Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R0728

    Az Európai Központi Bank (EU) 2021/728 rendelete (2021. április 29.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló 795/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2021/17)

    HL L 157., 2021.5.5, p. 1–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/728/oj

    2021.5.5.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 157/1


    AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/728 RENDELETE

    (2021. április 29.)

    a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló 795/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2021/17)

    AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

    tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 22. cikkére, valamint 34.1. cikkének első francia bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    A rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek (a továbbiakban: SIPS-ek) euroövezeti tagállamokban letelepedett üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az általuk üzemeltetett SIPS megfeleljen a 795/2014/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2014/28) (1) rögzített legmagasabb szintű alkalmazandó követelményeknek. Ezt a megfelelést minden egyes SIPS esetében egy eurorendszerbeli központi bank felvigyázza, amely e célra hatáskörrel rendelkező hatóságként került kijelölésre. A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 1. cikke (3) bekezdésének iii. pontjában megjelölt feltételeket teljesítő SIPS-ek esetében a felvigyázást kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságként az Európai Központi Banknak (EKB) kell ellátnia. Ugyanakkor az ilyen SIPS-ek tekintetében meghatározott és kivételes körülmények között előnyös lehet, ha a megfelelést a hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt két eurorendszerbeli központi bank, vagyis egy nemzeti központi bank és az EKB felvigyázza annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az érintett nemzeti központi banknak a felvigyázott szervezetre vonatkozó ismereteit és azzal korábban kialakított kapcsolatát, valamint elismerésre kerüljön az EKB-nek az ilyen SIPS-ek felvigyázásában betöltött szerepe.

    (2)

    A fizetési rendszerek akkor kerülnek SIPS-ként azonosításra, ha teljesítik a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) meghatározott, a méretre, piaci részesedésre, határon átnyúló tevékenységre és az egyéb pénzpiaci infrastruktúrák részére nyújtott kiegyenlítésre vonatkozó azonosítási feltételeket. A gyorsan változó technológiai trendek azonban a változó fogyasztói preferenciákkal összekapcsolódva alapvető változásokhoz vezethetnek a fizetések teljesítésének módját illetően. E háttérre tekintettel fontos, hogy a rendszerszempontú jelentőség valamennyi potenciálisan releváns tényezője figyelembevételre kerüljön, ezért a fizetési rendszerek SIPS-ként történő azonosítására vonatkozó további, rugalmas és előremutató módszertant kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen fizetési rendszerekre a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) rögzített, legmagasabb szintű alkalmazandó felvigyázási követelmények vonatkozzanak.

    (3)

    Annak biztosítása céljából, hogy a jogszerű eljárás biztosítékai mind a fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozat Kormányzótanács általi elfogadása előtt, mind azt követően tiszteletben tartásra kerüljenek, a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) a jogszerű eljárást szolgáló eljárásokat kell meghatározni. Ezen eljárások között szerepel, hogy az EKB írásbeli értesítést bocsásson ki az azonosítási folyamat megindításakor, valamint, hogy jelölje meg a valamely fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosítására vonatkozó döntésének indokait. A 795/2014/EU rendeletnek (EKB/2014/28) meg kell határoznia továbbá a rendszerüzemeltető iratbetekintési jogát, meghallgatáshoz való jogát, valamint a fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozat belső felülvizsgálatának kérelmezéséhez való jogát.

    (4)

    A SIPS-ek üzleti tevékenysége idővel változhat. A SIPS azonosítási keretrendszer integritásának biztosítása érdekében, miközben a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell a folytonosságot és el kell kerülni a fizetési rendszerek gyakori átminősítését, egy fizetési rendszer a továbbiakban már nem azonosítható SIPS-ként, ha két egymást követő ellenőrző felülvizsgálat során nem felel meg a SIPS-ként történő azonosításra vonatkozó feltételeknek. Adott esetben azonban nem megfelelő a SIPS jogállás ilyen időtartam alatti fenntartása, amennyiben valószínűtlen, hogy a rendszer a következő ellenőrzés során teljesítené a SIPS-ként történő minősítésre vonatkozó feltételeket. Következésképpen eseti értékelésen alapuló korábbi átminősítésre islehetőséget kell biztosítani.

