(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás – mint az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés feltételei megerősítésének eszköze – célkitűzésén alapul.

(3)

A Bizottság ajánlása alapján a Tanács 2020. április 3-án az (EU) 2020/509 határozatával (1) a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy Romániában túlzott költségvetési hiány áll fenn, és a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkével összhangban ajánlást fogalmazott meg annak legkésőbb 2022-ig való kiigazításáról (3) (a továbbiakban: a 2020. április 3-i tanácsi ajánlás).

(4)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról. E rendelkezés az 1466/97/EK tanácsi rendelet (4) 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. E közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-járvány miatti súlyos gazdasági visszaesésre, a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével.

(5)

Románia 2020. szeptember 15-én benyújtotta jelentését a 2020. április 3-i tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedésekről. E jelentés rámutatott arra, hogy az államháztartás állapota 2020 folyamán – elsősorban a Covid19-járvány következtében – jelentős mértékben romlott.

(6)

A Bizottság 2020. november 18-án közleményt fogadott el Románia költségvetési helyzetéről. A Covid19-világjárványból fakadó kivételes mértékű és folyamatos bizonytalanságra és a járvány rendkívüli makrogazdasági és költségvetési hatásaira való tekintettel a Bizottság akkor úgy ítélte meg, hogy nem helyénvaló határozni a Romániával szemben indított túlzotthiány-eljárás további lépéseiről. Ez a – többek között a hiteles költségvetési pálya kijelölése tekintetében fennálló – kivételes bizonytalanság nem tette lehetővé a Bizottság számára, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján tanácsi ajánlás elfogadására irányuló ajánlást terjesszen elő. A Bizottság bejelentette, hogy 2021 tavaszán a 2020. évi tényleges eredményadatok, a 2021. évi költségvetés és a Bizottság 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése alapján újra fogja értékelni Románia költségvetési helyzetét, és amennyiben helyénvalónak tartja, a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2021. évi folytatódó alkalmazását is figyelembe véve új lépéseket fog javasolni a túlzotthiány-eljárás keretében.

(7)

A Bizottság 2021. március 3-án elfogadott egy közleményt, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállami stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásának megkönnyítése céljából. E közleményben a Bizottság kifejtette azon véleményét, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az Unió vagy az euroövezet tekintetében a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság 2021. június 2-án elfogadta a „2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése” című közleményt. E közlemény szerint a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazása 2022-ben is folytatódni fog, és deaktiválása csak 2023-tól várható.

(8)

A Bizottság 2020. évi adósságfenntarthatósági figyelőjének a Bizottság legutóbbi, 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzését is figyelembe vevő aktualizált változata szerint a romániai államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát továbbra is fokozott kockázatok övezik. Ezeket a kockázatokat strukturális intézkedésekkel támogatott megfelelő középtávú költségvetési tervezéssel kell kezelni.

(9)

Tekintettel arra, hogy a gazdasági aktivitás a Covid19-világjárvány miatt jelentősen beszűkült, és emiatt a költségvetési politikának 2021-ben és 2022-ben a helyreállítást kell ösztönöznie, a 2020. április 3-i tanácsi ajánlás már nem tekinthető megfelelő alapnak a Romániának nyújtandó költségvetéspolitikai iránymutatás meghatározásához.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésének utolsó mondata szerint a Tanács – a Bizottság ajánlása alapján – az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén úgy határozhat, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján felülvizsgált ajánlást fogad el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát.

(11)

A Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése és az 1467/97/EK rendelet 3. cikke szerint a Tanács az érintett tagállamnak ajánlást tesz, amelyben a túlzott hiány korrekciójára határidőt állapít meg. A Tanács ezen ajánlásban legfeljebb hat hónapos határidőt tűz az érintett tagállam által a túlzott költségvetési hiány korrekcióját biztosító eredményes intézkedések meghozatalára, amely három hónaposra csökkenthető, ha a helyzet súlyossága ezt indokolja. A túlzott hiány korrekciójáról elfogadott ajánlásában a Tanács olyan éves költségvetési célok teljesítésére kéri fel a tagállamot, amelyek az említett ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján megfelelnek annak a referenciacélnak, hogy a strukturális egyenleg – azaz az egyszeri és az egyéb ideiglenes intézkedések nélkül számított, ciklikusan kiigazított egyenleg – évente legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben javuljon.

