(1)

A Bizottság 2014 májusában a 471/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges szubvencióellenes kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szolárüveg behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

A jelenleg hatályban levő egyedi kiegyenlítő vámok vámtétele 3,2 %-tól 17,1 %-ig terjed. Minden más vállalat az országos vám hatálya alá tartozik, amelynek vámtétele 17,1 % (a továbbiakban: hatályban levő intézkedések).

(3)

A Bizottság 2014 májusában egy külön eljárás keretében 0,4 %-tól 36,1 %-ig terjedő vámtétellel dömpingellenes vámokat vezetett be. (3) A Bizottság 2015 augusztusában egy újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően az (EU) 2015/1394 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) módosította a dömpingellenes intézkedéseket.

(4)

A hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a szolárüveg teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő EU ProSun Glass (a továbbiakban: kérelmező) 2019. február 13-án kérelmezte a hatályvesztési felülvizsgálat megindítását (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem). A kérelmező azzal érvelt, hogy az eredeti intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatásnyújtás folytatódását vagy megismétlődését, és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(5)

Az eljárás megindítását megelőzően a Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban értesítette a Kínai Népköztársaság kormányát (a továbbiakban: kínai kormány), hogy dokumentumokkal megfelelően alátámasztott felülvizsgálati kérelem érkezett hozzá. A Bizottság konzultációra hívta a kínai kormányt annak érdekében, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmát illetően tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A kínai kormány elfogadta a felkérést, és ezt követően 2019. május 10-én sor került a konzultációkra. A konzultációk során nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találni. A kínai kormány a továbbiakban nem működött együtt.

(6)

A Bizottság 2019. május 14-én egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indít az alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan.

(7)

A felülvizsgálati időszak a 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket a vizsgálatban való részvételre. Így különösen felvette a kapcsolatot a kérelmezővel, az ismert uniós gyártókkal, a Kínában működő ismert exportáló gyártókkal, az ismert független importőrökkel, a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználóival, valamint Kína hatóságaival.

(9)

Valamennyi érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és mindezeket támassza alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) előtt.

(10)

Az uniós gyártók egyike nevének bizalmas kezelését kérelmezte arra hivatkozva, hogy vállalatcsoportjának az eljárásban való részvétele a csoport kínai tevékenységét érintő következményekkel járhat, továbbá amiatt, mert tart a vizsgálattal összefüggésbe hozott vevők megtorlásától. A Bizottság megvizsgálta a kérelmet. Úgy ítélte meg, hogy bár a vállalatcsoport kínai jelenléte önmagában elvi veszéllyel jár, ez nem olyan mértékű, hogy a megtorló intézkedések kézzelfogható fenyegetést jelentsenek. A kérdés kapcsán a Bizottság szolgálatainak figyelmét nem hívták fel konkrét bizonyítékra. Ráadásul a vállalatcsoport egyetlen kínai tagja sem kapcsolódik kifejezetten a szolárüveg-ágazathoz. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy elutasítja a kérelmet.

(11)

A vállalat a kérdésben a meghallgató tisztviselőhöz fordult. A meghallgató tisztviselő helybenhagyta a Bizottság elutasító határozatát, egyrészt azért, mert úgy ítélte meg, hogy a névtelenségre vonatkozó kérelem a lehetséges megtorlás feltételezésén, semmint a vállalattal vagy annak csoportjával szembeni tényleges fenyegetésen alapult, másrészt pedig azért, mert a vállalat nem nyújtott be olyan új tényt vagy információt, amely indokolta volna a korábbi határozat módosítását.

(12)

Több érdekelt fél kért meghallgatást a Bizottság szolgálataitól. A Bizottság 2020. január 9-én meghallgatta a mintában szereplő két uniós gyártót. Az REC Group, a Solitek, valamint az egyes felhasználókat képviselő EU ProSun szervezet meghallgatására 2020. február 11-én került sor. A meghallgatások során a különböző érdekelt felek a kárra és az uniós érdekre vonatkozó érveiket adták elő, amelyeket részletesebben a 4–6. szakasz ismertet.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy két uniós gyártóból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék termelésének és értékesítésének azon legnagyobb mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A minta két uniós gyártóból állt, amelyek együttes termelése a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós termelésének több mint 80 %-át tette ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az egyetlen észrevétel a kérelmezőtől érkezett, és a minta mellett szólt. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve. A következő két vállalatból áll:

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására, valamint a vizsgálatban való együttműködésre.

(16)

A független uniós importőrök egyike sem működött együtt.

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e az exportáló gyártókra vonatkozó mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Egyetlen kínai vállalat sem jelentkezett a határidőn belül. Határidőn túli beadvány egy vállalattól érkezett, amely végül nem működött együtt a vizsgálatban.

(19)

A Bizottság következésképpen a 2019. május 24-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak szóbeli jegyzékre.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak, valamint a mintában szereplő két uniós gyártónak. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre. A mintában szereplő uniós gyártók közül mindkettő visszaküldte a kitöltött kérdőívet.

(21)

Az alaprendelet 28. cikke alkalmazásának sérelme nélkül a Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. Ellenőrző látogatásokra került sor a mintában szereplő két uniós gyártó telephelyén.

(22)

A Bizottság 2020. május 26-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő kiegyenlítő vámokat. A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. Észrevételek a kérelmezőtől, az EU ProSuntól, valamint az uniós napelemgyártó ágazat képviseletében eljáró Napelemgyártók Európai Tanácsától (European Solar Manufacturing Council, a továbbiakban: ESMC) érkeztek.

(23)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Az EU ProSun 2020. január 9-én meghallgatáson vett részt a Bizottság szolgálatai előtt.

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód (TARIC-kódok: 7007198012, 7007198018, 7007198080 és 7007198085) alá tartozó, 300 ppm-nél kisebb vastartalmú, a 300–2 500 nm tartományban, AM 1,5 sugárzás mellett mérve 88 %-nál nagyobb napenergia-áteresztésű, az EN 12150 szabvány szerint mérve 250 °C-ig hőálló, az EN 12150 szabvány szerint mérve 150 K hirtelen hőmérséklet-változásnak ellenálló, az EN 1288-3 szabvány szerint mérve legalább 90 N/mm2 mechanikai szilárdságú, edzett nátronmész síküvegből álló szolárüveg (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék, általános elnevezéssel: szolárüveg).

(25)

A szolárüveg készülhet mintázattal vagy anélkül, felülete lehet átlátszó vagy diffúz, különböző élképzési megoldásokkal. Az üveg két oldala lehet eltérő mintázatú, de készülhet csak egy oldalon mintázott kivitelben is. A szolárüveg tartalmazhat furatokat, valamint nyomatot is (például agyagszínben). Az üveg felülete különféle technológiák alkalmazásával kezelhető. Ezek közül a leggyakoribb a visszaverődés-gátló bevonat felvitele, amelyet a hőkezelési folyamat előtt vagy azután alkalmaznak. Egyéb technológiák segítségével olyan funkcionális rétegek vihetők fel a szolárüvegre, amelyek javítják annak hőáteresztő, öntisztítási, szennyeződésgátló, illetve keménységi jellemzőit.

(26)

A szolárüveg a villamosenergia-fejlesztésre szolgáló kristályos szilícium fényelektromos modulok és vékonyréteg fényelektromos modulok, valamint a például melegvíz előállítására alkalmazott sík termikus napkollektorok gyártásához használt egyik elem. Ezenkívül üvegházak építéséhez is használható (ez az ún. „kertészeti üveg”).

(27)

Ahogyan azt az eredeti vizsgálat megállapította, az Unióban az uniós gazdasági ágazat által értékesített szolárüveg, a kínai belföldi piacon előállított és értékesített szolárüveg, valamint a Kínából az Unióba behozott szolárüveg ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásuk is megegyezik. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló terméknek tekintette.

(28)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően először annak valószínűségét vizsgálta meg, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a támogatás folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

(29)

Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizenharmadik ötéves terve (a továbbiakban: tizenharmadik ötéves terv), amely a 2016 és 2020 közötti időszakra, ezáltal a felülvizsgálati időszakra is vonatkozik, vázolja a kínai kormánynak a kulcsfontosságú iparágak, így a napenergia-ágazat fejlesztésére és előmozdítására vonatkozó stratégiai jövőképét. A tizenharmadik ötéves terv a tizenkettedik ötéves terv folytatása, amely a szolárüveg-ágazatot a gyártásfejlesztés kulcsterületeként emelte ki.

(30)

A tizenharmadik ötéves terv 30. fejezete rögzíti, hogy a kínai kormány elkötelezett a „korszerű energetikai rendszer [kiépítése]” mellett. Ezen belül az említett fejezet 1. szakasza határozottan azt bizonyítja, hogy a kínai kormány továbbra is ösztönzött ágazatnak tekinti a szolárüveg-ágazatot. Erre utal az 1. szakasz megfogalmazásában, hogy „[a kínai kormány] továbbra is ösztönzi a […] fotovoltaikus energia fejlesztését”, valamint az, hogy „[a kínai kormány] javítani fogja a […] napenergiára épülő villamosenergia-termelést támogató politikai intézkedéseket”. Emellett az energetikai fejlesztési projektekkel összefüggésben optimalizálják „a […] fotovoltaikus energia fejlesztését az északi, északkeleti és északnyugati régiókban, valamint a part menti területeken”. Az idézett részletek azt bizonyítják, hogy a kínai kormány változatlanul támogatja a napenergia-ágazatot, amelynek fejlesztésébe a szolárüveg alapvető alkotóelemként szervesen illeszkedik.

(31)

Az építőanyagokra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv ezenkívül különböző üvegfajtákat említ, köztük a nagy tisztaságú kvarcüveget és az abból készült termékeket, a nagyszilárdságú multifunkcionális bevont üveget, az elektro- és termokromatikus üvegek előkészítési technológiáját, valamint a fotovoltaikus és fototermikus struktúrát és funkcionalitást integráló üvegtermékek előkészítési technológiáját.

(32)

A kínai kormány 2018-ban a napelemek telepítésére vonatkozóan új szabályozási intézkedéseket vezetett be a fotovoltaikus villamosenergia-termelésről szóló 2018. évi közleményben (mivel bejelentésére 2018. május 31-én került sor, 531-es politika néven is ismert), amely bizonyos csökkentésekkel ugyan, de fenntartotta a támogatásokat. E politika keretében a kínai kormány jelentősen csökkentette az állami támogatásra jogosult új napenergia-kapacitás éves kvótáját.

(33)

A zöld fejlesztést a „Made in China 2025” stratégia is támogatja. Az üveg a Made in China 2025 támogatott ágazata, amely szerepel a stratégia négy alapvető ágazatának fejlesztésére vonatkozó 2016. évi katalógusban; a 9. fejezet („Új anyagok”) II. alfejezete („Kulcsfontosságú alapanyagok”) a 24. pontban említi az üvegalapú anyagokat, a 29. pontban pedig a nagy tisztaságú kvarcüveget és az abból készült termékeket.

(34)

Ezenkívül az Államtanács 40. sz. határozata az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések kihirdetéséről és végrehajtásáról (amely a hozzácsatolt, az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezésekkel együttesen alkotja a 40. sz. határozatot) rendelkezik arról, hogy a kínai kormány tevékenyen támogatni fogja az új energiaforrásokra épülő iparágakat és elősegíti a napenergia fejlesztését; (7) utasítja a pénzügyi intézményeket, hogy kizárólag az ösztönzött projektekhez nyújtsanak hiteltámogatást; egyúttal ígéretet fogalmaz meg „az ösztönzött projektekkel kapcsolatos más kedvezményes politikák” megvalósítására is. (8)

(35)

Ezenkívül „Az ipari szerkezetátalakításra vonatkozó iránymutatások kihirdetéséről és végrehajtásáról szóló 9. sz. államtanácsi határozat” (a továbbiakban: 9. sz. határozat) nyomatékosan felhívja a kínai kormányt és a közhivatalokat, hogy „irányítsák az érintett iparágak fejlesztését, optimalizálják az ipari struktúra korszerűsítését.” A 9. sz. határozat (12) bekezdésének 2. pontja konkrétan megemlíti a „fotovoltaikus iparág által alkalmazott ultratiszta úsztatott üveg” gyártásának előmozdítását. A 2020-ig hatályos határozatot 2019-ben váltotta a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság „az ipari szerkezetátalakításra vonatkozó iránymutatások kihirdetéséről és végrehajtásáról szóló 29. sz. államtanácsi határozat (2019. évi kiadás)”, amelyben a 12. bekezdés (2) pontja azonos említést tartalmaz.

