Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022D0589

    A Bizottság (EU) 2022/589 határozata (2022. április 6.) a Bizottság energiaszegénységgel és kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoportja összetételének és a csoport felállítására vonatkozó működési rendelkezéseknek a meghatározásáról

    C/2022/2082

    HL L 112., 2022.4.11, p. 67–72 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2022/589/oj

    2022.4.11.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 112/67


    A BIZOTTSÁG (EU) 2022/589 HATÁROZATA

    (2022. április 6.)

    a Bizottság energiaszegénységgel és kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoportja összetételének és a csoport felállítására vonatkozó működési rendelkezéseknek a meghatározásáról

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. és 194. cikkére,

    mivel:

    (1)

    A klímasemleges Unió 2050-ig történő, méltányos módon való megvalósítása központi szerepet játszik az európai zöld megállapodás célkitűzései és az EU 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célkitűzései szempontjából. Az európai zöld megállapodás végrehajtását célzó, 2021 júliusában és decemberében előterjesztett jogalkotási csomagok nagy hangsúlyt fektetnek az energiaszegénység csökkentésére és a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok védelmére. Ezenkívül a korszerűsítési program (1), amely a magán- és középületek szerkezeti felújításának fellendítésére irányul, szintén nagy hangsúlyt fektet az energiaszegénység kezelésére. Ezzel összefüggésben a Bizottság elindította a megfizethető lakhatásra irányuló kezdeményezést, amelynek keretében 100 szociális és megfizethető lakókerület felújítása céljából demonstrációs projekteket indított, illetve 2020-ban elfogadta az energiaszegénységről szóló bizottsági ajánlást (2), hogy „a kiváltó okokra összpontosítva” segítse az energiaszegénység felszámolását és előmozdítsa az uniós polgárok életminőségét javító energiahatékony felújítási stratégiákat.

    (2)

    Az energiaszegénység a „Tiszta energia minden európainak” című jogalkotási csomagnak is sarkalatos pontja, mivel a fogyasztókat helyezi a méltányos energetikai átállás középpontjába, és számos célzott intézkedést irányoz elő bizonyos gyenge pontok energetikai jogszabályok révén történő kezelésére.

    (3)

    Az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés a társadalmi befogadás szempontjából is meghatározó. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én közösen kihirdetett szociális jogok európai pillére az energiát azon alapvető szolgáltatások közé sorolja (3), amelyekhez mindenkinek joga van hozzáférni. A rászorulókat támogatni kell abban, hogy igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat (4). A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv (5) konkrét intézkedéseket határoz meg a pillér 20 alapelvének megvalósítása érdekében, és ezen belül 2022-re vonatkozóan olyan konkrét kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek az energiaszegénység leküzdéséhez is hozzájárulnak.

    (4)

    Az energiaszegénységről szóló ajánlásával és az azt kísérő szolgálati munkadokumentummal a Bizottság teljesítette az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) (a továbbiakban: irányítási rendelet) és az átdolgozott villamosenergia-irányelvben előírt azon kötelezettségét is, hogy indikatív iránymutatást adjon az energiaszegénység felméréséhez használandó megfelelő mutatókról, és meghatározza az „energiaszegénységben élő háztartások jelentős számának” fogalmát. A Bizottság e problémák kezelése szempontjából hangsúlyozza továbbá a nemzeti energia- és klímatervekhez és a hosszú távú felújítási stratégiákhoz kapcsolódó szakpolitikák fontosságát. A csoport a lakossági energiafórum és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont munkájára fog építeni.

    (5)

    Az „energiaszegénység” és a „kiszolgáltatott fogyasztó” fogalmának egységes meghatározása még kidolgozás alatt áll. A tagállamok ezért a nemzeti és helyi körülmények figyelembevételével határozzák meg saját kritériumaikat. A tagállamok által a szegénység csökkentése érdekében tett általános erőfeszítések szintén értékesek. A nemzeti energia- és klímaterveknek az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelettel összhangban történő végrehajtása és aktualizálása során figyelembe kell venni az energiaszegénységről szóló bizottsági iránymutatást (7).

    (6)

    Az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 28. cikke és a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikkének (3) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy határozzák meg a kiszolgáltatott helyzetben lévő, illetve védelemre szoruló felhasználó fogalmát, amely fogalmon belül utalni lehet az energiaszegénységre, és többek között az ilyen fogyasztók esetében az ellátásból való kizárás kritikus időszak alatti tilalmára. A kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználó fogalmának meghatározásakor figyelembe vehetők a jövedelmi szintek, az energiakiadásoknak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított aránya, az otthonok energiahatékonysága, az elektromos eszközöktől való, egészségügyi okokkal magyarázható jelentős függés, az életkor vagy egyéb kritériumok. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a felhasználók védelmére, különösen pedig megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók védelmére.