(12)

Romániában a reál-GDP 2020-ban 3,9 %-kal csökkent. A Bizottság 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a reál-GDP ismét növekedésnek indul, és 2021-ben 5,1 %-kal, 2022-ben pedig 4,9 %-kal lesz nagyobb az előző évinél. A Bizottság várakozása szerint a folytatódó védőoltási programnak és a közösségi távolságtartással kapcsolatos korlátozások fokozatos megszűnésének köszönhetően helyreáll a magánszektor fogyasztása, eközben pedig töretlenül folytatódik a bérnövekedés. A beruházások növekedésének új lendületet ad az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) említett helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott projektek megkezdése. A nettó (azaz a behozatallal csökkentett) kivitel hatása az előrejelzés távlatában várhatóan negatív marad. Ennek az az oka, hogy a magánszektor fogyasztásának helyreállása és a beruházások bővülése a Bizottság várakozása szerint fellendíti a behozatalt. A kivitelt támogatja ugyan a külső kereslet helyreállása, de ez a hatás kevésbé lesz dinamikus, mint a behozatal esetében. A növekedési kilátásokat különböző irányú kockázatok övezik. Egyfelől a hiteles költségvetési stratégia eloszlathatja a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat, különösen akkor, ha ambiciózus reformok – köztük a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott intézkedések – társulnak hozzá. Ez segíthet kezelni Románia makrogazdasági egyensúlyhiányát, csökkentheti a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat, és – egyebek mellett a beruházási környezet javításával – elősegítheti a fenntartható növekedést. Másfelől ugyanakkor a közpolitikai döntéshozatal körüli bizonytalanság, illetve a helyreállítási és rezilienciaépítési terv késedelmes vagy nem kellően hatékony végrehajtása alááshatja a pozitív folyamatokba vetett bizalmat.

(13)

A romániai parlament 2021. március 2-án elfogadta Románia 2021. évi költségvetését és középtávú költségvetési stratégiáját. A Bizottsághoz 2021. május 5-én benyújtott 2021. évi konvergenciaprogram (a továbbiakban: a konvergenciaprogram) figyelembe veszi az említett költségvetési stratégiát és az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: az eszköz) keretében tervezett vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és kölcsönök profiljával kapcsolatos információkat. A konvergenciaprogram a 2020. évi 9,2 %-os GDP-arányos költségvetési hiányból kiindulva a következő lépéseket határozza meg ahhoz, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány 2024-re 3 % alá csökkenjen: a GDP 8,0 %-a 2021-ben, a GDP 6,2 %-a 2022-ben, a GDP 4,4 %-a 2023-ban és a GDP 2,9 %-a 2024-ben. A konvergenciaprogramban meghatározott költségvetési kiigazítás elsősorban a kiadási oldalt érinti. A dokumentum a kiadások visszafogását (GDP-arányos csökkentését) irányozza elő például a közszektorbeli bérek (2022 és 2024 között 1,4 százalékpontos csökkenés) és a szociális transzferek (2022 és 2024 között 0,9 százalékpontos csökkenés) terén.

(14)

