31.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 28/49

(1)

A Bizottság 2009. december 14-i határozatával (2) (a továbbiakban: a szerkezetátalakításról szóló határozat) a Royal Bank of Scotland (a továbbiakban: RBS) számára nyújtott egyes állami támogatási intézkedéseket (3) a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította. Ezt a következtetést az Egyesült Királyság kormánya (a továbbiakban: az egyesült királyságbeli hatóságok) által benyújtott szerkezetátalakítási terv (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási terv) és kötelezettségvállalások (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások) alapján vonta le.

(2)

2014. április 9-i határozatában (4) (a továbbiakban: a szerkezetátalakításról szóló módosított határozat) a Bizottság megállapította, hogy a felsorolt bejelentett módosított kötelezettségvállalások (5) (a továbbiakban: a módosított kötelezettségvállalások) nem minősülnek állami támogatásnak. A módosított kötelezettségvállalások tehát nem érintik a szerkezetátalakításról szóló határozat azon következtetését, miszerint az RBS-nek nyújtott állami támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethető.

(3)

A szerkezetátalakításról szóló módosított határozat elfogadása óta a Bizottság szolgálatai, az egyesült királyságbeli hatóságok és az RBS (közvetlenül vagy a szerkezetátalakításról szóló határozat értelmében kijelölt ellenőrző megbízott útján) megbeszélések, konferenciahívások, e-mail váltások és dokumentumcsere formájában gyakori egyeztetéseket folytatott.

(4)

2017. február 17-én a Her Majesty's Treasury (az Egyesült Királyság Pénzügyminisztériuma, a továbbiakban: HMT) nyilvánosan bejelentette, hogy hivatalos módosítást kér majd a Rainbow üzletág (6) elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalásnak a kkv-k és a közepes méretű vállalkozások számára nyújtott banki szolgáltatások piacán (7) folyó versenyt erősítő intézkedéscsomaggal való felváltása érdekében.

(5)

2017. március 2-i levelükben az egyesült királyságbeli hatóságok értesítették a Bizottságot az arra irányuló hivatalos kérelmükről, hogy felváltsák az úgynevezett Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó, a szerkezetátalakításról szóló határozatban (8) meghatározott, majd a szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban (9) módosított kötelezettségvállalásukat.

(6)

2017. április 4-i levelében a Bizottság tájékoztatta az egyesült királyságbeli hatóságokat határozatáról (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat), amely szerint a kérelem tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2017. május 5-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (10). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az intézkedéssel kapcsolatban nyújtsák be észrevételeiket.

(8)

2017. május 8-án az egyesült királyságbeli hatóságok benyújtották válaszukat az eljárás megindításáról szóló határozatra.

(9)

2017 májusában és júniusában az érdekeltek észrevételeket nyújtottak be a Bizottságnak. A Bizottság a beérkezett észrevételek tisztázása céljából találkozókat tartott néhány érdekelttel. A Bizottság az érdekelt felek észrevételeit megküldte az egyesült királyságbeli hatóságoknak.

(10)

2017. június 22-én az egyesült királyságbeli hatóságok benyújtották válaszukat az érdekeltek észrevételeire, valamint az egyesült királyságbeli hatóságok saját piaci tesztelése (11) keretében kapott észrevételekre.

(11)

2017. július 28-i levelükkel az egyesült királyságbeli hatóságok aktualizált bejelentést küldtek a Bizottságnak. Ez a bejelentés az eredeti, 2017. március 2-i bejelentésben javasolt alternatív intézkedéscsomag naprakész változatát tükrözte.

(12)

mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében a kilépési megállapodás dátumától kezdődően, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Következésképpen és a kilépési megállapodás bármely rendelkezésének sérelme nélkül ez a végrehajtási határozat csak addig alkalmazandó, amíg az Egyesült Királyság tagsága az Unióban meg nem szűnik.

(13)

Az edinburgh-i székhelyű Royal Bank of Scotland (RBS) (12) Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, amely lakossági, vállalati és intézményi ügyfeleket szolgál ki. 2016 végén mérlegfőösszege 799 milliárd GBP (13), kockázattal súlyozott teljes eszközállománya (a továbbiakban: kockázattal súlyozott eszközállomány) (14) pedig 228 milliárd GBP volt.

(14)

Az RBS részére nyújtott állami támogatási intézkedések részletes leírása a szerkezetátalakításról szóló határozat (31)–(54) preambulumbekezdésében található. A szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban (15) a Bizottság jelezte, hogy az egyetlen, 2013-ban még meg nem szüntetett vagy vissza nem fizetett pénzügyi támogatás a törzsrészvényekkel és „B” típusú elsőbbségi részvényekkel (16) végrehajtott, 45,5 milliárd GBP összegű feltőkésítés volt, amelyhez az állami tulajdonú osztalékfizetést biztosító részesedés is kapcsolódott. Az RBS azért hozta létre az osztalékfizetést biztosító részesedést, hogy kiemelt osztalékjogot nyújtson az egyesült királyságbeli hatóságoknak.

(15)

2015. augusztusában az egyesült királyságbeli hatóságok eladták a bankban lévő részesedésük 5,4 %-át (17), ezzel első alkalommal értékesítettek az RBS-csoport kormányzati tulajdonú részvényeiből. 2015 októberében az „B” típusú elsőbbségi részvények teljes állományát törzsrészvényekké alakították (18). Az osztalékfizetést biztosító részesedést illetően az RBS 2016 márciusában végső osztalékot fizetett az egyesült királyságbeli hatóságoknak, ezt követően pedig megszűnt ez a részesedés (19). A fenti intézkedések következtében az egyesült királyságbeli hatóságok jelenleg 8,4 milliárd törzsrészvénnyel rendelkeznek az RBS-ben, ami a vállalati törzsrészvénytőkéjének 71,2 %-át teszi ki (20).

(16)

A szerkezetátalakításról szóló módosított határozat elfogadását megelőzően végrehajtott elidegenítési és magatartási kötelezettségvállalásokat a szerkezetátalakításról szóló módosított határozat (12)–(22) preambulumbekezdése ismerteti részletesen.

(17)

A szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban foglalt kötelezettségvállalások végrehajtását az eljárás megindításáról szóló határozat (15) és (16) preambulumbekezdése írja le. Az RBS az elidegenítéseket a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás kivételével a vállalt határidők előtt teljesítette.

(18)

A kötelezettségvállalások és a módosított kötelezettségvállalások között több üzletág elidegenítése is szerepelt. Ezen üzletágak közé tartozott az RBS fiókokra épülő lakossági és kkv-üzletága Angliában és Walesben, a fiókokra épülő NatWest lakossági és kkv-üzletág Skóciában, valamint a közvetlen kkv-üzletág és bizonyos közepes méretű vállalati ügyfelek (együttesen: a Rainbow üzletág). A szerkezetátalakításról szóló határozatban megjelölt határidő 2013. december 31. volt, ezt azonban a szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban 2017. december 31-ig meghosszabbították.

(19)

Az RBS részére nyújtott támogatás összeegyeztethetőségének a szerkezetátalakításról szóló határozatban foglalt értékelésében a Bizottság figyelembe vette, hogy a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás hozzájárult a kkv-k és a közepes méretű vállalkozások számára nyújtott banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán a támogatás által előidézett versenytorzulás korlátozásához.

(20)

Az RBS és az egyesült királyságbeli hatóságok által a Rainbow üzletág elidegenítése során követett eljárást, valamint az ezzel összefüggésben felmerült nehézségeket az eljárás megindításáról szóló határozat (19)–(25) preambulumbekezdése ismerteti részletesen.

(21)

2017. március 2-i levelükben az egyesült királyságbeli hatóságok értesítették a Bizottságot az arra irányuló kérelmükről, hogy a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat alternatív kötelezettségvállalás-csomaggal váltsák fel. 2017. július 28-i levelükkel az egyesült királyságbeli hatóságok módosított bejelentést küldtek a Bizottságnak. Ez a bejelentés az eredeti bejelentésben javasolt alternatív intézkedéscsomag naprakész változatát tükrözte.

(22)

Az egyesült királyságbeli hatóságok előadták, hogy a Rainbow üzletág elidegenítésével összefüggésben felmerült nehézségek (21) miatt a javasolt alternatív intézkedéscsomaggal másik megoldást igyekeztek találni, amely terjedelem és hatás tekintetében legalább egyenértékű a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó eredeti kötelezettségvállalással, emellett pedig: i. gyorsabban fejti ki hatását, így hatékonyabban csökkenti az esetleges versenytorzulást; ii. figyelembe veszi a mindenkori piaci körülményeket és a feltörekvő vállalkozások (22), valamint a kkv-k és a közepes méretű vállalkozások számára nyújtott banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacára esetleg újonnan belépő szereplők igényeit; és iii. nem veszélyezteti az RBS életképességét.

(23)

Az aktualizált alternatív intézkedéscsomag számos magatartási jellegű korrekciós intézkedést tartalmaz, és az alábbi két elemből áll:

(24)

A kapacitásfejlesztési és innovációs alap és a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program igazgatására és ellenőrzésére független testület (a továbbiakban: a testület) jönne létre (23).

