(1)   Az e határozat I. mellékletében foglalt, a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat a megállapodás IV. mellékleteként kerül meghatározásra.

(2)   Az e határozat II. mellékletében foglalt, a választottbírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat a megállapodás V. mellékleteként kerül meghatározásra.

(3)   A választottbírák magatartási kódexe – amelyet e határozat III. melléklete tartalmaz – a megállapodás VI. mellékleteként kerül meghatározásra.

(4)   Az e cikk (1)-(3) bekezdésében említett eljárási szabályzatok és magatartási kódex nem érintik a megállapodásban meghatározott vagy a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság által elfogadható konkrét szabályokat.

(1)   A jelen eljárási szabályzat rendelkezései kiegészítik és pontosítják az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a özép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), különösen annak 69. cikkét (Közvetítés).

(2)   A jelen eljárási szabályzat célja, hogy lehetővé tegye a felek számára a közöttük esetlegesen felmerülő vitáknak kölcsönösen kielégítő, átfogó és gyors közvetítői eljárás útján történő rendezését.

(3)   A jelen eljárási szabályzat keretében „közvetítés” minden olyan eljárás – függetlenül annak megnevezésétől –, amelyben a felek közvetítőtől kérnek segítséget a köztük lévő jogvita békés úton történő rendezése érdekében.

(1)   Bármelyik fél bármikor írásban kérheti, hogy a felek közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a panaszos fél követelését. Ezen túlmenően:

(2)   A közvetítői eljárás csak a felek kölcsönös egyetértésével indítható meg. Ha az egyik fél az (1) bekezdés szerint közvetítést kérelmez, a másik fél megvizsgálja a kérelmet, és a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül írásbeli választ ad. Ennek hiányában a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

(1)   A felek a közvetítői eljárás kezdetén – de legkésőbb a közvetítés iránti kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – közös megegyezéssel kiválasztják a közvetítőt.

(2)   A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik fél állampolgára sem.

(3)   A közvetítő írásbeli nyilatkozatban megerősíti függetlenségét és pártatlanságát, valamint rendelkezésre állását a közvetítés lefolytatására.

(4)   A választottbírák magatartási kódexe értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőre is.

(1)   A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a feleket abban, hogy tisztázzák a vitatott intézkedést és annak a felek közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásait, valamint hogy kölcsönösen kielégítő megoldásra jussanak.

(2)   A közvetítő meghatározhatja, hogy milyen megközelítést tart a legmegfelelőbbnek az érintett intézkedés és a felek közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. Így különösen megbeszéléseket szervezhet a felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a felekkel, segítséget kérhet megfelelő szakértőktől és egyéb érdekelt felektől, illetve konzultálhat azokkal, valamint a felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. Mielőtt azonban segítséget kér a megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől, illetve a velük történő konzultációt megelőzően konzultálnia kell a felekkel. Amennyiben a közvetítő a felek egyikével és/vagy annak képviselőjével külön kíván találkozni vagy megbeszélést folytatni, erről előzetesen, vagy az adott féllel való egyoldalú találkozását vagy megbeszélését követően a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik felet.

(3)   A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a felek számára, akik azt elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve akár eltérő megoldásban is megegyezhetnek. Mindazonáltal a közvetítő nem adhat tanácsot, illetve nem tehet észrevételt a vitatott intézkedésnek a megállapodással való összeegyeztethetőségére vonatkozóan.

(4)   Az eljárás annak a félnek a területén zajlik, amelyhez a kérelmet intézték, vagy a felek kölcsönös megegyezése alapján bármilyen más helyen vagy módon.

(5)   A feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a felek lehetséges ideiglenes megoldásokat vizsgálhatnak meg, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.

(6)   A megoldás elfogadására a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatával kerülhet sor. A felek eltérő döntése hiányában a kölcsönösen kielégítő megoldásokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamelyik fél bizalmasnak minősített.

