Egyetlen cikk

A 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelmet, amely a „Banon” (OEM) bejegyzett elnevezéshez kapcsolódó módosított egységes dokumentumot és az érintett termékleírás közzétételére való hivatkozást is magában foglalja, e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat közzététele jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett módosítás ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele időpontjától számított három hónapon belül felszólaljanak.

MELLÉKLET

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„BANON”

EU-szám: PDO-FR-0290-AM02 – 2018.1.10.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Név: Syndicat Interprofessionnel de Défense et de Promotion du Banon

Cím:

570, Avenue de la libération

04100 Manosque

Franciaország

Tel.: +33 492874755

Fax +33 492727313

E-mail: v.enjalbert@mre-paca.fr

A csoportosulást tejtermelők, feldolgozók és érlelők alkotják, és ily módon jogosult arra, hogy a termékleírás módosítását kérje.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☒	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☒	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☒	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: az ellenőrző szerv és a csoportosulás elérhetőségeinek naprakésszé tétele, nemzeti előírások.

4.   A módosítás típusa

—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   A termék elnevezése

A „Termék elnevezése” rovatban az alábbi rendelkezés:

helyébe a következő szöveg lép:

„Banon”.

Az alábbi bekezdést törölték:

A termékleírás ezen rovatában elegendő az oltalom alatt álló eredetmegjelölés elnevezését megadni.

5.2.   A termék leírása

A „Héja a levelek alatt krémsárga színű.” rendelkezést a „Héja a levelek alatt krémsárga vagy aranybarna színű.” rendelkezés váltotta fel.

A termék jellemzésének pontosítása érdekében a levelek alatti héj színére vonatkozó „krémsárga” jelző kiegészül a „vagy aranybarna” kifejezéssel.

A szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

A fenti pontosítások a termék érzékszervi vizsgálatát végző bizottság munkájának köszönhetők.

Ezeket a módosításokat az egységes dokumentumba is bevezették.

5.3.   Földrajzi terület

A „Földrajzi terület meghatározása” rovatban a földrajzi területen található települések listáját naprakésszé tették az ott szereplő némelyik település nevének változása miatt. A földrajzi terület maga nem módosult.

5.4.   A származás igazolása

Törölték a háztáji termelők azon kötelezettségét, miszerint nyilvántartást kell vezetniük a megvásárolt tejmennyiségekről, mivel a nemzeti szabályozás tiltja, hogy tejet vásároljanak. A kötelezettség ugyanakkor továbbra is fennáll a nem háztáji termelőkre vonatkozóan.

5.5.   Az előállítás módja

—   a kecskék fajtája:

Az alábbi bekezdést törölték:

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

A termékleírásban szereplő határidők lejártak, ezért azokat törölték.

Ezeket a rendelkezéseket az összefoglalóból is törölték.

—   a legeltetés minimális időtartama és az a minimális időtartam, amely alatt a kecskéknek szálas takarmányukat legelés során kell magukhoz venniük:

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

A „földrajzi terület” kifejezés pontosabb, mint az „adott terület”, és lehetővé teszi az ellenőrzést.

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

Az

és

rendelkezések egyik előfordulását tehát törölték.

A legeltetés minimális időtartama, valamint az a minimális időtartam, amely alatt a kecskéknek szálas takarmányukat legelés során kell magukhoz venniük, kétszer szerepelt a termékleírásban, ezért az ismétlés kiküszöbölése érdekében az egyik előfordulást törölték.

Ezeket a módosításokat az egységes dokumentumba is bevezették.

—   a vályúba tehető takarmány mennyiségének korlátozása:

Az alábbi mondatot

törölték, mivel ez a mondat nem tartalmaz többletinformációt a termékleírásban már szereplő maximális határértékekhez képest.

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

—   kiegészítő takarmány:

A szöveget kiegészítették a „vagy gabona-melléktermékeket” kifejezéssel, hogy ne zárják ki azokat az összetett takarmányokat, amelyek címkéjén szerepel, hogy gabonákat és gabona-melléktermékeket tartalmaznak.

