(1)

A Tanács az 1355/2008/EK rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. Az intézkedések olyan specifikus vámok kivetését jelentették, melyek értéke vállalatonként 361,4 EUR/tonna és 531,2 EUR/tonna (nettó terméktömeg) közötti sávba esett.

(2)

Ezen intézkedéseket az Európai Unió Bírósága 2012. március 22-én megsemmisítette (3), de a szóban forgó vámokat a Tanács 2013. február 18-i 158/2013/EU végrehajtási rendeletével (4) újból kivetették.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1313/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) fenntartotta ezeket az intézkedéseket.

(4)

A hatályban lévő intézkedés közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (6) közzétételét követően a Federación Nacional de Asociaciones de Transformados Vegetales y Alimentos Procesados (a továbbiakban: Fenaval vagy kérelmező) az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) uniós termelésének 100 %-át adó gyártók nevében hatályvesztési felülvizsgálat megindítását kérte. A Fenaval azzal érvelt, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

A Bizottság 2019. december 10-én egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (7) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette, hogy a hatályban lévő intézkedések tekintetében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

(6)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2018. október 1. és 2019. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. október 1. és 2019. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. A Bizottság felvette a kapcsolatot különösen a kérelmezőkkel, a Kínai Népköztársaságban működő ismert exportáló gyártókkal, az ismert uniós független importőrökkel és Kína hatóságaival.

(8)

Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy meghallgatást kérjenek a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(10)

A kérelmező jegyzéket adott át, amelyben az érintett terméket exportáló/gyártó 33 kínai vállalat szerepelt (8). Ezért tekintettel a Kínában működő exportőrök/gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(11)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg őket, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(12)

Öt Kínában működő gyártó vagy gyártói csoport nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. A felülvizsgálat tárgyát képező termék ismert kínai exportőrei/gyártói nagy számára tekintettel a Bizottság alacsonynak ítélte az együttműködés szintjét.

(13)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság ideiglenes mintát választott ki, amelybe egy gyártót és két gyártói csoportot vett fel a kapacitás és az Unióba irányuló export legnagyobb volumene alapján. A kiválasztott csoportból két vállalat Kína belföldi piacán is jelentős mennyiségben értékesített. A minta a 2018. október 1. és 2019. szeptember 30. között az Európai Unióba irányuló bejelentett exportvolumen 69 %-át fedte le. A Bizottság az exportőröknek szóló kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (9), és a honlapra mutató hivatkozást elküldte az érdekelt feleknek. A mintában szereplő vállalatoknak 30 napjuk volt a kitöltött kérdőív visszaküldésére.

(14)

A mintában szereplő egyik vállalatcsoport és a gyártó azonban elállt az együttműködéstől. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a fennmaradó együttműködő vállalatok (két vállalat és egy vállalatcsoport) figyelembevételével folytatja a vizsgálatot. Nem sokkal azután, hogy a Bizottság tájékoztatta őket arról, hogy minden együttműködő exportőrnek ki kell töltenie az exportáló gyártóknak szóló kérdőívet, két exportáló gyártó elállt az együttműködéstől. A kért információkat mindössze egy exportáló gyártói csoport nyújtotta be. Ez a csoport adja az Unióba irányuló kínai export mintegy [45–65] %-át.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes ismert importőrt/forgalmazót az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlap kitöltésére.

(16)

Mindössze négy importőr küldött vissza kitöltött mintavételi űrlapot, ezért a Bizottság a mintavételt nem tartotta szükségesnek.

(17)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A Bizottság az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és a kínai exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (10).

(18)

A Bizottság a két uniós gyártótól, tizenhárom nyersanyag-beszállítótól, valamint egy kínai exportáló gyártótól kapott kitöltött kérdőívet. Egy importőr és egy felhasználó hiányosan kitöltött kérdőívet nyújtott be. A kínai kormány nem válaszolt a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatos kérdőívre.

(19)

A Covid19-világjárvány miatt világszerte és az Unión belül is elrendelt kijárási és utazási korlátozások következtében az alaprendelet 16. cikke alapján tervezett ellenőrző látogatásokra végül nem került sor a következő vállalatok helyiségeiben és területein:

Uniós gyártók:

Kínában működő exportáló gyártók és a velük kapcsolatban álló kereskedők:

(20)

mivel a felsorolt vállalatok helyiségeiben és területein a Covid19-járvány miatt nem kerülhetett sor ellenőrző látogatásra, a Bizottság a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló 2020. március 16-i közleménnyel (11) összhangban a felek által megfelelően benyújtott információkat (kitöltött kérdőíveket, hiánypótlásra felhívó leveleket) vette figyelembe.

(21)

A Bizottság távoli eléréssel az adatok egybevetése útján minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A Bizottság távoli eléréssel az adatok egybevetése útján ellenőrizte a két uniós gyártót, valamint az együttműködő exportáló gyártói csoportot.

(22)

2020. január 16-án két érdekelt fél, nevezetesen a kínai exportáló gyártók képviseletében az élelmiszerek, őshonos termények és állati melléktermékek importjával és exportjával foglalkozó kínai kereskedelmi kamara (a továbbiakban: CCC), valamint a Yiguan-csoport benyújtották észrevételeiket a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban (12).

(23)

A CCC főként azzal érvelt, hogy a jelenlegi hatályvesztési eljárás megindítása nem indokolt, ezért az eljárást haladéktalanul meg kell szüntetni. Állítása szerint ennek okai a következők:

(24)

A Bizottság a CCC által felvonultatott érvek mindegyikét elutasította. Az érvek elutasításával kapcsolatos konkrét indokolást

(25)

A Bizottság 2020. augusztus 5-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a dömpingellenes vámokat (a továbbiakban: végső tájékoztatás), és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Csak a CCC tett észrevételt.

(26)

Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

(27)

A Bizottság 2020. szeptember 7-én újabb végső tájékoztatást tett közzé az érdekelt felek számára, amely nyomonkövetési záradékkal egészült ki. A Bizottság az érdekelt felek számára háromnapos időszakot biztosított az újabb végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(28)

A jelen felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, azaz a 2008. HR vámtarifaszám szerint a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kód alá besorolt, hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló citrusféle hibridek (a továbbiakban: konzervmandarin, az érintett termék).

(29)

Az érintett terméket a kis citrusfélék (főként a satsuma) egyes fajtáinak hámozásával és darabolásával állítják elő, amelyet azután cukorszirupban, gyümölcslében vagy vízben tartósítva csomagolnak, a különböző piacok egyedi igényeinek megfelelő méretben.

(30)

A satsuma, clementine és más kis citrusfélék együttesen „mandarin” gyűjtőnéven ismertek. E különböző gyümölcsfajták többsége friss terményként való fogyasztásra vagy feldolgozásra egyaránt alkalmas. Mivel hasonlóak, feldolgozott vagy tartósított formáik egyetlen terméknek tekinthetők.

(31)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(32)

A Bizottság döntése értelmében ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(33)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(34)

A felülvizsgálati időszak alatt a konzervmandarin behozatala az előző hatályvesztési felülvizsgálat időszakához (2012. október 1. – 2013. szeptember 30.) hasonló szinten folytatódott. A felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal abszolút értékben 19 152 tonnát tett ki. Az együttműködő exportáló gyártói csoport az uniós piac mintegy [17–25] %-át fedi le.

(35)

Az együttműködő exportáló gyártói csoport teljes bejelentett termelési kapacitása nagyjából a teljes becsült kínai termelési kapacitás 5 %-át tette ki. Az együttműködés alacsony szintjére tekintettel a Bizottság a 18. cikket alkalmazva a rendelkezésre álló tényekre támaszkodva fogalmazta meg a konzervmandarin kínai piacára, ezen belül a termelésre, a kapacitásra és a szabad kapacitásra vonatkozó ténymegállapításait.

(36)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos, az alábbiakban ismertetett ténymegállapítások különösen a felülvizsgálati kérelemben foglalt információkon, a Bizottság részére a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban szolgáltatott adatokra (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) épülő statisztikákon, a vizsgálat megindításakor a mintavételezéssel kapcsolatban kapott válaszokon, a Yiguan-csoport kitöltött kérdőívén, valamint a CCC által benyújtott információkon alapultak. A Bizottság emellett egyéb nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlasz (13) (a továbbiakban: GTA) és az Orbis Bureau van Dijk (14) (a továbbiakban: Orbis) adatbázisaiból származó adatokat is felhasznált.