(36)

Végül pedig a közép- és hosszú távú technológiai fejlesztésről szóló nemzeti tervezet (2006–2020), amelynek hatálya kiterjed a felülvizsgálati időszakra, ígéretet tesz arra, hogy „előtérbe helyezi a szakpolitikai finanszírozást”, „arra ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy adjanak kedvezményes hiteltámogatást a nagyobb nemzeti tudományos és technológiai iparosítási projektek számára”, továbbá „[a]rra ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy javítsák és erősítsék a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatoknak szóló pénzügyi szolgáltatásaikat”, és „kedvezményes adópolitikát alkalmaz a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok fejlődésének előmozdítása érdekében”. Mivel a szolárüveget exportáló gyártók közül legalább néhány új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatnak minősül, a nemzeti tervezet révén a szolárüveg-ágazat jogállása kiegészül az ösztönzött ágazati minősítéssel.

(37)

Mindebből az a következtetés adódik, hogy a kínai kormány továbbra is ösztönzött ágazatnak tekinti a szolárüveg-ágazatot.

(38)

Az 1.3.3.3. szakaszban említett módon a Bizottságnál egyetlen exportáló gyártó jelentkezett (az is a határidőn túl), de végül úgy döntött, hogy nem működik együtt. A Bizottság ezért az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel.

(39)

A Bizottság 2019. június 14-én kérdőívet küldött a kínai kormánynak, egyidejűleg tájékoztatta a kínai kormányt az exportáló gyártók együttműködésének hiányáról. A kérdőív az Export Import Bank of China (a továbbiakban: EXIM), valamint a China Export & Credit Insurance Corporation (a továbbiakban: Sinosure) vonatkozásában is tartalmazott konkrét kérdéseket. A kínai kormány emellett felkérést kapott arra, hogy továbbítson mellékletet azoknak a panaszban említett bankoknak, valamint egyéb pénzügyi intézményeknek, amelyek a tudomása szerint hitelt nyújtottak az eredeti vizsgálatban vizsgált kínai szolárüveggyártók részére.

(40)

A Bizottság fenti megkereséseire sem a kínai kormány, sem az EXIM, sem pedig a Sinosure nem válaszolt. A Bizottság emiatt a 2019. július 24-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai kormányt, hogy az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni a kínai kormánytól, az EXIM-től és a Sinosure-tól kért információk, valamint az érintett pénzügyi intézmények tekintetében. A Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek.

(41)

Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megállapításokat tehessen Kína szolárüveg-ágazatot érintő támogatási gyakorlatának folytatódásáról.

(42)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló tényeket használta fel az elemzéséhez, különösen a következőket:

(43)

A Bizottság megvizsgálta, hogy folytatódott-e a támogatás; ennek keretében elemezte, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e a szolárüveg-ágazatnak.

(44)

A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített támogatás folytatódó fennállásra vonatkozóan e szakaszban foglalt megállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására. Ha a Bizottság az alaprendelet 18. cikke szerint megállapítja, hogy van bizonyíték a támogatás folytatódására, akkor a támogatás pontos mértékét nem szükséges megállapítani.

(45)

Az érdekelt felek tájékoztatása után nem érkezett észrevétel.

(46)

A Bizottság az eredeti vizsgálat (16) során arra a következtetésre jutott, hogy az állami tulajdonban lévő bankok, illetve az olyan bankok, amelyekben az állam az irányítás gyakorlásához szükséges részesedéssel rendelkezik (a továbbiakban együttesen: állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok) az alaprendelet 2. cikkének b) pontja értelmében vett közjogi szervek. Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kereskedelmi bankokról szóló kínai törvény (a továbbiakban: banktörvény) 34. cikke értelmében a kínai bankoknak a hitelezési tevékenységüket a nemzetgazdaság igényeinek megfelelően kell folytatniuk. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a 9. sz. és a 40. sz. törvényerejű határozatok alapján a bankoknak hiteltámogatást kell nyújtaniuk az ösztönzött ágazatok részére. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulást nyújtanak.

(47)

A Bizottság emellett arra a következtetésre jutott, hogy a banktörvény 34. cikkének hatálya kiterjed a magántulajdonban lévő kínai bankokra. (17) Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a hitelezési stratégiát mind az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok, mind a magántulajdonban lévő bankok esetében végső soron a kínai kormány határozza meg. A Bizottság ez alapján úgy ítélte meg, hogy a kínai kormány megbízást és utasítást ad a magántulajdonban lévő bankoknak arra, hogy az ösztönzött ágazatok hitelezésével nyújtsanak az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iv. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulást.

(48)

Az egyediség tekintetében (18) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kínai kormány korlátozott számú gazdasági ágazat, többek között a szolárüveg-ágazat felé irányít kedvezményes hitelezést. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezt a tizenkettedik ötéves terv és a 40. sz. határozat egyértelműen bizonyítja. Ennek eredményeképpen a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok, valamint a banktörvény 34. cikke alapján megbízott, illetve utasított magánbankok által nyújtott pénzügyi hozzájárulások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek.

(49)

Végül pedig a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a hitelek révén a kedvezményezettek az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja értelmében gazdasági előnyhöz jutnak, amennyiben a piaci feltételeknél kedvezőbb feltételek mellett vehetik fel azokat. (19) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló tények alapján valóban ez az eset állt fenn.

(50)

Az eredeti vizsgálat a mintában szereplő, szolárüveget exportáló gyártóknak nyújtott kedvezményes hitelekre vonatkozóan 0 % és 6,2 % közötti, míg a nem együttműködő vállalatok esetében 6,2 %-os támogatási mértéket állapított meg.

(51)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben (20) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a kínai szolárüveggyártók továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a kínai belföldi bankok kedvezményes, a piacinál alacsonyabb kamatú hitelnyújtása révén. A szolárüveg-ágazat a tizenharmadik ötéves tervben ösztönzött ágazatként szerepel, (21) ebből pedig a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok és a magánbankok a banktörvény 34. cikke értelmében továbbra is kötelesek kedvezményes finanszírozást nyújtani a kínai szolárüveg-ágazatnak.

(52)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok továbbra is közjogi szervnek minősülnek a WTO Fellebbviteli Testülete által meghatározott vizsgálat szerint, (22) mivel kormányzati feladatkört látnak el, és ennek során kormányzati hatáskört gyakorolnak. Így különösen a kérelmező az elektromos kerékpárokra vonatkozó vizsgálatban, (23) valamint az egyes bevont finompapírokra vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatban (24) tett ténymegállapításokra hivatkozott, amelyek megerősítették a Bizottság által az eredeti vizsgálat során képviselt álláspontot.

(53)

A felülvizsgálati kérelem bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a kínai kormány megbízásai, illetve utasításai változatlanul vonatkoznak a magánbankokra is, amelyek ugyancsak a banktörvény 34. cikkének hatálya alá tartoznak. A kérelmező hivatkozott a nemrégen az elektromos kerékpárokra vonatkozóan lefolytatott vizsgálatra, amelynek során a Bizottság megállapította, hogy a tizenharmadik ötéves terv nem tekinthető „puszta ösztönzésnek”, továbbá hogy „az állam a CBRC felügyelete alatt, Kínában működő valamennyi pénzügyi intézményt (ideértve a magántulajdonú pénzügyi intézményeket is) az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontja iv. alpontjának első franciabekezdése értelmében megbízta azzal vagy utasította arra, hogy a kormányzati politikáknak megfelelően az elektromoskerékpár-ágazatnak kedvezményes kamatlábak mellett nyújtson hitelt”. (25)

(54)

A kínai kormány, valamint a szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által a kínai bankrendszer jelenlegi helyzetére vonatkozóan bemutatott bizonyítékok.

(55)

Ezenkívül az utóbbi időben folytatott vizsgálatok közül az egyes szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálat (26), a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálat (27) és a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó vizsgálat (28), valamint a Kínáról szóló jelentés is (29) megerősítette azt a következtetést, hogy az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokat olyan közjogi szerveknek indokolt tekinteni, amelyek a banktörvény 34. cikke alapján kedvezményes finanszírozást nyújtanak, továbbá hogy bizonyos magánjogi jogalanyok ugyanerre kapnak megbízást, illetve utasítást.

(56)

A felülvizsgálati kérelem 23. mellékletében a kérelmező példaként említett egy szolárüveget exportáló kínai gyártót, amely a féléves, illetve éves jelentése alapján gazdasági előnyhöz jut vagy jutott a kedvezményes hitelnyújtás révén. Ezenkívül más exportáló gyártók nyilvánosan hozzáférhető éves jelentései is jelezték azt, hogy az adott vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak vagy jutottak a kedvezményes hitelnyújtás révén. (30)

(57)

A szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett olyan vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján feltehetően továbbra is jelentős összegekről van szó. Mivel nem volt jele annak, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest, a Bizottság a csekély mértéket meghaladó támogatás folytatódását feltételezte.

(58)

A támogatási program továbbra is egyedinek tekinthető az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, egyrészt mivel a jogi helyzet változatlanul fennáll, másrészt pedig mert a kínai kormány továbbra is ösztönzi a szolárüveg-ágazatot. (31)

(59)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az exportáló gyártóknak kedvezményes hitelek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(60)

Az eredeti vizsgálat során (32) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő vállalatok a kormányzat különböző szintjeit képviselő állami hatóságoktól jelentős egyszeri támogatásokban részesültek, amelyek révén a vizsgálati időszakban gazdasági előnyhöz jutottak. A szóban forgó támogatásokat országos, tartományi, városi, megyei vagy körzeti kormányzati hatóságok nyújtották a vállalatok részére, és mindegyik egyedinek bizonyult az érintett vállalatok, a földrajzi elhelyezkedés, illetőleg az ágazat típusa szempontjából.

(61)

A kínai kormány nem adott további tájékoztatást ezekről az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásokról, és elzárkózott az erre vonatkozó egyeztetések elől. A mintában szereplő vállalatok részére nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozóan összegyűjtött bizonyítékok alapján, valamint egyéb információk hiányában a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó vissza nem térítendő támogatások a kedvezményezetteket gazdasági előnyhöz juttató közvetlen transzferek, ennélfogva pedig az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja, valamint 2. pontja értelmében támogatásnak minősülnek.

(62)

Az egyedi jelleget illetően a Bizottság megállapította, hogy a támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedinek is minősülnek, mivel a jelek szerint konkrét régiók bizonyos vállalataira vagy konkrét projektjeire korlátozódnak. A Bizottság megállapította továbbá, hogy nincs bizonyíték sem arra, hogy a nyújtott támogatások egy átfogó támogatási programhoz tartoznának, sem pedig arra, hogy nem felelnek meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a nem egyedi jelleggel kapcsolatos követelményeknek.

(63)

Az eredeti vizsgálat a mintában szereplő, szolárüveget exportáló gyártóknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásra vonatkozóan 1,1 % és 3,0 % közötti, míg a nem együttműködő vállalatok esetében 3,0 %-os támogatási mértéket állapított meg.

(64)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben (33) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szolárüveget exportáló gyártók továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a vissza nem térítendő és az eseti támogatások révén.

(65)

A kérelmező először is hivatkozott az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének jelentésére, amely feltárta a tartományi és helyi önkormányzatok abbéli szerepét Kína iparpolitikáinak végrehajtásában, hogy támogatásokat irányítanak a kapacitásfelesleggel rendelkező ágazatokhoz. A kérelmező szerint a szolárüveg-ágazat pontosan ilyen ágazat. (34)

(66)

A kérelmező példákat mutatott be az eseti támogatásnyújtásra, amelynek alátámasztásául megjelölte több exportáló gyártó auditált éves jelentésének megfelelő sorait. Az adatokból kiderült, hogy a szolárüveget exportáló gyártók egyike a felülvizsgálati időszakban 2,68 millió RMB összeggel magasabb állami támogatásban részesült, így állami támogatásainak záró egyenlege mintegy 550 millió RMB volt. Egy szolárüveget exportáló másik gyártó ugyancsak 14 millió RMB feletti állami támogatásról számolt be a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan.