A Bizottság 2024-ig kiterjesztett 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 2021-ben 8,0 %, 2022-ben 7,1 %, 2023-ban és 2024-ben pedig 6,8 % lesz. Ezen előrejelzés figyelembe veszi a várhatóan az eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatásból és kölcsönökből finanszírozott, a konvergenciaprogramban bemutatott kiadásokat, valamint a Románia által szolgáltatott kiegészítő információkat. Az államháztartási hiánynak a Bizottság előrejelzése szerint várható csökkenése mögött elsősorban a Covid19-világjárványra reagálva hozott szükséghelyzeti intézkedések fokozatos megszüntetése, a várt gazdaságélénkülés miatti bevételnövekedés, valamint a várhatóan az eszközből finanszírozott beruházások és reformok kedvező hatása áll. Emellett a román kormány úgy döntött, hogy 2021-re és 2022-re nézve befagyasztja a közszektorban kifizetett béreket, későbbre halasztja a 2021-ben esedékes nyugdíjemelést, 2022-ben pedig csupán mérsékelt nyugdíjemelést hajt végre, amely intézkedések mind szerepet játszanak a Bizottság 2020. őszi gazdasági előrejelzéséhez viszonyított javulásban. Ezeket az intézkedéseket már elfogadták. Emellett a román kormány új nyugdíjszabályozást tervez elfogadni, amely a GDP százalékában meghatározott nyugdíjkiadásokat nagyrészt stabilan tartaná. A Bizottság 2021. évi tavaszi előrejelzése azért prognosztizál nagyobb hiányt, mint a konvergenciaprogram, mert a tervezett konszolidációt nem támasztják alá már elfogadott vagy legalább hitelesen bejelentett intézkedések, ennélfogva azt a Bizottságnak nem állt módjában figyelembe venni előrejelzésében. A Bizottság előrejelzése szerint a GDP-arányos strukturális hiány 2021-ben 0,7 százalékponttal, 2022-ben pedig 0,5 százalékponttal javul, majd 2023-ban 0,1 százalékponttal, 2024-ben pedig 0,4 százalékponttal romlik.

(15)

Az államadósság 2018 végén a GDP 34,7 %-án, 2019 végén a GDP 35,3 %-án, 2020 végén pedig a GDP 47,3 %-án állt. A Bizottság 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése szerint ez a mutató várhatóan a GDP 49,7 %-ára nő 2021 végére, a GDP 52,7 %-ára 2022 végére és a GDP 59,5 %-ára 2024 végére, tehát a már elfogadott vagy legalább hitelesen bejelentett korrekciós intézkedéseken túli további intézkedések hiányában első ízben fogja megközelíteni a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(16)

A Bizottság 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése alapján aktualizált közép-, illetve hosszú távú adósságfenntarthatósági elemzés szintén a nagy középtávú fenntarthatósági kockázatok meglétéről tanúskodik. Az alapul vett 10 éves előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság-ráta az előrejelzés tárgyidőszakában tovább nő, és annak végére 90 % közelébe kerül. Az adósságfenntarthatósági kockázatok mögött a nagy költségvetési hiányok, a lakosság öregedésének költségei, valamint az adósságpályának a makropénzügyi sokkhatásokra való érzékenysége áll. Az adósságfenntarthatósági kockázatok mögöttes tényezői közül a legfontosabb a 2019 nyarán elfogadott, de egyelőre 2022 végéig elhalasztott nyugdíjemelés. Az adósságfenntarthatósági kockázatokat tovább növeli az államadósság szerkezete – és különösen az a körülmény, hogy az államkötvények jelentős hányadát külföldi pénznemben bocsátották ki és külföldiek birtokolják –, bár a Román Nemzeti Bank másodlagos piaci beavatkozásai segítettek abban, hogy az állam forrásbevonási költségei 2020-ban kedvező szinten maradtak. Szintén növelik a kockázatokat a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak a Covid19-válság idején nyújtott állami garanciákból származó függő kötelezettségek (a GDP 1,4 %-a). Az előrejelzés a bruttó finanszírozási igény növekedését is jelzi. Ezzel szemben a Next Generation EU keretében finanszírozott reformok és beruházások – eredményes végrehajtásuk esetén – várhatóan kedvező hatást gyakorolnak a következő évek GDP-növekedésére, ezáltal pedig az államadósság fenntarthatóságára is.

(17)

Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint a túlzott hiány kiigazítását a túlzott hiány fennállásának megállapítását követő évben kell teljesíteni, kivéve, ha különleges körülmények állnak fenn. A kiigazítási pályát az 1467/97/EK rendelettel összhangban, az érintett tagállam gazdasági és költségvetési helyzetének figyelembevételével kell meghatározni.

