Általános fogalmak

Használt kifejezés

Meghatározás

Alapréteg

Olyan festék, amely a hordozóanyagra felhordva meghatározza a színt és a hatást (pl. fémes, gyöngyházfényű).

Tételenkénti kibocsátás

Adott mennyiségű tárolt vízmennyiség kibocsátása.

Átlátszó bevonat

Olyan bevonat, amely a hordozóra felhordva védő, díszítő vagy különleges technikai tulajdonságokkal rendelkező, átlátszó, szilárd réteget képez.

Kombinált gyártási lánc

A tűzihorganyzás és a szalagtekercs-bevonatolás kombinációja ugyanazon a feldolgozósoron.

Folyamatos mérés

Az EN 14181 szabványnak megfelelően a kibocsátások folyamatos nyomon követése céljából a telephelyre állandó jelleggel telepített automatizált mérőrendszerrel végzett mérés.

Közvetlen kibocsátás

Kibocsátás egy befogadó víztestbe a szennyvíz további kezelése nélkül.

Kibocsátási tényezők

Olyan együtthatók, amelyek felszorozhatók ismert adatokkal – például üzem-/folyamatadatokkal vagy teljesítményadatokkal – a kibocsátások becsléséhez.

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Diffúz kibocsátások

A 2010/75/EU irányelv 57. cikkének 3. pontja szerinti diffúz kibocsátások.

B vagy C osztályú kreozot

Az EN 13991 szabványban meghatározott kreozottípusok.

Közvetett kibocsátás

Közvetlen kibocsátásnak nem minősülő kibocsátás.

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és a kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Új üzem

A jelen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítménynek otthont adó telephelyen először engedélyezett üzem, vagy egy üzem teljeskörű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően.

Füstgáz

Valamely folyamatból, berendezésből vagy területről kinyert, kezelésre szánt vagy kéményen keresztül közvetlenül levegőbe bocsátott gáz.

Szerves vegyület

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 44. pontja szerinti szerves vegyület.

Szerves oldószer

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 46. pontja szerinti szerves oldószer.

Üzem

A létesítmény minden olyan része, amely a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.7. vagy 6.10. pontjában felsorolt tevékenységet végez, valamint minden egyéb, ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, amely kihatással van a fogyasztásra és/vagy a kibocsátásokra.

Az üzemek lehetnek új vagy meglévő üzemek.

Alapozófesték

Előkészített felületen rétegként használt festék, amely biztosítja a jó tapadást, az esetleg alatta lévő rétegek védelmét és a felületi egyenetlenségek kiegyenlítését.

Szektor

A 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.7. pontjában felsorolt tevékenységek részét képező és a jelen BAT-következtetések 1. szakaszában említett felületkezelési tevékenységek.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő terület, például:

Szilárdanyag-bevitel

A 2010/75/EU irányelv VII. melléklete 5. része 3. a) pontjának i. alpontjában meghatározott összes szilárdanyag-tartalom.

Oldószer

Az „oldószer” a „szerves oldószert” jelenti.

Oldószerbevitel

A 2010/75/EU irányelv VII. melléklete 7. része 3. pontjának b) alpontjában meghatározott bevitt szervesoldószer-mennyiség.

Oldószeralapú

Olyan típusú festék, tinta vagy más bevonóanyag, amelyben hordozóanyagként oldószer(eke)t használnak fel. A faanyagok és faipari termékek tartósítása tekintetében a kezelésre használt vegyi anyagok típusára utal.

Oldószeralapú keverék

Olyan oldószeralapú bevonat, amelyben a bevonó rétegek egyike vízbázisú (WB).

Oldószer anyagmérleg

A 2010/75/EU irányelv VII. mellékletének 7. része szerint évente legalább egyszer elkészített anyagmérleg.

Felszíni lefolyó víz

Olyan, csapadékból származó víz, amely föld vagy vízhatlan felületek, például burkolattal ellátott utcák és tárolóhelyek, tetők stb. felszínén folyik, és nem szivárog bele a talajba.

Teljes kibocsátás

A 2010/75/EU irányelv 57. cikkének 4. pontjának megfelelően a diffúz kibocsátások és a véggáz-kibocsátások összege.

Kezelésre használt vegyi anyagok

A faanyagok és faipari termékek tartósításához használt vegyi anyagok, például biocidok, vízhatlanításhoz használt vegyi anyagok (pl. olajok, emulziók) és égésgátló anyagok. Ide tartoznak a hatóanyagok hordozóanyagai (pl. víz, oldószer) is.

Érvényes óránkénti/félóránkénti átlag

Az óránkénti/félóránkénti átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben.

Véggázok

A 2010/75/EK irányelv 57. cikkének 2. pontjában meghatározott füstgázok.

Vízbázisú

Olyan festék, tinta vagy más bevonóanyag, amelynek oldószertartalmát részben vagy teljes egészében víz teszi ki. A faanyagok és faipari termékek tartósítása tekintetében a kezelésre használt vegyi anyagok típusára utal.

Fatartósítás

Olyan tevékenységek, amelyek célja, hogy megvédjék a faanyagot és a faipari termékeket a gombák, baktériumok, rovarok, víz, időjárás vagy tűz káros hatásaitól; hogy biztosítsák a szerkezeti integritás hosszú távú megőrzését; valamint, hogy javítsák a faanyag és a faipari termékek ellenállóképességét.

Szennyező anyagok és paraméterek

Használt kifejezés

Meghatározás

AOX

A Cl-ként kifejezett, adszorbeálható szervesen kötött halogének, többek között az adszorbeálható szervesen kötött klór, bróm és jód.

CO

Szén-monoxid.

KOI

Kémiai oxigénigény. A szerves anyag dikromát használatával történő teljes kémiai oxidációjához (szén-dioxiddá alakulásához) szükséges oxigénmennyiség. A KOI a szerves vegyületek tömegkoncentrációjának mutatójaként szolgál.

Króm

A Cr-ként kifejezett króm az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött krómvegyületet jelenti.

DMF

N,N-dimetilformamid.

Por

Az összes (levegőben) szálló por.

F-

Fluorid.

Hat vegyértékű króm

A Cr(VI)-ként kifejezett hat vegyértékű króm jelentiaz összes olyan krómvegyületet, amelynél a króm +6 oxidációs állapotban (oldott vagy részecskékhez kötött állapotban) van.

HOI

Szénhidrogén-olajindex. A szénhidrogén-oldószerrel kinyerhető vegyületek összessége (ide értve a hosszú láncú és elágazó alifás, aliciklikus, aromás vagy alkil-szubsztituált aromás szénhidrogéneket).

IPA

Izopropil-alkohol: propán-2-ol (más néven izopropanol).

Nikkel

Az Ni-ként kifejezett nikkel az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött nikkelvegyületet jelenti.

NOX

A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) együtt, NO2-ként kifejezve.

PAH-ok

Többgyűrűs aromás szénhidrogének.

TOC

Teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (a vízben).

TVOC

Az összes illékony szerves vegyület C-ben kifejezve (a levegőben).

TSS

Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.

VOC

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontja szerinti illékony szerves vegyület.

Cink

A Zn-ként kifejezett cink az összes szervetlen és szerves, oldott vagy részecskékhez kötött cinkvegyületet jelenti.

Betűszó

Meghatározás

BPR

A biocid termékekről szóló rendelet (a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

DWI

Húzott és fali vasalt dobozok (a fém csomagolóiparban használatos dobozfajta).

EMS

Környezetközpontú irányítási rendszer.

IED

Az ipari kibocsátásokról szóló (2010/75/EU) irányelv.

IR

Infravörös.

LEL

Alsó robbanási határérték – a levegőben lévő gáz vagy gőz azon legalacsonyabb koncentrációja (százalékban), amely a gyújtóforrás jelenlétében tüzet kelteni képes. A LEL-nél alacsonyabb koncentrációk „túl alacsonyak” az égéshez. Más néven alsó gyúlékonysági határérték (LFL).

OTNOC

A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek.

STS

Felületkezelés szerves oldószerekkel.

UV

Ultraibolya.

WPC

Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása.

Mérés típusa

Átlagolási időszak

Meghatározás

Folyamatos

Napi átlag

Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva.

Időszakos

A mintavételi időszak alatti átlag

Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke  (3).

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Alacsony környezeti hatású nyersanyagok használata

Az EMS részeként (lásd: BAT 1) a felhasznált anyagok (különösen a rákkeltő, mutagén és a reprodukciót károsító anyagok, valamint a különös aggodalomra okot adó anyagok) káros környezeti hatásainak szisztematikus értékelése, valamint – amennyiben lehetséges – ezen anyagok helyettesítése olyanokkal, amelyeknek nincs vagy kisebb a környezetre és az egészségre gyakorolt hatása, figyelembe véve a termék minőségére vonatkozó követelményeket vagy termékjellemzőket.

Általánosan alkalmazható.

Az értékelés hatálya (pl. részletessége) és jellege általában a üzem típusával, méretével, összetettségével és a lehetséges környezeti hatások körével, valamint a felhasznált anyagok típusával és mennyiségével függ össze.

b)

Az oldószerek felhasználásának optimalizálása a folyamatban

Az oldószerek felhasználásának optimalizálása a folyamatban irányítási terv révén (az EMS részeként (lásd: BAT 1)), amelynek célja a szükséges intézkedések meghatározása és végrehajtása (pl. színek csoportosítása, a permetszórás optimalizálása).

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Nagyszilárdságú oldószeralapú festékek/bevonatok/lakkok/tinták/ragasztók használata

Alacsony oldószertartalmú és megnövelt szilárdanyag-tartalmú festékek, bevonatok, folyékony tinták, lakkok és ragasztók használata.

A felületkezelési technikák kiválasztása során korlátozó tényező lehet a tevékenység típusa, a hordozó típusa és alakja, a termékminőségi követelmények, valamint annak szükségessége, hogy a felhasznált anyagok, a bevonási technikák, a szárítási és kezelési technikák és a füstgázkezelő rendszerek kölcsönösen kompatibilisek legyenek.

b)

Vízbázisú festékek/bevonatok/tinták/lakkok/ragasztók használata

Olyan festékek, bevonatok, folyékony tinták, lakkok és ragasztók használata, amelyekben a szerves oldószert részben víz helyettesíti.

c)

Sugárzásra szilárduló tinták/bevonatok/festékek/lakkok/ragasztók használata

Olyan festékek, bevonatok, folyékony tinták, lakkok és ragasztók használata, amelyek meghatározott kémiai csoportok UV- vagy infravörös sugárzással történő aktiválásával vagy gyors elektronok aktiválásával kezelhetők, hő alkalmazása és VOC-kibocsátás nélkül.

d)

Oldószermentes kétkomponensű ragasztók használata

Oldószermentes, kétkomponensű, gyantából és keményítőből álló ragasztóanyagok használata.

e)

Hőre lágyuló ragasztók használata

Szintetikus gumik, szénhidrogéngyanták és különböző adalékanyagok meleg sajtolásából készült ragasztóanyagokkal történő bevonatolás alkalmazása. Ebben az esetben nem használnak oldószereket.

f)

Porbevonatok használata

Oldószermentes bevonat használata, amelyet finoman eloszlatott por formájában visznek fel és hőkemencékben rögzítenek.

g)

Lamináló film használata szövedékek vagy szalagtekercsek bevonatolásához

Esztétikai vagy funkcionális tulajdonságokat biztosító, szalagtekercsre vagy szövedékre felvitt polimer filmek használata, ami csökkenti a szükséges bevonórétegek számát.

h)

Olyan anyagok használata, amelyek nem VOC-k vagy alacsonyabb illékonyságú VOC-k

Nagy illékonyságú VOC-anyagok helyettesítése olyan szerves vegyületeket tartalmazó egyéb anyagokkal, amelyek nem VOC-k vagy alacsonyabb illékonyságú VOC-k (pl. észterek).