(37)

mivel a vizsgálat megindításakor a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelemben elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn Kína belföldi piacán, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a Kínával szembeni vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indítsa meg.

(38)

Ezért a 2. cikk (6a) bekezdésének esetleges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót arra, hogy bocsássa rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. A releváns információkat öt gyártó nyújtotta be.

(39)

A Kína belföldi piacán állítólagosan fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A Bizottsághoz nem érkezett válasz a kínai kormánytól.

(40)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság minden érdekelt felet felkért arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése Kínával szembeni alkalmazásának megfelelőségét illetően az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(41)

A CCC és a Yiguan-csoport észrevételt tett a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban. A Bizottság a fenti (54) preambulumbekezdésben reagált a felek állításaira.

(42)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben azt is jelezte, hogy a hozzáférhető bizonyítékok alapján szükség lehet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív ország kiválasztására az exportáló gyártókra vonatkozó, torzulástól mentes árakon vagy referenciaértékeken alapuló rendes érték meghatározása érdekében.

(43)

A Bizottság 2020. január 23-án feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (15) (a továbbiakban: az aktához fűzött első feljegyzés), amelyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontjának második franciabekezdésével összhangban kérte az érdekelt felek véleményét azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásához felhasználhat. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára, a munkaerőre és hulladékra is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak az érintett termék előállításához. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy a vizsgálat adott szakaszában Törökország tekinthető a legmegfelelőbb reprezentatív országnak.

(44)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz a FENAVAL-tól és a FRUCOM-tól (16) érkeztek észrevételek.

(45)

A Bizottság az észrevételekre egy második, a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról készített, 2020. május 29-én kelt feljegyzésben (a továbbiakban: az aktához fűzött második feljegyzés) reagált. E feljegyzésben a Bizottság pontosította a termelési tényezők jegyzékét, és megerősítette azt a következtetését, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján Törökország a legmegfelelőbb reprezentatív ország. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

(46)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha[…] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pontszerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségek a továbbiakban: SGA-költségek). Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének és az exportáló gyártók megalapozott észrevételeinek hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat az érintett terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Ráadásul ugyanazok a ténybeli körülmények vehetők alapul a lista egy vagy több eleme fennállásának igazolásához. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(50)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(51)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést (17) állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy megcáfolják a vizsgálat megindításakor a vizsgálat irataiban foglalt bizonyítékokat, észrevételt tegyenek azokkal kapcsolatban, vagy kiegészítsék azokat.

(52)

A (18) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(53)

A (23) preambulumbekezdésben említett módon a CCC és a Yiguan-csoport észrevételeket nyújtott be ezzel kapcsolatban. Mindkét fél azzal érvelt, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása sem jogilag, sem tényszerűen nem indokolt. A CCC és a Yiguan-csoport szerint ennek oka, hogy a WTO ADA 2.2. cikke nem ismeri el a jelentős torzulás fogalmát. A CCC és a Yiguan-csoport álláspontja szerint továbbá az EU a rendes érték számtani képzése során nem a WTO ADA 2.2.1.1. cikkének, valamint ennek kapcsán a Fellebbezési Testület által az EU–biodízel (Argentína) ügyben közölt értelmezésnek megfelelően járt el, amely szerint a rendes érték számtani képzése csak akkor megengedett, ha „a szokásos kereskedelmi forgalomban hasonló terméket nem értékesítenek a belföldi piacon, […] vagy ha az adott piaci helyzet miatt ilyen eladások nem teszik lehetővé a megfelelő összehasonlítást”. A CCC állítása szerint a jelentős torzulások fennállása sem „a szokásos kereskedelmi forgalomban” nem értékesített termék, sem az „adott piaci helyzet” kategóriájába nem sorolható. A CCC és a Yiguan-csoport emellett arra is hivatkozott, hogy a Bizottság állítólag nem mutatta be, hogy a kormányzati beavatkozás pontosan hogyan érinti az árakat, és ezáltal hogyan okoz torzulásokat. A CCC és a Yiguan-csoport továbbá annak kapcsán is kérdéseket vetett fel, hogy az Unió közös agrárpolitikája keretében és/vagy a spanyol nemzeti jog alapján működő támogatási programok nem vezetnek-e kormányzati beavatkozáshoz, következésképpen pedig a megfelelő költségek és árak torzulásához a konzervmandarin uniós gyártóinál. Ezzel összefüggésben a CCC és a Yiguan-csoport azt kéri, hogy a Bizottság a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira tekintettel ne alkalmazza a 2. cikk (6a) bekezdését, mivel álláspontjuk szerint olyan egyedi ágazatról van szó, amely minden országban élvez valamiféle szakpolitikai támogatást.

(54)

A jelen vizsgálat keretében a Bizottság a (110) preambulumbekezdésben megállapította, hogy helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. A Bizottság nem értett egyet a CCC és a Yiguan-csoport azon kijelentésével, hogy a Bizottság nem alkalmazhatja a 2. cikk (6a) bekezdését. Ellenkezőleg: a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése alkalmazható, és a jelen ügy körülményeire való tekintettel szükséges is az alkalmazása. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a rendelkezés összhangban van az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy a DS473 EU–biodízel (Argentína) ügy nem érinti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását, amely a jelen vizsgálat során a rendes érték meghatározásának releváns jogalapja. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(55)

Ami a CCC és a Yiguan hivatkozását illeti az Unió közös agrárpolitikájára és/vagy a spanyol nemzeti jog szerinti állítólagos támogatási programokra, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának megállapítása céljából az említett rendelkezésben felsorolt elemek ár- és költséghatását az exportáló országban kell vizsgálni. Más piacok költségszerkezetét és árképzési mechanizmusait, ezen belül egy adott ágazat sajátos helyzetének minőségi szempontok szerinti értékelését a Bizottság ezzel összefüggésben nem veszi figyelembe. A CCC és a Yiguan-csoport által felvetett érv ennélfogva nem releváns, ezért azt a Bizottság elutasította.

(56)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a CCC megismételte azokat az (53) preambulumbekezdésben bemutatott érveit, amelyek szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése, amelyet az EU egyoldalúan alkotott, túllép a dömpingellenes megállapodás hatályos rendelkezésein, amelyek között nem szerepel hasonló előírás. A CCC ezenkívül előadta, hogy a Fellebbezési Testület DS473. sz. ügyben hozott határozata rögzíti a rendes érték megállapításának szabályait, az Uniónak pedig a Fellebbezési Testület határozatainak megfelelően kell eljárnia.

(57)

A Bizottság a fenti (54) preambulumbekezdésben említettek szerint megismételte, hogy a DS473 sz. ügy nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozik, amely a jelen vizsgálat során a rendes érték meghatározásának releváns jogalapja. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a származási országra vonatkozóan megállapított rendes értéknek a nyersanyagok reprezentatív országbeli torzítatlan árát kell tükröznie. A Fellebbezési Testület DS473. sz. ügyben hozott határozata ráadásul megerősítette, hogy bizonyos körülmények között a származási országbeli rendes érték számtanilag is képezhető valamely reprezentatív harmadik országtól származó információk alapján.

(58)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. Az elemzés alapján az alábbi 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszban foglaltak szerint a Bizottság elutasítja azt az érvet, amely szerint ne mutatta volna be, hogy a kormányzati beavatkozás milyen módon gyakorol hatást az árakra a konzervmandarin-ágazatban.

(59)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (18). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemcsak hogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbsége az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (19).

(60)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (20) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(61)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (21) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(62)

Először: az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és állami tulajdonban lévőknek egyaránt – gyakorlatilag a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.2.1.5. szakaszt) (22).

(63)

Másodszor: a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még az alábbi 3.2.1.8. szakaszt) (23). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer egyéb elemeiről, pl. a részvény- és kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer e bankszektoron kívüli részeinek intézményi berendezkedése és tevékenysége nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (24).

(64)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az állami beavatkozás több formában történhet. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (25). A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (26).

(65)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai gazdasági modell bizonyos alapvető axiómákra épül, amelyek sokféle kormányzati beavatkozást tesznek lehetővé, illetve ösztönöznek. Az ilyen jelentős kormányzati beavatkozások nem férnek össze a piaci erők szabad játékával, aminek a következtében torzul a források piaci elvek szerinti hatékony elosztása (27).