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

—   a földrajzi területen kívülről származó takarmány vásárlásának korlátozása:

A „Szintén korlátozott az adott területen kívülről származó takarmány vásárlása.” mondatot törölték, mivel nem tartalmaz célértéket, és így nem ad meg tényszerű információt a korlátozásra vonatkozóan. A földrajzi területen kívülről származó takarmány vásárlásának korlátozását egyébként a hatályban lévő termékleírás alábbi rendelkezése határozza meg:

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

—   a szárított lucerna napi elosztásának szabályai:

Az alábbi rendelkezés:

helyébe a következő szöveg lép:

A szárított lucerna napi két adagban történő elosztását törölték, mivel az elosztott mennyiségek csekély volta miatt nem indokolt ez az óvintézkedés (amelyet azért vezettek be, mivel a túl nagy mennyiségben elfogyasztott nitrogén egy súlyos anyagcsere-betegséghez, az alkalózishoz vezethet).

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

—   tiltott takarmányok:

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

Az „és más olyan növények és magvak (…), amelyek rossz ízt kölcsönözhetnek a tejnek” szövegrészt, mivel nem tartalmaz könnyen ellenőrizhető, eléggé pontos értéket, törölték.

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

—   a GMO-k tilalmának bevezetése:

A szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

Ez a rendelkezés lehetővé teszi a takarmányozás hagyományos jellegének és módszereinek fenntartását.

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

—   a takarmány származási helye:

Az egységes dokumentum az alábbi bekezdéssel egészül ki: „A takarmány származási helyét illetően a földrajzi területet jellemző természetes tényezők miatt a koncentrált táp előállítása nehéz, a takarmányé pedig korlátozott. A koncentrált táp származási helye nincs meghatározva, így a földrajzi területen kívülről is érkezhet. Az alaptakarmány alapvetően a földrajzi területről származik, azonban a kecskék kaphatnak a területen kívülről érkező szénát. A földrajzi területen kívülről érkező koncentrált táp, valamint széna mennyiségének korlátozásából az következik, hogy a takarmány nagyobb részét a területről származó táplálék adja. A földrajzi területen kívülről behozható takarmány éves mennyisége egy kecskére számítva:

—

a takarmány és a szárított lucerna nyersanyagmennyiségének tekintetében 250 kg, ami körülbelül 213 kg szárazanyagnak felel meg (190 kg takarmány, amelynek szárazanyag-tartalma átlagosan 84 %-os, 160 kg szárazanyagnak felel meg, míg 60 kg szárított lucerna, amelynek szárazanyag-tartalma átlagosan 89 %-os, 53 kg szárazanyagot jelent),

—	a földrajzi területen kívülről származó koncentrált táp tekintetében pedig évente és egy kecskére számítva 250 kg (ami 270 kg nyersanyaggal egyenértékű).

Tekintve, hogy a kecske átlagos éves takarmánybeviteli képessége 1 100 kg, a földrajzi területről származó táplálékrész legalább 58 %-ot tesz ki (szárazanyagtartalmat számítva).”

Az egységes dokumentum fenti kiegészítése révén bizonyítható, hogy a kecskék takarmánya nagyrészt a földrajzi területről származik. E takarmányok teljes mennyisége a „Kapcsolat a földrajzi területtel” pontban leírt természeti tényezők miatt nem származhat a területről.

—   az oltás hőmérséklete és határideje:

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

Mivel az oltás hőmérsékletét a bejegyzett termékleírás a 2013. november 28-i 1211/2013/EU rendeletnek megfelelően szigorúan meghatározza (29 °C és 35 °C között), és mivel a feldolgozott tej nyers kecsketej, a melegítési hőmérséklet köztes fogalma felesleges, ezért törölték: a tej oltási fázishoz való felmelegítéséről van szó (melynek hőmérsékletét már meghatározták).

Az alábbi rendelkezés:

helyébe a következő mondat lép:

Az oltás határideje a tejüzemben termelt tej esetében módosult, hogy a vállalkozók munkaszervezésüket a tej begyűjtésének időtartama, valamint az egyes oltásoknál használandó legkisebb tejmennyiség figyelembevételével alakíthassák ki. A jelenlegi rendszer valójában éjszakai tejgyűjtést alkalmaz. Az utolsó fejésből származó tejet 2:30 táján gyűjtik be, az oltás pedig 6:30-tól kezdődik, mely során a teljes mennyiséget egy (1 000 literes) nagy medencében oltják. Az érintett állattenyésztők csökkenő száma és a kis mennyiségek miatt azonban ajánlatos korlátozni az éjszakai munkát és lehetővé tenni, hogy a tejet 8 órától, kis mennyiségekben (80 literes medencékben) lehessen oltani, ami a műveletet délig elnyújthatja.

—   a formába öntés fázisa

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

Annak érdekében, hogy a termelők alkalmazkodhassanak az új technikákhoz, a szöveg pontosítja, hogy a formábaöntési szakaszban a folyamatot segítő mechanikai elemek (medenceemelő, szállítószalag) engedélyezettek, de az alvadék többformás tálcákba történő eloszlatása során kötelező az emberi közreműködés: semmilyen teljesen mechanikus formábaöntési eljárás nem engedélyezett.

—   a lecsepegtetés és a formából való kivétel fázisa

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

A szöveg a termelők szakértelmét tükröző módon, gyakorlataik keretbe foglalása érdekében kiegészül az egyes lépések időtartamával (a lecsepegtetés 18–48 óra, a szárítás/szikkasztás legalább 24 óra), valamint a szikkasztás hőmérsékletével (legalább 13 °C).

—   a sófürdő időtartama

A sófürdő időtartamát törölték, hogy azt a termelők az alkalmazott sóoldat koncentrációjához igazíthassák, és így azonos eredményt kapjanak.

—   érlelési fázis

Az alábbi bekezdés:

„Az érlelés, melynek időtartama az oltást követő legalább 15 nap, a földrajzi területen, két fázisban történik:

—	A levelekbe burkolás előtt a csupasz sajttömböt az oltást követő 5–10 napon keresztül, legalább 8 °C hőmérsékleten érlelik. E fázist követően a termék homogén felületű, kifejezett felületi flórával és vékony, krémfehér kéreggel rendelkezik, míg a tészta belseje rugalmas.

—	A levelekbe burkolást követően a levelekkel borított sajtot legalább 10 napig 8–14 °C-on érlelik. A páratartalomnak meg kell haladnia a 80 %-ot.”

helyébe a következő szöveg lép:

„Az érlelés, melynek időtartama az oltást követő legalább 15 nap, két fázisban történik:

—	A levelekbe burkolás előtt a csupasz sajttömböt az oltást követő 5–10 napon keresztül, legalább 8 °C hőmérsékleten érlelik. E fázist követően a termék homogén felületű, kifejezett felületi flórával.

—	A levelekbe burkolást követően a levelekkel borított sajtot legalább 10 napig 8–14 °C-on érlelik. E fázist követően a sajt vékony krémsárga vagy aranybarna kéreggel rendelkezik. A páratartalomnak meg kell haladnia a 80 %-ot.”

A földrajzi területre való utalást törölték, mert a termékleírás ezen részében nincs szerepe. A kéreg leírását, amely átkerült az érlelési fázis paramétereinek leírása utáni részbe, összhangba hozták a termék leírását tartalmazó rovattal. A sajttészta leírását törölték, mivel ezt a kritériumot, amely a sajt felvágásával figyelhető csak meg, ebben a stádiumban nem ellenőrzik.

Az alábbi bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

A borpárlatba vagy törkölypárlatba áztatás gyakorlata mellett feltüntették a borpárlattal vagy törkölypárlattal való permetezést is, mivel e két módszer hasonló eredményt hoz.

5.6.   Kapcsolat

„A földrajzi területtel való kapcsolatot igazoló elemek” rovatot teljes egészében átfogalmazták annak érdekében, hogy egyértelműbben rávilágítsanak a „Banon” és a földrajzi terület között fennálló kapcsolat bizonyítékaira, anélkül, hogy az érvelés lényegét módosították, vagy egyes elemeit törölték volna. Ez a bizonyítékokat felsorakoztató szövegrész elsősorban a kecsketenyésztésnek kedvező mediterrán földrajzi környezet és a pásztorkodás kialakult gyakorlata, valamint a „Banon” készítéséhez szükséges különleges előállítási és érlelési szakismeretek közötti kapcsolatra világít rá.

