(1)

A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács 2018. március 22-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Dániát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerülne sor.

(2)

A Dániára vonatkozó 2018. évi országjelentést 2018. március 7-én tették közzé. A Bizottság az országjelentésben értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései tekintetében Dánia által elért eredményeket.

(3)

Dánia 2018. április 24-én benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját és 2018. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(5)

Dánia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2018. évi konvergenciaprogramja értelmében a kormány 2018-ban a GDP 0,7 %-ának megfelelő államháztartási hiány elérésére, valamint arra törekszik, hogy a programidőszak egésze során, 2025-ig továbbra is teljesítse a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiányként meghatározott középtávú költségvetési célt. A 2018. évi konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2018-ban várhatóan 35,6 %-ra esik vissza, majd 2020-ban tovább csökken 34,2 %-ra, 2025-re pedig megközelítőleg 40 %-ra emelkedik. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a programidőszak egésze során megalapozott. A Bizottság 2018. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2018-ban várhatóan a GDP 0,3 %-ának, 2019-ben pedig a GDP 0,9 %-ának megfelelő többletet ér majd el, vagyis valamennyivel a 2018. évi konvergenciaprogramban foglalt célérték felett lesz, és meghaladja a középtávú költségvetési célt. Összességében a Tanács véleménye az, hogy Dánia az előrejelzések szerint 2018-ban és 2019-ben meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(6)

Dánia fenntartható növekedésének előfeltétele a demográfiai kihívások idején a megfelelő munkaerő-kínálat biztosítása és a bizonyos ágazatokban kialakulóban lévő munkaerőhiány kezelése. A szakoktatásban és -képzésben való részvétel fokozását és a tanulmányaikat befejezők arányának növelését célzó reformok, valamint a digitális készségek eredményesebb fejlesztésére irányuló intézkedések valószínűleg megnövelik majd a szakképzett munkavállalók számát. Ezen túlmenően e tekintetben előnyösek lennének a perifériára szorult és hátrányos helyzetű csoportok eredményesebb munkaerőpiaci bevonását célzó intézkedések. Ez az alacsony végzettséggel rendelkező fiatalokra, a csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő, valamint a migráns háttérrel rendelkező személyekre vonatkozik. A közelmúltbeli, munkaerőpiaci integrációt célzó intézkedések lassan indultak be, de láthatóan javítanak az újonnan érkezett menekültek helyzetén. A migráns háttérrel rendelkező gyermekek oktatási rendszerbe való integrációja továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent, mivel átlagosan alacsonyabb tanulmányi eredményt érnek el a többi gyermekhez viszonyítva.

(7)

A termelékenység gyors növekedése alapvető fontosságú a gazdasági növekedés elősegítéséhez, a Dániát jellemző viszonylag magas szintű jólét fenntartásához és az ország versenyképességének biztosításához. Jóllehet Dánia termelékenységi szintje a többi tagállamhoz képest magas, a termelékenységnövekedés hosszabb ideje lassuló pályán mozog. A termelékenység növekedését több különböző tényező is hátráltathatja (amelyeket a dán versenyképességi testület és versenyhatóság is azonosított). Különösen a belföldre irányuló szolgáltatásokat jellemzi a termelékenység lassú növekedése; a kormány 2017-ben csak korlátozott intézkedéseket hozott a verseny fokozása érdekében, és bizonyos részek, például a jelzálogbankok nincsenek kitéve a külső versenynek. Nincs nagy versengés a belföldre irányuló szolgáltatások több ágazatában (pl. a kiskereskedelem, a pénzügy, a közműszolgáltatások, a közlekedés és a gyógyszer-nagykereskedelem terén), ami még mindig visszafogja a termelékenységet, a beruházásokat és a munkahelyteremtést.

(8)

Az elmúlt években tapasztalt jelentős lakásár-növekedést követően egyre nagyobb a túlértékelés kockázata, különösen a legfontosabb városi területeken. Az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmeztetést adott ki nyolc uniós tagállam, köztük Dánia részére a lakóingatlan-szektorban mutatkozó középtávú sérülékenységekkel összefüggésben, amelyek oka a lakásárak növekedésének és a háztartások magas adósságszintjének kombinációjában keresendő. A háztartások 2017-ben tovább csökkentették adósságukat, ám az adósságszint még mindig a legmagasabbak között van az Unióban (a GDP százalékában), és a Bizottság becslése szerint meghaladja az alapvető gazdasági tényezők és a prudenciális küszöbértékek által indokolt szintet. Ezenfelül a jövedelemszinthez képest rendkívül magas szintű jelzáloghitelek aránya 2013 óta jelentős mértékben megnövekedett, különösen Koppenhágában és környékén. A dán hatóságok több új makroprudenciális intézkedést fogadtak el a célból, hogy tovább korlátozzák a kockázatos hitelfelvételt (ezen intézkedések 2018-tól, illetve 2020-tól lépnek hatályba), valamint (2021-től életbe lépő) ingatlanadó-reformot vezettek be a lakásárakban tapasztalt regionális egyenlőtlenségek kezelésére. Mindazonáltal a jövedelemszinthez képest rendkívül magas hitelarány, a magas adósságállománynak a magas kamatlábbal szembeni érzékenysége és a potenciálisan túlértékelt lakásárak kombinációja növeli az árkorrekció kockázatát, ami árthat a reálgazdaságnak és a bankszektornak.

(9)

A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a dán gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi konvergenciaprogramot, a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Dániának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak Dánia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy milyen mértékben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(10)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi konvergenciaprogramot, és azt a véleményt fogalmazta meg (5), hogy Dánia várhatóan megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek,

1.