(1)

A Tanács 2008 novemberében az 1187/2008/EK rendelettel (2) („eredeti rendelet”) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nátrium-glutamát behozatalára. Az intézkedések 33,8 %-tól 39,7 %-ig terjedő vámtételű értékvám formáját öltötték.

(2)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2015 januárjában az (EU) 2015/83 végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat).

(3)

Ezzel egy időben a Bizottság az (EU) 2015/84 végrehajtási rendelettel (4) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára.

(4)

A Bizottság 2020. január 21-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított (5) a Kínából és az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan. Ez a felülvizsgálat jelenleg is folyamatban van.

(5)

A Bizottsághoz 2020. január 8-án az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálása, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetése érdekében. A kérelmet a nátrium-glutamát egyedüli uniós gyártója, az Ajinomoto Foods Europe SAS (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

(6)

A kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket kijátsszák. E bizonyítékok szerint:

(7)

Annak megállapítását követően, hogy elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, a Bizottság az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indított annak meghatározása céljából, hogy a Kínából származó, száraz tömegben kifejezve legalább 50 % nátrium-glutamát-tartalmú keverékekben vagy oldatokban lévő nátrium-glutamátnak az Unióba érkező behozatalaival megvalósul-e a meglévő intézkedések kijátszása.

(8)

A vizsgálat megindítása az (EU) 2020/230 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) történt. Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgálatot megindító rendelet kötelezte a vámhatóságokat a kismértékben módosított termék Kínából érkező behozatalainak nyilvántartásba vételére.

(9)

Az esetleges kijátszással érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 2922 42 00 KN-kód (TARIC-kód: 2922420010) alá tartozó mononátrium-glutamát (a továbbiakban: érintett termék, nátrium-glutamát). Az érintett termék az (EU) 2015/83 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozik. A nátrium-glutamátot főként ízfokozóként alkalmazzák levesekben, erőlevesekben, hal- és húsételekben, valamint kész élelmiszerekben. A vegyiparban is alkalmazható nem élelmiszeripari célra, például mosó- és tisztítószerekben. Elsősorban cukor kinyerésére alkalmas anyagok (például kukorica-, búza- vagy tápiókakeményítő, cukorszirup, cukornádmelasz és cukorrépamelasz) bakteriális fermentációjával állítják elő. Az élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról szóló 231/2012/EU bizottsági rendelettel (7) összhangban az E621 kód jelöli, megjelenését tekintve pedig fehér, lényegében szagtalan kristályok vagy kristályos por. Kémiai neve mononátrium-L-glutamát-monohidrát, összegképlete C5H8NaNO4 · H2O.

(10)

Az esetleges kijátszással összefüggésben vizsgált termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2103 90 90, ex 2104 10 00, ex 2104 20 00, ex 3824 99 92, ex 3824 99 93 és ex 3824 99 96 KN-kódok (TARIC-kódok: 2103909011, 2103909081, 2104100011, 2104100081, 2104200011, 3824999298, 3824999389 és 3824999689) alá tartozó mononátrium-glutamát olyan keverékben vagy oldatban, amelynek száraz tömegben kifejezett mononátrium-glutamát-tartalma legalább 50 % (a továbbiakban: vizsgált termék, nátrium-glutamát-keverék)..

(11)

A vizsgálati időszak a 2013. január 1-jétől2019. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozóan többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás vizsgálatához gyűjtött adatokat.

(12)

A Bizottság a 2019. január 1-jétől2019. december 31-ig tartó adatszolgáltatási időszakra (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) vonatkozóan részletesebb adatokat gyűjtött annak vizsgálatához, hogy a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását az árak és/vagy a mennyiségek tekintetében, valamint hogy fennáll-e dömping.

(13)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Kína hatóságait, az ismert kínai exportáló gyártókat, az érintettként ismert uniós importőröket/felhasználókat, valamint a vizsgálat megindítását kérelmező felet.

(14)

A vizsgálatot megindító rendeletben a Bizottság felkérte valamennyi érdekelt felet arra, hogy a vizsgálat megindítását követő 37 napon belül írásban ismertesse álláspontját és nyújtsa be a kitöltött kérdőívet, illetve bocsásson rendelkezésre minden esetleges további információt. A vizsgálat megindításakor a Bizottság a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2448) közzétette a mentességi űrlapot, a kínai exportáló gyártóknak szánt kérdőívet, valamint az uniós importőröknek/felhasználóknak szánt kérdőívet.