    (7)

    Az (EU) 2019/944 átdolgozott villamosenergia-irányelv 29. cikke azt is előírja a tagállamok számára, hogy értékeljék az energiaszegénységben élő háztartások számát, és kimondja, hogy meg kell állapítaniuk és közzé kell tenniük az ezen értékelést alátámasztó kritériumokat. Amennyiben magas az ilyen háztartások száma, a tagállamoknak bele kell foglalniuk nemzeti energia- és klímaterveikbe az energiaszegénység csökkentésére irányuló indikatív célkitűzést, meg kell adniuk egy időkeretet, és körvonalazniuk kell a vonatkozó szakpolitikákat és méréseket. Ezt követően az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelettel összhangban jelentést kell tenniük a Bizottságnak az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkentése terén elért eredményeikről. Hasonlóképpen, a 2009/73/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket az energiaszegénység csökkentésére.

    (8)

    Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek végrehajtását célzó „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag valamennyi kezdeményezését következetesen úgy alakították ki, hogy ki lehessen aknázni a szinergiákat, mérsékelhetőek legyenek a potenciálisan negatív elosztási hatások, például a tagállamok között, különösen a legkiszolgáltatottabb és az energiaszegénység által leginkább érintett fogyasztók tekintetében (az energiahatékonysági irányelv átdolgozására irányuló javaslat, a Szociális Klímaalapra vonatkozó javaslat, az energiaadó-irányelv átdolgozására irányuló javaslat, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására irányuló javaslat, a hidrogén- és gázpiaci dekarbonizációról szóló csomag, a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat). A tagállamok minél erőteljesebb támogatása érdekében a Bizottság ajánlást (10) fogadott el, amely iránymutatásokat és példákat tartalmaz a tekintetben, hogy miként lehet az energiahatékonyság elsődlegességének elvét végrehajtani az energiaágazatban és az energiarendszeren túli ágazatokban való döntéshozatal során.

    (9)

    A kiszolgáltatott, rossz pénzügyi helyzetű háztartások, illetve az energiaszegénység által érintett háztartások támogatása érdekében a tagállamok, más érdekelt felek és a Bizottság között a bevált gyakorlatok cseréje és a szakpolitikai intézkedések koordinációjának fokozása elengedhetetlen a méltányos és igazságos európai zöld megállapodás megvalósítására irányuló erőfeszítések és kötelezettségvállalások megerősítéséhez. Ezért létre kell hozni az energiaszegénységgel és a kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoportot.

    (10)

    Az energiaszegénységgel és a kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoport átfogó küldetéséül azt kell kitűzni, hogy a legkiszolgáltatottabb fogyasztók azonosítását, támogatását és védelmét célzó kezdeményezések tekintetében biztosítsa a Bizottság és a tagállamok számára a szükséges szakpolitikai szakértelmet, ugyanakkor gondoskodjon a belső energiapiac megfelelő működésének megőrzéséről és javításáról. A csoportnak kapcsolatot kell fenntartania az érintett tanácsi előkészítő szervekkel, például a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal, különös tekintettel a szakpolitikáknak a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű háztartásokra gyakorolt hatására, valamint a szociálpolitikáknak az energiaszegénység kezelésében betöltött szerepére.

    (11)

    A csoportnak a tagállamok illetékes hatóságaiból kell állnia. Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagok információkat hozhatnak nyilvánosságra,

    A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

    1. cikk

    Tárgy

    Létrejön az energiaszegénységgel és kiszolgáltatott fogyasztókkal foglalkozó koordinációs csoport (a továbbiakban: a csoport).

    2. cikk

    A csoport feladatai

    (1)   A csoport feladatai a következők:

    a)

    a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és koordináció fő platformjaként kell szolgálnia a rossz pénzügyi helyzetű háztartásokat vagy az energiaszegénység által érintett háztartásokat, illetve a kiszolgáltatott fogyasztókat célzó uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben, többek között az energia megfizethetősége, a célzott felújítási és energiahatékonysági intézkedések és a nemzeti szintű finanszírozási rendszerek összefüggésében;

    b)

    fórumot kell biztosítania a kiszolgáltatott fogyasztók és a rossz pénzügyi helyzetű háztartások, illetve az energiaszegénység által érintett háztartások problémáinak kezelésével kapcsolatos tapasztalatok, bevált gyakorlatok és szakértelem cseréjéhez, regionális és helyi szinten egyaránt;

    c)

    támogatnia kell a Bizottságot és a tagállamokat a szakpolitikai kezdeményezések kidolgozásában, különösen nemzeti energia- és klímaterveik, integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseik és kapcsolódó stratégiáik tekintetében.

