felé. A VOFTP szerint az eredeti „tax shelter” kiterjesztése nem felel meg a belső piaccal való összeegyeztethetőség feltételeinek, ezért azt a Bizottság nem hagyhatja jóvá.

(30)

Beadványában a VOFTP hangsúlyozza annak fontosságát, hogy végezzenek kellően alapos vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó program keretében támogatásban részesülő videojátékok kapcsolódnak-e Belgiumhoz, és hozzájárulnak-e az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti célkitűzéshez, nevezetesen a kultúra és a kulturális sokszínűség előmozdításához. A VOFTP attól tart, hogy a program nem tartalmaz garanciát arra, hogy kizárólag a kulturális célú videojátékok részesülhessenek a támogatásban.

(31)

A VOFTP szerint azoknak a kritériumoknak, amelyek annak értékelésére szolgálnak, hogy érvényesülnek-e a videojátékok gyártásához nyújtott támogatási program kulturális szempontjai, biztosítaniuk kell, hogy a támogatásban részesülő videojáték kulturális értékkel bírjon. Ezeket a kritériumokat a videojáték-ágazat számára saját támogatási programmal rendelkező illetékes közösségnek vagy régiónak kell meghatároznia. Nevezetesen a Flamand Közösség illetékes szervezete (a Flamand Audiovizuális Alap), illetve a Vallon Régió határozza meg a videojátékok kulturális szempontjaira vonatkozó kritériumokat. A VOFTP kétségbe vonja, hogy biztosított-e e kritériumok alkalmazása. Ehhez az állam és a közösségek közötti együttműködési megállapodásra lenne szükség, ilyen megállapodás azonban nem létezik.

(32)

2020. május 29-i levelében Belgium megjegyezte, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat megerősítette azon feltételek teljesülését, amelyek alapján úgy lehet tekinteni, hogy egy támogatás a kultúra előmozdítását szolgálja, és ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban összeegyeztethető a belső piaccal.

(33)

Ami a kiadások területi jellegére vonatkozó feltételeit és azok általános jogszerűségét (ideértve a szükségességet és az arányosságot is) és különösen az EUMSZ-nek az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító elveit (az EUMSZ 34. és 56. cikke) illeti, Belgium megkezdte annak vizsgálatát, hogy az elszámolható kiadások kiterjeszthetők-e az EGT egész területére. 2021. július 16-án a belga képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottsága a jogszabály módosítását javasolta, amely szerint a „Belgiumban felmerült gyártási és működési kiadások” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségben felmerült gyártási és működési kiadások” szöveg lépne. A tervezett módosítás értelmében a „tax shelter igazolvány” adómegállapításhoz használt értékét az EGT-ben felmerült gyártási és működési kiadások 70 %-a alapján számítanák ki, vagy ha azok a gyártási és működési kiadások, amelyek az EGT-ben szakmai tevékenységből származó adóköteles jövedelem tárgyát képezik, nem érik el a teljes költségvetés 63 %-át, akkor azon gyártási és működési költségek alapján, amelyek az EGT-ben szakmai tevékenységből származó adóköteles jövedelem tárgyát képezik. A képviselőház készen áll a módosítás elfogadására, amint a Bizottság kedvező határozatot hoz.

(34)

A VOFTP-nek a potenciálisan támogatható videojátékok kulturális jellegére és a „tax shelter” előnyeit élvező videojátékok esetében az érintett közösségek által a kulturális jelleg értékelése céljából alkalmazott tesztekre vonatkozó észrevételeit illetően Belgium jelezte, hogy a szövetségi állam és a közösségek között létrejött, az audiovizuális produkciókra vonatkozó meglévő „tax shelterről” szóló együttműködési megállapodást ki kell igazítani annak érdekében, hogy az magában foglalja a közösségek vagy régiók kulturális tesztjeinek videojátékokra való alkalmazását. Erre a bejelentett program végrehajtása előtt kerül sor, amint a képviselőház jóváhagyta a javasolt jogszabály-módosítást és a Bizottság elfogadta a videojátékok gyártásához nyújtott „tax shelterről” szóló határozatot. Belgium megerősítette, hogy ez az együttműködési megállapodás nem változtatja meg e tesztek tartalmát.