(25)

Az aktualizált alternatív intézkedéscsomagot az RBS finanszírozná. Az Egyesült Királyság hatóságainak becslése szerint az intézkedéscsomag az RBS számára mintegy [0,5 – 1,5] milliárd GBP összköltséggel járna, figyelembe véve az induló tőkeköltséget és az RBS bevételének folyamatos csökkenését (24).

(26)

A kapacitásfejlesztési és innovációs alap teljes összege 425 millió GBP lenne, amit támogatható vállalkozások között osztanának szét a következő célokból: i. a kkv-k számára nyújtott banki szolgáltatások terén az RBS-szel való versengéshez szükséges kapacitások fejlesztése, és/vagy a kkv-k által igénybe vehető pénzügyi termékek és szolgáltatások kialakítása és fejlesztése. A támogatható beruházási projekteknek az engedélyezett célokra (25) kell irányulniuk.

(27)

A kapacitásfejlesztési és innovációs alap négy keretből állna, a források pedig az 1. táblázatban foglaltak szerint állnának rendelkezésre:

1. táblázat

A kapacitásfejlesztési és innovációs alapból nyújtható támogatások

A kapacitásfejlesztési és innovációs alapból legnagyobbrészt azok a vállalkozások részesülnének kifizetésekben, amelyek a vállalkozói folyószámlák terén már jelentős kapacitásokkal rendelkeznek. A három legnagyobb támogatási összeget ilyen kapacitásokkal rendelkező vállalkozások kapják majd, hogy fejlesszék az RBS-szel szembeni versenyképességüket a kkv-k számára kínált banki szolgáltatások és pénzügyi termékek terén. Az egyes keretek támogathatósági feltételeit a (28)–(31) preambulumbekezdés ismerteti részletesen.

(28)

Az A. keret támogathatósági feltételei: ez a keret minden olyan betétgyűjtő vállalkozás előtt nyitott lenne:

(29)

A B. keret támogathatósági feltételei: a támogathatósági feltételek megegyeznének az A. keretre vonatkozóan a (28) preambulumbekezdésben rögzítettekkel, azzal a kivétellel, hogy a vállalkozásnak nem lenne szükséges már kínálattal rendelkeznie a vállalkozói folyószámlák terén (de legalább ki kellene nyilvánítania ez irányú szándékát).

(30)

A C. keret támogathatósági feltételei: ez a keret nyitott lenne az A., illetve a B. keretből támogatható vállalkozások mellett minden olyan vállalkozás előtt:

(31)

A D. keret támogathatósági feltételei: ez a keret minden olyan vállalkozás előtt nyitott lenne:

(32)

A kapacitásfejlesztési és innovációs alapot a testület igazgatná és ellenőrizné. A testület független lesz az RBS-től és az egyesült királyságbeli hatóságoktól egyaránt, és rendelkezik majd a kapacitásfejlesztési és innovációs alapra benyújtott pályázatok kezelésével vagy annak megszervezésével, valamint a források felhasználásának az ellenőrzésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges hatáskörrel. A források kedvezményezett vállalkozások általi felhasználására vonatkozó biztosítékok az alap teljes élettartamát lefednék és a következő négy csoportba sorolhatók: i. kifizetés előtti biztosítékok, ii. a folyamatos jelentéstétel és testület általi nyomon követés, iii. a testület ellenőrzési joga, valamint iv. a testület források visszaköveteléséhez való joga.

(33)

A biztosítékok első csoportja kifizetés előtt lép életbe. A pályázóknak üzleti tervet kell benyújtaniuk a testületnek, amely tervben kellő részletességgel ismertetniük kell, hogyan szándékozzák felhasználni az esetlegesen nekik ítélt forrásokat. A testületnek ezután előre meghatározott tényezők figyelembevételével el kell bírálnia a terv mindegyik elemét, és meg kell vizsgálnia, hogy a terv megfelel-e a megengedett céloknak (27).

(34)

A biztosítékok második csoportjába a folyamatos jelentéstétel és testület általi nyomon követés tartozik: a kedvezményezetteknek 18 hónapon át negyedévente jelentést kell benyújtaniuk a testületnek (a testület saját éves jelentést készít az alap általa végzett kezeléséről). A jelentésnek részletesen leírást kell nyújtania a kapott finanszírozás felhasználásáról, ezen belül az előző három hónapban elköltött teljes összegről. Az A., a B. vagy a C. keretből támogatott vállalkozások esetében a jelentésnek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

(35)

A biztosítékok harmadik csoportjába a testület ellenőrzési joga tartozik: a testületnek szerződéses lehetősége lenne „szakképzett személyt” (28) kijelölni a források kedvezményezettek általi felhasználásának kivizsgálására és ellenőrzésére abban az esetben, ha a testület okkal vonja kétségbe, hogy a kedvezményezett megfelelően vagy teljes mértékben használta-e fel az A. intézkedés alapján kapott forrásokat.

(36)

A biztosítékok negyedik csoportjába a testület források visszaköveteléséhez való joga tartozik: ha a testület (ellenőrzést követően vagy más okból) úgy ítéli meg, hogy a kedvezményezett súlyosan megsértette a testület és a kedvezményezett között létrejött szerződést, akkor a testület visszakövetelheti a kedvezményezettnek már kifizetett forrásokat. Súlyos szerződésszegésnek minősülhet többek között a finanszírozási összeg nem az engedélyezett célokra vagy tiltott célokra (29) való felhasználása: ilyen esetekben a testület a szerződésszegés orvoslására kötelezetheti a kedvezményezettet, vagy a finanszírozási összeg (teljes vagy részleges) visszafizetését követelheti.

(37)

Az A., a B. vagy a C. keretből származó források felhasználását különösen az alábbi rendelkezések szabályozzák:

(38)

A D. keretből származó források felhasználását különösen az alábbi rendelkezések szabályozzák:

(39)

Az A., a B. és a C. keretből támogatott vállalkozásoknak nyújtandó finanszírozást úgy kell ütemezni, hogy a vállalkozások az A. keretből való támogatásra benyújtott pályázatuk sikertelensége esetén pályázhassanak a B. keretből nyújtandó finanszírozásra, a B. keretből való támogatásra benyújtott pályázatuk sikertelensége esetén pedig pályázhassanak a C. keretből nyújtandó támogatásra. A D. keretre vonatkozó finanszírozási eljárás az A., B. és C. keretre vonatkozó, ütemezett finanszírozási eljárással párhuzamosan zajlik majd.

(40)

A testület az A. és a D. keretből támogatott vállalkozások rendelkezésére bocsátja a kapacitásfejlesztési és innovációs alapot, amint ez az okiratba foglalt keret- és állami támogatási megállapodás (31) kidolgozását és aláírását követően észszerűen megvalósítható. A kapacitásfejlesztési és innovációs alap az A. keretből támogatott vállalkozásoknak való rendelkezésre bocsátása után három, illetve hat hónappal válik elérhetővé a B., illetve a C. keretből támogatott vállalkozások számára.

(41)

Az A. keretből származó forrásokra az alap testület általi első meghirdetésének időpontjától számított két hónapig lehet majd pályázni, míg a B. keret pályázati időszaka ugyanezen időponttól számított öt hónapig, a C. kereté pedig az ugyanattól számított nyolc hónapig tart. A D. keret pályázati időszaka egybeesik majd az A-C. keret pályázati időszakával, és az alap testület általi első meghirdetésének időpontjától számított hat hónapig tart.

(42)

Az alap a tervek szerint a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program lezárulta után megszűnik (ugyanakkor előre meghatározott feltételek teljesülése esetén, az el nem osztott források összegétől függően meghosszabbítható az időtartama). A testület jelentéstétellel kapcsolatos jogai és kötelezettségei azonban a testület és a kapacitásfejlesztési és innovációs alapból részesülő bármely kedvezményezett közötti legutolsó szerződés megszűnésétől számított három hónapig fennáll.

(43)

Az A. intézkedés RBS-t terhelő költségei 425 millió GBP összegű induló tőkeköltségből és a testület működési költségeiből (32) állnak, amelyeket azt RBS-nek kellene fedeznie.

(44)

A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programban való részvételre azok a betétgyűjtő vállalkozások jogosultak (a továbbiakban: a támogatható vállalkozások), amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

(45)

Az RBS által finanszírozott, szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program pénzügyi keretösszeget bocsátana a testület rendelkezésére, hogy abból forrásokat osszon szét a támogatható vállalkozások körében, amikor sikeresen átvesznek ügyfeleket. Ennek célja, hogy a támogatható vállalkozások ösztönzőket kínálhassanak az RBS banki ügyfelei közé tartozó kkv-k számára annak érdekében, hogy azok vállalkozói folyószámláikat, letéti számláikat és hiteleiket a támogatható vállalkozásokhoz vigyék át. Ez egy olyan kötelezettségvállalás formájában valósulna meg, amely értelmében az RBS vállalná, hogy:

(46)

A vállalkozói folyószámlákkal kapcsolatos dowry és a hitelekkel kapcsolatos dowry révén a támogatható vállalkozások forrásokhoz juthatnak ahhoz, hogy kedvező árajánlatokat és más ösztönzőket kínáljanak a Williams & Glyn (a továbbiakban: W&G) ügyfélkörébe (34) tartozó RBS-ügyfeleknek, és szolgáltatóváltásra késztesse őket.

