Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019L1159

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1159 irányelve (2019. június 20.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

PE/39/2019/REV/1

HL L 188., 2019.7.12, p. 94–105 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1159/oj

12.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/94


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1159 IRÁNYELVE

(2019. június 20.)

a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A tengerészeti biztonság és a tengeri környezetszennyezés megelőzése magas szintjének megőrzése érdekében, illetve annak javítása céljából elengedhetetlen az uniós tengerészek tudás- és készségszintjének fenntartása és esetleges emelése a nemzetközi szabályokkal és a technológiai fejlődéssel összhangban lévő tengerészeti képzés és képesítés kidolgozásával, valamint alapvető fontosságú további intézkedések meghozatala az európai tengerészeti készségbázis szélesítése érdekében.

(2)

A tengerészek képzését és képesítését nemzetközi szinten a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi, módosított, 2010-ben jelentős mértékben felülvizsgált nemzetközi egyezménye (a továbbiakban: az STCW-egyezmény) szabályozza. Az STCW-egyezményhez 2015-ben módosításokat fogadtak el a gázt vagy alacsony lobbanáspontú egyéb tüzelő- és üzemanyagot használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat (a továbbiakban: az IGF-szabályzat) hatálya alá tartozó hajókon dolgozó tengerészek képzési és képesítési követelményeivel kapcsolatban. Az STCW-egyezményhez 2016-ban fogadtak el módosításokat a személyszállító hajókon és a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon dolgozó tengerészek képzési és képesítési követelményeivel kapcsolatban.

(3)

Az STCW-egyezményt a 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) ülteti át az uniós jogba. Valamennyi tagállam az STCW-egyezmény aláíró fele, így a nemzetközi kötelezettségvállalásaik harmonizált végrehajtását a tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozó uniós szabályoknak az STCW-egyezménnyel való összehangolásával kell megvalósítani. Ezért a 2008/106/EK irányelv több rendelkezését módosítani kell annak érdekében, hogy azok tükrözzék az STCW-egyezménynek az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon, a személyszállító hajókon és a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon dolgozó tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozó legújabb módosításait.

(4)

Az STCW-egyezményben részes felek 1995-ös konferenciájának 2. határozatával elfogadott, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló szabályzat, naprakész formájában (a továbbiakban: az STCW-egyezmény) már tartalmaz útmutatást a kimerültség megelőzéséről (B-VIII/1. szakasz) és a szolgálatra való alkalmasságról (A-VIII/1. szakasz). A biztonság érdekében elengedhetetlen a 2008/106/EK irányelv 15. cikkében foglalt követelmények betartatása és kivétel nélküli alkalmazása, valamint az említett útmutatás kellő figyelembevétele.

(5)

A tengeri szállítás területén a közös közlekedéspolitika egyik célja, hogy megkönnyítse a tengerészek Unión belüli mozgását. A könnyebb mozgás hozzájárul többek között ahhoz, hogy az uniós tengeri szállítási ágazat vonzóvá váljon a jövőbeli generációk számára, azon helyzetet elkerülendő, hogy az európai tengerhasznosítási klaszterben hiány keletkezzen a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező, hozzáértő munkaerőből. A tagállamok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerése elengedhetetlenül fontos a tengerészek szabad mozgásának megkönnyítéséhez. A megfelelő ügyintézéshez való jog alapján a tagállamok azon döntésének, hogy nemzeti képesítő bizonyítványok kiállítása céljából elfogadják-e a más tagállamok által a tengerészek számára kiadott jártassági bizonyítványokat, olyan indokokon kell alapulnia, amelyet az érintett tengerész ellenőrizni tud.

(6)

A 2008/106/EK irányelv a harmadik országok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok elismerésére szolgáló központosított rendszert is tartalmaz. A „Célravezető és hatásos szabályozás program” (REFIT) értékelése rámutatott, hogy a tagállamok jelentős költségmegtakarítást értek el a központosított rendszer bevezetése óta. Az értékelés azonban azt is feltárta, hogy egyes elismert harmadik országok esetében a tagállamok csak nagyon kevés, a bizonyítványok elismerését igazoló érvényesítést adtak ki az ezen harmadik országok által kiadott képesítő vagy jártassági bizonyítványokhoz kapcsolódóan. Ezért a rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében a harmadik országok elismerésére szolgáló eljárásnak az ilyen elismerés iránti igény elemzésén kell alapulnia, amelynek keretében többek között, de nem kizárólagosan meg kell adni az adott harmadik országból származó, a tagállamok lobogója alatt közlekedő hajókon valószínűsíthetően szolgálatot teljesítő parancsnokok, tisztek és rádiókezelők becsült számát. Az említett elemzést vizsgálatra meg kell küldeni a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottságnak (COSS).