(67)

A kínai kormány, valamint a szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok. A Bizottság rendelkezésére álló tények ennek megfelelően azt mutatják, hogy a szolárüveget exportáló gyártók egy ösztönzött ágazat részeként (35) a felülvizsgálati időszakban is részesültek vissza nem térítendő támogatásban és eseti támogatásban. E vissza nem térítendő és eseti támogatások az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja értelmében közvetlen transzfernek minősülnek.

(68)

A felülvizsgálati kérelem 23. mellékletében a kérelmező példákat említett szolárüveget exportáló kínai gyártókra, amelyek a féléves, illetve éves jelentésük alapján gazdasági előnyhöz jutnak vagy jutottak a vissza nem térítendő és eseti támogatások révén.

(69)

A szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján feltehetően továbbra is jelentős összegekről van szó. Nem állt rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(70)

A szóban forgó vissza nem térítendő és eseti támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében továbbra is egyedinek minősülnek, mivel nincs az arra vonatkozóan rendelkezésre álló ténynek ellentmondó körülmény, hogy a Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapította a támogatások egyedi jellegét.

(71)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az exportáló gyártók részére vissza nem térítendő támogatás és eseti támogatás formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

(72)

Az eredeti vizsgálatban (36) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő vállalatok közül néhány (de nem mindegyik) gazdasági előnyhöz jutott az új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert vállalatokra vonatkozó kedvezményes adópolitika révén. A Bizottság megállapította, hogy az elismerés bizonyos kritériumoktól függ, amelyek teljesítése esetén a vállalat az általános 25 %-os adómérték helyett 15 %-os társasági adót fizet.

(73)

A Bizottság megállapította, hogy a program jogalapját a következők alkotják:

(74)

A Bizottság ezt az adózási rendszert az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja értelmében elengedett vagy be nem szedett költségvetési bevételnek minősítette. A Bizottság ezt követően úgy ítélte meg, hogy az új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert vállalatok kedvezményes adópolitikája az adómegtakarítással azonos mértékű gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket.

(75)

Az egyedi jelleget illetően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint egyedi, mivel az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozásnak minősülő, és a 2008. évi közigazgatási intézkedésekben foglalt valamennyi követelményt teljesítő vállalatokra korlátozódik. A Bizottság ezenkívül megállapította, hogy az adókedvezményekre való jogosultság nem automatikus, továbbá objektív kritériumokat se jogszabály útján, se a támogatást nyújtó hatóság által nem állapítottak meg. A Bizottság megállapította, hogy a jogosultság a jogosultság az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalat minősítést igazoló tanúsítvány meglétének függvénye, amelyet egyedi elbírálás alapján adnak ki.

(76)

Az eredeti vizsgálat az új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert vállalatoknak kedvező adópolitika révén gazdasági előnyhöz juttatott, szolárüveget exportáló gyártókra vonatkozóan 0,4 % és 1,8 % közötti, míg a nem együttműködő vállalatok esetében 1,8 %-os támogatási mértéket állapított meg.

(77)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben (37) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szolárüveget exportáló gyártók továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok számára kedvező adópolitikák révén.

(78)

A kérelmező a szolárüveget exportáló gyártók közül három nagyobb vállalat (időközi) jelentésére hivatkozott, ennek kapcsán kiemelte a vállalatok új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert jogállását, valamint azt, hogy ennek megfelelően a mérsékelt, 15 %-os társasági adókulcs révén gazdasági előnyhöz jutnak.

(79)

A kérelmező emellett hivatkozott az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások elismerésére vonatkozó igazgatási intézkedésekre (Guokefahuo, 2016. évi 32. sz., a továbbiakban: 32. sz. körlevél), amelyek összefoglalását a felülvizsgálati kérelem 24. melléklete tartalmazza. A 32. sz. körlevél módosítja azokat a kritériumokat, amelyeket az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalat státuszt kérelmező vállalatoknak teljesíteniük kell, továbbá jelzi, hogy a kínai kormány továbbra is elkötelezett az ösztönzött ágazatok, többek között a szolárüveg-ágazat támogatása mellett. (38)

(80)

A kérelmező által bemutatott bizonyítékok mellett a Bizottság a közelmúltban lefolytatott vizsgálataiban – az elektromos kerékpárokra vonatkozó vizsgálatban (39), a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálatban (40), valamint az egyes szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatban (41) – megerősítette, hogy az ösztönzött ágazatokban az új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert vállalatok továbbra is kedvezményes adópolitika hatálya alá tartoznak. Az elektromos kerékpárok vizsgálatában a Bizottság megállapította, hogy a program jogalapját a következők alkotják:

(81)

A kínai kormány, valamint a szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által bemutatott bizonyítékok, valamint a Bizottság legutóbbi ténymegállapításai. A Bizottság rendelkezésére álló tények ennek megfelelően azt mutatják, hogy a szolárüveget exportáló, új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatként elismert gyártókra vonatkozó és az eredeti vizsgálatban kiegyenlített kedvezményes adópolitikát a felülvizsgálati időszakban is alkalmazták. Ezek az adópolitikák az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja értelmében elengedett vagy be nem szedett költségvetési bevételnek minősülnek.

(82)

Az új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert vállalatok kedvezményes adópolitikája az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja értelmében az adómegtakarítással azonos mértékű gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket. Az előzőekben említett módon a kérelem 23. mellékletében a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szolárüveget exportáló gyártók közül legalább három vállalat részesül ilyen gazdasági előnyben.

(83)

A szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján feltehetően továbbra is jelentős összegekről van szó. Nem állt rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(84)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan megállapítást nyert, hogy az új és csúcstechnológiát alkalmazó minősített vállalatoknak szóló kedvezményes adópolitikák továbbá az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó, a minősítés odaítélésével kapcsolatos jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák.

(85)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az új és csúcstechnológiát alkalmazóként elismert vállalatokra vonatkozó kedvezményes adópolitikák formájában az exportáló gyártók közül legalább néhány a felülvizsgálati időszak alatt is támogatásban részesült.

(86)

Az eredeti vizsgálatban (42) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő vállalatok egyike a kutatási-fejlesztési költségei utáni adójóváírásban részesült, ezenkívül Bizottság megállapította, hogy a tartomány kormányzati hatósága a visszatérítést az újonnan létrehozott, új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatokra korlátozta.

(87)

A Bizottság megállapította, hogy a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás jogalapja a kínai társaságiadó-törvény 30. cikke, valamint azt, hogy a jóváírás az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja értelmében elengedett vagy be nem szedett költségvetési bevételnek minősül. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás az adómegtakarítással azonos mértékű gazdasági előnyhöz juttatta a kedvezményezettet.

(88)

Az egyedi jelleget illetően a Bizottság azt állította, hogy a társaságiadó-törvény 30. cikkét a 25. cikkel együtt kell értelmezni, amelynek értelmében ez az adómentesség az állam által ösztönzött ágazatok és projektek részére van fenntartva. Következésképp kizárólag az ösztönzött ágazatok és projektek vehettek részt ebben a programban, a szolárüveg-ágazatról pedig megállapítást nyert, hogy az ösztönzött ágazatok közé tartozik. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint egyedi.

(89)

Az eredeti vizsgálat a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás révén gazdasági előnyhöz juttatott, szolárüveget exportáló gyártóra vonatkozóan 0,7 %-os támogatási mértéket állapított meg, amely megegyezett a maradványvám mértékével.

(90)

A felülvizsgálati kérelemben és annak vonatkozó mellékleteiben (43) a kérelmező meghatározta a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás jogi keretét, amelynek kapcsán többek között az eredeti vizsgálat megállapításával egyezően a kínai társaságiadó-törvény 25. és 30. cikkére hivatkozott. Emellett a kérelmező a felülvizsgálati kérelem 23. mellékletében arra vonatkozóan is bizonyítékot nyújtott, hogy a szolárüveget exportáló gyártók közül legalább két vállalat közölt adatot kutatási-fejlesztési költségeiről, az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatként kapott minősítéséről, valamint arról, hogy igénybe vette a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírást.

(91)

A kérelmező által bemutatott bizonyítékok mellett a Bizottság a közelmúltban lefolytatott vizsgálataiban – az elektromos kerékpárokra (44), valamint a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálatban (45) – megerősítette, hogy a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírást támogatásként alkalmazzák. Az említett vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy az immateriális eszköznek nem minősülő új technológiák, új termékek és új járművek kifejlesztése során felmerült és a tárgyidőszaki eredményben elszámolt kutatási-fejlesztési kiadások után a mindenkori helyzetre tekintettel történő teljes levonást követően további 50 %-os levonás jár. Ha az említett kutatási-fejlesztési kiadások eredményeképpen immateriális eszköz jön létre, akkor arra az immateriális eszköz költségének 150 %-a alapján kell értékcsökkenést elszámolni. A Bizottság ezenkívül a program jogalapját a következőkben határozta meg:

(92)

A kínai kormány, valamint a szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által bemutatott bizonyítékok, valamint a Bizottság legutóbbi ténymegállapításai. A Bizottság rendelkezésére álló tények ennek megfelelően azt mutatják, hogy az eredeti vizsgálatban megállapított módon a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírást a felülvizsgálati időszakban is támogatásként alkalmazták. A kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja értelmében elengedett vagy be nem szedett költségvetési bevételnek minősül.

(93)

A kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja értelmében az adómegtakarítással azonos mértékű gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket.

(94)

A szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján feltehetően továbbra is jelentős összegekről van szó. Nem állt rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(95)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály az intézkedés alkalmazását olyan vállalkozásokra korlátozza, amelyeknél a kutatási-fejlesztési kiadások a csúcstechnológia állam által meghatározott kiemelt területein merülnek fel.

(96)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás formájában az exportáló gyártók közül legalább néhány a felülvizsgálati időszak alatt is támogatásban részesült.

(97)

Az eredeti vizsgálatban (46) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő vállalatok egyike részesült a minősítéssel rendelkező rezidens vállalatok között fizetett osztalék adómentességéből.

(98)

A Bizottság megállapította, hogy az osztalékbevétel adómentességének jogalapja a társaságiadó-törvény 25–26. cikke és a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 83. cikke, valamint azt, hogy az adómentesség az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja értelmében elengedett vagy be nem szedett költségvetési bevételnek minősül. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás az adómegtakarítással azonos mértékű gazdasági előnyhöz juttatta a kedvezményezettet.

(99)

Az egyedi jelleget illetően a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó támogatási programban kizárólag olyan vállalkozások vehetnek részt, amelyek a Kínai Népköztársaságban rezidensek, és részesedéssel rendelkeznek más rezidens vállalkozásokban. A Bizottság továbbá a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás esetéhez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy a társaságiadó-törvény 25. cikke alapján ez az adómentesség az állam által ösztönzött ágazatok és projektek számára van fenntartva. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint egyedi.

(100)

Az eredeti vizsgálat a kutatási-fejlesztési költségek után járó adójóváírás révén gazdasági előnyhöz juttatott, szolárüveget exportáló gyártóra vonatkozóan 5,8 %-os támogatási mértéket állapított meg, amely megegyezett a maradványvám mértékével.

(101)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben (47) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szolárüveget exportáló gyártók gazdasági előnyhöz jutnak az adómentesség révén. A kérelmező által bemutatott (48) és a Bizottság által az elektromos kerékpárokra vonatkozó vizsgálatban (49) és az egyes bevont finompapírokra vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatban (50) átfogóbban is megerősített módon az adómentesség jogalapja a társaságiadó-törvény 25. cikke és 26. cikkének (2) bekezdése, valamint a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 83. cikke.

(102)

A társaságiadó-törvény 2. cikkének meghatározása szerint rezidens vállalkozás „a Kína területén a kínai jog szerint létrehozott vállalkozás, valamint az olyan vállalkozás, amely más állam (régió) joga szerint jött létre, de a tényleges irányítását végző szerve Kína területén található”. Ezenkívül a társaságiadó-törvény 26. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „a minősített rezidens vállalkozások közötti osztalék, a prémium, valamint egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésből származó nyereség” adómentes. Más megfogalmazásban a minősített rezidens vállalkozások közötti adómentes osztalékra a szolárüveget exportáló rezidens (vagyis kínai) gyártó akkor jogosult, ha ugyancsak rezidens vállalkozásban rendelkezik részesedéssel. (51)

(103)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szolárüveget exportáló gyártók legalább egyike több leányvállalattal rendelkezik (52), a Bizottság pedig több hasonló helyzetű exportáló gyártót is talált. A kínai kormány, valamint a szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által bemutatott bizonyítékok, valamint a Bizottság a jelen és korábbi vizsgálatok során tett ténymegállapításai. A Bizottság rendelkezésére álló tények ennek megfelelően azt mutatják, hogy a szolárüveget exportáló, más rezidens vállalkozásban részesedéssel rendelkező gyártókra vonatkozó osztalékadó-mentességet a felülvizsgálati időszakban is alkalmazták. Az osztalékadó-mentesség az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja értelmében elengedett vagy be nem szedett költségvetési bevételnek minősül. (53)

(104)

A szolárüveget exportáló gyártóknak nyújtott osztalékadó-mentesség az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja értelmében az adómegtakarítással azonos mértékű gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket.