    (5)

    Ezért a 795/2014/EU rendeletet (EKB/2014/28) ennek megfelelően módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    Módosítások

    A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) a következőképpen módosul:

    1.

    Az 1. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   A Kormányzótanács indokolással ellátott határozatot fogad el az ezen rendelet hatálya alá tartozó fizetési rendszerek, azok üzemeltetői és a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonosításáról. Ez a lista az EKB honlapján kerül fenntartásra, és az valamennyi változást követően aktualizálásra kerül.”

    b)

    A szöveg a következő (3-a) bekezdéssel egészül ki:

    „(3-a)   A (3) bekezdéstől eltérve a Kormányzótanács a (2) bekezdés alapján – észszerű és indokolással alátámasztott mérlegeléssel élve – határozhat úgy is, hogy valamely fizetési rendszert a következő esetek egyikében SIPS-ként kell azonosítani:

    a)

    amennyiben az ilyen döntés a fizetési rendszer jellegére, méretére és összetettségére; résztvevői jellegére és jelentőségére; a fizetési rendszer helyettesíthetőségére és alternatívái elérhetőségére; valamint a rendszernek a tágabb pénzügyi rendszerhez fűződő viszonyára, kölcsönös összefüggéseire és egyéb interakcióira figyelemmel megfelelő lenne;

    b)

    amennyiben a fizetési rendszer pusztán azért nem teljesíti a (3) bekezdésben foglalt feltételeket, mert a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek egy naptári évnél rövidebb időszakban következnek be, és valószínűsített, hogy a fizetési rendszer a következő ellenőrzési felülvizsgálat keretében történő értékelés során továbbra is teljesíteni fogja a feltételeket.”

    c)

    A (3a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3a)   A (2) bekezdés értelmében elfogadott határozat annak hatályon kívül helyezéséig hatályban marad. A SIPS-ként azonosított fizetési rendszerek ellenőrző felülvizsgálatát évente el kell végezni annak ellenőrzése céljából, hogy a fizetési rendszerek továbbra is megfelelnek-e a SIPS-ként történő azonosításra vonatkozó feltételeknek. A (2) bekezdés értelmében elfogadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha:

    a)

    két egymást követő ellenőrző felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a SIPS nem felel meg a (3) és/vagy (3-a) bekezdésben meghatározott feltételeknek; vagy

    b)

    egy ellenőrző felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a SIPS nem felel meg a (3) és/vagy (3-a) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és a SIPS üzemeltető a Kormányzótanács számára kielégítően igazolja, hogy valószínűtlen, hogy a SIPS a következő ellenőrző felülvizsgálat előtt megfelelne e feltételeknek.”

    d)

    A szöveg a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

    „(3b)   A fizetési rendszer üzemeltetője jogosult arra, hogy az érintett fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje e határozat Kormányzótanács általi felülvizsgálatát. A kérelemnek tartalmaznia kell minden alátámasztásul szolgáló információt, és azt írásban a Kormányzótanácshoz kell intézni. A Kormányzótanács e kérelemre válaszul hozott, indokolással ellátott határozatát írásban közlik a fizetési rendszer üzemeltetőjével. Az írásbeli közlésben tájékoztatják az üzemeltetőt a Szerződésnek megfelelő, bírósági felülvizsgálathoz való jogáról. Amennyiben a Kormányzótanács a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül nem hoz határozatot, a felülvizsgálatot elutasítottnak kell tekinteni.”

    2.

    A 2. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

    „5.

    »hatáskörrel rendelkező hatóság«:

    a)

    azon eurorendszerbeli nemzeti központi bank, amely az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsődleges felvigyázási felelősséggel rendelkezik; vagy

    b)

    az olyan fizetési rendszer vonatkozásában, amely az 1. cikk (3) bekezdése iii. pontjában szereplő feltételeket teljesítő SIPS, a »hatáskörrel rendelkező hatóság« vagy

    i.

    az EKB; vagy

    ii.

    amennyiben valamely eurorendszerbeli nemzeti központi bankot közvetlenül az 1. cikk (2) bekezdésében említett határozat meghozatala előtt ruháztak fel öt éves vagy annál hosszabb időszakra az elsődleges felvigyázási felelősséggel, mind az EKB, mind az adott nemzeti központi bank;”

    3.