(47)

A kedvezményezett vállalkozásoknak fizetendő, vállalkozói folyószámlákkal kapcsolatos dowry több, egymástól nagymértékben eltérő szintre oszlana, hogy a kisebb és a nagyobb kkv-ügyfelek szolgáltatóváltásra való hathatós ösztönzésére is elegendő források álljanak rendelkezésre. A program indulásakor felkínálandó, vállalkozói folyószámlákkal kapcsolatos dowry javasolt összegeit az alábbi táblázat tartalmazza.

2. táblázat

A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program keretében nyújtandó, vállalkozói folyószámlákkal kapcsolatos dowry javasolt kezdeti összegei

(48)

A hitelekkel kapcsolatos dowry révén a támogatható vállalkozások csökkenthetik az ügyfeleknek nyújtott hitelekre felszámított kamat mértékét, ezzel versenyképesebb ajánlatokat kínálhatnak, egyúttal megfelelő szinten tarthatják a tőkemegtérülést. Ha az ügyfél elsődleges vállalkozói folyószámláját hiteltermékkel együtt viszi át az RBS-től, akkor a testület a kedvezményezett vállalkozónak további dowryt fizet, amelynek összege az átvitt lehívott hitelegyenleg 2,5 %-ának felel meg.

(49)

Az RBS a W&G (megközelítőleg 200 000 kkv-ügyfelet magában foglaló) ügyfélkörébe tartozó ügyfeleit célozná meg, akik felvilágosítást kapnának a szolgáltatóváltás előnyeiről és azokról a feltörekvő vállalkozásokról, amelyeket érdemes lehet figyelembe venniük.

(50)

Az RBS megközelítőleg három hónappal az intézkedéscsomag bevezetése után hirdetné meg a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programot, a dowry pedig legkorábban 2018 második negyedévében válna elérhetővé (mintegy három hónappal azután, hogy az RBS elkezdi tájékoztatni az ügyfeleit). A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program keretében a dowry kiosztása negyedévente ismétlődne mindaddig, amíg az e célra elkülönített összeg el nem fogy. A dowry akkor szűnne meg, amikor mind a 225 millió GBP-t kifizetik vállalkozói folyószámlákkal kapcsolatos dowry formájában, vagy amennyiben erre korábban nem kerül sor, 18 hónappal azután, hogy az RBS meghirdeti a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programot (ez az időtartam legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható, lásd az (51) preambulumbekezdés d) pontját).

(51)

A testület a kapacitásfejlesztési és innovációs alap mellett a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program igazgatásáért és ellenőrzéséért is felelne, valamint folyamatosan figyelemmel kísérné az RBS ügyfelekkel szemben tanúsított magatartását és a velük való kapcsolattartását. Ennek keretében a testület a vonatkozó jogszabályok és adatvédelmi előírások függvényében felhatalmazást kapna arra, hogy:

(52)

Annak érdekében, hogy az RBS megfelelő ösztönzőkkel rendelkezzen a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program hatékony végrehajtásához, abban az esetben, ha kevesebb mint […] ügyfél váltott szolgáltatót, és a dowry tekintetében pedig alulköltés tapasztalható a […] hónapos időszak végén (vagy a meghosszabbított időszak végéig, amennyiben a testület ennek az időszaknak a meghosszabbítása mellett dönt), az RBS kötelezhető lenne arra, hogy ennek az alulköltésnek az előre meghatározott többszörösét (a továbbiakban: a szorzat), de legfeljebb 50 millió GBP-t a testület részére átutaljon.

(53)

A szorzat az alulköltés […]-szeresének felel meg. Ez a szankció az alábbi feltételekkel alkalmazható:

(54)

[…]

(55)

Amennyiben az alulköltés és a szorzat összege (az esetlegesen visszakövetelt összegekkel és az esetlegesen a kapacitásfejlesztési és innovációs alapban maradt összegekkel együtt) 5 millió GBP alatt van, a testület karitatív szervezetek között oszt szét a fennmaradó pénzösszeget.

(56)

Az RBS a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program keretében ügyfélszerzést tiltó rendelkezéseket fogad majd el, amelyek értelmében az RBS és csoportjának tagjai i. nem hozhatnak bizonyos, a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programot hátrányosan érintő intézkedéseket; valamint ii. nem hívhatják fel, nem bírhatják rá, és nem biztathatják a jogosult ügyfeleket (vagy a szolgáltatóváltás ösztönzése keretében támogatható vállalkozáshoz áttért ügyfeleket) arra, hogy bármilyen vállalkozói folyószámla vagy kapcsolódó hiteltermék vonatkozásában maradjanak továbbra is a csoport ügyfelei, vagy bármilyen vállalkozói folyószámlát vagy kapcsolódó hitelterméket meghatározott időn belül vigyenek át a szolgáltatóváltás ösztönzése keretében támogatható vállalkozástól a csoport valamely tagjához.

(57)

A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program sikeressége érdekében az RBS lehetővé fogja tenni az e programban részt vevő vállalkozások számára, hogy okiratba foglalt bankközi megbízási szerződést kössenek, amelynek alapján a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program keretében hozzájuk áttérő ügyfelek továbbra is igénybe vehetik a készpénz és a csekkek kezelésére irányuló szolgáltatásokat az RBS fiókjaiban (a továbbiakban: a bankfióki szolgáltatások igénybevételét biztosító program). Ezeket a bankfióki szolgáltatásokat a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programtól számított legalább három éven át, észszerű és megkülönböztetésmentes üzleti feltételek mellett, az érintett vállalkozás költségére vehetik igénybe a jogosult ügyfelek.

(58)

A B. intézkedés induló tőkeköltsége 350 millió GBP, ehhez jön még az RBS-t terhelő végrehajtási költségek, valamint az RBS jövőbeli folyamatos bevételkiesése (37).

(59)

Az eljárás megindításáról szóló határozat lehetőséget adott az érdekelt feleknek arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az egyesült királyságbeli hatóságok javaslatáról. A konzultációs szakaszban számos észrevétel érkezett be. A kapott észrevételek az alternatív intézkedéscsomagnak az eljárás megindításáról szóló határozat (28)–(68) preambulumbekezdésében ismertetett eredeti változatához (a továbbiakban: az eredeti alternatív intézkedéscsomag) kapcsolódtak. Az egyesült királyságbeli hatóságok az érdekelt felektől kapott észrevételek és saját piaci vizsgálata (38) figyelembevételével a 2.3. szakaszban leírtak szerint aktualizálták az alternatív intézkedéscsomagot.

(60)

Az észrevételek nagy számára tekintettel (39) ez a szakasz azokat a főbb észrevételeket ismerteti, amelyeket több érdekelt fél is megfogalmazott, hogy segítse az alternatív intézkedéscsomag Rainbow üzletág elidegenítésével való egyenértékűségének vizsgálatát.

(61)

A beérkezett észrevételek többségében szerepelt, hogy az eredeti alternatív intézkedéscsomagnak több eleme is fokozhatja a versenyt az Egyesült Királyság kkv-piacain. Egyes észrevételekben az fogalmazódott meg, hogy az alternatív intézkedéscsomag gyorsabban kifejtené hatását a versenyre, ha végrehajtása kevesebb kockázattal járna, emellett megvan benne a lehetőség arra, hogy ne csak egyetlen feltörekvő vállalkozás erősödéséhez járuljon hozzá (a Rainbow üzletág elidegenítésével ellentétben).

(62)

Az érdekel felek egy része az eredeti alternatív intézkedéscsomag egészére vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

(63)

Az egyesült királyságbeli hatóságok úgy vélik, hogy az alternatív intézkedéscsomag az esetleges versenytorzulás korlátozására gyakorolt hatás szempontjából legalább egyenértékű a Rainbow üzletág elidegenítésével, emellett gyorsabban és nagyobb bizonyossággal végrehajtható, mint az elidegenítés.

(64)

Az egyesült királyságbeli hatóságok megítélése szerint az alternatív intézkedéscsomagot egészében véve úgy alakították ki, hogy fejlessze a teljes piacra kiterjedő szolgáltatóváltás mértékének folyamatos növelésére szolgáló piaci kapacitásokat a kkv-k és a közepes méretű vállalkozások számára nyújtott banki szolgáltatások piacán. Ennek terhe a legnagyobb piaci szereplőként leginkább az RBS-re hárul majd. A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program előnyeihez képest ugyan nehezebben számszerűsíthető, de a kapacitásfejlesztési és innovációs alap több bank kkv-knak szóló banki szolgáltatáskínálatát is erősíti majd azzal, hogy bővíti a piacon elérhető választékot, változatosabbá teszi az üzleti modelleket, és ösztönzi a szolgáltatóváltást. Emellett az új üzletágak kialakításának és új technológiák kidolgozásának folyamatát is felgyorsítja, ami várhatóan csökkenti majd a kkv-k függését a bankjuktól.

(65)

Az egyesült királyságbeli hatóságok továbbá azzal érveltek, hogy az alternatív intézkedéscsomagot kifejezetten a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó eredeti kötelezettségvállalás célkitűzéseihez igazították az alábbiak szerint:

(66)

Az alternatív intézkedéscsomag által a közepes méretű vállalkozások szegmensére gyakorolt hatást illetően az egyesült királyságbeli hatóságok az alábbi megállapításokat tették:

(67)

Az egyesült királyságbeli hatóságok emellett úgy vélik, hogy az alternatív intézkedéscsomag további előnyökkel is jár a Rainbow üzletág elidegenítésével szemben.