(105)

A szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján feltehetően továbbra is jelentős összegekről van szó. Nem állt rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(106)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mert az osztalékadó-mentesség jogalapja kétféleképpen is korlátozza a támogatáshoz való hozzáférést. Egyrészt a támogatást kizárólag a rezidens vállalkozásokban részesedéssel rendelkező vállalatok vehetik igénybe, a nem rezidens vállalkozásokba fektetők nem. (54) Másrészt a társaságiadó-törvény 26. cikkének (2) bekezdése ugyanahhoz a fejezethez, nevezetesen a „Kedvezményes adópolitikák” című IV. fejezethez tartozik, mint a 25. cikk. A társaságiadó-törvény e fejezetét bevezető 25. cikk kimondja, hogy „[a]zok a fontos ágazatok és projektek, amelyek fejlesztését az állam támogatja és ösztönzi, a vállalkozások társasági adója tekintetében preferenciális elbánásban részesülnek”, ezáltal pedig a törvény 26. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatást egyértelműen csak az ösztönzött ágazatok számára teszi hozzáférhetővé, amelyek közé a szolárüveg-ágazat is tartozik. (55)

(107)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a minősített rezidens vállalkozások közötti osztalékadó-mentesség formájában a szolárüveget exportáló gyártók közül legalább néhány a felülvizsgálati időszak alatt is támogatásban részesült.

(108)

Az eredeti vizsgálatban (56) a Bizottság megállapította, hogy Kínában a vállalatoknak nincs lehetőségük földtulajdont vásárolni, csupán földhasználati jogot vehetnek a helyi hatóságoktól. A rendszer jogalapja a Kínai Népköztársaság földügyi igazgatásról szóló törvénye, amelynek értelmében minden föld a népé, így a föld vállalkozások részére nem eladható és általuk nem megvehető, a vállalkozások csak földhasználati jogot vásárolhatnak licitálás, ajánlattétel vagy árverés útján, a törvényben meghatározott feltételekkel. Megállapítást nyert azonban, hogy a gyakorlatban a vállalat a kínai kormány által szabott árat fizeti. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendszer az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iii. alpontja értelmében áruk rendelkezésre bocsátását valósítja meg.

(109)

A Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jog formájában a szolárüveget exportáló gyártóknak az alaprendelet 3. cikke 2. pontja értelmében juttatott gazdasági előny a földhasználati jogért fizetett ár és a megfelelő külső viszonyítási alap közötti különbözetnek felel meg. A Bizottság Kínai Tajpejt választotta ki megfelelő külső viszonyítási alapként, egyúttal megállapította, hogy ha a szolárüveget exportáló gyártók esetében is piaci feltételek érvényesülnének, akkor azok a kínai tajpeji árakhoz igen hasonló árat fizetnének a földhasználati jogokért Kínában. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szolárüveget exportáló gyártók vagy a kínai kormány által megadott induló árat, vagy az annál négyzetméterenként 5 jüannal magasabb árat fizetik, amely a külső viszonyítási alaphoz képest a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg, ennélfogva pedig gazdasági előnyhöz juttatja a szolárüveget exportáló gyártókat.

(110)

Az egyedi jelleget illetően a Bizottság megállapította, hogy a 40. sz. határozat előírja a hatóságok számára, hogy biztosítsanak földterületet az ösztönzött ágazatok számára, amelyek közé a szolárüveggyártás is tartozik. (57) Emellett a 40. sz. határozat 18. cikke egyértelművé teszi, hogy a „korlátozott” iparágaknak nem juttatható földhasználati jog. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározottak szerint egyedi.

(111)

Az eredeti vizsgálat a mintában szereplő, szolárüveget exportáló, az állam által nyújtott földhasználat révén gazdasági előnyhöz juttatott gyártókra vonatkozóan 3,2 % és 17,1 % közötti, míg a nem együttműködő vállalatok esetében 17,1 %-os támogatási mértéket állapított meg.

(112)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben (58) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a szolárüveget exportáló gyártók közül legalább egy ingyen jutott földterülethez az érintett helyi önkormányzattól, amely így kívánta ösztönözni a csúcstechnológiai ágazatokat. A kérelmező előadta továbbá, hogy az eredeti vizsgálatban megismert piaci struktúra a felülvizsgálati időszakban is fennállt.

(113)

A kérelmező által előadott érvek mellett a Bizottság a közelmúltban lefolytatott vizsgálataiban – az elektromos kerékpárokra (59) és a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálatban (60), valamint az egyes szerves bevonatú acéltermékekre (61) és az egyes bevont finompapírokra vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatban (62) – megállapította, hogy a földhasználati jog nyújtását támogatásként alkalmazzák. A Bizottság mindhárom esetben megerősítette, hogy az eredeti vizsgálatban megismert jogi helyzet és piaci struktúra nem változott. A Bizottság az elektromos kerékpárokra és a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálatokban a földhasználati jog nyújtásának jogalapját pontosabban a következőkben határozta meg:

(114)

A kínai kormány, valamint a szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által bemutatott bizonyítékok, valamint a Bizottság legutóbbi ténymegállapításai. A Bizottság rendelkezésére álló tények ennek megfelelően azt mutatják, hogy az eredeti vizsgálatban megállapított módon a földhasználati jogok állam általi nyújtását a felülvizsgálati időszakban is támogatásként alkalmazták. A földhasználati jogok állam általi biztosítása az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iii. alpontja értelmében áruk rendelkezésre bocsátását valósítja meg.

(115)

A földhasználati jogok állam általi nyújtása az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében gazdasági előnyt ruház a kedvezményezettekre, mivel a szolárüveget exportáló gyártók az alaprendelet 6. cikkének d) pontja értelmében a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében jutnak földhasználati joghoz. E tekintetben az elektromos kerékpárokra és a gumiabroncsokra vonatkozóan nemrégen lefolytatott vizsgálatokban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában a földhasználati jogoknak továbbra sincs piaca, mert a hatóságok önkényesen szabják meg az árakat. Emiatt továbbra is helytálló a következtetés, hogy a földhasználati jogok ára a külső viszonyítási alaphoz képest a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg, ennélfogva pedig gazdasági előnyhöz juttatja a szolárüveget exportáló gyártókat.

(116)

A szolárüveget exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján feltehetően továbbra is jelentős összegekről van szó. Nem állt rendelkezésre arra utaló körülmény, hogy a támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest.

(117)

Az egyedi jelleget illetően a 40. sz. határozat 18. cikke egyértelművé teszi, hogy a „korlátozott” iparágaknak nem juttatható földhasználati jog. Ebből következik, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja alapján egyedi, mert földterület-használati joghoz csak bizonyos ágazatokban működő vállalatok juthatnak kedvezményes feltételekkel, és a kormányzati gyakorlat ezen a területen nem egyértelmű és nem átlátható.

(118)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy földhasználati jogok nyújtása formájában az exportáló gyártók közül legalább néhány a felülvizsgálati időszak alatt is támogatásban részesült.

(119)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kínai szolárüveggyártók kiegyenlíthető támogatások révén továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszak alatt. A jelen üggyel kapcsolatos együttműködés hiányában a Bizottságnak nem volt tudomása arra utaló körülményről, hogy a folytatódó támogatás szintje mérséklődött volna az eredeti vizsgálat során tapasztalthoz képest. A Bizottság emellett arra a következtetésre jutott, hogy a folytatódó támogatás szintje meghaladta a csekély mértéket. A felülvizsgálati kérelemben bemutatott bizonyítékok alapján a támogatások formájában átruházott gazdasági előny feltehetően továbbra is jelentős.

(120)

A felülvizsgálati időszak alatti folyamatos támogatás azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a támogatás valószínűleg folytatódna. Emellett a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatott kivitel volumenének növekedésével járna-e. Ennek érdekében a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportáló gyártók által más harmadik országok viszonylatában folytatott árazási gyakorlatot, valamint az uniós piac vonzerejét. A kínai gyártók/exportőrök együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozta az értékelését.

(121)

Az együttműködés hiánya miatt egyetlen kínai exportőr/gyártó sem közölt információt a kínai termelési kapacitással kapcsolatban. A kérelmező állítása szerint a kínai szolárüveg-ágazat éves termelési kapacitása meghaladja a 750 millió m2-t. (63) A felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok szerint ez a mennyiség a világ teljes szolárüveggyártási kapacitásának 78 %-át teszi ki. (64) A kérelmező előadta továbbá, hogy a szolárüveg iránti belső kereslet Kínában mindössze 600 millió m2 volt 2016-ban, a felülvizsgálati időszak második felében pedig az 531-es politika végrehajtása miatt még tovább gyengült. (65) Ezt a hatást például az egyik kínai exportáló gyártó éves jelentése is megerősítette. (66) Ezzel szemben a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása [33–38] millió m2 ((150) preambulumbekezdés), az uniós kereslet pedig [13–18] millió m2 volt ((134)–(135) preambulumbekezdés). A kínai termelési kapacitás tehát nagy mértékben, mintegy harminchétszeresen meghaladja az uniós keresletet, emellett az 531-es politika eredményeként fokozottabban irányulhat az uniós piacra.

(122)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján a Bizottság megállapította továbbá, hogy a felülvizsgálati időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező terméket túlnyomórészt egyetlen kínai exportáló gyártó exportálta az Unióba. Az exportáló gyártó honlapján [15–25] ezer m2 napi, illetve [5,5–9] millió m2 éves termelési kapacitás szerepel. A felülvizsgálati időszakban ennek a termelési kapacitásnak mindössze [10–20] %-át használták az uniós piac ellátására. Igen valószínű, hogy az 531-es politika a hatályban levő intézkedések hatályvesztésével együttesen azt eredményezi, hogy az említett termelési kapacitás nagyobb része irányul majd az uniós piacra.

(123)

Mindebből az a következtetés adódik, hogy a nagy termelési kapacitás, a kínai kereslet változása, a viszonylag korlátozott uniós kereslet, valamint a rendelkezésre álló vállalati adatok alapján a Kínából érkező támogatott kivitel volumene valószínűleg nőni fog az intézkedések hatályvesztése esetén.

(124)

mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottságnak a rendelkezésre álló tényekre támaszkodva kellett megállapítania a Kínából más harmadik országok piacaira irányuló export árait. Egyéb megbízható információk hiányában a Bizottság a GTA adatbázisból származó exportadatokat használta fel. Az adatok csak a hatjegyű „tarifakódok” szintjén álltak rendelkezésre, így a felülvizsgálat tárgyát képező termék mellett több más üvegfajtát is magukban foglaltak. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az adatok nem elég pontosak a vizsgálatban való felhasználáshoz.

(125)

A kérelmező előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat szolárüveg egyetlen érdemi méretű piaca Kínán kívül, ez utóbbi piaca pedig az 531-es politika eredményeképpen jelenleg is telített. (67) A kínai piaci részesedés a hatályban levő intézkedések ellenére is 9 % volt a felülvizsgálati időszakban, ezért a Unió változatlanul vonzó exportpiac a kínai szolárüveggyártók számára. Ráadásul a 6.2.3. szakaszban jelzett módon az uniós piac bővülése várható. A GTA kapcsán említett probléma miatt a Bizottság nem tudott pontos ár-összehasonlítást végezni a más országokba irányuló kínai kivitelre vonatkozó adatokkal.

(126)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy más országokban, nevezetesen Indiában és Törökországban a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan piacvédelmi intézkedések vannak hatályban, ami még valószínűbbé teszi azt, hogy kínai export az Unióba irányul.

(127)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EU vonzó piac a kínai export számára.