(7)

A harmadik országok elismerési eljárásának alkalmazása során szerzett tapasztalatokra tekintettel a REFIT-értékelés feltárta, hogy a jelenlegi 18 hónapos időkeret nem veszi figyelembe, hogy mennyire összetett ez a folyamat, amely az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség által lefolytatott helyszíni vizsgálatot is magában foglalja. A vizsgálat megtervezéséhez és lefolytatásához szükséges diplomáciai megállapodások több időt igényelnek. Ezenfelül a 18 hónapos időszak nem elegendő, ha a harmadik országnak korrekciós intézkedéseket és jogi változtatásokat kell végrehajtania a rendszerében ahhoz, hogy eleget tegyen az STCW-egyezmény követelményeinek. Ennek alapján a bizottsági határozat elfogadási határidejét 18 hónapról 24 hónapra kell meghosszabbítani, és amennyiben a harmadik országnak jelentős korrekciós intézkedéseket kell végrehajtania – többek között jogi rendelkezéseket kell módosítania –, a határidőt még hosszabb, 36 hónapos időtartamban kell megállapítani. Ezenfelül az elismerési eljárás rugalmasságának megőrzése érdekében meg kell tartani azt a lehetőséget, hogy a megkereső tagállam ideiglenesen elismerhesse a harmadik országnak a tengerészek képzésére, képesítésére és az őrszolgálat ellátására vonatkozó előírásait meghatározó rendszerét.

(8)

Valamennyi tengerész tisztességes foglalkoztatáshoz való jogának biztosítása és a belső piaci verseny torzulásának korlátozása érdekében a harmadik országok jövőbeli elismerése tekintetében figyelembe kell venni, hogy az említett harmadik országok megerősítették-e a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezményt.

(9)

A harmadik országok elismerésére szolgáló központosított rendszer hatékonyságának további javítása érdekében a tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók számára kevés tengerészt biztosító harmadik országok újraértékelését hosszabb időközönként kell elvégezni, amelynek tartamát tíz évre kell megemelni. Az ilyen harmadik országok rendszerének hosszabb időközönkénti újraértékelését ugyanakkor prioritási kritériumokkal kell ötvözni, amelyeknek figyelembe kell venniük biztonsági megfontolásokat, egyensúlyt teremtve a hatékonyság iránti igény és az eredményes védelmi mechanizmus között abban az esetben, ha az érintett harmadik országokban romlik a tengerészeknek nyújtott képzés minősége.

(10)

A harmadik országokból alkalmazott tengerészekre vonatkozó információk uniós szinten elérhetővé váltak azáltal, hogy a tagállamok közölték a nemzeti nyilvántartásaikban tárolt, a kiadott bizonyítványokra és érvényesítésekre vonatkozó információkat. Ezeket az információkat statisztikai és szakpolitikai döntéshozatali célokra kell felhasználni, mindenekelőtt arra a célra, hogy hatékonyabbá váljon a harmadik országok elismerésére szolgáló központosított rendszer. A tagállamok által közölt információk alapján újra meg kell vizsgálni azon harmadik országok elismerését, amelyek legalább nyolc évig nem biztosítottak tengerészeket a tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók számára. Ez az újbóli vizsgálat eredményezheti az érintett harmadik ország elismerésének megtartását vagy visszavonását. Ezenfelül ezek a tagállamok által közölt információk az elismert harmadik országok újraértékelésének rangsorolásához is felhasználandók.

(11)

A nemzetközi szintű fejlemények figyelembevétele, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szabályokat időben ezekhez a fejleményekhez lehessen igazítani, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az STCW-egyezményben és az STCW-szabályzat A. részében végrehajtott módosításoknak a – tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozó technikai követelmények naprakésszé tételével, valamint a 2008/106/EK irányelvben foglalt összes vonatkozó rendelkezésnek a tengerészek digitális bizonyítványaival kapcsolatos rendelkezésekkel való összehangolásával történő – beépítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (4) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(12)

Az ezen irányelv harmadik országok elismeréséről szóló rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(13)

A szakmai képesítések elismerésére vonatkozó, a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) foglalt rendelkezések a tengerészképesítési bizonyítványoknak a 2008/106/EK irányelv szerinti elismerésére nem alkalmazandók. A 2005/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerését szabályozta. A tengerészképesítési bizonyítványoknak a 2005/45/EK irányelvben említett fogalommeghatározásai azonban az STCW-egyezmény 2010. évi módosításait követően elavulttá váltak. Ezért a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerési rendszerét módosítani kell annak érdekében, hogy az tükrözze a nemzetközi módosításokat és a tengerészképesítési bizonyítványoknak a 2008/106/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározásait. Ezenfelül a tagállamok hatáskörében a tengerészeknek kiadott egészségügyi alkalmassági bizonyítványokat is be kell vonni a kölcsönös elismerési rendszerbe. A kétértelműség eloszlatása, valamint a 2005/45/EK és a 2008/106/EK irányelvek közötti következetlenségek kockázatának felszámolása érdekében a tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerését egyedül a 2008/106/EK irányelvnek kell szabályoznia. Továbbá a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében elektronikus rendszert kell bevezetni a tengerészképesítési bizonyítványok bemutatására, mihelyt az STCW-egyezmény idevágó módosításai elfogadásra kerülnek.