    (2)   A csoport feladatai különösen a következők:

    a)

    információcserét folytatni a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók és a rossz pénzügyi helyzetű háztartások, illetve az energiaszegénység által érintett háztartások támogatására és helyzetének megerősítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos döntésekről, valamint foglalkozni az energia megfizethetőségével nemzeti kontextusban, illetve a tiszta energiára való átállás tágabb keretében, a kormányzat valamennyi szintjén (nemzeti, regionális és helyi szinten);

    b)

    megvitatni a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat és a rossz pénzügyi helyzetű háztartásokat, illetve az energiaszegénység által érintett háztartásokat érintő konkrét kérdéseket azzal a céllal, hogy az uniós joggal összhangban megfelelő intézkedéseket és összehangolt megoldásokat lehessen meghatározni;

    c)

    felülvizsgálni az energiaszegénységgel foglalkozó tanácsadó központ és a Bizottság által készített rendszeres előrejelzéseket és jelentéseket, különös tekintettel a kiváltó okokkal és megoldásokkal kapcsolatos előrehaladás vizsgálatára, mérésére és nyomon követésére, ideértve a vonatkozó társadalmi-gazdasági elemzéseket is;

    d)

    javítani a rendelkezésre álló adatok és statisztikai mutatók minőségét és körét, beleértve a harmonizált uniós adatgyűjtést is, kellő figyelmet fordítva a nemzeti sajátosságokra annak érdekében, hogy az energiaszegénységben élő és kiszolgáltatott fogyasztók támogatására és felelősségvállalására irányuló megközelítések a legfontosabb aktuális kérdéseknek és a kapcsolódó összefüggéseknek, valamint azok tér- és időbeli változásainak alapos és naprakész megértésén alapuljanak, szorosan együttműködve a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal (és annak mutatókkal foglalkozó alcsoportjával) és az ESTAT-tal.

    e)

    előmozdítani az információcserét, a megelőzést és az összehangolt fellépést vészhelyzet esetén az Unión belül.

    3. cikk

    Konzultáció

    A Bizottság az energiaszegénységgel és a kiszolgáltatott fogyasztókkal kapcsolatos bármilyen kérdésben konzultálhat a csoporttal.

    4. cikk

    Tagság

    (1)   A csoport a tagállamok hatóságaiból áll.

    (2)   A tagállamok hatóságai, különösen az energiaügyi minisztériumok kijelölik képviselőiket, és felelősek annak biztosításáért, hogy képviselőik a tagállam belső szabályaitól függően magas szintű szakértelemmel rendelkezzenek az elvégzendő munkával kapcsolatban.

    (3)   Mindegyik tagállam legfeljebb két állandó képviselőt és két póttagot nevez ki a csoport munkájában a döntéshozatal megfelelő szintjén való részvételre.

    (4)   A póttagokat a fenti 2. pontban meghatározott feltételekkel azonos feltételek mellett nevezik ki; a póttagok automatikusan helyettesítik a távollévő vagy akadályoztatott tagokat.

    (5)   A Bizottság elutasíthatja egy képviselő kinevezését, ha a jelölést a fenti 2. pontban meghatározott követelmények fényében nem tartja megfelelőnek. Ilyen esetben az érintett tagállamokat egy másik tag kinevezésére kérik fel. A csoport minden tagja biztosítja, hogy tagsági státusza naprakész legyen.

    (6)   A képviselők személyes adatainak gyűjtését, kezelését és közzétételét az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) vagy adott esetben az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban kell végezni.

    (7)   A tagok hivatali idejük végéig vagy a helyükbe lépő új tag kinevezéséig maradnak hivatalban. Megbízatásuk megújítható.

    5. cikk

    Működés

    (1)   A csoport elnöki tisztségét az Energiaügyi Főigazgatóság egy képviselője tölti be.

    (2)   Az elnök rendszeresen összehívja a csoportot, és a bizalmas üzleti adatok titkosságának tiszteletben tartása mellett megosztja vele a tagoktól kapott információkat.

    (3)   A csoport üléseit online vagy a Bizottság helyiségeiben kell megtartani.

    (4)   A titkársági feladatokat az Energiaügyi Főigazgatóság látja el. A csoport ülésein az illetékes szervezeti egységek bizottsági tisztviselői is részt vehetnek.