    A szöveg a következő 2a–2d. cikkel egészül ki:

    „2a. cikk

    A fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosítására irányuló folyamat megindításáról való írásbeli értesítés

    Az EKB értesíti a fizetési rendszer üzemeltetőjét azon szándékáról, hogy az adott fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosítása céljából meg kívánja indítani az 1. cikk szerinti folyamatot. Az írásbeli értesítés megjelöli az érintett fizetési rendszer SIPS-ként történő lehetséges azonosítása szempontjából lényeges valamennyi tényt és jogalapot.

    2b. cikk

    Iratbetekintési jog a fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosítására irányuló folyamat során

    A 2a. cikkben említett írásbeli értesítés kézhezvételétől a fizetési rendszer üzemeltetője jogosult betekinteni az EKB aktáiba, dokumentumaiba vagy más anyagaiba, amelyek az adott fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításának alapjául szolgálnak. Ez a jog nem terjed ki az EKB, valamely nemzeti központi bank vagy más harmadik felek, köztük más uniós intézmények vagy szervek vonatkozásában bizalmasnak minősülő információkra.

    2c. cikk

    Meghallgatáshoz való jog a fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosítására irányuló folyamat során

    (1)   Az EKB által a 2a. cikknek megfelelően küldött írásbeli értesítésben a fizetési rendszer üzemeltetője számára rögzített határidő kerül meghatározásra, amelyen belül az üzemeltető írásban előadhatja az írásbeli értesítésben bemutatott tényekkel és jogalapokkal kapcsolatos kifogásait, nézeteit és észrevételeit. Ez a határidő nem lehet rövidebb, mint az írásbeli értesítés fizetési rendszer üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 munkanap.

    (2)   Az EKB a fizetési rendszer üzemeltetőjének kérelmére lehetőséget biztosíthat az üzemeltető számára arra, hogy álláspontját szóbeli megbeszélésen fejtse ki. A megbeszélésről írásbeli jegyzőkönyv készül, és azt valamennyi fél aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát valamennyi fél rendelkezésére bocsátják.

    (3)   A (2) bekezdéstől eltérve az EKB kibocsáthat valamely fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozatot anélkül, hogy a fizetési rendszer üzemeltetőjének lehetőséget biztosítana az EKB által küldött írásbeli értesítésben bemutatott tényekkel és jogalapokkal kapcsolatos nézetei, kifogásai vagy észrevételei kifejezésére, amennyiben ezt a pénzügyi rendszer jelentős károsodásának megelőzése érdekében szükségesnek ítéli.

    2d. cikk

    A fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozat indokolása

    (1)   Az EKB valamely fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozatát el kell látni az adott határozat indokolásával. Az indokolásnak tartalmaznia kell a lényeges tényeket és jogalapokat, amelyeken az EKB határozata alapul.

    (2)   Az EKB – a 2c. cikk (3) bekezdésének figyelembevételével – az e cikk (1) bekezdésében említett határozatot csak olyan tényekre és jogalapokra alapíthatja, amelyekkel kapcsolatban a fizetési rendszer üzemeltetőjének lehetősége volt észrevételei megtételére.”

    4.

    A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Az (1) bekezdésben említett jogkörök gyakorlásának eljárásrendjéről és feltételeiről az EKB határozatot fogad el. E határozat egyértelműen megjelöli, hogy e jogköröket hogyan kell gyakorolni, valamint megjelöli az abban az esetben betartandó eljárási vonatkozásokat, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a 2. cikk 5. pontjának ii. alpontja alapján mind az EKB, mind valamely nemzeti központi bank.”

    5.

    A 22. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(6)   A korrekciós intézkedések kiszabásának eljárásrendjéről az EKB határozatot fogad el. E határozat egyértelműen megjelöli, hogy hogyan kell lefolytatni ezt az eljárást abban az esetben, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a 2. cikk 5. pontjának ii. alpontja alapján mind az EKB, mind valamely nemzeti központi bank.”

    2. cikk

    Záró rendelkezés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

    Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. április 29-én.

    az EKB Kormányzótanácsa részéről

    az EKB elnöke

    Christine LAGARDE


    (1)  Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28) (HL L 217., 2014.7.23., 16. o.).


    Top