(14)

Az adatok digitalizálása az adatgyűjtés és -közlés terén bekövetkezett technológiai fejlődés szerves része, amelynek célja a költségek csökkentéséhez és az emberi erőforrások hatékony felhasználásához való hozzájárulás. A Bizottságnak fontolóra kell vennie olyan intézkedések meghozatalát, amelyek a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzés eredményességének javítását szolgálják, többek között értékelnie kell egy olyan központi adatbázis létrehozásának és kezelésének megvalósíthatóságát és hozzáadott értékét, amely a tengerészképesítési bizonyítványokat tartalmazná, összeköttetésben állna a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 24. cikkében említett ellenőrzési adatbázissal, és amelyhez az összes tagállam kapcsolódni fog. Az említett központi adatbázis a 2008/106/EK irányelv V. mellékletében foglalt valamennyi információt tartalmazná a képesítő bizonyítványokra és az STCW-egyezmény V/1-1. és V/1-2. szabályával összhangban kiadott jártassági bizonyítványok elismerését igazoló érvényesítésekre vonatkozóan.

(15)

Az Unión belül a tengerészeti oktatási és képzési intézmények közötti diákcserék révén támogatni kell az európai tengerészek parancsnoki és tiszti oktatását és képzését. Az európai lobogó alatt közlekedő hajókon szolgálatot teljesítő tengerészek készségeinek és képesítéseinek gyakorlásához, illetve fejlesztéséhez szükség van a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére. A tengerészek oktatásánál és képzésénél teljes mértékben ki kell használni az Erasmus+ program által kínált lehetőségeket.

(16)

A Bizottságnak párbeszédet kell kialakítania a szociális partnerekkel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy a tengerészek képzésének nemzetközileg elfogadott minimumszintjét meghaladó olyan tengerészeti képzési kezdeményezések induljanak, amelyeket a tagállamok kölcsönösen elismerhetnének mint európai tengerészeti kiválósági diplomákat. Ezeknek a kezdeményezéseknek a Bizottságnak a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködési tervében meghatározott, folyamatban lévő kísérleti projektek és stratégiák keretében tett ajánlásokon kell alapulniuk, illetve azokkal összhangban kell kidolgozni őket.

(17)

A jogi egyértelműség és a következetesség fokozása érdekében a 2005/45/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(18)

A 2008/106/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2008/106/EK irányelv módosításai

A 2008/106/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„43.   »fogadó tagállam«: az a tagállam, amelyben a tengerészek a képesítő bizonyítványuk, jártassági bizonyítványuk vagy igazoló okmányaik elfogadását vagy elismerését kérik;

44.   »IGF-szabályzat«: a SOLAS 74 II-1/2.29. szabályában meghatározott, gázt vagy alacsony lobbanáspontú egyéb tüzelő- és üzemanyagot használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat;

45.   »sarkvidéki szabályzat«: a SOLAS 74 XIV/1.1. szabályában meghatározott, a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókról szóló nemzetközi szabályzat;

46.   »sarkvidéki vizek«: a SOLAS 74 XIV/1.2–XIV/1.4. szabályában meghatározott, az Északi-sarkvidék és/vagy az Antarktisz térségének vizei.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az egyetlen bekezdés bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ezt az irányelvet a valamely tagállam lobogója alatt hajózó tengerjáró hajókon szolgálatot teljesítő, ezen irányelvben említett tengerészekre kell alkalmazni, a következők kivételével:”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2)   Az 5b. cikket állampolgárságuktól függetlenül azokra a tengerészekre kell alkalmazni, akik rendelkeznek egy tagállam által kiadott bizonyítvánnyal.”

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   A 19. cikk (7) bekezdésére is figyelemmel, az ebben az irányelvben előírt bármely bizonyítvány eredetijét nyomtatott vagy digitális formában azon a hajón kell őrizni, ahol a bizonyítvány tulajdonosa szolgál, eredetiségük és érvényességük pedig az e cikk (12) bekezdésének b) pontja szerinti eljárás keretében ellenőrizhető.”;

b)

a (13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(13)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy amikor az STCW-egyezménynek és az STCW-szabályzat A. részének a tengerészek digitális bizonyítványaival kapcsolatos, vonatkozó módosításai hatályba lépnek, a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy ezen irányelv összes vonatkozó rendelkezésének az STCW-egyezményben és az STCW-szabályzat A. részében végrehajtott módosításokkal való összehangolása révén módosítsa ezt az irányelvet, a tengerészek bizonyítványainak és érvényesítéseinek digitalizálása érdekében.”

4.

Az 5a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5a. cikk

A Bizottság tájékoztatása

A 20. cikk (8) bekezdésének és a 21. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában, továbbá a tagállamok és a Bizottság által a szakpolitikai döntéshozatal során, valamint statisztikai célokra történő kizárólagos felhasználás céljára a tagállamok évente benyújtják a Bizottságnak az ezen irányelv V. mellékletében felsorolt, a képesítő bizonyítványokra és a képesítő bizonyítványok elismerését igazoló érvényesítésekre vonatkozó információkat. A tagállamok továbbá önkéntes alapon tájékoztatással – mint például ezen irányelv V. mellékletében megjelölt információkkal – szolgálhatnak a személyzeti állományú tengerészek részére az STCW-egyezmény melléklete II., III. és VII. fejezetének megfelelően kiadott jártassági bizonyítványokról.”