(128)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitást, valamint az uniós piac kínai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a támogatott export volumenének növekedését eredményezné.

(129)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a szolárüveg-ágazat kínai támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. A Bizottság továbbá megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a támogatás folytatódását eredményezné.

(130)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket 11 gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot.

(131)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelést mintegy 12 millió m2-ben állapította meg. Ezt a számadatot a Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a felülvizsgálati kérelem és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei alapján határozta meg. A (14) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett uniós gyártók együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 80 %-át képviselték.

(132)

Az alaprendelet 29. cikkével összhangban az érzékeny üzleti információk védelme érdekében a mintában szereplő két uniós gyártó adatait relatív mennyiségek vagy értéktartományok formájában adjuk meg.

(133)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált értékesítési volumenének, valamint a Kínából és a harmadik országokból érkező behozatal volumenének összegeként, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból nyert számadatok segítségével állapította meg. A Bizottság az uniós gyártók értékesítési volumenére vonatkozó adatokat a mintában szereplő uniós gyártóktól származó ellenőrzött információk segítségével ellenőrizte és szükség szerint kiigazította. A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adataival való egybevetéssel ellenőrizte.

(134)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(135)

A figyelembe vett időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználása 35 %-kal csökkent. A legnagyobb visszaesésre (19 százalékpont) 2017 és a felülvizsgálati időszak között került sor. Ezt az uniós gyártók napelemmodulok iránti kisebb kereslete okozta.

(136)

Az uniós piacon a szolárüveget egyre nagyobb mértékben használták fel az üvegházgyártás piacán. A kereslet (és a hozzá kapcsolódó felhasználás) azonban továbbra is projektalapú maradt, volumene pedig elenyésző volt a napelem- és a fototermikus modulok piacán felhasznált szolárüveg-mennyiséghez képest.

(137)

A Bizottság a behozatali volumen nagyságát a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg, majd az Eurostat adataival való egybevetéssel ellenőrizte. A piaci részesedés meghatározása az 1. táblázatban bemutatott uniós felhasználás alapján történt. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából az Unióba érkező behozatal volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(138)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 76 %-kal csökkent: 2015-ben több mint 5 millió m2, míg a felülvizsgálati időszakban 1,2 millió m2 volt. Ugyanezen időszakban a Kínából érkező behozatal piaci részesedése 64 %-kal, 24 %-ról 9 %-ra csökkent. A piaci részesedés legnagyobb mértékű, 74 %-os visszaesésére 2015 és 2016 viszonylatában került sor, a 2015 augusztusában elfogadott visszanyerés-ellenes intézkedések (68) nyomán, amelyek értelmében az országos dömpingellenes vámtétel 25 %-ról 67,1 %-ra emelkedett. 2016 és a felülvizsgálati időszak között azonban a Kínából érkező behozatal piaci részesedése 3 százalékponttal nőtt, és a felülvizsgálati időszakban 9 %-ot ért el.

(139)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányából adódóan a Bizottság a Kínából érkező behozatal átlagárát az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények, azaz a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő információk alapján állapította meg. A Bizottság az adatokat az Eurostat adataival való egybevetéssel ellenőrizte. A felülvizsgálati időszakban az átlagos importár 6,34 EUR/m2 volt.

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal átlagára

(140)

A figyelembe vett időszak alatt az átlagos importár 26 %-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban az uniós piaci ár 19 %-kal nőtt (lásd a 8. táblázatot).

(141)

A Bizottság megállapította, hogy az importárak alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagát, valamint a Kínából érkező behozatal CIF-alapon (költségek, biztosítás és fuvardíj fizetve) megállapított, a vámok és a behozatal utáni költségek figyelembevételével kiigazított súlyozott átlagárát.

(142)

Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti feltételezett forgalom százalékában fejezte ki. Ez az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árát az Unióba exportált mennyiséggel megszorozva számítható ki. Az ár-összehasonlítás a Kínából az uniós piacra érkező behozatalra vonatkozóan közel 10 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott ki.

(143)

Az egyéb harmadik országokból érkező teljes behozatal volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(144)

Az egyéb harmadik országokból érkező teljes behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 194 %-kal nőtt. E behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban 12 %, míg 2015-ben csupán 3 % volt. Az Unióba exportáló és az intézkedések hatálya alá nem tartozó országok közül a legfontosabb Malajzia, amely annak ellenére, hogy csak 2017-ben jelent meg a piacon, a felülvizsgálati időszakban már 7 %-os piaci részesedést ért el. Az indiai export ugyancsak számottevő mértékben nőtt, és a felülvizsgálati időszakban 3 %-os piaci részesedést ért el. Törökország piaci részesedése a 2016. évi mintegy 4 %-ról a felülvizsgálati időszakra 2 %-ra csökkent. Végül a harmadik országokból érkező, az intézkedések hatálya alá nem tartozó teljes behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban 20 %-kal nőtt, és a felülvizsgálati időszakban 7,31 EUR/m2-t ért el.

(145)

A 2016. év kivételével a figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagára magasabb volt a kínai behozatal átlagáránál. A felülvizsgálati időszakban a kínai gyártók átlagos importára (6,34 EUR/m2) mintegy 13 %-kal volt alacsonyabb az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagos importáránál (7,31 EUR/m2).

(146)

A Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján mind olyan gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely a figyelembe vett időszakban kihatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között.

(147)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelem, valamint a kitöltött és ellenőrzött kérdőívek adatai alapján értékelte a makrogazdasági mutatókat. Az adatok mindegyik uniós gyártóra vonatkoztak, és a következőkre terjedtek ki: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatáskülönbözet nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatása alól.

(148)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte a mikrogazdasági mutatókat. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak, és a következőkre terjedtek ki: átlagos egységárak, egységköltség, átlagos munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(149)

A Bizottság a gyártási volument és kapacitást a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok alapján állapította meg. A Bizottság egybevetéssel ellenőrizte az adatokat, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártóktól származó, ellenőrzött információkra tekintettel szükség szerint módosított.

(150)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(151)

A gyártási volumen és kapacitás, valamint a kapacitáskihasználás 2015 és 2016 közötti javulása egybeesett a magasabb dömpingellenes vámoknak az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követő bevezetésével (69), az ezt követő visszaesés pedig az uniós felhasználás (134) preambulumbekezdésben ismertetett mérséklődésével.

(152)

2016-ban a teljes uniós termelés 3 %-kal nőtt, majd két egymást követő évben csökkent, ami együttesen 26 %-os visszaesést eredményezett 2015 és a felülvizsgálati időszak között. Hasonlóan alakult az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása és kapacitáskihasználása is. A csökkenés lényeges okai közé tartozik az egyik nagy uniós gyártó 2017. évi csődje (a Ducatt 2015-ben a teljes uniós termelés mintegy 20 %-át, a teljes kapacitásnak pedig körülbelül 15 %-át képviselte).

(153)

A Bizottság az értékesítési volument a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok alapján állapította meg. A Bizottság egybevetéssel ellenőrizte az adatokat, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártóktól származó, ellenőrzött információkra tekintettel szükség szerint módosított. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés az Unióban

(154)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2015 és 2016 között 8 %-kal nőtt. 2017-ben az előző évhez képest 11 %-kal csökkent, az év végén 3 %-kal maradt el a 2015. évi szinttől. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítése jelentősebb mértékben esett vissza, végül 29 %-kal volt alacsonyabb, mint 2015-ben. A piaci részesedés hasonló mintát mutat, azonban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2015. évi 73 %-hoz képest annak köszönhetően nőtt 79 %-ra a felülvizsgálati időszakban, hogy az uniós felhasználás ugyanezen idő alatt 35 %-kal visszaesett (lásd az 1. táblázatot).

(155)

2015 és a felülvizsgálati időszak között a szolárüveg felhasználása 35 %-kal csökkent. A felhasználás visszaesése kedvezőtlenül hatott az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumenére. A termelési volumen ugyanakkor csupán 26 %-kal, az értékesítési volumen 29 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ezzel szemben 8 %-kal nőtt.

(156)

A Bizottság a foglalkoztatásra és a termelékenységre vonatkozó adatokat a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok alapján állapította meg. A Bizottság egybevetéssel ellenőrizte az adatokat, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártóktól származó, ellenőrzött információkra tekintettel szükség szerint módosított. Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(157)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás 26 %-kal csökkent az uniós gazdasági ágazatban. A csökkenés egybeesik a termelés azonos időszakban mért 29 %-os visszaesésével (lásd az 5. táblázatot).

(158)

A 4.4. szakaszban kifejtett módon a kínai behozatal piaci részesedése 2016 után nőtt, és a felülvizsgálati időszakban 9 %-ot ért el. A támogatásnyújtás – amint azt a fenti 3. szakasz kifejti – jelentős mértékben folytatódott a felülvizsgálati időszakban, és a kínai exportáló gyártók árai továbbra is jelentős mértékben alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak.

(159)

A kármutatók elemzéséből az derül ki, hogy az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat nyomán 2015-ben bevezetett magasabb vámtétel kedvező hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, amelynek sikerült felépülnie a korábbi támogatás hatásai alól. A támogatott behozatal azonban továbbra is nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra. A Kínából érkező, alacsony árú támogatott behozatal és a tényleges kiegyenlítési hányadok együttes hatása miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott teljesen felépülni a korábbi támogatásnyújtás hatása alól.

(160)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési ár és előállítási költség

(161)

A figyelembe vett időszakban az egy négyzetméterre vetített átlagos értékesítési ár 19 %-kal nőtt. Az előállítási költségek ezzel szemben nagyjából változatlanok maradtak.

(162)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Munkaerőköltség

(163)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2015 és a felülvizsgálati időszak között 18 %-kal nőtt.

(164)

Az uniós gazdasági ágazat készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(165)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek szintje abszolút értékben 32 %-kal, relatív értékben 29 %-kal nőtt. Mivel azonban a felülvizsgálat tárgyát képező termék mérete, mintázata, bevonata stb. vevőnként eltérő volt, a mintában szereplő uniós gyártók kizárólag rendelésre gyártottak. Az e vállalatoknál nyilvántartott készletek tehát olyan termékekből álltak, amelyek gyártása eloszlott ugyan az adott évben, de valamely konkrét vevő részére később teljesítendő értékesítéshez kapcsolódott.

(166)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(167)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége [–10 – 0] %-ról [5–15] %-ra javult, míg pénzforgalma 365 %-ra bővült. A figyelembe vett időszak alatt a beruházások névértéke 75 %-kal csökkent. A beruházások megtérülése (a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség) erőteljesen növekedett a figyelembe vett időszakban.

(168)

A nettó pénzforgalom, amely egy gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi, az érintett időszakban pozitív tendenciát mutatott. A javuló jövedelmezőségnek és pénzforgalomnak köszönhetően az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képessége számottevően nőtt 2015 és a felülvizsgálati időszak között.

(169)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gazdasági mutatóira hatással volt a szolárüveg uniós felhasználásának alakulása, amelynek tekintetében 2015 és a felülvizsgálati időszak között 35 %-os csökkenés volt megfigyelhető.

(170)

A felhasználás visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2015 és 2017 között viszonylag stabilan alakult. A termelési volumen 2017 és a felülvizsgálati időszak között jelentősebb mértékben, 25 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2015. évi 73 %-hoz képest a felülvizsgálati időszakban 79 % volt.

(171)

A visszanyerés-ellenes intézkedések 2015. augusztusi bevezetését követően eleinte tapasztalt csökkenés ellenére a kínai behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban továbbra is viszonylag jelentős volt (9 %).

(172)

A makrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat ingatag helyzetét jelezték. Ezek a mutatók a visszanyerés-ellenes intézkedések 2015. évi bevezetését követően javultak, az uniós felhasználás gyengülése hatására viszont ismét romlottak. A 4.6. szakaszban kifejtett módon ez a tendencia az uniós termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés és termelékenység esetében egyaránt megfigyelhető volt. A figyelembe vett időszakban az alkalmazottak száma folyamatosan csökkent.

(173)

Ezzel szemben a mikrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat javuló helyzetét jelezték. A figyelembe vett időszakban a termelési egységköltség stabil maradt, miközben az árak emelkedtek az uniós piacon. A kedvező helyzetet a jövedelmezőség is tükrözte, amely a 2015. évi [–10 – 0] % után a felülvizsgálati időszakra [5–15] %-ot ért el.