(68)

Az egyesült királyságbeli hatóságok az érdekelt felektől kapott észrevételekre az alábbi válaszokat fogalmazták meg:

(69)

Észrevételében több érdekelt fél is megemlítette, hogy a kkv-kat kiszolgáló kapacitásokat fejlesztő alap keretösszegét növelni kellene, mivel így nagyobb hatást fejtene ki a kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán zajló versenyre.

(70)

Az érdekeltek más észrevételeikben arra mutattak rá, hogy az alap nem fogja jelentős mértékben befolyásolni a versenyt vagy a piaci koncentrációt, ha a forrásai sok bank között aprózódnak el úgy, hogy egyik sem tud érdemi beruházást végrehajtani. Ezért ahelyett, hogy mindenkinek azonos összeget fizetnének ki az egyes keretekből, a pályázó tényleges szükségleteinek és beruházási terveinek figyelembevételével eltérő összegű kifizetéseket kell teljesíteni.

(71)

Az érdekeltek egy része azt is jelezte, hogy a kkv-kat kiszolgáló kapacitásokat fejlesztő alapnak a vállalkozói folyószámlákkal kapcsolatos kapacitással még nem rendelkező intézmények felé is nyitnia kellene, és nem csak bankoknak, hanem például lakás-takarékpénztáraknak is lehetővé kell tenni a kapacitásokat fejlesztő alap igénybevételét.

(72)

Az egyesült királyságbeli megítélése szerint észszerűen várható el, hogy a kkv-kat kiszolgáló kapacitásokat fejlesztő alap – különösen a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programmal együttesen alkalmazva – növelje a feltörekvő vállalkozások piaci részesedését, és ennek megfelelően az RBS piaci részesedésének csökkenését eredményezze.

(73)

Az egyesült királyságbeli hatóságok emellett úgy vélik, hogy a kapacitásokat fejlesztő alap azért is növelni fogja a feltörekvő vállalkozások piaci részesedését, mivel nagymértékben fokozza majd a kkv-k (és adott esetben a közepes méretű vállalkozások) számára nyújtott banki szolgáltatások piacára belépő vagy már meglévő kapacitásaikat továbbfejlesztő bankok gazdaságosságát. A mögöttes elgondolást jól szemlélteti, hogy az alaptól kapott 3 millió GBP összegű támogatás gazdaságossá tehet egy határesetnek tekinthető, 10 millió GBP értékű projektet azáltal, hogy annak megtérülését a tőkeköltség alatti értékről életképes és fenntartható szintre emeli.

(74)

Az egyesült királyságbeli hatóságok az érdekelt felektől kapott észrevételekre reagálva az alábbi módosításokat hajtották végre az alternatív intézkedéscsomagon:

(75)

Egyes érdekeltek megkérdőjelezték, hogy a dowry javasolt összegét figyelembe véve elegendő ügyfél kapna kellő ösztönzést arra, hogy vállalja a szolgáltatóváltással járó erőfeszítéseket. Az ügyfelek a korábbiakban közömbösnek mutatkoztak, ezért egyértelmű, zökkenőmentes folyamatra van szükség ahhoz, hogy az ügyfelek hajlandóak legyenek szolgáltatót váltani. A szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében az RBS-nek emellett meg kellene osztania az ügyfeleivel kapcsolatos adatokat (köztük a hitelfelvételi előzményeket) a feltörekvő vállalkozásokkal. Az érdekeltek egy része azt is jelezte, hogy az ügyfelek előzményadataira a hitelképességi vizsgálathoz is szükség van.

(76)

Több észrevétel foglalkozott azzal, hogy a szolgáltatóváltás előmozdítása érdekében emelni kellene a dowry összegét (és össze kellene kapcsolni az ügyfél szervezetének összetettségével és méretével), ehhez pedig a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program teljes keretösszegét is nagymértékben növelni kellene.

(77)

Az észrevételek egy részében az a felvetés fogalmazódott meg, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program időtartamának elegendőnek kell lenne ahhoz, hogy az idő ne legyen számottevő kényszerítő tényező. Emellett javaslat érkezett az ügyfélkör automatikus kiterjesztésére is (ha nem sikerül elérni az elvárt szintet a szolgáltatóváltás terén).

(78)

Észrevételében több érdekelt fél is javasolta, hogy az alternatív intézkedéscsomagnak a vállalkozói folyószámlák hordozása mellett a hitelek átvitelére is összpontosítania kellene, mivel a vállalkozói folyószámlákra helyezett hangsúly miatt nem kap kellő figyelmet az a tény, hogy a kkv-knak nyújtott hitelek piacán is a verseny fokozására lenne szükség. Az intézkedéscsomagban túlságosan a vállalkozói folyószámlák szolgáltatóit helyezi a középpontban. A kkv-knak nyújtott hitelek piaca jóval jövedelmezőbbnek tekinthető, mint a vállalkozói folyószámlák piaca, a versenytorzulást pedig a kkv-knak nyújtott hitelek piacán is orvosolni kell. Az észrevételek arra is kitérnek, hogy a jelenleg feltörekvő vállalkozások hátrányos helyzetben vannak, mivel a négy legnagyobb bank egységesített tőkemodell helyett belső minősítésen alapuló fejlett modellt használhatnak, ennek köszönhetően pedig a feltörekvő vállalkozásokhoz képest kedvezőbb díjakkal kínálhatnak hiteleket.

(79)

Egyes észrevételekben olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy az RBS-t kötelezni kellene ügyfélköre elidegenítésére (a vállalkozói folyószámlák, és/vagy a hitelek kényszerértékesítését is ideértve) ahelyett, hogy lehetőséget biztosítanának az ügyfeleknek a bankváltásra. Más észrevételek szerint az RBS-nek kötelezettséget kellene vállalnia minimális számú nettó vállalkozói folyószámla átadására, ennek elmulasztása esetén pedig szankció terhelné.

(80)

Több észrevételben is megfogalmazódott, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programnak csak azután szabadna elindulnia, miután végre tudták hajtani a kkv-kat kiszolgáló kapacitásokat fejlesztő alap finanszírozásával lehetővé vált beruházásokat.

(81)

Az eredeti alternatív intézkedéscsomag részét képező, szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programmal kapcsolatosan az egyesült királyságbeli hatóságok az alábbi megállapításokat fogalmazták meg:

(82)

Az egyesült királyságbeli hatóságok az érdekelt felektől kapott észrevételekre reagálva leszögezték, hogy biztosak abban, hogy a felkínált pénzügyi ösztönzők hatására elegendő kkv-ügyfél váltana szolgáltatót, mivel:

(83)

Az egyesült királyságbeli hatóságok az érdekelt felektől kapott észrevételekre válaszul az alábbi megállapításokat fogalmazták meg:

(84)

Az egyesült királyságbeli hatóságok az érdekelt felektől kapott észrevételekre és saját piaci vizsgálatukra figyelemmel az alábbi módosításokat is végrehajtották a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programon:

(85)

Több érdekelt fél is kétségbe vonta, hogy a bankfióki szolgáltatások igénybevételét biztosító program kedvező hatást gyakorolna a kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán folyó versenyre, és felvetette, hogy a program lebonyolítása és finanszírozása megterhelő lenne az ügyfelek és az érintett feltörekvő vállalkozások számára, és eredménytelen próbálkozásként csak elvonnák a testület figyelmét.

(86)

Néhány érdekelt fél támogatta a bankfióki szolgáltatások igénybevételét biztosító programot, mivel úgy vélte, hogy ki tudná használni.

(87)

Figyelembe véve azokat az észrevételeket, melyek szerint a bankfióki szolgáltatások igénybevételét biztosító program – habár néhányak számára fontos – valószínűleg csak korlátozott mértékben tarthat számot a feltörekvő vállalkozások érdeklődésére, a bankfióki szolgáltatások igénybevételét biztosító program megmarad ugyan, de az egyesült királyságbeli hatóságok az alábbi módosításokat hajtják végre rajta:

(88)

Egyes érdekeltek bírálták a javasolt innovációs alapot, mivel szükségtelennek tartják, és hosszú távú jellegére tekintettel úgy vélik, hogy érdemben nem befolyásolná a versenyt, és semmilyen hatással nem lenne az RBS egyesült királyságbeli kkv-piacon belüli helyzetére. Amellett érveltek, hogy az innovációs alapból nyújtott finanszírozást érdemes lenne inkább az intézkedéscsomag más elemeihez átcsoportosítani.

(89)

Néhány pozitív észrevétel is érkezett az innovációs alappal kapcsolatosan arról, hogy felgyorsítaná az innovációt a kkv-knak szóló banki szolgáltatások ágazatában. Egyesek amellett foglaltak állást, hogy bankoknak és lakás-takarékpénztáraknak is részesülniük kellene e finanszírozási formából.

(90)

A kapott észrevételeket figyelembe véve az innovációs alap összeolvad a kkv-kat kiszolgáló kapacitásokat fejlesztő alappal, ezzel pedig létrejön a kapacitásfejlesztési és innovációs alap. Ez az intézkedés a két különálló alap fenntartásával kapcsolatos aggályokat hivatott eloszlatni azzal, hogy fokozza a rugalmasságot a lehetséges pályázók körét és a források elosztását illetően, egyúttal pedig megtartja a kkv-k szempontjából lényeges újítások finanszírozásának előnyeit.