5.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5b. cikk

A tagállamok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerése

(1)   Minden tagállam elfogadja a más tagállamok által vagy azok hatáskörében kiadott jártassági bizonyítványokat és igazoló okmányokat nyomtatott vagy digitális formában annak érdekében, hogy lehetővé tegye a tengerészek számára, hogy a lobogója alatt közlekedő hajókon szolgálatot teljesítsenek.

(2)   Minden tagállam elismeri a más tagállamok által kiadott képesítő bizonyítványokat vagy a más tagállamok által az ezen irányelv I. mellékletének V/1-1. és V/1-2. szabályával összhangban a parancsnokok és tisztek részére kiadott jártassági bizonyítványokat, az azok elismerését igazoló érvényesítés útján. Az elismerést igazoló érvényesítésnek az abban előírt szolgálati minőségre, feladatkörökre és képesítési vagy jártassági szintekre kell korlátozódnia. Az érvényesítést csak az STCW-egyezményben foglalt összes követelmény teljesülése esetén lehet kiadni, az STCW-egyezmény I/2. szabályának 7. pontjával összhangban. Az érvényesítésnek az STCW-szabályzat A-I/2. szakaszának 3. pontja szerinti formát kell követnie.

(3)   Minden tagállam – annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tengerészek a lobogója alatt közlekedő hajókon szolgálatot teljesíthessenek – elfogadja a más tagállam hatáskörében a 11. cikknek megfelelően kiadott egészségügyi alkalmassági bizonyítványokat.

(4)   A fogadó tagállam biztosítja, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett határozatokat észszerű időn belül kiadják. A fogadó tagállam biztosítja továbbá, hogy a tengerészek – a nemzeti jogszabályokkal és eljárásokkal összhangban – jogorvoslati joggal rendelkezzenek az érvényes bizonyítvány érvényesítésének vagy elfogadásának elutasítása, illetve a válaszadás elmulasztása esetén, valamint hogy a tengerészek e fellebbezésekkel kapcsolatban megfelelő tanácsadásban és segítségnyújtásban részesüljenek a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(5)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a fogadó tagállam illetékes hatóságai további korlátozásokat írhatnak elő a 7. cikkben említett part menti utakon történő hajózáshoz kapcsolódó szolgálati minőség, feladatkörök és képesítési vagy jártassági szintek tekintetében, illetve az I. melléklet VII/1. szabálya alapján kiadott alternatív bizonyítványok tekintetében.

(6)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, a fogadó tagállam szükség esetén engedélyezheti, hogy a tengerészek a lobogójuk alatt közlekedő hajókon három hónapot nem meghaladó időszakon át szolgáljanak, egy másik tagállam által kiadott és érvényesített, megfelelő és érvényes, de az érintett fogadó tagállam által elismerés céljából még nem érvényesített bizonyítvány birtokában.

Az érvényesítés iránti kérelem illetékes hatóságokhoz való benyújtásának tényét igazoló okmánynak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

(7)   A fogadó tagállamnak biztosítania kell, hogy az irányítási szintű feladatkörök ellátására jogosító bizonyítványok elismerését kérelmező tengerészek megfelelően ismerjék az adott tagállam azon tengerészeti jogszabályait, amelyek a számukra engedélyezett feladatkörök szempontjából relevánsak.”

6.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Minden olyan, az V. fejezet V/3. szabálya, illetve a VI. fejezet kivételével az I. melléklet bármelyik fejezete alapján kiadott vagy elismert bizonyítvánnyal rendelkező parancsnok, tiszt és rádiókezelő, aki tengeren teljesít szolgálatot vagy szárazföldön töltött időszak után szándékozik a tengerre visszatérni, a tengerhajózási szolgálatra való alkalmasság megszerzése érdekében öt évnél nem hosszabb időközönként köteles:

a)

megfelelni a 11. cikkben előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek; és

b)

igazolni a szakmai alkalmasság folyamatosságát az STCW-szabályzat A-I/11. szakaszával összhangban.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2b)   A sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon teljesített tengeri szolgálat folytatása érdekében minden parancsnoknak és tisztnek meg kell felelnie az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, továbbá öt évnél nem hosszabb időközönként igazolnia kell, hogy az STCW-szabályzat A-I/11. szakaszának (4) bekezdésével összhangban továbbra is rendelkezik a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon szükséges szakmai alkalmassággal.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 2017. január 1-jéig kiadott képesítő és/vagy jártassági bizonyítványok esetében minden tagállam összehasonlítja a jelöltektől megkövetelt alkalmassági követelményeket azokkal az alkalmassági követelményekkel, amelyeket a vonatkozó képesítő és/vagy jártassági bizonyítványhoz az STCW-szabályzat A. része ír elő, és eldönti, hogy az ilyen képesítő és/vagy jártassági bizonyítványok tulajdonosai számára előírja-e a megfelelő ismeretfelújító vagy korszerűsítő képzést vagy felmérést.”;

d)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Minden tagállam összehasonlítja a gázüzemű hajókon szolgálatot teljesítő személyektől 2017. január 1-je előtt megkövetelt alkalmassági követelményeket azokkal az alkalmassági követelményekkel, amelyeket az STCW-szabályzat A-V/3. szakasza ír elő, és eldönti, hogy szükséges-e előírni az említett személyek számára a képesítéseik korszerűsítését.”