(7)   A felek kérésére a közvetítő írásban tényeken alapuló jelentéstervezetet nyújt be a feleknek, amelyben összefoglalja az eljárás keretében vitatott intézkedést, valamint minden olyan kölcsönösen kielégítő megoldást, amely az eljárás végső kimenetelét képezi, beleértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő 15 napos határidőt biztosít a felek számára ahhoz, hogy a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A közvetítő a felek által e határidőn belül benyújtott észrevételek megvizsgálását követő 15 napon belül írásban megküldi a felek részére a végleges, tényeken alapuló jelentést. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhatja a megállapodás értelmezését.

(1)   Amennyiben a felek megállapodtak egy kölcsönös kielégítő megoldásban, mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azt az előírt határidőn belül végrehajtsa.

(2)   A kölcsönösen kielégítő megoldást végrehajtó fél az előírt határidőn belül írásban tájékoztatja a másik felet a kölcsönösen kielégítő megoldás végrehajtása érdekében tett minden lépésről vagy intézkedésről.

(1)   A közvetítési eljárásra vonatkozó valamennyi információt bizalmasan kell kezelni, kivéve, ha azok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő, vagy arra a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás teljesítéséhez vagy végrehajtásához van szükség.

(2)   A felek eltérő megállapodásának hiányában és a jelen eljárási szabályzat 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban. A bizalmas kezelés kötelezettsége nem terjed ki a nyilvánosság előtt már ismert ténybeli információkra.

(3)   A közvetítői eljárás nem érinti a feleknek az e megállapodás vagy bármely más megállapodás vitarendezésről szóló rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.

(4)   A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt a konzultáció nem kötelező. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt azonban rendes körülmények között az adott félnek célszerű élnie a megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb rendelkezéseiben biztosított lehetőségekkel.

(5)   Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban az alább felsoroltakra a felek nem hivatkozhatnak, azokat bizonyítékként nem terjeszthetik elő, és azokat valamely választottbírói testület nem veheti figyelembe:

(6)   A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet vitarendezési testület tagja az e megállapodás vagy a WTO-egyezmény alapján folytatott olyan vitarendezési eljárás során, amely ugyanarra a kérdésre vonatkozik, mint amelyben közvetítőként járt el.

(1)   A jelen eljárási szabályzat rendelkezései kiegészítik és pontosítják az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), és különösen annak a választottbírósági eljárásról szóló 70. cikkét és azt követő cikkeit.

(2)   Az alábbiakban foglalt szabályok célja, hogy lehetővé tegyék a felek számára, hogy a választottbírósági mechanizmus révén kölcsönösen elfogadott megoldás alapján rendezzék a közöttük esetlegesen felmerülő vitákat.

(1)   A jelen eljárási szabályzat alkalmazásában „értesítés” minden olyan, a választottbírói eljárással kapcsolatos megkeresés, vélemény, írásbeli értesítés vagy egyéb dokumentum, azzal, hogy:

(2)   Minden értesítést e-mailben vagy – adott esetben – bármely olyan egyéb távközlési eszközzel kell megküldeni, amely lehetővé teszi az elküldés tényének rögzítését. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, kivéve, ha bizonyíték van ennek ellenkezőjére.

(3)   Minden értesítést meg kell küldeni az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága, illetve a megállapodás végrehajtásáért felelős kameruni minisztérium részére.

(4)   Az értesítésekben szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető értesítés elküldése útján javíthatók.

(5)   Amennyiben valamely értesítés kézbesítési határidejének utolsó napja a közép-afrikai fél vagy az Európai Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, az értesítés a következő munkanapon kézbesíthető. Jellegétől függetlenül semmilyen értesítés nem tekinthető munkaszüneti napon kézbesítettnek.

(6)   A vitatott kérdések jellegétől függően a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz ezen eljárási szabályzattal összhangban intézett minden kérelmet és értesítést másolatban meg kell küldeni a többi érintett intézménynek is.