„A földrajzi terület sajátosságai” címet viselő első rész a földrajzi területet jellemző természeti és emberi tényezőket sorolja fel, hangsúlyozva a kecsketenyésztéshez és a sajtgyártáshoz szükséges különleges szakértelmet.

A második rész „A termék sajátosságai”-t ismerteti, kiemelve bizonyos, a termék leírásában szereplő elemeket.

Végül az utolsó rész a természeti és emberi tényezők, valamint a termék közötti „Ok-okozati kapcsolat”-ot, azaz a köztük lévő kölcsönhatásokat magyarázza el.

Az OEM termékleírásának a kapcsolatról szóló részét az egységes dokumentum 5. pontja teljes egészében átveszi.

5.7.   Címkézés

„A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok” rovatban a sajtokra vonatkozó „eredetmegjelöléssel ellátott” kifejezést törölték, mivel ez a rovat, és tágabb értelemben ez a termékleírás kizárólag az eredetmegjelöléssel ellátott sajtokra vonatkozik; ez a kifejezés tehát itt felesleges.

Ezt a módosítást az egységes dokumentumba is bevezették.

5.8.   További módosítások

A „Kérelmező csoportosulás” rovatban: a csoportosulás elérhetőségeit módosították.

„Az ellenőrző szervre vonatkozó adatok” rovatban a nevet és a hivatalos szerv elérhetőségeit naprakésszé tették. Ez a rovat megemlíti az ellenőrzés terén franciaországi viszonylatban illetékes hatóságok elérhetőségeit: ezek az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) és a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF). A szöveget kiegészítették azzal, hogy az igazoló szerv neve és elérhetőségei megtekinthetők az INAO weboldalán és az Európai Bizottság adatbázisában.

Az ellenőrizendő fő pontokat tartalmazó táblázatot a bevezetett módosítások (a melegítés maximális hőmérsékletének eltörlése) figyelembevétele érdekében naprakésszé tették, és – a hatályos termékleírásnak megfelelően – egy, a tej jellegére (nem szabványosított fehérje- és zsírtartalmú nyers, teljes tej) vonatkozó ellenőrizendő fő ponttal kiegészítették.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„BANON”

EU-szám: PDO-FR-0290-AM02 – 2018.1.10.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés(ek)

„Banon”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Banon” nyers, teljes kecsketejből készült lágy sajt. A tej gyors altatásával (oltóval beoltott aludttejből) állítják elő. Az érlelt sajtot természetes barna gesztenyelevelekbe burkolják (azaz teljes egészében levelekkel fedik be) és természetes rafiával kötik át, amely 6–12 cikkelyt alkot.

A „Banon” tésztája legalább 15 napig tartó – azon belül 10 napig levelek alatt történő – érlelés után homogén, krémes, lágy és rugalmas. Héja a levelek alatt krémsárga vagy aranybarna színű. Ez a sajt állatra – alapvetően kecskére – jellemző ízvilág jegyeit hordozza, melyet gyakran ammóniás és aljnövényzetre emlékeztető aromák kísérnek, némi fanyar utóízzel. Textúrája lágy és szájban elomló. A sajt átmérője a levelekkel együtt 75–85 mm, magassága 20–30 mm. A „Banon” levelek nélküli nettó tömege az érlelési időszak után 90–110 gramm.

100 gramm sajt szárazanyag-tartalma legalább 40 gramm, 100 gramm sajt teljes száradás utáni zsírtartalma 40 gramm.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A kecskék alaptakarmánya alapvetően a földrajzi területről származik. A takarmányozás kizárólag kaszálón és/vagy legelőn való legeltetés formájában, illetve jó állapotban tartósított, hüvelyesekből és/vagy pázsitfűfélékből és/vagy természetes növényzetből álló száraz takarmánnyal történik.

Amint a növényzet állapota és az időjárási feltételek lehetővé teszik, a kecskéket ki kell hajtani a kaszálóra és/vagy a legelőre. A kecskéknek rendszeresen, évente legalább 210 napig kell az adott terület legelőin és kaszálóin legelniük.

A kecskék a következő helyeken legelnek:

—	egyéves vagy évelő, természetes növényfajokkal borított, fás, bokros vagy füves legelőkön,

—	őshonos növényzetű állandó füves területeken,

—	pázsitfűfélékkel, hüvelyesekkel vagy vegyes növényzettel borított ideiglenes füves területeken.

A kecskéknek az év legalább 4 hónapjában szálas takarmányuk legnagyobb részét legelés során kell magukhoz venniük.

Abban az időszakban, amelynek során a szálastakarmány-adagot elsősorban legeltetés útján kell biztosítani, a széna napi nyersanyagmennyisége felnőtt kecskénként nem haladja meg az 1,25 kg-ot.

A széna egy felnőtt kecskére számított éves nyersanyagmennyisége legfeljebb 600 kg lehet.

Vályúba adható zöldtakarmány évente legfeljebb 30, nem egymást követő napig adható.

A kiegészítő takarmányok egy felnőtt kecskére számított napi nyersanyagmennyisége nem haladhatja meg a 800 grammot, illetve felnőtt kecskénként az évi 270 kg-ot.

Az éves kiegészítő takarmánynak legalább 60 %-ban gabonaféléket vagy gabona-melléktermékeket kell tartalmaznia. A szárított lucerna egy felnőtt kecskére számított napi nyersanyagmennyisége nem haladhatja meg a 400 grammot, illetve felnőtt kecskénként az évi 60 kg-ot.

A földrajzi területen kívülről származó takarmány és szárított lucerna egy felnőtt kecskére számított éves nyersanyagmennyisége legfeljebb 250 kg.

Tilos a szilázs és a bálázott takarmányok, valamint a keresztesvirágú takarmánynövények alkalmazása.

A takarmányozás során kizárólag a géntechnológiával nem módosított növények, társtermékek és takarmány alkalmazása megengedett. Genetikailag módosított növények termesztése tilos a »Banon« OEM készítéséhez használt tejet előállító valamennyi gazdaság területén. E tilalom hatálya alá tartozik a gazdaságban nevelt tejelő állatoknak takarmányul adható valamennyi növényfaj, illetve minden olyan növénykultúra, amely azokat megfertőzheti.

A gazdaság területén a ténylegesen a kecskenyájnak szánt takarmánytermő terület 8 kecskére legalább 1 ha természetes és/vagy mesterséges kaszáló, 2 kecskére legalább 1 ha legelő.

A takarmány származási helyét illetően a földrajzi területet jellemző természeti tényezők miatt a koncentrált táp előállítása nehéz, a takarmányé pedig korlátozott. A koncentrált táp származási helye nincs meghatározva, így a földrajzi területen kívülről is érkezhet. Az alaptakarmány alapvetően a földrajzi területről származik, azonban a kecskék kaphatnak a területen kívülről érkező szénát.

A földrajzi területen kívülről érkező koncentrált táp, valamint széna mennyiségének korlátozásából az következik, hogy a takarmány nagyobb részét a területről származó táplálék adja.

A földrajzi területen kívülről behozható takarmány éves mennyisége egy kecskére számítva:

—

a takarmány és a szárított lucerna nyersanyagmennyiségének tekintetében 250 kg, ami körülbelül 213 kg szárazanyagnak felel meg (190 kg takarmány, amelynek szárazanyag-tartalma átlagosan 84 %-os, 160 kg szárazanyagnak felel meg, míg 60 kg szárított lucerna, amelynek szárazanyag-tartalma átlagosan 89 %-os, 53 kg szárazanyagot jelent),

—	a földrajzi területen kívülről származó koncentrált táp tekintetében pedig évente és egy kecskére számítva 250 kg (ami 270 kg nyersanyaggal egyenértékű).

Tekintve, hogy a kecske átlagos éves takarmánybeviteli képessége 1 100 kg, a földrajzi területről származó táplálékrész (szárazanyagtartalmat számítva) legalább 58 %-ot tesz ki.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a 4. pontban meghatározott földrajzi területen végzik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A sajtok egyedi címkézéssel kerülnek forgalomba, amelyen az eredetmegjelölés neve legalább olyan méretű karakterekkel szerepel, mint a címkén szereplő bármely más karakter.

A „Banon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtok címkéjén kötelezően fel kell tüntetni az európai uniós „OEM” szimbólumot.

Ezenfelül a „Banon” névnek a számlákon és a kereskedelmi okmányokon is szerepelnie kell.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület az alábbi településekből áll:

Alpes-de-Haute-Provence megye (04)

Teljes egészében a területhez tartozó települések: Aiglun, Allemagne-en-Provence, Archail, Aubenas-les-Alpes, Aubignosc, Banon, Barras, Beaujeu, Bevons, Beynes, Bras-d’Asse, Brunet, Céreste, Champtercier, Châteaufort, Châteauneuf-Miravail, Châteauneuf-Val-Saint-Donat, Châteauredon, Clamensane, Cruis, Curel, Dauphin, Digne-les-Bains, Draix, Entrepierres, Entrevennes, Esparron-de-Verdon, Estoublon, Fontienne, Forcalquier, Hautes-Duyes, La Javie, La Motte-du-Caire, Lardiers, La Rochegiron, Le Brusquet, Le Castellard-Mélan, Le Castellet, Le Chauffaut-Saint-Jurson, L’Escale, Les Omergues, L’Hospitalet, Limans, Malijai, Mallefougasse-Augès, Mallemoisson, Mane, Marcoux, Mézel, Mirabeau, Montagnac-Montpezat, Montfuron, Montjustin, Montlaux, Montsalier, Moustiers-Sainte-Marie, Nibles, Niozelles, Noyers-sur-Jabron, Ongles, Oppedette, Peipin, Pierrerue, Pierrevert, Puimichel, Puimoisson, Quinson, Redortiers, Reillanne, Revest-des-Brousses, Revest-du-Bion, Revest-Saint-Martin, Riez, Roumoules, Sainte-Croix-à-Lauze, Sainte-Croix-du-Verdon, Saint-Étienne-les-Orgues, Saint-Jeannet, Saint-Julien-d’Asse, Saint-Jurs, Saint-Laurent-du-Verdon, Saint-Maime, Saint-Martin-de-Brômes, Saint-Martin-les-Eaux, Saint-Michel-l’Observatoire, Saint-Vincent-sur-Jabron, Salignac, Saumane, Sigonce, Simiane-la-Rotonde, Sisteron, Sourribes, Thoard, Vachères, Valbelle, Valernes, Villemus, Volonne.

Részben a területhez tartozó települések: Château-Arnoux-Saint-Auban, Ganagobie, Gréoux-les-Bains, La Brillanne, Les Mées, Lurs, Manosque, Montfort, Oraison, Peyruis, Valensole, Villeneuve, Volx.

E települések esetében a földrajzi terület határát az érintett települések polgármesteri hivatalaiban elhelyezett térképek ábrázolják.

Hautes-Alpes megye (05)

Barret-sur-Méouge, Bruis, Chanousse, Val Buëch-Méouge (a régi Châteauneuf-de-Chabre település területe), Éourres, Étoile-Saint-Cyrice, Garde-Colombe, La Piarre, Laragne-Montéglin, Le Bersac, L’Épine, Méreuil, Montclus, Montjay, Montmorin, Montrond, Moydans, Nossage-et-Bénévent, Orpierre, Ribeyret, Rosans, Saint-André-de-Rosans, Sainte-Colombe, Sainte-Marie, Saint-Pierre-Avez, Saléon, Salérans, Serres, Sigottier, Sorbiers, Trescléoux.

Drôme megye (26)

Aulan, Ballons, Barret-de-Lioure, Eygalayes, Ferrassières, Izon-la-Bruisse, Laborel, Lachau, La Rochette-du-Buis, Mévouillon, Montauban-sur-l’Ouvèze, Montbrun-les-Bains, Montfroc, Montguers, Reilhanette, Rioms, Saint-Auban-sur-l’Ouvèze, Séderon, Vers-sur-Méouge, Villebois-les-Pins, Villefranche-le-Château.

Vaucluse megye (84)

Aurel, Auribeau, Buoux, Castellet, Gignac, Lagarde-d’Apt, Monieux, Saignon, Saint-Christol, Saint-Martin-de-Castillon, Saint-Trinit, Sault, Sivergues, Viens.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Banon” sajt bölcsője az Haute-Provence megyében található Banon település és környéke. A térség száraz középhegységi régió, ahol a mediterrán éghajlatú tájat dombok és fennsíkok tarkítják.