7.

A 19. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az a tagállam, amely érvényesítéssel kívánja elismerni az e cikk (1) bekezdésében említett, valamely harmadik ország által parancsnokok, tisztek vagy rádiókezelők részére kiadott képesítő vagy jártassági bizonyítványokat abból a célból, hogy azok tulajdonosai a saját lobogója alatt közlekedő hajókon teljesíthessenek szolgálatot, köteles a Bizottsághoz e harmadik ország elismerése iránti kérelmet benyújtani annak előzetes elemzésével együtt, hogy a harmadik ország eleget tesz-e az STCW-egyezményben foglalt követelményeknek, összegyűjtve az ezen irányelv II. mellékletében említett információkat. Az említett előzetes elemzésben a tagállamnak a kérelme alátámasztásául további információkkal kell szolgálnia a harmadik ország elismerésének indokairól.

Az ilyen kérelemnek a tagállam általi benyújtását követően a Bizottság haladéktalanul feldolgozza az említett kérelmet, és a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében dönt a harmadik országban működő képzési és képesítési rendszer értékelésének észszerű időn belül történő megindításáról, kellő figyelemmel az e cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőre.

Az értékelés megindítására vonatkozó pozitív határozat elfogadása esetén a Bizottság az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség segítségével és a kérelmet benyújtó tagállam, valamint bármely más érdekelt tagállam esetleges közreműködésével összegyűjti az ezen irányelv II. mellékletében említett információkat, és elvégzi az elismerés iránti kérelemben szereplő harmadik ország képzési és képesítési rendszerének értékelését annak ellenőrzése érdekében, hogy az érintett ország eleget tesz-e az STCW-egyezmény minden követelményének, és hogy megfelelő intézkedéseket tett-e a csalással érintett bizonyítványok kiadásának megakadályozása érdekében, valamint figyelembe veszi azt is, hogy az érintett ország megerősítette-e a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezményt.

(3)   Ha az e cikk (2) bekezdésében említett értékelés eredményeként a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy teljesül az összes említett követelmény, a harmadik ország elismeréséről szóló határozatát megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni az e cikk (2) bekezdésében említett tagállami kérelem benyújtásától számított 24 hónapon belül.

Amennyiben az érintett országnak jelentős korrekciós intézkedéseket kell végrehajtania, többek között módosítania kell a jogszabályait, illetve az oktatási, képzési és képesítési rendszerét annak érdekében, hogy eleget tegyen az STCW-egyezmény követelményeinek, az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat az e cikk (2) bekezdésében említett tagállami kérelem benyújtásától számított 36 hónapon belül kell elfogadni.

Az említett kérelmet benyújtó tagállam határozhat úgy, hogy a végrehajtási jogi aktus e bekezdés szerinti elfogadásáig egyoldalúan elismeri a harmadik országot. Ilyen egyoldalú elismerés esetén a tagállam közli a Bizottsággal a harmadik ország által kiállított, az (1) bekezdésben említett képesítő és jártassági bizonyítványok elismerését igazoló, az említett harmadik ország elismerésére vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadásáig kiadott érvényesítések számát.”

8.

A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8)   Ha a 19. cikk (1) bekezdésében említett, valamely harmadik ország által kiadott képesítő vagy jártassági bizonyítványokkal kapcsolatban a tagállamok több mint nyolc éve nem adtak ki elismerést igazoló érvényesítést, az adott ország bizonyítványainak elismerését újra meg kell vizsgálni. A Bizottság az említett újbóli vizsgálatot követően a határozatát megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktusokat – a tagállamok, valamint az érintett harmadik ország legalább hat hónappal korábban történt előzetes értesítését követően – a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

9.

A 21. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 19. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett eljárás szerint elismert harmadik országok vonatkozásában, beleértve a 19. cikk (6) bekezdésében említett országokat is, a Bizottság az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség segítségével rendszeresen és az utolsó értékeléstől számított legalább tíz éven belül újraértékeli, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben foglalt vonatkozó kritériumoknak, és hogy megtették-e a megfelelő intézkedéseket a csalással érintett bizonyítványok kiadásának megakadályozása érdekében.

(2)   A Bizottság az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség segítségével prioritási kritériumok alapján végzi el a harmadik országok újraértékelését. E prioritási kritériumok többek között a következők:

a)

a kikötő szerint illetékes állam által a 23. cikk alapján végzett ellenőrzésre vonatkozó teljesítményadatok;

b)

a harmadik ország által az STCW-egyezmény V/1-1. és V/1-2. szabályának megfelelően kiadott képesítő bizonyítványokkal vagy a harmadik ország által kiadott jártassági bizonyítványokkal kapcsolatban kiadott elismerést igazoló érvényesítések száma;

c)

a harmadik ország által akkreditált tengerészeti oktatási és képzési intézmények száma;

d)

a harmadik ország által jóváhagyott tengerészképzési és tengerész szakmai továbbképzési programok száma;

e)

a harmadik ország utolsó Bizottság általi értékelésének dátuma és az említett értékelés során meghatározott kritikus jelentőségű folyamatok hiányosságainak a száma;

f)

a harmadik ország tengerészeti képzési és képesítési rendszerének jelentős változása;

g)

a harmadik országban bizonyítványt szerzett, a tagállamok lobogója alatt közlekedő hajókon szolgálatot teljesítő tengerészek teljes száma, valamint e tengerészek képzettségi és képesítési szintje;

h)

bármely érintett hatóság vagy más érdekelt fél által nyújtott, a harmadik ország oktatási és képzési normáival kapcsolatos információ, ha rendelkezésre áll.