(91)

Az EUMSZ 107. cikke 1. bekezdésének megfelelően tiltott a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti versenyt. A Bizottság megállapítja, hogy az egyesült királyságbeli hatóságok álláspontja szerint az aktualizált alternatív intézkedéscsomag részeként nem nyújtanának további állami támogatást.

(92)

Az említett rendelkezés értelmében tehát egy intézkedés a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén minősül támogatásnak: i. az intézkedésnek az államnak betudhatónak kell lennie és azt állami forrásokból kell finanszírozni; ii. előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezettet; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. annak torzítania kell a versenyt, vagy versenytorzítással kell fenyegetnie, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.

(93)

A 2.3. pontban ismertetett aktualizált alternatív intézkedéscsomag pénzügyi költségekkel jár az RBS számára. Az egyesült királyságbeli hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az alternatív intézkedéscsomag megközelítőleg 833 millió GBP induló költséget (51), emellett elmaradt haszon formájában további, folyamatosan felmerülő költséget ró az RBS-re (52). Az RBS az államtól nem kap forrásokat az intézkedések finanszírozásához. Az aktualizált alternatív intézkedéscsomag költségét teljes egészében az RBS-nek kell viselnie.

(94)

mivel az aktualizált alternatív intézkedéscsomag nem vonja maga után állami források nyújtását az RBS részére, ezért nincs szükség azon többi feltétel értékelésére, amelyek együttes teljesülése esetén az intézkedés állami támogatásnak minősül. Az alternatív intézkedéscsomag tehát nem jelent új támogatást az RBS számára.

(95)

A Bizottság megállapítja, hogy nincs közvetlen kapcsolat az RBS részére 2008-ban és 2009-ben nyújtott állami támogatás és a 2.3. pontban ismertetett aktualizált alternatív intézkedéscsomag között. Sőt, a szerkezetátalakításról szóló határozatot megelőző eljárás során az egyesült királyságbeli hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy elidegenítik a Rainbow üzletágat, a támogatás jóváhagyása pedig ezen a kötelezettségvállaláson alapult. Az alternatív intézkedéscsomagra nyolc évvel azután tettek javaslatot, hogy az RBS legutoljára részesült pénzügyi támogatásban. Következésképpen kizárható, hogy az alternatív intézkedéscsomag közvetlenül összefüggene az RBS részére 2008-ban és 2009-ben nyújtott támogatással, vagy abból finanszíroznák.

(96)

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a (15) preambulumbekezdésben leírtak szerint az állam még mindig 71,2 %-os tulajdonrésszel rendelkezik az RBS-ben. Ez arra utal, hogy az alternatív intézkedéscsomag pénzügyi terhét közvetve ugyan, de jelentős részben az állam viselné az RBS többségi részvényeseként. Ezenkívül az egyesült királyságbeli hatóságok tevékenyen közreműködtek az alternatív intézkedéscsomag kidolgozásában, ami arra utalhat, hogy az intézkedéscsomag kialakítása az államnak tudható be. Az alternatív intézkedéscsomag továbbá szelektív előnyhöz juttathatja az előnyeire jogosult vállalkozásokat. Ezt az intézkedést emellett úgy alakították ki, hogy hatásai a feltörekvő vállalkozásoknál jelentkezzenek.

(97)

Azonban még ha az alternatív intézkedéscsomag az esetleges kedvezményezettjei körébe tartozó bankok számára nyújtott állami támogatásnak is minősülne, a Bizottság megítélése szerint összeegyeztethetőnek minősül azon kötelezettségvállalások szükséges részeként, amelyek alapján az RBS-nek nyújtott támogatási intézkedések a szerkezetátalakításról szóló határozat, a szerkezetátalakításról szóló módosított határozat, valamint e határozat értelmében összeegyeztethetőnek minősülnek (53).

(98)

Az 5.1.1. pontban tárgyalt részletekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy az aktualizált alternatív intézkedéscsomag nem minősül az RBS számára nyújtott új állami támogatásnak.

(99)

Az 5.1.2. pontban ismertetett elemzés szerint, amennyiben az alternatív intézkedéscsomag az esetleges kedvezményezettjei körébe tartozó bankok számára nyújtott állami támogatásnak minősül, ez a támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetőnek minősül azon kötelezettségvállalások szükséges részeként, amelyek alapján az RBS-nek nyújtott eredeti támogatási intézkedések a jelen esetben összeegyeztethetőnek minősülnek. Az RBS számára nyújtott létező támogatás összeegyeztethetőségének az elidegenítésre vonatkozó kötelezettségvállalás alternatív intézkedéscsomaggal való felváltására figyelemmel elvégzett elemzését e határozat 5.2. pontja tartalmazza.

(100)

Az aktualizált alternatív intézkedéscsomag ugyan látszólag nem foglal magában az RBS számára nyújtott új állami támogatást, a létező támogatást viszont egyebek mellett a Rainbow üzletág értékesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján engedélyezték. Az egyesült királyságbeli hatóságok most e kötelezettségvállalásnak az aktualizált alternatív intézkedéscsomag végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalással való felváltását kérik. A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia, hogy a kötelezettségvállalás javasolt felváltása változtat-e azon a következtetésen, miszerint az RBS számára nyújtott létező támogatás összeegyeztethető a belső piaccal.

(101)

A szerkezetátalakításról szóló határozatot, így a szerkezetátalakításról szóló módosított határozatot a Bizottság elvileg módosíthatja, amennyiben a módosítás olyan új kötelezettségvállalásokon alapul, amelyek az eredetileg felkínált kötelezettségvállalásokkal egyenértékűnek minősülnek (54). Ilyen helyzetben a létező támogatási intézkedések csak akkor maradnának a belső piaccal összeegyeztethetők az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően, ha az eredeti határozat általános egyensúlya megmarad. Az elidegenítési kötelezettségvállalás alternatív intézkedéscsomaggal való felváltása az eredeti egyensúly megőrzése érdekében nem ronthatja a támogatás kedvezményezettjének életképességét, és a kötelezettségvállalásoknak együttesen tehermegosztás és kompenzációs intézkedés tekintetében egyenértékűnek kell lenniük, figyelembe véve a szerkezetátalakítási közleményben megfogalmazott követelményeket (55).

(102)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a módosított kötelezettségvállalások módosításai megkérdőjelezik-e azt a szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban foglalt következtetést, hogy az RBS képes további állami támogatás igénybevétele nélkül helyreállítani életképességét.

(103)

Az egyesült királyságbeli hatóságok által közölt becslés (lásd a 3. táblázatot) szerint az alternatív intézkedéscsomag költsége nem haladja meg a Rainbow üzletág elidegenítésének lebonyolításával járó költségeket. A Bizottság emiatt úgy véli, hogy az alternatív intézkedéscsomagra való átváltás nem befolyásolná jelentős mértékben az RBS életképességét.

(104)

Ugyancsak megjegyzendő, hogy maga a Rainbow üzletág nem veszteséges (56). Következésképpen nem rontaná az RBS nyereségességét, ha a módosított kötelezettségvállalásokon olyan módosításokat hajtanának végre, amelyek révén az RBS megtarthatná a Rainbow üzletágat.

(105)

A Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy az egyesült királyságbeli hatóságok által javasolt módosítások nem veszélyeztetik az RBS életképességét.

(106)

Az RBS a törzsrészvényeseknek tulajdoníthatóan számottevő veszteségeket szenvedett el 2008 óta (57), főként a korábbi kötelességszegések és bizonyos termékek megtévesztő értékesítése miatti pénzbírságok és egyezségek formájában felmerülő, nagy összegű egyszeri tételek, szerkezetátalakítási költségek, valamint a nem alapvető eszközökön elszenvedett, vártnál nagyobb veszteségek a következtében. A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia, hogy még mindig helytálló-e az a következtetése, miszerint az RBS további állami támogatás nélkül is képes lesz helyreállítani nyereségességét és életképességét.

(107)

A Bizottság megállapítja, hogy az RBS 2017. első félévi eredményei a nyereségesség javulását mutatják (58). Az RBS 2017 első félévére vonatkozóan 939 millió GBP működési nyerségről számolt be törzsrészvényeseinek.

(108)

Az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutató 2013 óta tovább javult, az alapvető működési eredmény pedig folyamatosan nyereséget mutatott, ahogy azt az eljárás megindításáról szóló határozat (11) preambulumbekezdése is leírja.

(109)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a javasolt módosítások nem kérdőjelezik meg azt a szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban foglalt következtetést, hogy az RBS képes helyreállítani életképességét.

(110)

A szerkezetátalakításról szóló módosított határozat szerint a Rainbow üzletág elidegenítését a versenytorzulást korlátozó intézkedésként vették figyelembe, tehát nem a tehermegosztásra vagy a szerkezetátalakítási költségek korlátozására irányuló intézkedés volt (59). Következésképpen a javasolt aktualizált alternatív intézkedéscsomag nem érinti a Bizottság által előzőleg a tehermegosztásról végzett értékelést.

(111)

A bejelentett módosítások ezért nem érintik a tehermegosztás szerkezetátalakításról szóló határozatban és szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban foglalt értékelését.