(35)

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(36)

A befektetők adóköteles nyereségükből levonhatják a vizsgált program keretében felhasznált pénzeszközöket. Ez a törvény által biztosított levonás csökkenti az államnak a kivetett adóból származó bevételeit. Ezen túlmenően a törvény előírja, hogy ezeket a pénzeszközöket az állam által erre a műveletre jóváhagyott vállalkozások között osztják fel, és hogy azok olyan konkrét produkciókat támogatnak, amelyeket az érintett közösség illetékes szolgálatai európai videojátékként kifejezetten engedélyeztek. Következésképpen a beruházások állami forrásokat mozgósítanak, és így az államnak tudhatók be.

(37)

A program célja a videojáték-gyártók gyártási költségeinek csökkentése. Ezek a kiadások azon költségek részét képezik, amelyeket általában minden videojáték-gyártónak viselnie kell. Tehát olyan költségről van szó, amely általában a kedvezményezett költségvetését terheli.

(38)

A gyártónak nyújtott támogatás a beruházó hozzájárulásából ered, amely viszont az ügylet adóból való levonhatóságának eredménye. A Bizottság ezért megállapítja, hogy az adólevonásból eredő előnyt a keretmegállapodás ténylegesen továbbhárítja a gyártóra.

(39)

Következésképpen a program olyan előnyhöz juttatja a gyártót, amelyből rendes piaci feltételek mellett nem részesülhetne. Az intézkedés tehát előnyt jelent a videojáték-gyártók számára.

(40)

A program szelektív, mivel csak azok a kedvezményezettek jogosultak támogatásra, akiknek a projektje megfelelt a kiválasztási teszten. Ezenkívül a támogatási program kizárólag a videojáték-ágazatot érinti. Emellett a beruházási érték 421 %-ának megfelelő adólevonás lehetővé teszi, hogy a szóban forgó beruházásokat (és következésképpen a kedvezményezetteket) kedvezőbb bánásmódban részesítsék, mint más beruházásokat az adórendszer céljára tekintettel, mely beruházások nem vonhatók le a névértéküket meghaladó összeg erejéig. Ez akkor is így van, ha ezek a beruházások e program célját illetően összehasonlítható jogi és ténybeli helyzetben vannak – mely cél nem más, mint a vállalkozások jövedelmének a beruházások levonása utáni megadóztatása –, anélkül hogy ezt a bánásmódot a program jellege és logikája igazolná. A társasági adó rendszerében a rendszeres levonás nem haladja meg a beruházás névértékét.

(41)

mivel a videojáték-kereskedelem nemzetközi szinten zajlik, és ez a piac nyitott a verseny előtt, a kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi előny befolyásolhatja a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet.

(42)

Belgium azáltal, hogy a programot annak végrehajtása előtt bejelentette, eleget tett az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(43)

A program belső piaccal való összeegyeztethetőségét az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján kell elemezni, tekintettel a kultúrának a kulturális projektek támogatásával történő előmozdítására irányuló célkitűzésre.

(44)

A program belső piaccal való összeegyeztethetőségét különösen a filmművészeti és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (23) (a továbbiakban: filmművészeti közlemény) 24. pontjának fényében kell elemezni, mivel ez a pont kifejezetten a videojátékok gyártásához nyújtott állami támogatásra vonatkozik, és kimondja, hogy amennyiben igazolható a kulturális és oktatási célokat szolgáló játékprogramokra irányuló támogatási program szükségessége, a Bizottság analógia útján a filmművészeti közleményben foglalt támogatási intenzitási feltételeket fogja alkalmazni.

(45)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megállapította, hogy a program teljesíti azon feltételek többségét, amelyek alapján úgy lehet tekinteni, hogy egy támogatás a kultúra előmozdítását szolgálja, és ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban összeegyeztethető a belső piaccal.

(46)

Ahhoz, hogy egy a támogatási program összeegyeztethető legyen a belső piaccal, mindenekelőtt meg kell felelnie az „általános jogszerűség” kritériumának. Az „általános jogszerűség” fogalma azt feltételezi, hogy a támogathatósági feltételek és az odaítélési kritériumok nem tartalmaznak a támogatás nyújtásához elválaszthatatlanul kapcsolódó záradékot, amely ellentétes az EUMSZ állami támogatásoktól eltérő területekre vonatkozó különös rendelkezéseivel (24).