(174)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat nagyrészt felépült a Kínából érkező támogatott behozatal miatti, az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében vett jelentős kár hatásaiból. Mindazonáltal az uniós felhasználás csökkenését, valamint a kínai támogatott behozatal viszonylag nagy piaci részesedését figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is ingatag maradt.

(175)

mivel az uniós gazdasági ágazatot a továbbiakban nem érte jelentős kár, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése.

(176)

A kár megismétlődésének valószínűségét a Bizottság a következő tényezők elemzésével állapította meg: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(177)

Minthogy a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálatban, a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás elemzését a Bizottság az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre alapozta. E tekintetben a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisra, az Eurostat adataira, valamint a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott bizonyítékokra támaszkodott.

(178)

A Bizottság elemezte továbbá, hogy a valószínűleg megismétlődő támogatott behozatalnak milyen hatása lenne az uniós gazdasági ágazatra. Elemzése során figyelembe vette a szolárüveg uniós felhasználásának későbbi várható növekedését, valamint azt, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak végén jövedelmező volt.

(179)

Kína a világ legnagyobb szolárüveggyártója. Termelési kapacitása 2015 és a felülvizsgálati időszak között jelentős mértékben, 460 millió m2-ről csaknem 770 millió m2-re nőtt. Ez a kapacitás nagymértékben meghaladta a belföldi felhasználást, amelyre 2018 óta negatívan hat a kínai kormánynak a (32) preambulumbekezdésben említett „531-es politikája”.

(180)

Ugyanakkor egyes bizonyítékok szerint egyes kínai exportáló gyártók kapacitása jelenleg is bővül. (70)

(181)

Méretét tekintve az uniós piac viszonylag nagy, és további növekedése valószínű. (71) A 2015 és 2016 viszonylatában bekövetkezett kezdeti csökkenést követően 2016-tól a kínai exportáló gyártóktól érkező behozatal piaci részesedése nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 9 %-ot. Ez azt mutatja, hogy a hatályban levő intézkedések ellenére az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(182)

Ráadásul a felülvizsgálati időszakban az uniós árak az akkori kínai behozatal áraihoz képest viszonylag magasak voltak (lásd a 4. és 9. táblázatot). A felülvizsgálati időszakban a kínai importárak alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Ennélfogva az uniós piac az árak szempontjából vonzó. Igen valószínű tehát, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós felhasználásban jelentős mértékben megnőne a kínai export szerepe, már csak annak alacsony árai miatt is.

(183)

Emellett más fontos piacokon, például Indiában és Törökországban piacvédelmi intézkedések vannak érvényben a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalával szemben, ami korlátozza a kínai exportáló gyártókat e piacok elérésében, ugyanakkor még vonzóbbá teszi az uniós piacot, ahová az így kieső export átirányítható lehet, ha a szolárüveg Unióba érkező behozatalára vonatkozó intézkedések nem kerülnek meghosszabbításra.

(184)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje és a viszonylag magas uniós árak miatt valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy mennyiségben érkezne az Unióba a kínai szolárüveg támogatott behozatala, ráadásul olyan árakon, amelyek alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak.

(185)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése milyen valószínűsíthető hatást gyakorolna a kármutatókra.

(186)

Az uniós gyártók szerint a Kínából érkező támogatott behozatal valószínű növekedése súlyosan rontaná a pénzügyi helyzetüket. Úgy vélik, hogy a felhasználók a Kínából származó olcsó szolárüveget vásárolnák, így az uniós gazdasági ágazat elveszítené elsődleges beszállítói szerepét. Véleményük szerint a vevőik részére végzett szolárüveg-értékesítés emiatt – vállalattól és vevőtől függően – 30–75 %-kal esne vissza. A birtokukba került olcsó kínai árajánlatok alapján úgy ítélték meg, hogy az uniós gazdasági ágazat árai nyomás alá kerülnének, és emiatt vevőtől és terméktől függően 0,9–2,6 EUR/m2-rel csökkennének. Az uniós gyártók megítélése szerint továbbá a kertészeti üveget mindez kevésbé érintené, mivel az üvegházépítéshez használt szolárüveget méretre vágják, emellett itt a megrendelések projektalapúak, és az időben teljesített szállításnak fontos szerepe van.

(187)

E feltételezés alapján az uniós gazdasági ágazat különböző forgatókönyvek mentén értékelte az intézkedések hatályvesztésének valószínű hatását a pénzügyi helyzetükre, és szimulálta az értékesítés és/vagy az árak csökkenésének a költségszerkezetükre gyakorolt hatását. A forgatókönyvek egyike figyelembe vette a piac előre jelzett növekedését. A különböző forgatókönyvek szerinti szimulációk azt mutatták, hogy az intézkedések hatályvesztése számottevő veszteséget okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(188)

A Bizottság értékelte az említett forgatókönyveket, hogy megállapítsa, mennyire reálisak. 2009 és 2012 között (tehát az intézkedések bevezetése előtt) a szolárüveg Unióba érkező behozatala 1,2 millió m2-ről 8,35 millió m2-re nőtt. Az olcsó behozatal hirtelen növekedése árcsökkenéshez, valamint az uniós gazdasági ágazat piacvesztéséhez és jövedelmezőségének romlásához vezetett, ezáltal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. (72)

(189)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az uniós gyártók ellenőrzött információiból kiindulva elemezte az olcsó behozatal valószínű hatását az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetére. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha az olcsó kínai szolárüveg ismét megjelenik az uniós piacon, akkor gyártóik először az uniós gazdasági ágazat kárára növelnék piaci részesedésüket, majd a harmadik országokból az Unióba exportáló gyártók részesedését szereznék meg.

(190)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az uniós gyártók ellenőrzött információiból kiindulva elemezte az olcsó behozatal valószínű hatását az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetére. Az eredeti vizsgálatban tett megfigyelésekre támaszkodva feltételezte, hogy ha az olcsó kínai szolárüveg behozatala ismét növekedésnek indul az uniós piacon, akkor gyártóik először az uniós gazdasági ágazat kárára növelik piaci részesedésüket, majd a harmadik országokból az Unióba exportáló gyártók részesedését szerzik meg.

(191)

Ennek alapján a Bizottság úgy számolt, hogy ha az olcsó kínai behozatal az uniós értékesítés kárára nőne 3,5 millió m2-rel, akkor az uniós értékesítés emiatti csökkenése, valamint a termelési egységköltségnek az állandó költségekből adódó emelkedése következtében az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a megtérülési szintre esne vissza, azaz arra szintre, amelyen az árbevétel éppen megegyezik az állandó és a változó költségek összegével.

(192)

A Bizottság óvatosan számolt. Tekintettel a kínai vállalatok nagy termelési kapacitására, valamint jelenlegi alacsony, jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló áraira, a kínai exportáló gyártók valószínűleg 3,5 millió m2-t meghaladó volumenben exportálnának, ezáltal pedig leszorítanák az uniós árakat, ami további veszteséget és kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(193)

Ráadásul miután az uniós gazdasági ágazat nem készletre termel, tevékenységét szerződések, illetve a vevők megrendelései alapján kell megszerveznie (lásd a készletekről szóló 4.6.3.3. szakaszt). Ezért a vállalatok értékesítési volumenének érdemi visszaesése fenntarthatatlan veszteséghez és a vállalatok csődjéhez vezethet.

(194)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően rövid idő alatt az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(195)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó támogatásnyújtás valószínű megismétlődésének megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat és a felhasználók érdekeit is.

(196)

A (194) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűsíthetően súlyosan romlana. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat előnyét látná az intézkedések fenntartásának, hiszen meg tudná őrizni értékesítési volumene, piaci részesedése és jövedelmezősége jelenlegi szintjét, és tovább javíthatna gazdasági helyzetén.

(197)

Az intézkedések megszűnésével viszont valószínűleg jelentős mértékben megnövekedne az Unió piacára érkező és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló támogatott kínai behozatal, ami az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődéséhez vezethet, és veszélybe sodorhatja az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(198)

Az eljárás megindításakor a Bizottság több mint 40 felhasználóval vette fel a kapcsolatot. Négy felhasználó küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(199)

A szolárüveg felhasználói közül többen (napelem- és fototermikus modulokat gyártók) jelezték, hogy ellenzik az intézkedések fenntartását.

(200)

A felhasználók a megnövekedett termelési költségekkel, a szolárüveggyártóknak a kereslet kielégítésére való képességével, a napelemgyártásban tervezett beruházásokkal, valamint a környezeti tényezőkkel kapcsolatban fogalmaztak meg érveket. Rámutattak továbbá arra, hogy a napelemmodulok és -cellák Kínából érkező behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes vámok megszüntetését követően az uniós gazdaság megszenvedte a Kína által folytatott tisztességtelen versenyt. A felhasználók nem tartották méltányosnak, hogy míg a napelemcellákra és -modulokra vonatkozóan jelenleg nincs hatályban piacvédelmi intézkedés, a napelemmodulok összetevőinek egyike, a szolárüveg továbbra is vámköteles. (73) Az érdekelt felek tájékoztatása után az EU ProSun ismételten kijelentette, hogy az ágazatban nem érvényesül koherens megközelítés. Miközben a napelemmodulokra és a napelemekre vonatkozó intézkedések hatályukat vesztették, a Bizottság most arra készül, hogy hatályban tartsa a szolárüvegre vonatkozó intézkedéseket. Hasonlóképpen az érdekelt felek tájékoztatása után az uniós napelemgyártó ágazat képviseletében eljáró ESMC előadta, hogy a napelemekre vonatkozó behozatali vámok fenntartása nehézségeket okozna a jelenlegi uniós napelemmodul-gyártók számára, mert növelné az üveggel kapcsolatos költségeiket, miközben az Unióba behozott modulokat abban az esetben sem terhelik ilyen vámok, ha kínai üveget tartalmaznak.

(201)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a napelemmodulokra vonatkozó intézkedések 2018. szeptemberi hatályvesztése nem jogosítja fel a napelemmodul-gyártókat arra, hogy elvárják az alapanyagaikra vonatkozó intézkedések megszüntetését. Az alaprendelet 31. cikke szerint a Bizottságnak minden vizsgálat keretében az adott vizsgálat körülményeinek figyelembevételével meg kell vizsgálnia az Unió érdekét. Ennek megfelelően a Bizottság az alábbiakban ismertetett módon ellenőrizte, hogy a szolárüvegre vonatkozó intézkedések fenntartása nem idéz-e elő aránytalanul kedvezőtlen hatásokat a felhasználók körében.

(202)

Több felhasználó érvelt azzal, hogy az intézkedések negatív hatással vannak üzleti tevékenységükre, mivel így magasabbak a termelési költségeik. Véleményük szerint amiatt, hogy az Unión kívüli versenytársaikhoz képest magasabb árat kell fizetniük, az uniós napelemgyártók közvetlen versenyhátrányba kerülnek az napelemimportőrökkel szemben. A felhasználók azzal érveltek továbbá, hogy a napelemmodulok különböző összetevői az elmúlt években lényegesen olcsóbbak lettek, a szolárüveg árszintje viszont nem változott, így a napelemmodulokon belüli relatív költsége megnőtt. Ennélfogva jelenleg a napelemek előállításában a szolárüveg a második legnagyobb költségtényező.

(203)

A felhasználók megjegyezték továbbá, hogy noha az általuk gyártott modellek többsége ún. üveg–fólia modul, vagyis elöl üvegből, hátul műanyag fóliából áll, egyre nagyobb arányban gyártanak üveg–üveg modulokat, amelyek mindkét oldalukon üvegből állnak. Mivel az üveg–üveg modulok előállításához egy helyett két üvegtábla szükséges, az előállítási költségeken belül a szolárüveg részaránya is kétszer akkora.

(204)

A több felhasználót képviselő EU ProSun szerint a szolárüveg részaránya a napelem előállítási költségén belül 10 %. Két másik felhasználó szerint saját költségeiken belül az üveg részaránya 7 %, illetve 10 % az üveg–fólia modulok, és 14 %, illetve 22 % az üveg–üveg modulok esetében.

(205)

Az EU ProSun az üveg–fólia modulok esetében 3 %-ra, az üveg–üveg modulok esetében 6 %-ra becsülte az intézkedések költséghatását.

