(1)

A koronavírus-betegség 2019 (Covid19) világjárvány és az ahhoz kapcsolódó, a megfékezéséhez szükséges intézkedések az európai gazdaságok számára súlyos és példátlan sokkot jelentenek. Erre figyelemmel az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) igazgatótanácsa 2020. április 2-i ülésén bejelentette, hogy öt olyan, prioritást jelentő területre fogja összpontosítani a figyelmét, ahol az uniós hatóságok közötti koordináció valószínűleg különösen fontos lesz az Unió pénzügyi stabilitásának biztosítása szempontjából (3). Ezen öt prioritást jelentő terület egyikét a pénzügyi piaci likviditás, valamint az eszközkezelőket és a biztosítókat érintő következmények alkotják.

(2)

Az eszközárak Covid19-világjárvány kezdetekor megfigyelt hirtelen esését a bizonyos befektetési alapokból történő, jelentős mértékű visszaváltások kísérték, valamint a pénzügyi piaci likviditás jelentős romlása. Noha a piaci feltételek ezt követően – nagy részben a központi bankok, felügyeleti hatóságok és kormányok által az Unióban és világszerte tett határozott lépéseknek köszönhetően – stabilizálódtak, a makropénzügyi kilátásokat illetően továbbra is jelentős bizonytalanság áll fenn.

(3)

A nem banki pénzügyi közvetítés ERKT általi korábbi értékelései (4) a rövid visszaváltási időszakkal rendelkező, azonban kevésbé likvid eszközökbe befektető befektetési alapokból eredő potenciális sebezhetőségekre világítottak rá. Az ilyen likviditási rések növelik a stresszhelyzetben az eszközértékelésre gyakorolt további nyomás kockázatát, amennyiben a befektetési alapok rövid idő alatt kevésbé likvid eszközöket kívánnak eladni a visszaváltások teljesítése érdekében. Ez az ugyanazon vagy kapcsolódó eszközökkel szembeni kitettségekkel rendelkező más pénzügyi intézményeknél nagyobb piaci árazási veszteségekhez vezethet, vagy a pénzügyi feltételek hirtelen szigorodásához.

(4)

A jelenlegi uniós szabályok a likviditási kockázat kezelésével kapcsolatban konkrét kötelezettségeket írnak elő az alapkezelő társaságok számára az általuk kezelt alapok tekintetében (5). Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) esetében az ÁÉKBV befektetései likviditási profiljának meg kell felelnie az alapszabályban, a létesítő okiratban vagy a tájékoztatóban meghatározott visszaváltási politikának. Hasonlóképpen, az alternatív befektetési alapok (ABA) esetében a befektetési stratégiának, a likviditási profilnak és a visszaváltási politikának összhangban kell állnia egymással (6). Ezeket a szabályokat kiegészítik az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) alapkezelőknek szóló, az ÁÉKBV-kre és ABA-kra vonatkozó likviditási stressztesztelésről szóló iránymutatásai, amelyek szerint az alapkezelőknek rendszeresen tesztelniük kell az alapjaik likviditási kockázattal szembeni, rendes és rendkívüli likviditási feltételek melletti ellenálló képességét (7).

(5)

Ezen ajánlás célja, hogy javítsa az olyan jövőbeli esetleges negatív sokkokra történő reagálásra való felkészültséget, amelyek a pénzügyi piaci likviditás romlásához vezethetnek, az uniós pénzügyi stabilitási feltételekre gyakorolt potenciális negatív következményekkel.

(6)

Az ERKT elismeri, hogy az Unió befektetésialap-szektora nagy és sokrétű. Ezt figyelembe véve az ERKT két olyan szegmenst azonosított, amelyek pénzügyi stabilitási szempontból a fokozott vizsgálat céljára különösen kiemelt területet alkotnak.