(15)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden fél tájékoztatást kapott arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, és ebből következően a Bizottság a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja.

(16)

A kérdőívet egy importőr és hat uniós felhasználó küldte vissza kitöltve. A kitöltött kérdőívekkel kapcsolatban kért pontosítások nyomán az importőr és az egyik felhasználó elállt az együttműködéstől.

(17)

A Bizottságnál egyetlen kínai exportáló gyártó vagy más gazdasági szereplő sem jelentkezett sem az érintett termékkel, sem a vizsgált termékkel kapcsolatban. A Bizottság 2020. április 2-án tájékoztatta erről a kínai kormányt, és közölte, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekből fog kiindulni.

(18)

Hasonlóképpen a vizsgálat során a vizsgált termék egyetlen uniós importőre vagy felhasználója sem tanúsított együttműködést. A kérdőívet kitöltő öt együttműködő felhasználó úgy nyilatkozott, hogy importálják és használják az érintett terméket, de nem importálják és nem használják a vizsgált terméket.

(19)

Az együttműködés hiányában a Bizottság a ténymegállapításait az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozta.

(20)

A Bizottság az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban az esetleges kijátszás értékelése céljából sorrendben a következő kérdéseket vizsgálta meg:

(21)

A kereskedelem szerkezetének esetleges megváltozására vonatkozó vizsgálat keretében a Bizottság elemezte a nátrium-glutamátnak és a nátrium-glutamát-keverékeknek a vizsgálati időszak teljes egésze során érkező behozatali volumeneit.

(22)

A Bizottság a nátrium-glutamát behozatali volumeneit az Eurostat TARIC-kód-szintű, a vizsgálati időszakra vonatkozó adatai (8) alapján állapította meg. A nátrium-glutamát a 2922420010 TARIC-kód alá tartozik.

(23)

A nátrium-glutamát-keverékek behozatali volumenei a következők miatt nem voltak meghatározhatók az Eurostat adatai alapján. A nátrium-glutamát-keverékek behozatala a kérelmező állítása szerint a 2103 90 90, 2104 10 00, 2104 20 00, 3824 90 92, 3824 90 93 és 3824 90 96 KN-kódok alatt történt. Ezek a KN-kódok a vizsgált terméknél szélesebb termékkört fednek le. Ha a Bizottság a kereskedelem szerkezetének megváltozását az e KN-kódok alatt megvalósuló behozatalok alapján állapítaná meg, azzal túlbecsülné a nátrium-glutamát-keverékek és -oldatok tényleges behozott mennyiségeit.

(24)

A Bizottság a nátrium-glutamát-keverékek behozatali volumeneinek pontosabb meghatározása érdekében – más, megbízhatóbb forrás hiányában, a kérelmező által a kérelemben javasolt megközelítést követve – az alábbi módszertan alapján járt el.

(25)

Elsőként a Globális Kereskedelmi Atlasz (9) alapján meghatározta a 2922 42 20, illetve a 2103 90 10 kínai vámkód alatt Kínából az Unióba exportált nátrium-glutamát, illetve „ínyencpor” néven ismert nátrium-glutamát-keverék (10) együttes exportvolumenét. Míg az „ínyencporra” vonatkozó adatok elvben a 80–99 % nátrium-glutamát-tartalmú keverékeket ölelik fel, kiskereskedelmi forgalmazásra szánt kiszerelésű tiszta nátrium-glutamátot is magukban foglalhatnak. Emellett nem zárható ki, hogy egyes, kis mennyiségű adalékanyagot tartalmazó nátrium-glutamát-keverékeket tiszta nátrium-glutamátként exportálnak Kínából.

(26)

Ennek alapján a nátrium-glutamát-keverékek behozatali adatainak meghatározása érdekében a Bizottság az így megállapított exportvolumenből levonta az Eurostat adatbázisa szerint a 2922420010 TARIC-kód alatt behozott nátrium-glutamát importvolumenét (lásd a (22) preambulumbekezdést).

(27)

Az így nyert különbséget a Bizottság az Unióba érkező nátrium-glutamát-keverékek importvolumene tekintetében észszerűen pontos becslésnek tekintette.

(28)

A Bizottság 2020. május 28-án valamennyi érdekelt felet értesítette a fenti módszertan alkalmazására vonatkozó szándékáról, és felkérte őket a bemutatott módszertannal és számadatokkal kapcsolatos észrevételeik megtételére. Egyedül a kérelmező tett észrevételeket, amelyekben egyetértett a módszertannal és a számadatokkal.

