(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben az Egyesült Királyságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)

Az Egyesült Királyságnak az Unióból való, 2020. január 31-i kilépését, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: kilépésről rendelkező megállapodás) hatálybalépését követően az Egyesült Királyság átmeneti időszakba lépett, amely 2020. december 31-ig tart. Ezt az időszakot az Unió és az Egyesült Királyság által a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti vegyes bizottságban 2020. július 1. előtt hozott egyetlen határozat legfeljebb egy vagy két évvel meghosszabbíthatja. Ebben az időszakban az uniós jog – többek között az európai szemeszterhez kapcsolódó jog – továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságon belül.

(3)

Az Egyesült Királyságra vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (4) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén az Egyesült Királyság által elért eredményeket.

(4)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalmak és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(5)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(6)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (5) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(7)

Folyamatos intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(8)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik az Egyesült Királyság különböző régióit. Ez annak jelentős kockázatával jár, hogy tovább mélyülnek az Egyesült Királyságon belüli regionális egyenlőtlenségek. A jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Az Egyesült Királyság 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját, 2020. május 7-én pedig 2020. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

Az Egyesült Királyság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik. A Tanács 2018. július 13-i ajánlása szerint az Egyesült Királyságnak biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája (6) 2019–2020-ban ne haladja meg az 1,6 %-ot, ami a GDP 0,6 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Bizottság átfogó értékelése megerősíti, hogy 2019–2020-ban, valamint a 2018. és 2019. évet, továbbá a 2019. és 2020. évet együttesen vizsgálva fennáll a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való jelentős eltérés kockázata. A 2019–2020-ra vonatkozó eredményadatok 2020 őszén fognak rendelkezésre állni.

(12)

A 2019–2020. évi konvergenciaprogram szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 2,2 %-ának megfelelő 2019–2020. évi hiányról 2020–2021-re a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiányra romlik. A hiány az előrejelzések szerint 2021–2022-ben a GDP 3,1 %-ára nő, majd 2024–2025-re a GDP 2,4 %-ára csökken. Miután 2019–2020-ban becslések szerint a GDP 83,2 %-ára csökken, a GDP-arányos államadósság a 2019–2020. évi konvergenciaprogram szerint 2020–2021-ben várhatóan 82,9 %-ra mérséklődik. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv azonban már nem tűnik reálisnak, mivel nem veszi figyelembe a Covid19-világjárvány gazdasági hatását. A programban szereplő előrejelzések emellett az Egyesült Királyság által a Covid19-világjárványra válaszul bejelentett intézkedéseket sem veszik figyelembe. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(13)

A Covid19-világjárványra válaszul az Egyesült Királyság időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A konvergenciaprogram előrejelzései nem terjednek ki ezen intézkedésekre, de a Bizottság a 2020. tavaszi előrejelzésében figyelembe vette őket. A költségvetési intézkedések a GDP mintegy 5,5 %-át teszik ki, és a munkavállalóknak, az önálló vállalkozóknak és a vállalkozásoknak nyújtott támogatást, valamint jóléti intézkedéseket foglalnak magukban. Emellett az Egyesült Királyság olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ezek az intézkedések a GDP mintegy 16 %-át kitevő hitelgaranciákat is magukban foglalnak. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)

A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján az Egyesült Királyság államháztartási egyenlege 2020–2021-ben a GDP –10,7 %-át, 2021–2022-ben pedig –6,2 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020–2021-ben eléri a GDP 102,5 %-át, 2022-ben pedig 100,2 %-át. A konvergenciaprogram alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv nem veszi figyelembe a Covid19-világjárvány hatását, ezért az adósságra és a hiányra vonatkozó előrejelzések jelentősen eltérnek a Bizottság előrejelzésétől.

(15)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel az Egyesült Királyság a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020–2021-ben. Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesült.