(66)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a CCC megjegyezte, hogy a kínai szocialista piacgazdaságot, amelyben az állami tulajdonú vállalatok uralkodó szerepét a KKP is erősíti, a Bizottság olyan indoknak tekinti, amelyre tekintettel a rendes értéket eltérő módszerrel szükséges megállapítania. Ennek kapcsán a CCC bírálta a Bizottságot, amiért helyteleníti, hogy az ország a piac „torzításával” valósítja meg a fejlődését. A CCC álláspontja szerint a világon nincs olyan politikai párt, amely ne a saját országa gazdaságát tartaná szem előtt, és ne a hazai életszínvonal emelésére törekedne. Következésképpen a CCC politikai irányultságúnak, és nem csekély mértékben elfogultnak tekintette a Bizottság megközelítését.

(67)

A Bizottság visszautasította az elfogultságára vonatkozó állítást. A fenti (48) preambulumbekezdésben már említett módon az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti elemzés kizárólag a jelentős torzulásokra összpontosít, vagyis azokra, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A Bizottság ezért az exportáló országban fennálló ténybeli körülményekre támaszkodott.

(68)

Kínában az állam tulajdonában, ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működő vállalkozások a gazdaság alapvető részét képezik.

(69)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.2.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása (28). Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, amely több gazdasági előnyt is magában foglal, különös tekintettel a versennyel szembeni védelemre és a releváns inputokhoz (többek között a finanszírozáshoz) való hozzáférésre (29).

(70)

A gyümölcskonzerv-ágazatban sok kis gyártó működik, és az ágazatra általában a kkv-k nagy száma jellemző. Ezért az állami tulajdonú vállalatok és a magántulajdonú vállalkozások aránya nem volt megállapítható. Ellenkező értelmű információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az állam meglehetős súllyal van jelen ebben az ágazatban is. A kínai állam 3.2.1.5. szakaszban részletesebben ismertetett szakpolitikai irányítása mindenesetre tulajdoni viszonyoktól függetlenül minden gyártóra kiterjed.

(71)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, (30) a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (31)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet (32). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (33). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a konzervmandarin gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(72)

Bár a konzervmandarin-ágazat kapcsán annak széttagoltsága miatt csak korlátozott információ áll rendelkezésre az állami jelenlétről, a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az előállítási költségek mintegy 21 %-át az acél teszi ki, amely ennélfogva – az előállítási költség 25–30 %-át adó citrusfélék mellett – a konzervmandarin-gyártás legfontosabb alapanyaga. Az acélágazatban ugyanakkor jelentős mértékű az állam uralkodó szerepe (34). Az acélágazatban a jelentős acélgyártók között sok állami tulajdonú vállalat található. Többet közülük – egyebek mellett a Baosteelt, az Anshan Iron and Steelt és a Wuhan Iron and Steelt – az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” című dokumentum (35) példaként említ a tizenkettedik ötéves terv sikerei kapcsán. Mivel az acél jelentős input a konzervdobozok előállításában, a konzervmandarin-gyártók előnyhöz jutnak az állam acélágazati beavatkozása miatti ártorzulások révén.

(73)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a CCC helytelenítette a Bizottság megközelítését. Álláspontja szerint a Bizottság elismerte, hogy a citruságazatban meglehetősen korlátozott mértékű az állami jelenlét, majd az érvelést mellékvágányra terelve az acélágazati inputról értekezett ahelyett, hogy az állam citruságazatbeli jelenlétét vizsgálta volna.

(74)

A Bizottság elutasította ezt az észrevételt. Amint arra a Bizottság az alábbi (96) és (97) preambulumbekezdésben emlékeztet, a kínai rendszer jelentős torzulásokat eredményező releváns elemei az egész országban és minden ágazatban jelen vannak, így a konzervmandarin előállításához felhasznált termelési tényezőknél is. Tekintettel arra, hogy az acél fontos input, valamint arra, hogy a cukor egy részét leszámítva minden input beszerzése Kínából történik, a konzervmandarin költségeit egyértelműen befolyásolják az említett rendszerszintű torzulások, amelyeket többek között az állam acélágazatban betöltött uralkodó szerepe okoz.

(75)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még az alábbi 3.2.1.8. szakaszt), valamint az egyéb nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (36).

(76)

A szóban forgó és más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét és beavatkozás lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

(77)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Általában elmondható, hogy a kínai tervrendszer miatt a források a kormány által stratégiainak vagy más szempontból politikailag fontosnak tekintett ágazatokba kerülnek, ahelyett, hogy elosztásuk a piaci erőviszonyoknak megfelelően történne. (37)

(78)

A fenti (72) preambulumbekezdésben már jelzett módon az acél különösen a konzervmandarin-ágazatban fontos termelési input. Bár az ipar egészében maga a konzervmandarin-gyártás csak kisebb szegmenst képvisel, amelyre a kínai kormány meghatározó tervei konkrétan nem térnek ki, a konzervmandarin-gyártók előnyhöz jutnak az általuk felhasznált nyersanyagok – főként az acél és a vas – ártorzulásai révén.

(79)

A kínai kormány az acélipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (38). Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” is. E terv megállapítja, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (39). A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek (40). Az ipar szerkezetátalakításához összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (41) (a továbbiakban: katalógus) a vas- és acélipart az ösztönzött ágazatok közé sorolja. A katalógus alkalmazását a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekre vonatkozóan a közelmúltban lefolytatott szubvencióellenes vizsgálat (42) is megerősítette.

(80)

A kínai kormány az ágazat irányítása és fejlesztése céljából széles körben alkalmaz szakpolitikai eszközöket és irányelveket egyebek mellett a piac összetételéhez és szerkezetátalakításához, a nyersanyagokhoz, a beruházásokhoz, a kapacitások leépítéséhez, a termékskálához, a tevékenységek áthelyezéséhez, a korszerűsítéshez stb. kapcsolódóan. A felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány az acélágazat fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi (43).

(81)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – ideértve az érintett termék előállítása során fő nyersanyagként felhasznált acél és vas termeléséhez felhasznált nyersanyagokat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők rendes működését.

(82)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a CCC előadta, hogy a Bizottság úgy érvel, mintha az erőforrásokat Kínában a piaci erőviszonyok teljes mellőzésével, és ezáltal az ország általános gazdasági fejlődését akadályozva osztanák el, ami nem igaz. A CCC emellett rámutatott arra, hogy az Unió valamennyi gazdasági szereplője, függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonban van, szintén az uniós terveket, illetve a tagállami politikákat követi.

(83)

A Bizottság ennek kapcsán megismételte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti elemzés nem terjed ki olyan szempontokra, mint az általános gazdasági fejlődés, vagy az életszínvonal javítása. A fenti (48) preambulumbekezdésben említettek szerint az elemzés kizárólag arra összpontosít, hogy a bejelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – a jelentős kormányzati beavatkozás hatására milyen mértékben nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ami a CCC-nek az uniós gazdasági szereplők magatartására való hivatkozását illeti, a Bizottság a (55) preambulumbekezdésben már említettek szerint emlékeztetett arra, hogy a jelentős torzulásoknak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja alapján történő elemzése azt vizsgálja, hogy az említett rendelkezésben felsorolt elemek milyen potenciális hatást gyakorolnak az árakra és a költségekre az exportáló országban. A Bizottság ezzel összefüggésben nem vette figyelembe a gazdasági szereplők más piacon tanúsított magatartását.

(84)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is határozott és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, gyakran közvetlen befolyást gyakorolva az eljárások kimenetelére (44).

(85)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (45). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például árverések előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (46). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (47).

(86)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a konzervmandarin gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná a fenti ténymegállapításokat, miután a CCC és a Yiguan-csoport mindössze azt hozta fel érvként, hogy a földterületek kiosztása nem azonos a kereskedelmi célú földhasználat korlátozásával vagy tilalmával, valamint azt, hogy minden ország védi a mezőgazdasági termelőket, mivel a mezőgazdaság minden ország gazdasági tevékenységének létfontosságú része, amely szorosan kapcsolódik a társadalmi stabilitáshoz és a biztonsághoz. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földhasználati jogok kiosztása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint ellenkező értelmű információk hiányában e megfontolások maradéktalanul érvényesek a konzervmandarin-ágazatra is.

(87)

A végső tájékoztatás kapcsán a CCC és a Yiguan-csoport előadta, hogy mivel a Bizottság a citruságazattal kapcsolatos tényszerű elemek hiányában nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a piaci torzulások meglétét, inkább Kína általános, „szocialista gazdaságként” jellemzett gazdaságszerkezetével, a kínai kormány igazgatási berendezkedésével, valamint a KKP szerepével foglalkozott. Észrevételeiben a CCC megjegyezte, hogy a citrusfélék ágazatában nem találhatók meg olyan elemek, mint a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése.

(88)

A Bizottság nem fogadta el a CCC érveit. Emlékeztetett arra, hogy a kínai csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok általános alkalmazási körére (48), amely a konzervmandarin-ágazatra is kiterjed. Nem áll rendelkezésre olyan pontos és helytálló bizonyíték, amely alapján határozottan megállapítható lenne, hogy a citrusfélék ágazatát nem érintik a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése miatti torzulások.

(89)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a konzervmandarin-ágazatban – az érintett terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelően.

(90)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (49). A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (50). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak (51). Ezek a ténymegállapítások azt mutatják, hogy Kínában torzulnak a bérköltségek.

(91)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a konzervmandarin-ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Épp ellenkezőleg: a CCC és a Yiguan-csoport szerint a citrusfélékkel foglalkozó vállalatok munkaerejének jelentős hányada jellemzően vidékről toborzott ideiglenes vagy idénymunkásokból áll, akik nem kötnek munkaszerződést a vállalatokkal, és teljes mértékben a megtermelt vagy feldolgozott mennyiségen alapuló teljesítménybért kapnak. A CCC és a Yiguan-csoport nem nyújtott be a (90) preambulumbekezdésben foglalt ténymegállapításokkal ellentétes értelmű információt. Ehelyett mindössze annyit állítottak, hogy a kínai urbanizáció gyors növekedési üteme vitathatatlan, emellett a kínai emberek mobilitását bizonyítja, hogy milliók áramlanak sok városba. A (90) preambulumbekezdésben említett módon azonban a munkavállalók fizikai mobilitása helyett inkább a háztartások nyilvántartásba vételi rendszerének következményei vezetnek bértorzuláshoz a munkavállalók egyes kategóriáinak kiszolgáltatott helyzete miatt. Ráadásul a CCC és a Yiguan-csoport hivatkozott ugyan az eredeti vizsgálatra, mégsem emelték ki annak egyetlen olyan konkrét ténymegállapítását sem, amely alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja ötödik franciabekezdése értelmében vett jelentős torzulások fennállása megkérdőjelezhető lenne. A Bizottság ennek kapcsán megállapította, hogy az eredeti vizsgálat nem a CCC és a Yiguan-csoport álláspontját támasztotta alá, épp ellenkezőleg: több szabálytalanságra is rámutatott a munkaszerződések megkötését és a munkavállalók javadalmazását illetően.

(92)

A végső tájékoztatást követően a CCC megismételte a gyümölcsfeldolgozó ágazat két munkavállalói csoportjával, nevezetesen a teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal és az idénymunkásokkal kapcsolatos érveit. Ezzel összefüggésben a CCC fenntartotta állítását, amely szerint az, hogy a gyümölcsfeldolgozó vállalatok Kína északi területeiről érkező idénymunkásokat foglalkoztatnak, egyaránt bizonyítja a foglalkoztatás és a munkavállalás szabadságát. Következésképpen a CCC megítélése szerint a Bizottság a tények tekintetében hibásan értékelte a bérekkel kapcsolatos torzulásokat.

(93)

A Bizottság azonban nem állította, hogy a különböző munkavállalói kategóriák – teljes munkaidőben foglalkoztatottak, idénymunkások – megléte önmagában jelentős torzulásokhoz vezet. A bérekkel kapcsolatos, a fenti (90) preambulumbekezdésben ismertetett szabálytalanságokat és torzulásokat inkább a munkajogi rendszer sajátosságai, a háztartások nyilvántartásba vételi rendszere, valamint a munkavállalók jogait képviselő kollektív munkaügyi szervezetek hiánya együttesen eredményezik. A Bizottság ezért nem tartotta elfogadhatónak a CCC érveit.

(94)

Ennélfogva a konzervmandarin-ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(95)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez való hozzáférése terén többféle torzulás is tapasztalható.

(96)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (52), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (53), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük (54). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (55).

(97)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követését és a prudenciális követelmények tiszteletben tartását, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességét írják elő, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(98)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (56).

(99)

Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (57). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(100)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(101)

Harmadszor: bár a nominális kamatláb liberalizációjára 2015 októberében sor került, az árjelzések továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, hanem a kormány által kiváltott torzulásoknak vannak kitéve. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(102)

Kínában a hitelállomány általában vett növekedése a tőkeallokáció romló hatékonyságát mutatja, miközben nem láthatók a torzulástól mentes piaci környezetben elvárható hitelmegszorítások jelei. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(103)

Összességében, a piac liberalizációja érdekében a közelmúltban tett lépések ellenére a kínai vállalatihitel-rendszerre hatással vannak a jelentős torzulások, amelyek abból erednek, hogy az állam továbbra is meghatározó szerepet játszik a tőkepiacokon.

(104)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a konzervmandarin-ágazat mentes lenne a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(105)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a CCC azzal érvelt, hogy a Bizottság annak kijelentését követően, hogy az állami tulajdon, valamint a KKP jelenléte a kínai pénzügyi intézményekben torzulásokat eredményez a finanszírozásban és a kamatkörnyezetben, elhamarkodottan következtet a mezőgazdaság és annak feldolgozó ágazata torzult voltára. A CCC hiányolta a Bizottság részéről annak kifejtését, hogy a citruságazat számára problémát okoz-e a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, majd ismertette álláspontját, amely szerint a módosított piacvédelmi eszközzel az Unió a WTO dömpingellenes megállapodásában nem szereplő új rendelkezéseket kíván bevezetni.

(106)

Ezen észrevételekre reagálva a Bizottság rámutatott, hogy a torzulások fennállásával kapcsolatos, a 2. cikk (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, előzőekben ismertetett elemzése az ügyben rendelkezésre álló, tárgyilagos bizonyítékokon alapul, amelyekkel kapcsolatban a CCC lehetőséget kapott észrevételei megtételére. A rendelkezésre álló bizonyítékok teljes köre alapján a Bizottság nem tudta pontosan és helytálló módon bizonyítani, hogy a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés torzulástól mentes. Ami a CCC által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán tett észrevételeket illeti, a Bizottság azokkal a fenti (54) és (57) preambulumbekezdésben már foglalkozott.

(107)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a fenti 3.2.1.1–3.2.1.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a fenti 3.2.1.6–3.2.1.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(108)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a konzervmandarin gyártásához számos különböző inputra van szükség. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az együttműködő exportáló gyártó a cukor egy részét leszámítva minden inputot Kínában szerez be. Amikor a konzervmandarin gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai.

(109)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a konzervmandarin belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőkeallokáció, a földhasználat, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok kapcsán bemutatott kormányzati beavatkozások egész Kínában megfigyelhetők. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(110)

A 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a konzervmandarin-ágazatra (és ezen belül az érintett termékre) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(111)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(112)

A reprezentatív ország kiválasztása az alábbi kritériumok szerint történt:

(113)

A (43)–(45) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. Az aktához fűzött második feljegyzésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján megfelelő reprezentatív országnak tekinthető. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a reprezentatív ország kiválasztásával kapcsolatban.

(114)

A Bizottság az aktához fűzött első feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: a GTA) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező torzulástól mentes költségét, míg a munkaerő, az energia és a hulladék torzulástól mentes költségének megállapításakor a felhasznált forrás a kiválasztott reprezentatív országtól függ.

(115)

A Bizottság – abból a döntéséből kiindulva, hogy az aktához fűzött második feljegyzésnek megfelelően Törökországot tekinti reprezentatív országnak – arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a termelési tényezők torzulástól mentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt, a torzulástól mentes munkaerő- és energiaköltségek meghatározásához pedig a Török Statisztikai Intézet adatait fogja felhasználni.

(116)

Az aktához fűzött első és második feljegyzésében a Bizottság jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti képzéséhez a következő forrásokat kívánja felhasználni:

(117)

Az alábbi táblázat összefoglalja a számításokban figyelembe vett termelési tényezőket, valamint a hozzájuk tartozó HR-kódokat és a Globális Kereskedelmi Atlasz, illetve a törökországi adatbázisok szerinti, az importvámokat és a fuvarozási költségeket is magukban foglaló egységárakat.

1. táblázat

(118)

A reprezentatív ország piaci áraira vonatkozó információk hiányában a Bizottság mindegyik nyersanyag esetében az importárakra támaszkodott. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság hasonlóképpen kizárta az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (61) 1. mellékletében felsorolt nem WTO-országokból a reprezentatív országba érkező behozatallal kapcsolatos importadatokat is. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához, és az importadatok egyébként is elhanyagolhatók voltak. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.1.10. szakaszban említett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Bizottság megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal továbbra is reprezentatív, és a Törökországba érkező teljes volumen 70–100 %-át teszi ki.

(119)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon a Bizottság megkísérelte meghatározni az exportáló gyártó telephelyére leszállított, a konzervmandarin előállításához felhasznált nyersanyagok torzulástól mentes árát. Ennek érdekében a reprezentatív ország behozatali vámját alkalmazta az egyes származási országokra, majd a belföldi szállítási költségeket hozzáadta az importárhoz. A Bizottság a belföldi fuvarozás költségét valamennyi nyersanyag esetében az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján becsülte meg, azokat titoktartási céllal az 1. táblázatban felsorolt referenciaértékek nem tartalmazzák.

(120)

A Bizottság a munkaerőköltségre vonatkozó statisztikákat a Török Statisztikai Intézet adatai alapján határozta meg, amely részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A torzulástól mentes munkaerőköltség NACE Rev.2 osztályozás (62) szerinti megállapításához a Bizottság a törökországi feldolgozóiparban a török NACE Rev.2 osztályozás (63) C.10 gazdasági tevékenységi körére (Élelmiszergyártás) vonatkozóan bejelentett legutóbbi rendelkezésre álló (2016. évi) béradatokat használta fel. Az adatok nem teszik lehetővé a fizikai és szellemi dolgozók különválasztását. A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a 2016. évi átlagos havi értéket az infláció tekintetében ki kell igazítani a Török Statisztikai Intézet által közzétett belföldi termelői árindex (64) alapján.

(121)

A villamos energia referenciaértékének megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett villamosenergia-tarifákat (65) használta fel. A Bizottság e célból a megfelelő ipari fogyasztási sávhoz tartozó villamosenergia-árakat vette figyelembe.

(122)

Tekintettel a termelési tényezők nagy számára, a teljes előállítási költségen belül egyes nyersanyagok (citromsav, folyékony lúg, sósav, kalcium-laktát, különféle csomagolóanyagok stb.) elhanyagolható, 2 % alatti súlyára, valamint arra, hogy a dömping ténye más fő termelési tényezők alapján már megállapítást nyert, a Bizottság a rendes értéket az alábbi tényezők alapján számította ki: satsuma, cukor, konzervdoboz, fedő, doboz, papírtálca, papírcímke. A Bizottság a többi termelési tényezőt a fogyóeszközök közé sorolta.

(123)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó adatai alapján kiszámította a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megállapított torzítás nélküli árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(124)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült általános előállítási költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges előállításai költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes előállítási költségekre.

(125)

A SGA-költségek és a nyereség tekintetében a Bizottság az aktához fűzött második feljegyzésben közölt módon egy törökországi gyártó (66) nyilvánosan hozzáférhető, a 2019. januártól decemberig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi adatait használta fel.

(126)

Mindezek alapján a Bizottság az előállítási költség torzulástól mentes értékét a következő összegekkel növelte meg:

(127)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi lépésekben állapította meg:

(128)

Elsőként megállapította a konzervmandarin torzulástól mentes előállítási költségeit. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártói csoport által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulástól mentes egységköltségekkel.

(129)

Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségek meghatározása érdekében a konzervmandarin torzulásmentes előállítási költségeihez hozzáadta az előzőekben ismertetett módon meghatározott általános előállítási költségeket.

(130)

Végül a (126) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság a torzulástól mentes előállítási költségekben érvényesítette az SGA-költségeket és a nyereséget.

(131)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(132)

A felülvizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártói csoport közvetlenül tőle független uniós vevők részére exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A Bizottság ezért az exportárat az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapította meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(133)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és a gyártelepi paritáson számított exportárat.

(134)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. A Bizottság a szárazföldi szállítás, az anyagmozgatás és a rakodás költségei, valamint a járulékos kiadások (2–8 %), a hitelköltségek (0,1–3 %), a jutalékok (0,1–3 %), továbbá a banki költségek (0,1–3 %) tekintetében végzett kiigazítást.

(135)

A Bizottság indokolt esetben az exportértékesítés után vissza nem térített héa százalékos arányával is kiigazította a számtanilag képzett rendes értéket.

(136)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(137)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a Yiguan-csoport esetében 184 % volt.

(138)

A Bizottság a nem együttműködő exportáló gyártók tekintetében is kiszámította a dömpingkülönbözetek átlagát. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre támaszkodott.

(139)

Először is a rendes érték megállapításához a Bizottság az együttműködő exportáló gyártói csoport esetében megállapított rendes értékek átlagát használta fel. Ezután a Bizottság az együttműködő exportáló gyártói csoport exportjának levonását követően a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázist használta fel az exportár megállapításához. Az összehasonlításhoz a Bizottság a gyártelepi szinthez igazította az exportárat az együttműködő exportáló gyártói csoportot érintő átlagos ellenőrzött kiigazítások – többek között a fuvarozási költségek – felhasználásával.

(140)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve 206 % volt.

(141)

Ezért nem kétséges, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(142)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(143)

A dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek keretében a Bizottság részletesebben megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, a kínai belföldi piac helyzetét, valamint az uniós piac vonzerejét.

(144)

A fent említett módon mindössze öt kínai exportáló gyártó vagy exportáló gyártói csoport jelentkezett, és töltötte ki az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletét. A Bizottságnak tehát csak korlátozott körben álltak rendelkezésére információk a kínai exportáló gyártók termeléséről és szabad kapacitásairól.

(145)

Ezért az alábbiakban a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatban megfogalmazott ténymegállapítások többsége szükségszerűen más forrásokra, nevezetesen az Eurostat és a GTA adataira, a CCC adatközlésére, valamint az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információkra támaszkodik. Az elemzés során a következőkre derült fény.

(146)

Kína a világon messze a legnagyobb konzervmandarin-gyártó, amelynek termelése 540 000–700 000 tonnára becsülhető (67).

(147)

Kína teljes termelési kapacitására és szabad kapacitására vonatkozóan a Bizottság nem jutott általános adatokhoz. A Bizottság ezért a mintavételi kérdőívet kitöltő öt gyártó (gyártói csoport) által benyújtott információkra alapozta a ténymegállapításait. Az öt gyártó (gyártói csoport) által közölt kínai szabad kapacitás 40 000–60 000 tonna (a gyártók termelési kapacitásának mintegy 40 %-a), amely már önmagában meghaladja az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumenét.

(148)

A felülvizsgálati időszakban a harmadik országok piacára irányuló kínai export árát a Bizottság a GTA exportstatisztikái (68), nevezetesen a kínai export mennyisége és FOB-paritáson számított értéke alapján állapította meg. Az Unió a harmadik legfontosabb exportpiac a kínai exportáló gyártók számára. Az Unióba irányuló kivitel átlagos egységára 1,17 USD/kg. Fontossági sorrendben az első és második exportpiac az USA és Japán. Esetükben az átlagos egységár 1,19, illetve 1,15 USD/kg.

(149)

A GTA és a CCC szerint az Egyesült Államokba irányuló export volumene 2018–2019 között jelentős mértékben, 195 066 tonnáról 139 682 tonnára csökkent (az 55 384 tonnás különbözet megfelel a teljes uniós felhasználásnak). A csökkenés főként a konzervmandarinra kivetett 25 %-os kiegészítő vám bevezetésével magyarázható (ez a kínai behozatalra vonatkozóan az USA kereskedelmi törvényének 301. szakasza szerinti intézkedésekkel bevezetett nagyobb vámcsomag része) (69).

(150)

Az uniós piac lényegesen kisebb, mint a kínai gyártók rendelkezésre álló szabad kapacitása. Ráadásul az USA és Kína közötti kereskedelmi ellentétek (70) miatt a kínai gyártók Egyesült Államokba irányuló exportja mintegy 55 000 tonnával visszaesett, ez a mennyiség pedig könnyen átirányítható az Unió piacára. Az említett volumen jelentősen meghaladja az uniós felhasználást. A dömpingellenes intézkedések bevezetését megelőzően az Unió hagyományos piac volt Kína számára, amely a jelenlegi volumen több mint háromszorosát exportálta az Unióba. Az uniós piacra irányuló export átlagára (1,17 USD/kg) valamivel magasabb a japán piacra irányuló export átlagárnál (1,15 USD/kg), a Thaiföld piacára irányuló export átlagáránál (1,04 USD/kg) viszont lényegesen magasabb. Megjegyzendő továbbá, hogy az Egyesült Államokba irányuló export ára (1,19 USD/kg) az Unióval szemben alkalmazott árral azonos tartományba esik.

(151)

Összefoglalva: a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás, a termelési volumen gyors növelésének ebből eredő képessége, valamint a Kína által korábban folytatott dömping alapján észszerűen adódik az a következtetés, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése az uniós piacra irányuló kínai dömpingelt behozatal növekedéséhez vezetne.

(152)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping folytatódásának. Különösen a kínai exportőrök/gyártók tekintetében megállapított rendes értékek nagysága, az együttműködő gyártó által a harmadik országok piacain alkalmazott exportárak szintje, az uniós piac vonzereje és a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás miatt nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódik a dömping.

(153)

A (165) preambulumbekezdésben említett módon a kínai behozatal a felülvizsgálati időszakban is jelentős maradt az uniós felhasználáshoz képest. A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal változatlanul dömpingáron érkezett az uniós piacra. Ráadásul a megállapított dömpingkülönbözeteket a más harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárak elemzése is alátámasztja, amelyek a (150) preambulumbekezdésben ismertetett módon még alacsonyabbak. A 3.7.2. és 3.7.3. szakaszban vizsgált elemekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók nagy valószínűséggel jelentős mennyiségben exportálnák dömpingáron az érintett terméket az Unióba. A fentiek alapján bizonyítható, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg folytatódna, illetve minden bizonnyal megismétlődne.

(154)

A mandarint ősszel és télen szüretelik, és a szüretelési és feldolgozási idény október elejétől a rákövetkező évben kb. január végéig (egyes fajták esetében februárig vagy márciusig) tart. A legtöbb adásvételi szerződést az egyes idények első hónapjaiban tárgyalják meg. A konzervmandarin-ágazatban követett gyakorlat szerint az idény (az egy adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszak) szolgál az összehasonlítások alapjául. Ahogyan az eredeti vizsgálat során is, a Bizottság ezt a gyakorlatot fogadta el az elemzésénél.

(155)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket két együttműködő uniós gyártó állította elő. A 2017/2018-as idény végéig három gyártó működött az Unióban. A harmadik uniós gyártó (71) a 2017/2018-as idény végével megszüntette a termelését. Általános gyakorlatának megfelelően, amely szerint a kárelemzés során a figyelembe vett időszakot érintő minden ismert számadatot felhasznál annak érdekében, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt módon a legmegalapozottabb képet alkothassa az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetéről, a Bizottság egyes makroszintű mutatókban a megszűnt gyártóra vonatkozó adatokat is figyelembe vett.

(156)

A Bizottság a két együttműködő uniós gyártó által a figyelembe vett időszakra vonatkozóan kitöltött kérdőívek alapján állapította meg a hasonló termék teljes uniós termelését. A megszűnt gyártó termelési adatai a Fenaval által a panaszban benyújtott információkon alapulnak, és a 2017/2018-as idényig jelennek meg az elemzésben.

(157)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében a teljes uniós termelést képviselő két együttműködő uniós gyártó alkotja a teljes uniós gazdasági ágazatot.

(158)

Minthogy az uniós gazdasági ágazat mindössze két gyártóból áll, az érzékeny adatokra vonatkozó számadatokat titoktartási céllal indexálni kellett, vagy értéktartományok formájában kellett megadni.

(159)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti uniós termelés volumenét 18 000 és 24 000 tonna között állapította meg.

(160)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósult értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozta meg az uniós felhasználást. Míg a vizsgált termék előállítása idényjellegű, felhasználása az év során egyenletesen oszlik el.

(161)

Ennek alapján a figyelembe vett időszak folyamán az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(162)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás az Unióban betakarított terményminőségtől függően ingadozott.

(163)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatbázisa alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének megállapításához a behozatal volumenét összehasonlította a fenti 2. táblázat szerinti uniós felhasználással.

(164)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(165)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 35 %-kal csökkent. A behozatali volumenhez hasonlóan a kínai piaci részesedés is csökkenő tendenciát követett a figyelembe vett időszakban, amelynek során 34 %-kal esett vissza. Az érintett termék piaci részesedése a csökkenő tendencia ellenére is jelentős maradt.

(166)

A Bizottság a kínai behozatal áraira jellemző tendenciát az Eurostat statisztikái alapján állapította meg. A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak

(167)

A fenti táblázatban látható módon a figyelembe vett időszakban a kínai behozatal árai folyamatosan, összességében 16 %-kal emelkedtek.

(168)

mivel az egyetlen együttműködő exportőr importvolumene a kínai import mindössze kb. 45–65 %-át tette ki (titoktartási céllal megadott tartomány), a Bizottság az importstatisztikák alapján a teljes kínai exportra vonatkozóan is megvizsgálta az áralákínálás fennállását.

(169)

Ennek céljából az együttműködő uniós gyártók által független fogyasztók számára az uniós piacon történő értékesítések során alkalmazott eladási árak súlyozott átlagát összehasonlította a Kínából származó import tekintetében alkalmazott – Eurostat-adatok szerinti – CIF-árak (költség, biztosítás és fuvardíj) megfelelő súlyozott átlagával. A CIF-árakat (költség, biztosítás és fuvardíj) kiigazította olyan mértékben, hogy az magában foglalja a vámkezeléssel kapcsolatos költségeket, nevezetesen a vámtarifát és a behozatal utáni költségeket. A CCC végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételére reagálva a Bizottság megerősítette, hogy az alákínálás elemzésekor az alkalmazandó dömpingellenes vámot nem adta hozzá a CIF-értékek súlyozott átlagához.

(170)

Ennek alapján az összehasonlításból az derül ki, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett termék behozatala – a dömpingellenes vámok nélkül számított áron – 9–11 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. A dömpingellenes vámokat is figyelembe véve a Bizottság a felülvizsgálati időszakban nem állapított meg áralákínálást.

(171)

Az együttműködő kínai exportőr által bejelentett és megfelelően kiigazított importárakból kiindulva az alákínálási különbözet 9–11 %-ban állapítható meg a felülvizsgálati időszakban, a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket nem számítva. A dömpingellenes vámokat is figyelembe véve a Bizottság ebben az esetben sem állapított meg áralákínálást.

(172)

A figyelembe vett időszakban jelentős mértékben nőtt az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene. A behozatal többsége (a figyelembe vett időszakban 82 %-a) Törökországból érkezett.

5. táblázat

Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(173)

A törökországi gyártók és exportőrök uniós piaci értékesítése nőtt a figyelembe vett időszakban. E növekedés ellenére a felülvizsgálati időszakban változatlanul a kínai exportáló gyártók voltak az érintett termék legnagyobb uniós beszállítói.

(174)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(175)

A makrogazdasági mutatók (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, növekedés, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözetek nagysága) meghatározása a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén történt. A Bizottság ehhez a panaszban benyújtott információkat, az uniós gyártóktól a vizsgálat megindítása előtt és után gyűjtött adatokat, valamint az uniós gyártók által kitöltött kérdőíveket használta fel. A (156) preambulumbekezdésben említett módon a termelését a 2017/2018-as idény végével megszüntető harmadik gyártó esetében a Bizottság a Fenaval által a panaszban nyújtott információkat vette figyelembe.

(176)

A mikrogazdasági mutatók (értékesítési árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, készletek, bérek és előállítási költség) elemzését a Bizottság a két együttműködő uniós gyártó szintjén, a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan végezte el.