(47)

A program nem ír elő olyan feltételt, miszerint a kedvezményezettnek belga állampolgársággal kell rendelkeznie vagy a kedvezményezett vállalkozás elsődleges telephelyének belga területen kell lennie. Az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség más államaiban letelepedett vállalkozások is lehetnek kedvezményezettek.

(48)

A produkciós vállalkozásokra és közvetítőkre vonatkozó akkreditációs eljárás nem érinti a program általános jogszerűségét. Az adókedvezményben részesülő produkciós vállalkozásoknak már a meglévő „tax shelter” program keretében is stabil telephellyel kell rendelkezniük Belgiumban a támogatás kifizetésének időpontjában. Az akkreditáció nem támaszt olyan feltételt, miszerint az érintett vállalkozásoknak az akkreditációs kérelem benyújtásának időpontjában Belgiumban letelepedettnek kell lenniük vagy ottani tartózkodási hellyel kell rendelkezniük.

(49)

Ami a támogatási intenzitást illeti, Belgium egy törvényjavaslatban módosította az eredetileg bejelentett támogatási programban szereplő korlátozó területi rendelkezéseket. E törvényjavaslat szerint a támogatás összegét az Európai Gazdasági Térségben felmerült gyártási és működési költségek alapján állapítják meg. Következésképpen valószínűsíthető, hogy a program már nem akadályozza az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát a belső piac keretében (az EUMSZ 34. és 56. cikke).

(50)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(51)

A Bizottság nem dolgozott ki iránymutatást e rendelkezésnek a videojátékok támogatására vonatkozó alkalmazását illetően. A filmművészeti közlemény 24. pontja megerősíti, hogy a videojáték-gyártás előmozdításához nyújtott támogatásokat eseti alapon elemzik.

(52)

A videojátékok támogatásának az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján történő értékelése a Bizottság gyakorlatát követi, amely a videojátékokra vonatkozó francia adójóváírásról szóló határozattal kezdődött. Ebben a Bizottság elismerte, hogy bizonyos videojátékok kulturális terméknek minősülhetnek (25).

(53)

A Flamand Közösség és a Vallon Régió a saját videojáték-támogatási programjukra vonatkozóan kidolgozták azokat a kulturális kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a játékok támogatásban részesülhetnek; ezek a kritériumok a „tax shelterre” is alkalmazandók (26). A projektek kiválasztásához egy skálát vezettek be, amely alapján ellenőrizhetik, hogy a támogatott játékok valóban kulturális alkotásnak minősülnek-e. A Bizottság az említett kritériumokat megvizsgálta (27), és jóváhagyta ezeket a programokat.

(54)

A VOFPT érdekelt fél állításával ellentétben Belgium vállalta, hogy együttműködési megállapodást köt a szövetségi állam és a Közösségek között a videojátékok esetében alkalmazandó „tax shelter” program bevezetése előtt (lásd a (14) és (34) preambulumbekezdést). Ilyen együttműködés az audiovizuális alkotások támogatása céljából már jelenleg is működik.

(55)

Következésképpen a program kulturális projekteket támogat, és teljesíti a kultúra előmozdítására irányuló célkitűzést, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint.

(56)

A program célja olyan kulturális projektek támogatása, amelyek a piacon különösen a projekt jellege (kulturális alkotások) és kockázatai (biztosan felmerülő gyártási költségek, de bizonytalan közönség) miatt nehezen jutnak finanszírozáshoz. Tehát hozzájárul egyes, a kultúra előmozdításához való hozzájárulásuk miatt kiválasztott videojátékok gyártási költségei egy részének finanszírozásához. A támogatási mechanizmus azon az elven alapul, hogy magánbefektetők támogatják a játékok gyártását. Belgium kifejtette, hogy egy közvetlen támogatási program bevezetése magasabb adminisztratív és pénzügyi költségekkel járna, mint a „tax shelter” adóügyi intézkedés. Ezen túlmenően a közvetlen támogatás kifizetésére hamarabb kerülne sor, mint az (ideiglenes és végleges) adómentesség alkalmazására. Továbbá, mivel a kultúra közösségi hatáskörbe tartozik, a belga szövetségi szintű audiovizuális politika a szociális-gazdasági politikák keretein belül csupán a „tax shelter” program bevezetésére korlátozódik. Belgium magánberuházók bevonásával kívánja ösztönözni a kölcsönös kapcsolatokat és a kulturális ágazat hozzáférését a különböző lehetséges finanszírozási forrásokhoz.

