28.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 250/34

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 1175/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kínai Népköztársaság vagy Kína vagy érintett ország) származó bárium-karbonát behozatalára. Az intézkedések két, egyedi vámtétellel rendelkező kínai exportáló gyártó esetében 6,30 EUR/tonna és 8,10 EUR/tonna, míg az összes többi kínai exportáló gyártó esetében 56,40 EUR/tonna mértékvám formáját öltötték.

(2)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) követően 2011 augusztusában az intézkedéseket a 831/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) ötéves időszakra meghosszabbította.

(3)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét követően (4)2016. május 12-én a szóban forgó intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A kérelmet a németországi Solvay & CPC Barium Strontium GmbH & Co. KG (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be, amely az egyetlen bárium-karbonát-gyártó az Unióban, tehát termelése a bárium-karbonát teljes uniós termelésének 100 %-át teszi ki. A kérelem azon az indokon alapult, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával járna.

(5)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. augusztus 18-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a hatályvesztési felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő megindítását.

(6)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében jelentkezzenek. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és az érintettként ismert felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül kereskedelmi eljárásban meghallgatást kérjenek a Bizottsággal és/vagy a meghallgató tisztviselővel.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Kínai Népköztársaságból származó behozatallal kapcsolatban a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy Indiát az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak (a továbbiakban: analóg ország) tekinti, és felkérte őket a döntéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére. Ezzel kapcsolatban észrevétel nem érkezett.

(9)

A Bizottság kapcsolatba lépett az indiai hatóságokkal és a bárium-karbonát ismert indiai gyártóival, továbbá együttműködésre kérte fel azokat. Egyetlen indiai gyártó sem működött együtt a kért tájékoztatás rendelkezésre bocsátásával.

(10)

Ezzel párhuzamosan a Bizottság más potenciális analóg országból származó, ismert gyártók együttműködését kérte, továbbá felvette a kapcsolatot a brazil, iráni, koreai köztársasági és egyesült államokbeli hatóságokkal és kérte azokat, hogy bocsássák rendelkezésre azoknak a gyártói szervezeteknek és gyártóknak a nevét és címét, amelyek ismerten bárium-karbonátot gyártanak és értékesítenek a saját piacukon. Ugyanakkor az ezekből az országokból származó egyetlen gyártó sem volt hajlandó együttműködni.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

Tekintettel arra, hogy Kínában nyilvánvalóan sok exportáló gyártó működik, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(14)

Egyetlen kínai exportáló gyártó sem jelentkezett. Következésképpen nem volt szükség mintavételre.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – megkereste és felkérte az összes ismert független importőrt, hogy nyújtsa be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(16)

Hat importőr jelentkezett, azonosította magát és a Bizottság rendelkezésére bocsátotta az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információt.

(17)

Az importőrök csekély számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nem választ ki mintát és a kérdőívet mind a hat, önmagát azonosító importőrnek megküldte. Azonban ahogyan azt a (19) preambulumbekezdés rögzíti, ezen importőrök egyike sem válaszolt a kérdőívre.

(18)

A Bizottság a kérdőíveket az egyedüli uniós gyártó, a hat importőr és a jelentkező nyolcvanhat felhasználó, a négy ismert kínai exportáló gyártó mindegyike és a potenciálisan analóg országokból származó 20 (18 indiai, egy iráni és egy egyesült államokbeli) ismert gyártó részére küldte meg.

(19)

A kérdőívre választ az egyedüli uniós gyártótól és 15 felhasználótól kapott. A kínai exportáló gyártók és a potenciálisan analóg országból származó gyártók egyike sem működött együtt. Annak ellenére, hogy a (16) preambulumbekezdésben foglaltak szerint kezdetben azonosították magukat, a jelentkező importőrök egyike sem válaszolta meg a Bizottság által ezt követően küldött kérdőívet.

(20)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(21)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. július 1., szerda és 2016. június 30., csütörtök közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(22)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos végleges dömpingellenes intézkedéseket. Egyúttal határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat.

(23)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2836 60 00 KN-kód (TARIC-kód: 2836600010) alá tartozó, 0,07 tömegszázaléknál nagyobb stronciumtartalmú és 0,0015 tömegszázaléknál nagyobb kéntartalmú, por, préselt granulátum vagy kalcinált granulátum formájú bárium-karbonát (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(24)

A bárium-karbonátot számos iparág használja nyersanyagként. Elsősorban a kerámiakeverékek és -mázak, a tégla és csempe, valamint a speciális felhasználásra szánt üveg gyártásában, illetve a vegyiparban használják.

(25)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal a fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(26)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(27)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy történt-e dömping a felülvizsgálati időszak alatt, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(28)

A (14) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a szóban forgó vizsgálat során. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények a kínai exportáló gyártó vonatkozásában felhasználhatók annak eldöntése érdekében, hogy jelenleg van-e folyamatban dömping, valamint a dömping folytatódásának vagy ismétlődésének valószínűségét illetően. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(29)

Ennek alapján a dömping fennállásával és a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, köztük különösen:

(30)

Az eredeti vizsgálatban két exportáló gyártót piacgazdasági elbánásban („MET”) részesítettek. Az alaprendelet 18. cikkével összhangban az együttműködés hiánya miatt a szóban forgó exportáló gyártók esetében ezért a rendes érték a rendelkezésre álló tények alapján került meghatározásra.