(1)   Amennyiben egy választottbírát a megállapodás 71. cikke szerint sorshúzás útján választanak ki, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy annak képviselője haladéktalanul tájékoztatja a feleket a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről.

(2)   A felek részt vesznek a sorshúzáson.

(3)   A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy annak képviselője írásban értesíti a kiválasztott személyeket a választottbíróként való kijelölésükről. Minden személy a kijelöléséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét fél felé.

(4)   Amennyiben a megállapodás 85. cikkében említett választottbírói lista a megállapodás 71. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig nem készül el vagy nem tartalmaz elegendő nevet, a választottbírákat a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke sorshúzás útján választja ki a felek egyike vagy mindkét fél által hivatalosan javasolt azon személyek közül, akik megfelelnek a megállapodás 85. cikkének (2) bekezdésében említett feltételeknek.

(1)   Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a felek a választottbírói testület létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a választottbírói testülettel, hogy meghatározzák az általuk vagy a választottbírói testület által szükségesnek ítélt kérdésekben, ideértve a következőket:

A választottbírák és a felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencia útján is részt vehetnek.

(2)   Amennyiben a felek a választottbírói testület létrehozását követő öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület megbízatása a következő:

(3)   A felek a megbízatásról való megegyezésüket követő három napon belül értesítik a választottbírósági testületet a kölcsönösen elfogadott megbízatásról.

(1)   A választottbírói testület összes ülését a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja elnökét arra, hogy az érintett területen közigazgatási és eljárási határozatokat hozzon.

(2)   A jelen eljárási szabályzat 9. cikkével összhangban a választottbírák és a meghívott személyek jelen vannak a tárgyaláson. Amennyiben a megállapodás vagy a jelen eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a választottbírói testület tevékenységeit bármilyen eszköz felhasználásával folytathatja, többek között telefonon, telefaxon vagy bármely informatikai eszközön keresztül.

(3)   A választottbírói testület tanácskozásán kizárólag választottbírák vehetnek részt, a választottbírói testület azonban engedélyezheti, hogy asszisztensei jelen legyenek a tanácskozásain.

(4)   A határozatok megszövegezése a választottbírói testület kizárólagos felelőssége, és nem delegálható.

(5)   A megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) rendelkezéseiben nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető, megfelelő eljárást fogadhat el, amely egyenlő bánásmódot biztosít a felek részére.

(6)   Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint a megállapodás VI. címében (Viták megelőzése és rendezése) meghatározott határidőktől eltérő valamely eljárási határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, a testület írásban értesíti a feleket a végrehajtott módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választottbírói testület az ilyen módosítást vagy kiigazítást a felekkel folytatott konzultációt követően fogadhatja el.

(7)   Bármely fél kérésére a választottbírói testület módosíthatja az eljárás során alkalmazandó határidőket, megőrizve ugyanakkor a felek közötti egyenlő bánásmódot.

(8)   A felek együttes kérelmére a választottbírói testület bármikor felfüggeszti az eljárást a felek által megállapított, tizenkét egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A választottbírói testület a felek együttes írásbeli kérelmére bármikor, vagy az egyik fél írásbeli kérésére a megállapított felfüggesztés időtartama elteltével folytatja az eljárást. A kérelemről értesítést küldenek a testület elnöke és adott esetben a másik fél számára. Amennyiben a választottbírói testület eljárását több mint tizenkét egymást követő hónapra felfüggesztették, a választottbírói testület létrehozása céljából átruházott hatáskör megszűnik, és a választottbírói testület előtti eljárás befejeződik. A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a választottbírói testület előtt folyamatban lévő eljárást megszüntetik. A felek együttesen értesítik megállapodásukról a választottbírói testület elnökét. Az eljárás felfüggesztése esetén a vonatkozó határidők a választottbírósági eljárás felfüggesztésének megfelelő időtartammal meghosszabbodnak.