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Irányítási technikák

a)

A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv elkészítése és végrehajtása

A szivárgások és kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv az EMS részét képezi (lásd: BAT 1), és többek között a következőket foglalja magában:

Általánosan alkalmazható. A terv hatálya (pl. részletessége) általában a létesítmény típusával, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált anyagok típusával és mennyiségével függ össze.

Tárolási technikák

b)

A konténerek lezárása vagy befedése és a tárolóterületek folyadékgyűjtővel való ellátása

Oldószerek, veszélyes anyagok, hulladék oldószerek és hulladék tisztítóanyagok zárt vagy fedett tartályokban történő tárolása, amelyek a kapcsolódó kockázatnak megfelelőek és alkalmasak a kibocsátások minimalizálására. A konténerek tárolóterületén megfelelő kapacitású folyadékgyűjtő van.

Általánosan alkalmazható.

c)

A veszélyes anyagok termelési területeken való tárolásának minimalizálása

A termelési területeken csak a termeléshez szükséges mennyiségben vannak jelen veszélyes anyagok; a nagyobb mennyiségeket külön tárolják.

Folyadékok szivattyúzásának és kezelésének technikái

d)

A szivattyúzás során a szivárgás és a kiömlés megelőzésére szolgáló technikák

A szivárgást és a kiömlést a kezelt anyagnak megfelelő és kellően záró szivattyúk és tömítések használatával előzik meg. Ide tartoznak az olyan berendezések, mint a zárt rendszerű motoros szivattyúk, a mágneskapcsolós szivattyúk, a többszörös mechanikai tömítéssel és a kioltó- vagy pufferrendszerrel rendelkező szivattyúk, a többszörös mechanikai tömítéssel és a légkör felé száraz tömítéssel rendelkező szivattyúk, a membránszivattyúk vagy a csőrugós szivattyúk.

Általánosan alkalmazható.

e)

A szivattyúzás során a túlfolyások megelőzésére szolgáló technikák

Ez magában foglalja például a következők biztosítását:

f)

A VOC gőzök befogása oldószertartalmú anyagok bejuttatása során

Oldószertartalmú anyagok ömlesztve történő szállításakor (pl. tartályok be- vagy kirakodásakor) a befogadó tartályokból kijutó gőzt befogják, általában gőzvisszavezetéssel.

Ez nem feltétlenül alkalmazható alacsony gőznyomású oldószerek esetében, vagy költségszempontú megfontolások miatt.

g)

A kiömlések elszigetelése és/vagy gyors felszívása oldószertartalmú anyagok kezelése során

Az oldószertartalmú anyagok tartályokban történő kezelésekor az esetleges kiömléseket fel kell fogni, pl. beépített szigeteléssel (pl. „cseppfogó tálcák”) ellátott kocsik, raklapok és/vagy üstök használatával és/vagy abszorbens anyagokkal történő gyors felszívással.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

A VOC-tartalmú anyagok (pl. tinták, bevonatok, ragasztók, tisztítószerek) kijuttatásának központosítása

A VOC-tartalmú anyagok (pl. tinták, bevonatok, ragasztóanyagok, tisztítószerek) szállítása a felviteli területre gyűrűs vezetékeken át történik közvetlen vezetéssel, beleértve a rendszer tisztítását is, például csőgörénnyel vagy levegőöblítéssel.

A tinták/festékek/bevonatok/ragasztóanyagok vagy oldószerek gyakori változtatása esetén nem feltétlenül alkalmazható.

b)

Fejlett keverőrendszerek

Számítógéppel vezérelt keverőberendezés a kívánt festék/bevonat/tinta/ragasztóanyag előállítására.

Általánosan alkalmazható.

c)

A VOC-tartalmú anyagok (pl. tinták, bevonatok, ragasztóanyagok, tisztítószerek) szállítása az alkalmazás helyére zárt rendszerben történik

A tinták/festékek/bevonatok/ragasztóanyagok és oldószerek gyakori cseréje esetén vagy kisléptékű felhasználás céljából a kijuttatási terület közelében elhelyezett kis szállítótartályokban tárolt tinták/festékek/bevonatok/ragasztók és oldószerek zárt rendszerű szállítása.

d)

A színváltoztatás automatizálása

Automatikus színváltás és a tinta/festék/bevonat vezetékének átöblítése az oldószer befogásával.

e)

Szín szerinti csoportosítás

A terméksorozat módosítása nagy, azonos színű sorozatok kialakítása érdekében.

f)

Tisztítás öblítés nélkül

A szórópisztoly új festékkel való feltöltése közbenső öblítés nélkül.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A permetezésmentes felvitel technikái

a)

Bevonóhenger

Olyan felviteli módszer, ahol a folyadékbevonat mozgó szalagra való átvitelére vagy mérésére hengereket használnak.

Csak sík felületek esetén alkalmazható  (4).

b)

Penge a henger felett

A bevonatot a penge és a henger közötti résen keresztül viszik fel a hordozóanyagra. Amint a bevonat és a felszín áthalad, a felesleget lekaparják.

Általánosan alkalmazható  (4).

c)

Öblítésmentes (helyben szárításos) felvitel szalagtekercsek bevonására

Olyan konverziós bevonatok alkalmazása, amelyek nem igényelnek további vízöblítést bevonóhengerrel vagy hengeres törlővel.

Általánosan alkalmazható  (4).

d)

Függönybevonat (öntés)

A munkadarabokat egy gyűjtőtartályból kivezetett lamináris bevonatrétegen vezetik át.

Csak sík felületek esetén alkalmazható  (4).

e)

Electrocoating

A vízbázisú oldatban diszpergált festékrészecskék elektromos tér hatására lerakódnak a bemerített felületekre (elektroforetikus lerakódás).

Csak fém hordozó esetén alkalmazható  (4).

f)

Elárasztás

A munkadarabokat szállítószalagokon egy zárt csatornába vezetik, amelyet befecskendező csöveken keresztül elárasztanak a bevonattal. A felesleges anyagot összegyűjtik és újra felhasználják.

Általánosan alkalmazható  (4).

g)

Koextrudálás

A nyomtatott hordozóanyagot meleg, cseppfolyós műanyag filmmel egészítik ki, majd lehűtik. Ez a film helyettesíti a szükséges további bevonatréteget. Használható különböző hordozók két különböző rétege között ragasztóanyagként.

Nem alkalmazható, ha magas kötési szilárdságra vagy sterilizálási hőmérséklettel szembeni ellenállóképességre van szükség  (4).

Permetezéses porlasztási technikák

h)

Légrásegítéses levegő nélküli szórás

Légáramot (formázólevegőt) használnak a levegő nélküli szórópisztoly permetezőkúpjának módosítására.

Általánosan alkalmazható  (4).

i)

Pneumatikus porlasztás inert gázokkal

Pneumatikus festékfelvitel nyomás alatt álló inert gázokkal (pl. nitrogén, szén-dioxid).

Alkalmatlan lehet fafelületek bevonására  (4).

j)

Nagy teljesítményű, kisnyomású (HVLP) porlasztás

A festék porlasztása a szórófejben nagy térfogatú, alacsony nyomású (legfeljebb 1,7 bar) levegővel keverve. A HVLP-ágyúk festéktranszfer-hatékonysága meghaladja az 50 %-ot.

Általánosan alkalmazható  (4).

k)

Elektrosztatikus porlasztás (teljesen automatizált)

Nagy sebességű forgótárcsákkal és harangokkal történő porlasztás, valamint a permetezősugarak elektrosztatikus terekkel és levegőformálással történő alakítása.

l)

Elektrosztatikusan segített levegős vagy levegő nélküli szórás

Pneumatikus vagy légmentes porlasztásos permetsugár formázása elektrosztatikus mezővel. Az elektrosztatikus festékpuskák transzferhatékonysága meghaladja a 60 %-ot. A rögzített elektrosztatikus módszerek transzferhatékonysága akár 75 %.

m)

Meleg porlasztás/szórás

Pneumatikus porlasztás forró levegővel vagy felmelegített festékkel.

Gyakori színváltozások esetén nem feltétlenül alkalmazható  (4).

n)

Szórás/permetezés, törlés és öblítés szalagtekercsek bevonatolására

A szórófejeket tisztítószerek felvitelére, előkezelésekre és öblítésre is használják. A permetezést követően gumibetétes törlőket alkalmaznak az oldat kihordásának minimalizálására, ezt öblítés követi.

Általánosan alkalmazható  (4).

A permetezés automatizálása

o)

Robot alkalmazás

Bevonatok és tömítőanyagok robot általi felvitele belső és külső felületekre.

Általánosan alkalmazható  (4).

p)

Gépi alkalmazás

Festőgép használata a festőfej/szórópisztoly/szórófej kezelésére.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Inert gázkonvekciós szárítás/kezelés

Az inert gázt (nitrogént) kemencében felmelegítik, lehetővé téve az oldószer LEL szintet meghaladó betöltését. 1 200 g/m3 nitrogént meghaladó oldószerterhelés lehetséges.

Nem alkalmazható, ha a szárítókat rendszeresen ki kell nyitni  (5).

b)

Indukciós szárítás/kezelés

A gyártósoron történő hőkezelés vagy szárítás elektromágneses induktorokkal, amelyek oszcilláló mágneses mezővel hőt termelnek a fém munkadarab belsejében.

Csak fém hordozó esetén alkalmazható  (5).

c)

Mikrohullámú és nagyfrekvenciás szárítás

Szárítás mikrohullámú vagy nagyfrekvenciás sugárzással.

Csak vízbázisú bevonatok és tinták, valamint nemfémes hordozók esetében alkalmazható  (5).

d)

Sugárzással való kezelés

A sugárzással való kezelést gyanták és reaktív hígítók (monomerek) rétegein alkalmazzák, amelyek a sugárzásnak (infravörös (IR), ultraibolya (UV)) vagy nagy energiájú elektronsugaraknak (EB) való kitettségre reagálnak.