(206)

A szolárüveg uniós gazdasági ágazatát képviselő EU ProSun Glass állítása szerint a vámoknak csekély költséghatásuk van a modulok előállítási költségeire. A szervezet által bemutatott számítások szerint a szolárüveg jelenlegi uniós piaci ára alapján a szolárüveg részaránya a napelemek előállítási költségén belül 4 %. A jelenlegi kínai árajánlatok alapján a hatályban levő intézkedések miatti többletköltségek aránya a kész modul teljes költségén belül 1,5 % a szervezet számításai szerint. Álláspontja szerint a felhasználóknál jelentkező többletköltség még mérsékeltebb hatású, hiszen az uniós felhasználók többsége a lakossági szegmensben működik, és a modul mellett a telepítést és az akkumulátort is magában foglaló teljes rendszert értékesít. Teljes rendszer értékesítése esetén a modulban foglalt üveg részararánya kevesebb mint 0,5 %.

(207)

Az eredeti ügyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szolárüveg a napelemmodulok költségének csekély, mintegy 6–8 %-os részét teszi ki. (74) Ráadásul miután a felhasználók jelentős mennyiségű szolárüveget vásárolnak az uniós gyártóktól, emellett pedig az üveget Kínán kívül más országból is beszerezhetik, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti intézkedések hatása a napelemmodulok költségére kevesebb mint 1 %.

(208)

Az eredeti vizsgálat óta azonban a dömpingellenes intézkedések mértéke 25 %-ról 67 %-ra emelkedett, ez pedig többletköltséget eredményezett az eredeti vizsgálat során fennálló helyzethez képest.

(209)

A Bizottság megállapította, hogy a felhasználók érveivel szemben a napelemmodulok költségszerkezete nem változott érdemben az eredeti vizsgálat óta. Egy független intézet felmérése szerint a 2017–2018. évi árszintek alapján a szolárüveg részaránya a napelemmodul költségén belül átlagosan 9 % (75), vagyis érdemben nem magasabb az eredeti vizsgálatban megállapított 6–8 %-os arányhoz képest. A Bizottság megállapította, hogy ez összhangban van a felhasználók arra vonatkozó közlésével, hogy az üveg 7–10 %-ot képvisel a modul költségében (lásd a (204) preambulumbekezdést).

(210)

Az üveg–üveg modulok piaci térnyerését illetően a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban ez a típus az uniós felhasználás mintegy 10 %-át tette ki, így piaci részesedése továbbra sem jelentős. A növekedés ellenére nem várható, hogy az említett típus részesedése öt éven belül meghaladja a 30 %-ot. (76)

(211)

Végül pedig a felhasználók továbbra is nagyrészt az uniós piacon szerzik be az üveget, és több felhasználó állította, hogy ezen az intézkedések hatályvesztése esetén sem változtatna.

(212)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a napelemmodulok előállítási költségén belül a szolárüveg részarányának a (209) preambulumbekezdésben említett, viszonylag mérsékelt növekedése, az üveg–üveg modulok egyre nagyobb arányú gyártása, valamint az intézkedések mértékének emelkedése miatt az intézkedések nagyobb hatást gyakorolnak a felhasználók költségeire az eredeti vizsgálatban megállapítotthoz képest. A Bizottság becslése szerint az intézkedések 2–3 % közötti mértékű költséghatást gyakorolnak a napelemmodul-gyártókra.

(213)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az EU ProSun előadta, hogy a szolárüvegnek a napelemmodulok teljes költségén belüli részaránya vonatkozásában a Bizottság által a (209) preambulumbekezdésben ismertetett, a Fraunhofer Institute für Solare Energiesysteme ISE-től (a továbbiakban: Fraunhofer Intézet) származó információk elavultnak számítanak. Az EU ProSun által a Fraunhofer Intézettől beszerzett újabb adatok tanúsága szerint a szolárüvegnek a napelemmodulok teljes költségén belüli részaránya 2019 óta 9 %-ról 11 %-ra nőtt. Emellett az EU ProSun előadta, hogy ugyanezen forrás szerint a jövőben az üveg–üveg modulok a Bizottság által a (210) preambulumbekezdésben jelzettnél nagyobb részarányt fognak képviselni, mert a Bizottság által ugyanott hivatkozott tanulmány a világpiacot, nem pedig az uniós piacot vette alapul. A Fraunhofer Intézet szerint az uniós piacon az üveg–üveg modulok részaránya várhatóan nagyobb lesz. Az EU ProSun felvetette továbbá, hogy az üveg–üveg modulok részaránya jelenleg 18,5 %, nem pedig a tanulmányban jelzett 10 %.

(214)

Mindezek mellett az EU ProSun azt is állította, hogy a napelemgyártó ágazat haszonkulcsa javarészt 5 % alatt, bizonyos esetekben pedig a negatív tartományban van. Ezért álláspontja szerint az uniós napelemmodul-piac erősen árérzékeny, így a további 2–3 %-os költségnövekedés további üzembezárásokat és elbocsátásokat eredményezne.

(215)

A Bizottság nyugtázta a Fraunhofer Intézet által az EU ProSun részére a szolárüvegnek a napelemmodulok teljes költségén belüli részarányában 2019 óta bekövetkezett növekedéssel kapcsolatban továbbított információkat Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a változás nem érinti a felülvizsgálati időszakot, és csak a napelemmodul-gyártók jövőbeli terheinek értékelése kapcsán lehet releváns. Az üveg–üveg modulok piaci részesedése tekintetében a Bizottság nyugtázta azt az információt, hogy a (210) preambulumbekezdésben hivatkozott tanulmány a világpiacot vette alapul, és az uniós piac a jövőben ettől eltérően alakulhat. A pontos részaránnyal kapcsolatban ugyanakkor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EU ProSun által megjelölt 18,5 %-os részarányt nem támasztják alá bizonyítékok. Az uniós gyártók vizsgálati időszakbeli ellenőrzött adatainak elemzése során a Bizottság azt állapította meg, hogy az üveg–üveg modulok jelenlegi piaci részesedése mindössze 14 %. Mivel a két ellenőrzött gyártó a felülvizsgálati időszakban több mint 80 %-át adta a piacon értékesített szolárüvegnek, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a részarány a piac helyzete szempontjából reprezentatív.

(216)

Továbbá ha a felülvizsgálati időszak után az üveg–üveg modulok piaci részesedése enyhén emelkedett is, ez nem befolyásolja azt a következtetést, hogy az intézkedéseknek a jelenlegi szinten történő fenntartása következtében a felhasználókat érő költséghatások csupán korlátozott mértékűek lesznek. Ahogyan azt mind az EU ProSun, mind pedig több felhasználó megerősítette, ez utóbbiak jelentős mennyiségekben vásároltak szolárüveget az uniós gyártóktól, és e felhasználók szerint ez a jövőben sem lenne másképp. Emellett a felhasználók más, az intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból is behozhatnak szolárüveget, és a felülvizsgálati időszakban az ilyen országokból behozott szolárüveg 12 %-os piaci részesedéssel rendelkezett (lásd a 4. táblázatot).

(217)

A felhasználók azon érvét illetően, hogy a 2–3 %-os további költségnövekedés újabb üzembezárásokat és elbocsátásokat fog eredményezni, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések hatására nem következik be költségnövekedés, hiszen nincs másról szó, mint a Kínából érkező szolárüvegre jelenleg is alkalmazott vámok fenntartásáról. A (216) preambulumbekezdésben ismertetett módon a földrajzi közelség miatt a felhasználók javarészt a jövőben is az uniós gyártóktól fogják beszerezni a szolárüveget, és lehetőségük van arra is, hogy azt más, az intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból, például Törökországból, Malajziából vagy Indiából hozzák be.

(218)

Mindezek alapján a Bizottság most arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűsíthetően az eredeti vizsgálat keretében megállapítottnál magasabb termelési költségeket fog eredményezni a felhasználók számára, mert az üvegnek a teljes termelési költségen belül enyhén megnövekedett a relatív költsége. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a felhasználókat érő költséghatások a teljes termelési költséghez viszonyítva most is csupán korlátozott mértékűek lesznek, ezért nem befolyásolják döntően, hogy a felhasználók fenn tudják-e tartani az Unión belüli gazdasági tevékenységüket.

(219)

A felhasználók álláspontja szerint az uniós szolárüveg-ágazat nem rendelkezik elegendő termelési kapacitással a szolárüveg iránti piaci kereslet kielégítéséhez. Azzal érveltek továbbá, hogy az uniós szolárüveggyártók nem bővítik a kapacitásukat, és ezt nem is tervezik. Véleményük szerint a meglévő termelési kapacitás nem éri el a szolárüveg iránti jelenlegi keresletet. Ebben a helyzetben pedig kénytelenek más országokból, például Malajziából vagy Törökországból importált üveget használni, vagy magasabb költség mellett Kínából importálni. Elmondásuk szerint ugyanakkor az említett országokból importált üveg nem minden esetben megfelelő minőségű.

(220)

Mindezzel szemben az uniós gazdasági ágazat úgy ítélte meg, hogy a szolárüveg piaci kínálata elegendő a kereslet kielégítésére. Az ágazat képviselői azzal érveltek, hogy a szabad kapacitás állítólagos hiánya miatt soha nem kellett elhárítaniuk egyetlen uniós napelemgyártó megkeresését sem. Épp ellenkezőleg: készek tárgyalni az esetleges további megrendelésekről, és megerősítették, hogy képesek nagyobb volumenben is szállítani.

(221)

A Bizottság először is megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a szolárüveg felhasználása [13–18] millió m2 volt (lásd az 1. táblázatot). Másodszor: az uniós gazdasági ágazatnak a Bizottság által ellenőrzött teljes termelése [11–14] millió m2 volt. Harmadszor: a két uniós gyártó teljes ellenőrzött kapacitása [14–18] millió m2 volt.

(222)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy csak a két ellenőrzött szolárüveggyártó a felülvizsgálati időszakban [5–8,5] millió m2 szabad kapacitással rendelkezett, tehát ezt a mennyiséget új beruházás nélkül is képes szállítani. A Bizottság emiatt nem találta megalapozottnak a felhasználók érvelését.

(223)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az EU ProSun előadta, hogy a szolárüveggyártók termelési kapacitásai már a felülvizsgálati időszak után sem voltak képesek lefedni a szolárüveg iránti felhasználói keresletet, hiszen a felhasználók közül kettő 2019–2020-ban összesen 950 MW új kapacitást épített ki. Emiatt az EU ProSun szerint már ma sincs elegendő piaci kínálat szolárüvegből. A felvetésre reagálva az uniós gyártók képviseletében eljáró EU ProSun Glass az érdekelt felek tájékoztatása után is megismételte, hogy az EU ProSun által aktív piaci szereplőként beállított jelentős napelemgyártók közül több már beszüntette a termelést. Ezért az újonnan létrehozott kapacitások a meglévő kapacitások helyét foglalták el.

(224)

A Bizottság egyrészt észrevételezte, hogy az EU ProSun által bemutatott információk szerint a napelemmodul-gyártók 2019-ben összesen 5 GW termelési kapacitással rendelkeztek. Emellett azonban azt is látni kell, hogy néhány napelemmodul-gyártó valóban beszüntette a termelést. A termelésüket beszüntető vállalatok összesített kapacitása meghaladta az 1 GW-ot. (77) Ennélfogva a Bizottság ténymegállapításai megerősítették, hogy az újonnan létrehozott kapacitások részben az EU ProSun által megjelölt vállalatok egy része által 2019–2020-ban végrehajtott beruházások helyét foglalták el.

(225)

Másrészt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a meglévő és az újonnan létrehozott kapacitások nagysága nem szükségképpen egyezik meg a napelemmodul-termeléssel. Az EU ProSun adatai szerint 2019-ben a napelemmodul-termelési kapacitásnak kevesebb mint fele volt csak kihasználva. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az újonnan létrehozott kapacitások következtében nem nő meg automatikusan azonos mértékben sem a termelés, sem pedig a szolárüveg iránti kereslet, vagy legalábbis ez nem azonnal az új kapacitások üzembe helyezése után következik be.

(226)

Harmadrészt a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a felülvizsgálati időszakban a két ellenőrzött szolárüveggyártó mellett további szolárüveggyártók is léteztek. Az uniós szolárüveg-ágazattól származó információk szerint a szolárüveggyártók teljes termelési kapacitása [33 és 38] millió m2 között volt (lásd az 5. táblázatot). (78) A teljes piaci szolárüveg-termelési kapacitás tehát csaknem háromszorosa a jelenlegi termelésnek.