(9)   A választottbírói testület eljárásának befejeződése nem érinti a feleknek a megállapodás VI. címe (Viták megelőzése és rendezése) szerinti, ugyanezen kérdésben folyó más eljárás keretében fennálló jogait.

(1)   Amennyiben egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, lemond vagy helyettesíteni kell, a helyére új választottbírát választanak a megállapodás 71. cikkével összhangban.

(2)   Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek, és ezért helyébe másikat kell választani, ez a fél erről értesíti a másik felet attól az időponttól számított tizenöt napon belül, amikor tudomást szerzett az említett magatartási kódexnek az adott választottbíró általi feltételezett megsértését alátámasztó körülményekről.

(3)   A felek az e cikk (2) bekezdésében említett értesítéstől számított tizenöt napon belül konzultálnak egymással. A felek tájékoztatják a választottbírát a feltételezett kötelezettségszegésről, és felkérhetik arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek orvoslására. Amennyiben abban egyetértenek, a választottbírát vissza is hívhatják, és a megállapodás 71. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint új választottbírát jelölhetnek.

(4)   Ha a felek nem tudnak megállapodni valamelyik választottbíró – ide nem értve a testület elnökét – helyettesítésének szükségességében, a felek bármelyike kérheti az ügynek a választottbírói testület elnöke elé terjesztését, akinek a határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Ha az elnök a kérelemnek megfelelően arra a következtetésre jut, hogy egy választottbíró nem felel meg a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek, akkor a megállapodás 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban új választottbírót kell kijelölni.

(5)   Ha a felek nem tudnak megállapodni az elnök helyettesítésének szükségességében, bármely fél kérheti, hogy a kérdést terjesszék a megállapodás 85. cikke alapján létrehozott, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek listáján szereplő valamely személy elé. Ezt a személyt a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke sorshúzás útján választja ki. Az ily módon kiválasztott személy dönti el, hogy az elnök megfelel-e a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek vagy sem. A kiválasztott személy határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Ha olyan döntés születik, hogy az elnök nem felel meg a választottbírák magatartási kódexe követelményeinek, a megállapodás 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban új elnököt választanak.

(1)   A választottbírói testület elnöke az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott menetrend alapján a felekkel és a többi választottbírával folytatott konzultációt követően értesíti a feleket a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Az eljárás logisztikai lebonyolításáért felelős fél ezen információkat hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, a 11. cikkre is figyelemmel.

(2)   Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a tárgyalást Brüsszelben tartják, ha a panaszos fél a közép-afrikai fél, és Yaoundéban, ha a panaszos fél az Európai Unió.

(3)   A választottbírói testület további tárgyalásokat is kitűzhet, ha a felek ebben megállapodnak.

(4)   A tárgyaláson a választottbírák mindegyikének végig jelen kell lennie.

(5)   A következő személyek jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e vagy sem:

(6)   A tárgyalás napja előtt legkésőbb öt nappal minden fél benyújtja a választottbírói testülethez, valamint a másik félhez azon természetes személyek névsorát, akik a tárgyaláson az említett fél nevében szóban kifejtik annak érveit illetve álláspontját, valamint azon egyéb képviselők vagy tanácsadók névsorát, akik a tárgyaláson jelen lesznek.

(7)   A választottbírói testület biztosítja, hogy a panaszos fél és a bepanaszolt fél azonos felszólalási idővel rendelkezzen. A testület a tárgyalást a következő módon vezeti:

(8)   A választottbírói testület a tárgyalás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik félhez.

(9)   A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvét a tárgyalás után észszerű időn belül elkészítsék és a feleknek kézbesítsék. A felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a választottbírói testület ezen észrevételeket figyelembe veheti.

(10)   A tárgyalást követő tíz napon belül bármely fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a másik félnek és a választottbírói testületnek bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a tárgyalás során felmerült.

(1)   A választottbírói testület az eljárás során írásban bármikor írásbeli kérdést intézhet a felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választottbírói testület által feltett valamennyi kérdésről minden fél másolatot kap.

(2)   A felek mindegyike köteles a választottbírósági testület által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszait másolatban megküldeni a másik félnek. Minden fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának kézbesítésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen az említett válasszal kapcsolatban.

(1)   Az egyes felek és a választottbírósági testület biztosítják azon információk bizalmas kezelését, amelyeket a másik fél a választottbírói testület elé terjesztett és bizalmas információként jelölt meg. Az a fél, amelyik a választottbírói testületnek bizalmas információkat tartalmazó beadványt nyújt be, az említett beadvány benyújtásától számított tizenöt napon belül rendelkezésre bocsátja a beadvány bizalmas információkat nem tartalmazó, nyilvánosságra hozható változatát is.

(2)   A jelen eljárási szabályzat nem akadályozza meg a feleket abban, hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a másik fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem hoznak nyilvánosságra semmilyen olyan információt, amelyet a másik fél bizalmasként jelölt meg.

(3)   A választottbírói testület zárt tárgyalást tart, ha a felek egyikének beadványa és érvei bizalmas üzleti információt tartalmaznak. A felek fenntartják a választottbírói testület előtt zárt tárgyalás formájában lefolytatott tárgyalások titkosságát.

(1)   A választottbírói testület nem ülésezhet, illetve nem léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében.

(2)   Egyik választottbíró sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét valamelyik féllel vagy a felekkel a többi választottbíró távollétében.

(1)   A felek valamelyikének területén letelepedett nem kormányzati személyek amicus curiae beadványokat nyújthatnak be a választottbírói testületnek a (2)-(5) bekezdéssel összhangban.

(2)   Amennyiben a felek a választottbírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választottbírói testület részére önálló kezdeményezésre is benyújthatók írásbeli beadványok, amennyiben az adott beadvány előterjesztésére a választottbírói testület létrehozását követő tíz napon belül sor kerül, az közvetlenül kapcsolódik a választottbírói testület által tárgyalt kérdéshez, és hossza valamennyi mellékletével együtt sem haladja meg a tizenöt gépelt oldalt.

(3)   Minden beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, ideértve a személy tevékenységének jellegét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a személy választottbírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által választott nyelveken, a jelen eljárási szabályzat 16. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kell elkészíteni.

(4)   A beadványokat észrevételezésre meg kell küldeni a feleknek. A felek a beadvány kézbesítéstől számított tíz (10) napon belül észrevételeket nyújthatnak be a választottbírói testülethez.

(5)   A választottbírói testület határozatában felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a jelen eljárási szabályzatnak. A választottbírói testület határozatában nem köteles kitérni az e beadványokban szereplő érvekre. A választottbírói testület a hozzá beérkezett összes beadványt észrevételezés céljából a felek rendelkezésére bocsátja.

(1)   Minden fél maga viseli a választottbírósági eljárásban való részvételből eredő költségeit.

(2)   Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt fél gondoskodik a választottbírósági eljárás logisztikai lebonyolításáról – különösen a tárgyalások megszervezéséről –, és viseli a tárgyalás logisztikai lebonyolításából származó valamennyi költséget. A felek azonban közösen és egyenlő arányban viselik a választottbírósági eljárás egyéb igazgatási költségeit, valamint a választottbírák és asszisztenseik díjazását és költségeit.

(1)   A megállapodás 71. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb a jelen eljárási szabályzat 5. cikkének (1) bekezdésében említett ülésen a felek megállapodnak a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvében.

(2)   Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni közös munkanyelvben, minden fél vállalja, hogy írásbeli beadványait lefordítja a másik fél által választott nyelvre, kivéve, ha a beadványt a megállapodás felei közös hivatalos nyelveinek egyikén szövegezték meg. A szóbeli előterjesztések felek által választott nyelveken történő tolmácsolásáról a bepanaszolt félnek kell gondoskodnia, amennyiben a felek a közös hivatalos nyelveik egyikét választották. Amennyiben az egyik fél a közös hivatalos nyelvektől eltérő nyelvet választott, a szóbeli előterjesztés tolmácsolása teljes mértékben a szóban forgó fél feladata.