(31)

A rendes érték meghatározásának alapját az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kínai export statisztikai adatbázisban rögzített, dömpingellenes intézkedések alkalmazása hiányában a más harmadik országok piacaira irányuló kínai export ára képezte.

(32)

Tekintettel arra, hogy az együttműködés hiánya miatt más információ nem állt rendelkezésre, ez minősült a legészszerűbb módszertannak.

(33)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének teljes hiányában az exportár a felülvizsgálati időszak során a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesült két kínai exportáló által végzett, Unióba történő behozatalára vonatkozó, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázison alapult.

(34)

A Bizottság összehasonlította a rendes értéket és a gyártelepi alapon megállapított exportárat. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A tengeri fuvarozás, a kezelési költségek és a szárazföldi fuvarozás tekintetében a kiigazításokat a nyilvános információk és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelemben szereplő információ alapján végezték el.

(35)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(36)

Ezen az alapon a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékos arányában kifejezett súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a Hubei Jingshan Chutian Barium Salt Corp. Ltd. esetében 30 %, míg a Zaozhuang Yongli Chemical Co. esetében 20 % körül volt.

(37)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai exportáló gyártók esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint, vagyis a piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(38)

Indiát a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban analóg országként választották ki. Ezért a jelenlegi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság ismét Indiát javasolta analóg országnak, és felkérte az érdekelt feleket, hogy küldjék meg észrevételeiket.

(39)

A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság más potenciálisan analóg ország, köztük például Brazília, Irán, a Koreai Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok együttműködését is kereste azzal, hogy felkérte azokat a szükséges információ rendelkezésre bocsátására.

(40)

Ugyanakkor az ezen országokból származó gyártók egyike sem vállalta az eljárásban való együttműködést. Nem áll rendelkezésre adat egyetlen más olyan országot illetően sem, ahol bárium-karbonát gyártására kerülhet sor.

(41)

Az egyes potenciálisan analóg országból származó gyártók fent ismertetett együttműködési hajlandóságának hiányára tekintettel a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban más észszerű alapon határozta meg.

(42)

E tekintetben a rendes értéket az uniós gazdasági ágazat átlagos gyártási költsége alapján, az értékesítési, általános és igazgatási költségekre (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereségre vonatkozó összeg hozzáadásával határozták meg. Az SGA-költségek az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék gyártásával és uniós piacon történő értékesítésével kapcsolatos tényleges költségein alapultak, míg a nyereség az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban az analógia céljából használt hasonló termékek gyártásához és a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történő értékesítéséhez kapcsolódó nyereségen alapult.

(43)

Tekintettel arra, hogy az együttműködés hiánya miatt más információ nem állt rendelkezésre, ez minősült a legészszerűbb módszertannak.

(44)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt az exportárak meghatározása az alaprendelet 18. cikkével összhangban történt, vagyis annak alapját az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban nem részesült kínai exportáló gyártóknak a felülvizsgálati időszak során az Unióba irányuló behozatalára vonatkozó, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis képezte.

(45)

A Bizottság összehasonlította a rendes értéket és a gyártelepi alapon megállapított exportárat. Ahol a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A tengeri fuvarozás, a kezelési költségek és a szárazföldi fuvarozás tekintetében a kiigazításokat a nyilvános információk és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelemben szereplő információ alapján végezték el.

(46)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(47)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve több mint 100 % volt.

(48)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. E tekintetben a Kínában meglévő termelési és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartását, valamint az uniós piac vonzerejét elemezte.

(49)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a (29) preambulumbekezdésben említett források szolgáltak.

(50)

A kínai termelési kapacitás becslését a bárium-karbonát tíz ismert kínai gyártójára vonatkozóan fellelt nyilvános adatok felhasználásával végezték el. (8) A bevallott termelési kapacitásuk halmozottan legalább 428 000 tonnás éves kapacitásnak felelt meg, amely az alábbi (62) preambulumbekezdésben meghatározottak szerinti felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás (77 099 tonna) több, mint ötszöröse és a 2015. évi COMTRADE adatok (9) szerint a bárium-karbonát összesített világkereskedelmének hozzávetőlegesen háromszorosa.

(51)

Egyéb információ hiányában a szabad kapacitást illetően a Bizottság a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításait használta fel alapként. Ezen az alapon a kínai szabad kapacitás 280 000 tonnának tekinthető. (10)

(52)

A vizsgálat nem tárt fel olyan jelet, amely azt mutatta volna, hogy a kínai bárium-karbonát-termelési kapacitás a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatot követően jelentősen változott volna. A vizsgálat olyan megállapítást sem eredményezett, amely szerint a kínai felhasználás jelentősen növekedni fog vagy, hogy a bárium-karbonát világpiaca a közeljövőben ezt a szabad kapacitást lekötheti.