(57)

Ezért a program alkalmas a kitűzött cél elérésére.

(58)

A kedvezményezett videojátékok a helyi és európai kultúrát előmozdítani hivatott kulturális alkotások. Nemzetközi szintű piaci potenciáljuk a kultúra széles körű előmozdításának mozgatórugója.

(59)

A videojáték-gyártási projektek azonban piaci feltételek mellett finanszírozási nehézségekkel szembesülnek (lásd a fenti (22)–(24) preambulumbekezdést). Az ilyen projektekben rejlő pénzügyi kockázatok – nevezetesen az, hogy a gyártás során felmerülő költségek biztosak, a potenciális bevétel azonban bizonytalan – akadályozzák a magánberuházásokat. Ezért állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a projektek nagyobb és diverzifikáltabb hányada jöhessen létre.

(60)

A filmművészeti közlemény 24. pontja kimondja, hogy amennyiben igazolható a kulturális és oktatási célokat szolgáló játékprogramokra irányuló támogatási program szükségessége, a Bizottság analógia útján az audiovizuális alkotásokra vonatkozóan megállapított támogatási intenzitási feltételeket fogja alkalmazni.

(61)

A program korlátozott mértékben támogatja a videojátékok gyártását. A maximális támogatási intenzitás 33,6 %, támogatás halmozása esetén pedig a videojáték gyártási költségeinek legfeljebb 50 %-a, a filmművészeti közleményben meghatározott 50 %-os küszöbértéknek megfelelően. A maximális támogatási intenzitási arány megállapításának célja a magánkezdeményezések fenntartása azáltal, hogy a támogatás kedvezményezettjeit arra kötelezik, hogy az állami forrásoktól eltérő forrásokat vegyenek igénybe.

(62)

Következésképpen a program arányos a kitűzött céllal.

(63)

A globális videojáték-ágazat 2020-ban 159 800 000 000 USD bevételt termelt. Az európai kontinens piaca a világpiac 19 %-át teszi ki, ami 29 600 000 000 USD-nak (azaz több mint 27 600 000 000 EUR-nak) felel meg. 2020-ban a belga videojáték-piac 82 000 000 EUR bevételre tett szert, ami az európai piac 0,3 %-ának, illetve a világpiac 0,05 %-ának felel meg (28).

(64)

Tehát először is nyilvánvaló, hogy a belga videojáték-ágazat támogatására szolgáló program költségvetése viszonylag korlátozott (lásd a (11) preambulumbekezdést) az ágazat belgiumi összforgalmához képest. Másodszor, a támogatás torzító hatásai alacsonynak tekinthetők, mivel a belga videojáték-piaci részesedés korlátozott az ágazat által az európai piacon, illetve a világpiacon realizált bevételhez képest.

(65)

A Bizottság megállapítja, hogy a támogatás nem erősíti indokolatlanul a kedvezményezett vállalkozások piaci erejét, hanem éppen ellenkezőleg, a támogatás hatására javulni fog a kulturális jellegű játékprogramok kínálata a piacon. Összességében a támogatás hatása pozitív a belső piacra nézve, mivel a versenytorzulás és a kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott.

(66)

Fentiekre tekintettel a Bizottság véleménye szerint a támogatás nem erősíti indokolatlanul a kedvezményezett vállalkozások piaci erejét, hanem éppen ellenkezőleg, a támogatás hatására javulni fog a kulturális jellegű játékprogramok kínálata a piacon. Meg kell tehát állapítani, hogy a program versenytorzító és kereskedelmi hatásai korlátozottak, így a kultúra előmozdítását célzó támogatás általános egyenlege pozitív. Ennek megfelelően a videojátékok gyártásához szolgáló „tax shelter” támogatási program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal,