(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Bulgáriát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)

A Bulgáriára vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Bulgária által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában már nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány. A korábbi években a pénzügyi ágazat sebezhetősége a vállalati szektort jellemző jelentős eladósodottsággal és nemteljesítő hitelekkel párosult. Bulgária esetében megállapítást nyert, hogy már nem állnak fenn egyensúlyhiányok, mivel a következetes szakpolitikai intézkedések és a kedvező makrogazdasági környezet tovább csökkentették a kockázatokat és a sebezhetőségeket.

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)

2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)

Folyamatos intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)

Az uniós jogalkotó az (EU) 2020/460 (5) és az (EU) 2020/558 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletek révén már módosította a vonatkozó jogi kereteket, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Bulgáriát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik az egyes bolgár régiókat, mindenekelőtt a jelentős mértékben a személyes kiskereskedelemtől függő ágazatokra támaszkodó régiókban. Ez Bulgárián belüli regionális egyenlőtlenségek növekedésének jelentős kockázatával jár, súlyosbítva a főváros és az ország többi része, valamint a városi és a vidéki térségek közötti egyenlőtlenségek elmélyülésének már megfigyelt tendenciáját. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Bulgária 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

Bulgária jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.

(12)

A 2020. évi konvergenciaprogramja szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) 2,1 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 3,1 %-ának megfelelő hiányra romlik. Miután 2019-ben a GDP 20,4 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi konvergenciaprogram szerint 2020-ban várhatóan 28,5 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(13)

A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Bulgária időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. év konvergenciaprogram szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 1,3 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartozik az egészségügyi ellátásra és a biztonsági szolgáltatásokra fordított kiadások növelése, valamint a nehéz helyzetben lévő ágazatok foglalkoztatástámogatási programja. Emellett Bulgária olyan, a 2020. évi konvergenciaprogramban a GDP 0,6 %-át kitevőre becsült intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ezek közé tartoznak az állami tulajdonban lévő Bolgár Fejlesztési Bank által nyújtott garanciák, valamint a társasági adókra vonatkozó adóhalasztások. Összességében a Bulgária által elfogadott intézkedések összhangban vannak a 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)

A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Bulgária államháztartási hiánya 2020-ban a GDP 2,8 %-át, 2021-ben pedig a GDP 1,8 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban és 2021-ben sem éri el a GDP 60 %-át.

(15)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést adott ki, mivel Bulgária a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. A jelentésben a Bizottság az összes érdemleges tényező értékelését követően arra a következtetésre jutott, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium teljesül.

(16)

Bulgária 2020. március 13-án2020. március 13-tól 2020. április 13-ig tartó szükséghelyzetet jelentett be, amelyet később 2020. május 13-ig meghosszabbított, majd ennek helyébe egy 2020. június 14-ig tartó rendkívüli járványügyi helyzet lépett. A bolgár parlament 2020. április 6-án elfogadta a 2020. évi állami költségvetés módosítására irányuló, a kormány által beterjesztett javaslatot. Az új költségvetés 3,5 milliárd BGN (a GDP 2,9 %-át elérő) összegű állami költségvetési hiánnyal számol a válsághoz kapcsolódó intézkedésekre fordított többletkiadások és a bevételek várhatóan 2,4 milliárd BGN-t kitevő csökkenése miatt. A kormány által kibocsátható új kötvények felső határát a tervek szerint az ötszörösére emelik, 2,2 milliárd BGN-ről 10 milliárd BGN-re. Bulgária az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó több operatív programja keretében összességében több mint 870 millió BGN összegű pénzügyi csomagot mobilizált az egészségügyi rendszer támogatása és a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek kezelése érdekében.

(17)

Bulgária a Covid19-válságra reagálva foglalkoztatástámogatási intézkedést vezetett be, amely alapján az állam vállalja, hogy legfeljebb három hónapon át fizeti a munkavállalók jövedelmének és a kapcsolódó társadalombiztosítási járuléknak a 60 %-át, feltéve, hogy a munkaadó fizeti a fennmaradó különbözetet és kötelezettséget vállal a munkavállalók munkaviszonyának fenntartására. A munkáltató ezután is köteles – legalább a támogatás által fedezett időszakkal megegyező ideig – fenntartani a munkaviszonyt. A támogatható vállalkozások közé tartoznak a szükséghelyzet miatt bevezetett korlátozások által közvetlenül érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások. A 2020. március 30-i 55. sz. rendeletben foglaltak értelmében más ágazatokban is támogathatók azok a vállalkozások, amelyek igazolni tudják, hogy 2020 márciusában egy adott időszakon keresztül 20 %-kal kevesebb bevételük volt 2019 márciusához képest.

(18)

A gazdaság likviditásának támogatása érdekében a Bolgár Fejlesztési Banknál 700 millió BGN összegű tőkeemelésre került sor. 500 millió BGN került elkülönítésre a bankoknak nyújtott portfóliógaranciákra annak érdekében, hogy rugalmasabb hitelfeltételeket biztosítsanak a vállalkozásoknak, 200 millió BGN-t pedig a munkáltatóik által fizetetlen szabadságra küldött vagy önfoglalkoztató személyekre irányuló, legfeljebb 4500 BGN összegű kamatmentes hitelekhez nyújtott garanciákra különítettek el. A Bolgár Fejlesztési Bank végrehajt továbbá egy 100 millió EUR összegű garanciaprogramot a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelekre vonatkozóan, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap „Innováció és versenyképesség” operatív programjából finanszíroznak. Bulgáriában a pénzügyi eszközök alapkezelője felülvizsgálta a portfólióját és a vállalkozásokat támogató eszközeit a jelenlegi gazdasági helyzethez igazítja. A Bolgár Nemzeti Bank 9,3 milliárd BGN összegű intézkedéscsomagot indított el, amelynek célja a bankrendszer rezilienciájának fenntartása és rugalmasságának növelése a korlátozások polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése érdekében.

(19)

A bolgár gazdaságot súlyosan érintette a Covid19-válság, amely a szolgáltatási és a feldolgozóipari ágazatokat egyaránt sújtja. A negatív hatást súlyosbította a csökkenő kereslet és kínálat, valamint a globális értékláncok zavara. A kormány által a szükséghelyzet átvészelésére hozott intézkedések hozzájárulhatnak a válság következményeinek enyhítéséhez, de azonnali és hatékony alkalmazásukra lesz szükség a foglalkoztatás megőrzése és a vállalkozások, különösen a kkv-k és a független munkavállalók likviditásának javítása érdekében. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor rezilienciáját. A 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatásokkal összhangban Bulgária feloldotta az egyéni védőeszközökre vonatkozó kiviteli tilalmat, és az ellenőrzések gyors lebonyolításához „zöld sávokat” alakított ki a határátkelőhelyeken.

(20)

A Covid19-válság további terheket ró a bolgár egészségügyi rendszerre, amelyet már eddig is az alacsony közfinanszírozásból eredő korlátozott igénybevételi lehetőség, az egészségbiztosításra jogosultak korlátozott köre, az ápolók alacsony, bár növekvőben lévő száma és az egészségügyi dolgozók egyenlőtlen regionális eloszlása jellemzett. Ezért szükséges lenne a bolgár egészségügyi rendszer általános rezilienciájának, igénybevehetőségének és kapacitásának a megerősítése. Több (általános orvosi és szakorvosi) ellátás biztosítása ambuláns környezetben, többek között távkonzultáció alkalmazásával, csökkentené a kórházakra nehezedő terheket, miközben a tesztelésnek és a kezeléseknek – egészségbiztosítási státusztól függetlenül – mindenki számára elérhetőnek kellene lennie. Az egészségügyi dolgozók elérhetőségét és szolgáltatásaik igénybevehetőségét az ország teljes területén biztosítani kell, a lakossági igényeknek megfelelően. Az elsődleges, a tartós és a közösségi gondozás integrációja létfontosságú az idősebb és a legveszélyeztetettebb csoportok számára.

(21)

A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 2020-ban várhatóan 7,0 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 5,8 %-ra mérséklődik. A szükséghelyzet kezdete óta a munkanélküliség gyorsan nőtt a kereskedelmi, a szálláshely-szolgáltatási és étkeztetési, valamint a feldolgozó ágazatban, a nagyvárosokban és a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők körében. A foglalkoztatás védelme érdekében a kormány olyan intézkedéseket, különösen csökkentett munkaidős foglalkoztatást vezetett be, amelyeket gyorsan végre kell hajtani és tovább kell erősíteni. A jelenlegi körülmények között indokolt a munkáltatók és munkavállalók, köztük az önfoglalkoztatók kiterjedt támogatása a szociális partnerekkel együttműködésben, hogy megelőzhető legyen további munkahelyek megszűnése. A kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások kezelése céljából meg kell erősíteni a foglalkoztatási hivatal kapacitását és az általa végrehajtott intézkedéseket. Nélkülözhetetlenek a további erőfeszítések az aktiválás, a továbbképzés és az átképzés terén ahhoz, hogy az emberek újra munkába tudjanak állni, ugyanakkor fel kell készíteni a munkaerőt a digitalizációból eredő kihívásokra és lehetőségekre. A Covid19-válság jelentős hatással lehet az informális foglalkoztatásban dolgozó munkavállalókra is, akik korlátozottan vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat és korlátozottan férnek hozzá a szociális védelemhez. A célzott szakpolitikai intézkedések megakadályozhatják, hogy a védelem nélküli munkavállalók és a legveszélyeztetettebb csoportok még jobban elszegényedjenek, és javíthatják megélhetésüket a helyreállítás során.

(22)

A Covid19-válság aránytalanul sújtja a veszélyeztetett csoportokat, és súlyosbítja a meglévő társadalmi kihívásokat. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya már a válság előtt is magas volt, különösen a gyermekek, az idősebbek, a fogyatékkal élők és a romák körében, és a szociális transzferekkel csak korlátozott mértékben sikerült csökkenteni a szegénységet. A jövedelmi egyenlőtlenség a legnagyobbak között volt az Unióban, az adórendszer és a szociális ellátórendszer pedig az ennek csökkentésére legkevésbé ható rendszerekhez sorolható. A válság miatt szükség van a korábbi években már megállapított hiányosságokat megszüntető intézkedésekre, mindenekelőtt a minimáljövedelem-rendszer tekintetében, amely az Unión belül az egyik legkevésbé alkalmas a kedvezményezettek szegénységből való kiemelésére. Továbbra is megoldásra várnak olyan kérdések, mint például a szociális védelem biztosítása mindenki számára, beleértve a nem hagyományos munkaviszonyban dolgozókat, az önfoglalkoztatókat és az alacsony jövedelmű háztartásokat is, jövedelemtámogatás, élelmiszer és megfelelő szociális szolgáltatások biztosítása, valamint szükségszállások és támogatás biztosítása hajléktalanok számára. A szociális szolgáltatások reformja segítene a rendszer stabilizálásában, ugyanakkor az egészségügyi és a szociális szolgáltatások közötti szorosabb együttműködés lehetővé tenné az önellátásra képtelen személyek és a fogyatékossággal élő személyek nagyobb mértékű támogatását. Számos, a válság előtt is mélyszegénységben élő roma háztartásnak van szüksége közvetítői szolgáltatásokra, valamint alapvető szolgáltatásokra és támogatásra.

(23)

Az oktatási és képzési szolgáltatások nyújtásának bővítése és a jobban képzett munkaerő szintén erőteljesen támogatná a fellendülést és középtávon előmozdítaná az inkluzív és fenntartható növekedést. Még mindig van mit javítani a bolgár oktatás és képzés színvonalán, munkaerőpiaci relevanciáján, és inkluzivitásán. Bulgária azon tagállamok közé tartozik, ahol a társadalmi-gazdasági háttér a leginkább befolyásolja a tanulási eredményeket. Továbbra is kihívást jelent a romák oktatásba való bevonása, mivel a korai iskolaelhagyás különösen magas a romák körében, valamint a vidéki térségekben. A digitális készségek általános szintje alacsony a népesség (16–74 évesek) körében, beleértve a fiatalokat (16–19 évesek) is. A digitális készségek javítása – például a digitális technológiák szempontjából összehangoltabb diplomák és tantervek révén – segíthet alkalmazkodni a digitalizáció és a digitális távmunka iránti igény által előidézett munkaerőpiaci változásokhoz. Ezzel egyidejűleg a diákok 11 %-a továbbra sem rendelkezik számítógéppel és/vagy internet-hozzáféréssel, 2000 tanár pedig számítógép nélkül dolgozik. Ezért a jelenlegi távoktatási helyzet azzal a veszéllyel jár, hogy a nemrégiben bevezetett néhány támogató intézkedés ellenére tovább rontja a már így is nagymértékű egyenlőtlenségeket az oktatás és képzés terén. Az összes diák digitális ismereteinek és a megfelelő technikai infrastruktúrákhoz való hozzáférésének javítására irányuló további erőfeszítések kedvező és tartós hatással lenne az oktatásba való bejutásukra, különösen a veszélyeztetett csoportok, köztük a romák esetében, ami hozzájárulna a magas lemorzsolódási arányuk csökkentéséhez.

(24)

A Covid19-válság rávilágított a hatékony közigazgatás és a jól működő digitális kormányzat stratégiai fontosságára, beleértve az e-egészségügyet és az e-közbeszerzést. Az Unió támogatta a reformokat ezen a területen, de végrehajtásuk túl lassan halad, és ez kedvezőtlenül befolyásolta a közszektor hatékonyságát a korlátozó intézkedések időszakában. Bulgária ezért lemaradásban van az e-szolgáltatások nyújtása terén, ezért ösztönözni kell e szolgáltatásoknak a polgárok és vállalkozások körében történő elterjesztését. A kiberbiztonsággal és a kritikus infrastruktúrák biztonságával kapcsolatos kérdésekkel is teljeskörűen foglalkozni kell. Előretekintve a hatékony közigazgatás kulcsfontosságú lesz a gazdaságélénkítő intézkedések kellő időben és hatékonyan történő végrehajtásának biztosításához. Továbbra is különösen fontos az együttműködés és a koordináció a kormányzat minden szintjén, többek között a közbeszerzési szerződések és a koncessziók, valamint a piacfelügyelet terén. A szabályozás nagyobb kiszámíthatósága és stabilitása, a szakpolitikai végrehajtás hatékonyabb ellenőrzése és az adminisztratív terhek csökkentése javítaná az üzleti környezetet és ösztönözné a beruházásokat, ami kedvezően befolyásolná a helyreállás sebességét.

(25)

A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. A Covid19-válság még inkább előtérbe helyezte a digitalizáció és az innováció jelentőségét, amely téren Bulgária – és különösen a bolgár kkv-k – jóval az uniós átlag alatt teljesítenek. E kérdés egyik szemléletes példája az úttörő 5G sávok frekvenciaelosztására vonatkozó terv, amely nem megfelelő ahhoz, hogy az 5G szolgáltatások nyújtását időben és hatékonyan meg lehessen kezdeni. A kutatási és felsőoktatási rendszer ismert problémái – például a széttöredezettség, az alacsony szintű finanszírozás, valamint a korlátozott tudás- és technológiatranszfer – továbbra is megoldásra várnak. Ugyanakkor Bulgária a leginkább erőforrás- és energiaintenzív, és a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó gazdaság az Unióban, emiatt jelentős beruházásokra van szüksége az energia és a dekarbonizáció területén a klímasemlegességre való átállás elősegítéséhez, amint az Bulgária nemzeti energia- és klímatervében is szerepel.

(26)

Nagyon kezdeti szakaszban vannak azok az átalakítási erőfeszítések, amelyek Bulgária magas energiaintenzitásának, a fosszilis tüzelőanyagoktól való jelentős függésének, valamint az energia és az erőforrások nem hatékony felhasználásának a megszüntetésére irányulnak. Nemzeti energia- és klímatervében Bulgária hangsúlyozza: elkötelezett amellett, hogy az európai zöld megállapodás keretében 2050-ig dekarbonizálja gazdaságát, ugyanakkor jelzi azon szándékát is, hogy az ország továbbra is a belföldi lignitforrásokra támaszkodik majd 2050-ig és az azt követő időszakban.. Bulgáriában a közlekedési infrastruktúra kiterjedtsége és színvonala továbbra is az uniós átlag alatti, a transzeurópai közlekedési hálózat pedig továbbra is befejezetlen. A multimodális platformok hálózata, néhány vasúti és közúti szakasz, valamint az európai vasúti forgalomirányítási rendszerek és az intelligens közlekedési rendszerek továbbra is alulfejlettek. Jelentős környezetvédelmi kérdések várnak megoldásra, mivel ezek hatással vannak a fenntartható növekedésre, és a Covid19-válság során további egészségügyi kockázatokat teremtettek. Bulgária azon tagállamok közé tartozik, ahol a legnagyobb a szennyezéssel kapcsolatos halálesetek száma, a hulladékgazdálkodás, valamint a települési szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségek betartása pedig továbbra is kihívást jelent. A bizottsági javaslat tárgyát képező Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Bulgáriában a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen a 2020. évi országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Bulgária a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(27)

A reálgazdaság Covid19-válságot követő helyreállítása során, amikor jelentősen megnövekedhet a csődök száma, fontos, hogy megfelelően működő fizetésképtelenségi keret álljon rendelkezésre. Egy ilyen keret elősegítheti a nemteljesítő hitelek gyorsabb szanálását is, korlátozva további felhalmozódásukat. Ugyanakkor a fizetésképtelenségi keret alacsony hatékonysága lassú és költséges fizetésképtelenségi eljárásokat eredményez. 2019 júniusában sor került a fizetésképtelenségi keretre vonatkozó ütemterv elfogadására, amely megjelölte a vonatkozó hiányosságokat. Bulgária megkezdte a végrehajtást és további intézkedéseket készít elő, többek között jogszabályi változtatásokat és kapacitásépítési tevékenységeket.