(53)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban bejelentett nagy szabad kapacitás nagyjából azonos mértékű maradt és hogy semmi nem utal arra, miszerint ez a közeljövőben lényegesen változna.

(54)

Ezen az alapon a kínai szabad kapacitásról elmondható, hogy a felülvizsgálati időszak során meghaladta az összes uniós felhasználás háromszorosát.

(55)

A kínai exportőrök más harmadik országokban tanúsított magatartását illetően megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatálya alá nem tartozó (11) hat legnagyobb exportpiacra, köztük Brazíliába, Egyiptomba, Iránba, Japánba, Mexikóba és Oroszországba irányuló értékesítést dömpingáron végezték. Következésképpen a szóban forgó hat piacra irányuló kínai export kínai exportstatisztikai adatbázison alapuló árainak a (42) preambulumbekezdésben szereplő fenti, piacgazdasági elbánásban nem részesülő vállalatok vonatkozásában megállapított rendes értékkel való összevetése olyan dömpingkülönbözeteket eredményezett, amelyek az adott exportpiactól függően 55 % körüli mértéktől 70 %-ot meghaladó mértékig terjednek. A szóban forgó export a felülvizsgálati időszakban Kína más harmadik országokba irányuló összes exportjának 46 %-át tette ki, ezért az reprezentatívnak minősült.

(56)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai exportstatisztikai adatbázis alapján Kínából az intézkedéssel nem érintett hat legnagyobb harmadik országbeli exportpiacokon felszámított exportárak átlagosan alacsonyabbak voltak az azonos időszakban (a felülvizsgálati időszakban) az Unió esetében alkalmazott exportáraknál. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kínai exportjának átlagára 397 EUR/tonnának, míg a Kína hat legnagyobb exportpiacára értékesített hasonló termék átlagára 345 EUR/tonnának felelt meg. Ez az egyéb harmadik országbeli piacokra, köztük az (55) preambulumbekezdésben említett hat legnagyobb piacra irányuló összes kínai exportvolumennek közel 90 %-ára igaz volt. Ezen az alapon a Bizottság úgy vélte, hogy az uniós piac vonzó a kínai exportőrök számára, mivel a magasabb, ugyanakkor a (73) preambulumbekezdésben bemutatottak szerint még így is az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló értékesítési árak révén nagyobb nyereségre tehetnek szert.

(57)

Ezen felül az uniós piac vonzerejét a kínai exportőrök uniós piacon a hatályban levő intézkedések ellenére nagy mértékű jelenléte is igazolja. E tekintetben 2003-tól, azaz a meglévő intézkedések hatálybalépését megelőző időponttól a jelenlegi felülvizsgálat időszakának végéig a kínai behozatal piaci részesedése közel 50 %-ról 59 %-73 %-ra nőtt. Míg a Kínából származó világpiaci exportvolumen a 2009. évi 130 000 tonnáról 2015-re 125 000 tonnára csökkent, (12) az Unióba irányuló kínai export ellenkező tendenciát mutatott és a 2009. évi 37 341 tonnáról 2015-re 51 919 tonnára nőtt, ami egyértelműen bizonyítja a kínai exportáló gyártók uniós piacban való érdekeltségét. A fent említettek szerint ez a fejlődés a hatályban levő intézkedések ellenére ment végbe.

(58)

Ezen felül a vizsgálat kimutatta, hogy a bárium-karbonát két jelentős exportpiaca, jelesül az Amerikai Egyesült Államok és India dömpingellenes intézkedéseket alkalmaz Kínával szemben és hogy egy harmadik fontos exportpiac, Brazília magas, 10 %-os behozatali vámot alkalmaz, amelyek hatékony védelmet nyújtanak e piacoknak a jelentős behozatallal szemben. Figyelembe véve ezért az (52) preambulumbekezdésben rögzített következtetéseket is, vagyis, hogy a bárium-karbonát piaca stabil és a világpiaci teljes felhasználás mértéke jelentősen nem növekedett, valószínűtlen, hogy a kínai szabad kapacitás ezekre a piacokra fog irányulni, hanem inkább az uniós piacra fog irányulni, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

(59)

Következésképpen a felülvizsgálati időszak során megállapított dömpingkülönbözetek, a nagy becsült termelési kapacitás, a nagy szabad kapacitás (összekapcsolódva Kína azon gyakorlatával, amely szerint exportpiacain a bárium-karbonátot dömpingeli), valamint az uniós piac vonzereje azt mutatják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően az unióba irányuló export jelentős növekedését fogja eredményezni. Figyelembe véve a felülvizsgálati időszak tekintetében megállapított dömpingkülönbözetet, az is valószínűsíthető, hogy a jövőbeli kivitel árak fokozottan dömpingárak lesznek. A Bizottság ezért úgy vélte, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a kár folytatódásának valószínűsége.

(60)

Az egyetlen együttműködő uniós gyártó a felülvizsgálati időszak során a bárium-karbonát uniós gyártásának 100 %-át adja. A Bizottság ezért úgy vélte, hogy ő alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot, és a továbbiakban az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazat” néven kerül említésre.

(61)

mivel az Unióban egyetlen egy gyártó van, az uniós felhasználással, a piaci réssel, valamint az alákínálási és az alulértékesítési különbözetek számításával kapcsolatos adatok konkrét számadatokkal történő bemutatása a titoktartási érdekében elmarad, az alaprendelet 19. cikkének megfelelően. A Bizottság ehelyett tartományokat ad meg annak érdekében, hogy mégis biztosítsa az érdekelt felek védelemhez való jogát a Bizottság által alkalmazott módszertan megismerése révén.

(62)

Az uniós felhasználás meghatározása az Eurostat adatok alapján az uniós gyártó által végzett, ellenőrzött összes uniós értékesítés és a harmadik országokból érkező teljes behozatal összegzésével történt.

(63)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(64)

2013 és 2014 között az uniós felhasználás 5 %-kal nőtt, majd ezt követően 2014 és a felülvizsgálati időszak között 4 %-kal visszaesett. Összességében véve a figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás stabil marad és csupán enyhe 1 %-os növekedést mutatott.

(65)

A kínai exportáló gyártók e vizsgálatban történő együttműködésének teljes hiánya miatt a Bizottság az Eurostat keretében, valamint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló statisztikákat használt fel a figyelembe vett időszak során a Kínai Népköztársaságból az Unióba érkező behozatal volumenének és árának meghatározása céljából.

(66)

A Bizottság a behozatali volumen nagyságát az Eurostat adatai alapján határozta meg. Ezen az alapon az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(67)

A figyelembe vett időszakban a kínai behozatal meglehetősen stabil maradt. 2013 és 2014 között a behozatali volumen 8 %-kal nőtt, majd 2014 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal ismételten visszaesett. Összességében véve a behozatal alakulása az uniós felhasználás alakulásával összhangban volt.

(68)

Összességében véve a figyelembe vett időszakban a kínai piaci részesedés stabil maradt és enyhe, 2 %-os visszaesést mutatott. 2013 és 2014 között a piaci részesedés 3 %-os növekedéssel 62 % és 80 % közé esett, 2015-ben stabil maradt, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakban 5 %-os visszaeséssel 59 % és 73 % közé került.

(69)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló statisztikák kimutatták, hogy az Unióba érkező kínai behozatalt elsősorban két olyan kínai exportáló gyártó végezte, amelyek az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban részesültek. A figyelembe vett időszak során ez a két vállalat az összes kínai behozatal több mint 75 %-át tette ki.

(70)

A Bizottság a kínai behozatal áraira jellemző tendenciát az Eurostat statisztikák alapján állapította meg. A Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak

(71)

A Kínából érkező behozatal ára 2013 és 2014 között 6 %-kal csökkent, majd ezt követően 2015-ben 13 %-kal nőtt és legutóbb a felülvizsgálati időszakban 2 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszak során a Kínából származó import ára összességében 5 %-kal nőtt. Ez az áremelkedés összhangban van a (91) preambulumbekezdésben bemutatott, az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak uniós piacon bekövetkezett növekedésével, amely a figyelembe vett időszakban 4 % körüli volt.

(72)

A vizsgálattal érintett kínai exportáló gyártók együttműködésének teljes hiányában a Bizottság a felülvizsgálati időszakban megvalósított áralákínálás meghatározása érdekében a következő tényezőket hasonlította össze:

(73)

Az összehasonlítás eredményét a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott átlagos súlyozott ár százalékos arányában határozták meg és az a piacgazdasági elbánásban részesülő kínai exportáló gyártók esetében 32 % és 37 %, valamint 27 % és 31 % között volt. A maradékvámmal érintett fennmaradó kínai exportáló gyártók esetében az alákínálási különbözet 31 % és 35 % között volt.

(74)

Az érintett országtól eltérő harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal mennyisége az alábbi táblázatban feltüntetett értékek szerint alakult. A mennyiségre és az árakra vonatkozó tendenciák az Eurostat adatain alapulnak. A harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene, piaci részesedése és árai

(75)

A 4. táblázat bemutatja a Bizottság által az egyéb harmadik országból érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatali volumenét, piaci részesedését és importárát illetően gyűjtött adatokat. A Bizottság megjegyzi, hogy a 2013 és 2015 közötti időszakban az egyéb harmadik országok piaci részesedése vonatkozásában és a 2013 és 2015 közötti időszakban az egyéb harmadik országokból érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatali árai vonatkozásában indexálás nem történt. Ennek oka a következő. A 2013 és 2015 közötti időszakban az uniós piacra egyéb harmadik országokból csekély (azaz 100 tonnánál kisebb) mennyiségben érkezett behozatal, amely az teljes behozatal 0,01 %-0,2 %-ának megfelelő, elhanyagolható piaci részesedést tesz ki. Ha az indexálást az e sorokban szereplő behozatali volumenekkel egyezően ugyanezekre a sorokra alkalmazták volna, ez nem reprezentatív és zavaró tendenciát eredményezett volna (a piaci részesedésre vonatkozó sor a következőképpen alakult volna a 2013. év 100-nak vétele esetén: 2014: 8 775, 2015: 22 516 és a felülvizsgálati időszak: 2 279). Ugyanez igaz arra az esetre, ha az indexálást az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árát tartalmazó sorra alkalmazták volna (vagyis a 2013. évet 100-nak véve a tendencia a következő lett volna: 2014: 250, 2015: 118 és a felülvizsgálati időszak: 11). Mivel tagadhatatlan, hogy ezek a számadatok a 4. táblázat által megragadni kívánt helyzetet nem mutatták volna be pontosan, a Bizottság kivételesen úgy döntött, hogy az egyéb harmadik országok piaci részesedése szempontjából figyelembe vett időszak első éve és az ezen országokból érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék átlagos importárai vonatkozásában indexálást nem alkalmaz, hanem ezzel szemben indexként a felülvizsgálati időszak adatait jelöli meg.