Csak meghatározott bevonatok és tinták esetében alkalmazható  (5).

e)

Kombinált konvekciós/infravörös sugárzással való szárítás

Nedves felület szárítása keringetett forró levegő (konvekció) és infravörös sugárzó kombinációjával.

Általánosan alkalmazható  (5).

f)

Konvekciós szárítás/kezelés hővisszanyeréssel kombinálva

A füstgázokból származó hőt visszanyerik (lásd: BAT 19, e) pont) és a konvekciós szárítóba/keményítő kemencébe belépő levegő előmelegítésére használják fel.

Általánosan alkalmazható  (5).

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

A szórásra használt területek és berendezések védelme

A permetmaradékoknak, csepegésnek stb. kitett felviteli területeket és berendezéseket (pl. a szórófülkék falait és a robotokat) szövethuzatok vagy eldobható fóliák borítják, ha a fóliák nincsenek kitéve tépésnek vagy kopásnak..

A tisztítási technikák kiválasztását korlátozhatja az eljárás típusa, a tisztítandó anyag vagy berendezés, valamint a szennyeződés típusa.

b)

Szilárd anyagok eltávolítása a teljes tisztítás előtt

A szilárd anyagokat koncentrált (száraz) formában távolítják el, általában kézzel, kis mennyiségű tisztítószer segítségével vagy anélkül. Ez csökkenti a későbbi tisztítási szakaszokban az oldószerrel és/vagy vízzel eltávolítandó anyag mennyiségét, ezáltal csökkenti a felhasznált oldószer és/vagy víz mennyiségét.

c)

Kézi tisztítás előre impregnált törlőkendőkkel

Tisztítószerekkel előre impregnált törlőkendőket használnak kézi tisztításra. A tisztítószerek lehetnek oldószeralapú, alacsony illékonyságú vagy oldószermentes szerek.

d)

Alacsony illékonyságú tisztítószerek használata

Alacsony illékonyságú oldószerek alkalmazása tisztítószerként kézi vagy automatizált tisztításhoz, nagy tisztítóerővel.

e)

Vízbázisú tisztítás

A tisztításhoz vízbázisú tisztítószereket vagy vízzel keverhető oldószereket, például alkoholokat vagy glikolokat használnak.

f)

Zárt mosóberendezések

A prések/gépek alkatrészeinek automatikus, tételenkénti tisztítása/zsírtalanítása zárt mosóberendezésekben. Ez történhet a következők egyikének felhasználásával:

g)

Tisztítás oldószer-visszanyeréssel

A puskák/applikátorok, valamint a színváltások között a gyártósor tisztítására használt oldószerek összegyűjtése, tárolása és lehetőség szerint újrafelhasználása.

h)

Tisztítás nagynyomású vízpermettel

A prések/gépek alkatrészeinek automatikus szakaszos tisztításához nagynyomású vízpermetet és nátrium-bikarbonátot használó rendszereket vagy ehhez hasonlót alkalmaznak.

i)

Ultrahangos tisztítás

Folyadékban történő tisztítás nagyfrekvenciás rezgések segítségével a megtapadt szennyeződések fellazítása érdekében.

j)

Szárazjeges (CO2) tisztítás

Gépalkatrészek és fém vagy műanyag hordozók tisztítása CO2 szárazjég-szemcsék vagy „hó” szórásával.

k)

Műanyag szemcseszórásos tisztítás

A felesleges festékfelhalmozódást műanyag részecskék fúvatásával távolítják el a szerelőpanelekről és a karosszériatartókról.

Technika

Leírás

a)

A releváns oldószerbevitel és -kibocsátás teljeskörű azonosítása és mennyiségi meghatározása, beleértve a kapcsolódó bizonytalanságot is

Ide tartoznak a következők:

b)

Oldószer-nyomonkövető rendszer bevezetése

Az oldószer-nyomonkövető rendszer célja a felhasznált és fel nem használt oldószermennyiségek ellenőrzés alatt tartása (pl. a felviteli területről visszatárolt, fel nem használt mennyiségek lemérésével).

c)

Az oldószer anyagmérlegére vonatkozó adatok bizonytalanságát esetlegesen befolyásoló változások nyomon követése

Minden olyan változást fel kell jegyezni, amely befolyásolhatja az oldószer anyagmérlegére vonatkozó adatok bizonytalanságát, mint például:

Anyag/paraméter

Ágazatok/források

Szabvány(ok)

Minimális nyomonkövetési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó nyomon követés

Por

Járművek bevonatolása – szórással történő bevonatolás

EN 13284-1

Évente egyszer  (6)

BAT 18

Egyéb fém és műanyag felületek bevonatolása – szórással történő bevonatolás

Légi járművek bevonatolása – előkészítés (pl. csiszolás, szórás) és bevonatolás

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása – szórással való felvitel

Fafelületek bevonatolása – előkészítés és bevonatolás

TVOC

Valamennyi ágazat

10 kg C/óra alatti TVOC-terhelésű kémény

EN 12619

Évente egyszer  (6)  (7)  (8)

BAT 14, BAT 15

10 kg C/óra vagy azt meghaladó TVOC-terhelésű kémény

Általános EN-szabványok  (9)

Folyamatos

DMF

Textíliák, fóliák és papír bevonata  (10)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány  (11)

Háromhavonta egyszer  (6)

BAT 15

NOX

Füstgázok hőkezelése

EN 14792

Évente egyszer  (12)

BAT 17

CO

Füstgázok hőkezelése

EN 15058

Évente egyszer  (12)

BAT 17

Anyag/paraméter

Szektor

Szabvány(ok)

Minimális nyomonkövetési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó nyomon követés

TSS  (13)

Járművek bevonatolása

EN 872

Havonta egyszer  (14)  (15)

BAT 21

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

KOI  (13)  (16)

Járművek bevonatolása

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

TOC  (13)  (16)

Járművek bevonatolása

EN 1484

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

Cr(VI)  (17)  (18)

Légi járművek bevonatolása

EN ISO 10304-3 vagy EN ISO 23913

Szalagtekercsek bevonatolása

Cr  (18)  (19)

Légi járművek bevonatolása

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (például EN ISO 11885, EN ISO 17294-2, EN ISO 15586)

Szalagtekercsek bevonatolása

Ni  (18)

Járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

Zn  (18)

Járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

AOX  (18)

Járművek bevonatolása

EN ISO 9562

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

F-  (18)  (20)

Járművek bevonatolása

EN ISO 10304-1

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

Technika

Leírás

a)

A kritikus berendezések meghatározása

A környezetvédelem szempontjából kritikus fontosságú berendezések („kritikus berendezések”) azonosítása kockázatértékelés alapján történik. Ez elvben az illékony szerves vegyületeket (VOC-t) kezelő valamennyi berendezésre és rendszerre vonatkozik (pl. füstgázkezelő rendszer, szivárgásészlelő rendszer).

b)

Ellenőrzés, karbantartás és nyomon követés

A kritikus berendezések rendelkezésre állásának és teljesítményének maximalizálására irányuló, strukturált program, amely magában foglalja a szabványos üzemeltetési eljárásokat, a megelőző karbantartást, valamint a rendszeres és nem tervezett karbantartást. Az OTNOC időszakokat, azok időtartamát, a kiváltó okaikat és lehetőség szerint az azok előfordulása során keletkező kibocsátásokat nyomon követik.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Rendszerkiválasztás, -tervezés és -optimalizálás

A füstgázrendszert olyan paraméterek figyelembevételével választják ki, tervezik meg és optimalizálják, mint például:

A rendszer kiválasztásánál a következő fontossági sorrendet lehet figyelembe venni:

Általánosan alkalmazható.

b)

A levegő elszívása a VOC-tartalmú anyagok alkalmazási pontjához a lehető legközelebb

A levegőelszívás az alkalmazás pontjához a lehető legközelebb történik, az oldószer alkalmazási területének teljes vagy részleges lefedésével (pl. bevonatolók, permetező/szórógépek, szórófülkék). Az elszívott levegőt füstgázkezelő rendszerrel lehet kezelni.

Nem feltétlenül alkalmazható lezárt terekben, ha működés közben nehéz hozzáférni a berendezéshez.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a lezárandó terület formája és mérete.

c)

A levegő elszívása a festékek/bevonatok/ragasztók/tinták előkészítési pontjához a lehető legközelebb

A levegő elszívása a festékek/bevonatok/ragasztók/tinták előkészítési pontjához a lehető legközelebb történik (pl. bekeverő terület). Az elszívott levegőt füstgázkezelő rendszerrel lehet kezelni.

Csak olyan területen alkalmazható, ahol festékek/bevonatok/ragasztók/tinták előkészítése történik.

d)

Levegő elszívása a szárítási/kezelési eljárások során

A kikeményítő kemencék/szárítógépek légelszívó rendszerrel vannak felszerelve. Az elszívott levegőt füstgázkezelő rendszerrel lehet kezelni.

Csak szárítási/kezelési eljárásokra alkalmazható.

e)

A kemencékből/szárítógépekből származó diffúz kibocsátások és hőveszteség minimalizálása a kikeményítő kemencék/szárítógépek bemeneti és kimeneti pontjainak lezárásával, vagy légkörinél alacsonyabb nyomás alkalmazásával a szárítás során

A kikeményítő kemencék/szárítógépek bemeneti és kimeneti pontjai légmentesen le vannak zárva a diffúz VOC-kibocsátás és a hőveszteség minimalizálása érdekében. A tömítés biztosítható légsugarakkal vagy légkésekkel, ajtókkal, műanyag vagy fémfüggönyökkel, pengékkel stb. Alternatívaképpen a kemencéket/szárítógépeket a légkörinél alacsonyabb nyomáson tartják.

Csak kikeményítő kemencék/szárítógépek használata esetén alkalmazható.

f)

Levegő elszívása a hűtési zónából

Ha a hordozó hűtésére a szárítás/kezelés után kerül sor, a hűtési zónából származó levegőt elszívják és füstgázkezelő rendszerrel kezelhetik.

Csak akkor alkalmazható, ha a hordozó hűtése szárítás/kezelés után történik.

g)

Levegő elszívása a nyersanyagok, oldószerek és oldószertartalmú hulladékok tárolása során

A nyersanyagtárolókból és/vagy a nyersanyagok, oldószerek és oldószertartalmú hulladékok tárolására szolgáló különálló tartályokból származó levegőt elszívják és füstgázkezelő rendszerrel kezelhetik.