Amennyiben valamely harmadik ország ezen irányelv 20. cikke szerint nem felel meg az STCW-egyezmény követelményeinek, az említett harmadik ország újraértékelése prioritást élvez a többi harmadik országgal szemben.”

10.

A 25a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok a 20. cikk (8) bekezdésének és a 21. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában, valamint a tagállamok és a Bizottság általi szakpolitikai döntéshozatal céljából történő felhasználás érdekében közlik a Bizottsággal az V. mellékletben említett információkat.”

11.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Értékelési jelentés

A Bizottság legkésőbb 2024. augusztus 2-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely többek között javaslatokat foglal magában az említett értékelés fényében meghozandó nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság az említett értékelési jelentésben elemzi a tagállamok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerési rendszerének végrehajtását, valamint a tengerészek digitális bizonyítványaival kapcsolatos esetleges nemzetközi szintű fejleményeket. A Bizottság értékeli továbbá az európai tengerészeti kiválósági diplomák jövőbeli figyelembevételével kapcsolatos esetleges fejleményeket, a szociális partnerek ajánlásaira támaszkodva.”

12.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Módosítás

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I. melléklete, valamint ezen irányelv vonatkozó rendelkezései annak érdekében történő módosítására vonatkozóan, hogy az említett mellékletet és az említett rendelkezéseket összehangolja az STCW-egyezménynek és az STCW-szabályzat A. részének a módosításaival.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv V. mellékletének a tagállamok által bejelentendő információk specifikus és releváns tartalma és részletei tekintetében történő módosítására vonatkozóan, feltéve, hogy e jogi aktusok kizárólag az STCW-egyezmény és az STCW-szabályzat A. része módosításainak figyelembevételére irányulnak, és megfelelnek az adatvédelmi garanciáknak. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem módosítják a 25a. cikk (3) bekezdésében foglalt, az adatok névtelenné tételére vonatkozó rendelkezéseket.”

13.

A 27a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 5. cikk (13) bekezdésében és a 27. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. augusztus 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (13) bekezdésében és a 27. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 5. cikk (13) bekezdése és a 27. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

14.

A 2008/106/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2005/45/EK irányelv hatályát veszti.

3. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2021. augusztus 2-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  HL C 110., 2019.3.22., 125. o.

(2)  Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. június 6-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/106/EK irányelve (2008. november 19.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 323., 2008.12.3., 33. o.).

(4)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/45/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről és a 2001/25/EK irányelv módosításáról (HL L 255., 2005.9.30., 160. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).


MELLÉKLET

A 2008/106/EK irányelv I. mellékletének V. fejezete a következőképpen módosul:

1.

Az V/2. szabály helyébe a következő szöveg lép:

V/2. szabály

A személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokok, tisztek, személyzeti állományú tengerészek és egyéb személyzet képzésére és képesítésére vonatkozó kötelező minimumkövetelmények

1.

Ez a szabály a nemzetközi útvonalon közlekedő személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokokra, tisztekre, személyzeti állományú tengerészekre és egyéb személyzetre alkalmazandó. E követelményeknek a belföldi útvonalon közlekedő személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő személyzetre való alkalmazhatóságát a tagállamok határozzák meg.

2.

A fedélzeten végzendő feladataik kijelölése előtt a személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő összes személynek eleget kell tennie az STCW-szabályzat A-VI/1. szakaszának (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

3.

A személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokoknak, tiszteknek, személyzeti állományú tengerészeknek és egyéb személyzetnek a szolgálati minőségüknek, feladataiknak és felelősségi körüknek megfelelő, az alábbi 5–9. pontban előírt képzést és bevezető képzést kell elvégezniük.

4.

Azoknak a parancsnokoknak, tiszteknek, személyzeti állományú tengerészeknek és egyéb személyzetnek, akiknek az alábbi 7–9. pontnak megfelelően képzést kell teljesíteniük, öt évet nem meghaladó időközönként megfelelő ismeretfelújító képzésen kell részt venniük, vagy igazolniuk kell, hogy a megelőző öt évben teljesítették az előírt alkalmassági követelményt.

5.

A személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő személyzetnek az STCW-szabályzat A-V/2. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati minősége, feladatai és felelősségi köre szempontjából megfelelő, személyszállító hajókra vonatkozó vészhelyzeti bevezető képzést kell elvégeznie.

6.

A személyszállító hajókon az utasok számára az utastérben közvetlen szolgáltatást nyújtó személyzetnek az STCW-szabályzat A-V/2. szakaszának (2) bekezdése szerinti biztonsági képzést kell elvégeznie.

7.