Jellemzően vízhiányos területről van szó, ahol a föld nagy mélységben raktározza a talajvizet, a felszíni víztesteket pedig főleg ősszel és tavasszal koncentrálódó – és nyáron lényegében nem létező – ritka és rendkívül rendszertelen esőzések táplálják.

Ezenfelül a „Banon” származási területén a talaj kevéssé termékeny, többnyire mészköves és jó vízvezető képességű, amely kiválóan elnyeli az esővizet.

A térségben aleppói fenyőt, tölgyet, rekettyét, cserjéket és illatos növényeket, aljnövényzettel borított mocsaras területeket és szórványos bozótokat, valamint olyan növénykultúrákat magában foglaló gyér erdős növényzet váltja egymást, amelyek jól alkalmazkodnak a száraz, napos, és télen gyakran elég hűvös provence-i középhegységi éghajlat zordságához; ez a térség a kecskenyájak legeltetésére alkalmas területeket kínál.

E régió természeti körülményei szolgálnak magyarázattal arra, hogy a térség általános gazdasági felépítése kedvez a legeltetéses gazdálkodásnak és a gyér hozamú növények termesztésének.

A tenyésztők számára a legelők és a takarmánytermő területek szolgálnak alapul a kecskék takarmányozásához. A tenyésztők tehát e változatos természeti erőforrásokat ötvöző, sajátos termelési rendszert alakítottak ki. A legeltetés háromféle erőforrást egyesít: a természetes kaszálókat, az erdőket és a nitrogénben gazdag hüvelyeseket. A tenyésztők többsége maga tartja a kecskéit, aminek köszönhetően a fentieket a legelőn történő legeltetés függvényében és az évszakok előrehaladtával baltacim- vagy lucernalegelőkön történő legeltetéssel egészíthetik ki.

Provence az „oltós” alvasztási kultúrát kialakító térségben található, szemben az Észak-Franciaországban uralkodó „tejsavas” alvasztási szokásokkal (lassú, hozzávetőleg 24 órás altatási idő). Már a XV. században René királynak is kínáltak ilyen „oltóval készült lágy sajtfalatokat”; az oltóra való utalás nyilvánvaló.

A Provence-ban használt sajtformákon hagyományosan nagy lyukak voltak, ami arra utal, hogy az aludttejet oltóval kezelték (a tejsavas altatással készült aludttej az ilyen formákon átfolyna).

Emellett a „Banon” sajt egyedi jellegzetességének tekinthető levelekbe burkolás két célt szolgál: egyrészről tartósítási technika, másrészről gyártási módszer. A friss sajt ilyen feldolgozása egyaránt alkalmas a sajt tartósítására és minőségének javítására.

A termék feldolgozása elsősorban azt jelenti, hogy a sajtot gesztenyelevelekbe csomagolják. A sajttömb ezen eljárás során nyeri el „Banon” jellegét. A levelek a légmentesítést szolgálják, valamint adalékanyag szerepét is betöltik, amennyiben lehetővé teszik a sajt ízbeli jellemzőinek kialakulását.

Noha úgy tűnhet, hogy a sajthoz számos növényfajta jól illik (szőlő, gesztenye, platán, dió), a gesztenyelevelek azok, amelyek szívós felépítésüknek és csersavtartalmuknak köszönhetően előírássá váltak.

A „Banon” története a XIX. század végére nyúlik vissza. A mezőgazdasági hasznosítás szempontjából csekély értékkel bíró talajon a gazdák a környezetükben lévő szerény természeti erőforrások lehető legjobb kihasználására törekedtek: néhány jobb minőségű földterületen önfenntartó vegyes gazdálkodást folytattak, a művelés nélküli erdős vagy mocsaras tájakon pedig fát, gombát, kisebb gyümölcsöket, szarvasgombát vagy levendulát gyűjtöttek, illetve vadállatokat fogtak. A sertésen és egy kisebb baromfiudvaron kívül minden család tartott juhokból és néhány kecskéből álló kisebb házi nyájat, mely állatok egyaránt jól kiegészítették egymást a legelőkön – amennyiben a legjobban kihasználták a mocsárvidék és a környező aljnövényzet kínálta lehetőségeket –, valamint gazdasági rendeltetésük szempontjából is. Míg a juh elsősorban a húsa miatt volt hasznos, addig a kecske „a szegények teheneként” a tejet biztosította. A friss tej a családi étrend részét képezte, ugyanakkor tápértéke hosszú időn keresztül való megőrzésének egyetlen módjaként sajtot is készítettek belőle.