(76)

Mindazonáltal a 4. táblázatból leszűrhetők bizonyos tendenciák. Ennek megfelelően a felülvizsgálati időszak során a behozatal 87-ről 2 007 tonnára nőtt, ami 1 % és 5 % közötti piaci részesedésnek felel meg. 1 986 tonnával India a felülvizsgálati időszakban az egyéb harmadik országokból érkező behozatal nagy részét adta. Ezenfelül a felülvizsgálati időszakban az átlagos importárat 388 EUR/tonna összegben jelentették. Ez az árszint némileg alatta marad az uniós piacon dömpingellenes vám nélkül (397 EUR/tonna) alkalmazott kínai átlagáraknak, azonban jelentősen alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál. Mindenesetre az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene nem volt jelentős, az az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét alapvetően nem befolyásolhatta.

(77)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(78)

Meg kell jegyezni, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat egyetlen egy gyártóból áll, az érzékeny üzleti adatokat indexek formájában kellett bemutatni.

(79)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó gazdasági mutatókat a Bizottság az egyedüli uniós gyártó kérdőívre adott válaszaiban megadott ellenőrzött adatok alapján értékelte.

(80)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Uniós termelés termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(81)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban 7 %-kal nőtt, míg termelési kapacitása nem változott. 2014-ben az uniós gazdasági ágazat jelentősen, 20 %-kal növelte termelését, azonban az fokozatosan visszaesett a felülvizsgálati időszakig. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszakban négy százalékponttal javult, így a felülvizsgálati időszakban 65 %-ot ért el.

(82)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(83)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 3 %-kal esett vissza.

(84)

Az uniós gazdasági ágazaton belüli piaci részesedés összességében 6 %-kal csökkent 2013-ről 2015-re, majd ezt követően valamelyest (2 %-kal) növekedett 2015 és a felülvizsgálati időszak között. A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás összességében 4 %-kal csökkent.

(85)

2013 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 1 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 3 %-kal csökkent, amely a piaci részesedés 4 %-os visszaesésének felel meg.

(86)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(87)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott alkalmazottak száma a figyelembe vett időszakban 8 %-kal nőtt. A termelés növekedésének eredményeként 2014-ben a termelékenység 6 %-kal nőtt, de az azt követő évben visszaesett. Ennek eredményeként a termelékenység a figyelembe vett időszakban enyhén, 1 %-kal csökkent.

(88)

A Kínai Népköztársaságból érkező behozatallal szemben 2005 óta alkalmaznak dömpingellenes intézkedéseket.

(89)

A (35)–(47) preambulumbekezdésben rögzítettek szerint a felülvizsgálati időszak során a kínai gyártók dömpingkülönbözetei jelentősen a csekély mérték felett voltak. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére gyakorolt hatás jelentős, tekintettel a kínai gyártók által dömpingáron behozott jelentős mennyiségű bárium-karbonát folyamatos importjára.

(90)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által az unióbeli független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységárak és a termelési egységköltségek a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Értékesítési átlagárak és egységköltségek

(91)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységárai a figyelembe vett időszak során 4 %-kal emelkedtek. A (71) preambulumbekezdésben leírtak szerint ez az áremelkedés a kínai behozatal esetén megfigyelt áremelkedéssel egy tartományban mozgott.

(92)

Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége 2013 és 2014 között 9 %-kal csökkent és ezt követően 2014 és a felülvizsgálati időszak között némileg (4 %-kal) nőtt. Összességében véve a figyelembe vett időszak alatt 5 %-kal esett vissza részben a gyártási eljárás észszerűsítése révén elért hatékonyságjavulás, valamint a (tonnánkénti) fix költség gyártási volumen növekedése következtében elért csökkenésének köszönhetően.

(93)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során már megfigyeltek szerint az uniós gazdasági ágazat ugyanabban az üzemben két terméket gyárt: bárium-karbonátot és stroncium-karbonátot. E két termék kapcsolt termelése lehetővé teszi a fix költségek higítását. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban a gyártási folyamatnak az ún. „egymást követő gyártásról” a megosztott berendezésekkel történő „egyidejű” (14) gyártásra történő átszervezése következett be. Ez költségmegtakarításhoz, a gyártási folyamatok észszerűsítéséhez, következésképpen pedig hatékonyságjavuláshoz vezetett.