(112)

A szerkezetátalakításról szóló módosított határozat (60) szerint a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás elsődleges célja az RBS-nek nyújtott támogatás által esetlegesen előidézett versenytorzulás korlátozása volt. Pontosabban fogalmazva a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás arra irányult, hogy az RBS számára 2008-ban és 2009-ben nyújtott nagy összegű állami támogatás ne idézze elő a verseny indokolatlan torzulását a kkv-k és közepes méretű vállalkozások számára nyújtott banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán, ahol az RBS piacvezető szerepet töltött be (61). Annak elkerülése érdekében, hogy az RBS helyzete a verseny rovására tovább erősödjön, az egyesült királyságbeli hatóságok vállalták, hogy az RBS elidegeníti azt a vállalkozását, amely 5 %-os piaci részesedéssel rendelkezik a kkv- és a közepes méretű vállalati ügyfeleknek nyújtott banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán (62).

(113)

A 3.3. pontban ismertetett alternatív intézkedéscsomag célja ugyanúgy a versenytorzulás orvoslása, mint annak a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalásnak,. amelynek a helyébe lép.

(114)

A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálni, a hogy az aktualizált alternatív intézkedéscsomag egyenértékű-e azzal az elidegenítési kötelezettségvállalással, amelyet felvált.

(115)

Az alternatív intézkedéscsomag elsősorban két különálló intézkedésből áll. ű Bizottság külön-külön és az egész csomagra vonatkozóan is meg kívánja vizsgálni az egyenértékűséget.

(116)

A Bizottság megállapítja, hogy a feltörekvő vállalkozások számára a kkv-knak szóló banki szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő kapacitásaik megerősítéséhez a kapacitásfejlesztési és innovációs alapból (63) biztosított finanszírozás valószínűsíthetően fokozza a versenyt a kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán.

(117)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően az érdekelt felektől a Bizottsághoz beérkezett észrevételek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a források különböző, legfeljebb 120 millió GBP összegű támogatások formájában történő elosztásával több vállalkozás banki szolgáltatáskínálata is erősíthető, így szélesebb választék áll majd rendelkezésre a piacon.

(118)

Az érdekelt felek részéről a kapacitásfejlesztési és innovációs alapból esetlegesen kapott források felhasználását övező érdeklődés és visszajelzések is megerősítik, hogy a kapacitásfejlesztési alap kedvező hatást gyakorol majd a piaci versenyre.

(119)

Az érdekeltek észrevételeit figyelembe véve a támogatások nagyságrendileg túlnyomórészt megfelelnek annak az összegnek, amely az érdekeltek egy részének elmondása szerint ösztönözné őket arra, hogy a kkv-kat kiszolgáló banki kapacitásaikba beruházzanak. A források kifizetéséért a pályázók versengnének, és azok a vállalkozások részesülnének a legnagyobb összegű finanszírozásban, amelyek a verseny szempontjából a legkedvezőbb érveket terjesztik a testület elé. A Bizottság álláspontja szerint a kapacitásfejlesztési és innovációs alapból nyújtott támogatások összege megfelelő, a verseny pedig nagyobb hatást gyakorol majd a piacra.

(120)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a 425 millió GBP keretösszegű kapacitásfejlesztési és innovációs alap forrásai főként négy nagy keretben összpontosulnak, amely összesen 330 millió GBP-t tesz ki. Az Egyesült Királyságban a kkv-knak szóló banki szolgáltatások terén piacvezető négy bank (64) és a feltörekvő vállalkozások piaci részesedése között valóban jelentős eltérés mutatkozik. Ezenkívül a feltörekvő vállalkozások körében is nagy különbség van a kkv-knak nyújtott banki szolgáltatásokkal már rendelkező, illetve a piacra éppen belépő vagy csak korlátozott számú, gyakran a legkisebb kkv-kat célzó termékeket kínáló vállalkozások között. A Rainbow üzletág elidegenítésének célja olyan, kkv-kat és közepes méretű vállalkozásokat kiszolgáló bank létrehozása lett volna, amely ugyan kisebb lett volna, mint a kkv-knak nyújtott banki szolgáltatások piacán vezető négy bank, mégis megfelelő méretű lett volna ahhoz, hogy versenyezzen velük. Akkor érhető el a legnagyobb hatás a piacon folyó versenyre, és erősíthető nagyobb bizonyossággal egy vagy több vállalkozás helyzete, ha a források túlnyomó részét az a néhány feltörekvő vállalkozás kapja, amely már jelentős kapacitásokkal rendelkezik a kkv-knak nyújtott vállalkozói folyószámlák terén. Így nagyobb eséllyel lehetne elérni az egyenértékűséget azzal a hatással, amelyet a Rainbow üzletág elidegenítése gyakorolt volna, olyan alternatív intézkedéscsomaghoz képest, amely az új belépőkre vagy a csak korlátozott számú, gyakran a legkisebb kkv-kat célzó banki termékeket kínáló bankokra összpontosított volna.

(121)

Az érdekeltektől kapott észrevételek alapján a feltörekvő vállalkozásoknak előbb bővíteniük kell kapacitásaikat, hogy meg tudják győzni a W&G ügyfeleit arról, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program keretében térjenek át hozzájuk. A Bizottság úgy véli, hogy a kapacitásfejlesztési és innovációs alapból nyújtott támogatás odaítélésétől számított három hónap elegendő idő arra, hogy a feltörekvő vállalkozások megtervezzék és végrehajtsák a további beruházásokat anélkül, hogy szükségtelenül késleltetnék a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program végrehajtását.

(122)

A Bizottság megállapítja, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program (65) fokozza majd a versenyt a kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán azáltal, hogy az RBS-től a feltörekvő vállalkozásokhoz irányítja át az ügyfeleket. A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program végrehajtásával az a cél, hogy a kkv-knak szóló banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán az RBS-hez tartozó (a kkv-k száma alapján számított) piaci részesedés 3 százalékpontjának megfelelő számú ügyfél váltson szolgáltatót.

(123)

A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program az áttérő kkv-k száma szempontjából akár az RBS piaci részesedésének 3 százalékpontot meghaladó csökkenését is eredményezheti, ez esetben viszont a szolgáltatót váltó ügyfelek között nagyobb arányban fordulnának elő a kisebb kkv-k. Sőt, mivel a B. intézkedéshez rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg rögzített, ebből szükségszerűen következik, hogy több, szolgáltatót váltó ügyfél esetén a dowry összege átlagban kisebb lenne, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatót váltó ügyfelek nagyon kis méretű kkv-k, azonban nem ez volt a Rainbow üzletág elidegenítésének célja. Következésképpen az egyenértékűség vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program lehetővé teszi majd a szolgáltatót váltók számának korlátozását az RBS piaci részesedésének 3 százalékpontjára.

(124)

A 3 százalékpontos csökkenés elérésének valószínűségét illetően a Bizottság megállapítja, hogy a feltörekvő vállalkozások által tett ajánlatoknak kellően kedvezőnek kell lenniük ahhoz, hogy a lehető legtöbb ügyfelet győzzék meg a szolgáltatóváltásról. Az érdekeltektől kapott észrevételekre, a dowrynak az RBS megbízásából készült Charterhouse-kutatásban (66) szereplő összegére, valamint a B. intézkedéshez rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg növelésére tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a források már elegendőek ahhoz, hogy a piaci részesedés 3 százalékpontjának megfelelő számú ügyfelet ösztönözzenek szolgáltatóváltásra.

(125)

A Bizottság álláspontja szerint az időtartam meghosszabbítása, az ügyfélkör kibővítése, valamint az (52) és (53) preambulumbekezdésben ismertetett szorzat fontos biztosíték, amely fokozott bizonyosságot nyújt az RBS piaci részesedésének 3 százalékpontját kitevő számú ügyfél szolgáltatóváltásának elérését illetően.

(126)

A Bizottság emellett úgy véli, hogy a vállalkozói folyószámla „átvezető” termék a kkv-k számára, amelyek általában a vállalkozói folyószámlájukat vezető szolgáltatóhoz fordulnak, ha más banki szolgáltatásokat, például hitelt kívánnak igénybe venni (67). A Bizottság ezért megállapítja, hogy a vállalkozói folyószámla váltására ösztönző tényezők hiteltermékek váltására is késztethetik az ügyfeleket.

(127)

A Bizottság úgy véli, a (48) preambulumbekezdésben ismertetett, hitelekkel kapcsolatos dowry révén a feltörekvő vállalkozások még jobban ösztönözhetnék a kkv-ügyfeleket arra, hogy vállalkozói folyószámlájuk mellett más termékeket is vigyenek át. A hitelekkel kapcsolatos dowry összege emellett csökkenti az érdekelt felek által a egységesített tőkemodell használatával összefüggésben említett hátrányt (68). A Bizottság álláspontja szerint ez még inkább megerősíti, az alternatív intézkedéscsomag egyenértékű a Rainbow üzletág elidegenítésével, amely esetben a hitelek is átkerültek volna az esetleges vevőhöz.

(128)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében (a hitelegyenleg átviteléhez kapcsolódó szerződésbontási díj vagy harmadik feleknél felmerülő költségek, például jogi költségek fedezésére) a költségkeretből elkülönített 75 millió GBP összeggel és a folyószámlaváltási szolgáltatással szintén csökkenthetők az ügyfelek feltörekvő vállalkozásokhoz való áttérésének akadályai.