(29)

A fenti módszertan segítségével a Bizottság a következő behozatali adatokat kapta:

Kínából az Unióba érkező behozatal

(30)

A nátrium-glutamát-keverékek Kínából az Unióba érkező behozatala a vizsgálati időszak alatt 244 %-kal nőtt, és az adatszolgáltatási időszakban 8 558 tonnát ért el. A nátrium-glutamát behozatala eleinte – 2013-tól 2015-ig – nőtt, majd 2015-től csökkent, és az adatszolgáltatási időszakra 3 063 tonnára esett vissza.

(31)

Ennek alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében bekövetkezett a kereskedelem szerkezetének megváltozása.

(32)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változásnak olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként kell előállnia, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. A (31) preambulumbekezdésben foglaltak szerint megállapítást nyert, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott. A (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint együttműködés hiányában a Bizottság a ténymegállapításait az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozta.

(33)

A kérelmező a kérelemben előadta, hogy a kínai gyártók azért exportálnak jelentős mennyiségű nátrium-glutamát-keveréket, hogy ezáltal olyan vámkódok alatt tudják értékesíteni termékeiket, amelyek nem tartoznak az intézkedések hatálya alá. Az eljárás kismértékben módosítja a terméket, de annak alapvető tulajdonságait nem változtatja meg.

(34)

A tagállami vámhatóságok már 2015-ben felhívták a Bizottság szolgálatainak figyelmét erre a gyakorlatra. A vámhatóságok akkor megfigyelték, hogy megnőtt a körülbelül 1 % konyhasót tartalmazó nátrium-glutamát-keverékeknek a vizsgálat hatálya alá nem tartozó vámkódok alatti behozatala, miközben a tiszta nátrium-glutamát behozatala csökkent. Álláspontjuk szerint e gyakorlat kizárólagos oka a dömpingellenes vám elkerülése volt, tekintve, hogy a keverék nem változtatta meg a termék tulajdonságait, és rendeltetését tekintve ugyanarra a célra szolgált, mint a tiszta nátrium-glutamát.

(35)

Több tagállam vámigazgatása is bocsátott ki olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (a továbbiakban: KTF), amely e gyakorlat létezéséről tanúskodik. Ezek a KTF-ek (11) az 50–99 % nátrium-glutamát-tartalmú keverékeket vámszempontból olyan KN- és TARIC-kódok alá sorolják be, amelyekre nem terjed ki az intézkedések hatálya. Az összes ilyen KTF a vizsgálati időszakban került kibocsátásra, és a kibocsátás napjától kezdve a vizsgálati időszak teljes egészében érvényes volt. Azon termékek megnevezése, amelyekre a KTF-eket kiadták, megerősíti, hogy a KTF-ek a vizsgált termékre vonatkoznak. Ennek megfelelően a szóban forgó KTF-ek alapján behozott vizsgált termék után nem kell dömpingellenes vámot fizetni.

(36)

A KTF-ek és a Bizottság rendelkezésére álló KTF-kérelmek elemzése alapján megerősíthető, hogy az adott termékek rendeltetése megegyezik az érintett termékével. Emellett egyes KTF-jogosultak a korábbi vizsgálatok szerint ismert importőrei az érintett terméknek. Az egyik KTF-jogosult a tagállami vámigazgatások szerint azonos a (34) preambulumbekezdésben ismertetett ügyletekben részt vevő importőrrel.

(37)

A vizsgálat nem tárt fel olyan gazdasági indokot, amellyel megmagyarázható volna a vizsgált termék felhasználása. A kérelmező által benyújtott kérelem tanúsága szerint a nátrium-glutamát-keverékek tiszta nátrium-glutamát helyett történő felhasználása gazdasági szempontból többletterhet ró a felhasználókra, ugyanis arra kényszeríti őket, hogy a megnövekedett sótartalom miatt módosítsák terméküket, címkéiket és receptjeiket. Más gazdasági indok nem azonosítható, mint a nátrium-glutamátra vonatkozó intézkedések kijátszása. Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy a nátrium-glutamát konyhasóval való szándékos keverése külön lépést jelent a gyártási folyamatban, azaz további terhet ró a gyártókra, hiszen többletmunkát és többletfelügyeletet igényel, azaz növeli az előállítási költségeket.