Az e melléklet II., III. és VII. fejezetének megfelelően képesítést szerzett parancsnokoknak, tiszteknek és személyzeti állományú tengerészeknek, valamint a riadójegyzék szerint a személyszállító hajók fedélzetén az utasok számára vészhelyzeti segítségnyújtásra kijelölt egyéb személyzetnek az STCW-szabályzat A-V/2. szakaszának (3) bekezdésében meghatározott, személyszállító hajókon történő tömegirányításra vonatkozó képzést kell elvégezniük.

8.

A parancsnokoknak, gépüzemvezetőknek, első tiszteknek, másodgéptiszteknek és mindazon személyeknek, akik a riadójegyzék szerint személyszállító hajók fedélzetén vészhelyzetben felelősséget viselnek az utasok biztonságáért, az STCW-szabályzat A-V/2. szakaszának (4) bekezdésében meghatározott, válságkezelésre és emberi viselkedésre vonatkozó, elismert képzést kell elvégezniük.

9.

A ro-ro személyszállító hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokoknak, gépüzemvezetőknek, első tiszteknek, másodgéptiszteknek és minden, az utasok be- és kiszállításáért, a be- és kirakodásért vagy a rakomány rögzítéséért, vagy a hajótest nyílásainak lezárásáért közvetlenül felelős, kijelölt személynek az STCW-szabályzat A-V/2. szakaszának (5) bekezdésében meghatározott, az utasbiztonságra, a rakománybiztonságra és a hajótest sértetlenségére vonatkozó, elismert képzést kell elvégezniük.

10.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az elvégzett képzést tanúsító okmányokat az e szabály 6–9. pontjában foglalt rendelkezések alapján megfeleltnek minősített minden személy számára kiadják.”

2.

A szöveg a következő szabályokkal egészül ki:

V/3. szabály

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokok, tisztek, személyzeti állományú tengerészek és egyéb személyzet képzésére és képesítésére vonatkozó kötelező minimumkövetelmények

1.

Ez a szabály az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokokra, tisztekre, személyzeti állományú tengerészekre és egyéb személyzetre alkalmazandó.

2.

A tengerészeknek, mielőtt az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon fedélzeti feladatokra kerülnének beosztásra, el kell végezniük a szolgálati minőségüknek, feladataiknak és felelősségi körüknek megfelelő, az alábbi 4–9. pontban előírt képzést.

3.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon szolgálatot teljesítő valamennyi tengerésznek a fedélzeti feladatokra történő beosztása előtt az ezen irányelv 14. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerinti, a hajóra és a felszerelésekre vonatkozó, megfelelő bevezető képzésben kell részesülnie.

4.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon lévő tüzelő- és üzemanyag felügyeletével, felhasználásával vagy az azzal kapcsolatos vészhelyzet-elhárítással összefüggésben kijelölt biztonsági feladatokért felelős tengerészeknek az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesített szolgálatra vonatkozó alapképzés elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

5.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesítendő szolgálatra vonatkozó alapképzési bizonyítványra pályázó valamennyi jelöltnek el kell végeznie az STCW-szabályzat A-V/3. szakaszának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő alapképzést.

6.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon lévő tüzelő- és üzemanyag felügyeletével, felhasználásával vagy az azzal kapcsolatos vészhelyzet-elhárítással összefüggésben kijelölt biztonsági feladatokért felelős tengerészek, akik a cseppfolyósított gázt szállító tartályhajókra vonatkozó V/1-2. szabály 2. és 5. pontja, vagy 4. és 5. pontja szerinti képesítést és bizonyítványt szereztek, úgy tekintendők, hogy eleget tesznek az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesítendő szolgálatra vonatkozó alapképzés tekintetében az STCW-szabályzat A-V/3. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

7.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon lévő tüzelő- és üzemanyagok, valamint tüzelő- és üzemanyagrendszerek felügyeletéért és felhasználásáért közvetlenül felelős parancsnokoknak, géptiszteknek és minden személyzetnek az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesítendő szolgálatra vonatkozó emelt szintű képzést tanúsító bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

8.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesítendő szolgálatra vonatkozó emelt szintű képzést tanúsító bizonyítványra pályázó valamennyi jelöltnek a 4. pontban ismertetett jártassági bizonyítvány megszerzése mellett a következő követelményeket kell teljesítenie:

8.1.

az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesítendő szolgálatra vonatkozó, elismert emelt szintű képzést kell elvégeznie, és meg kell felelnie az STCW-szabályzat A-V/3. szakaszának (2) bekezdésében előírt alkalmassági követelménynek; és

8.2.

teljesítenie kell legalább három hónapig tartó, elismert tengeri szolgálatot, amelynek keretében legalább három tüzelő- és üzemanyag-vételezési műveletet kell végeznie az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon. A három tüzelő- és üzemanyag-vételezési művelet közül kettő helyettesíthető a fenti 8.1. pont szerinti képzés keretében végzett tüzelő- és üzemanyag-vételezésre vonatkozó, elismert szimulátoros képzéssel.

9.