Nem feltétlenül alkalmazható zárt tartályok vagy alacsony gőznyomású és alacsony toxicitású nyersanyagok, oldószerek és oldószertartalmú hulladékok tárolása esetén.

h)

Levegő elszívása a tisztítóterületekről

Az olyan területekről, ahol a gépalkatrészeket és a felszereléseket – akár kézzel, akár automatikusan – szerves oldószerekkel tisztítják, elszívják a levegőt és füstgázkezelő rendszerrel kezelhetik.

Csak olyan területeken alkalmazható, ahol a gépalkatrészeket és felszereléseket szerves oldószerekkel tisztítják.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

I. A füstgázokban található oldószerek befogása és visszanyerése

a)

Kondenzálás

A szerves vegyületek eltávolítására szolgáló technika, amelynek során a hőmérsékletet a vegyület harmatpontja alá csökkentik, hogy a gőzei cseppfolyósodjanak. A szükséges üzemi hőmérsékleti tartománytól függően különböző hűtőközegeket használnak, pl. hűtővíz, hűtött víz (jellemzően 5 °C körüli hőmérsékleten), ammónia vagy propán.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony VOC-tartalom miatt a visszanyerés túl energiaigényes.

b)

Adszorpció aktív szén vagy zeolitok felhasználásával

A VOC-kat aktív szén, zeolitok vagy szénszálas papír felületén adszorbeálják. Az adszorbált anyagokat ezt követően újrafelhasználás vagy ártalmatlanítás céljából deszorbeálják pl. gőzzel (gyakran helyben), és az adszorbenst újrafelhasználják. Folyamatos működés esetén általában kettőnél több adszorbenst használnak párhuzamosan, az egyiket deszorpciós módban. Az adszorpciót gyakran alkalmazzák koncentrációs lépésként is a későbbi oxidációs hatékonyság növelése érdekében.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony VOC-tartalom miatt a visszanyerés túl energiaigényes.

c)

Abszorpció megfelelő folyadék felhasználásával

Megfelelő folyadék használatával adszorpció útján eltávolítják a füstgázból a szennyező anyagokat, különösen az oldható vegyületeket és szilárd anyagokat (por). Lehetséges az oldószer-visszanyerés is, például desztillálással vagy termikus deszorpcióval.

(A por eltávolítására vonatkozóan lásd: BAT 18.)

Általánosan alkalmazható.

II. Füstgázokban található oldószerek hőkezelése energia-visszanyeréssel

d)

Füstgázok átvezetése tüzelőberendezésbe

A füstgázok egy részét vagy egészét égési levegőként és kiegészítő tüzelőanyagként elvezetik egy gőz- és/vagy villamosenergia-termelésre használt tüzelőberendezésbe (beleértve a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőműveket is).

Nem alkalmazható az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 59. cikkének (5) bekezdésében említett anyagokat tartalmazó füstgázok esetén. Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják.

e)

Rekuperatív termikus oxidáció

Termikus oxidáció a véggázok hőjének felhasználásával, pl. a belépő füstgázok előmelegítése céljából.

Általánosan alkalmazható.

f)

Regeneratív termikus oxidáció több ágy vagy szelep nélküli forgó levegőelosztó alkalmazásával

Több (három vagy öt) ágyas oxidálóberendezés kerámiatöltettel. Az ágyak hőcserélők, amelyeket az oxidációból származó füstgázok váltakozva felmelegítenek, majd az áramlást visszafordítják, hogy az oxidáló berendezésbe belépő levegőt melegítsék. Az áramlást rendszeresen megfordítják. A szelep nélküli forgólevegő-elosztóban a kerámiaközeget egyetlen, több cikkelyre osztott forgó edényben tartják.

Általánosan alkalmazható.

g)

Katalitikus oxidáció

VOC-k oxidációja katalizátor segítségével az oxidációs hőmérséklet és a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentése érdekében. A hulladékhő visszanyerhető rekuperatív vagy regeneratív típusú hőcserélőkkel. A tekercselőhuzalok gyártásából származó füstgázok kezelésére magasabb oxidációs hőmérsékleteket (500–750 °C) használnak.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte.

III. Füstgázokban található oldószerek kezelése az oldószer vagy az energia visszanyerése nélkül

h)

Biológiai füstgázkezelés

A füstgázt pormentesítik, és biofilter anyaggal ellátott reaktorba szállítják. A biofilter szerves anyagból (tőzeg, hanga, komposzt, gyökérfa, kéreg, puhafa vagy ezek kombinációja) vagy inert anyagból (agyag, aktív szén, poliuretán) álló szűrőágyból áll, amelyen a füstgázáramot a szűrőn természetesen előforduló mikroorganizmusok biológiai úton szén-dioxiddá, vízzé, szervetlen sókká és biomasszává oxidálják. A biofilter érzékeny a porra, a magas hőmérsékletre vagy a füstgáz pl. annak belépő hőmérséklete vagy VOC-koncentrációja jelentős változásaira. Kiegészítő tápanyag-pótlásra lehet szükség.

Csak biológiai úton lebontható oldószerek kezelésére alkalmazható.

i)

Termikus oxidáció

A VOC-vegyületek oxidációja a levegővel vagy oxigénnel kevert füstgázok égetőkamrában történő felfűtésével a keverék öngyulladási hőmérséklete fölé, majd elég magas hőmérséklet fenntartásával annyi ideig, amíg a keverék teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

A füstgázkezelő rendszerbe elvezetett VOC-koncentráció fenntartása változtatható frekvenciás meghajtású ventilátorokkal

Központi füstgázkezelő rendszerrel ellátott, változtatható frekvenciás meghajtású ventilátor használata a levegőáramnak az esetleg üzemelő berendezésből távozó égéstermék-gázhoz való igazítására.

Csak a szakaszos folyamatokban, például a nyomtatásban alkalmazott központi termikus füstgázkezelő rendszerek esetében alkalmazható.

b)

A füstgázokban található oldószerek belső koncentrálása

A füstgázokat az eljáráson belül (belsőleg) a kikeményítő kemencékben/szárítógépekben és/vagy a szórófülkékben visszaforgatják, így a füstgázok VOC-koncentrációja és a füstgázkezelő rendszer VOC-csökkentő hatékonysága nő.

Az alkalmazhatóságot egészségügyi és biztonsági tényezők, például a LEL, valamint a termékminőségi követelmények vagy termékjellemzők korlátozhatják.

c)

A füstgázokban található oldószerek külső koncentrálása adszorpció révén

A füstgázokban lévő oldószer koncentrációját a szórófülkében zajló eljárás levegőjének folyamatos körkörös áramoltatásával növelik, amely esetleg kombinálható adszorpciós berendezésen keresztül a kikeményítő kemence/szárítógép füstgázaival. Ezek a berendezések a következőket foglalhatják magukban:

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony VOC-tartalom miatt túl nagy az eljárás energiaigénye.

d)

A füstgáz térfogatának csökkentésére szolgáló szívókamrás technika

A kikeményítő kemencékből/szárítógépekből származó füstgázokat egy nagy szívókamrába küldik, és részben visszaforgatják a kikeményítő kemencékbe/szárítógépekbe bemenő levegőként. A szívókamrából származó levegőfelesleget a füstgázkezelő rendszerbe továbbítják. Ez a ciklus növeli a kikeményítő kemencék/szárítógépek levegőjének VOC-tartalmát és csökkenti a véggáz térfogatát.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

A hőkezelés feltételeinek (kialakításának és működésének) optimalizálása

Az égésterek, égőegységek és a kapcsolódó berendezések/eszközök helyes kialakítása az égési feltételek optimalizálásával párosul (pl. az égés paramétereinek, úgymint a hőmérsékletnek és a tartózkodási időnek az ellenőrzésével), automatikus rendszerek használatával vagy anélkül, valamint az égési rendszer rendszeres tervezett karbantartásával a beszállítók ajánlásainak megfelelően.

A kialakítás alkalmazhatósága meglévő üzemek esetén korlátozott lehet.

b)

Alacsony NOX-kibocsátású égőegységek használata

Az égéstérben a láng csúcshőmérséklete csökken, ami késlelteti, ugyanakkor befejezi az égést és növeli a hőátadást (nő a láng sugárzóképessége). Emellett a kívánt VOC-megsemmisítés elérése érdekében meghosszabbított tartózkodási időt alkalmaznak.

Az alkalmazhatóságot meglévő üzemek esetén a kialakítással és/vagy az üzemeltetéssel kapcsolatos korlátozó tényezők korlátozhatják.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL  (21)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

Indikatív kibocsátási szint  (21)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

NOX

mg/Nm3

20–130  (22)

Nincs indikatív szint

CO

Nincs BAT-AEL

20–150

Technika

Leírás

a)

Nedves leválasztóval ellátott szórófülke (öblítéses ütközőlemez)

A szórófülke hátlapján függőlegesen lefelé irányuló vízfüggöny fogja be a permetmaradékból származó festékrészecskéket. A víz-festék keveréket tározóba gyűjtik és a vizet visszaforgatják.

b)

Nedves mosás

A füstgázban lévő festékrészecskéket és egyéb porokat a mosórendszerekben a füstgáz vízzel való intenzív keverésével választják le. (A VOC eltávolításra vonatkozóan lásd: BAT 15, c) pont.)

c)

Permetmaradék száraz leválasztása előszűrő anyaggal

Permetmaradék száraz leválasztására szolgáló eljárás előszűrő anyagként mészkővel kombinált membránszűrőkkel a membránok szennyeződésének megelőzésére.

d)

Permetmaradék száraz leválasztása szűrőkkel

Mechanikus leválasztó rendszer, pl. karton, szövet vagy szürke mészkő alkalmazásával.

e)

Elektrosztatikus porleválasztó

Az elektrosztatikus porleválasztókban (ESP) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér segítségével választják le. A száraz elektrosztatikus porleválasztóban leválasztott anyagot mechanikusan távolítják el (pl. rázással, rezgéssel, sűrített levegővel). Nedves ESP-ben megfelelő folyadékkal, általában vízbázisú elválasztószerrel öblítik le.

Paraméter

Szektor

Folyamat

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

Por

Járművek bevonatolása

Szóróbevonás

mg/Nm3

< 1–3

Egyéb fém és műanyag felületek bevonatolása

Szóróbevonás

Légi járművek bevonatolása

Előkészítés (pl. csiszolás, fúvatás), bevonatolás

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása

Szórással való felvitel

Fafelületek bevonatolása

Előkészítés, bevonatolás

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Irányítási technikák

a)

Energiahatékonysági terv

Az energiahatékonysági terv az EMS része (lásd: BAT 1), és magában foglalja a tevékenység fajlagos energiafogyasztásának meghatározását és kiszámítását, a főbb éves teljesítménymutatók (pl. MWh/tonna termék) kidolgozását, valamint adott időszakokra vonatkozó fejlesztési célkitűzések és tevékenységek megtervezését. A tervet az üzem sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), anyagok, termékek stb. tekintetében.