(94)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(95)

Az uniós gyártó alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2013 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal nőtt.

(96)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletei a következőképpen alakultak:

10. táblázat

Készletek

(97)

Az uniós gazdasági ágazat karbantartási célból évente egy hónapra leállítja a termelést. A felülvizsgálati időszak alatt a termelés leállítását a keresletnek a korábbi évekhez képest csökkent mértéke miatt kilenc hétre hosszabbították meg. A felülvizsgálati időszak vége időben egybeesett a készletek újrafeltöltésével és a rendes működésnek az említett, a készletek minimális szintjével jellemzett termelésleállítást követő folytatásával. 2013-tól 2015-ig a készleteket az év azon időszaka alatt határozták meg, amikor a raktárkészlet átlagos szinten volt.

(98)

Az uniós gazdasági ágazaton belüli zárókészletek 31 %-kal nőttek 2013-ről 2014-re, majd ezt követően 6 %-kal csökkentek 2014-ről 2015-re. 2015-től a felülvizsgálati időszakig a készletek 51 %-kal csökkentek. Az összes zárókészlet 26 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(99)

A termelés százalékában kifejezett zárókészletek 2013 és 2015 között 2 százalékponttal 22 %-ra nőttek, majd ezt követően a felülvizsgálati időszak alatt 14 %-ra estek vissza.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(101)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban folyamatosan veszteséges volt. A jövedelmezőség 2013 és 2014 között 60 %-kal javult és ezt követően a felülvizsgálati időszakban 6 %-kal esett vissza. Összességében véve a nyereségesség a figyelembe vett időszakban elért 54 %-os növekedés ellenére negatív maradt.

(102)

A pénzforgalom, vagyis az uniós gyártóknak a tevékenységeik önerőből történő finanszírozására való képessége 2013 és 2014 között negatív irányban 502 %-kal esett vissza, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakig folyamatosan növekedett. A pénzforgalom 52 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(103)

A beruházások 7 %-kal emelkedtek 2013 és 2014 között, majd 26 %-kal csökkentek a felülvizsgálati időszak végére 2014-hez képest. A figyelembe vett időszakban a beruházások összességében 19 %-kal csökkentek. A 2013 és 2014 során végzett beruházások mértéke a gyártási folyamatnak a munkafolyamatok javítását, a költségek észszerűsítését és a hatékonyságjavulást célzó átszervezése miatt nagyobb volt. 2015-től a felülvizsgálati időszakig a fő beruházások a berendezések cseréjéhez kapcsolódtak.

(104)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ez a figyelembe vett időszak alatt negatív volt. 2015-ban 89 %-kal növekedett 2012-höz képest, majd a felülvizsgálati időszakban 19 %-kal csökkent. Összességében véve a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban a jövedelmezőséggel összhangban 70 %-kal javult.

(105)

A figyelembe vett időszak során a termelési volumenhez, a kapacitáskihasználáshoz, a foglalkoztatáshoz és az értékesítési egységárhoz hasonló számos mutató enyhe javulást mutatott. A termelési egységköltség részben a hatékonyságjavulás és a termelési volumen növekedése miatt visszaesett.

(106)

Mindazonáltal az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban folyamatosan veszteséges volt; a kapacitáskihasználás alacsony mértékű, a beruházások megtérülése pedig negatív volt. Ehhez hasonlóan a stabil felhasználással összefüggésben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is csökkent.

(107)

Következésképpen a Bizottság úgy vélte, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is jelentős kár éri.

(108)

A vizsgálat kimutatta, hogy a (66)–(69) preambulumbekezdésben leírtak szerint a figyelembe vett időszak alatt az uniós piacra Kínából nagy mennyiségű dömpingelt behozatal érkezett. Ennek eredményeként továbbra is a Kínából származó bárium-karbonát felhasználása a legnagyobb az uniós piacon és a figyelembe vett időszak alatt 59 %-73 % és 62 %-80 % közötti magas és stabil piaci részesedéssel rendelkezik.

(109)

Noha a kínai dömpingelt behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban 5 %-kal nőtt, ez az ár az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott áraknál lényegesen alacsonyabb maradt. A (73) preambulumbekezdésben leírtak szerint a felülvizsgálati időszak során a Kínából érkező dömpingelt behozatal 28,7 %-34,4 %-kal az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árak alá kínált. Az uniós piacra jelentős árnyomást gyakorló, Kínából érkező jelentősen dömpingelt behozatal nagy mennyisége miatt az uniós gazdasági ágazat a termelési költség fedezéséhez szükséges mértékben nem tudta megemelni az értékesítési árait. Ezt igazolja a kínai behozatal esetében megállapított alulértékesítési különbözet, amely 62 %-71 % és 83 %-95 % dömpingellenes vámot foglalt magában.