(16)

A jelenlegi Covid19-válság évtizedek óta nem tapasztalt gazdasági és szociálpolitikai kihívásokat teremtett. A munkanélküliség a 2019. évi 3,8 %-ról 2020-ban várhatóan csaknem 3 százalékponttal, 6,7 %-ra nő, majd 2021-re kismértékben, 6 %-ra javul. Az Egyesült Királyság kormánya szükséghelyzeti intézkedéseket fogadott el a sokk negatív hatásainak enyhítésére. A közvetlen költségvetési támogatás költsége a kereslettől függ, de elérheti a mintegy 110 milliárd GBP-t (a GDP 5,5 %-a), amely a bankhitelekhez nyújtott, 330 milliárd GBP összegű hitelgaranciával (a GDP 16 %-a) párosul. A foglalkoztatás védelme érdekében rövidített munkaidős rendszereket vezettek be, és az önálló vállalkozókat támogató intézkedéseket is hoztak. Átmenetileg javult a Universal Credit elnevezésű program általi lefedettség és a program keretében nyújtott előzetes kifizetésekre való jogosultság, és a program szerinti alapjogosultság átmenetileg tizenkét hónapra emelkedett. A helyi hatóságok a közeljövőben további egyszeri finanszírozást kapnak a gazdaságilag kiszolgáltatott személyek és háztartások támogatása céljából. A kormány bejelentette továbbá, hogy a Covid19-világjárvány miatt nehéz helyzetben lévő lakástulajdonosok számára három hónapos moratóriumot vezet be a jelzáloghitelek fizetésére vonatkozóan.

(17)

A vállalkozások pénzügyi helyzetének javítása érdekében a Bank of England kétszer csökkentette a banki kamatlábat, összesen 0,75 %-ról 0,1 %-ra; az Egyesült Királyság anticiklikus tőkepufferrátáját – amely 2020 decemberéig 2 %-hoz vezetett volna – a meglévő pályáról 0 %-ra csökkentette; 645 milliárd GBP-re növelte kötvényvásárlási programját, és az állami hitelgaranciák mellett fokozta a reálgazdaságnak nyújtott kereskedelmi banki hitelezéshez nyújtott támogatását. A kormány az ágazatoknak az üzleti díjak fizetésére egyéves moratóriumot, valamint a hozzáadottérték-adó (héa) befizetésének elhalasztását, a kisebb vállalkozásoknak pedig készpénztámogatást ajánlott fel. Az Egyesült Királyság a koronavírus miatt üzleti tevékenységüket szüneteltető vállalkozásokat támogató hitelprogram (Coronavirus Business Interruption Loan Scheme) keretében, garanciák és kombinált támogatások formájában likviditási támogatást tett elérhetővé a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára egy adott árbevételi küszöbérték alatt, az üzleti pénzügyi termékek széles skálájának – például rulírozó hiteleszközök és egyéb termékek, többek között határidős hitelek – felhasználásával. Emellett valamennyi tevékenységi ágazat számára elérhetővé tettek egy általános rendszert, amely likviditást biztosít a kkv-k, de a nagyobb vállalkozások számára is, és amely beruházási támogatást is magában foglalhat. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor rezilienciáját.

(18)

A Covid19-világjárvány rámutatott az Egyesült Királyság egészségügyi rendszereinek hiányosságaira az ilyen járványokra történő reagálásra való felkészültség és a reagálási kapacitások terén, különösen a létesítmények, a személyzet és a tárgyi eszközök tekintetében. Ennek következtében az Egyesült Királyságban ideiglenes szükségkórházakat hoztak létre a Covid19-betegek számára. Az ország gyártóiparát felkérték a gyártósorok módosítására, hogy a várható kereslet fedezése érdekében sürgősen gyártson további orvostechnikai felszereléseket, például lélegeztetőgépeket. A Covid19-válság tovább súlyosbította az egészségügyi dolgozók már korábban is fennálló hiányát. A hasonló válságok jövőbeli kezelése az Egyesült Királyság egészségügyi rendszereibe történő beruházásokat tesz szükségessé az ország egészében, ideértve a hatékony és megfelelően finanszírozott népegészségügyi intézkedéseket is. Ezeknek a beruházásoknak arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák a szükséges felszerelést, létesítményeket és szakképzett munkaerőt, valamint hogy a Covid19-ben vagy hasonló fertőző betegségekben szenvedő betegek ellátása mellett minden szokásos egészségügyi szolgáltatást biztosítani tudjanak a várhatóan szükséges volumenben.