(3)   A választottbírói testület a felek által választott nyelve(ke)n szövegezi meg jelentéseit és határozatait. Ha a felek nem állapodnak meg közös munkanyelvben, az időközi jelentést, a zárójelentést és a választottbírói testület határozatait a megállapodás feleinek valamelyik közös hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

(4)   A választottbírói testület határozatának a felek által választott nyelv(ek)re történő lefordításával kapcsolatos valamennyi költséget a felek egyenlő arányban viselik.

(5)   Bármelyik fél tehet észrevételeket a jelen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordított változatának pontosságával kapcsolatban.

(6)   Minden fél maga viseli írásbeli beadványai fordításának költségeit.

(1)   A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelöltnek meg kell ismernie e magatartási kódexet. A jelölt köteles:

(2)   A választottbíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalhat olyan szerződéses kötelezettséget vagy fogadhat el olyan előnyt, amely bármilyen módon akadályozhatja feladatainak megfelelő ellátását, vagy ennek látszatát keltheti.

(3)   A választottbíró nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választottbíró tartózkodik minden olyan a cselekménytől, amely azt a látszatot keltheti, hogy harmadik személyek helyzetüknél fogva befolyásolni tudják őt.

(4)   A választottbíró biztosítja, hogy korábbi vagy aktuális pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek ne befolyásolják magatartását vagy döntéseit.

(5)   A választottbíró tartózkodik attól, hogy olyan kapcsolatokat létesítsen vagy olyan pénzügyi érdekeltségeket szerezzen, amelyek káros hatással lehetnek a pártatlanságára, vagy amelyek észszerűen etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát kelthetik.

(1)   A megállapodás 71. cikke szerinti, választottbíróvá történő megválasztásának megerősítése előtt minden jelölt köteles bejelenteni minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy egyéb tényt, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely észszerűen etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelöltnek minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie ahhoz, hogy feltárjon minden ilyen érdekeltséget, kapcsolatot és ügyet, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, és a munkájával vagy családjával kapcsolatos érdekeket.

(2)   Mivel az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség folyamatosan fennáll, minden választottbíró köteles arra, hogy az eljárás bármely szakaszában felmerülő minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy ügyet bejelentsen.

(3)   A jelölt vagy a választottbíró – miután tudomást szerzett róla, a lehető leghamarabb – a felek általi megfontolás céljából közöl a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsággal a jelen magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos minden kérdést.

(1)   A jelölésük elfogadását követően a választottbírák kötelesek rendelkezésre állni és feladataikat gondosan és hatékonyan, tisztességesen és lelkiismeretesen ellátni az eljárás teljes időtartama alatt.

(2)   A választottbírák csak az eljárás folyamán felvetett, a határozathozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálják, és e feladatot más személyre nem ruházzák át.

(3)   A választottbírák minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy asszisztensük és alkalmazottaik ismerjék és betartsák e magatartási kódex 2., 3. és 6. cikkét.

(1)   A választottbírák vagy korábbi választottbírák nem hozhatnak nyilvánosságra és nem használhatnak fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben nem hozhatnak nyilvánosságra és nem használhatnak fel ilyen információt arra, hogy előnyhöz jussanak vagy másokat előnyhöz juttassanak, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják.

(2)   A választottbírák hozhatják nyilvánosságra a választottbírói testület határozatát vagy annak bármely részét a megállapodás 84. cikkének (2) bekezdése szerinti közzétételt megelőzően.

(3)   A választottbírák és a korábbi választottbírák nem hozhatják nyilvánosságra a választottbírói testületek tanácskozásainak tartalmát vagy bármely választottbíró véleményét.