Noha a sajtot is otthoni felhasználásra szánták, a családi fogyasztáson túl előállított felesleg rávilágított annak kereskedelmi értékére. Ez a többlettermelés így értékesítés céljából eljutott a helyi piacokra.

A járás székhelyének, valamint a Pays de Lure és Pays d’Albion földrajzi központjának tekintett és fontos útvonalak csomópontját alkotó Banon ekkoriban a sajtvásárok és -piacok legjelentősebb helyszíne volt.

A „Banon” névhez kötődő, levelekbe burkolt kecskesajtot elsőként Marius MORARD 1886-os provence-i szakácskönyve említi.

A háború utáni időszak egyik meghatározó jelensége volt a sajtkészítési módszerekben bekövetkezett fokozatos technológiai fejlődés. A kecsketenyésztés specializálódott, a házi sajtkészítés immár a múlté: míg korábban a sajtot elsősorban családi fogyasztásra szánták és csak mellékesen kínálták eladásra, innentől kezdve a cél mindenekelőtt az értékesítés volt (a család pedig a felesleget fogyasztotta).

J.M. MARIOTTINI „A la Recherche d’un fromage: le Banon éléments d’histoire et d’ethnologie” (Egy sajt nyomában: a Banon történelmi és néprajzi vonatkozásai) című tanulmányából kiderül, hogy a „Banon” sajtot mindig is oltós alvasztást alkalmazó technológiával gyártották, és azon kevés sajtok egyike, amelyek még napjainkban is így készülnek.

A „Banon” nyers, teljes kecsketejből készült lágy sajt. A tej gyors altatásával (oltóval beoltott vagy lágy aludttejből) állítják elő. Az érlelt sajtot természetes barna gesztenyelevelekbe burkolják (azaz teljes egészében levelekkel fedik be) és természetes rafiával kötik át, amely 6–12 cikkelyt alkot.

A „Banon” sajt az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

—	héja a levelek alatt krémsárga vagy aranybarna színű,

—	textúrája lágy és szájban elomló,

—	állatra – alapvetően kecskére – jellemző ízvilág, melyet gyakran ammóniás és aljnövényzetre emlékeztető aromák kísérnek, némi fanyar utóízzel.

A földrajzi terület mediterrán éghajlatú térség, amelynek túlnyomórészt felszíni mészköves, kevéssé termékeny talaja jellemzően nem tartja meg a vizet. E tényezők eredményeképpen tövises rekettyebokrokból, galagonya- és kökénycserjékből, szuharokból, boróka-, levendula-, csombor- és kakukkfűcserjékből, valamint gesztenyefákból álló mészfennsík uralta növényzet alakult ki. Ez a környezet igen kedvező a kecsketenyésztés és a legeltetéses gazdálkodás számára.

A lágy aludttejen alapuló gyártási technológiát az éghajlati viszonyok teszik szükségessé (magas hőmérséklet és a környező száraz éghajlat). Ebben a térségben célzott módszerek alkalmazása nélkül nincs mód a tej lehűtésére és a tejsavbaktériumok hatásának kifejtéséhez szükséges alacsony hőmérséklet fenntartására, ugyanis fennáll a gyors megsavanyodás kockázata. Ennélfogva oltó segítségével el kell indítani a tej alvadását, azaz a koagulációt.

A sajttömbök gesztenyelevelekbe burkolása lehetővé tette az egész évre történő termelést és különösen a téli időszak átvészelését, amikor a kecskéknek elapadt a tejük.

A „Banon” sajt mindezen tényezők: a külterjes kecsketenyésztésnek kedvező és az emberek által hasznosított, szerény termőerejű környezet, az alvasztási gyakorlat kialakulását természetesen elősegítő meleg és száraz éghajlat, valamint a sajt eltarthatóságát lehetővé tevő feldolgozási eljárás (levelekbe burkolás) együttes hatásának eredménye.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-3ab11b39-00cf-48f7-a2b3-ac5e71b90836