(227)

Mindezek alapján a Bizottság elutasította az EU ProSun azon érvét, hogy jelenleg nincs elegendő szolárüveg-kínálat az uniós piacon.

(228)

Valamennyi érdekelt fél egyetértett abban, hogy a napelemek és ebből adódóan a szolárüveg iránti kereslet jelenleg nő, és a következő években további számottevő növekedésre kerül majd sor. A növekedés elsődleges mozgatói az Unió 2030-ra vonatkozó, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzése, annak esetleges megemelése, valamint általánosságban az európai zöld megállapodás, amely klímasemlegességre és a zöld technológiai ágazat, ezen belül a megújuló energiaforrások és egyéb az egyéb karbonszegény technológiák fejlesztésére törekszik. A piac valamennyi szegmensében (lakossági, kereskedelmi, ipari, közmű) növekedés várható attól függően, hogy az egyes tagállamokban milyen a közpolitikák fejlettsége.

(229)

Az Unióban a napelemmodulok jelenlegi termelése 1,7 GW. (79) A kereslet várható növekedésére reagálva Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Szlovéniában több felhasználó is bejelentette, hogy termelési kapacitása bővítésére készül. Az új kapacitások maradéktalan létrejötte és kihasználása esetén a felhasználók által tervezett beruházások eredményeként a következő két-három évben – a 6.2.2. szakaszban említett 900 MW-on felül – összesen 2,9 GW új kapacitás jön létre, és ezáltal a napelemmodulok termelése megháromszorozódik. Emellett az EU ProSun szerint a tervezett beruházások egyike a megvalósítás második szakaszában további 2 GW kapacitást fog jelenteni. Ennek kapcsán utalt egy svájci–német vállalatra is, amely kész gigawattos léptékű beruházásba fogni.

(230)

Ebből kiindulva az EU ProSun és egyes felhasználók azzal érveltek, hogy az intézkedések fenntartása esetén a tervezett beruházásaik veszélybe kerülnek, egyrészt mert többletköltséget kell viselniük, másrészt pedig mert a szolárüveg piaci kínálata nem lenne elégséges.

(231)

Az uniós szolárüveg-ágazat szerint számára előnyös lenne a bejelentett kapacitásbővítés. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tervezett új kapacitás bizonyos mértékig a korábban bezárt üzemek kapacitását váltja ki. Ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a korábbiakhoz hasonlóan az új beruházások nem feltétlenül a bejelentett formában valósulnak meg. Emellett azzal is érvelt, hogy az újonnan megépítendő gyárak nem rögtön a tevékenységük kezdetétől üzemelnének teljes kapacitással.

(232)

E felvetések vizsgálata érdekében a Bizottság újraértékelte ténymegállapításait. Megismételte a következőket. Először: a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem derül ki, hogy a tervezett beruházások függenének a hatályban levő kiegyenlítő intézkedések megszüntetésétől. Valójában a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a bejelentett projektek közül sokat főként a napelempiac jövőbeli várható növekedése motivált, nem pedig az, hogy vannak-e hatályban a szolárüvegre vonatkozóan intézkedések. Ezért a Bizottság azzal kapcsolatos döntése, hogy fenntartja-e vagy sem a szolárüveggel kapcsolatos intézkedéseket, nem tekinthető döntő tényezőnek a fenti bővítési projektek tervezése, illetve megvalósítása szempontjából.

(233)

Másodszor: a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a 6.2.1. szakaszban ismertetett költséghatás-elemzés alapján az intézkedések meglehetősen csekély költséggel járnak az érintett felhasználók számára. A tervezett beruházások nem kérdőjelezik meg ezt a következtetést, mivel a felhasználói ágazatban a többlettermelés költsége hasonlóan mérsékelt nagyságrendű költséget jelentene.

(234)

Harmadszor: a 6.2.2. szakaszban ismertetett elemzés alapján a Bizottság megismételte, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenlegi kapacitása valószínűleg képes kielégíteni a tervezett beruházásokból adódó nagyobb keresletet. A kereslet növekedése emellett minden esetben fokozatos lenne, így a szolárüveg-ágazatnak módjában állna alkalmazkodni hozzá, és bővíteni a kapacitását, ha ez valóban szükséges, mint ahogyan az ágazati szereplők állítják. Emellett a felhasználók a felülvizsgálati időszakhoz hasonlóan a továbbiakban is beszerezhetik az üveget más országból, például Törökországból, Malajziából és Indiából.

(235)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az EU ProSun előadta, hogy a szolárüveggyártók nem rendelkeznek a szolárüveg iránti jövőbeli kereslet kielégítéséhez szükséges kapacitásokkal. Állítása szerint továbbá a felhasználók behozni sem tudnak üveget, mert a behozott üveg minősége nem kielégítő. Állításának alátámasztására bemutatott egy jelentést, amelyben az egyik felhasználó azt jelzi, hogy egy malajziai vállalat egyik szállítmánya hibás termékeket tartalmazott.

(236)

A Bizottság nem találta meggyőzőnek azt az érvelést, hogy az intézkedések hatálya alá nem tartozó harmadik országokból behozott szolárüveg olyannyira gyatra minőségű lenne, hogy ne képezne hiteles alternatívát az európai modulgyártók számára. A Malajziából érkező szolárüveg-behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatban minden fél egyetértett abban, hogy a malajziai behozatal tényleges versenytársa volt az Unióban előállított szolárüvegnek. Mint a fentiekben bemutattuk, a Malajziából az Unióba érkező szolárüveg-behozatal nőtt, és a felülvizsgálati időszakra 7 %-os piaci részesedést ért el. Ez azt jelzi, hogy a malajziai szolárüveg általában véve kelleőn jó minőségű, akkor is, ha egyes onnan behozott szolárüveg-szállítmányok tartalmaztak hibás termékeket, és nem feleltek meg teljes mértékben a szerződéses feltételeknek. Ebből következően a Bizottság elutasította a felvetést.

(237)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az EU ProSun előadta, hogy a szolárüvegre vonatkozó intézkedések fenntartása miatti potenciális kár azonnal több mint 1 000 munkahelyet és mintegy 50 millió EUR összegű beruházást, a következő két év folyamán pedig összességében több mint 4 000 munkahelyet és mintegy egymilliárd EUR összegű beruházást érintene.

(238)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, és emlékeztetett arra, hogy az intézkedések alkalmazási időszakában számos bővítési elképzelés valósult meg, függetlenül attól, hogy a Bizottság most az intézkedések fenntartása mellett dönt-e vagy sem. A 6.2.1–6.2.3. szakaszban ismertetett következtetések alapján a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézkedések fenntartása nem akadályozza meg a felhasználók által tervezett beruházások megvalósulását.

(239)

Mindamellett, hogy az érdekelt felek tájékoztatása után beérkezett észrevételek újólag rámutattak arra, hogy az intézkedések fenntartása ellentétes a felhasználók érdekével, ugyanezek az észrevételek azt is megerősítették, hogy az ágazat még a kezdetén tart egy már zajló beruházási folyamatnak. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések jelenleg nem járnak aránytalan hatással a felhasználók költségszerkezetére, nem veszélyeztetik az ellátásuk biztonságát – egyrészt az Unióban rendelkezésre álló szabad kapacitás, másrészt pedig a behozatal meglévő alternatív forrásai miatt –, továbbá a felhasználók beruházási tervei még nem valósultak meg elegendő mértékben.

(240)

Mindazonáltal arra az esetre, ha mégis így lenne, és a körülmények tartósan megváltoznának, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a felhasználói ágazat az alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban kérelmezhet egy, az intézkedések formájára és/vagy szintjére vonatkozó, az uniós gazdasági ágazatot érő kár és a felhasználói ágazat ellátási helyzetének vizsgálatára korlátozódó felülvizsálatot, amelynek alapján a Bizottság újraértékelheti az uniós érdeket.

(241)

A felhasználók azzal érveltek, hogy a szolárüvegre vonatkozó intézkedések fenntartása nincs összhangban a tiszta energiaforrások felhasználására vonatkozó uniós célokkal. A szolárüvegre vonatkozó intézkedések fenntartása éppen hogy azt eredményezné, hogy az uniós szolárüveg-ágazat számára ellehetetlenülnének a beruházások. Továbbá miközben a telepített napelemmodulok uniós piacán növekedés várható, az uniós napelemágazat kiszorulna a piacról, mivel szolárüveg-kínálat hiányában nem valósíthatná meg a tervezett beruházásokat, ennélfogva pedig elveszítené versenyképességét.

(242)

Az átfogóbb európai zöld megállapodással összefüggésben a Bizottság 2020 márciusában kötelező erejű európai éghajlat-politikai jogszabályra irányuló javaslatot terjesztett elő, amely a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt rögzíti. (80) Az európai zöld megállapodás ezenfelül a „tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátás” (81) egyértelmű célkitűzését fogalmazza meg, amely esetlegesen az EU megújuló energiára vonatkozó 2030-as célkitűzésének szigorításával valósulna meg.

(243)

Mindkét piacon – a kertészeti üveg, valamint a napelem- és fototermikus modulok piacán – az uniós szolárüveggyártók a zöld energiát fokozottan hasznosító új, innovatív megoldásokat fejlesztenek, kutatóintézetekkel és egyetemekkel működnek együtt, továbbá kutatási-fejlesztési beruházásokat hajtanak végre. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések fenntartása elengedhetetlen az életképes szolárüveg-ágazat létének biztosításához, valamint a területen a kutatás-fejlesztés erősítéséhez.

(244)

A Bizottság úgy ítélte meg továbbá, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén veszélybe kerülne az uniós szolárüveg-ágazat életképessége, a felhasználók pedig (főként napelemmodul-gyártók) importfüggővé válnának, amely a legnagyobb valószínűséggel Kínából érkezne. Az intézkedések hatályvesztése további következményeként ellehetetlenülnének a szolárüveg-ágazat innovációra, valamint kutatásra-fejlesztésre irányuló beruházásai. A Bizottság ezért környezeti szempontból alapvető fontosságúnak ítélte a szolárüveg-ágazat életképességének megőrzését.

(245)

Ugyanakkor a Bizottság zöld politikája támogatja a megújuló energiaforrások uniós felhasználását is. E téren a fő innovatív potenciál a felhasználó ágazat cellagyártásában rejlik. Az intézkedések fenntartása esetén a „zöld” ágazat, vagyis főként a napelemmodul-gyártók kénytelenek lennének bizonyos többletköltségeket viselni. A 6.2.1. szakaszban ismertetett elemzés alapján azonban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználóknál nem jelentkeznének olyan mértékű többletköltségek, amelyek akadályoznák a felhasználók működését vagy jövőbeli bővítését.

(246)

Ezért a Bizottság arra az általános következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem sérti az Unió környezetvédelmi politikáit.

(247)

Az üvegházak gyártásához használt szolárüveget forgalmazó vállalatcsoport támogatását fejezte az intézkedések fenntartása iránt. A csoport nem közvetlen felhasználó, azonban szorosan együttműködik a felhasználókkal (gazdaságokkal) az üvegházépítéshez megfelelő üveg felkutatásában. Állítása szerint az üvegházak hatékonyságához alacsony vastartalmú, jó minőségű és többféle mintázatú üveg szükséges. A csoport álláspontja szerint az ilyen üveg biztosítása, valamint a gyártókkal az innovatív megoldások keresésében való szoros együttműködés nem lenne lehetséges, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, amelynek esetén az uniós szolárüveggyártást negatív hatás érné. A csoport szerint hasonló üveg importból nem szerezhető be, mivel a külföldi gyártók nem tudnak azonos választékot kínálni az ahhoz szükséges mintázatokból és változatokból, hogy a felhasználók a szokásos ütemezésben sikeresen megvalósíthassák a projektjeiket.

(248)

A vizsgálat során egyetlen importőr sem működött együtt. Adatok hiányában nem állt rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy az intézkedések bevezetése sértené e felek érdekeit.

(249)

Az uniós érdeket illetően rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(250)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 18. cikke szerint a Kínából származó szolárüveg behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(251)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi kiegyenlítő vámok megfelelő alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi kiegyenlítő vámok vonatkoznak, be kell mutatniuk egy érvényes kereskedelmi számlát a tagállamok vámhatóságai előtt. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított kiegyenlítő vámot kell alkalmazni.

(252)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi kiegyenlítő vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(253)

Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(254)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(255)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (82). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(256)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (83) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(257)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (84) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,