(7)

E szegmensek közül az elsőt a vállalati adóssággal szembeni jelentős kitettségekkel rendelkező befektetési alapok alkotják. Röviddel a Covid19-világjárvány kezdete után a vállalati adósságba befektető befektetési alapokból történő jelentős visszaváltásokra került sor. Ezen túlmenően a befektetési alapok tartják az Unióban forgalomban levő, nem pénzügyi vállalati kötvények állományának jelentős részét. A rövid visszaváltási időszakkal rendelkező nyílt végű alapoktól származó jövőbeli visszaváltási nyomás ahhoz vezethet, hogy az alapkezelők gyorsan értékesítik a kevésbé likvid eszközöket, ezzel hozzájárulva a likviditási feltételek romlásához a vállalatiadósság-piacokon. Ez negatív továbbgyűrűző hatással járhat más pénzügyi intézményekre, amelyek az ezen eszközökkel szembeni kitettségekkel rendelkeznek – mint például a biztosítók, nyugdíjpénztárak vagy bankok –, vagy kedvezőtlen hatással lehet a piaci alapú finanszírozás költségére és elérhetőségére a nem pénzügyi vállalatok számára.

(8)

Az ERKT által pénzügyi stabilitási szempontból a fokozott vizsgálat céljára különösen kiemelt területként azonosított második szegmenst az ingatlannal szembeni jelentős kitettségekkel rendelkező befektetési alapok jelentik. A Covid19 terjedésének megfékezéséhez szükséges közegészségügyi korlátozások az ingatlanpiaci ügyletek volumenének csökkenéséhez és az értékelési bizonytalanság növekedéséhez vezethetnek. A becslések szerint ingatlanbefektetési alapok tartják a kereskedelmi ingatlanok uniós piacának körülbelül egyharmadát. A jelentős ingatlanállománnyal rendelkező befektetési alapokból történő jövőbeli visszaváltások hozzájárulhatnak az ingatlanértékelésre gyakorolt lefelé irányuló nyomáshoz, amennyiben azt egy alacsony ügyleti volumen jellemezte környezetben ingatlaneszközök értékesítése kíséri. Ez kedvezőtlen hatást gyakorolhat az ingatlannal szembeni kitettségekkel rendelkező más pénzügyi intézményekre, ideértve azokat is, amelyek az ingatlanokat a hitelezéshez fedezetként használják.

(9)

Annak biztosítása, hogy az uniós pénzügyi rendszer segítse a Covid19 okozta sokk elnyelését, nem pedig felerősítse azt, jelentős koordinációt tesz szükségessé mind a pénzügyi piacok különböző szegmenseiért felelős felügyeleti hatóságok között, mind pedig határokon átnyúlóan. Ez különösen igaz a tőkepiaci tevékenységek, többek között a befektetési alapok által végzett tevékenységek esetében, ahol jelentős határokon átnyúló áramlásokról van szó, és a tevékenységek zavartalan működéséhez a pénzügyi rendszer számos szereplője szükséges.

(10)

Az ERKT elismeri az ESMA által jelenleg folytatott, kiemelt prioritást élvező munkát, amely az alapkezelők általi likviditásikockázat-kezeléssel kapcsolatos felügyeleti konvergencia fokozására vonatkozik. Ez magában foglalja a 2020-ban bejelentett, az ÁÉKBV-kezelők általi likviditásikockázat-kezeléssel kapcsolatos közös felügyeleti fellépést (8), valamint a felügyeleti intézkedések ESMA általi folyamatos koordinálását a Covid19-re tekintettel.

(11)

Ez az ajánlás nem érinti az uniós központi bankok monetáris politikai megbízatását.

(12)

Az ERKT ajánlásait azt követően teszik közzé, hogy a címzetteket tájékoztatták és az Európai Unió Tanácsát az igazgatótanács erre vonatkozó szándékáról értesítették, és a Tanács számára reagálási lehetőséget biztosítottak,

1.

folytasson koordinációt az illetékes nemzeti hatóságokkal annak érdekekében, hogy a vállalati adóssággal és az ingatlaneszközökkel szembeni jelentős kitettségekkel rendelkező befektetési alapok vonatkozásában célzott felügyeleti tevékenységet folytassanak a befektetési alapok szektora e két szegmensének az esetleges jövőbeli negatív sokkokra, így többek között a jelentős visszaváltások esetleges folytatódására és/vagy az értékelési bizonytalanság fokozódására való felkészültségének értékelése céljából; és

2.

számoljon be az ERKT-nak az érintett befektetési alapok felkészültségére vonatkozó elemzéséről és az arra vonatkozóan levont következtetésekről.

1.

1.

1.

1.

2.