(38)

A (16) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság eredetileg hat felhasználótól kapott kitöltött kérdőíveket. Az egyik felhasználó elmagyarázta, hogy azért használ tiszta nátrium-glutamátot, hogy maga állíthassa elő saját nátrium-glutamát-keverékét, amely a saját maga által meghatározott arányban tartalmaz nátrium-glutamátot. Egyes együttműködő felhasználók kijelentették, hogy vásárolnak az uniós importőröktől nátrium-glutamát-keverékeket. Egyikük sem számolt be a vizsgált termék behozataláról, és egyikük sem fűzött észrevételt vagy indoklást annak felhasználásához.

(39)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 18. cikkével összhangban arra a következtetésre jutott, hogy az érintett terméket olyan kismértékű módosításnak vetik alá, amelynek hatására nem változnak meg az érintett termék alapvető tulajdonságai, de amelynek folytán a termék olyan vámkódok alá kerül, amelyekre rendesen nem terjed ki az intézkedések hatálya, és ennek a gyakorlatnak a vám kivetésén kívül más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs.

(40)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a behozott nátrium-glutamát-keverékek a mennyiségek és az árak tekintetében aláássák-e a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések javító hatását.

(41)

A (29) preambulumbekezdésben említett módon a vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a nátrium-glutamátot az adatszolgáltatási időszak alatt jelentős mennyiségekben importálták. A behozatal az adatszolgáltatási időszakban az uniós felhasználás több mint 10 %-át adta. A Bizottság az uniós felhasználást a kérelmező által a kérelemben bemutatott becslés alapján [77 000 – 79 000] (12) tonnában állapítja meg.

(42)

A Bizottság összehasonlította egymással a nátrium-glutamát-keverékek adatszolgáltatási időszakbeli átlagos, FOB fuvarparitásról (13) CIF fuvarparitásra (14) megfelelő módon, a (24) preambulumbekezdésben ismertetett módszertan alkalmazásával átszámított exportárát, valamint az uniós gazdasági ágazatnak az előző hatályvesztési felülvizsgálat keretében a felülvizsgálati időszak vonatkozásában meghatározott kárt nem okozó átlagárait.

(43)

Az összehasonlítás jelentős mértékű, 93 %-os alulértékesítési különbözetet mutatott.

(44)

Ezen adatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nátrium-glutamát-keverékek behozatala mind a mennyiségek, mind pedig az árak tekintetében aláássa a hatályban lévő intézkedések javító hatását.

(45)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a hasonló termék korábban megállapított rendes értékéhez viszonyítva fennállt-e dömping. Ennek érdekében a Bizottság összehasonlította egymással a nátrium-glutamát-keverékek adatszolgáltatási időszakbeli, a (24) preambulumbekezdésben ismertetett módszertan alkalmazásával meghatározott átlagos exportárát, valamint a hasonló terméknek az előző hatályvesztési felülvizsgálat keretében meghatározott rendes értékét.

(46)

Az összehasonlítás jelentős mértékű, 99,7 %-os dömpingkülönbözetet mutatott.

(47)

A fenti ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan az előző hatályvesztési felülvizsgálat keretében meghatározott meglévő intézkedéseket a vizsgált termék behozatalával kijátsszák.

(48)

A vizsgálat feltárta, hogy a Kína és az EU közötti kereskedelem szerkezete megváltozott, és ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kijátszás a vám javító hatását a hasonló termék árai és mennyiségei tekintetében egyaránt aláássa, és a hasonló termék korábban megállapított rendes értékéhez viszonyítva fennáll a jelentős mértékű dömping.

(49)

Ennek megfelelően az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(50)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a kiterjesztendő intézkedésnek az (EU) 2015/83 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden más vállalatra” vonatkozóan megállapított intézkedéssel, azaz az uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó árra alkalmazandó 39,7 %-os vámtételű végleges dömpingellenes vámmal kell megegyeznie.

(51)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerint a kiterjesztett intézkedések a vizsgálatot megindító rendelettel bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség mellett az Unióba érkező behozatalokra is alkalmazandók, ezért a dömpingellenes vámot a vizsgált termék nyilvántartásba vett behozatalai tekintetében is be kell szedni.

(52)

A Bizottság az összes érdekelt felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a fenti következtetéseket megfogalmazta. A Bizottság az érdekelt felek számára megfelelő időt biztosított ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. Észrevételek egyedül a kérelmezőtől érkeztek; a kérelmező támogatta a javasolt megközelítést.

(53)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,