(18)

Jelenleg Romániában ilyen különleges körülmények állnak fenn. Ha Románia az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően csupán egy további évet kapna a kiigazításra, az rendkívül súlyos költségvetési kiigazítást tenne szükségessé és jelentős kibocsátáskiesést okozna, ezáltal pedig veszélybe sodorná a Covid19-világjárvány utáni gazdasági helyreállítást. Egy 2024-ig tartó kiigazítási pálya, noha szintén jelentős mértékű évenkénti kiigazításokat igényelne, fokozatosabb erőfeszítést kívánna meg, és megfelelő egyensúlyt alakítana ki a költségvetési konszolidáció szükségessége és a gazdasági helyreállítás támogatása iránti igény között. Az új kiigazítási pálya figyelembe veszi a megváltozott költségvetési helyzetet is, különös tekintettel a 2020. év költségvetési fejleményeire és a román kormány új költségvetési stratégiájára. A túlzott hiány tartós kiigazításának biztosításában kulcsszerepet játszanak a reformok, köztük az államháztartási gazdálkodás javítására irányuló intézkedések. E megfontolások alapján, a 2021. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott költségvetés-politikai iránymutatással összhangban helyénvaló 2024-re kitűzni a túlzott hiány korrekciójának határidejét.

(19)

E határidő mellett a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya azt jelentené, hogy Romániának – a kormány saját céljaival megegyezően – 2021-ben a GDP 8,0 %-ának, 2022-ben a GDP 6,2 %-ának, 2023-ban a GDP 4,4 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiánycélt kell elérnie. Ez a Bizottság 2021. évi tavaszi gazdasági előrejelzése alapján annak felel meg, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadás nominális növekedési rátája 2021-ben 3,4 %, 2022-ben 1,3 %, 2023-ban 0,9 %, 2024-ben pedig 0,0 % legyen (6). Alapos elemzés igénye esetén a költségvetési kiigazítás elsősorban a nettó elsődleges államháztartási kiadás e növekedési rátái alapján értékelhető. A strukturális egyenleg tekintetében ennek megfelelően végrehajtandó éves költségvetési kiigazítás 2021-ben a GDP 0,7 %-ának, 2022-ben a GDP 1,8 %-ának, 2023-ban a GDP 1,7 %-ának, 2024-ben pedig a GDP 1,5 %-ának felel meg.

(20)

Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen a költségvetési politika egészének a kibocsátásra gyakorolt lehetséges hatását és ezen keresztül a költségvetési irányvonalat (7), az Unió költségvetéséből (az eszközből és más uniós forrásokból) származó jelentős kifizetéseket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Ennek alapján a következő években az uniós források várhatóan jelentős pozitív hatást fognak gyakorolni Románia gazdaságára. Konkrétan az eszköz segítségével támogatott beruházások és reformok révén Románia úgy ösztönözheti a növekedést és a munkahelyteremtést, hogy ezzel párhuzamosan középtávon javítja mögöttes költségvetési pozícióját.

(21)

A költségvetési konszolidációt célzó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a túlzott költségvetési hiány tartós korrekcióját, és az államháztartás minőségének javítására és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell irányulniuk. Az egyebek mellett a nyugdíjrendszerre, az adóigazgatásra, a közszektorban kifizetett bérekre és az állami tulajdonú vállalatok irányítására irányuló költségvetési és gazdasági reformoknak támogatniuk kell és fenntarthatóvá kell tenniük a költségvetési konszolidáció iránti erőfeszítést.

(22)

Románia 2016 óta szisztematikusan és ismétlődően eltér nemzeti költségvetési szabályaitól és a középtávú költségvetési stratégia elfogadásának a nemzeti költségvetési keretrendszerben rögzített határidőitől. A jövőben a Románia által végrehajtott költségvetési kiigazítást a nemzeti költségvetési keretrendszer maradéktalan tiszteletben tartásának kell támogatnia,