(28)

Bulgária 2019-ben több olyan jogszabályt fogadott el, amelyek célja az (EU) 2015/849 (7) és az (EU) 2018/843 (8) európai parlamenti és tanácsi irányelv (negyedik és ötödik pénzmosási irányelv) átültetése, és amelyek végrehajtása függőben van. A nemrégiben elkészült nemzeti kockázatértékelés olyan hiányosságokat tárt fel, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében sürgősen mérsékelni kell. A befektetői állampolgársági programokhoz és a virtuális eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat még nem mérték fel megfelelően. Az intézkedéseket úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy megvalósulhasson a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerének kötelezett szolgáltatók általi hatékony alkalmazása. A pénzmosás elleni küzdelem keretrendszere végrehajtásának és érvényesítésének hatékonysága korlátozott volt, a pénzügyi hírszerzés alkalmazása pedig elégtelen.

(29)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020 évi országspecifikus ajánlások) a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő 2019. évi országspecifikus ajánlásokra is vonatkozik. Az összes 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat is.

(30)

A bolgár bankok összességében nyereségesek és jól tőkésítettek. Az elmúlt években tapasztalt kisebb csökkenés ellenére a nemteljesítő hitelek és előlegek bruttó állományának aránya 2019 harmadik negyedévében 7,2 %-kal továbbra is a legmagasabbak között van az Unióban, különösen a nem pénzügyi vállalatok és a belföldi tulajdonban lévő bankok esetében, emiatt továbbra is fontosak a nemteljesítő hitelek működőképes másodlagos piacának előmozdítására irányuló erőfeszítések. A nemteljesítő hitelekre képzett céltartalékok csökkenő pályán vannak 2018 vége óta, amelyhez időnként a régóta esedékes meglévő nemteljesítő hitelek kapcsán alacsony tartalékképzés társul. Az Európai Központi Bank által végzett átfogó értékelés felfedte, hogy két bankban tőkeemelésre van szükség. A feltőkésítés véglegesítése folyamatban van. Azzal egyidejűleg, hogy a bankok a Covid19-válság hatásának enyhítése és a gazdasági növekedés újraindítása céljából fokozottan biztosítanak likviditást, a bankoknak hitelkockázat-értékelést, prudens hitelezési standardokat és megalapozott értékelési gyakorlatokat kell alkalmazniuk, és pontosan jelenteniük kell az eszközminőség esetleges romlását.

(31)

A Bizottság az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében nyomon követi a Bulgária által az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén elért eredményeket. Emiatt ezek a területek eddig nem szerepeltek a Bulgáriának címzett országspecifikus ajánlásokban, azonban fontosak ahhoz, hogy az országban kedvező társadalmi-gazdasági környezet alakuljon ki. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült legutóbbi, 2019. októberi jelentésben jelezték, hogy a Bulgária által elért haladás elegendő az ország által az Unióhoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Bulgária átfogóan megreformálta korrupcióellenes jogi keretét, a közvélemény bizalmának elnyeréséhez azonban a magas szinten elkövetett korrupciót érintő ügyekben hozott jogerős ítéletek jelentette meggyőző eredményekre van szükség. Emellett számos kihívás továbbra is fennáll, mindenekelőtt a hatékony nyomozások biztosítása, a bíróságok közötti munkateher-kiegyensúlyozás, és a helyi ügyészségek észszerűsítése kapcsán. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus lezárulását követően a reformok nyomon követését nemzeti szinten az utólagos nyomon követéssel foglalkozó testület biztosítja majd, uniós szinten pedig az átfogó jogállamisági mechanizmus és adott esetben az európai szemeszter keretében kerül majd sor erre.

(32)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával Bulgária hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(33)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Bulgária gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi konvergenciaprogramot, a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Bulgáriának címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezek Bulgáriának fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(34)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi konvergenciaprogramot, és véleményét (9) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.

4.