Az energiahatékonysági terv és az energiamérleg-kimutatás részletessége és jellege általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint a felhasznált energiaforrásokkal függ össze. Nem feltétlenül alkalmazható, ha az STS-tevékenységet nagyobb létesítményben végzik, feltéve, hogy a nagyobb létesítmény energiahatékonysági terve és energiamérleg-adatai megfelelően lefedik az STS-tevékenységet.

b)

Energiamérleg-kimutatás

Évente egyszer energiamérleg-kimutatás készítése, amely az energiafogyasztást és -termelést (beleértve az energiakivitelt is) a források típusa szerinti bontásban mutatja be (pl. villamos energia, fosszilis tüzelőanyagok, megújuló energia, importált hő és/vagy hűtés). Ez az alábbiakat foglalja magában:

Az energiamérleg-kimutatást az üzem sajátosságaihoz igazítják a végrehajtott folyamat(ok), anyagok stb. tekintetében.

Folyamattal kapcsolatos technikák

c)

Hűtött vagy fűtött folyadékokat tartalmazó tartályok és hordók, valamint égési és gőzrendszerek hőszigetelése

Ez például az alábbiak révén érhető el:

Általánosan alkalmazható.

d)

Kapcsolt energiatermeléssel történő hővisszanyerés – CHP (kombinált hő és villamos energia) vagy CCHP (kombinált hűtés, hő- és villamos energia)

Hővisszanyerés (főként a gőzrendszerből) ipari folyamatokban/tevékenységekben felhasználandó forró víz/gőz előállítása céljából. A CCHP (más néven trigenerációs rendszer) olyan abszorpciós hűtővel ellátott kapcsolt energiatermelő rendszer, amely alacsony hőfokú hőenergiát használ a hűtött víz előállításához.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az üzem elrendezése, a forrógáz-áramok jellemzői (pl. áramlási sebesség, hőmérséklet) vagy a megfelelő hőigény hiánya.

e)

Hővisszanyerés forrógáz-áramokból

A forrógáz-áramokból (pl. szárítókból vagy hűtőzónákból) történő energia-visszanyerés, pl. azok technológiai levegőként történő visszakeringetése révén hőcserélők alkalmazásával, a folyamatokban vagy külsőleg.

f)

A technológiai levegő és a füstgázok áramlásának beállítása

A technológiai levegő és a füstgázok áramlásának szükség szerinti beállítása. Ez magában foglalja a légszellőztetés csökkentését munkaszünet vagy karbantartás során.

Általánosan alkalmazható.

g)

Szórófülke füstgáz-visszakeringetése

A szórófülkéből származó füstgáz befogása és visszakeringetése a permetmaradék hatékony leválasztásával kombinálva. Az energiafogyasztás kisebb, mint friss levegő felhasználása esetén.

Az alkalmazhatóságot egészségügyi és biztonsági megfontolások korlátozhatják.

h)

Meleg levegő optimalizált keringése nagy térfogatú kezelőfülkében légturbulátor segítségével

A levegőt a kezelőfülke egy adott részébe fújják be, és egy légturbulátor segítségével oszlatják el, amely a lamináris levegőáramlást a kívánt turbulens áramlássá alakítja.

Csak a szóróbevonat-ágazatokban alkalmazható.

Szektor

Terméktípus

Mértékegység

BAT-AEPL

(éves átlag)

Járművek bevonatolása

Személygépkocsik

MWh/bevont jármű

0,5–1,3

Furgonok

0,8–2

Tehergépkocsi-fülkék

1–2

Tehergépkocsik

0,3–0,5

Szalagtekercsek bevonatolása

Acél- és/vagy alumíniumtekercs

kWh/m2 bevont tekercs

0,2–2,5  (23)

Textíliák, fóliák és papír bevonatolása

Textíliák poliuretánnal és/vagy polivinil-kloriddal történő bevonása

kWh/m2 bevont felület

1–5

Tekercselőhuzal gyártása

Huzalok 0,1 mm-t meghaladó átlagos átmérővel

kWh/kg bevont huzal

< 5

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása

Valamennyi terméktípus

kWh/m2 bevont felület

0,3–1,5

Hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás

Valamennyi terméktípus

Wh/m2 nyomott terület

4–14

Flexográfia és nem kiadvány célú rotációs mélynyomás

Valamennyi terméktípus

Wh/m2 nyomott terület

50–350

Kiadványok rotációs mélynyomása

Valamennyi terméktípus

Wh/m2 nyomott terület

10–30

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Vízgazdálkodási terv és vízellenőrzések

A vízgazdálkodási terv és a vízellenőrzések az EMS részét képezik (lásd: BAT 1), és a következőket foglalják magukban:

A vízellenőrzéseket évente legalább egyszer elvégzik.

A vízgazdálkodási terv és a vízellenőrzések részletessége és jellege általában az üzem jellegével, méretével és összetettségével függ össze. Nem feltétlenül alkalmazható, ha az STS-tevékenységet nagyobb létesítményben végzik, feltéve, hogy a nagyobb létesítmény vízgazdálkodási terve és a vízellenőrzések megfelelően lefedik az STS-tevékenységet.

b)

Ellenáramú kaszkád rendszerű öblítés

Többfázisú öblítés, amelynek során a víz a munkadarabokkal/hordozókkal ellentétes irányba áramlik. Magas fokú öblítést tesz lehetővé alacsony vízfogyasztás mellett.

Csak olyan esetekben alkalmazható, ahol öblítési eljárásokat alkalmaznak.

c)

A víz újrafelhasználása és/vagy újrahasznosítása

A vízáramokat (pl. elhasznált öblítővizet, nedvesmosó vizet) újra felhasználják és/vagy visszanyerik, szükség esetén kezelést követően, olyan technikák alkalmazásával, mint az ioncsere vagy a szűrés (lásd: BAT 21). A víz újrafelhasználásának és/vagy visszanyerésének mértékét az üzem vízmérlege, a szennyeződéstartalom és/vagy a vízáramok jellemzői korlátozzák.

Általánosan alkalmazható.

Szektor

Terméktípus

Mértékegység

BAT-AEPL

(éves átlag)

Járművek bevonatolása

Személygépkocsik

m3/bevont jármű

0,5–1,3

Furgonok

1–2,5

Tehergépkocsi-fülkék

0,7–3

Tehergépkocsik

1–5

Szalagtekercsek bevonatolása

Acél- és/vagy alumíniumtekercsek

l/m2 bevont tekercs

0,2–1,3  (24)

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása

Kétrészes DWI-italdobozok

l/1000 doboz

90–110

Technikák

Leírás

Jellemző szennyező anyagok

Előzetes, elsődleges és általános kezelés

a)

Kiegyenlítés

Az áramok és a szennyező anyag-terhelések tartályokkal vagy más kezelési technikákkal való kiegyenlítése.

Minden szennyező anyag.

b)

Semlegesítés

A szennyvíz pH-értékének semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása.

Savak, lúgok.

c)

Fizikai elválasztás, például szűrők, rosták, szemcseelválasztók, elsődleges ülepítőtartályok és mágneses szétválasztás révén

Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék, fémrészecskék.

Fiziko-kémiai kezelés

d)

Adszorpció

Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (jellemzően aktív szén) felületére juttatva azokat.

Adszorbeálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. AOX.

e)

Vákuumlepárlás

A szennyező anyagok eltávolítása csökkentett nyomású termikus szennyvízkezeléssel.

Biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású oldott szennyező anyagok, amelyek lepárolhatók, pl. egyes oldószerek.

f)

Kicsapatás

A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületekké történő alakítása kicsapószer hozzáadásával. A képződő szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.

Kicsapatható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek.

g)

Kémiai redukció

A kémiai redukció során a szennyező anyagokat hasonló, de kevésbé káros vagy veszélyes vegyületekké alakítják át.

Redukálható oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. hat vegyértékű króm (Cr(VI)).

h)

Ioncsere

Az ionos szennyező anyagok szennyvízből való leválasztása és cseréje elfogadhatóbb ionokra ioncserélő gyanta segítségével. A szennyező anyagokat átmenetileg visszatartják, majd regeneráló vagy mosófolyadékba engedik vissza.

Ionos oldott, biológiailag nem lebontható vagy gátló hatású szennyező anyagok, pl. fémek.

i)

Sztrippelés

A kiöblíthető szennyező anyagokat a folyadékon átáramoltatott gázfázissal (pl. gőz, nitrogén, levegő) távolítják el a vizes fázisból. Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.

Kiöblíthető szennyező anyagok, pl. egyes adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX).

Biológiai kezelés

j)

Biológiai kezelés

Mikroorganizmusok alkalmazása szennyvíz kezelésére (pl. anaerob kezelés, aerob kezelés).

Biológiailag lebontható szerves vegyületek.

A szilárd anyagok végső eltávolítása

k)

Koagulálás és flokkulálás

A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás során finom kevertetés történik, hogy a mikrorészecskék egymásnak ütközzenek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződjenek. Ezt esetleg polimerek hozzáadásával segítik.

Lebegő szilárd részecskék és részecskéhez kötött fémek.

l)

Ülepítés

A lebegő részecskék elkülönítése gravitációs ülepítéssel.

m)

Szűrés

A szilárd anyagoknak a szennyvíztől való elválasztása egy porózus közegen való átirányítás, pl. homokszűrés, nanoszűrés, mikroszűrés és ultraszűrés révén.

n)

Flotálás

A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.

Anyag/paraméter

Szektor

BAT-AEL  (25)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

Járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

5–30 mg/l

Kémiai oxigénigény (KOI)  (26)

30–150 mg/l

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX)

0,1–0,4 mg/l

Fluor (F-)  (27)

2–25 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

Járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

0,05–0,4 mg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,05–0,6 mg/l  (28)

Összes króm (Cr-ként kifejezve)  (29)

Légi járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

0,01–0,15 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)  (30)

0,01–0,05 mg/l

Anyag/paraméter

Szektor

BAT-AEL érték  (31)  (32)

Adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX)

Járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

Fém csomagolóanyagok bevonatolása és nyomása (csak DWI-dobozok esetében)

0,1–0,4 mg/l

Fluor (F-)  (33)

2–25 mg/l

Nikkel (Ni-ként kifejezve)

Járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

0,05–0,4 mg/l

Cink (Zn-ként kifejezve)

0,05–0,6 mg/l  (34)

Összes króm (Cr-ként kifejezve)  (35)

Légi járművek bevonatolása

Szalagtekercsek bevonatolása

0,01–0,15 mg/l

Hat vegyértékű króm (Cr(VI)-ként kifejezve)  (36)

0,01–0,05 mg/l

Technika

Leírás

a)

Hulladékgazdálkodási terv

A hulladékgazdálkodási terv az EMS része (lásd: BAT 1), és az egy olyan intézkedéscsomag, amelynek célja: 1) a hulladékkeletkezés minimalizálása, 2) a hulladék újrafelhasználásának, regenerálásának és/vagy újrafeldolgozásának optimalizálása és/vagy a hulladékból származó energia visszanyerése, valamint 3) a hulladék megfelelő ártalmatlanításának biztosítása.

b)

A hulladékmennyiségek nyomon követése

A keletkezett hulladék mennyiségének éves nyilvántartása hulladéktípusonként. A hulladék oldószertartalmát rendszeres időközönként (legalább évente egyszer) meghatározzák elemzéssel vagy számítással.

c)

Oldószerek visszanyerése/újrafeldolgozása

A technikák többek között a következők lehetnek:

d)

Hulladékáram-specifikus technikák

A technikák többek között a következők lehetnek:

Bevonatolórendszer

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Kevert (oldószeralapú keverék) bevonat

Olyan bevonatolórendszer, amelyben egy bevonatréteg (alapozófesték vagy alapréteg) vízbázisú.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

b.