(129)

A Bizottság emellett megállapítja, hogy a testület hatásköre és felügyelete (69) biztosítja, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program az indulása után a piaci jelzések alapján tovább korrigálható.

(130)

A Bizottság nem tartja problémának, hogy az RBS-fiókok igénybevételét az alternatív intézkedéscsomag eredeti változatában foglaltakkal ellentétben már nem biztosítanák díjmentesen (az (57) preambulumbekezdésben leírtak szerint). Sőt a kkv-knak nyújtott banki szolgáltatásokkal már foglalkozó feltörekvő vállalkozások észrevételükben jelezték, hogy nincs szükségük e fiókok igénybevételére ahhoz, hogy az e téren piacvezető négy bankkal versenyezni tudjanak. A kezdetben az (eredetileg díjmentes) bankfióki szolgáltatások igénybevételét biztosító programhoz rendelt források A. és B. intézkedéshez való felhasználásával hatékonyabban lehet elosztani az alternatív intézkedéscsomag forrásait annak érdekében, hogy hatása egyenértékű legyen a Rainbow üzletág elidegenítésének hatásával.

(131)

A szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programon, valamint a program részét képező biztosítékokon végrehajtott változtatások és az érdekeltektől kapott észrevételek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató programmal nagy valószínűséggel el lehetne érni, hogy az RBS piaci részesedésének 3 százalékpontját kitevő számú ügyfél szolgáltatót váltson.

(132)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban is szerepel (70), hogy az alternatív intézkedéscsomag egyenértékűségét többféleképpen lehet vizsgálni. A kontrafaktuális forgatókönyv szempontjából az alternatív intézkedéscsomag ahhoz hasonló hatást fejt ki, mint amilyen a Rainbow üzletág kereskedelmi vevőnek való jelenlegi értékesítése esetén várható lenne („A Rainbow elidegenítése” a 3. táblázatban), vagy amilyet a Rainbow üzletág elidegenítése a szerkezetátalakításról szóló határozat szerint várhatóan kiváltott volna („Az objektív 2009. évi határozat” a 3. táblázatban). Ami az alkalmazott mutatószámot illeti, az egyenértékűség különféle mutatókkal mérhető, ilyen például az RBS piaci részesedésének alakulása a kkv-k tekintetében, az RBS-t terhelő pénzügyi költségek vagy az átvitt eszközök és kötelezettségek volumene.

(133)

A 3. táblázat az említett három forgatókönyvet hasonlítja össze különböző mutatószámok alapján.

3. táblázat

A három forgatókönyv összehasonlítása különböző mutatószámok alapján

(134)

A Rainbow üzletág szerkezetátalakításról szóló határozat és szerkezetátalakításról szóló módosított határozat szerinti elidegenítése mögött meghúzódó indok a versenytorzulás korlátozása a kkv-k és a közepes méretű vállalkozások számára nyújtott banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán. Az egyesült királyságbeli hatóságok ugyanezt a mögöttes célt tartották szem előtt az alternatív intézkedéscsomag kialakításakor.

(135)

Az alternatívák a kkv-knak szóló banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán az RBS piaci részesedésére gyakorolt hatásuk alapján hasonlíthatók össze. A szerkezetátalakításról szóló határozat szerint a Rainbow üzletág elidegenítése előreláthatólag a piaci részesedés 5 %-os csökkenését eredményezte volna, ahogy azt az eljárás megindításáról szóló határozat (112) preambulumbekezdése is leírja. Az alternatív intézkedéscsomagnak szintén a piaci részesedés csökkenését kellene okoznia. Ennek mértéke csak a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program figyelembevétele esetén elérné akár a 3 %-ot is. A Bizottság úgy véli, hogy a kapacitásfejlesztési és innovációs alap kellően jelentős hatást vált ki ahhoz, hogy a kkv-knak lehetőségük legyen áttérni az RBS-től és egyéb bankoktól áttérni más szolgáltatókhoz. Ez azonban nehezen számszerűsíthető.

(136)

Az egyesült királyságbeli hatóságok is jelezték (73), hogy indokolt figyelembe venni azt a tényt, miszerint a szerkezetátalakításról szóló határozat óta csökkent az RBS piaci részesedése a kkv-knak szóló banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán. Az egyesült királyságbeli hatóságok az egyik adatszolgáltatóra hivatkoztak. Ez az adatszolgáltató sajnos csak 2010 negyedik negyedéve óta végez a piaci részesedésre vonatkozó számításokat. Emiatt nem áll rendelkezésre összefüggő idősor 2008–2009-től napjainkig. Az adatszolgáltató által kiszámított számadatok szerint az RBS piaci részesedése 2010 negyedik negyedévében (első adatpont) a [25–30] %-ot is elérte a legfeljebb 25 millió GBP árbevételű kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán. E számadatok alapján az RBS 2010 negyedik negyedéve és 2016 negyedik negyedéve között elvesztette piaci részesedésének [3–7] %-át a legfeljebb 25 millió GBP árbevételű kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán (74). A Bizottság úgy véli, hogy a piaci részesedés 2010 negyedik negyedéve óta bekövetkezett csökkenése ([3–7] %) helyett körültekintőbb lenne a 2011 negyedik negyedéve óta történt csökkenést ([0–5] %]) használni, mivel az első adatpont (2010. 4. negyedév) nagyobb piaci részesedést mutat, mint a szerkezetátalakításról szóló határozat meghozatalakor rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból származó érték, ezért nem zárható ki, hogy egyszeri csúcsértékről van szó, amely nem tükrözi pontosan a 2008–2009-es kiindulópontot. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a kkv-knak szóló banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piaci szegmensében elvesztett piaci részesedés körültekintően [0–5] %-ra tehető.

(137)

Az RBS piaci részesedésének csökkenése az alternatív intézkedéscsomagtól várható csökkenés (akár 3 % csak a B. intézkedés eredményeképpen) és a megfigyelt [0–5] %-os csökkenés összesítése esetén meg is haladja a szerkezetátalakításról szóló határozatban várt 5 %-ot.

(138)

A (122)–(131) preambulumbekezdésben foglalt elemzés alapján a Bizottság megállapítja, hogy az alternatív intézkedéscsomaggal nagy valószínűséggel elérhető a piaci részesedés 3 %-os csökkenése a kkv-ügyfelek szolgáltatóváltása révén.

(139)

Összegzésképpen, a Bizottság arra a következtetésre jutott, a kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán a piaci részesedés 2009-ben, a szerkezetátalakításról szóló határozat meghozatalakor előre jelzett csökkenése elérhető az alternatív intézkedéscsomaggal.

(140)

A Bizottság megállapítja, hogy az A. intézkedés a kkv-ügyfelekre irányul, de a közepes méretű vállalkozásokat sem zárja ki az alternatív intézkedéscsomag kedvezményezettjeinek köréből. A kapacitásfejlesztési és innovációs alap igénybevételével a bankok továbbfejleszthetik és bővíthetik a nagyobb kkv-knak és ezáltal a közepes méretű vállalkozásoknak is szóló vállalati banki ajánlataikat. Például az egyik bank az eljárás megindításáról szóló határozatot követő beadványában jelezte, hogy akár 25 millió GBP-t is beruházna egy kifinomult internetes vállalati bankolási platformba, amely fejlett digitális lehetőségeket (köztük deviza- és nemzetközi pénzforgalmi lehetőséget) biztosít kis- és középvállalkozásoknak, valamint nagyvállalatoknak. A bank emellett arra számított, hogy más, összesen 50 millió GBP értékű beruházások révén az összes piaci szegmens le tudná fedni.

(141)

A Bizottság emellett úgy véli, hogy a szolgáltatóváltás ösztönzését támogató program (amely nagyobb dowryt kínál a nagyobb, összetettebb kkv-k számára) még inkább ösztönzi majd a feltörekvő vállalkozásokat, hogy továbbfejlesszék a nagyobb kkv-knak szánt termékeiket és szolgáltatásaikat. Ezeknek a feltörekvő vállalkozásoknak ezért a közepes méretű vállalati ügyfeleket kiszolgáló kapacitásaikat is fejleszteniük kell.

(142)

A Bizottság azt is megállapítja, hogy az A. és a B. intézkedésből nyújtott támogatás és dowry annál a néhány feltörekvő vállalkozásnál összpontosul majd, amelyek már jelentős kapacitással rendelkeznek a kkv-knak nyújtott vállalkozói folyószámlák terén. Valószínűleg ugyanezek a feltörekvő vállalkozások próbálnak majd versenybe szállni a közepes méretű vállalati ügyfelekért.

(143)

Az adatszolgáltató által kiszámított számadatok szerint az RBS piaci részesedése 2010 negyedik negyedévében (első adatpont) a [30–35] %-ot is elérte a legfeljebb 25 millió GBP feletti árbevételű vállalatoknak szóló banki szolgáltatások piacán (75). E számadatok alapján az RBS 2010 negyedik negyedéve és 2017 második negyedéve között elvesztette piaci részesedésének [5–10] %-át a legfeljebb 25 millió GBP árbevételű kkv-knak szóló banki szolgáltatások piacán (76). Ahogy a kkv-knak nyújtott banki szolgáltatások piaci szegmensénél, a Bizottság ez esetben is úgy véli, hogy a piaci részesedés 2010 negyedik negyedéve óta bekövetkezett csökkenése helyett körültekintőbb lenne a 2011 negyedik negyedéve óta történt csökkenést használni. A Bizottság megjegyzi, hogy az RBS 2011 negyedik negyedéve és 2016 negyedik negyedéve között megfigyelhető piacvesztése ([0–5] %) összhangban van a kkv-k szegmensében tapasztalt piacvesztéssel ([0–5] %). Még nagyobb mértékű piacvesztés figyelhető meg a 2011 negyedik negyedéve és 2017 második negyedéve közötti időszakban ([5–10] %).