    (5)   Az Energiaügyi Főigazgatóság minden vonatkozó munkadokumentumot a csoport tagjainak rendelkezésére bocsát egy kollaboratív munkafelületen. Ezenkívül a Bizottság közzéteszi az összes vonatkozó dokumentumot, vagy a nyilvántartásban való szerepeltetéssel, vagy a nyilvántartásból egy erre a célra létrehozott weboldalra mutató linken keresztül. Az Energiaügyi Főigazgatóság az ülések előtt kellő időben közzéteszi a napirendet és az egyéb vonatkozó háttérdokumentumokat. Amennyiben egy dokumentum közzététele az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint kedvezőtlenül befolyásolná valamely közérdek vagy magánérdek védelmét, a dokumentum szisztematikus közzétételétől el kell tekinteni.

    (6)   A jegyzőkönyvet a titkárság készíti el az elnök felelőssége mellett, és azt röviddel az ülés után rendelkezésre kell bocsátani.

    (7)   Véleményeit, ajánlásait vagy jelentéseit a csoport lehetőség szerint egyhangúlag fogadja el. Szavazás esetén a döntéshozatal a tagok egyszerű többségének szavazata alapján történik. A többségtől eltérően szavazó vagy tartózkodó tagoknak joguk van ahhoz, hogy álláspontjuk indokolását egy, a véleményekhez, ajánlásokhoz vagy jelentésekhez csatolt külön dokumentumban összegezzék.

    6. cikk

    Alcsoportok

    Az Energiaügyi Főigazgatóság a csoport feladatmeghatározása alapján egyes konkrét kérdések tanulmányozására alcsoportokat hozhat létre. Az alcsoportok a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályokkal (13) összhangban működnek, és tevékenységükről beszámolnak a csoportnak. Megbízatásuk teljesítése után az alcsoportok megszűnnek.

    7. cikk

    Külső szakértők

    Az Energiaügyi Főigazgatóság speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket hívhat meg a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban, hogy azok eseti jelleggel részt vegyenek a csoport vagy az alcsoportok munkájában.

    8. cikk

    Megfigyelők

    (1)   Az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett magánszemélyek, szervezetek és közintézmények, így például a fogyasztói szervezetek, a szociális partnerek szervezetei és a civil társadalom képviselői közvetlen meghívás alapján megfigyelői státuszt kaphatnak.

    (2)   A megfigyelők és képviselőik számára az elnök engedélyezheti, hogy részt vegyenek a csoport megbeszélésein és szaktanácsokat adjanak. A megfigyelők és képviselőik azonban nem rendelkeznek szavazati joggal.

    9. cikk

    Eljárási szabályzat

    A Bizottság javaslata alapján és vele egyetértésben a csoport – tagjainak egyszerű többségével – a horizontális szabályokkal összhangban fogadja el eljárási szabályzatát (14).

    10. cikk

    Szakmai titoktartás és a minősített adatok kezelése

    A csoport tagjait és a tagok képviselőit, valamint a meghívott szakértőket és megfigyelőket ugyanaz a szakmai titoktartási kötelezettség terheli, amely a Szerződések és az azokat végrehajtó szabályok értelmében az intézmények valamennyi tagjára és munkatársára alkalmazandó; emellett kötelesek betartani a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 (15) és az (EU, Euratom) 2015/444 (16) bizottsági határozatban megállapított, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályait is. E kötelezettségeik esetleges elmulasztása esetén a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat.

    11. cikk

    Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

    (1)   A csoport és az alcsoportok tevékenységében részt vevők nem részesülnek díjazásban szolgálataikért.

    (2)   A csoport és az alcsoportok munkájában részt vevő személyek utazási és tartózkodási költségeit a Bizottság megtéríti.

    A költségtérítés a Bizottságon belül alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően, az éves forrásfelosztási eljárás keretében a Bizottság szolgálataihoz rendelt, rendelkezésre álló előirányzatok erejéig történik.

    Kelt Brüsszelben, 2022. április 6-án.

    a Bizottság részéről

    Kadri SIMSON

    a Bizottság tagja


    (1)  COM/2020/662 final.

    (2)  A Bizottság (EU) 2020/1563 ajánlása (2020. október 14.) az energiaszegénységről.

    (3)   „A mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem” című 8. integrált foglalkoztatáspolitikai iránymutatás – amely alapul szolgál a tagállamok foglalkoztatás- és szociálpolitikáinak az európai szemeszter keretében történő koordinálásához – szintén hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak foglalkozniuk kell az energiaszegénység kérdésével.

    (4)  A szociális jogok európai pillére, 20. elv: „Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés”: A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve |Európai Bizottság (europa.eu)

    (5)  COM(2021) 102 final.

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

    (7)  SWD(2020) 960 final.

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

    (9)  Az Európai Parlament és Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

    (10)  A Bizottság (EU) 2021/1749 ajánlása.

    (11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

    (12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.)

    (13)  C(2016) 3301 final.

    (14)  Lásd a C(2016) 3301 bizottsági határozat 17. cikkét.

    (15)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

    (16)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).


    Top