Az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon lévő tüzelő- és üzemanyagok felügyeletéért és felhasználásáért közvetlenül felelős parancsnokok, géptisztek és mindazon személyek, akik az STCW-szabályzat cseppfolyósított gázt szállító tartályhajókra vonatkozó A–V/1-2. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott alkalmassági követelmények szerinti képesítést és bizonyítványt szereztek, úgy tekintendők, hogy eleget tesznek az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon teljesítendő szolgálatra vonatkozó emelt szintű képzés tekintetében az STCW-szabályzat A-V/3. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, amennyiben emellett:

9.1.

teljesítik a 6. pont követelményeit;

9.2.

teljesítik a 8.2. pontban foglalt tüzelő- és üzemanyag-vételezési követelményeket, vagy részt vettek a cseppfolyósított gázt szállító tartályhajón három rakománykezelési művelet lebonyolításában; valamint

9.3.

a megelőző öt évben három hónapig tartó tengeri szolgálatot teljesítettek:

9.3.1.

az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó hajókon;

9.3.2.

az IGF-szabályzat hatálya alá tartozó tüzelő- és üzemanyagot rakományként szállító tartályhajókon; vagy

9.3.3.

a tüzelő- és üzemanyagként gázt vagy alacsony lobbanáspontú tüzelő- és üzemanyagot használó hajókon.

10.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – adott esetben – a 4. vagy a 7. pontnak megfelelően képesítést szerzett tengerészek részére jártassági bizonyítványt adjanak ki.

11.

A 4. vagy a 7. pontnak megfelelően jártassági bizonyítvánnyal rendelkező tengerészeknek öt évet nem meghaladó időközönként megfelelő ismeretfelújító képzésen kell részt venniük, vagy igazolniuk kell, hogy a megelőző öt évben teljesítették az előírt alkalmassági követelményt.

V/4. szabály

A sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon szolgálatot teljesítő parancsnokok és fedélzeti tisztek képzésére és képesítésére vonatkozó kötelező minimumkövetelmények

1.

A sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon navigációs őrszolgálatért felelős parancsnokoknak, első tiszteknek és tiszteknek – a sarkvidéki szabályzat előírásai szerinti – a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó alapképzési bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

2.

A sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó alapképzési bizonyítványra pályázó valamennyi jelöltnek a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó, elismert alapképzést kell elvégeznie, és eleget kell tennie az STCW-szabályzat A-V/4. szakaszának (1) bekezdésében meghatározott alkalmassági követelménynek.

3.

A sarkvidéki vizeken üzemelő hajók parancsnokainak és első tisztjeinek – a sarkvidéki szabályzat előírásai szerinti – a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó emelt szintű képzési bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

4.

A sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó emelt szintű képzési bizonyítványra pályázó valamennyi jelöltnek:

4.1.

eleget kell tennie a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó alapképzési bizonyítványra vonatkozó követelményeknek;

4.2.

sarkvidéki vizeken vagy egyenértékű, egyéb elismert tengeri szolgálat keretében legalább két hónapig tartó, elismert fedélzeti tengeri szolgálatot kell teljesítenie irányítási szinten vagy őrszolgálati feladatok ellátásakor üzemeltetési szinten; és

4.3.

a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozó, elismert emelt szintű képzést kell elvégeznie, valamint meg kell felelnie az STCW-szabályzat A-V/4. szakaszának (2) bekezdésében előírt alkalmassági követelménynek.

5.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – adott esetben – a 2. vagy a 4. pontnak megfelelően képesítést szerzett tengerészek részére jártassági bizonyítványt adjanak ki.

6.

Azoknak a tengerészeknek, akik 2018. július 1-je előtt kezdték meg elismert tengeri szolgálatukat sarkvidéki vizeken, 2020. július 1-jéig tudniuk kell igazolni, hogy eleget tesznek a 2. pont követelményeinek azzal, hogy:

6.1.

sarkvidéki vizeken üzemelő hajón elismert tengeri szolgálatot vagy ezzel egyenértékű, elismert tengeri szolgálatot teljesítettek üzemeltetési vagy irányítási szintű fedélzeti feladatok ellátásával a megelőző előző öt év során összesen legalább három hónapig; vagy

6.2.

sikeresen elvégezték a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozóan a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által létrehozott képzési útmutató szerint szervezett tanfolyamot.

7.

Azoknak a tengerészeknek, akik 2018. július 1-je előtt kezdték meg elismert tengeri szolgálatukat sarkvidéki vizeken, 2020. július 1-jéig tudniuk kell igazolni, hogy eleget tesznek a 4. pont követelményeinek azzal, hogy:

7.1.

sarkvidéki vizeken üzemelő hajón elismert tengeri szolgálatot vagy ezzel egyenértékű, elismert tengeri szolgálatot teljesítettek irányítási szintű fedélzeti feladatok ellátásával a megelőző öt év során összesen legalább három hónapig; vagy

7.2.

sikeresen elvégezték a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókra vonatkozóan a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által létrehozott képzési útmutató szerint szervezett tanfolyamot, valamint sarkvidéki vizeken üzemelő hajón elismert tengeri szolgálatot vagy ezzel egyenértékű, elismert tengeri szolgálatot teljesítettek irányítási szintű fedélzeti feladatok ellátásával a megelőző öt év során összesen legalább két hónapig.”


Top