(110)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzete a Kínából származó, jelentős mértékű alacsony dömpingárakon biztosított nagy behozatali mennyiségre vezethető vissza, és hogy ennek az importnak meghatározó szerepe volt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárban.

(111)

A vizsgálat mindazonáltal kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingáron valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és ha az intézkedések hatályukat vesztenék, fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(112)

mivel az uniós gazdasági ágazat továbbra is jelentős kárt szenvedett a kínai behozatal miatt, megvizsgálták, hogy a Kínával szemben alkalmazott intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő hatályvesztése esetén a kár valószínűsíthetően folytatódna-e.

(113)

A kár valószínűsíthető folytatódása valószínűségének megállapítása érdekében folytatott elemzés a következőkre terjedt ki: a kínai gyártás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, az uniós piacra irányuló kínai behozatal várható árszintje és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt előrelátható hatás.

(114)

A (28) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt ez az elemzés az alaprendelet 18. cikkén alapult.

(115)

Az (50)–(54) preambulumbekezdésben említettek szerint a rendelkezésre álló kínai szabad kapacitás jelentős mértékű, 280 000 tonna körül volt. Ez a szabad kapacitás a felülvizsgálati időszak során meghaladta az összes uniós felhasználás háromszorosát.

(116)

Hasonlóképpen az Unióba és egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai export árának a kínai export unió piacon való folyamatosan jelentős jelenlétével, valamint az egyéb fő exportpiacokon a kínai exportáló gyártókkal szemben hatályos vámokkal történő összevetés alapján a Bizottság úgy vélte, hogy az uniós piac az (56)–(58)preambulumbekezdésben leírtak szerint vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(117)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai szabad kapacitás valószínűleg az Unióba fog irányulni, ha az intézkedések hatályukat vesztik.

(118)

Annak az árszintnek az előrejelzéséhez, amelyen Kína vélhetően behozza majd a bárium-karbonátot az Unió piacára az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, azon importárak szintjét vették figyelembe, amelyeken Kína az Uniónak dömpingellenes vám nélkül értékesített. A felülvizsgálati időszak során végzett összehasonlítás kimutatta, hogy a dömpingellenes vámot nem tartalmazó kínai árak összességében átlagosan 35 %-kal az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árak alatt maradtak. Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesülő két vállalat esetében az árak 33 %-38 %-kal és 28 %-32 %-kal az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árak alatt voltak. A maradékvámmal érintett többi kínai exportáló gyártó esetében az árkülönbözet az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árakhoz képest 40 %-46 %-kal alacsonyabb volt.

(119)

Ezenfelül elemezték azt az árszintet, amelyen a bárium-karbonátot Kínából egyéb harmadik országokba exportálták. Az egyéb harmadik országok esetében alkalmazott kínai árakkal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azok átlagosan körülbelül 25 %-45 %-kal az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árak alatt maradnak.

(120)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a Kínából érkező behozatal igen valószínűsíthetően a felülvizsgálati időszakban gyakoroltnál is nagyobb árnyomást fog kifejteni az uniós gazdasági ágazatra.

(121)

A fenti körülmények alapján dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók ösztönözve lesznek arra, hogy az Unióban uralkodó árakra leszorító hatás gyakorlásával az uniós piacra irányuló behozataluk volumenét jelentősen növeljék.

(122)

A kínai behozatalnak a rendelkezésre álló szabad kapacitás miatt valószínűsíthetően növekvő volumene és a várható további árnyomás együttesen valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(123)

E forgatókönyv bekövetkezése esetén ugyanis nem valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lesz csökkenteni árait. Ezt jelzi az is, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem csökkentette értékesítési árait a termelési költség csökkenése ellenére sem, mivel már a költségeket sem érték el.

(124)

Ezenfelül ha az uniós gazdasági ágazat ilyen helyzetben fenntartja árszintjét, valószínűsíthető, hogy vesztene értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, mivel a Kínából érkező behozatal jelentősen nagyobb volumene valószínűleg még alacsonyabb árakon jutna piacra.

(125)

Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazatnak csökkenteni kellene a termelési szintjét, amely lényegesen befolyásolná a termelési költségét és jövedelmezőségét, mivel a bárium-karbonát gyártása tőkeintenzív és a tonnánkénti fix költségek súlya jelentősen nőne.

(126)

A termelési volumen változásának az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére gyakorolt hatása megfigyelhető volt a figyelembe vett időszak alatt. 2014-ben a termelés 20 %-os növekedése az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének jelentős javulásához vezetett, míg a felülvizsgálati időszakban a termelési volumen 8 %-os visszaesése negatívan hatott a jövedelmezőségre, amely szintén csökkent. Ezért a termelési volumen csökkenése a tonnánkénti fix költségek növekedését eredményezné, ugyanakkor e költségnövekedés a kínai behozatal által gyakorolt árnyomás miatt az értékesítési árak növekedésében nem tükröződhet. Következésképpen ez tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, amely ágazat már a felülvizsgálati időszak alatt is veszteséget termelt.