(177)

A figyelembe vett időszakban aktív három uniós gyártó adatai alapján a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(178)

A figyelembe vett időszakban az Unió összesített termelése a volumen átlagát tekintve stabilan alakult, ingadozásokat a betakarított terményminőség okozott (a 2016/2017-es idény termése kiemelkedően jó volt, ezt rossz termésű idény követte), valamint az, hogy a harmadik uniós gyártó a 2017/2018-as idény végével megszüntette a termelését. A felülvizsgálati időszakban emiatt csak a két együttműködő uniós gyártó állította elő az érintett terméket.

(179)

A kapacitáskihasználás aránya a teljes figyelembe vett időszakban 50 % alatt maradt. A viszonylag alacsony arány azzal magyarázható, hogy a konzervmandarin-gyártók friss gyümölcsöt használnak fel fő nyersanyagként, amely gyorsan romlik. Ebből adódóan a kapacitásnak csúcsidényben kell rendelkezésre állnia a friss gyümölcs viszonylag rövid idő alatti feldolgozásához.

(180)

A figyelembe vett időszakban aktív három uniós gyártó adatai alapján az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és uniós piaci részesedése a következőképpen alakult:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(181)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítése általában véve az uniós termeléshez hasonló mintázatot követ. Összességében az uniós gazdasági ágazat értékesítése a 2015/2016-os idény és a felülvizsgálati időszak között 14 %-kal visszaesett annak ellenére, hogy ugyanebben az időszakban a felhasználás viszonylag stabil maradt. Emellett az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4 százalékponttal csökkent.

(182)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(183)

Az általános foglalkoztatottság 18 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Az egy alkalmazottra jutó termelési volumenként kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszakban csökkent, és mélypontját a 2017/2018-as idényben érte el, amikor az uniós gyártók egyike beszüntette tevékenységét. Ennek kapcsán a Bizottság megállapította, hogy az ágazat termelékenysége a rendelkezésre álló friss gyümölcs minőségétől és mennyiségétől függően változik: javul, ha az adott évben jó volt a termés, rossz termés esetén pedig romlik. 2016/2017-ben a citrusfélék termése kivételesen jó volt, ennek megfelelően a termelékenység ebben az idényben volt a legmagasabb.

(184)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban ingadozott, míg az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene 14 %-kal visszaesett, részben amiatt, hogy a gyártók egyike a figyelembe vett időszakban megszűnt. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése így 4 százalékponttal csökkent, amelyet az érintett országból érkező behozatal piaci részesedésének 17 százalékpontos visszaesése kísért.

(185)

Az uniós gyártók uniós piaci átlagos értékesítési egységára (EUR/tonna) a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az uniós szabadpiacon

(186)

A fenti táblázat az átlagos értékesítési egységárnak a hozzá tartozó termelési költséghez viszonyított, uniós piaci változását mutatja. A figyelembe vett időszakban az értékesítési ár 4 %-kal nőtt, míg az előállítási költség ugyanezen időszak alatt viszonylag stabilan alakult. Az előállítási költség megugrását a 2017/2018-as idényben a rossz termés okozta.

(187)

Összességében véve az uniós gazdasági ágazatnak az előállítási költségek szinten tartása mellett a figyelembe vett időszakban sikerült 4 %-kal emelnie értékesítési árait, ennek köszönhetően pedig jelentősen javítania jövedelmezőségét ebben az időszakban.

(188)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(189)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban stabilan alakult, ennélfogva nagyrészt elkerülte a 2017/2018-as évad viszontagságait.

(190)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(191)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós piaci értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(192)

A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség jelentős mértékben javult. A jövedelmezőségi adatok a 2017/2018-as idényben meredek visszaesést mutatnak. Az előzőekben kifejtettek szerint a 2017/2018-as idény nagyrészt a különösen zord időjárási viszonyoknak és az ebből adódóan magasabb költségeknek köszönhetően volt veszteséges. A felülvizsgálati időszakban azonban az uniós gazdasági ágazat már ismét nyereséges volt, és csaknem elérte a 6,8 %-os nyereségcélt.

(193)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszak alatt a pénzforgalom nagyjából az érintett termék uniós gazdasági ágazata jövedelmezőségének megfelelően alakult.

(194)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat a költségek szinten tartása érdekében a meglévő gyártóberendezések karbantartására és optimalizálására irányuló beruházásokat valósított meg. A beruházások szintje különösen a felülvizsgálati időszakban emelkedett, aminek nagy valószínűséggel kedvezett az adott idényben a jó termésre vonatkozó korai előrejelzések alapján várható nyereségszint is. A környezetvédelmi előírásoknak való jobb megfelelést célzó beruházásokra is sor került.

(195)

A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak alatt szorosan követte a jövedelmezőség tendenciáját.

(196)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Készletek

(197)

A felülvizsgálati időszakban az uniós gyártók jelentős mértékben növelték készleteiket. Említést érdemel, hogy a felülvizsgálati időszak jelentős készlethalmozásával párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat tisztességes nyereséget is elért. Bizonyos készletszint fenntartása azért szükséges, hogy a frissen betakarított termény feldolgozását közvetlenül megelőző értékesítést is el lehessen látni. Ennélfogva nem tekinthető kárhelyzetre utaló körülménynek.

(198)

A megállapított dömpingkülönbözetek jelentős mértékben meghaladták a csekély mértéket és az intézkedések jelenlegi szintjét (lásd a fenti (137) preambulumbekezdést). Ezenkívül tekintettel a kínai szabad kapacitásra és importárakra (lásd a (147) és (167) preambulumbekezdést) a dömpingkülönbözetek tényleges nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem minősíthető elhanyagolhatónak.

(199)

Az eredeti intézkedések bevezetésére 2008 decemberében került sor. Azóta az uniós gazdasági ágazat első ízben a felülvizsgálati időszakban ért el az eredeti vizsgálat során megállapított 6,8 %-os nyereségcélt megközelítő hozamot. Az uniós gazdasági ágazat általános helyzetét, valamint a Kínából az utóbbi években változatlanul jelentős mennyiségben érkező behozatalt figyelembe véve az a következtetés adódik, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is instabil és kiszolgáltatott helyzetben van.

(200)

Az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi kárt okozó dömping hatásaiból. A hatályban lévő intézkedések hozzájárultak a dömpingelt behozatal megakadályozásához, és mivel az ezzel kapcsolatos aggályok elhárultak, az uniós gazdasági ágazat helyzete ismét biztató. Az intézkedések révén az uniós gazdasági ágazat a tisztességes versenyre összpontosíthat egy olyan környezetben, amelyben a nemzetközi mezőny gyors ütemben bővül új szereplőkkel. Végül pedig a hatályos vámok közrejátszottak a figyelembe vett időszakban hozott beruházási döntésekben is.

(201)

Az azonban nem állítható, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete szilárd lenne. Noha az uniós gyártók pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó egyes kármutatók – nevezetesen a jövedelmezőség, a beruházások, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom – stabilabb képet festenek, az eredmények nem minden vonatkozásban érhetők tetten. Más kármutatókban, így különösen az értékesítési volumenben, a piaci részesedésben és a termelésben alig volt változás. A mutatók együttes vizsgálatából egyértelműen az derül ki, hogy a javulás jelei ellenére az ágazat helyzete továbbra is meglehetősen instabil.

(202)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a figyelembe vett időszakban.

(203)

A végső tájékoztatással kapcsolatos beadványában a CCC több észrevételt is megfogalmazott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetéről, és olyan tényezőkre – többek között az általános környezetre és a Törökországból érkező behozatalra – mutatott rá, amelyek hozzájárulhattak az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetéhez. A fenti (202) preambulumbekezdésben említett módon azonban a Bizottság azt állapította meg, hogy az Uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Az észrevételek emiatt vitathatók.

(204)

mivel az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszakban, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint értékelte, hogy ha a Kína elleni intézkedések hatályukat vesztenék, akkor fennállna-e a valószínűsége az eredetileg a Kínából érkező dömpingelt behozatallal okozott kár megismétlődésének.