Vízbázisú (WB) bevonat

Olyan bevonatolórendszer, amelyben az alapozófesték és az alapréteg vízbázisú.

c.

Integrált bevonóeljárás

Olyan bevonatolórendszer, amely egyesíti az alapozófesték és az alapréteg funkcióit, és amelyet két lépésben kivitelezett szóróbevonással visznek fel.

d.

Köztes szárítás nélküli eljárás

Olyan bevonatolórendszer, amelyben az alapozófestéket, az alapréteget és az átlátszó bevonatrétegeket köztes szárítás nélkül alkalmazzák. Az alapozófesték és az alapréteg lehet oldószeralapú vagy vízbázisú.

Paraméter

Járműfajta

Mértékegység

BAT-AEL  (37)

(éves átlag)

Új üzem

Meglévő üzem

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

Személygépkocsik

g VOC/m2 felület  (38)

8–15

8–30

Furgonok

10–20

10–40

Tehergépkocsi-fülkék

8–20

8–40

Tehergépkocsik

10–40

10–50

Buszok

< 100

90–150

Paraméter

Járműfajta

Releváns hulladékáramok

Mértékegység

Indikatív szint

(éves átlag)

A telephelyről elszállított hulladék mennyisége

Személygépkocsik

kg/bevont jármű

3–9  (39)

Furgonok

4–17  (39)

Tehergépkocsi-fülkék

2–11  (39)

Paraméter

Folyamat

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

Fémfelületek bevonatolása

kg VOC/kg bevitt szilárd anyag

< 0,05–0,2

Műanyag felületek bevonatolása

< 0,05–0,3

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–10

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

1–20  (40)  (41)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Hulladék- és szennyvízgazdálkodás

a)

A hulladék- és szennyvízáramok elkülönítése

A dokkok és a sólyaterek rendelkeznek a következőkkel:

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

Az előkészítési és bevonatolási eljárásokkal kapcsolatos technikák

b)

A kedvezőtlen időjárási viszonyokra vonatkozó korlátozások

Amennyiben a kezelőterületek nem teljesen zártak, nem végeznek fúvatást és/vagy levegő nélküli szórást, amennyiben kedvezőtlen időjárási viszonyok figyelhetők meg vagy ezeket előre jelezték.

Általánosan alkalmazható.

c)

A kezelési területek részleges körülzárása

A porkibocsátás megelőzése érdekében finom hálókat és/vagy vízpermet-függönyöket használnak azon területek körül, ahol fúvatást és/vagy levegő nélküli szórást végeznek. Ezek lehetnek állandóak vagy ideiglenesek.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a lezárandó terület formája és mérete. A vízpermet-függöny hideg éghajlati viszonyok között nem feltétlenül alkalmazható.

d)

A kezelőterületek teljes körülzárása

A porkibocsátás megelőzése érdekében a fúvatást és/vagy levegő nélküli szórást csarnokban, zárt műhelyekben, textíliákkal lefedett területeken vagy hálókkal teljesen körülzárt területeken végzik. A kezelőterületekről a levegőt elszívatják és azt esetleg füstgázkezelésre küldik; Lásd még: BAT 14, b) pont.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a lezárandó terület formája és mérete.

e)

Száraz fúvatás zárt rendszerben

Az acélszemcsékkel vagy -homokkal történő száraz fúvatást szívófejjel és centrifugális szórótácskákkal felszerelt zárt fúvatórendszerekben végzik.

Általánosan alkalmazható.

f)

Nedves fúvatás

A fúvatást finom csiszolóanyagot, például finom hamut (pl. rézsalak-hamut) vagy szilícium-dioxidot tartalmazó vízzel végzik.

Hideg éghajlati viszonyok között és/vagy zárt területeken (tehertartályok, kettős fenekű tartályok) a jelentős ködképződés miatt nem feltétlenül alkalmazható.

g)

(Ultra-)Nagynyomású ((U)HP) vízsugár vagy fúvatás

Az (U)HP fúvatás egy pormentes felületkezelési módszer, rendkívül nagy nyomású víz alkalmazásával. Történhet csiszolóanyaggal vagy anélkül.

Nem feltétlenül alkalmazható hideg éghajlati viszonyok között vagy egyes felületi jellemzők miatt (pl. új felületek, pontszerű fúvatás).

h)

Bevonatok sztrippelése indukciós hevítéssel

A felület felett induktorfejet mozgatnak, ami az acél gyors helyi felmelegedését eredményezi a régi bevonatok eltávolításához.

Nem feltétlenül alkalmazható 5 mm-nél vékonyabb felületek és/vagy indukciós melegítésre érzékeny alkatrészekkel rendelkező felületek (pl. szigetelés, tűzveszélyes felületek) esetében.

i)

Víz alatti hajótest- és légcsavartisztító rendszer

Víz alatti tisztítórendszer, amely víznyomást és forgó polipropilén keféket alkalmaz.

A teljes szárazdokkban lévő hajóknál nem alkalmazható.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

kg VOC/kg bevitt szilárd anyag

< 0,375

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Körülzárás

Az alkatrészek bevonása zárt szórófülkékben történik (lásd: BAT 14, b) pont).

Általánosan alkalmazható.

b)

Közvetlen nyomás

Nyomtatóeszköz használata összetett mintázatoknak a légi jármű alkatrészeire történő közvetlen nyomtatására.

Az alkalmazhatóságot műszaki megfontolások korlátozhatják (pl. az applikátor állvány hozzáférhetősége, testreszabott színek).

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

kg VOC/kg bevitt szilárd anyag

0,2–0,58

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–3

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

1–20  (42)  (43)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–3  (44)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

2–20  (45)  (46)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–5

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

5–20  (47)  (48)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Folyamatintegrált VOC-oxidáció

A zománc ismételt keményítése során az oldószer párolgásából származó levegő-oldószer elegyet a kikeményítő kemencébe/szárítógépbe integrált katalitikus oxidálóberendezésben (lásd: BAT 15, g) pont) kezelik. A katalitikus oxidálóberendezésből származó hulladékhőt a szárítási folyamat során a keringő légáram fűtésére és/vagy technológiai hőként használják fel az üzemen belül más célokra.

Általánosan alkalmazható.

b)

Oldószermentes kenőanyagok

Az oldószermentes kenőanyagokat a következőképpen alkalmazzák:

Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a termékminőségi követelmények vagy termékjellemzők, például az átmérő.

c)

Önkenő bevonatok

Az oldószert alkalmazó kenőanyag-felviteli lépés kiküszöbölhető egy olyan bevonatolórendszer használatával, amely maga is tartalmaz kenőanyagot (egy speciális viaszt).

Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a termékminőségi követelmények vagy termékjellemzők.

d)

Nagy szilárdságú zománcbevonat

Legfeljebb 45 %-os szilárdanyag-tartalmú zománcbevonat használata. Finomhuzalok (legfeljebb 0,1 mm átmérő) esetében a szilárdanyag-tartalom legfeljebb 30 %.

Paraméter

Terméktípus

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

0,1 mm-nél nagyobb átlagos átmérőjű tekercselőhuzal bevonatolása

g VOC/kg bevont huzal

1–3,3

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

5–40

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

g VOC/m2 bevont/nyomtatott felület

< 1–3,5

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–12

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

1–20  (49)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Anyagalapú és nyomási technikák

a)

Alacsony IPA-tartalmú vagy IPA-mentes adalékanyagok használata a nedvesítő oldatokban

A nedvesítő oldatokban nedvesítőszerként használt izopropanol (IPA) csökkentése vagy elkerülése más, nem illékony vagy alacsony illékonyságú szerves vegyületek keverékeivel való helyettesítéssel.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a technikai, illetve termékminőségi követelmények vagy a termékjellemzők.

b)

Száraz ofszet

A nyomás és a nyomás előkészítési folyamatainak módosítása olyan módon, ami lehetővé teszi a speciális bevonatú ofszetlemezek használatát, ezáltal elkerülve a nedvesítés szükségességét.

Hosszú nyomási menetek esetében előfordulhat, hogy nem alkalmazható, mivel a lemezeket gyakrabban kell cserélni.

Tisztítási eljárások

c)

VOC-mentes vagy alacsony illékonyságú oldószerek használata a nyomókendők automatikus tisztításához

Nem illékony vagy alacsony illékonyságú szerves vegyületek használata tisztítószerként nyomókendők automatikus tisztításához.

Általánosan alkalmazható.

Füstgázkezelési technikák

d)

Integrált füstgázkezeléssel ellátott hálós ofszet-szárító

Beépített füstgázkezelő egységgel rendelkező szárító, amely lehetővé teszi, hogy a bejövő szárítólevegő összekeveredjen a füstgázkezelő rendszerből visszajuttatott füstgázok egy részével.

Új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

e)

A nyomóhelyiségből vagy a nyomógép zárt burkolatából a levegő elszívása és kezelése

A nyomóhelyiségből vagy a nyomógép zárt burkolatából elszívott levegőt a szárító felé vezetik el. Ennek eredményeként a nyomóhelyiségben vagy nyomógép burkolatán belül elpárolgott oldószer mennyiségét a szárítás után végzett hőkezelés (lásd: BAT 15) valamelyest csökkenti.