(127)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyébként is jelentős kárral érintett uniós gazdasági ágazat helyzete tovább romlana az intézkedés hatályon kívül helyezése esetén, mivel az uniós gazdasági ágazat nem lenne olyan helyzetben, hogy versenyezzen a károsan dömpingáron értékesített kínai behozatal megnövekedett volumenével. Ezért középtávon valószínű, hogy az egyetlen uniós gyártó kénytelen lesz működésével felhagyni.

(128)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a kár folytatódásának valószínűsége.

(129)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek – többek között az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekei – felmérésével történt. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(130)

A hatályos dömpingellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa a bárium-karbonát gyártását az Unióban. Az uniós gazdasági ágazat ugyanakkor nem tudott teljesen felállni a múltbéli káros helyzetből és a jövedelmezősége negatív maradt.

(131)

Noha igaz, hogy a kínai behozatal a figyelembe vett időszak alatt továbbra is az uniós gazdasági ágazat helyzetét negatívan befolyásoló, magas piaci részesedéssel rendelkezett, az intézkedések megvédték az uniós gazdasági ágazatot különösen a jelenleg maradékvámmal érintett kínai exportáló gyártók többségétől. A vizsgálat során ugyanakkor megállapítást nyert annak valószínűsége, hogy a kínai exportáló gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén még nagyobb mennyiséggel is újra az uniós piacra lépnének.

(132)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a gyártási folyamatának észszerűsítése és a két termék, a bárium-karbonát és a stroncium-karbonát párhuzamos gyártását végző üzem fenntarthatóságának biztosítása céljából beruházást végzett. A (93) preambulumbekezdésben foglalt magyarázat szerint e két termék termelési költsége egymástól függ, mivel a folyamat egy részében az adott berendezést mindkét termék gyártásához felhasználják. A kapcsolt termelés lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a fix költségeket a teljes üzemre vetítse.

(133)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazat által a költségeinek észszerűsítése érdekében tett erőfeszítések kárba vesznének, mivel a fix költségek a (126) preambulumbekezdésben leírtak szerint értékesítési és termelési volumen kiesése következtében növekednének. Ez jelentősen veszélyeztetné a bárium-karbonát termelés életképességét, következésképpen előfordulhat, hogy a termelést le kell állítani. Ez a (132) preambulumbekezdésben leírt okokból a stroncium-karbonát termelésére is negatív következményekkel fog járni.

(134)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak érdekében áll a Kínából származó dömpingelt behozatallal szembeni intézkedések fenntartása.

(135)

A (16) és a (18) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság hat jelentkező független importőrnek küldött kérdőívet. Közülük ugyanakkor egy sem tanúsított együttműködést a vizsgálatban.

(136)

A vizsgálat nem derített fényt olyan körülményekre, amelyek azt mutatnák, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása a független importőrök helyzetére jelentős negatív hatást gyakorolna.

(137)

Az eljárás megindításakor a Bizottság minden ismert felhasználóval felvette a kapcsolatot és együttműködésüket kérte. A (18) preambulumbekezdésben leírtak szerint nyolcvanhat vállalat jelentkezett, és a Bizottság a kérdőívet mindannyiuknak megküldte. Tizenöt felhasználó válaszolt a kérdőívre.

(138)

E tizenöt felhasználóból csak öt válaszolta meg teljeskörűen a kérdőívet. A többi tíz felhasználó az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelménynek megfelelő, a kérdőívre adott válaszának nem bizalmas jellegű változatát nem bocsátotta rendelkezésre. Válaszaik ezért az alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban nem vehetők figyelembe.

(139)

Az öt, a kérdőívet teljeskörűen megválaszoló együttműködő felhasználó behozatala az uniós gazdasági ágazat Unión belüli értékesítéseinek körülbelül 6 %-át, míg a Kínából származó teljes behozatal 10 %-át tette ki. Ezek a felhasználók a teljes uniós felhasználás hozzávetőlegesen 8 %-át tették ki. Az együttműködő felhasználók a kerámiakeverékekkel és -mázakkal foglalkozó ágazatban, a vegyiparban, az üveg- és a kristályüveggyártásban, valamint az elektrotechnikai ágazatban, vagyis a bárium-karbonát egyes fő alkalmazási területein működtek.

(140)

A vizsgálat kimutatta, hogy a végtermékkel szemben támasztott követelményektől függően a bárium-karbonát az együttműködő felhasználók termelési összköltségének pusztán 1,4–2,6 %-át teszi ki. Következésképpen az intézkedések e felhasználókra gyakorolt hatása viszonylagosan korlátozottnak tekinthető.

(141)

Egy felhasználó előadta, hogy a dömpingellenes intézkedések a termelési költségét negatívan befolyásolták, következésképpen versenyképességét hátrányosan érintették. A (140) preambulumbekezdésben foglaltak szerint ezt a vizsgálat során megállapított tények nem támasztották alá, ezért a Bizottság ezt az érvet elvetette.

(142)

A fentiek alapján nem volt jele annak, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása a felhasználók helyzetére jelentős negatív hatást gyakorolna.

(143)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs kényszerítő ok a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(144)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(145)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó bárium-karbonát behozatalára a 831/2011/EU rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(146)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,