(144)

A Bizottság egyben megjegyzi, hogy a közepes méretű vállalkozásoknak gyakran összetettebb és változatosabb banki szolgáltatásokra van szükségük. Csak nagyon kevés feltörekvő vállalkozás mutatott valódi érdeklődést ezen ügyfelek iránt (77), mivel a legtöbb vállalkozás nem rendelkezik kapacitással e szolgáltatások nyereséges kifejlesztéséhez. A Bizottság emellett úgy véli, hogy érdemes figyelembe venni az egyesült királyságbeli hatóságoknak a (66) preambulumbekezdés e) pontjában foglalt észrevételeit, miszerint a Rainbow üzletág elidegenítése csekélyebb, és/vagy bizonytalanabb hatást gyakorolt volna a közepes méretű vállalkozások szegmensére, mint a kkv-k szegmensére.

(145)

Az alternatív intézkedéscsomag által a közepes méretű vállalkozások szegmensére gyakorolt közvetett hatás miatt ugyan nehezebb számszerűsíteni a versenytorzulást, a Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy az alternatív intézkedéscsomag a megfigyelt piacvesztéssel együtt várhatóan legalább a Rainbow üzletág elidegenítésével egyenértékű hatást gyakorol a versenyre a közepes méretű vállalkozások szegmensében. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az A. és a B. intézkedés a közepes méretű vállalkozások szegmensében is orvosolja a versenytorzulást.

(146)

A közepes méretű vállalati és a kkv-ügyfelek esetében a különböző forgatókönyvekkel bekövetkező teljes tőkecsökkenés becsült értéke is használható a Rainbow üzletág elidegenítése és az alternatív intézkedéscsomag közötti egyenértékűség vizsgálatához.

(147)

A szerkezetátalakításról szóló határozat nem tartalmazott a Rainbow üzletág elidegenítésének tőkeköltségére vonatkozó becslést. Ugyanakkor érdemes a Rainbow üzletág értékesítése esetén felmerülő tőkeköltség becsült értékét felhasználni, amelyet az egyesült királyságbeli hatóságok meghatároztak.

(148)

Az RBS-nél az elidegenítés kötelezettségvállalás teljesítésével összefüggésben 2009 óta felmerült teljes költség jelenleg [1–3] milliárd GBP (78). Ebbe többféle költség beletartozik, a legnagyobbak pedig a Rainbow üzletág különálló informatikai platformjának létrehozásával járó technológiai költségek voltak.

(149)

Az alternatív intézkedéscsomagból eredő közvetlen tőkeveszteség (79) alacsonyabb, mint a Rainbow üzletág elidegenítése esetén bekövetkező veszteség lett volna. Ezenfelül az RBS-nél már felmerült költségek hozzáadása esetén az alternatív intézkedéscsomag egyértelműen költségesebb, mint azt a szerkezetátalakításról szóló határozat implicit módon előrevetítette (80).

(150)

Következésképpen e mutató használata esetén az alternatív intézkedéscsomag az egyesült királyságbeli hatóságok állításával ellentétben nem enyhíti az RBS pénzügyi terhét a szerkezetátalakításról szóló határozatban előrevetített költségekhez képest, sőt, valójában jóval költségesebb.

(151)

Az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutatóra gyakorolt hatás is felhasználható a különböző forgatókönyvek összehasonlításához. Az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutató és a tőkeveszteség-mutató között az a különbség, hogy az utóbbi a kockázattal súlyozott eszközállomány csökkenését is figyelembe veszi: ha valamely forgatókönyvnél nagyobb csökkenés következik be a kockázattal súlyozott eszközállományban, akkor az az adott tőkeveszteséghez képest kevésbé rontja az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutatót.

(152)

Az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutató számadatait az egyesült királyságbeli hatóságok szolgáltatták. A 3. táblázat azt mutatja, hogy az alternatív intézkedéscsomag jelentősebb hatást gyakorol az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutatóra. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az eszközállomány kisebb mértékű csökkenésével jár. Így jóllehet a tőkeveszteség valamivel kisebb, mégis némileg nagyobb negatív hatást gyakorolt az elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutatóra.

(153)

Az alternatív forgatókönyvek a teljes eszközállomány alapján is összehasonlíthatók. Az alternatív intézkedéscsomag teljes eszközállományra gyakorolt hatása jóval csekélyebb, mint a Rainbow üzletág elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás esetében.

(154)

A Rainbow üzletág elidegenítése életképes vállalkozás elidegenítésére irányul. Ahhoz, hogy életképes vállalkozás legyen, a Rainbow üzletágnak elegendő bevételtermelő eszközzel és ügyféllel kellett rendelkeznie, hogy viselni tudja kiterjedt fiókhálózatának és infrastruktúrájának költségeit. A kkv-knak nyújtott banki szolgáltatások piacán folyó verseny élénkítését célzó intézkedés középpontjában álló, kkv-knak szánt hitelek és betétek mellett nagy volumenű lakossági hitelt és betétet is magában foglalt a Rainbow üzletág üzletköre.

(155)

Az alternatív intézkedéscsomag nem irányozza elő a lakossági és egyéb, nem kkv-khoz kapcsolódó eszközök és kötelezettségek átvitelét. A kkv-ügyfelek egy részének az eszközeikkel (hitelek) és kötelezettségeikkel együttes átvitelének megvalósítására összpontosít. Az alternatív intézkedéscsomag ezért az átvitt eszközök volumenét tekintve jóval kisebb terjedelmű, de hasonló eredmény elérésére irányul a kkv-knak szóló banki szolgáltatások egyesült királyságbeli piacán.

(156)

Az RBS a szerkezetátalakításról szóló határozat meghozatalától (2009. december 14.) valóban próbálkozott a Rainbow üzletág elidegenítésével, ahogy ezt az egymás után indított eljárások, valamint a Rainbow üzletág elidegenítésére fordított jelentős források és munkaerő is bizonyítja.

(157)

Ennek során jelentős költségek merültek fel az RBS-nél (különös tekintettel a Rainbow üzletág értékesítésére tett kísérletek becsült költségeire, amint az a (148) preambulumbekezdésben szerepel).

(158)

A Bizottság egyben megjegyzi, hogy az alternatív intézkedéscsomag valószínűleg nem enyhíti az RBS-re nehezedő követelményeket. Ami a költségeket illeti, az alternatív intézkedéscsomag végrehajtása további költségeket róna az RBS-re az eddig felmerült költségei mellett. A 2009 óta felmerült költségek halmozott összege jelentősen meghaladná a szerkezetátalakításról szóló határozatban implicit módon várt értéket.

(159)

Az alternatív intézkedéscsomag az elveszített piaci részesedésekkel együtt olyan mértékű csökkenést idézne elő az RBS piaci részesedésében a kkv-knak nyújtott banki szolgáltatások piacán, amely legalább egyenértékű a szerkezetátalakításról szóló határozatban előrevetített csökkenéssel. Következésképpen a Rainbow üzletágnak a szerkezetátalakításról szóló határozatban előirányzott elidegenítésével legalább azonos mértékben lehetne eloszlatni az aggályt, miszerint az RBS a 2008–2009-ben kapott rendkívül nagy összegű támogatást a piaci részesedésének megszilárdítására vagy növelésére használja a kkv-knak nyújtott banki szolgáltatások már eleve koncentrált piacán.

(160)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a versenyre gyakorolni kívánt hatás szempontjából az alternatív intézkedéscsomag egyenértékű a Rainbow üzletág elidegenítésével.

(161)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy az RBS a szerkezetátalakításról szóló határozatban és a szerkezetátalakításról szóló módosított határozatban rögzített összes kötelezettségvállalást és módosított kötelezettségvállalást végrehajtotta (a Rainbow üzletág elidegenítésétől eltekintve). Az egyetlen elidegenítési kötelezettségvállalás bejelentett felváltása ezért a szerkezetátalakítási terv többi részének megfelelő végrehajtásával összefüggésben történik.

(162)

A fentiekben ismertetett vizsgálat alapján megszűntek a Bizottság azon kételyei, amelyeket az eljárás megindításáról szóló határozatban az alternatív intézkedéscsomag egyenértékűségével kapcsolatosan fogalmazott meg. A kötelezettségvállalások módosítása nem érinti a szerkezetátalakításról szóló határozat és a szerkezetátalakításról szóló módosított határozat következtetését, ezért az RBS-nek nyújtott állami támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethető.

(163)

Ezenkívül a Bizottság megállapítja, hogy az alternatív intézkedéscsomag kedvezményezettjeinek nyújtandó esetleges állami támogatást is összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani azon kötelezettségvállalások szükséges részeként, amelyek alapján az RBS-nek nyújtott támogatási intézkedések összeegyeztethetőnek minősülnek,