Általánosan alkalmazható.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

kg VOC/kg bevitt tinta

< 0,01–0,04  (50)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–10  (51)

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

1–15

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

kg VOC/kg bevitt szilárd anyag

< 0,1–0,3

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 1–12

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

1–20  (52)  (53)

Technika

Leírás

a)

Száradást lassító tinták használata

A száradást lassító tinták lelassítják a száraz filmfelület kialakulását, ami lehetővé teszi, hogy a toluol hosszabb ideig párologjon, így több toluol kerül a szárítóba, ahonnan a toluol-visszanyerő rendszer képes visszanyerni.

b)

Toluol-visszanyerő rendszerhez csatlakoztatott automatikus tisztítórendszerek

A hengerek automatikust tisztítása a toluol-visszanyerő rendszerbe történő levegőelszívással.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 2,5

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

10–20

Paraméter

Bevont hordozók

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított összes VOC-kibocsátás

Sík hordozók

kg VOC/kg bevitt szilárd anyag

< 0,1

Nem sík hordozók

< 0,25

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(éves átlag)

Az oldószer anyagmérlege alapján számított diffúz VOC-kibocsátás

A bevitt oldószer százalékos aránya (%)

< 10

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

TVOC

mg C/Nm3

5-20  (54)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Hatékony tartósítószer-felviteli rendszer használata

Azok a felviteli rendszerek, amelyekben a faanyagot belemerítik a tartósító oldatba, hatékonyabbak, mint például a szórás. A vákuumos eljárások (zárt rendszer) felviteli hatékonysága megközelíti az 100 %-ot. A felviteli rendszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a felhasználási osztályt és a szükséges penetrációs szintet.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

b)

A kezeléshez használt vegyi anyagok meghatározott végfelhasználásnak megfelelő ellenőrzése és optimalizálása

A kezelésre használt vegyi anyagok felhasználásának szabályozása és optimalizálása a következők révén:

A kezelésre használt vegyi anyagok felhasználása a beszállítók ajánlásait követi, és nem vezet a (pl. a termékminőségi előírásokban meghatározott) tartóssági követelmények túllépéséhez.

Általánosan alkalmazható.

c)

Oldószer anyagmérleg

Az üzem szervesoldószer-bevitelének és -kibocsátásának legalább évente egyszer történő összeállítása a 2010/75/EU irányelv VII. melléklete 7. részének 2. pontjának megfelelően.

Csak oldószeralapú tisztítószereket vagy kreozotot alkalmazó üzemekben alkalmazható.

d)

A fa nedvességtartalmának mérése és beállítása a kezelés előtt

A fa nedvességtartalmát a kezelés előtt (pl. az elektromos ellenállás mérésével vagy méréssel) megmérik, és szükség esetén beállítják (pl. a fa további szárításával) az impregnálási folyamat optimalizálása és a kívánt termékminőség biztosítása érdekében.

Csak akkor alkalmazható, ha meghatározott nedvességtartalmú faanyagra van szükség.

Technika

Leírás

a)

Gőzvisszavezetés

Gőzkiegyenlítésnek is nevezik. A töltés során a befogadó tartályból eltávolított oldószerek vagy kreozot gőzeit összegyűjtik, és visszajuttatják abba a tartályba vagy teherautóba, amelyből a folyadék származik.

b)

A kiszorított levegő befogása

A töltés során a befogadó tartályból eltávolított oldószerek vagy kreozot gőzeit összegyűjtik, és elvezetik egy kezelőegységbe, pl. aktív szénszűrővel ellátott vagy termikus oxidáló egységbe.

c)

A tárolt vegyi anyagok felmelegítéséből eredő párolgási veszteségek csökkentésére szolgáló technikák

Ha a napfénynek való kitettség a föld feletti tárolótartályokban tárolt oldószerek és a kreozot elpárolgásához vezethet, a tartályokat tetővel fedik le vagy világos színű festékkel vonják be a tárolt oldószerek és kreozot felmelegedésének csökkentése érdekében.

d)

Biztonságos szállítási csatlakozások biztosítása

A folyadékgyűjtővel ellátott/lezárt területen található tárolótartályokhoz vezető szállítócsatlakozások biztonságosak, és használaton kívül le vannak zárva.

e)

A szivattyúzás során a túlfolyások megelőzésére szolgáló technikák

Ez magában foglalja a következők biztosítását:

f)

Zárt tárolótartályok

Zárt tárolótartályok használata vegyi anyagok kezelésére.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

A kötegben lévő faanyag távtartók általi szétválasztása

A távtartókat egymástól szabályos távolságra helyezik be a kötegbe, hogy megkönnyítsék a kezelésre használt vegyi anyagoknak a kötegen keresztüli áramlását és a kezelés utáni lecsepegését.

Általánosan alkalmazható.

b)

Faanyagkötegek lejtős elhelyezése hagyományos vízszintes kezelőedényekben

A faanyagkötegeket a kezelőedénybe döntve helyezik be, hogy megkönnyítsék a kezelésre használt vegyi anyagok áramlását és a kezelés utáni lecsepegését.

Általánosan alkalmazható.

c)

Döntött nyomástartó kezelőedények használata

A kezelés után a teljes kezelőedényt megdöntik úgy, hogy a kezelésre használt vegyi anyagok feleslege könnyen lefolyjon, és az edény aljáról vissza lehessen nyerni.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

d)

Formázott fadarabok optimális elhelyezése

A formázott fadarabokat úgy kell elhelyezni, hogy megakadályozzák a kezelésre használt vegyi anyagok megrekedését.

Általánosan alkalmazható.

e)

A faanyagkötegek rögzítése

A kezelőedényen belül rögzítik a faanyagkötegeket annak érdekében, hogy korlátozzák a fadarabok mozgását, amely megváltoztathatná a köteg szerkezetét és csökkenthetné az impregnálás hatékonyságát.

Általánosan alkalmazható.

f)

A fatöltet maximalizálása

A kezelőedénybe betöltött faanyag-mennyiséget maximalizálni kell annak érdekében, hogy a kezelendő faanyag és a kezelésre használt vegyi anyagok aránya a lehető legoptimálisabb legyen.

Általánosan alkalmazható.

Technika

a)

Kettős falú kezelőedények automata szivárgásészlelő eszközökkel

b)

Egyfalú kezelőedények kellően nagy és a faanyag tartósítására használt szernek ellenálló tálcával, karimával és automatikus szivárgásészlelő eszközzel

Technika

Leírás

a)

Olyan folyamatszabályozók, amelyek megakadályozzák a működést, ha a kezelőedény ajtaja nincs lezárva és plombálva

A kezelőedény ajtaját megtöltése után, de még a kezelés előtt lezárják és plombálják. Olyan folyamatszabályozók vannak beépítve, amelyek megakadályozzák a kezelőedény működését, ha az ajtó nincs lezárva és plombálva.

b)

Olyan folyamatszabályozók, amelyek megakadályozzák a működést, ha a kezelőedény nyomás alatt van és/vagy fel van töltve tartósító oldattal

A folyamatszabályozók kijelzik a nyomást és azt, hogy van-e folyadék a kezelőedényben. Megakadályozzák a kezelőedény nyitását, amíg az még nyomás alatt van és/vagy fel van töltve.

c)

Biztonsági zár a kezelőedény ajtaján

A kezelőedény ajtaja olyan biztonsági zárral van felszerelve, ami megakadályozza a folyadék kiömlését abban az esetben, ha vészhelyzetben ki kell nyitni a kezelőedény ajtaját (pl. az ajtón lévő plomba eltört). A biztonsági zár lehetővé teszi az ajtó részleges nyitását a nyomás megszüntetése érdekében, de biztosítja a folyadékok benntartását.

d)

Biztonsági nyomáskiegyenlítő szelepek használata és karbantartása

A kezelőedényeket biztonsági nyomáskiegyenlítő szelepekkel szerelik fel, hogy megvédjék a tartályokat a túl nagy nyomástól.

A szelepeken keresztül kiürített folyadékot egy megfelelő térfogatú tartályba vezetik.

A biztonsági nyomáskiegyenlítő szelepeket rendszeresen (pl. 6 havonta) ellenőrzik a korrózió, szennyeződés vagy helytelen illeszkedés tekintetében, és szükség szerint tisztítják és/vagy javítják.

e)

A vákuumszivattyúból távozó gázok levegőbe történő kibocsátásának kontrollja

A nyomás alatt álló kezelőedényből (vagyis a vákuumszivattyú kilépő nyílásából) elszívott levegőt kezelik (pl. gőz-folyadék szeparátorban).

f)

A levegőbe történő kibocsátások csökkentése a kezelőedény felnyitásakor

Elegendő időt hagynak a lecsepegésre és a kondenzációra a nyomáscsökkentési szakasz és a kezelőedény felnyitása között.

g)

Végső vákuum alkalmazása a kezelésre használt vegyi anyagok feleslegének eltávolítására a kezelt faanyag felszínéről

A csepegés elkerülése érdekében a kezelőedényben a felnyitás előtt végső vákuumot alakítanak ki, hogy a kezelt faanyag felszínéről eltávolítsák a kezelésre használt vegyi anyagok feleslegét.

A végső vákuum alkalmazása nem feltétlenül szükséges, ha a kezelt faanyag felületéről a kezelésre használt vegyi anyagok feleslegének eltávolítása megfelelő (pl. 50 mbar alatti) kezdeti vákuum alkalmazásával biztosított.

Technika

Leírás

a)

Törmelék eltávolítása a kezelés előtt

A törmeléket (pl. fűrészpor, fanyesedék) kezelés előtt eltávolítják a faanyag/faipari termékek felszínéről.

b)

Viaszok és olajok visszanyerése és újrafelhasználása

Ha az impregnáláshoz viaszokat vagy olajokat használnak, az impregnálási folyamatból származó viasz- vagy olajfelesleget visszanyerik és újrafelhasználják.

c)

A kezelésre használt vegyi anyagok ömlesztett szállítása

A kezelésre használt vegyi anyagok tartályokban történő szállítása a csomagolás mennyiségének csökkentése érdekében.

d)

Újrafelhasználható tartályok használata

A kezelőanyagok újrafelhasználható tartályait (pl. köztes ömlesztettáru-tartályokat) újrafelhasználás céljából visszajuttatják a szállítóhoz.