(19)

A jelenlegi válság valószínűleg nagyobb hatást gyakorol majd a legkiszolgáltatottabbakra, súlyosbítva a szegénységet. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata már a válság előtt is nőtt, a rekordalacsony munkanélküliség ellenére. A dolgozói szegénység és a gyermekszegénység szintén magas. A jóléti kiadások csökkentése és a reformok alááshatják az Egyesült Királyság adó- és szociális ellátórendszerének erőteljes szegénységcsökkentő hatását. Szükség lenne a legkiszolgáltatottabbak – köztük a szegénységben élő gyermekek – támogatásának megerősítésére, különös tekintettel arra, hogy a válság várhatóan tovább fogja növelni a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

(20)

A munkatermelékenységi teljesítmény javítása továbbra is komoly kihívást jelent az Egyesült Királyság számára. A munkaórákra lebontott kibocsátás jelentősen alacsonyabb az Egyesült Királyságban, mint a legtöbb fejlett gazdaságban, és alig haladja meg a pénzügyi válság előtti szintet. A GDP növekedését a foglalkoztatás növekedése vezérelte, és a közelmúltban gyakorlatilag nem nőtt a termelékenység. A szűk munkaerőpiac ellenére az Egyesült Királyság munkatermelékenysége 2018 eleje óta alapvetően stagnál. A reálbérek növekedése szintén lassú maradt. Az Egyesült Királyság számos része viszonylag szegény, és aránylag alacsony a készségekbe és az infrastruktúrába történő beruházások szintje. A rosszul fizetett állásokban dolgozók szakmai előmeneteli kilátásainak korlátozottsága negatívan hat mind a termelékenységre, mind a szegénységre. Ezek a körülmények várhatóan fennmaradnak, sőt a Covid19-válság fényében még súlyosbodhatnak is. A jelenlegi világjárvány jelentős kihívások elé állítja az Egyesült Királyság oktatási és képzési rendszereit is, különösen a távoktatáshoz és a strukturált tanuláshoz való hozzáférés terén mutatkozó különbségek miatt. Következésképpen szükség lenne a termelékenység növelésére olyan, széles alapokon nyugvó problémák kezelése révén, mint a tárgyi eszközökbe, az infrastruktúrába és a kutatás-fejlesztésbe való beruházás alacsony szintje, valamint a készséghiányok, különösen az alap- és a műszaki készségek terén. Az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy többet ruházzon be a kutatásba és az innovációba, és a gazdaság egészében javítsa a meglévő technológiák használatát.

(21)

A gazdaság helyreállásának elősegítése szempontjából fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Az Egyesült Királyságban hosszú ideje tartós lakáshiány áll fenn. Kapacitáskorlátok vannak kialakulóban, miközben a lakásépítés továbbra is a becsült kereslet kielégítéséhez szükséges szint alatt van. Az új lakóingatlanok építéséhez rendelkezésre álló földterületek nagyságát és elhelyezkedését korlátozza a telekpiacok szigorú szabályozása, különösen a nagyobb városok és a nagyvárosok könyékén. Az építőipar továbbra is kulcsfontosságú a lakhatás, valamint a jövőbeli energiahatékonysági és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítése szempontjából, bár a lakásállomány kora és lassú cserélődése akadályozza a háztartások által fűtésre használt energiamennyiség csökkenését. Több évtizedes állami alulfinanszírozottság után a kormány a közelmúltban kezdett el foglalkozni az infrastrukturális hiányosságokkal. Biztató előrelépés történt a megújuló energiaforrásokba történő beruházások terén, és jelentős kibocsátáscsökkentést értek el a villamosenergia-ágazatban. A klímasemlegesség irányába történő elmozdulás terén azonban továbbra is kihívások jelentkeznek a gazdaság egészében. Az Egyesült Királyság közúti, vasúti és légi közlekedési hálózatainak kihasználtsága közelít a kapacitás felső határához, ami hozzájárul a forgalmi torlódásokhoz és a légszennyezéshez. Az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be a nulla kibocsátású járművek terén, de a vasúthálózat nagy része még nem villamosított. Bár az Egyesült Királyságban a teljes mértékben üvegszálas hálózatok általi lefedettség még mindig szerény, a teljes mértékben üvegszálas hálózatok piacán növekszik a verseny, mivel a kormány jelentősen növeli az üvegszálas hálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatást. A digitális infrastruktúrába történő effajta beruházásoknak azonban a digitális készségek javításával kell párosulniuk, mivel az Egyesült Királyság strukturális hiányosságokkal küzd az informatikai szaktudás terén.

(22)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020 évi országspecifikus ajánlások) a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és az európai szemeszter keretében való nyomon követésük az átmeneti időszak végéig folytatódni fog.

(23)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával az Egyesült Királyság hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéshez.

(24)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte az Egyesült Királyság gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi konvergenciaprogramot és a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években az Egyesült Királyságnak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezeknek az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását meg kell erősíteni.

(25)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi konvergenciaprogramot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.