(205)

Az uniós gyümölcskonzerv-piac jelenleg stabil versenypiac. A vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt – a kereslet csökkenését, a fogyasztási szokások megváltozását, technológiai fejleményeket, az exportteljesítmény alakulását –, amely a belső gazdasági ágazatot fenyegetné. A vizsgálat során az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy Kínát leszámítva nem tart a harmadik országokból érkező behozatal legutóbb tapasztalt növekedésétől, mert a harmadik országbeli gyártók tisztességes árakkal versenyeznek, emellett kapacitásuk is korlátozott.

(206)

Annak megállapítása céljából, hogy az aggodalom megalapozott-e, a Bizottság megvizsgálta a kínai termelési volument és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a kínai behozatal volumenének és importárainak az árak alakulására kifejtett lehetséges hatását, valamint az árak ilyen alakulásának az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére, áraira és jövedelmezőségére kifejtett hatását.

(207)

A fenti (146)–(147) preambulumbekezdésben már részletesen kifejtett módon Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre. Kína a friss mandarin legnagyobb termelője a világon, exportáló gyártói pedig képesek olyan piacokat is ellátni, amelyek mérete többszöröse az uniós piacénak. E gyártók erőteljesen orientáltak és motiváltak az iránt, hogy termékeiket nagy volumenben exportpiacokon értékesítsék. A közelmúlt tapasztalatai továbbá azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók képesek gyorsan alkalmazkodva dömpingelt behozatallal ellátni az uniós piacot. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a Kínából származó érintett termék behozatala az eredeti rendeletet megsemmisítését kimondó 2012. márciusi ítéletet követően exponenciális növekedésnek indult (72).

(208)

Az importárak szintjét illetően a vizsgálat kimutatta, hogy a hatályos intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, valamint feltételezve, hogy a felülvizsgálati időszakban változatlanok maradnának az érintett ország importárai és az uniós gazdasági ágazat ára, az importárak 9–11 %-kal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnának. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat valószínűsíthetően értékesítési volument és piaci részesedést veszítene az uniós piacon.

(209)

A Bizottság szimuláció útján értékelte a kínai behozatali volumen esetleges emelkedésének az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatását. Amint a kínai konzervmandarin-behozatal növekedése miatt 6 200 tonnányi csökkenés következne be az uniós gazdasági ágazat értékesítési és termelési volumenében, a termelési egységköltség 7,1 %-kal nőne, ami rontaná az uniós gyártók helyzetét, és veszteségessé tenné őket. A volumen ilyen mértékű növelése a kínai exportáló gyártók számára a fenti 3.7.1. szakaszban bemutatott jelentős szabad kapacitásukra tekintettel könnyen teljesíthető.

(210)

mivel a Kínán kívüli egyéb harmadik országokból érkező behozatal 82 %-a Törökországból érkezik, nem zárható ki, hogy a dömpingelt kínai konzervmandarin az innét érkező behozatali volumen egy részét helyettesítené. Ugyanakkor a Törökországból az Unióba érkező behozatal átlagos értékesítési ára az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára alatt van, ami azt jelenti, hogy a dömpingelt kínai konzervmandarin nagyobb mértékű megjelenése esetén az az uniós piacon először nagy valószínűséggel az uniós gazdasági ágazat kárára növelné részesedését, és csak ezután szorítaná ki a piacról a törökországi gyártók által az Unióba exportált mennyiségeket. Figyelembe véve azonban a rendelkezésükre álló szabad kapacitást, a kínai gyártók egyaránt könnyen megszerezhetnék a többi harmadik ország (köztük Törökország) és az uniós gyártók piaci részesedését.

(211)

Az uniós piac mérete – tekintve, hogy a világ harmadik legnagyobb piacáról van szó – egyértelműen növeli az uniós piac vonzerejét. Emellett az, hogy a Kínából érkező behozatal a hatályban lévő intézkedések ellenére is folytatódott, ugyancsak arra utal, hogy a kínai exportáló gyártók vonzónak találják az uniós piacot, amelyen továbbra is szívesen értékesítenek. Az eredeti rendeletet megsemmisítését kimondó 2012. márciusi ítélet megállapította továbbá, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályon kívül helyezése arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy más harmadik országokból a magasabb árszintű uniós piacra irányítsák át az exportjukat. Ráadásul a kínai exportáló gyártóknak a legnagyobb exportpiacukra, az Egyesült Államokba irányuló szállításait jelenleg 25 %-os kiegészítő vám terheli (73). Az új vámokat a Kína és az Egyesült Államok közötti folyamatos kereskedelmi feszültségek miatt vezették be. Ezek a vámok a Kínával szemben jelenleg folyamatban lévő, 301. szakasz szerinti vizsgálat keretében hozott tarifális intézkedések körébe tartoznak (74).

(212)

A fentiekre tekintettel az intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal azonnali és drasztikus árnyomáshoz vezetne Kína részéről, amelyet a gyártók jelentős rendelkezésre álló készlete és kapacitása is elősegítene. Ez árai, illetve volumene csökkentésére kényszerítené az uniós gazdasági ágazatot. Ha a nyereséges ágazat csökkenti az árait, rövid idő alatt veszteségessé válik. Ha az ágazat csökkenti értékesítési volumenét, egységköltsége nő, ami még tovább rontja jövedelmezőségét. Hosszú távon az uniós gazdasági ágazatnak módosítania (csökkentenie) kellene gyártási kapacitását.

(213)

Az uniós gazdasági ágazat (212) preambulumbekezdésben kifejtett viszonylag instabil helyzete miatt, a dömpingelt kínai behozatal volumenének nagyarányú növekedése olyan káros hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amely az ágazat pénzügyi helyzetének gyors romlásához vezetne.

(214)

A fentiekre tekintettel az intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal azonnali és drasztikus mennyiségi és árnyomáshoz vezetne Kína részéről a rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás következtében. Ez árai, illetve volumene csökkentésére kényszerítené az uniós gazdasági ágazatot. Ha a nyereséges ágazat csökkenti az árait, rövid idő alatt veszteségessé válik. Ha az ágazat értékesítési volumene csökken, a piacvesztés következtében megemelkedett egységköltségei miatt romlik, illetve megszűnik a jövedelmezősége.

(215)

Az uniós gazdasági ágazat bemutatott helyzetéből adódóan az intézkedések hatályvesztése valószínűleg az ágazat pénzügyi helyzetének gyors romlásához vezet attól függetlenül, hogy az ágazat mennyiségi vagy árverseny mellett dönt. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődéséhez vezetne.

(216)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(217)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatnak sikerült ismét nyereségessé válnia. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kár megismétlődésének valószínűsége kapcsán a fenti 5. szakaszban ismertetett módon az uniós gazdasági ágazat lényegesen rosszabb helyzetbe kerülne. Olyannyira, hogy az érintett termék Kínából érkező behozatalának várható volumenét és árait figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat súlyos kockázattal szembesülne az alacsonyabb értékesítési árak (árerózió) és az ismételt veszteségesség miatt (lásd a (212) preambulumbekezdést). A vállalkozások konszolidálását és a hasonló termék piacán való versenyképességük javítását célzó új beruházások ugyancsak hátrányt szenvednének.

(218)

Ennélfogva az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná, amely így folytathatná felépülését a folyamatos dömping hatásából. Ezzel szemben az intézkedések megszüntetése véget vetne az uniós gazdasági ágazat talpra állásának, súlyosan fenyegetné életképességét, és ebből következően kockára tenné az ágazat létét, ami szűkítené a piaci kínálatot és versenyt.

(219)

A Bizottság négy független importőrnek/kereskedőnek küldött ki kérdőívet. Közülük csak egytől érkezett részleges válasz.

(220)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna az importőrökre, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

(221)

A Bizottság kérdőívet küldött az érintett termék két felhasználójának. Csak az egyikük küldött vissza (hiányosan) kitöltött kérdőívet.

(222)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna a felhasználókra, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

(223)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(224)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a Kínából származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket.

(225)

A fentiekből következően a Kínából származó egyes elkészített vagy tartósított citrusfélékre (nevezetesen a mandarinra) alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(226)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vám hatálya alá tartozó vállalatoknak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk a tagállamok vámhatóságai részére. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(227)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(228)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyéni vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő (az adott esettől függően százalékos arányt is meg lehet adni), ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor a feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(229)

Ha egy egyedi dömpingellenes vám hatálya aló tartozó vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, kérelmezheti a rá vonatkozó vám további alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (75). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát.

(230)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (76) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(231)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,