Anyag/paraméter

Szabvány(ok)

Biocidok  (55)

A biocid termékek összetételétől függően EN-szabványok is rendelkezésre állhatnak

Cu  (56)

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre

(például EN ISO 11885, EN ISO 17294-2, EN ISO 15586)

Oldószerek  (57)

Egyes oldószerek esetében rendelkezésre állnak EN-szabványok

(pl. EN ISO 15680)

PAH-ok  (58)

EN ISO 17993

Benzo[a]pirén  (58)

EN ISO 17993

HOI

EN ISO 9377-2

Anyag/paraméter  (59)

Szabvány(ok)

Biocidok  (60)

A biocid termékek összetételétől függően EN-szabványok is rendelkezésre állhatnak

As

Többféle EN-szabvány áll rendelkezésre

(például EN ISO 11885, EN ISO 17294-2, EN ISO 15586)

Cu

Cr

Oldószerek  (61)

Egyes oldószerek esetében rendelkezésre állnak EN-szabványok

(pl. EN ISO 15680)

PAH-ok

EN ISO 17993

Benzo[a]pirén

EN ISO 17993

HOI

EN ISO 9377-2

Paraméter

Folyamat

Szabvány(ok)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

TVOC  (62)

Faanyagok és faipari termékek tartósítása kreozot és oldószeralapú kezelőanyagok alkalmazásával

EN 12619

BAT 49, BAT 51

PAH-ok (62)  (63)

Faanyagok és faipari termékek tartósítása kreozot alkalmazásával

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

BAT 51

NOX  (64)

Faanyagok és faipari termékek tartósítása kreozot és oldószeralapú kezelőanyagok alkalmazásával

EN 14792

BAT 52

CO  (64)

EN 15058

Technika

Leírás

a)

Üzem és a berendezések szigetelése

Az üzem azon részeit, amelyekben a kezelésre használt vegyi anyagokat tárolják vagy kezelik, azaz a kezelőanyagok tárolóhelyét, a kezelőterületet, a kezelés utáni kondicionálás területét és az átmeneti tárolásra használt területeket (beleértve a kezelőedényt, a munkaedényt, a kirakodó/kiviteli létesítményeket, a csepegtető/szárítóterületet és a hűtőzónát), a kezelőanyagok csővezetékeit és vezetékhálózatát, valamint a kreozot (újra)kondicionáló létesítményeit szigetelik, illetve folyadékgyűjtővel látják el.. A szigetelés és a folyadékgyűjtő felülete át nem eresztő, ellenálló a kezelésre használt vegyi anyagokkal szemben, és elegendő kapacitású ahhoz, hogy befogadja és megtartsa az üzemben/berendezésben kezelt vagy tárolt mennyiségeket.

Használhatók (a kezeléshez használt vegyi anyagnak ellenálló anyagból készült) csepegtetőtálcák a kritikus berendezésekből vagy folyamatokból (pl. szelepek, tárolótartályok be-/kimenetei, kezelőedények, munkatartályok, kirakodási/kiviteli zónák, frissen kezelt faanyag, hűtő-/szárítási zóna) származó csepegések és kiömlések összegyűjtésére és visszanyerésére helyi megoldásként.

A szigetelést/folyadékgyűjtést biztosító felszerelésben és a csepegtetőtálcákban lévő folyadékokat összegyűjtik, hogy visszanyerjék a kezelésre használt vegyi anyagokat újrafelhasználás céljából. A gyűjtőrendszerben keletkező iszapot veszélyes hulladékként ártalmatlanítják.

b)

Át nem eresztő padlók

Az olyan nem szigetelt vagy folyadékgyűjtővel el nem látott területeken, ahol a kezelésre használt vegyi anyagok csepeghetnek, ahova kiömölhetnek, véletlenül kikerülhetnek vagy kimosódhatnak, a padló az érintett anyagokra nézve nem áteresztő (pl. a kezelt faanyagot át nem eresztő padlón tárolják, amennyiben a kezeléshez használt faanyagvédő szerre vonatkozó BPR-engedély ezt előírja). A padlón lévő folyadékokat összegyűjtik, hogy visszanyerjék a kezelésre használt vegyi anyagokat a kezelésre használt vegyi anyagok rendszerében történő újrafelhasználás céljából. A gyűjtőrendszerben keletkező iszapot veszélyes hulladékként ártalmatlanítják.

c)

Riasztórendszerek „kritikusnak” minősített berendezésekhez

A „kritikus” berendezéseket (lásd: BAT 30) a működési hibák jelzésére szolgáló riasztórendszerekkel szerelik fel.

d)

A föld alatti tárolásból és a káros/veszélyes anyagok vezetékrendszeréből származó szivárgások megelőzése és észlelése, valamint nyilvántartások vezetése

Föld alatti alkotóelemek számának minimalizálása. Ha föld alatti elemeket használnak káros/veszélyes anyagok tárolására, másodlagos elszigetelést (pl. kettős falú tartályokat) alkalmaznak. A föld alatti elemeket szivárgásészlelő eszközökkel szerelik fel.

A föld alatti tárolóegységeket és vezetékhálózatot rendszeres kockázatalapú ellenőrzésnek vetik alá az esetleges szivárgások azonosítása érdekében; szükség esetén a szivárgó berendezést megjavítják. Nyilvántartást vezetnek azokról az eseményekről, amelyek a talaj és/vagy a felszín alatti vizek szennyeződését okozhatják.

e)

Az üzem és a berendezések rendszeres ellenőrzése és karbantartása

Az üzemet és a berendezéseket rendszeresen ellenőrzik és szervizelik a megfelelő működés biztosítása érdekében; ez magában foglalja különösen a szelepek, szivattyúk, csövek, tartályok, nyomástartó edények, csepegtetőtálcák és a szigetelést/folyadékgyűjtést biztosító eszközök épségének és/vagy szivárgásmentes állapotának, valamint a riasztórendszerek megfelelő működésének ellenőrzését.

f)

A keresztszennyeződés megelőzésére szolgáló technikák

A keresztszennyeződés (azaz a kezelésre használt vegyi anyagokkal általában nem érintkező üzemi területek szennyeződése) megfelelő technikák alkalmazásával megelőzhető, mint például:

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Az esővíz és a felszíni lefolyó víz szennyeződésének megelőzésére szolgáló technikák

Az esővizet és a felszíni lefolyó vizet a kezelőanyagok tárolására vagy kezelésére szolgáló területektől, a frissen kezelt faanyag tárolására szolgáló területektől és a szennyezett víztől elkülönítik. Ezt legalább a következő technikák alkalmazásával érik el:

Meglévő üzemek esetében a vízelvezető csatornák és a külső terület esőgyűjtő csatornázása alkalmazhatóságát korlátozhatja az üzem területe.

b)

A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz gyűjtése

A kezelésre használt vegyi anyagokkal potenciálisan szennyezett területekről származó felszíni lefolyó vizet külön gyűjtik. Az összegyűjtött szennyvizet csak a megfelelő lépések elvégzését követően bocsátják ki, pl. ellenőrzés (lásd: BAT 43), kezelés (lásd: BAT 47, e) pont), újrafelhasználás (lásd: BAT 47, c) pont).

Általánosan alkalmazható.

c)

A potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó víz felhasználása

Az összegyűjtést követően a potenciálisan szennyezett felszíni lefolyó vizet vízbázisú faanyag-tartósító oldatok elkészítéséhez használják.

Csak vízbázisú tisztítószereket alkalmazó üzemekben alkalmazható. Az alkalmazhatóságot korlátozhatják a rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozó minőségi követelmények.

d)

A tisztítóvíz újrafelhasználása

A berendezések és tartályok mosásához használt vizet visszanyerik és újrafelhasználják vízbázisú faanyag-tartósító oldatok elkészítéséhez.

Csak vízbázisú tisztítószereket alkalmazó üzemekben alkalmazható.

e)

Szennyvízkezelés

Amennyiben az összegyűjtött felszíni lefolyó víz és/vagy tisztítóvíz szennyeződését észlelik, vagy ez várható, és amennyiben a víz felhasználása nem kivitelezhető, a szennyvizet megfelelő szennyvíztisztító telepen (a telephelyen vagy azon kívül) kezelik.

Általánosan alkalmazható.

f)

Veszélyes hulladékként történő ártalmatlanítás

Amennyiben az összegyűjtött felszíni lefolyó víz és/vagy tisztítóvíz szennyeződését észlelik, vagy ez várható, és amennyiben a víz felhasználása nem kivitelezhető, az összegyűjtött felszíni lefolyó vizet és/vagy tisztítóvizet veszélyes hulladékként ártalmatlanítják.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

Termikus oxidáció

Lásd: BAT 15, i) pont. A hulladékhő hőcserélőkkel visszanyerhető.

Általánosan alkalmazható.

b)

A füstgázok átvezetése egy tüzelőberendezésbe

A füstgázok egy részét vagy egészét égési levegőként és kiegészítő tüzelőanyagként elvezetik egy gőz- és/vagy villamosenergia-termelésre használt tüzelőberendezésbe (beleértve a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőműveket is).

Nem alkalmazható az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 59. cikkének (5) bekezdésében említett anyagokat tartalmazó füstgázok esetén. Az alkalmazhatóságot biztonsági megfontolások korlátozhatják.

c)

Adszorpció aktív szén alkalmazásával

A szerves vegyületeket az aktív szén felszínén adszorbeálják. Az adszorbált vegyületeket ezt követően újrafelhasználás vagy ártalmatlanítás céljából deszorbeálják pl. gőzzel (gyakran helyben), és az adszorbenst újrafelhasználják.

Általánosan alkalmazható.

d)

Abszorpció megfelelő folyadék felhasználásával

Megfelelő folyadék használatával adszorpció útján eltávolítják a füstgázból a szennyező anyagokat, különösen az oldható vegyületeket.

Általánosan alkalmazható.

e)

Kondenzálás

A szerves vegyületek eltávolítására szolgáló technika, amelynek során a hőmérsékletet a vegyületek harmatpontja alá csökkentik, hogy gőzeik cseppfolyósodjanak. A szükséges üzemi hőmérsékleti tartománytól függően különböző hűtőközegeket használnak, pl. hűtővíz, hűtött víz (jellemzően 5 °C körüli hőmérsékleten), ammónia vagy propán.

A kondenzálást más kibocsátáscsökkentő technikával együttesen alkalmazzák.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony VOC-tartalom miatt a visszanyerés túl energiaigényes.

Paraméter

Mértékegység

Folyamat

BAT-AEL

(a mintavételi időszak átlaga)

TVOC

mg C/Nm3

Kreozot- és oldószeralapú kezelés

< 4–20

PAH-ok

mg/Nm3

Kreozot kezelés

< 1  (65)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a)

A hőkezelési körülmények optimalizálása

(kialakítás és működés)

Lásd: BAT 17, a) pont.

A kialakítás alkalmazhatósága meglévő üzemek esetén korlátozott lehet.

b)

Alacsony NOX-kibocsátású égőegységek használata

Lásd: BAT 17, b) pont.

Az alkalmazhatóságot meglévő üzemek esetén a kialakítással és/vagy az üzemeltetéssel kapcsolatos korlátozó tényezők korlátozhatják.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL  (66)

(a mintavételi időszak átlaga)

Indikatív kibocsátási szint  (66)

(a mintavételi időszak átlaga)

NOX

mg/Nm3

20–130

Nincs indikatív szint

CO

Nincs BAT-AEL

20–150

Technika

Nyersanyagok tárolása és kezelése

a)

Zajvédő falak felszerelése és az épületek zajelnyelő hatásának kihasználása/optimalizálása

b)

A zajjal járó műveletek teljes vagy részleges körülzárása

c)

Alacsony zajkibocsátású járművek/szállítórendszerek használata

d)

Zajkezelési intézkedések (pl. a berendezések jobb ellenőrzése és karbantartása, ajtók és ablakok zárása)

Kemenceszárítás

e)

A ventilátorokra vonatkozó zajcsökkentő intézkedések